A jogszabály mai napon ( 2024.06.12. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet

az útügyi igazgatásról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 2. és 39. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az országos és helyi közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, továbbá ezek műtárgyaira és tartozékaira (a továbbiakban: közút).

2. Az országos közutak megjelölése

2. § (1) E rendelet alkalmazásában országos közútnak minősül az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, útszámmal vagy útjellel rendelkező, hierarchikusan felépülő rendszert alkotó, egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, hatósági engedély alapján az országos közúthálózatba felvett vagy országos közútként forgalomba helyezett közút.

(2) Az országos közúthálózat – hierarchikusan felépülő rendszerének – elemei:

a) gyorsforgalmi út,

b) főút és

c) mellékút.

(3) Az országos közút útkategóriájának meghatározását, azonosítását, valamint az arra szolgáló útszám vagy útjel megállapítását, megváltoztatását és visszavonását az építtető vagy a közút kezelője kezdeményezi a közlekedésért felelős miniszternél.

(4) Az autópályát, az autóutat és a főutat egy-, két- vagy háromjegyű számmal, az egyéb országos közutat négy- vagy ötjegyű számmal kell jelölni. Az autópályát és autóutat „M” betűjellel is jelölni szükséges.

(5) Az irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkező, osztottpályás, emelt szolgáltatási szintet biztosító főútszakaszokat az emelt szolgáltatási színvonalat megjelölő „R” betűjellel is jelölni szükséges.

(6) Az ENSZ nemzetközi E-főúthálózathoz tartozó utakat (a továbbiakban: „E” jelzésű utak) az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A transzeurópai közlekedési hálózathoz (a továbbiakban: TEN-T közúti hálózat) tartozó utakat a 2. melléklet tartalmazza.

(8) A gyorsforgalmi út betűjelét és útszámát, a főút útszámát, az emelt szolgáltatási színvonalú főútszakaszokat jelölő „R” betűjelet és útszámot, valamint az „E” jelzésű út esetében az „E” betűjelet és útszámot az útirányjelző, útbaigazító és útvonal-megerősítő jelzőtáblákon fel kell tüntetni.

(9) A mellékút útjelét az útirányjelző, útbaigazító és útvonal-megerősítő jelzőtáblákon fel lehet tüntetni.

(10) Az országos közutak számozását a 3. melléklet szerinti szektoroknak megfelelően kell meghatározni. Az országos közutak számozását a Budapest–Tatabánya–Győr–Hegyeshalom főúttól kezdve, az óramutató járásával megegyező irányban kell elvégezni.

3. § (1) Az országos közúthálózathoz tartozó főutak számozását a következők szerint kell elvégezni:

a) az egy számjegyű főutak a szektoralkotó utak, számozásuk egytől nyolcig tarthat,

b) a két és három számjegyű főutak útszámának első számjegye a szektorszám, a második és harmadik számjegye Budapesttől kiindulva az óramutató járásával megegyező irányban haladva növekszik.

(2) A két és három számjegyű főutak alkotják – a mellékutak útjelének a meghatározásánál irányadó – alszektorok határait.

(3) A két és három számjegyű főút jelölésének meghatározásánál, ha az út az egy számjegyű főúttal párhuzamosan vezető autópálya csomópontjáig vezet, a szektorhatárt nem kell figyelembe venni.

4. § (1) Az országos közúthálózathoz tartozó mellékút jelét a következők szerint kell meghatározni:

a) az összekötőutat négyjegyű számmal, a bekötőutat ötjegyű számmal kell jelölni úgy, hogy az első két számjegy azonos legyen az alszektor számával,

b) az összekötőutat és a bekötőutat az óramutató járásával megegyezően kell számozni,

c) a bekötőutat a szektorszám után 100–399 számokból álló számjeggyel kell jelölni.

(2) A mellékút számának meghatározását nem érinti az alszektor határa, ha

a) az út megjelölése egyértelmű,

b) új út esetén a szomszédos alszektorba eső útszakasz hossza legfeljebb a teljes út 10%-a, vagy legfeljebb 1 km vagy

c) a szektorhatár átlépése a meglévő út nyomvonalváltozása miatt következett be.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a mellékút útjele a kezdőszelvényénél érvényes alszektorszámot kapja.

5. § Az országos közúthálózathoz tartozó út csomóponti ágainak az útjelét a következő számozási alapelvek szerint kell meghatározni:

a) a gyorsforgalmi utak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye a gyorsforgalmi út betűjel nélküli száma – egy számjegyű gyorsforgalmi út esetében 0-val kiegészítve –, a következő három számjegyet a 400–599 és a 700–999 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében,

b) a főutak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye a főút száma – egy számjegyű gyorsforgalmi út esetében 0-val kiegészítve, három számjegyű főút esetében az első két számjegy –, a következő három számjegyet a 600–699 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében,

c) a mellékutak csomóponti ágainak és pihenőhelyi útjainak az első két számjegye az alszektorszám, a következő három számjegyet a 600–699 számokból az építés vagy a nyilvántartásba vétel sorrendjében.

3. A közút területének igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás

6. § (1) A közút területének igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) az igénybevétel helyét, célját;

b) a hozzájárulást kérelmező nevét és címét, akinek (amelynek) az érdekében az igénybevétel történik;

c) az elfoglalni kívánt útterület hosszúságát, szélességét, területméretét;

d) az igénybevétel kezdetének és befejezésének tervezett időpontját;

e) a közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartásáért felelős személy nevét és elérhetőségét; és

f) az igénybevétel eredményeként a közút területén, az alatt vagy a felett elhelyezett építmény vagy más létesítmény tulajdonosát és üzemeltetőjét, valamint elérhetőségeiket.

(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjéhez kell benyújtani, és a kérelemhez mellékelni kell

a) az igénybevételt feltüntető tervet (helyszínrajzot, vázlatot, műszaki leírást),

b) a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását, ha ez a kérelem elbírálásához szükséges,

c) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás tervét valamennyi építési ütemre vonatkozóan, amely tartalmazza a munkavégzés szüneteltetése idején (munkaidőn kívüli időszak, pihenőnap) érvényes ideiglenes forgalmi rendet is.

(3) Az útcsatlakozás létesítéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) a vízelvezetés megoldását az útcsatlakozás térségében,

b) a csatlakozóút várható forgalmi adatait,

c) a csatlakozóút hossz-szelvényét és minta keresztszelvényét és

d) a csatlakozóút közúti jelzéseinek felsorolását.

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza

a) az érintett ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat és

b) az építménynek, tevékenységnek, fának a közút tengelyétől, illetve területének határától mért távolságát.

(5) A közút kezelője a kérelemről – a kézhezvételtől számított – 21 napon belül dönt. Ezt a határidőt a közút kezelője egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja. Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határidő hosszabbításról – a kérelem előterjesztésétől számított – 21 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni. Ezt a közút kezelője a kérelemre rávezeti, és a kérelmezőnek megküldi.

(6) A közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, ha a tervezett igénybevétel a közút állagának jelentős romlásával, a közúti forgalom biztonságának és folyamatosságának súlyos sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, és az az igénybevétel feltételeinek meghatározásával sem hárítható el, továbbá, ha az igénybevétel a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátását vagy hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveinek, programjainak végrehajtását veszélyezteti.

(7) A hozzájárulás megtagadását a közút kezelője írásban megindokolja.

(8) A közút kezelője a saját kezelésében lévő közutat nem közlekedési céllal hozzájárulás és díjfizetés nélkül igénybe veheti, olyan feltételek mellett, mint amelyekkel a közút kezelője másnak a hozzájárulását megadhatná.

(9) *  Gyorsforgalmi úton – nemzetközi sportrendezvény, valamint új forgalomtechnikai eszközök és közlekedésbiztonsági fejlesztések tesztelése kivételével – rendezvény megtartásához nem adható közútkezelői hozzájárulás. Nemzetközi sportrendezvény megtartásához, valamint új forgalomtechnikai eszközök és közlekedésbiztonsági fejlesztések teszteléséhez a közútkezelői hozzájárulás a közlekedésért felelős miniszter egyetértése esetén adható meg, amelyet előzetesen a kérelmezőnek szükséges beszerezni, és azt a kérelemhez mellékelni.

4. A közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díj

7. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az igénybevételi díjat az elfoglalt terület után a közút kezelője részére kell megfizetni. Az igénybevételi díj nem tartalmazza az igénybe vett terület biztosítása érdekében felmerülő egyéb költségeket.

(2) Az igénybevételi díj összegét

a) országos közút esetén a 4. melléklet szerint;

b) helyi közút esetén a helyi önkormányzat rendeletében foglalt díjtételek alkalmazásával – melyek nem haladhatják meg a 4. mellékletben foglalt értékeket –;

c) a közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén a tulajdonos által meghatározott, a 4. mellékletben foglalt értékeket meg nem haladó díjtételek alkalmazásával;

d) *  a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő kerékpárutakra a 4. mellékletben az egyéb közutakon alkalmazott díjtételek figyelembevételével

kell megállapítani.

(3) Nem kell igénybevételi díjat fizetni

a) vasúti átjáróban – a vasúti átjáróhoz kapcsolódóan – a vasút üzemeltetője által vagy megrendelésére végzett munka,

b) a közút építéséhez vagy üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel,

c) az állami, önkormányzati vagy egyházi ünnepeken rendezett legfeljebb 2 óra időtartamú megemlékezés,

d) *  az önkormányzat által szervezett kulturális, valamint az egyházak által vallási tevékenység végzése céljából szervezett rendezvény

esetén, ha az elfoglalt útterület járműforgalmának elvezetésére az érintett közútkezelő műszakilag alkalmas terelőutat jelöl ki.

(4) *  Az igénybevételi díj szempontjából elfoglalt útterületnek a járda kivételével a járműforgalom számára nem járható, korlátozóelemekkel lehatárolt, útburkolattal rendelkező teljes terület minősül. Ha a járda igénybevétele annak megbontásával és helyreállításával jár, a díjfizetési kötelezettség fennáll.

(5) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közút nem közlekedési célú igénybevétele nem kezdhető meg.

(6) *  Az igénybevételi díj mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján minden megkezdett napra, a területfoglalás szempontjából minden megkezdett négyzetméterre vagy kilométerre kell megállapítani.

(7) A kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő igénybevétel esetén pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértékét – a közút kezelőjének kérelmére – a közlekedési hatóság állapítja meg és szabja ki az igénybe vevővel szemben. A közút kezelője a kérelmében megjelöli a hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően igénybe vett útterület

a) nagyságát,

b) igénybevételének időtartamát és

c) forgalma akadályozásának mértékét.

(8) A pótdíjat az igénybevétel tényleges tartamára – a hozzájárulástól eltérő igénybevétel esetén a szabálytalanság fennállásának időtartamára – kell megállapítani. A pótdíj összege a (6) bekezdés szerint irányadó díj kétszerese,

(9) *  A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az általa havonta beszedett díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig a „Közlekedési ágazati programok” fejezeti kezelésű előirányzat javára utalja át.

5. A közutak osztályba sorolása

8. § (1) Az állam tulajdonában lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak. Az országos közutakat úthálózati szempontból – jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján – a következő hálózati útosztályok (a továbbiakban: útosztály) valamelyikébe kell besorolni:

a) gyorsforgalmi utak (külterületi, belterületi):

aa) autópályák,

ab) autóutak,

ac) gyorsforgalmi utak csomóponti elemei;

b) főutak (külterületi, belterületi):

ba) elsőrendű főutak,

bb) másodrendű főutak;

c) mellékutak (külterületi, belterületi):

ca) összekötőutak,

cb) bekötőutak,

cc) gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai,

cd) egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak).

(2) Az önkormányzatok tulajdonában levő közutak a helyi közúthálózatba tartoznak. A helyi közutakat úthálózati szempontból – jelentőségük és forgalmi jellemzőik alapján – a következő útosztályok valamelyikébe kell besorolni:

a) belterületi közutak:

aa) belterületi gyorsforgalmi utak,

ab) belterületi elsőrendű főutak,

ac) belterületi másodrendű főutak,

ad) gyűjtőutak,

ae) kiszolgáló- és lakóutak;

b) külterületi közutak;

c) kerékpárutak;

d) gyalogutak és járdák.

(3) Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzőit, az útosztályba sorolás feltételeit az 5. melléklet tartalmazza.

6. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

1. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez * 

Az ENSZ EGB nemzetközi („E” jelzésű) úthálózatához tartozó közutak Magyarországon

A B C D
1. Nemzetközi út száma Útvonal Út száma Km szelvény
2. E573 Püspökladány – Nyíregyháza – Záhony 4. sz. főút 175–217
3. M35 37–44
4. 354. sz. főút 0–15
5. 4. sz. főút 241–267
6. M3 226–233
7. 403. sz. főút 1–15
8. 41. sz. főút 7–8
9. 4. sz. főút 287–342
10. E575 Vámosszabadi – Győr 14. sz. főút 6–13
11. 813. sz. főút 0–13
12. E579 Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény – Beregdaróc M3 186–280
13. 41. sz. főút 45–73
14. E60 Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Budapest – Püspökladány – Ártánd M1 16–172
15. M0 0–41
16. M4 26–117
17. 4. sz. főút 113–175
18. 42. sz. főút 0–38
19. 47. sz. főút 30–35
20. M4 215–242
21. E65 Rajka – Mosonmagyaróvár – Csorna – Szombathely – Körmend – Zalaegerszeg – Nagykanizsa – Letenye M7 210–234
22. 74. sz. főút 1–53
23. 76. sz. főút 56–80
24. 86. sz. főút 49–84
25. 87. sz. főút 25–26
26. M86 81–143
27. M85 0–27
28. M1 129–166
29. M15 0–14
30. E653 Tornyiszentmiklós – Letenye M70 0–21
31. E66 Rábafüzes – Veszprém – Székesfehérvár
(– Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok)
8. sz. főút 189–191
32. M80 162–188
33. 86. sz. főút 55–56
34. 8. sz. főút 0–162
35. 63. sz. főút 89–90
36. M7 59–64
37. 62. sz. főút 2–43
38. M6 67–75
39. M8 75–83
40. 51. sz. főút 74–85
41. 52. sz. főút 5–54
42. M5 80–85
43. 445. sz. főút 5–14
44. 441. sz. főút 0–28
45. 4. sz. főút 70–71
46. 311. sz. főút 31–34
47. E661 Balatonkeresztúr – Nagyatád – Barcs 68. sz. főút 0–96
48. 61. sz. főút 154–155
49. 6. sz. főút 261–262
50. E68 Szeged – Nagylak M43 0–58
51. E71 Letenye – Nagykanizsa – Balatonaliga – Budapest – Miskolc – Tornyosnémeti M7 16–234
52. M0 4–54
53. M31 0–12
54. M3 26–150
55. M30 1–89
56. E73 Budapest – Szekszárd – Mohács – Udvar M6 14–190
57. 57. sz. főút 2–8
58. 56. sz. főút 49–61
59. E75 Rajka – Győr – Budapest – Szeged – Röszke M15 0–14
60. M1 16–166
61. M0 0–30
62. M5 23–174
63. E77 Budapest – Parassapuszta M0 53–71
64. M2 17–48
65. 2. sz. főút 40–79
66. E79 Miskolc – Debrecen – Berettyóújfalu – Ártánd M30 1–30
67. M3 150–186
68. M35 0–68
69. M4 211–242

A nemzetközi úthálózat magyarországi szakaszai

2. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez * 

A TEN-T közúti hálózat elemei Magyarországon

A B C D E
1. Besorolás Távlati elnevezés Jelenlegi nyomvonalvezetés
2. Út száma km szelvény Helyszín
3. Törzshálózat M0 M0 0–77 Budapest körgyűrű (meglévő szakasza)
4. kiépítetlen 77– Budapest körgyűrű (hiányzó szakasza)
5. M1 M1 16–172 Budapest (M0 csomópont) – Hegyeshalom, országhatár
6. M15 M15 0–14 Mosonmagyaróvár (M1 csomópont) – Rajka, országhatár
7. M2 M2 17–48 Budapest (M0 csomópont) – Vác
8. 2. sz. főút 40–79 Vác – Parassapuszta, országhatár
9. M3 M3 12–280 Budapest (M0 csomópont) – Vásárosnamény
10. M3 kiépítetlen 280–287 Vásárosnamény
11. 41. sz. főút 45–73 Vásárosnamény – Beregsurány, országhatár
12. M5 M5 21–174 Budapest (M0 csomópont) – Röszke, országhatár
13. M43 M43 0–58 Szeged (M5 csomópont) – Csanádpalota, országhatár
14. M7 M7 16–234 Budapest (M0 csomópont) – Letenye oh.
15. M70 M70 0–21 Letenye (M7 csomópont) – Tornyiszentmiklós, országhatár
16. Átfogó hálózat M30 M30 1–89 Emőd (M3 csomópont) – Tornyosnémeti, országhatár
17. M34 M34 kiépítetlen 0–32 Vásárosnamény – Záhony, országhatár
(hiányzó szakasz)
18. M35 M35 0–68 M3 csomópont – M4 csomópont
19. M6 M6 14–190 Budapest (M0 csomópont) – Bóly
20. 57. sz. főút 2–8 Bóly – Mohács – Udvar, országhatár
21. 56. sz. főút 49–61
22. M8–M4 8. sz. főút 189–191 Rábafüzes, országhatár – Rábafüzes
23. M80 162–188 Rábafüzes – Körmend
24. 86. sz. főút 55–56 Körmend
25. 8. sz. főút 0–162 Körmend – Székesfehérvár
26. 63. sz. főút 89–90 Székesfehérvár
27. M7 59–64 Székesfehérvár
28. 62. sz. főút 2–43 Székesfehérvár – Dunaújváros
29. M6 67–75 Dunaújváros – Dunavecse
30. M8 74–83
31. 51. sz. főút 74–85 Dunavecse – Solt
32. 52. sz. főút 5–54 Solt – Kecskemét
33. M5 80–85
34. 445. sz. főút 5–14
35. 441. sz. főút 0–28 Kecskemét – Cegléd
36. 4. sz. főút 70–71
37. 311. sz. főút 31–34 Cegléd – Püspökladány
38. M4 72–117
39. 4. sz. főút 113–175
40. 42. sz. főút 0–38 Püspökladány – Berettyóújfalu – Ártánd oh.
41. 47. sz. főút 30–35
42. M4 211–242
43. M86–M9 M85 0–27 Mosonmagyaróvár – Csorna – Szombathely – Körmend
44. M86 81–143
45. 87. sz. főút 25–26
46. 86. sz. főút 55–84
47. 8. sz. főút 147–162 Körmend – Vasvár
48. 74. sz. főút 1–75 Vasvár – Nagykanizsa
49. M7 206–211
50. 61. sz. főút 57–194 Nagykanizsa – Kaposvár – Tamási
51. 65. sz. főút 0–45 Tamási – Szekszárd
52. 6. sz. főút 139–143
53. M9 0–21 Szekszárd – Baja
54. 51. sz. főút 139–156
55. 511. sz. főút 0–4
56. 55. sz. főút 8–98 Baja – Szeged

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi szakaszai

3. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez * 

Országos közúthálózat útszámozási rendszere

4. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez * 

Közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak

A B C
1. útkategória Igénybevétel célja
(Ft/m2/nap)
Igénybevétel célja (Ft/km/nap)
2. kulturális rendezvény vásár, egyéb építési munkaterület sportrendezvény
3. gyorsforgalmi út 1 000 1 000 1 000 100 000
4. főút 20 30 100 5 000
5. egyéb közút 10 15 50 1 000

5. melléklet a 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelethez

Az országos és helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

I. Az országos közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Autópályák

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági – országok, országrészek, illetve régiók közötti –, valamint jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító, és azt a legnagyobb közlekedésbiztonságot nyújtva, a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező osztottpályás utak, fizikai elválasztással. A gépjárművezetők és az utasok tájékoztatása, utazási kényelme magas szolgáltatási színvonalú. Minden keresztezése külön szintű, és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak. Az autópályán szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet, valamint az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban szabad fel- és lehajtani. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el.

2. Autóutak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Távolsági forgalmat bonyolítanak le, régiókat kötnek össze és a jelentősebb forgalmi irányokból (gazdasági, idegenforgalmi, kulturális stb. központokból) a forgalomnak az autópályára történő rávezetését biztosítják. Irányonként legalább két sávval rendelkező autóúton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. Irányonként egy forgalmi sávval rendelkező autóúton minden keresztezés szabályozott, és az autóút átmenő forgalmának elsőbbsége biztosított, valamint leállásra alkalmas padka van mindkét oldalon. Az út menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

3. Gyorsforgalmi utak csomóponti elemei

Az autópályák és autóutak csomópontjainak összekötőpályái, összekötőágai, gyűjtő-elosztó pályái, valamint kiválási és becsatlakozási elemei, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak. (Az átmenő főpálya – igazgatási szempontból – a gyorsforgalmi út részét képezi.)

4. Elsőrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom – állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve – tiltott. Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető. Közúti csomópont létesítése – ha megengedett a balra kanyarodás – csak a járművek részére külön felálló sáv kialakításával történhet. Külterületen a tömegközlekedési járművek (autóbusz, trolibusz) részére megállóöblök állnak rendelkezésre, az út menti ingatlanokhoz nem létesíthető közvetlen csatlakozás, és csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

5. *  Másodrendű főutak

Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. Régiók és vármegyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. Minden keresztezése szabályozott, külterületen az út menti ingatlanokhoz – csak kivételes esetben – létesíthető közvetlen csatlakozás, csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani.

6. Összekötőutak

A településeket egymással és a főúthálózattal kötik össze, illetve forgalmat gyűjtő és elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalomnak a főutakra történő ráhordását.

7. Bekötőutak

Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét.

8. Gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai

Az autópályák és autóutak pihenő- és parkolóhelyeihez vezető utak és azok belső útjai, amelyek csak a gépjárműforgalom számára szolgálnak.

9. Egyéb országos közutak (csomóponti ágak, parkolóhelyi utak és kerékpárutak)

Nem gyorsforgalmi utak – minimum 30 méter hosszú – csomóponti ágai, továbbá delta átkötések, parkolóhelyi utak és kerékpárutak.

II. A helyi közúthálózat útosztályainak jellemzői, az útosztályba sorolás feltételei

1. Belterületi közutak

A települések településrendezési (településszerkezeti és -szabályozási) tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen belül (belterületen) vagy annak határán elhelyezkedő (határát alkotó) közutak.

1.1. Belterületi gyorsforgalmi utak

Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Város- (település-) részek, illetve települési centrumok közötti jelentős forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként két vagy több forgalmi sávval rendelkező osztott pályás utak. A gépjárművek és az utasok tájékoztatása és ellátása magas színvonalú. A belterületi gyorsforgalmi úton csak külön szintű csomópont létesíthető, és a forgalmi irányokat fizikailag is el kell választani. A forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv szolgál. Az út menti épületekhez, ingatlanokhoz közvetlen csatlakozást, szintbeni vasúti átjárót és tömegközlekedési megállóhelyet létesíteni nem lehet. A környező területektől kerítés vagy más fizikai akadály választja el. Csak a forgalmi csomópontokban lehet fel- és lehajtani. Irányonként burkolt leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassítósávos szakaszokat.

1.2. Belterületi elsőrendű főutak

Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy helyi forgalmat levezető közutak. Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek (körforgalmúak vagy jelzőlámpával szabályozottak, több egymás utáni jelzőlámpás csomópont esetén lehetőleg a jelzőlámpás csomópontok összehangolásával). A megállás és várakozás általában csak külön várakozósávban engedélyezett. Új út építése, illetve korszerűsítése esetén kapubejáró létesítése (kivéve a településszerkezet és a beépítettség kötöttségeit, történelmi belvárosok adottságait) nem engedélyezett. A tömegközlekedési járatok megállóhelyei a forgalmi sávoktól elkülönítettek.

1.3. Belterületi másodrendű főutak

Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. Forgalmi csomópontjai szabályozottak. A várakozás általában külön várakozósávban megengedett.

1.4. Gyűjtőutak

A település lakó- és kiszolgálóútjainak forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.

1.5. Kiszolgáló- és lakóutak

1.5.1. A kiszolgálóutak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak.

Idetartoznak:

– a szervizutak [általában a főutak mellett elhelyezkedő – rendszerint – egyirányú utak, amelyek a mellettük lévő területek: üzletek, szolgáltatóintézmények (pl. benzinkutak, szervizek stb.) kiszolgálását biztosítják],

– az iparterületi és a mezőgazdasági belterületi közutak (általában nehéz és lassú forgalmat bonyolítanak le),

– egyéb kiszolgálóutak (intézmények, szabadidő-, sport-, kulturális és egyéb zöldterületek kiszolgálását biztosító közutak).

1.5.2. A lakóutak a települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak, a lakótelepek és lakótömbök belső forgalmát bonyolítják le.

2. Külterületi közutak

A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak.

3. Kerékpárutak

Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak (ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is).

4. Gyalogutak és járdák

A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.