A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha
a) azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és
b) betartják az e rendeletben meghatározott előírásokat.
2. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának termesztésére nem vehető igénybe – a földterület jelenlegi besorolására tekintet nélkül – a 2008 januárjában vagy azt követően érzékenynek minősülő következő földterület:
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: OEA) nyilvántartott, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott természetes erdő, valamint az OEA-ban nem nyilvántartott egyéb fás terület, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;
b) magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület,
ba) amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy
bb) amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította;
c) olyan területek, amelyek
ca) természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek vagy Natura 2000 területek, vagy
cb) ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére szolgáló, nemzetközi megállapodások által elismert területek, vagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek;
d) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, nagy biodiverzitású gyepterület, amely
da) természetes gyepterület, és emberi beavatkozás nélkül olyan gyepterület maradna, amely megőrzi természetes fajösszetételét, ökológiai jellemzőit és folyamatait, vagy
db) mesterséges, nagy fajgazdagságot mutató és nem degradálódott gyepterület, amely emberi beavatkozás nélkül nem maradna gyepterület, valamint az illetékes hatóság megállapította, hogy a terület nagy biodiverzitású.
3. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagának termesztésére nem vehető igénybe az a jelentős szénkészletekkel rendelkező érzékeny földterület, amely 2008 januárjában a következő besorolású volt, azonban a kitermeléskor már nem minősült a besorolással megegyező besorolású területnek:
a) vizes élőhelyek, azaz a tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterületek;
b) összefüggő, több mint egy hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek, vagy
c) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterületek öt méternél magasabb fákkal és 10–30% közötti lombkorona-fedettséggel vagy e küszöbértékeket az adott helyen elérni képes fákkal borított erdőterületek.
4. § Bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termesztett nyersanyagból, amely földterület 2008 januárjában tőzeges ősláp földterület volt, kivéve, ha a biomassza-termelő bizonyítja, hogy a nyersanyag termesztése és betakarítása nem jár korábban lecsapolatlan területek lecsapolásával.
5. § Nem kell alkalmazni
a) a 2. § b) pontját, ha az adott nyersanyag előállítása nem járt a környezetvédelmi célok sérelmével, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;
b) a 2. § c) pontját, ha a nyersanyagtermelés nem ellentétes a természetvédelmi célokkal, engedélyköteles vagy bejelentésköteles fakitermelés esetén a fakitermelést az illetékes hatóság engedélyezte, vagy bejelentésre nem tiltotta meg;
c) a 2. § d) pont db) alpontját, ha a gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyag betakarítása szükséges;
d) a 3. §-t, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglevő besorolással megegyező besorolású;
e) a 3. § c) pontját, ha a terület szénkészlete a művelési ág megváltoztatása előtt és után olyan minősítésű, amely megfelel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (4) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertannak és feltételeknek.
6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.
(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik.
(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig – ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).
(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.
(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;
b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;
c) a termesztett növény betakarításának időpontja;
d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;
e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);
f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);
g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);
h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;
i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;
j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;
k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;
l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és
m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
8. § Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (2)–(5) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
9. § *
