A jogszabály mai napon ( 2022.06.27. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet

a pedagógusképzés képzési terület egyes szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 24. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az 1. melléklet a pedagógusképzés képzési terület egyes alapképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.

(2) A 2. melléklet a pedagógusképzés képzési terület egyes mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelethez

A pedagógusképzés képzési terület egyes alapképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményei

1. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0111

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A csecsemő- és kisgyermeknevelő

a) tudása

- Rendelkezik a három év alatti kisgyermek személyes, szociális és kognitív kompetenciáinak és testi fejlődésének támogatását, a gyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítését, szakszerű gondozását megalapozó szaktudományos - pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi - és módszertani ismeretekkel.

- Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket. Ismeri a családközpontú kora gyermekkori intervenció intézményrendszerét, lehetőségeit, feladatait, módszereit.

- Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a közöttük lévő összefüggéseket, és tájékozott a kisgyermeknevelés tervezésének elméleti és módszertani kérdéseiben.

- Ismeri az intézményes kisgyermeknevelés alapvető dokumentumait, jogszabályi hátterét, az intézményes kisgyermeknevelés céljait, alapelveit, feladatait, tevékenységformáit, módszertani eszköztárát és az azok közötti összefüggéseket.

- Részletesen ismeri a három év alatti korosztály fejlődésének, érésének jellemzőit, a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatokat, korszerű gondozástani ismeretekkel rendelkezik, tisztában van az egészséges életmód kialakítását megalapozó eljárásokkal.

- Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik. Felkészült a korosztály fejlődésének nyomon követésére alkalmas eszközöket és módszereket illetően.

- Ismeri a fejlődés támogatásához az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével választható stratégiákat és módszereket.

- Ismeri a három év alatti korosztály digitális eszközökhöz való viszonyát és azok hatását a gyermeki személyiség fejlődésére.

- Ismeri a kisgyermekkori tanulás jellemzőit, tisztában van a játéknak, mint a kisgyermek legfontosabb tevékenységének, és mint a tanulás legfontosabb színterének a fejlődésben betöltött szerepével.

- Korszerű játékmódszertani ismeretekkel rendelkezik, tájékozott a korosztály számára ajánlott játékeszközöket illetően.

- A művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra), a mozgásfejlődés és a nyelvi, kommunikatív fejlődés támogatása területén a három év alatti korosztályhoz illeszkedő módszertani ismeretekkel rendelkezik, és tisztában van e tevékenységek személyiségfejlesztő hatásával.

- Szaktudományos és módszertani ismeretekkel rendelkezik a családról, a családi nevelés elsődlegességéről és a családdal való együttműködésről.

- Tájékozott a családvédelem és a családsegítés lehetőségeit és módszereit illetően.

- Rendelkezik olyan tanácsadói ismeretekkel, melyek segítségével a szülőket támogatni tudja a gyermek otthoni nevelésében, szülői szerepük kiteljesítésében.

b) képességei

- Pedagógiai, pszichológiai, egészségtudományi, társadalomtudományi és módszertani tudását holisztikus szemlélettel és adaptív módon, a gyermekek egyéni sajátosságainak és a korosztály jellemzőinek figyelembevételével alkalmazza.

- A családközpontú kora gyermekkori intervenció szemléletmódjára is építkezve képes a társadalmi jelenségeket, folyamatokat értelmezve átlátni azok pedagógiai következményeit.

- A három év alatti gyermekek és a gyermekcsoport ismeretében az adott intézmény célkitűzéseihez és szakmai kereteihez igazodva meghatározza a nevelés céljait, feladatait és tartalmait, megtervezi, alakítja, elemzi és értékeli a pedagógiai folyamatot.

- A három év alatti gyermekek szükségleteinek figyelembevételével alakítja ki a gyermekek életterét, a tartalmakat a gyermekek fejlettségéhez igazodva választja meg és közvetíti.

- Támogatja a gyermek önállósodását, a szokások és az egészséges életmód alakulását.

- Képes a három év alatti gyermekek fejlődésének nyomon követésére, az eltérő fejlődési ütem felismerésére és az érési-fejlődési folyamatok egyénre szabott, differenciált befolyásolására, az ehhez szükséges módszertani kultúra kialakítására.

- Felismeri a kisgyermek biológiai és pszichés szükségleteit, és azokat differenciáltan, a gyermek érési-fejlődési folyamataihoz és igényeihez illeszkedő módon elégíti ki.

- Megteremti a játék feltételeit, és a kisgyermek igényeihez igazodóan támogató, gazdagító módon vállal szerepet a gyermek játékában.

- Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó- és befogadótevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást. Támogatja a motoros képességek és a nyelvi, kommunikatív képességek fejlődését.

- Az egyes családok jellemzőihez, szükségleteihez, élethelyzetéhez igazodva megerősíti a családi nevelés értékeit, kompenzálja az esetleges hátrányokat, a gyermek fejlődésének támogatása érdekében erősíti a szülői kompetenciát, együttműködik a szülőkkel, a családdal.

- Képes a szakmán belüli és a szakmák közötti együttműködésre.

- Képes segítő beszélgetés vezetésére mind egyéni, mind csoportos helyzetben.

- Rendelkezik a szakmai tevékenységéhez szükséges kommunikatív képességekkel.

c) attitűdje

- Elkötelezett a három év alatti gyermekek tevékenységei, a gyermekek fejlődését támogató környezet kialakítása és a fejlődés támogatása, a családközpontú korai intervenció szemléletmódja iránt.

- Elsődlegesnek tartja a gyermek egyéni igényeihez igazodó szükségletkielégítést, gondozást, az egészséges szokásrendszer kialakítását.

- Elkötelezett a kisgyermekek játékszükségleteinek kielégítése iránt, szívesen vesz részt a játékban, a játék örömet okoz számára.

- Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, szívesen vesz részt művészeti tevékenységekben.

- A kisgyermek és önmaga kreativitását örömmel éli meg.

- Személyiségét és tevékenységét a gyermek tisztelete, feltétel nélküli elfogadása jellemzi.

- Befogadó és multikulturális szemlélettel rendelkezik.

- Problémaérzékenység, előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd és etikus magatartás jellemzi.

- Nyitott a gyermekek, családok és a szakmai közeg jelzéseire, partneri kapcsolataiban együttműködő.

- A szakmán belüli és a szakmák közötti kapcsolatokban bizalomra, kölcsönösségre törekszik, tiszteletben tartja a kompetenciahatárokat.

- A megismert kisgyermeknevelői szerepekkel azonosul, képes azok hiteles közvetítésére és felelősségteljes ellátására.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakterületének etikai és munkavállalással, munkavégzéssel kapcsolatos szabályait, elvárásait ismeri és betartja.

- Beosztásával járó autonómiájával felelősséggel tud élni.

- Felelősséget vállal a rábízott kisgyermekért, gyermekcsoportért, a nevelés folyamatában hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.

- Felelősséggel tartozik a gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.

- Szakmai fejlődését autonóm módon, tudatosan és reflektíven irányítja.

- A jogszabályok és intézményi szabályok szabta keretek között önállóan dönt a munkájával összefüggő problémahelyzetek megoldásáról.

- A nevelőközösség kompetens, egyenrangú tagjaként a közösség érdekében is vállal feladatokat, és ezeket kellő autonómiával és felelősséggel látja el.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- társadalomtudomány, informatika 10-20 kredit;

- pedagógia, pszichológia 40-65 kredit;

- egészségtudomány 15-35 kredit;

- a bölcsődei, intézményes kisgyermeknevelés, fejlődéssegítés, gondozás módszertana 20-40 kredit;

- gyakorlati képzés 30 kredit.

8.1.2.

a) A választható specializációkban a csecsemő- és kisgyermeknevelő lehetséges szakmai tevékenységköréhez, munkaköréhez vagy a további tanulmányokhoz kapcsolódó - így intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés - területeken szerezhető speciális ismeret: legalább 15 kredit.

b) Nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő specializáció (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén nyelv, illetve a cigány-roma képzési irányultság) az a) pont szerinti, lehetséges szakmai tevékenységkörökhöz, munkakörökhöz kapcsolódó területek ismerete: legfeljebb 40 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat részét képezik:

- a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása;

- az összefüggő komplex gyakorlat.

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető. Az összes gyakorlat 30 kredit, ebből az összefüggő komplex gyakorlat 10 kredit.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő a három év alatti gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is. A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő specializáció tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak. A német nemzetiség esetében a teljes képzés 50%-a német nyelven folyik.

2. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség:

- gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon

- gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon

- gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon

- gyógypedagógus, logopédia szakirányon

- gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon

- gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon

- gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon

- gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)

- Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)

- Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)

- Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)

- Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)

- Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)

- Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)

- Special Needs Educator and Therapist (Autism Spectrum Disorders)

- választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány, hallássérültek pedagógiája szakirány, látássérültek pedagógiája szakirány, logopédia szakirány, pszichopedagógia szakirány, szomatopedagógia szakirány, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány, autizmus spektrum pedagógiája szakirány.

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210+30 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 8 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományai korszerű elméleti és módszertani ismereteinek, a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességeknek, valamint a szakterületi és gyakorlati ismereteknek a birtokában segítséget nyújtanak a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési) korrekciójához, illetve kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint környezetük rendezéséhez, társadalmi integrációjukhoz. A választott szakirányon a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportokat szakszerűen segítik, komplex gyógypedagógiai fejlesztést, nevelést, oktatást, habilitációt és rehabilitációt végeznek. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri a fogyatékosságügy, a gyógypedagógia és a gyógypedagógiához kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó történeti elemeit, alapvető társadalmi folyamatait, legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit.

- Ismeri a komplex gyógypedagógiai diagnosztika, nevelés, oktatás, fejlesztés, terápia és rehabilitáció módszereit, gyakorlatát, valamint az integrált, inkluzív nevelés elméletét és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit.

- Átfogó funkcionális anatómiai és fejlődéstani ismeretekkel rendelkezik az emberi test fő szervrendszereiről.

- Ismeri a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok hátterében álló kórélettani folyamatokat.

- Tisztában van a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok felismerésének, differenciálásának kritériumaival.

- Rendelkezik a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos pszichológiai és pszichodiagnosztikai ismeretekkel, tisztában van a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok hátterében álló pszichológiai folyamatokkal.

- Ismeri a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos alapvető specifikus kutatásmódszertani kérdéseket, módszereket és kutatásetikai alapelveket.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik az általános pedagógia, nevelés- és oktatáselmélet, andragógia, alternatív és reformpedagógiai koncepciók, pedagógiai projektek területéről és azok gyógypedagógiai adaptációs lehetőségeiről.

- Ismeri a művészetpedagógiai és művészetterápiás eljárások alapelveit, módszertanát és a kapcsolódó pedagógiai, gyógypedagógiai adaptációs, intervenciós lehetőségeket. Ismeri a fejlesztés, nevelés, integráció és inklúzió területén alkalmazható művészeti intervenciós és művészetterápiás módszereket, és a saját kompetencia szintjén tudja alkalmazni azokat.

- Ismeri a fogyatékossággal élő személyek, csoportok és környezetük megismerésére alkalmas felmérés, diagnosztika területeit, formális és informális eljárásait, a diagnosztikán alapuló gyógypedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.

- Tájékozott a szakterületein alkalmazható alapvető digitális eszközök alkalmazhatóságában, ismeri szakterületén, szakterületein a tanulói képességekhez illeszthető digitális tanulási, fejlesztési lehetőségeket, eszközöket, környezeteket.

- Alapvető ismeretei vannak a fogyatékos személyek fejlődési sajátosságainak és tanulási folyamatainak törvényszerűségeiről, jellemzőiről. Tisztában van a fogyatékos személyek (gyógy)pedagógiájának nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs céljaival, tartalmaival, a folyamatok összefüggéseivel.

- Érti az értékelés és fejlődés összefüggéseit, ismeri az értékelés funkcióit, folyamatát, módszereit, eszközeit, rendelkezik a differenciált értékelési formák megválasztásához szükséges tudással.

- Tisztában van a fogyatékos emberekkel foglalkozó intézményrendszer és szolgáltatások működési elveivel és gyakorlatával, a szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályi, finanszírozási háttérrel, ismeri továbbá a fogyatékos emberekkel kapcsolatos nemzetközi irányelveket és az alapvető emberi jogokat.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

- Ismeri gyógypedagógus-szerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógusszemélyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető gyógypedagógusi kommunikáció szempontjait.

- Érti a reflektív gondolkodás és a saját élményen alapuló mentálhigiénés támogatás jelentőségét tanulmányaiban és szakmai fejlődésében.

- Ismeri a szakmai együttműködés és csoportmunka alapelveit, útjait és megvalósításának módszertanait.

- Tájékozott a krízis- és válsághelyzetekben alkalmazható segítségnyújtás, mentálhigiénés támogatás lehetőségeiről.

b) képességei

- Saját szakterületén belül képes értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos orvosi diagnózisokat, vizsgálati eredményeket.

- Saját szakterületén belül képes értelmezni a fogyatékosságokkal kapcsolatos pszichológiai diagnózisokat és vizsgálati eredményeket.

- Pszichológiai ismereteit képes az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazni.

- Képes az orvosi, egészségügyi, továbbá a pszichológiai diagnózisok, vizsgálati eredmények ismeretében komplex gyógypedagógiai differenciáldiagnosztikát végezni a gyógypedagógiai tevékenység és folyamatok tudatos, célorientált megtervezése érdekében.

- Képes a gyógypedagógiai diagnosztika digitális eszközrendszerének megismerésére.

- A gyógypedagógiai folyamatok tervezésében ötvözi az általános didaktikai, metodikai alapelveket a fogyatékossági típusnak megfelelő, speciális gyógypedagógiai tartalmakkal, alkalmazkodva a fogyatékos személyek életkori, képességbeli, attitűdbeli és szociokulturális sajátosságaihoz is.

- A fogyatékos személy szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve a kompenzációs lehetőségeket és életminőséget támogató, komplex gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs tevékenységet végez a fogyatékos személyeket ellátó intézmény- és szolgáltatórendszerekben.

- Egyéni felmérés alapján a gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, beleértve a gyermek, felnőtt haladásának, a pedagógiai módszereknek és eszközöknek, valamint a saját munkájának értékelését.

- Képes a saját szakterületein a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe véve digitális kompetenciájuk fejlesztésére, a digitális eszközök, környezetek megfelelő alkalmazására.

- Képes a társadalom változó digitális környezeti kihívásainak megismerésére, pedagógiai, gyógypedagógiai szempontú értelmezésére, értékelésére, a szakterületein mindezeknek a tanítási-tanulási, fejlesztési, habilitációs, rehabilitációs folyamat során produktív, gyakorlatias, a gyermekek, fiatalok, felnőttek képességeit figyelembe vevő implementálására.

- Képes saját pedagógiai tevékenysége hatását felmérni, és kritikusan elemezni, pedagógiai tapasztalatait és nézeteit reflektív módon értelmezni, értékelni, majd ezek alapján a szükséges önkorrekciót végrehajtani.

- Alapvető kutatásmódszertani ismereteit az adott fogyatékossági csoportnak megfelelően adaptív módon alkalmazza, felismeri, hogy az adott fogyatékossági csoportnak és kutatási témának megfelelően milyen kutatási módszert célszerű alkalmazni. Lehetőség szerint inkluzív kutatásmódszertani eljárásokra törekszik.

- Tudományos igényű szakszövegeket a saját szakterületén legalább egy idegen nyelven is önállóan olvas, a fogyatékosságügy és gyógypedagógia alapvető szakirodalmait megérti, szakszerűen reflektál rájuk, és képes azokat használni egy tudományos dolgozat megírásához a megfelelő hivatkozásokkal.

- Felismeri egy módszer tudományos megalapozottságának meglétét vagy hiányát.

- Képes a szakmai képzéssel és különösen a saját szakterületével, szakterületeivel kapcsolatos gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésére, kifejezésére és értelmezésére különböző társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusokban.

- Képes a team-munkához szükséges kooperációra, kommunikációra.

- Képes a fejlesztés, nevelés, integráció és inklúzió területén alkalmazható művészeti intervenciós módszerek alkalmazására saját kompetencia szintjén.

- Képes a fogyatékosságügyi szakmapolitikai dokumentumok értelmezésére, az ellátórendszer finanszírozásának átlátására, adott esetben pályázatok írására, valamint a fogyatékos személyek és a szakma érdekeinek képviseletére az intézményrendszerek és szolgáltatások területén.

c) attitűdje

- Nyitott innovatív gyógypedagógiai elképzelések és megoldások megismerésére, törekszik a bizonyítékalapú módszerek alkalmazására.

- Mérlegeli a szakmai problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségeit. A mindennapi gyógypedagógiai fejlesztő munka, a gyógypedagógiai kutatások, az innovatív tevékenységek során nyitott a team-munkára.

- Törekszik az ön- és társismeret, önelfogadás, önreflektivitás fejlesztésére.

- Szakmai, nyelvi készségeit az élethosszig tartó tanulás jegyében karban tartja és fejleszti.

- Tiszteletben tartja saját és mások kompetenciahatárait, a csoportmunka során határozottan képviseli saját szakmai elveit, tapasztalati tudását, de a hatékony együttműködés érdekében a többi résztvevő törekvéseit is érvényesülni hagyja.

- Igénye van a gyógypedagógiai folyamatok folyamatos elemzésére, értékelésére, nyitott az eredmények és a körülmények figyelembevételével a tervek és folyamatok felülvizsgálatára és módosítására.

- A fogyatékos személyeket és hozzátartozóikat - azok igényeit figyelembe véve - informálja az alkalmazni kívánt koncepcióról, eljárásról, módszerről, terápiáról, illetve ezek eredményeiről.

- Elkötelezett a fogyatékos személy tanulási és terápiás szükségleteinek kielégítése és a tanuláshoz, terápiához igazodó környezet megválasztása, kialakítása iránt. A fogyatékos személyek lehetőségeit figyelembe véve fontosnak tartja a tanulás folyamatainak tudatosítását, az önszabályozott tanulás támogatásához szükséges tudás és képességek megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését.

- Nyitott a digitális technológiák, infokommunikációs eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módszertani eljárások megismerésére.

- Fogyatékos személyekkel kapcsolatos kutatásai során teljes mértékben törekszik a fogyatékossággal kapcsolatos etikai problémák figyelembevételére.

- Elkötelezett a fogyatékos személyek fejlődését segítő, pozitívumokra fókuszáló, tanulást, fejlődést támogató értékelés mellett.

- A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket összefüggéseiben látja, ezeken keresztül reflektál a jelen problémáira, ezekről megalapozott szakmai véleményt formál, és kulturált vitát folytat.

- A fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi és történeti folyamatokat, megközelítéseket, intézményi és szolgáltatásbeli formákat nyitottan és kritikusan szemléli, részt vállal a gyógypedagógiával és fogyatékosságüggyel kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.

- Felelősen képviseli az adott téma szakszerű és korrekt, adott idegen nyelvi meghatározásait, és ezeket a konkrét kommunikációs szituáció, az adott szociokulturális háttér figyelembevételével és a változó világra való nyitottsággal használja.

- Elfogadja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elveit, és törekszik azok megvalósítására munkája során.

- Az emberi jogi megközelítésből kiindulva tiszteletben tartja és képviseli a fogyatékos emberek és hozzátartozóik jogait és érdekeit.

- A „Semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében támogatja és elősegíti a fogyatékos emberek minél aktívabb részvételét és önrendelkezésük megvalósulását az őket érintő folyamatokban.

- Munkája során alkalmazza az emberi jogi megközelítést, jogszabályi ismereteinek - az adott kontextusban történő - aktivizálásával.

d) autonómiája és felelőssége

- A szakirányának megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban önállóan és felelősséggel látja el az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon és az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon: az 1-8. évfolyamon, értelmileg akadályozottak pedagógiája és szomatopedagógia szakirányon: a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamában) a nevelési és valamennyi műveltségi területhez tartozó oktatási feladatokat.

- A szakképzésben a készségfejlesztő, a diákotthonban, gyermekotthonban és kollégiumban az általános nevelői feladatokat látja el.

- Az ambuláns gondozást, fejlesztést végző intézményekben: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás, illetve az integrált, inkluzív nevelést-oktatást végző köznevelési intézményekben a sajátos nevelési igényű, illetve a gyógypedagógiai segítséget igénylő gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányának, szakirányainak megfelelő területen, területeken egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatokat lát el. Feladata kiterjed a tanulási technikák megtanítására, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban és a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal.

- Tudományosan és módszertanilag megalapozott fogyatékosságügyi és gyógypedagógiai nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.

- Tudatosan képviseli a gyógypedagógia és határtudományai, társtudományai módszertani kultúráját.

- Felelősséget vállal a fogyatékos személyekért, a gyógypedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése során hozott döntéseiért és gyógypedagógiai tevékenységének következményeiért.

- Felelősséget vállal a fogyatékos személy felelősségérzetének, önállóságának, autonómiájának kialakításáért.

- A partnerekkel előítéletmentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert teremt, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál.

- Munkáját teamben végezi, szakmai műhelyekben aktívan vesz részt.

- Krízis- és válsághelyzet esetén hatékony tanácsot ad, segítséget nyújt vagy kér.

- Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában kezdeményező szerepet tölt be, gyógypedagógiai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye küldetéséért.

- Felelősséget érez saját gyógypedagógusi öndefiníciójának folyamatos alakításáért és azért a szűkebb és tágabb közösségért, ahol tevékenységét kifejti.

7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

7.1.2.1. Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri az értelmi akadályozottság hazai és külföldi definícióit, értelmezni tudja azokat.

- Birtokában van az értelmi akadályozottság súlyossági fokozatainak, kóreredeti specifikumainak és az értelmileg akadályozott személyek életkori jellemzőivel kapcsolatos gyógypedagógiai elméleti, módszertani és gyakorlati tudásnak.

- Rendelkezik az értelmileg akadályozott személy személyiségének, kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos ismeretekkel.

- Ismeri az értelmileg akadályozott személyek (gyógy)pedagógiájának legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit, tájékozott az aktuális, specifikus terápiás ellátási formák tekintetében.

- Tisztában van az értelmileg akadályozott személyek gyógypedagógiai kísérésének tartalmi és módszertani vonatkozásaival.

- Ismeri az értelmileg akadályozott személyek esetében alkalmazható legújabb és legfontosabb diagnosztikai eszközöket, tudja azokat alkalmazni, eredményeiket értelmezni és felhasználni a tervezésben.

- Ismer olyan technikákat, amelyekkel a környezet konfliktusait oldani tudja.

- Ismeri az értelmileg akadályozott emberek érdekvédelmét, ha szükségesnek látja, bekapcsolódik az ilyen jellegű tevékenységbe.

b) képességei

- Képes az értelmileg akadályozott személyek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, gyógypedagógiai diagnózis készítésére, a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére.

- A korai intervenció időszakában (0 éves kortól) és helyszínein (korai fejlesztő centrumok, pedagógiai szakszolgálat, PIC, NIC, integráló bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltatás) prevenciós feladatok lát el, egyéni és csoportos fejlesztést végez.

- Az óvodai nevelés időszakában és helyszínein (speciális óvoda, integrált óvoda) komplex gyógypedagógiai tevékenységet végez.

- Ellátja a fejlesztő nevelés és fejlesztő nevelés-oktatás komplex gyógypedagógiai feladatait.

- Ellátja az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai nevelésében 1-8. évfolyamon valamennyi műveltségi terület nevelési-oktatási feladatait, a fejlesztő nevelés-oktatás feladatait annak teljes időtartamában, a speciális készségfejlesztő szakiskola évfolyamain közismereti tárgyak oktatását végzi, valamint a szakoktatókkal történő együttműködésben a kognitív és szociális fejlesztés feladatait látja el.

- Utazótanári feladatokat lát el.

- Speciális kollégiumokban, gyermekotthonokban általános nevelői feladatokat lát el, habilitációs, rehabilitációs tevékenységet végez értelmileg akadályozott személyeknél, a felnőtt értelmileg akadályozott személyek nappali és bentlakásos intézményiben a gyógypedagógiai segítés feladatait látja el.

- Kiaknázza az élethosszig tartó tanulás speciális lehetőségeit értelmileg akadályozott személyeknél.

- Egészségügyi, jogi, pedagógiai, pszichológiai és társadalomismereti tudását (gyógy)pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, az értelmileg akadályozott egyén, csoport jellemzőit és sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.

- Az értelmileg akadályozott személyek jellemzőinek és sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a specifikus szakmai problémák megoldását elősegítő megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokat, tartalmakat, folyamatokat és módszereket.

- Képes munkahelyi szervezetben az értelmileg akadályozott személyekkel való együttműködés elősegítésére, a betanítási folyamatok támogatására, ehhez kapcsolódó tanácsadásra, fejlesztő programok eredményeinek mérésére, tanácsadásra.

- Az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok gondozását, fejlesztését, pedagógiai kísérését, életvitelük segítését végzi, az értelmileg akadályozott személyekkel partneri munkakapcsolatot alakít ki, elősegíti az önrendelkezést, az önálló életvitel támogatásának szolgálatában koordinálási, kísérő, mentori és mediátori feladatokat lát el.

- Képes az értelmileg akadályozott emberek érdekeinek képviseletére, esélyegyenlőségüket, intézményi és társadalmi integrációjukat segítő feladatok ellátására, tanácsadásra.

7.1.2.2. Hallássérültek pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos emberi jogi és orvosi megközelítéseket, ezek érvrendszerét és történeti kialakulását.

- Korszerű ismeretei vannak a hallássérülés etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere és ellátása kapcsán.

- Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos tevékenységeket, és az azokat meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a hallássérülés korszerű diagnosztikájáról, a segédeszköz-ellátás folyamatosan korszerűsödő gyakorlatáról.

- Ismeri a gyógypedagógiai felmérés területeit, annak speciális eljárásait hallássérült személyek esetében.

- Ismeri a hallássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.

- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a hallássérült személyek által használható infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségekről. Ismeri az egyenlő esélyű hozzáférés és az észszerű alkalmazkodás elveit hallássérült személyekkel végzett mindennapi tevékenysége során.

- Felismeri a leggyakoribb, a hallássérülés mellé társuló zavarokat, ismeri azok kompenzálását, terápiáját, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.

- Ismeri a hallássérült személyek ellátórendszerét, a megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, habilitációs-rehabilitációs gyógypedagógiai ellátás eljárásait, módszereit, eszközrendszerét.

- Ismeri a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.

b) képességei

- Eligazodik a hallássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentumokban, ezek változását képes követni. Képes alakítani saját szakmai és társadalmi szerepvállalását.

- Ismereteit a hallássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve használja fel a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.

- Felkészült a hallássérült személyek differenciált nyelvi szükségleteinek felismerésére, képes ehhez alkalmazkodva megfelelő támogatást biztosítani.

- A hallássérült gyermek vagy felnőtt, vagy ezek csoportjának szükségletei és képességei, valamint a hallássérüléssel kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján a gyógypedagógiai folyamatot differenciáltan, egyénre szabottan megtervezi, irányítja, elemzi és értékeli.

- Kiválasztja a megfelelő tanulásszervezési eljárásokat, a hallássérült személyek életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő kommunikációs stratégiákat, módszereket alkalmazza.

- Képes a hallássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, objektív felmérésen alapuló fejlesztési tervek kidolgozására, meghatározva a megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.

- Gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait képes a hallássérült gyermekkel vagy felnőttel, illetve a nevelésben, ellátásban, gondozásban, támogatásban érintett partnerekkel együttműködésben ellátni.

- Képes az egészségügyi, korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására.

- Szakmai irányítás mellett a hallássérüléssel, a hallássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.

7.1.2.3. Látássérültek pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek eltérő igényeit, rendelkezik a látássérült személyek kognitív, személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges alapvető szaktudományos és módszertani ismeretekkel.

- Ismeri a látássérülés különböző hazai és külföldi definícióit, gyógypedagógiai és funkcionális felosztását.

- Ismeri a látássérülés életkorspecifikus kórokait, prevalenciáját és az incidencia változásait hazai és világviszonylatban is.

- Ismeri a szembetegségek funkcionális kihatásait.

- Ismeretekkel rendelkezik a korszerű orvosi kezelések és optikai korrekciók lehetőségeiről és ezek elérhetőségéről.

- Ismeri a funkcionális és pedagógiai látásvizsgálat jelentőségét, a különböző életkorokban alkalmazott menetét, módszereit és eszközeit.

- Ismeri a korszerű látásjavító optikai és elektronikus eszközöket, ezek hozzáférhetőségét.

- Ismeretekkel rendelkezik a látássérülés pszichológiai és szociális hatásairól.

- Ismeri a látássérült személyek számára kifejlesztett pszichodiagnosztikai módszereket és eszközöket.

- Ismeri a látássérült személyekkel végzendő gyógypedagógiai tevékenységeket és ezek színtereit.

- Ismeri a látássérült személyek ellátó rendszerét, a látássérült személyek korai fejlesztésével, óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, valamint az elemi rehabilitációval kapcsolatos jogszabályokat, hazai és nemzetközi dokumentumokat.

- Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült gyermekek korai fejlesztéséről, a súlyos fokban látássérült (vak) tanulók, a gyengénlátó, aliglátó tanulók igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.

- Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a látássérült felnőttek elemi rehabilitációjáról, módszereiről, eszközeiről, a terápiás eljárásokról, a speciális megsegítés szervezeti formáiról és tartalmi jellemzőiről.

- Korszerű, átfogó és speciális ismeretekkel rendelkezik az időskorú látássérült személyek megsegítésének tartalmi jellemzőiről és lehetőségeiről.

- Korszerű, átfogó és specializált ismeretekkel rendelkezik a halmozottan fogyatékos látássérült személyek sajátos igényeiről, fejlesztésük, oktatásuk és nevelésük színtereiről, módszereiről és eszközeiről, a terápiás eljárásokról.

- Ismeri az egyéni fejlesztési terv jelentőségét, elkészítésének lépéseit.

- Felismeri a leggyakoribb társuló zavarokat, ismeri azok kezelését, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.

- Ismeri az integráltan tanuló látássérült tanulók helyzetét, tisztában van a sikeres integráció, inklúzió feltételeivel, ismeri a gyógypedagógus kompetenciáit, az utazótanár szerepét, feladatait, a többségi pedagógussal történő kapcsolattartás lehetőségeit.

- Ismeri a látássérült személyek heterogén szükségleteihez igazodó fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat.

- Ismeri a környezeti adaptáció jelentőségét, lehetőségeit, kivitelezését, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és speciális alkalmazását saját szakirányán, az infokommunikációs akadálymentesítés látássérülés-specifikus eszközeit.

- Ismeri a látássérült személyek érdekvédelmi és egyéb civil szervezeteit, azok feladatait.

- Ismeri a látássérüléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.

b) képességei

- Ismereteit képes felhasználni a különböző életkorú és látásteljesítményű látássérült személyek szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve, a gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása során.

- Képes a látássérülés több szempontú definiálására, a látássérült személy látásteljesítményét funkcionális szempontból közelíti meg és értelmezi.

- A látássérüléssel kapcsolatos orvosi diagnózisokat értelmezni tudja, melyek alapján a funkcionális szempontokat figyelembe véve megfelelő környezetet biztosít a látássérült személy vagy csoport számára.

- Különböző életkorú és társuló sérüléssel élő személyeknél komplex funkcionális látásvizsgálatot végez, a vizsgálat alapján kiválasztja a megfelelő látásjavító eszközöket, és megtanítja használatukat.

- A látássérült személyhez a látássérülésre vonatkozó pszichológiai ismereteinek megfelelően közelít, a fejlesztési, nevelési, oktatási, habilitációs és rehabilitációs munkájába pszichológiai ismereteit beépíti.

- Megfelelő célzott fejlesztő, nevelő, oktató, rehabilitációs gyógypedagógiai ellátást biztosít.

- Meghatározza a korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint rehabilitációs intézményekben a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.

- Alkalmazza a korai fejlesztés módszereit, eszközeit, a speciális óvodai és iskolai készségfejlesztés elemeit, az elemi rehabilitáció elméleti és gyakorlati ismereteit.

- A rehabilitációs lehetőségeket és az életminőséget támogató gyógypedagógiai fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait a látássérült kliens szükségleteit, képességeit és igényeit figyelembe véve látja el.

- Felméri a látássérült személy, csoport heterogén kommunikációs, tanulási és egyéb, az életminőséget meghatározó szükségleteit, kommunikációs technikákat tanít, komplex fejlesztést végez.

- Képes a felnőtt halmozottan fogyatékos látássérült személyek habilitációs-rehabilitációs foglalkoztatásának megtervezésére, kivitelezésére.

- Képes megfigyelést és esetelemzést végezni integráltan tanuló látássérült tanuló helyzetéről és az integráció minőségéről a pedagógiai munka, a képességfejlesztés, a szociális inklúzió és a speciális eszközellátottság figyelembevételével.

- Képes megfelelő szakmai kapcsolatot kialakítani és ápolni a befogadó intézmény munkatársaival.

- Megtervezi a látássérült személyek számára megfelelő fejlesztő, oktatási-nevelési és terápiás eljárásokat, kiválasztja az adekvát módszereket és eszközöket.

- Kiválasztja a tanuláshoz szükséges megfelelő adaptációs technikákat és ezek használatát megtanítja, a környezetet a látássérült személyek igényeinek megfelelően adaptálja, kiválasztja a látássérült személy számára és a tevékenységhez igazodva a korszerű infokommunikációs eszközöket.

- Képes a látássérült személy és családja számára az érdekvédelemmel és a civil szervezetekkel kapcsolatos adekvát információ-átadásra.

- Képes szakmai irányítás mellett a látássérüléssel, a látássérült személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végezni.

7.1.2.4. Logopédia szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Korszerű és alapos interdiszciplináris (orvostudományi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, gyógypedagógiai pszichológiai, nyelvészeti) és intradiszciplináris tudással rendelkezik a kommunikáció, a hang, a beszéd, a beszélt és az írott nyelv, valamint a gyermekkori nyelés zavarairól.

- Ismeri a kommunikációs zavarok kultúrtörténeti, tudománytörténeti és szakmatörténeti előzményeit.

- Ismeri a hang, a beszéd, a beszélt és az írott nyelv, valamint a gyermekkori nyelés működésének anatómiáját és fiziológiáját, felismeri azok eltéréseit.

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a hang, beszéd, a beszélt és az írott nyelvi zavarok, valamint a gyermekkori nyelési zavarok etiológiájáról, epidemiológiájáról, a különböző tüneti képekről.

- Ismeri a logopédiai diagnosztikai folyamat átfogó rendszerét, a vizsgálatok fajtáit, célját, feladatait és lehetséges tartalmait.

- Ismeri a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavarainak különböző nyelvi szintekre irányuló receptív és expresszív vizsgálati eljárásait, valamint a gyermekkori nyelés diagnosztikus eszközeit, a differenciáldiagnosztikai szempontokat és a folyamatdiagnózis szerepét.

- Alapos ismeretekkel rendelkezik a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavaraihoz és a gyermekkori nyelészavarhoz kapcsolódó logopédiai beavatkozások korszerű lehetőségeiről.

- Ismeri a prevenció, a terápia és az utógondozás életkor- és diagnosztikaspecifikus formáit.

- Ismeri a beszédtechnika hanghigiénés elemeit.

- Ismeri a logopédiával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmat.

b) képességei

- Ismeretei alapján a különböző kommunikációs zavarokat interdiszciplináris szemlélettel, a személyiséggel és a társadalmi beágyazottsággal összefüggésben értelmezi.

- Megszerzett szakmai tudását a köznevelés különböző színterein: pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményekben, nevelési és nevelési-oktatási intézményekben a kommunikáció, a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi zavarok és a gyermekkori nyelési zavarok ellátásában, szegregált és integrált keretek között, az alapellátásban és a sajátos nevelési igényű tanulók esetében egyaránt alkalmazza.

- Kijelöli a hang, a beszéd, a beszélt és írott nyelv fejlődési és szerzett zavarainak, valamint a gyermekkori nyelési zavarok életkorspecifikus és nyelviszint-specifikus vizsgálatának tartalmait.

- Dokumentálja, kvantitatív és kvalitatív szempontok alapján elemzi, értelmezi az eredményeket, levonja a logopédiai diagnosztikai következtetéseket, és erről különböző szintű írásos és szóbeli összefoglalást ad a team tagjainak, a szülőnek, a kliensnek.

- Az interdiszciplináris diagnosztikai teamben a különböző forrásokból származó információkat összegzi, logopédiai szempontból értékeli, és azokat a korábbi információkkal integrálja.

- Megtervezi az egyénre szabott evidencia alapú logopédiai beavatkozást.

- A státusz- és differenciál diagnózisnak megfelelő sérülésspecifikus, individuális logopédiai beavatkozást evidencia alapon tervezi, időben ütemezi és hatékonyan megvalósítja.

- A terápiás folyamatot monitorozza, azt az eredményeknek megfelelően módosítja. A kiválasztott terápiás módszert indokolja, és meghatározza a logopédiai terápiás team kereteit.

- Beszédtechnikája tudatos, képes hanghigiéné kialakítására.

- Képes szakmai irányítás mellett a logopédiával, a logopédiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végezni.

7.1.2.5. Pszichopedagógia szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri a tanulási, érzelmi és a viselkedési zavarok, a személyiségfejlődés orvostudományi, pszichológiai, pszichodiagnosztikai, szociológiai, filozófiai hátterét, azok ok-okozati összefüggéseit.

- Ismeretekkel rendelkezik az eltérő személyiségfejlődés kialakulásának lehetséges hátteréről és annak pszichopedagógiai intervenciós lehetőségeiről.

- Tisztában van a viselkedészavarok ok-okozati összefüggéseivel, a tanulási zavarok, az érzelmi zavarok, a devianciák és a viselkedészavarok kapcsolatával.

- Ismeri a magatartás és viselkedésszerveződés neurobiológiai alapjait.

- Ismeri a személyiségfejlődési, viselkedésbeli, érzelmi problémákkal küzdő népességcsoportokhoz kapcsolódó bánásmódot, az ellátás hazai módszereit és gyakorlatát, rálátása van külföldi jó gyakorlatokra.

- Ismeri az intézményes segítő, ellátórendszereket: köznevelési intézmények, szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátás intézményei, egészségügyi intézmények, javító-nevelés és a büntetés-végrehajtás intézményrendszerét.

- Tisztában van az aktuális diagnosztikus osztályozó rendszer fentebb említett zavarokra vonatkozó elemeivel és az abból következő pszichopedagógiai ellátás feladataival, kompetenciakörével.

- Ismeri a koragyermekkori ellátórendszert.

- Biztos tudása van a 0-7 éves korú gyermekek eltérő fejlődésmenetének felismeréséről, a beavatkozás lehetőségeiről.

- Tudja, ismeri a pszichés fejlődési zavart mutató gyermekek (kiemelten az óvodás- és iskoláskorúak) pszichopedagógiai, gyógypedagógiai terápiás megsegítésének lehetőségeit, módszereit, technikáit.

- Tisztában van a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok fejlesztésének, segítésének lehetőségeivel.

- Tudja és ismeri a speciális szükségletek, devianciák kialakulásának hátterét, fokozatait, a szenvedélybetegségek és egyéb deviáns jelenségek jellemzőit, a felismerésre alkalmas mérőeszközöket és a gyakorlatban alkalmazható prevenciós, intervenciós lehetőségeket.

- Ismeri a gyermekvédelmi segítőrendszereket, a reszocializációs gondozás intézményrendszerét, módszertanát. Biztos ismeretei vannak a szociálpolitika és a szociális munka köréből.

- Tisztában van az egészségügyben gondozott (krónikus) betegek, illetve gyermekpszichiátriai betegek kognitív és pszichés fejlődésével.

- Ismeri a pszichopedagógia hazai és nemzetközi szakirodalmát.

b) képességei

- Képes bármely életkorban az érzelmi és viselkedészavarral összefüggő tanulási és magatartási mintázatokat értelmezni, azok hátterét, kialakulásának módját figyelembe véve gyógypedagógiai diagnózist felállítani, majd fejlesztő eljárásokat megtervezni és kivitelezni.

- Képes felismerni a pszichés fejlődés zavarait, valamint a rendszerint gyermek- vagy serdülőkori kezdettel megjelenő érzelmi és viselkedészavarokat, szociális-szocializációs nehézségeket, pszichoszociális fogyatékosságot, tanulási zavarokat és az érintett személyek gyógypedagógiai ellátására irányuló komplex tevékenységet végezni.

- Munkáját a bio-pszicho-szociális szempontú gondoskodás mentén végzi el a gyermekek, fiatalok támogató nevelésével, fejlesztési foglalkoztatásával, krízisintervenciós, habilitációs, rehabilitációs célú gondozásával, az eredményes (re)szocializáció elősegítése és a gyermeki, tanulói képességek optimumának elérése érdekében.

- Tevékenységében a bizonyítékokon alapuló ellátási formák nyilvánulnak meg, melyeket a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi alap- és szakellátásban, a büntetés-végrehajtásban és egészségügyi intézményrendszerben alkalmazhat, és melyek az érintett népességcsoportokra, valamint családjaik sokrétű szupportív pszichopedagógiai ellátására irányulnak.

- Gyógypedagógiai ellátásban részesíti azon kiemelt figyelmet igénylő személyek csoportját, akik különleges bánásmódot igényelnek, azon belül sajátos nevelési igényűek, egyéb pszichés fejlődési, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdenek.

- Képes a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók gyógypedagógiai megsegítésére.

- Együttműködik a beilleszkedési, tanulási, érzelmi és viselkedészavart mutató személy közvetlen környezetével és az őt ellátó szakmai közösség tagjaival.

- Együttműködik a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartást mutató, a veszélyeztetett, a bántalmazott és neglektizált gyermekek közvetlen környezetével és az ellátást biztosító egyéb szakmai teammel.

- Azonosítja a protektív és kockázati tényezőket, valamint pszichopedagógiai ellátást biztosít.

- Felismeri az iskolai bántalmazás jelenségét, a beavatkozás lehetőségeit.

- Alkalmazza a kompetenciakörébe tartozó addiktív kórképeket, iskolai agressziót felmérő szűrőteszteket, mérőmódszereket, pszichopedagógiai intervenciós tevékenységet végez.

- Az alábbi színtereken pszichopedagógiai ellátást, tevékenységet végez: korai fejlesztés, óvoda, iskola, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltató intézmény, egészségügyi intézmények alapellátása és rehabilitációs ellátása, javító-nevelő intézetek, büntetés-végrehajtási intézmények, szociális ellátórendszer intézményei, gyermekvédelmi gondoskodás intézményei, civil segítő szervezetek.

- Szakmai irányítás mellett a pszichopedagógiával, a pszichopedagógiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.

7.1.2.6. Szomatopedagógia szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri a tartó és mozgató szervrendszer felépítését, működését és működési zavarait, a szomatopedagógiai tervezéshez nélkülözhetetlen, legfontosabb mozgásvizsgáló eljárásokat.

- Tisztában van a fiziológiás mozgás ismérveivel, követelményeivel.

- Megfelelő módszertani tudással rendelkezik egyéni vagy csoportos formában zajló mozgásfoglalkozások levezetéséhez.

- Korszerű ismeretei vannak a mozgáskorlátozottság etiológiájára, epidemiológiájára, biográfiájára, aktuális állapotára, pszichológiai hátterére vonatkozóan.

- Ismeri a mozgáskorlátozott személy kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szomatopedagógiai szaktudományos és módszertani elméleteket.

- Rendelkezik a mozgáskorlátozott személyek és környezetük megismerésére alkalmas vizsgálati és felmérési módszerek, eszközök ismeretével.

- Tisztában van a szomatopedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokkal, tartalmakkal, folyamatokkal és ezek összefüggéseivel.

- Ismeri a komplex szomatopedagógiai tervezés különböző szintjeit, ezek összefüggéseit és szervezeti beágyazottságát.

- Ismeri a mozgásos akadályozottsággal járó állapotváltozásokat, ezek ismeretében a személyiségfejlődést befolyásoló gyógypedagógiai, szomatopedagógiai eljárásokat, módszereket, eszközöket.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációs és segédeszköz-ellátásának folyamatosan korszerűsödő gyakorlatáról, valamint ismeri az infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségek széles spektrumát.

- Ismeri a segítő technológiák fogalomkörét, a környezeti adaptáció (egyenlő esélyű hozzáférés, észszerű alkalmazkodás) korszerű felfogását.

- Ismeri a mozgáskorlátozottsághoz társuló diszartriák, beszédzavarok megjelenési formáit, jellemző tüneteit.

- Ismeri az augmentatív és alternatív kommunikációs lehetőségeket, eszközöket.

- Ismeri a halmozottan és a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek nevelésének-oktatásának speciális elméleti, módszertani, gyakorlati lehetőségeit, eljárásait, eszközeit.

- Ismeri a fogyatékos személyek testkulturális nevelésének, adaptált testnevelésének, sportjának, rekreációjának elméletét és gyakorlatát.

- Ismeri a szomatopedagógiai rehabilitáció egészségügyi, szociális és köznevelési intézményrendszerét, színtereit, azok tevékenységeit.

- Ismeri a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációjában részt vevő társszakmák szemléletét, alapvető kompetenciáit.

- Tisztában van az együttműködés lehetséges formáival, a feladatfelosztás módjával.

- Ismeri a szomatopedagógiára, a kapcsolódó társtudományokra és a mozgáskorlátozottságra vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmakat.

b) képességei

- Képes a tartó és mozgató szervrendszer funkcionális vizsgálatára.

- El tudja különíteni egymástól a fiziológiás és kóros mozgásokat.

- Korrekciós hatású gyakorlatsorokat állít össze, azokat szakszerűen át tudja adni az érintett személyeknek.

- Szomatopedagógiai elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteit pedagógiai és terápiás gyakorlatában adaptív módon, a mozgáskorlátozott személy, csoport jellemzőit és sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.

- Szomatopedagógiai diagnosztikát végez, dokumentációt vezet.

- Egyénre szabottan, a mozgáskorlátozott személy szükségleteihez, képességeihez illeszkedve, valamint a diagnosztizált állapottal kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján meghatározza a megfelelő szomatopedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, rehabilitációs célokat, tartalmakat, folyamatokat. Mindezek alapján képes fejlesztési, rehabilitációs tervet készíteni.

- Kiválasztja és alkalmazza a szomatopedagógiai problémák megoldását elősegítő módszereket. Szintetizálja a különböző módszerek azon elemeit, amelyek az adott helyzetben, az adott személy továbbfejlődését, rehabilitációját a leginkább elősegítik.

- Az általa vezetett folyamatdiagnosztika aktuális eredményei alapján, szükség szerint módosítja a rehabilitációs tervet.

- Az életkorhoz és a tevékenységhez igazodva segíti mozgáskorlátozott személyek minél nagyobb fokú önállóságát.

- Tevékenység analízist végez, kiválasztja a kompenzációs lehetőségeket és az életminőséget támogató optimális eszközöket, megtanítja használatukat.

- Segíti, facilitálja a mozgáskorlátozott személyek kommunikációját, támogatja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök használatának elsajátítását és gyakorlását.

- A mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók korai intervenciójában, fejlesztő nevelésében, óvodai nevelésében, iskolai nevelésében-oktatásában, fejlesztő nevelésében-oktatásában, diákotthonaiban terápiát, fejlesztést, nevelést, oktatást, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt végez.

- Integrált, inkluzív óvodákba, iskolákba járó mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók fejlesztését, terápiáját és rehabilitációját végzi, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel. Utazótanárként a partnerek számára tanácsadást biztosít.

- Mozgáskorlátozott felnőttekkel kapcsolatban az egészségügyi, szociális, köznevelési intézményrendszer bármely színterén és ellátási formájában általános és specifikus rehabilitációs feladatokat lát el.

- Fogyatékos személyek számára testnevelés, adaptált testnevelés, sport és rekreációs foglalkozásokat tervez és vezet.

- Képes definiálni a szomatopedagógus kompetenciákat, szakmai vitákban képviselni a szomatopedagógiai elveit.

- A mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja során együttműködik a társszakmák képviselőivel, kihasználva a különböző hatásrendszerek egymást kiegészítő pozitív egymásra hatását.

- Szakmai irányítás mellett a szomatopedagógiával, a szomatopedagógiai segítséget igénylő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatokat végez.

7.1.2.7. Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Rendelkezik a tanulásban akadályozott személyek kognitív, szociális és személyes kompetenciáinak fejlesztését megalapozó szaktudományos és módszertani ismeretekkel.

- Ismeri a tanulásbiológia alapjait.

- Ismeri a tanulási akadályozottság, valamint a tanulási nehézség és a tanulási zavar pszichológiai hátterét, pszichodiagnosztikáját és pedagógiai diagnosztikáját.

- Széles körű tudással rendelkezik a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatban.

- Ismeri az integrált, inkluzív nevelés szakirányhoz kapcsolódó specifikumait.

- Tisztában van a kommunikációs, kognitív, orientációs, kreatív, szociális és motoros képességek fejlesztésének módszertanával.

- Ismeri a végrehajtó funkciók működését és fejlesztésének lehetőségeit tanulásban akadályozott gyermekeknél.

- Tisztában van a tanulási akadályozottság (tanulási zavar, tanulási nehézség) és a magatartási problémák összefüggéseivel.

- Ismeri a tanulási motiváció különböző elméleti megközelítéseit.

- Tisztában van a nevelési, oktatási, fejlesztési célok megvalósítása érdekében az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának módszertanával.

- Ismeri a tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók nevelési, oktatási, fejlesztési céljai érdekében alkalmazható szoftvereket.

- Ismeri a tanulásban akadályozott fiatalok továbbtanulási útjait, elhelyezkedésük lehetőségeit, életminőségük befolyásolását.

- Tisztában van a tanulási akadályozottság szociokulturális kontextusával, ezt értelmezni is tudja saját tevékenységére vonatkozóan.

- A tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek és családjaik érdekében tájékozott a partnerekkel való együttműködés módjairól.

- Tisztában van és elismeri a tanulásban akadályozott tanulók idegennyelv-tanulásának fontosságát mint a társadalmi és gazdasági lehetőségekhez vezető azonos esélyű hozzáférésük biztosításának egy területét.

- Ismeri az adott tanulócsoport szükségleteihez igazodó idegen nyelvi kompetenciák fókuszait.

b) képességei

- Képes a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavart és a tanulási nehézséget mutató gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére.

- Képes az állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.

- A tantervi dokumentumok figyelembevételével kiválasztja és a tanulásban akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek szükségleteihez, fejlettségéhez igazítja a nevelési és oktatási tartalmakat.

- A gyógypedagógiai folyamat eredményeit értékeli, differenciált egyéni és csoportos fejlesztést tervez és vezet.

- Meghatározza a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.

- A műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében fejleszti a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kommunikációs, kognitív, orientációs, kreatív, szociális és motoros képességeit.

- Képes a fejlesztendő személyhez, csoporthoz illeszkedő infokommunikációs eszköz, szoftver megválasztására.

- Adaptív módon fejleszti az adott csoport digitális kompetenciáját, azt képes a csoport szabadidejének, információ- és tudásmegosztásának, az együttműködő tanulóhálózat építésének, tanulásának szolgálatába állítani.

- Képes a rábízott gyermekek, fiatalok, felnőttek digitális állampolgárrá nevelésére.

- Képes a tudásmegosztás digitális eszközrendszerét és módszereit szakmai közösségeiben is alkalmazni.

- Képes adaptív módon alkalmazni a tanulásban akadályozott fiatalok szociokulturális háttértényezőiről és jellemzőiről szerzett ismereteit, kiemelten a tanulási folyamatokkal kapcsolatban.

- Szakmai irányítás mellett képes a tanulásban akadályozott, tanulási zavart és nehézséget mutató gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

- Egy idegen nyelven megbízhatóan ismeri a tanulásban akadályozottak pedagógiájához tartozó szakkifejezéseket, továbbá ismeri a tanulási akadályozottság, a tanulásban akadályozottak pedagógiája hazai és nemzetközi szakirodalmát.

7.1.2.8. Autizmus spektrum pedagógiája szakirányon továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Ismeri az autizmus tudománytörténeti vonatkozásait, társadalmi beágyazódását, az autizmussal kapcsolatos legfőbb elméleteket, azok összefüggéseit.

- Korszerű ismeretei vannak az autizmus spektrum etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere kapcsán.

- Alapvető ismeretekkel rendelkezik az autizmus spektrum zavar korszerű diagnosztikájáról.

- Ismeri az autizmussal kapcsolatos szerteágazó tevékenységet meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat, jogi és etikai szabályokat, normákat.

- Tisztában van az autizmussal való foglalkozás lehetséges mentálhigiénés hatásaival, veszélyeivel.

- Ismeri az autizmus kapcsán a pedagógusszerepre vonatkozó elméleteket, a szereppel kapcsolatos elvárásokat, a pedagógusszemélyiség jellemzőit, az önreflexióhoz és önkorrekcióhoz szükséges alapvető módszereket, az alapvető pedagógusi kommunikáció autizmus-specifikus szempontjait.

- Alapos ismeretekkel rendelkezik a korszerű autizmus-specifikus terápiás megközelítések egyénre szabott alkalmazásának módszereiről, eszközeiről, a módszerek közös alapjairól, beleértve az autizmus-specifikus komprehenzív megközelítéseket és a kiegészítő terápiákat, valamint az infokommunikációs technológiák nyújtotta lehetőségeket.

- Ismeri a közös és eltérő szükségleteket az autizmus spektrumán különböző dimenziók mentén, beleértve az intellektuális képességeket, az életkort, a nyelvi képességeket, a kulturális hátteret, illetve az autizmussal élő személy személyiségének más aspektusait is.

- Rendelkezik olyan specifikus szakmai kompetenciákkal, melyek segítségével korszerűen avatkozik be kiemelt fejlesztési területeken, úgymint a szociális-kommunikációs készségek, az önállóság, a szabadidős készségek, munkakészségek és munkaviselkedés, és problémás viselkedések területén.

- Felismeri az autizmushoz leggyakrabban társuló zavarokat, ismeri azok kezelését, vagy képes abban a társszakmák segítségét kérni.

- Rendelkezik az önálló tanulás támogatásához szükséges kompetenciákkal.

- Tájékozott az autizmussal élő személyek támogatásában szükséges partnerekkel való együttműködés módjairól. Ismeri az autizmussal élő emberek szerteágazó ellátórendszereit, azok színtereit, jellegzetességeit.

- Ismeri azokat a stratégiákat, melyekkel magukat az érintett autizmussal élő gyermekeket, felnőtteket bevonja a pedagógiai munka tervezésébe és folyamatába.

- Érti a szülővel és más családtagokkal való együttműködés jelentőségét összefüggésben az autizmus spektrum zavar természetével.

b) képességei

- Meghatározza az egészségügyi, korai fejlesztési, nevelési-oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeit és eszközeit.

- Ismereteit képes felhasználni a foglalkoztatás, támogatott döntéshozatal, támogatott lakhatás, támogatott életvitel területein, valamint társadalmi tudatosság formálásában.

- Az autizmus pszichodiagnosztikájában a diagnosztikus teamben kompetenciáinak megfelelő feladatokat lát el.

- Megállapítja az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteit, objektív felmérésen alapuló fejlesztési terveket dolgoz ki, meghatározva a megfelelő nevelési, oktatási, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat az autizmus-specifikus területeken.

- Eligazodik az autizmussal kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozó dokumentumokban, ezek változását képes követni.

- Az adott gyermek vagy felnőtt, csoport szükségletei és képességei, valamint az autizmussal kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei alapján képes a pedagógiai folyamat differenciált, egyénre szabott megtervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére.

- Megteremti a fejlesztendő személyhez, csoporthoz, valamint az autizmus természetéhez illeszkedő támogató tanulási környezetet, az érzelmi biztonságot.

- Kiválasztja a tanulásszervezési eljárásokat, törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő autizmus-specifikus stratégiák, módszerek alkalmazására.

- Képes a viselkedési problémák hátterének feltérképezésére, megértésére, megelőzésére és kezelésére.

- Gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatait az autizmussal élő gyermekkel, vagy felnőttel, illetve a nevelésben, ellátásban, gondozásban, támogatásban érintett partnerekkel együttműködve látja el.

- Képes az autizmussal kapcsolatos szakirodalom használatára, releváns szakmai kérdések megfogalmazására.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a) gyógypedagógusi szakképzettségek közös, általánosan művelő ismeretei 62-78 kredit, ebből:

aa) társadalomtudomány (tudománytörténet, pedagógiatörténet, jogtudomány, informatika, kutatásmódszertan), gyógypedagógia (humánbiológia, orvostudomány, pszichológia, neveléstudomány, nyelvtudomány, képesség- és személyiségfejlesztési, érzékelési és mozgásfejlesztési, művészeti nevelési ismeretek) területéről 28-32 kredit;

ab) gyógypedagógiai közös szakterületről gyógypedagógiai szakmai elméleti ismeretek (gyógypedagógia elmélet, történet, gyógypedagógiai pszichológia és pszichodiagnosztika), gyógypedagógiai gyakorlati, módszertani ismeretek (komplex nevelő, oktató, fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs eljárások módszertana, műveltségterületek szerinti alapozó és szakmódszertani ismeretek) 30-50 kredit;

b) a választott szakirány sérülés típusa szerinti gyógypedagógiai szakmai ismeretek 50-70 kredit;

c) a választott szakirányt bővítő, a közoktatás területein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő, vagy második szakirány gyógypedagógiai ismeretei 50-70 kredit;

d) gyakorlati képzési modul 30 kredit.

8.1.2. A szakirányok szakmai ismeretei a szakirányhoz tartozó adott népességcsoportokra vonatkozó komplex diagnosztikai, fejlesztési, nevelési, oktatási, habilitációs és rehabilitációs elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó) 50-70 kredit.

A sérülés típusa szerinti szakirányok:

- az értelmileg akadályozottak pedagógiája

- a hallássérültek pedagógiája

- a látássérültek pedagógiája

- a logopédia

- a pszichopedagógia

- szomatopedagógia

- a tanulásban akadályozottak pedagógiája

- az autizmus spektrum pedagógiája

Az összefüggő szakmai gyakorlat egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén: 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30-50 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat részét képezik

- a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, továbbá

- az összefüggő szakmai gyakorlat.

Az összefüggő szakmai gyakorlat, a képzés utolsó félévében folyó egyéni gyakorlat, amelynek kreditértéke egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30-50 kredit. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 12-15 hét, amely a szakirány tartalmához kapcsolódó tevékenységi körrel rendelkező intézménynél, szervezetnél végezhető.

3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: konduktor (Conductive Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség: konduktor

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Conductive Teacher

- választható specializációk: óvodai, iskolai, pedagógiai rehabilitáció

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 144/0113

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek, konduktorok képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú központi idegrendszeri sérülés következtében mozgáskoordinációs (mint vezető tünet) zavarral küzdő gyermek, felnőtt konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére, komplex pedagógiai rehabilitáció megvalósítására, speciálisan az óvodai specializáció az óvodáskorú mozgássérült gyermekek integrált, inkluzív, szegregált csoportokban történő nevelésére, fejlesztésére, az iskolai specializáció az 1-4. osztályos mozgássérült gyermekek integrált, inkluzív, szegregált osztályokban történő nevelésére, oktatására, fejlesztésére. Felkészültek a tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A konduktor

a) tudása

- Ismeri a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit.

- Ismeri a hazai köznevelés és felnőttképzés, továbbá a közegészségügy, a korai szűrés, a korai fejlesztés feladatait és stratégiáit, érvényes dokumentumait, a rendszerek preferenciáit, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására.

- Ismeri a nevelés-oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit.

- Tisztában van a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjaival, feltételeivel, eljárásaival valamennyi életkorban, valamint a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés-oktatás elveivel, eljárásaival.

- Ismeri a központi idegrendszeri sérülések kialakulásának kockázatát, lehetséges prevencióját, a mozgás- és pszichomotoros fejlődés menetét. Ismeri és tudja a központi idegrendszeri sérülések következtében létrejövő mozgásszervi fogyatékosság vagy az ehhez hasonló tünetegyüttesek sajátosságait (spina bifida).

- Ismeri az egészséges életmódra nevelés és mentális egészség védelmének lehetőségeit az egyes életkorokban és tünettípusokban.

- Tisztában van az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működés anatómiai, neuroanatómiai és patológiai alapjaival, ismeri a motoros diszfunkció eredetét, tüneteit, vizsgálatát, differenciált diagnosztikájának alapjait.

- Tisztában van a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeivel valamennyi életkorban.

- Rendelkezik a mozgásában korlátozott gyermek számára készülő fejlesztő program tervezésének, módszereinek, eszközeinek, megvalósításának ismereteivel.

- Tisztában van az elbocsátás, a más intézménybe helyezés, az integrálás, utánkövetés, tanácsadás, szakszolgálati tevékenység és utazó konduktori munka feladataival.

- Ismeri a nevelés eszközeként funkcionáló anyanyelv használatának tartalmi és technikai összetevőit, a hatékony kommunikáció technikáit és módszereit, a közéleti szereplés követelményeit.

- Ismeri a mozgássérültekkel kapcsolatos önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását.

- Tájékozott a sajátos nevelési igényűek és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogok törvényi szabályozását illetően.

b) képességei

- Képes elméleti, társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, orvosbiológiai, konduktív pedagógiai ismeretei kreatív és adekvát megvalósítására valamennyi életkorú és tünettípusú mozgássérült fejlesztésében.

- Eligazodik a különböző életkorú sérültek fő élettevékenységeinek, humán funkcióinak fejlesztésében.

- Képes gyermekek és felnőttek konduktív pedagógiai szűrővizsgálatára, illetve a működési zavarok pedagógiai befolyásolására, problémacentrikus feladatsor összeállítására, a tevékenység irányítására, értékelésére, a sérült megfigyelésére, a fejlődés dokumentálására.

- A fejlődés különböző állomásain differenciált egyéni és csoportprogramokat készít és bonyolít le.

- Értelmezni tudja a konduktív pedagógia célját, rendszer jellegét és rendszer elemeit, és képes az ágazatokon átívelő (oktatásügy, egészségügy, szociális) rehabilitációs tevékenység homogén és vegyes teamjeiben együttműködni.

- Együttműködik a családokkal, krízishelyzeteket kezel, elvégzi a szülők, hozzátartozó, gondviselő felkészítését.

A fejlesztő programot beépíti a sérült életrendjébe.

- Képes az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására, a konduktív nevelés során előadódó nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására.

- Képes a konduktív nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére a cerebrál paretikus (CP-s) gyermekek tanulási folyamatának irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére, a tanítási órán, foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására.

c) attitűdje

- Adaptív módon alkalmazza a prevenciós szemléletet.

- Adaptív módon együttműködik a speciális és többségi szak- és társintézményekkel.

- Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére a sérült emberek társadalmi integrációja érdekében.

- Nyitott az emberi értékek elfogadására, a másság tiszteletben tartására, a sérült személyek társadalmi beilleszkedésének támogatására.

- Tiszteletben tartja az emberi értékeket, az ép és az eltérő fejlődésmenetű emberek társadalmi együttélésének értékeit és az etikai normákat.

- Természetes számára a másság elfogadása, az eltérő fejlődésmenet tiszteletben tartása.

- Elkötelezett az egészség mint érték óvása, az egészség mint érték megőrzése, az egészséges életmód támogatása iránt.

- Konduktori tevékenysége során nyitott a szakmai kritika elfogadására és önértékelésre.

- Nyitott a konduktív neveléssel összefüggő új elméletek és módszerek, technológiai lehetőségek, információs és kommunikációs technológiák megismerésére és alkalmazására.

- Részt vállal a konduktív neveléssel összefüggésben álló szakmai kutatásokban, innovatív team-munkákban.

- Igénye van önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességei fejlesztésére és szakterületén felhasználható új kompetenciák elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

- A konduktor hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a rá bízott mozgássérült gyermekek és felnőttek optimális fejlődéséért, kulcskompetenciáik megalapozásáért vagy kialakításáért.

- A jogszabályok és intézményi szabályok szabta keretek között önállóan dönt a konduktor munkával összefüggő problémahelyzetek megoldásáról.

- Önállóan vezeti a tanügyi, óvodai nevelési dokumentumokat, egyéni fejlesztési terveket készít.

- Felelősséget vállal a fejlesztési folyamat során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.

- Konduktori hivatása, művelése körében felelősséget vállal a nevelési vagy nevelési-oktatási intézmény küldetéséért.

- Szakmai tevékenységén kívül is felelősséget vállal az ép és az eltérő fejlődésmenetű személyek társadalmi kohéziójának erősítésében.

- Konduktori tevékenységét a sérült gyermekek fejlődésének támogatása iránti elkötelezettség, felelősség irányítja.

7.1.2. Óvodai specializáción továbbá a konduktor

a) tudása

- Ismeri a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás sajátosságait az ép fejlődésű és mozgássérült óvodáskorú gyermekek körében, a mozgássérült gyermekek szegregált és integrált nevelésének elméleti, módszertani kérdéseit, az óvodai nevelés alapdokumentumait, a szegregált és a többségi, integrált intézményekben a nevelés eredményes konduktív megvalósítását, valamint a feladat és programtervezés életkor- és diagnózis-specifikus lehetőségeit és eszközeit.

- Ismeri az óvodás életkorhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket, továbbá az ehhez kapcsolódó ellátási és gondozási tevékenységeket, a tanulási nehézségek okait, megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit.

- Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból az óvodáskorúak fejlesztésében szerepet kapnak.

- Tisztában van mindazon pedagógiai és pszichológiai koncepciókkal és elvekkel, amelyeken a konduktív nevelés módszertani eljárásai alapulnak.

- Tudja a konduktív nevelés területeinek tervezési módjait, a mozgássérült óvodás korú gyermekek nevelési-tanulási-fejlesztési folyamata megszervezésének, megvalósításának, értékelésének eljárásait.

- Ismeri a nevelési területeken megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes nevelési területek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás mint komplex tevékenység megalapozásához.

- Ismeri a nevelési területek sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre, a környezeti nevelésre, a vizuális nevelésre, a testi és zenei nevelésre.

b) képességei

- Konduktív elméleti és gyakorlati ismereteit adekvát és kreatív módon alkalmazza a 3-8 éves sajátos nevelést igénylő, elsősorban mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos szegregált és integrált nevelésében.

- Az óvodás korú mozgássérült gyerekek problémáit felismeri, azok ismeretében képes fejlesztő programok tervezésére és végrehajtására.

- A konduktív fejlesztő munkában képes az óvodáskorú mozgássérült gyermek fejlődésének értékelésére, nevelésével kapcsolatos tanácsadásra, a szülőkkel való kapcsolattartásra.

- Eligazodik az óvodáskorúak gyermekvédelmével kapcsolatos jelzésértékű feladatokban.

- Képes a mozgássérült óvodáskorú gyermekek integrált, inkluzív nevelésére, a nevelési tevékenység tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a nevelési folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, foglalkozási-nevelési terv készítésére a helyi program kimunkálásától az egyes foglalkozások tervének elkészítéséig.

- Spontán és tervezett nevelési helyzetekben képes a nevelési területek tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó szakmódszertani ismereteknek az adekvát transzferálására.

- Hatékony problémamegoldó technikákat alkalmaz nevelési helyzetek, problémák elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására.

- Felismeri a tanulási problémákra utaló jeleket, a kompetenciahatárok betartásával azokat kezeli, szakszolgálathoz irányítja, kapcsolatot létesít és tart fenn a társszakmák képviselőivel.

- Folyamatosan tájékozódik az új óvodai nevelési koncepciók, irányzatok körében.

- Eljárásait folyamatosan kontrollálja, és ennek alapján választ és alkalmaz új eljárásokat.

7.1.3. Iskolai specializáción továbbá a konduktor

a) tudása

- Ismeri a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás iskoláskorra jellemző sajátosságait az ép fejlődésű és a mozgássérült kisiskolások körében, a nevelés és tanítás elméleti, módszertani kérdéseit.

- Tisztában van a szegregált és többségi, integrált 1-4. osztály nevelési-oktatási programjával, megvalósításának konduktív módjaival.

- Ismeri az iskoláskorúak motoros diszfunkcióinak központi idegrendszeri eredetét, felismerését, szűrését, motoros diszfunkciójának tüneteit, vizsgálatát, a motoros diszfunkció differenciált diagnosztikájának alapjait, ritka kórképeit és azok kezelését.

- Tisztában van a tanulási nehézségek okaival, speciális megjelenési formáival, a fejlesztés lehetőségeivel, speciális hallás-, beszéd- és írásproblémákkal és azok fejlesztésének módjaival, a mozgássérült iskolások segítésének módjaival és eszközeivel, alternatív kommunikációs módszerek alkalmazásával.

- Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból az 1-4. osztályos tanulók nevelésében-oktatásában szerepet kapnak.

- Tisztában van a tantárgy-pedagógiai eljárásokat megalapozó pedagógiai-pszichológiai elvekkel és koncepciókkal.

- Ismeri a műveltségtartalmakhoz, tantárgyakhoz kapcsolódó nevelés tervezésének módjait, az ép fejlődésű és a mozgássérült tanulók tanítási-nevelési folyamata megszervezésének, megvalósításának, értékelésének eljárásait.

- Tisztában van az 1-4. osztályos tanulók körében megvalósítható képességfejlesztési eljárásokkal.

- Ismeri a műveltségtartalmak sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi és vizuális környezet (természeti, épített, nyelvi, hangzó) megismerésére, védelmére és fejlesztésére.

- Ismeri mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az 1-4. osztályos tanulók konduktív iskolai nevelése-oktatása eredményesen végezhető.

b) képességei

- Társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai ismereteit kreatívan és adekvátan alkalmazza az 1-4. osztályos mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos nevelésében-oktatásában.

- Képes az egyéni képességek megismerésére, a fejlődésbeli lemaradás mértékének megállapítására.

- A képességek ismeretében egyéni és csoportos fejlesztést végez, képes a képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására.

- Folyamatosan fejleszti a sajátos nevelési szükségletű kisiskolások tan- és fejlesztő eszközeit.

- Megvalósítja az 1-4. osztályos, sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív csoportban folyó nevelését, személyiségfejlesztését.

- Képes az 1-4. osztályos, eltérő fejlődésű tanulók tanulási tevékenységeit, tanulási folyamatait megtervezni és irányítani, kiválasztani szükséges oktatási-nevelési terveket és alkalmazni a különféle értékelési eljárásokat.

- Cerebral paretikus gyermekek körében képes a műveltségtartalmak és a hozzájuk kapcsolódó speciális tantárgy-pedagógiai ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben.

- Eligazodik a sajátos nevelési igényűek gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátásában.

7.1.4. Pedagógiai rehabilitáció specializáción továbbá a konduktor

a) tudása

- Tisztában van a különböző rehabilitációs eljárások történeti fejlődésével és intézményrendszerével, a rehabilitációban részt vevők jogaival és az ellátó intézményrendszerrel.

- Ismeri az emberi mozgások során érvényesülő anatómiai, élettani, biomechanikai, neurofiziológiai, mozgásszabályozási és pszichofiziológiai törvényszerűségeit.

- Ismeri a kognitív pszichológia vizsgálatának tárgyát, a figyelem, az észlelés, tanulás, az emlékezet, a problémamegoldás és a nyelv fejlődésének pszichológiáját.

- Ismeri azokat a műveltségi tartalmakat, amelyek a társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai-pszichológiai megfontolásból a cerebralparetikusok óvodai nevelésében és az 1-4. osztályos tanulók oktatásában szerepet kapnak.

- Tisztában van a felnőttnevelés társadalmi funkcióival, a felnőtt korosztály iskolai és iskolán kívüli képzésének cél- és feladatrendszerével, a felnőttek tanulásának-tanításának eszközeivel és módszereivel.

- Ismeri a mozgásszervi rehabilitáció különböző eljárásait, a fizioterápia alkalmazási formáit, a rehabilitációs team munka összehangolt működésének alapjait.

- Tisztában van a pszicholingvisztika és neurolingvisztika alapjaival, a beszédpercepció és beszédprodukció zavaraival, a fejlesztő, alternatív kommunikációs eljárásokkal.

- Tisztában van a szegregált és többségi, integrált óvodai nevelés és iskolai oktatás történeti előzményeivel, programjával, megvalósításának konduktív módjaival.

- Ismeri a kórházpedagógia kialakulását, jelenlegi rendszerét, jogi, intézményi és szervezeti kereteit.

- Tisztában van a sportpszichológia kialakulásának történetével, a tudományág feladataival és módszereivel, különös tekintettel a parasportokra.

b) képességei

- Társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai ismereteit kreatívan és adekvátan alkalmazza a mozgássérült gyermekek és felnőttek egyéni és csoportos, komplex pedagógiai rehabilitációjában.

- Az egyéni képességek megismerése alapján megállapítja a fejlődésbeli lemaradás mértékét, az aktív és passzív mozgatórendszer alapvető biomechanikai mérési eljárásait használja, elemzi és értékeli.

- Komplex anatómiai, neurofiziológiai és ortopédiai ismeretei alapján megvalósítja a mozgásszervrendszer életminőség-javító korrekcióját adekvát segédeszközök használatával és speciális programok összeállításával.

- A képességek ismeretében egyéni és csoportosos fejlesztést végez, képes a képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására.

- Képes az óvodáskorú és az 1-4. osztályos, eltérő fejlődésű tanulók tanulási tevékenységeit, tanulási folyamatait megtervezni és irányítani, kiválasztani a szükséges oktatási-nevelési terveket és alkalmazni a különféle értékelési eljárásokat.

- Folyamatosan fejleszti a különböző kommunikációs nehézséggel elő mozgássérültek alternatív kommunikációs eljárásait, eszközeit, adekvátan alkalmazza a különböző kommunikációs stratégiákat a sérültekkel, hozzátartozóikkal, heterogén rehabilitációs teamben, különös tekintettel az etikai normák betartására.

- Elméleti ismereteit alapján konduktív fejlesztést végez kórházban, együttműködve az egészségügyi rehabilitációs folyamatban, megismerve az állapotfelmérést, terápiás eljárásokat, dokumentációt, részt vesz az otthoni ápolásban és a komplex dokumentáció elkészítésében.

- Az egyéni képességek ismeretében rekreációs programokat tervez, a konduktív pedagógiai programba beépíti az adaptív sportok megvalósítható elemeit, ágazatait.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- speciális társadalomtudományi, jogi, neveléstudományi, pszichológiai ismeretek 35-45 kredit;

- konduktori szakmai elméleti ismeretek (orvosbiológiai, neurológiai alapismeretek, neurorehabilitáció, konduktív pedagógia, konduktív nevelés módszertana, különböző életkorúak konduktív nevelése) 55-60 kredit;

- konduktív pedagógiai gyakorlat 50-55 kredit.

8.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a konduktor szakma életkor szerinti (óvodai, iskolai, rehabilitáció) igényeinek megfelelő szakterületeken szerezhető speciális ismeret, amelynek kredit értéke 60-65 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A gyakorlati képzés bármely életkorban személyiség- és mozgásfejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek megismerését, a tanultak gyakorlását és alkalmazását biztosítja egyéni és csoportos foglalkozásokon. Biztosítja, fejleszti a speciális konduktori, nevelői képességek, technikai jártasságok kialakulását. A gyakorlati képzés tartalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani, tantárgy-pedagógiai stúdiumok keretében végzett integrált, többségi és konduktív óvodai foglalkozások és iskolai tanítási gyakorlatok is. A hallgató az óvodapedagógus specializáción módszertani, a tanító specializáción tantárgy-pedagógiai gyakorlatot végez különböző csoportokban. A hallgató a képzés során többségi és integráló intézményekben is teljesít gyakorlatot. A pedagógiai rehabilitáció specializációt választó hallgatók egészségügyi és szociális intézményben is végeznek szakmai gyakorlatot.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés a speciális, konduktív nevelési módszertani, oktatási és kutatási tevékenységet folytató intézmény gyakorló és köznevelési intézményei biztosítják, hogy a hallgató a képzés egész folyamatában részt vegyen a konduktív nevelési fejlesztésben, konduktori teamekben, csecsemőkortól felnőtt korig megismerhesse a cerebral paretikusok vagy ahhoz hasonló tünetegyüttest mutató kórképeket.

4. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (Kindergarten Education)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- szakképzettség:

- óvodapedagógus;

- nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot];

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Kindergarten Educator

- Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Kindergarten Educator

- választható szakirány: nemzetiségi óvodapedagógus

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 9 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

- szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 32 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 143/0112

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja óvodapedagógusok képzése, akik alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, a 3-7 éves korú gyermekek nevelésére, a pedagógusi hivatás gyakorlására.

A nemzetiségi szakirányt választó hallgatók képzésének célja a fentieken túl, hogy végzett óvodapedagógusként képesek legyenek a 3-7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett nemzetiségi nyelven történő nevelésére is, a korosztályhoz illeszkedően nemzetiségi identitás kialakítására, alakítására, nemzetiségi kultúra közvetítésére. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. Az óvodapedagógus

a) tudása

- Rendelkezik a 3-7 éves gyermek harmonikus és komplex személyiség-kibontakoztatását, teljes körű egészségfejlesztését megalapozó és elősegítő szaktudományos és módszertani ismeretekkel.

- Ismeri az óvodai nevelés szakterületének alapvető dokumentumait, tisztában van az óvodai nevelés általános céljaival, feladataival, a tevékenységi formák tartalmaival és ezek összefüggéseivel.

- Ismeri az óvodai nevelésben alkalmazható tervezés különböző szintjeit, a tervezés elméletét és módszertanát, az egyes szintek összefüggéseit, sajátosságait.

- Alapvető ismeretei vannak a 3-7 éves gyermek érési-fejlődési folyamatának pszichológiai, biológiai tényezőiről, jellemzőiről, törvényszerűségeiről és a gyermeki tanulás sajátosságairól. Tisztában van a koragyermekkor mint az egyéni életutat megalapozó fejlődési szakasz jelentőségével, a személyiség kibontakoztatásában és az élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepével, továbbá a fejlődést és hátránykompenzálást támogató eljárásokkal.

- Ismeri az óvodás gyermek megismerésének módszereit.

- Tájékozott a digitális kultúrában, ismeri az óvodás korosztály digitális eszközökhöz való viszonyát és azok hatását a gyermeki személyiség fejlődésére.

- Tisztában van a játéktevékenység gyermeki fejlődésben betöltött meghatározó szerepével.

- Tisztában van a művészeteknek az óvodás gyermek személyiségfejlődésében betöltött szerepével és hatásrendszerével.

- Ismeri a 3-7 éves gyermek személyiségének kibontakoztatásához, az életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált stratégiákat és módszereket, ezek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit.

- Tisztában van a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti és gyakorlati ismereteivel.

- Érti az összefüggést a 3-7 éves gyermek fejlődését meghatározó spontán és tervszerű környezeti hatásrendszer, a direkt és indirekt nevelési módszerek, valamint az óvodai nevelés tevékenységi formáiban megvalósuló tanulási folyamatok között.

- Értelmezni tudja a gyermeki fejlődés szociokulturális beágyazottságát és annak hatását a pedagógiai folyamatra. Tisztában van a hátrányos helyzet komponenseivel és determinánsaival.

- Tájékozott az integráció és inklúzió kérdéskörében.

- Ismeri saját szakterületén, illetve intézménytípusában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.

- Rendelkezik az óvodai nevelés feladatainak ellátásához szükséges alapvető család- és gyermekvédelmi, gyermekjogi ismeretekkel, tájékozott a kora gyermekkori intervenció témakörében és a segítségnyújtás lehetőségeit illetően.

- Tájékozott a pedagógiai tanácsadás módszertanában.

- Ismeri az óvodapedagógusi hivatás szakmai, etikai és jogi szabályait, társadalmilag elfogadott normáit, az óvodapedagógus szerepkörhöz tartozó kommunikáció sajátosságait és hatásrendszerét.

b) képességei

- Pedagógiai, pszichológiai, társadalomismereti és módszertani ismereteit az óvodai nevelés pedagógiai gyakorlatában adaptív módon, a gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőit, valamint a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve alkalmazza.

- A 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport életkori jellemzőinek és egyéni sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat és tartalmakat, képes a pedagógiai folyamat differenciált irányítására-facilitálására, elemzésére és értékelésére.

- Megfigyeli, feltérképezi és rögzíti a 3-7 éves gyermek személyiségének, képességstruktúrájának sajátosságait és a gyermeket körülvevő családi közeg szociokulturális meghatározóit, képes az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követésére.

- Adaptív módon épít a 3-7 éves gyermekek eltérő személyiségére, előzetes tapasztalataira, tudására, kompetenciáira, életkori sajátosságaira.

- Támogatja a 3-7 éves gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatását, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakítását.

- Képes az óvodáskorú gyermekek integrált, inkluzív nevelésének szakszerű támogatására, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítő adekvát módszerek alkalmazására.

- A gyermeki önkifejezést, a művészeti ágakhoz kapcsolódó befogadó és alkotó tevékenységeket szakszerűen támogatja.

- Képes legalább egy egyszerű dallamhangszeren való élményszerű hangszerjátékra.

- Él a digitális környezet adta fejlesztési lehetőségekkel.

- Tevékenységében képes a fenntarthatóságra nevelés elveinek érvényesítésére.

- Az óvodai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 3-7 éves gyermek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg.

- Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.

- A gyermekintézmény partnereivel - család, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók, más köznevelési intézmények, fenntartó - előítélet-mentes, kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszert alakít ki, együttműködik, szakmai szituációkban szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, a gyermeket érintő problémák esetén segítséget nyújt, a megoldási lehetőségek kidolgozásában közreműködik.

- Eligazodik az óvodai nevelést szabályozó szakmai, etikai és jogi dokumentumokban, azok vonatkozó részeit mindennapi munkája során felhasználja.

c) attitűdje

- Elkötelezett a 3-7 éves gyermek és a gyermekcsoport tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését és bővítését elősegítő stratégiák, módszerek, tevékenységek megválasztása és a támogató környezet kialakítása iránt.

- Elkötelezett a 3-7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.

- Személyiségét előítélet-mentesség, tolerancia, szociális érzékenység, segítő attitűd jellemzi, inkluzív és multikulturális szemlélettel rendelkezik, törekszik a kulturális önazonosság megőrzésének, ápolásának elősegítésére és a gyermekközösségbe történő beilleszkedés támogatására.

- Elfogadja, hogy az óvodai nevelés gyermek-, játék- és tevékenységközpontú, befogadó, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

- Nyitott a szimbolikus önkifejezési formák irányába, művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.

- Igénye van az óvodai nevelési folyamat több szempontú elemzésére-értékelésére, és az eredmények tükrében a jövőbeni tervek és tevékenységek átgondolására, módosítására.

- Nyitott az újabb hazai és nemzetközi neveléstudományi kutatási eredmények, a módszertani innovációk és az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetőségek megismerésére és alkalmazására.

d) autonómiája és felelőssége

- Felelősséget vállal a rábízott 3-7 éves gyermekekért, a gyermekcsoportért, a nevelési intézményben végzett tevékenységéért.

- Hatáskörében felelősséget vállal a 3-7 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért.

- Felelősséggel tartozik az óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kibontakoztatásáért, az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezet megteremtéséért.

- Felelősséget vállal az óvodai nevelési folyamat tervezése során hozott döntéseiért és pedagógiai tevékenységének következményeiért.

- Hatáskörében felelősséget vállal a gyermekek fenntartható fejlődésre irányuló magatartásának tudatos formálásáért.

- Reflektív óvodapedagógusként, autonóm személyiségként szakmai fejlődésének tudatos irányítója.

- Szakmai együttműködések kialakításában és fenntartásában felelősséggel működik közre.

- Óvodapedagógiai, szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal saját intézménye küldetéséért és a hazai óvodaügy nemzetközileg is elismert értékeinek megőrzéséért.

7.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

7.1.2.1. Nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon az óvodapedagógus

a) tudása

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség szakterületén, és ismeri a 3-7 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és -fejlesztési stratégiákat.

- Tisztában van saját nemzetiségi nyelvi modell szerepével, a nemzetiségi nevelési, fejlesztési célok, tartalmak, folyamatok összefüggéseivel.

- Tisztában van a 3-7 éves korú gyermekek nevelési környezetének identitást meghatározó szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.

- Ismeri a nemzetiségi óvodapedagógus tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumokat, a nemzetiségi pedagógus szakmai, etikai és jogi szabályait, normáit.

- Tisztában van a nemzetiségi óvodai nevelés területén végzett tevékenysége társadalmi jelentőségével, felelősségével, kompetenciája lehetőségeivel és korlátaival.

- Ismeri a nemzetiség történelmét, hagyományait, irodalmát és kultúráját, civil szervezeteit.

b) képességei

- A 3-7 éves gyermekek számára nemzetiségi nyelven is óvodai tevékenységeket tervez, szervez, valósít meg.

- A 3-7 éves korosztály jellemzőinek és sajátosságainak ismeretében meghatározza és kiválasztja a megfelelő nemzetiségi nevelési, fejlesztési célokat, tartalmakat, folyamatokat.

- A nemzetiségi tartalmakhoz illeszkedő támogató tanulási környezetet teremt, fejlesztési eljárásokat választ ki, törekszik az életkori, egyéni és csoportsajátosságoknak megfelelő stratégiák, módszerek alkalmazására.

- Népismereti, nemzetiségi tartalmak közvetítésére alkalmazni tudja e tartalmak 3-7 éves korban történő elsajátíttatásának korszerű módszertani lehetőségeit.

- Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.

- Szakmai műveltségét elmélyíti, nemzetiségi nyelven önállóan szakirodalmat dolgoz fel, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani területen önmagát fejleszti.

- Saját nemzetiségi pedagógiai tevékenysége hatását felméri és kritikusan elemzi, értékeli, szükség esetén korrigál.

c) attitűdje

- Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nyelvátadás és nyelvfejlesztés iránt, a nemzetiség és a nemzetiség kulturális kincsének megismerése és átszármaztatása iránt, elkötelezett a nemzetiségi tartalmak átadásához legjobban igazodó környezet megválasztása iránt.

- Nyitott a nemzetiségi tartalmak közvetítésének szempontjából innovatív pedagógiai elképzelések és megoldások, az újabb tanuláselméletek, módszerek, a technológia adta legújabb tanulási lehetőségek megismerésére és alkalmazására.

- Aktivitását a nemzetiségi közösségi célok érdekében mozgósítja, elfogadja az értékek sokszínűségét, kész részt vállalni a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben, nyitott a tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

d) autonómiája és felelőssége

- Tudatosan képviseli az adott nemzetiség kultúráját, tudományosan és módszertanilag megalapozott nemzetiségi pedagógusi szerepét, nézeteit és döntéseit felelősséggel vállalja.

- Felelősséget vállal nemzetiségi kultúraközvetítő szerepéért, felelősséggel részt vállal a nemzetiségi nevelést támogató környezet megteremtéséért a 3-7 éves korú gyermekek nemzetiségi identitásának alakítása, fejlesztése érdekében.

- Szakmai tevékenységén túl felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért és az intézmény regionális, országos szakmai hálózatokhoz való kapcsolódásáért.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

- pedagógia, pszichológia, társadalomtudomány, informatika 32-45 kredit;

- az óvodai nevelés tevékenységformáinak módszertana (játék; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; mozgás; a külső világ tevékeny megismerése; munka-jellegű tevékenységek) 54-72 kredit;

- óvodapedagógus szakképzettség további speciális vagy a nemzetiségi óvodapedagógus szakirány szakmai ismeretei: 32-40 kredit:

a) az óvodapedagógus szakképzettségnél: a szakma igényeinek megfelelő - így családpedagógia, integrált, inkluzív nevelés, környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek- és gyógytestnevelés, gyógypedagógia - szakterületeken szerezhető speciális ismeret;

b) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv, nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai tevékenységek módszertanának és gyakorlatának ismeretei;

- gyakorlati képzési modul: 26-34 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat részét képezik:

- a csoportos és egyéni gyakorlatok keretében komplex, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése és vezetése, ezek elemzése, dokumentálása, reflexiók, önreflexiók készítése;

- az óvodapedagógus-jelölt komplex egyéni szakmai gyakorlata, aminek időtartama a hatodik félévben 8-10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke minimum 9 kredit;

- nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.

A nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi óvodában folyik.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A nemzetiségi óvodapedagógus a 3-7 éves gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is.

A nemzetiségi óvodapedagógus szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái − beleértve a záróvizsgát is − az adott nemzetiségi nyelven folynak. A német nemzetiségi óvodapedagógus képzés esetében a teljes képzés ötven százaléka német nyelven folyik.

5. SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: szakoktató (Vocational Technical Instructor)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

- szakképzettség: szakoktató

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vocational Technical Instructor

- választható specializációk: műszaki szakoktató, agrár szakoktató, üzleti szakoktató, szolgáltatási szakoktató

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 146/0114

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szakoktatók képzése, akik a specializációjukhoz tartozó ágazatok területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben elsősorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai (vállalati, intézményi képzőhelyeken, képzőközpontban folyó, tanműhelyi, tanirodai, tangazdaság, egyéni- és társas vállalkozásoknál folyó, valamint felnőttképzési, felsőoktatási és szakképzési duális képzési) egyéni és csoportos gyakorlatok megtervezésére, vezetésére, megszervezésére. Tanulmányaikat a szakmai tanár mesterképzésben folytathatják.

7.1. A szakoktató specializációnak megfelelő elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) tudása

- Átfogóan ismeri a szakoktató specializációjának megfelelő tantárgykör alapvető tényeit, irányait és határait.

- Ismeri a szakoktató specializációjának műveléséhez szükséges legalapvetőbb matematikai, természet- vagy gazdaságtudományi, társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat a szakképzés nézőpontjából.

- Ismeri a specializációjához kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.

- Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati, intézményi, szolgáltató, mezőgazdasági) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

- Rendelkezik a rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.

- Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.

- Ismeri a duális és egyéni képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási formáit.

b) képességei

- A szakképzés nézőpontjából képes a specializációnak megfelelő ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.

- A szakképzés nézőpontjából képes az adott specializáció legfontosabb elméleteit, eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát gyakorlati feladatok végrehajtásakor alkalmazni.

- Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.

- Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések, munkatevékenységek bemutatására, elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására.

- Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására és ellenőrzésére, értékelésére a minőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén.

- Képes egyszerűbb, a szakképzés nézőpontjából fontos rendszerek és folyamatok modellezésére, különös tekintettel a gyakorlóhelyek eltérő szempontjaira.

- Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye (képzési központ, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás által működtetett egyéni gyakorlóhely) erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.

- Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.

- Képes arra, hogy specializációjának megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább alapszinten egy idegen nyelven.

c) attitűdje

- Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

- Nyitott a specializációja területén zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai fejlesztések és innovációk megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.

- Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.

- Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.

- Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.

d) autonómiája és felelőssége

- Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.

- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület képzett szakembereivel is.

- Feltárja az alkalmazott technológiák, eljárások, kezelésmódok hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.

- A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.

- Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.

7.2. A szakoktató pedagógiai területen elsajátítandó

a) tudása

- Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.

- Rendelkezik a szakoktatói tevékenységhez szükséges pedagógiai, pszichológiai, digitális pedagógiai és alapvető gyógypedagógiai, szociálpedagógiai és andragógiai ismeretekkel.

- Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.

- Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.

- Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

- Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

- Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

- Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.

- Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről.

- Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, valamint a különleges bánásmód fogalmát, ismérveit.

- Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.

b) képességei

- Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.

- Képes a konfliktusok hatékony kezelésére.

- Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttképzés keretében is.

- Képes a megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.

- Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

- Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

- Képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.

- Képes a szaktárgyainak tanításával, tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására.

c) attitűdje

- Tiszteli a tanulók személyiségét.

- Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

- Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.

- Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

- Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.

- Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

- Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.

- Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.

- Szociális érzékenység és segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi oktató munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.

d) autonómiája és felelőssége

- Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

- Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.

- Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

- Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek (a szakképzés sajátos elvárásaihoz igazodó matematikai, továbbá a specializációhoz tartozó természet- vagy gazdaságtudományi ismeretek): 15-20 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (a szakképzés követelményeihez kapcsolódó közgazdaságtan, gazdaság menedzsment, környezetvédelem, minőségbiztosítási ismeretek, továbbá a humán ismeretek közül az alkalmazott kommunikáció, a munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés): 15-20 kredit;

- szakoktatói ismeretek: összesen 120-130 kredit, ebből

a) pedagógiai és pszichológiai ismeretek, pedagógiai gyakorlatok 30-40 kredit,

b) a szakmai specializációnak megfelelő szakmai ismeretek 40-50 kredit, ami a szakoktató szak specializációja szerinti ágazatoknak megfelelő szakmai ismeretek és készségek, melyek tartalmukban és követelményeikben igazodnak az iskolai, a képzőközpontbeli, a duális, a vállalati, intézményi és az egyéni szakképzés sajátos elvárásaihoz, és

c) a szakmai specializációnak megfelelő szakmódszertanok, szakmai és pedagógiai gyakorlatok, figyelembe véve a gyakorlati képzőhelyek eltérő sajátosságait 40-50 kredit.

8.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai és pedagógiai gyakorlat a szakmódszertanokhoz kapcsolódva, szakmai gyakorlóhelyen (iskolai, képzőközpont, tanműhely, taniroda, tangazdaság, tankonyha vagy vállalat, vállalkozás, felnőttoktatási, a felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szervezett gyakorlat és a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalat portfólióban történő összefoglalása.

8.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A szakoktató szak fejlesztendő kompetenciaterületei szervesen kapcsolódnak a szakképzés ágazati ismereteihez, az alábbiak szerint:

A B
1. Szakoktató szak specializációja szakképzési szakág
2. műszaki bányászat és kohászat, elektrotechnika és elektronika, építőipar, épületgépészet, fa- és bútoripar, könnyűipar, nyomdaipar,
gépészet, a honvédelem műszaki területe, informatika és távközlés, környezetvédelem és vízügy, közlekedés, szállítmányozás és logisztika, közlekedésgépész, specializált gép- és járműgyártás, vegyipar, agrár gépész, egészségügyi technika
3. agrár élelmiszeripar, mezőgazdaság, erdészet és vadgazdálkodás, agrár gépész, kertészet és parképítés, földmérés
4. üzleti közgazdaság, gazdálkodás és menedzsment, ügyvitel, turizmus-vendéglátás, kereskedelem
5. szolgáltatási kereskedelem, kreatív, rendészet és közszolgálat, sport, szépészet, optika, szociális

Szakmai jellemzőiben sajátosan, ugyanakkor hangsúlyosan jelenik meg a gyakorlati (iskola, képzőközpont, tanműhely, taniroda, tangazdaság, vállalat vagy vállalkozás, egyéni, felnőttképzési, felsőoktatási és szakképzési duális képzési) szakképzésre való felkészítés, ami sajátosan nyilvánul meg a természettudományos, a gazdasági és humán, a szakoktatói specializációnak megfelelő szakmai ismeretekben és készségekben.

6. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: tanító (Primary School Teaching)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat

- a szakképzettség

- tanító

- nemzetiségi tanító [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Primary School Teacher

- Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Primary School Teacher

- választható szakirány: nemzetiségi tanító

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben: 8 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

- a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 144/0113

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tanítók képzése, akik - a változó társadalmi szükségleteknek, az általános iskolai nevelés-oktatás céljainak megfelelően - képesek a tanulók személyiségének komplex fejlesztésére, a tanító teljes szerepkörének betöltésére. Felkészültek az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán egy választott műveltségi terület nevelési-oktatási feladatainak ellátására, nemzetiségi szakirányon pedig az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A tanító

a) tudása

- Ismeri a tanító munkájának társadalmi-történeti összefüggéseit és jelentőségét, tájékozott az irányadó nemzeti és európai értékek körében.

- Ismeri a 6-12 éves gyerekek személyiségének kibontakoztatását megalapozó tudományos elméleteket, az első hat iskolaévnek a személyiség formálódásában és az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésben betöltött szerepét.

- Rendelkezik 6-12 éves gyerekek, gyermekcsoportok és környezetük megismerésére, az őket érintő társadalmi folyamatok értelmezésére vonatkozó elméleti és módszertani tudással, gyermekjogi ismerettel.

- Ismeri a tanulás támogatásának, a kulcskompetenciák megalapozásának, kibontakoztatásának tudományos és szakmódszertani alapjait, az első hat iskolaévben alkalmazható korszerű módszereket, eszközöket.

- Tisztában van a nemzetközi összehasonlító mérések eredményeivel összefüggő, rá vonatkozó fejlesztési feladatokkal a szövegértés, a matematikai és a természettudományos nevelés területén.

- Ismeri a tervezés különböző szintjeit, az egyes szintek összefüggéseit, a projekttervezés és a tematikus tervezés módszertanát.

- Tisztában van az értékelés funkcióival és módszereivel.

- Ismeri saját szakterületén, illetve intézménytípusában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.

- Tisztában van a tanulási, nevelési környezet szerepével és célszerű alakításának különböző módjaival.

- Ismeri a tanulási, nevelési környezet szerepét, tisztában van az inkluzív nevelés lehetőségeivel és módszereivel az első hat iskolaévben.

- Tájékozott az integrált, inkluzív nevelés kérdéskörében.

- Biztos szaktudományos és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel rendelkezik az 1-4. évfolyamon valamennyi műveltségi területen, továbbá az 1-6. évfolyamon egy műveltségi területen (vagy a nemzetiségi nevelés szaktudományos és tantárgy-pedagógiai megalapozása terén).

- Ismeri a digitális eszközök, alkalmazások, tananyagok szerepét és felhasználási lehetőségeit az 1-4. évfolyam valamennyi műveltségterületén.

- Ismeri a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztését célzó iskolai tevékenységek és pedagógiai eljárások elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazását.

- Ismeri a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazásának helyes módját.

- Idegen nyelvi műveltségi területen magas szintű (C1) idegen nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.

b) képességei

- A nevelési, fejlesztési célokat, feladatokat, tartalmakat képes a 6-12 éves gyerekek személyiségére, szociokulturális környezetének főbb jellemzőire tekintettel, differenciáltan tervezni.

- A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével a célok, tartalmak és tevékenységek, folyamatok, valamint egyéni tanulási utak tervezésére, megvalósítására.

- Épít a 6-12 éves gyerekek előzetes tapasztalataira, cselekvő részvételére, kreativitására, a közös munkát szakszerűen irányítja, elemzi és értékeli.

- Képes változatos, egyénre szabott értékelési módszereket használni, amelyekkel elősegíti a gyermek önértékelési képességének alakulását.

- Támogató tanulási környezetet biztosít.

- Képes az integrált, inkluzív nevelés szakszerű támogatására, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését segítő adekvát módszerek alkalmazására.

- Képes közösségi értékek közvetítésére, a gyermekközösség alakítására.

- Képes a digitális környezetben történő tudásépítés támogatására, a digitális írástudás megalapozására és fejlesztésére.

- Tevékenységében képes a fenntarthatóságra nevelés elveinek érvényesítésére.

- Az iskolai nevelés módszereit és napirendjét úgy alakítja, hogy azzal a 6-12 éves gyermekek teljes körű egészségfejlesztését valósítja meg. Helyesen alkalmazza a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó speciális tartáskorrekció gyakorlatanyagát.

- A szakmai-tudományos kritériumokat érvényesítve választja meg a szakirodalmi könyvtári és digitális források körét, és munkájában azokat kreatív módon hasznosítja.

- A gyerekek családjával kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatot alakít ki, szakszerűen, közérthetően és hitelesen kommunikál, képes a nevelést érintő kérdésekben a családokat támogatni.

- Együttműködik a nevelési folyamat többi szereplőivel, képes elgondolásait előadni és megvitatni, eredményeit, javaslatait szóban és írásban hitelesen és szakszerűen közreadni. Képes pedagógiai tevékenységét tágabb kontextusban is elhelyezni.

- Képes a tanítói munkára irányadó szakmai, etikai és jogi szabályozókhoz munkája során igazodni, a szabályozók változtatásához javaslatokat előterjeszteni.

- Tevékenységére szakszerűen reflektál.

c) attitűdje

- Tevékenységét a 6-12 éves gyerekek fejlődésének támogatása iránti elkötelezettség irányítja.

- Elkötelezett a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztése iránt.

- Tevékenysége során inkluzív szemléletet képvisel.

- Törekszik a családok kulturális hagyományainak tiszteletben tartására.

- Tevékenysége során inkluzív, befogadó szemléletet képvisel, törekszik a családok kulturális hagyományainak tiszteletben tartására.

- Tanítói tevékenysége minden területén elkötelezett a különböző szociokulturális környezetből érkező, a sajátos nevelési igényű, illetve a fogyatékos gyerekek közösségbe történő beilleszkedésének támogatása iránt.

- Igényli az önreflexiót, a nevelési folyamat és saját tevékenysége több szempontú elemzését, értékelését.

- Igénye van a folyamatos önfejlesztésre, szakmai megújulásra.

- Nyitott a munkájával összefüggő új elméletek és gyakorlati módszerek, a digitális tanulási környezet adta lehetőségek alkalmazására.

- Felkészültsége alapján részt vállal a tanító szakmával összefüggésben álló kutatásokban, innovatív team-munkákban.

d) autonómiája és felelőssége

- A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a 6-12 éves gyerekek fejlődéséért, kulcskompetenciáik hatékony megalapozásáért, kibontakoztatásáért.

- Hatáskörében felelősséget vállal a 6-12 éves gyerekek teljes körű egészségfejlesztéséért, a digitális környezetben való biztonságos tanulás, kommunikáció elősegítéséért.

- Munkájával összefüggő pedagógiai kérdésekben - a jogszabályok és az intézményi keretek között - önállóan dönt.

- Felelősséggel vesz részt intézményében a harmonikus, támogató légkör kialakításában.

- Hatáskörében felelősséget vállal a gyermekek fenntartható fejlődésre irányuló magatartásának tudatos formálásáért.

- Hivatása művelése körében felelősséget vállal a társadalmi kohézió erősítéséért.

- A hatáskörébe tartozó területeken felelősséget vállal a kulturális hagyományok ápolásáért, a kultúrák közötti megértés és kommunikáció elősegítéséért.

- Felelősséget vállal intézménye küldetéséért.

8.1.2. A szakirányokon szerezhető további sajátos kompetenciák

8.1.2.1. Nemzetiségi tanító szakirányon továbbá a tanító

a) tudása

- Ismeri a nemzetiség nyelvét, kultúráját, történelmét, irodalmát.

- Ismeri a 6-12 éves korosztály nemzetiségi nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvfejlesztési stratégiákat.

- Korszerű ismeretekkel rendelkezik a korai kétnyelvűség területén.

- Tisztában van az inklúziónak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepével, a nemzetiségi lét társadalmi és pedagógiai-pszichológiai vonatkozásaival.

- Ismeri a nemzetiségi identitás kialakulásának, elmélyítésének elméletét és gyakorlatát, a nemzetiségi nevelés területén végzett tevékenység társadalmi jelentőségét.

- Ismeri a nemzetiségi tanító tevékenységét meghatározó jogi, szakmai dokumentumokat.

b) képességei

- Differenciáltan, korszerű módszereket alkalmazva, a gyerekek előzetes tapasztalataira és kompetenciáira építve képes a nemzetiségi kultúra átszármaztatására.

- Magas szintű (C1) nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkezik.

- Képes nemzetiségi nyelven tanításra, színvonalas, példaadó nemzetiségi nyelvű kommunikációra.

c) attitűdje

- Elkötelezett a nemzetiség kultúrájának megismerése, őrzése, átszármaztatása iránt, fontosnak tartja tevékenysége identitást alakító szerepét.

- Elkötelezett a nemzetiség nyelvének következetes használata, a tudatos, intenzív és hatékony nemzetiségi nyelvű kommunikáció iránt.

- Aktívan szerepet vállal a nemzetiségi közösségi célok elérésében, a szakmájával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységekben.

- Elkötelezett a különböző kultúrák megbecsülése iránt, törekszik az együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.

- Nyitott a nemzetiségi nyelvű szakirodalom tanulmányozására, nemzetiségi nyelvi, irodalmi, kulturális és módszertani felkészültségét folyamatosan elmélyíti.

d) autonómiája és felelőssége

- Tudatosan és felelősen képviseli, tudományosan és módszertanilag megalapozottan közvetíti a nemzetiségi kultúrát.

- Felelősséget vállal a tanulók nemzetiségi identitásának alakításában és erősítésében.

- Felelősséget vállal intézménye nemzetiségi küldetéséért.

9. Az alapképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: társadalomtudományok, pedagógia, pszichológia, digitális kultúra alapjai 44-55 kredit;

− szaktudományosan megalapozott tantárgy-pedagógiák a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az etika, a közösségi nevelés, a természettudomány és földrajz (környezetismeret), a művészetek (ének-zene, vizuális kultúra, dráma és színház), a technológia (digitális kultúra, technika és tervezés), valamint a testnevelés és egészségfejlesztés (testnevelés) műveltségi területeken az általános iskola 1-4. évfolyamának nevelési-oktatási feladataira való felkészülés keretében 81-96 kredit;

− műveltségterületi modul

a) tanító szakképzettségnél: a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területei és tartalmai, műveltségi területenként az általános iskola 1-6. évfolyamának nevelési-oktatási feladataihoz megadott témakörök ismeretei 21-25 kredit. Kötelezően választható műveltségi területek:

- magyar nyelv és irodalom

- idegen nyelv

- matematika

- történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) és etika

- természettudomány

- művészetek (ének-zene vagy vizuális kultúra vagy dráma és színház)

- technológia (digitális kultúra vagy technika és tervezés) vagy

- testnevelés és egészségfejlesztés;

b) nemzetiségi tanító szakképzettségnél: nemzetiségi nyelv és tantárgy-pedagógiája; nemzetiségi ismeretek és tantárgy-pedagógia; nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom 36-42 kredit;

- a tanítói kompetenciák hatékony kibontakoztatását segítő, választható elméleti és gyakorlati tanulmányok

- így szakmai idegen nyelv, műveltségterületi stúdiumok, alternatív pedagógiák, szabadidő-pedagógia, gyermekvédelem - 10-12 kredit;

- gyakorlati képzési modul 40-50 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a sikeres záróvizsga a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat részét képezik:

- a képzés egészét átszövő csoportos és egyéni iskolai gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása,

- a tanítójelölt komplex gyakorlata, aminek időtartama a nyolcadik félévben 8-10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 12-14 kredit, nemzetiségi tanító szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlata legalább 6 kredit.

A nemzetiségi szakirányon a szakmai gyakorlat részben nemzetiségi nyelven, nemzetiségi iskolában folyik.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A nemzetiségi tanító felkészült az általános iskola első négy évfolyamán valamennyi műveltségi terület és az első hat évfolyamán a nemzetiségi anyanyelvi nevelés nevelési-oktatási feladatainak ellátására is.

A nemzetiségi tanító szakirány tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak. A német nemzetiség esetében a teljes képzés ötven százaléka német nyelven folyik.

2. melléklet a 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelethez

A pedagógusképzés képzési terület egyes mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményei

1. GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles gyógypedagógus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Special Needs Educator

- választható specializációk: gyógypedagógiai terápia, fogyatékos emberek társadalmi integrációja

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gyógypedagógia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan fogyatékosságügyi szakemberek képzése, akik szakismereteik birtokában, holisztikus, megfelelő etikai megalapozottsággal bíró emberképpel képesek a nevelési, terápiás és rehabilitációs dominanciájú, multidiszciplináris társadalomtudományként értelmezett gyógypedagógia-tudomány és legfontosabb határtudományai legkorszerűbb eredményeinek szintetizálására, teória és praxis kölcsönhatásainak aktuális vizsgálatára és értelmezésére. Képesek szakmai tevékenységük széles körű reflektálására, a tevékenységük szempontjából releváns elméleti modellek és gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére és nemzetközi összehasonlítására, általános szaktudományos és szakmai műveltsége elmélyítésére, a tudományos kutatásra, a gyógypedagógiának az ellátórendszerekben való magas szintű művelésére, gyógypedagógiai innovációk kidolgozására és bevezetésének irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A gyógypedagógus

a) tudása

- Magas szinten, strukturáltan és átfogóan ismeri a gyógypedagógia és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok: neveléstudomány, társadalomtudomány, orvos- és egészségtudomány, fogyatékosságtudomány, pszichológia, jogtudomány legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit.

- Ismeri és értelmezni tudja a gyógypedagógia-tudományhoz, fogyatékosságügyhöz, fogyatékos személyekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi inter- és multidiszciplináris kutatások legújabb kutatási eredményeit.

- Átfogó és szintetizált társadalom- és szaktudományi bázisú ismeretrendszerrel rendelkezik a legtágabban értelmezett társadalmi integrációról, a normalizációról, az önrendelkezésről és a participációról. Ezen ismeretei a gyógypedagógia alapképzési szak választott szakiránya szerinti népességspecifikus szakterületi ismereteken túl a többi populációcsoportra is kiterjednek.

- Ismeri a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, érti az egyenlő esélyű hozzáférés, egyetemes tervezés, észszerű alkalmazkodás fogalmát, tartalmát és megvalósításának módszereit.

- Ismeri a gyógypedagógiai tevékenységet meghatározó nemzetközi és hazai jogi és szakmai dokumentumrendszert, azok strukturális és tartalmi követelményeit.

- Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, a gyógypedagógiai szakterületi és a hozzá kapcsolódó különböző ágazati ellátórendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

- Ismeri a fogyatékosságügyi szakpolitika prioritásait és a komplex nevelési-oktatási, rehabilitációs rendszer összefüggéseit, benne saját gyógypedagógiai intézménye helyét, szerepét. Ismeri a választott specializációnak megfelelő gyógypedagógiai gyakorlat társadalmi szerepét, fejlesztési irányait.

- Ismeri a nevelési-oktatási intézményrendszeren kívüli gyógypedagógiai szolgáltatási tevékenységek alapelveit, céljait, feladatait a legkorszerűbb diagnosztikus és fejlesztő eljárások, képességfejlesztő programok, terápiás programok, fejlesztési tervek, eszközök kidolgozásának ás alkalmazásának, fejlesztésének és minőségbiztosításának szempontjait.

- Ismeri a PR-munka, a társadalmi szemléletformálás és érzékenyítés lehetőségeit, a különböző kommunikációs eszköztárak használatát.

- Ismeri a gyógypedagógiai innovációkhoz és kutatásokhoz használható pályázati projekttervezés és lebonyolítás módszereit.

- Ismeri a gyógypedagógiai pályaszocializációs folyamatokat, a gyógypedagógiai szakmai közösségek kialakításának és működtetésének folyamatát, ezek elemzési, értékelési minőségbiztosítási szempontjait és módszereit. Ismeri a multidiszciplináris csoportmunka jelentését, érti annak jelentőségét.

b) képességei

- Képes a gyógypedagógia elméleti és gyakorlati ismeretek tudományos igényű továbbfejlesztésére, valamint a doktori képzési ciklusba való belépésre.

- Képes az elsajátított ismeretek és szaktudás szintetizálására és alkalmazására általában és a választott specializáció elméleti és gyakorlati kérdéseire vonatkozóan, továbbá saját szakmai tevékenység széles körű reflektálására.

- Képes a gyógypedagógiai elmélet és gyakorlat kölcsönhatásainak vizsgálatára, a gyakorlati módszerek továbbfejlesztésére, nemzetközi összehasonlítására, a szakmai terminológia következetes használatára.

- Gyógypedagógiai, társadalomtudományi, fogyatékosságügyi és rehabilitációs ismereteit, tudását felhasználja a társadalmi és szakmapolitikai változások megértésére, képes a gyógypedagógus szakmát és a fogyatékosságügy működését meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

- A lehetőségek és korlátok figyelembevételével képes intézménye szervezeti működésének kritikai elemzésére.

- Képes szakmai és szakmaközi közösséget építeni.

- Képes a tudományos kutatómunkában való eredményes közreműködésre, a tényalapú tudományos bizonyítás módszereinek alkalmazására, az idegen nyelvű szakmai anyagok feldolgozására.

c) attitűdje

- Elfogadja és képviseli a fogyatékos ember értékére, emberi méltóságára vonatkozó korszerű antropológiai és etikai szemléletet.

- Gyógypedagógiai innovációkat kritikusan értelmez, elemez.

- Nyitott a fogyatékos emberek élethelyzetét segítő, megkönnyítő társadalmi kezdeményezések iránt.

- Nyitott a gyógypedagógia tudományterületének inter- és multidiszciplináris megközelítésére.

- Szakmaközi kapcsolatokban gyógypedagógiai szakmai értékeit, elveit, érdekeit hitelesen képviseli.

- A fogyatékos személyek nevelésében, terápiájában, rehabilitációjában közreműködő szakemberekkel partneri együttműködési viszonyt alakít ki.

- Saját gyógypedagógiai tevékenységét (ön)kritikusan értékeli és irányítja.

- Kreatív, empatikus, törekszik a gyógypedagógiai jellegű, illetve a multidiszciplináris csoportmunka során felvetődő problémák megoldására.

- Igénye van a gyógypedagógia elmélete és gyakorlata területén a folyamatos önfejlesztésre.

- Törekszik arra, hogy a gyógypedagógus szakmán belül és a tevékenységhez kapcsolódó szakmai partnerek körében másokat is önreflexióra, önkorrekcióra késztessen.

- Felelősséget vállal a fogyatékos ember értékére, emberi méltóságára vonatkozó korszerű antropológiai és etikai szemlélet képviseletében és közvetítésében.

d) autonómiája és felelőssége

- A fogyatékos emberekkel szembeni előítéletek csökkentésére, az érintett családok segítésére, a fogyatékos személyek társadalmi elfogadására irányuló tevékenységekben magas szintű önállóságot mutat és felelősséget vállal.

- Az általa irányított munkatársak körében a gyógypedagógia tudományos-szakmai szempontjait érvényre juttatja.

- Felelősséget vállal a gyógypedagógus szakma gyakorlása során a fogyatékosságügyi, gyógypedagógiai stratégiaalkotás folyamataiban, önálló döntéseket hoz a hosszú- és rövidtávú intézményi és szakmapolitikai célkitűzések meghatározása során.

- A gyógypedagógiához, fogyatékosságügyhöz kapcsolódó jogszabályalkotásban és szakmai döntéshozatalban felkészült szakértőként felelősséggel közreműködik.

- Reflektív, szakmai elemző technikáinak megosztásával támogatja közvetlen munkatársai önismeretének, lelki egészségvédelmének fejlődését.

- Közvetlen munkatársait és az intézményen kívüli szakmai közösségek tagjait szerepükben támogatja, szakmai identitásukban erősíti.

- A szakmai kommunikáció technikáit magas szinten alkalmazza, szakmai ismereteit, tapasztalatait, véleményét szóban és írásban hitelesen és érthetően fogalmazza meg, így önállóan és felelősen képes a szakmai vitában való részvételre, érvelésre.

- Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a gyógypedagógia és a gyógypedagógusok elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.

8.1.2. A gyógypedagógiai terápia specializáción továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Elmélyült, interdiszciplináris ismeretekkel rendelkezik a legkorszerűbb hazai és nemzetközi diagnosztikus és fejlesztő eljárásokról, képességfejlesztő és terápiás programokról.

- Ismeri az egyéni és csoportos fejlesztési tervek, fejlesztőeszközök hatásait, alkalmazhatóságát, kidolgozásuk elveit és módszertani szempontjait és továbbfejlesztésük lehetőségeit.

- Ismeri a nevelési, oktatási intézményrendszert megelőző, kiegészítő és azt követő szakszolgálati, szakmai szolgáltatási, egészségügyi, szociális, igazságügyi, gyermekvédelmi, rehabilitációs intézmény- és ellátórendszerekben végzendő komplex gyógypedagógiai tevékenység alapelveit, célkitűzéseit, feladatait és módszereit.

- Rendelkezik a gyógypedagógiai fejlesztőmunka, a habilitáció és rehabilitáció különböző színterein az egyén életkorának, problémájának, a népességcsoport sajátosságainak, a beavatkozás jogi lehetőségeinek ismereteivel.

- Tisztában van az egyéni sajátosságok és a megnehezült társadalmi beilleszkedés körülményeinek feltárására szolgáló módszerekkel és eszközökkel, ismeri a különböző diagnosztikus és terápiás eljárásokat, valamint a gyógypedagógiai tanácsadás módszereit, eszközeit.

b) képességei

- Képes a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok, továbbá felnőttek társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, a megnehezült életkörülményekkel összefüggő személyes hátrányok csökkentésére vagy megszüntetésre a jogszabályokban előírt módon.

- Képes egyéni és kiscsoportos formában folyó gyógypedagógiai terápiás tevékenység végzésére.

- Képes pedagógiai szakszolgálati és a szakmai szolgáltatási tevékenység folytatására és fejlesztésére, diagnosztikus és fejlesztő eljárások, képességfejlesztő programok, terápiás továbbképzési programok, fejlesztési tervek, eszközök, kidolgozására és adaptálására.

- A habilitáció és rehabilitáció különböző színterein képes az egyéni sajátosságok, a megnehezült társadalmi beilleszkedés körülményeinek feltárására, különböző diagnosztikus és terápiás eljárások, továbbá a gyógypedagógiai tanácsadás módszereinek alkalmazására, adaptálására és fejlesztésére.

- Képes a gyógypedagógiai megsegítés egyéni szükségleten alapuló folyamatának tervezésére, a diagnosztikus és terápiás beavatkozás feltételeinek kidolgozására, programfejlesztésre, újabb diagnosztikus és fejlesztő, terápiás eljárások kipróbálására és adaptálására.

- Képes az egyéni és csoportos fejlesztés lehetőségeinek körültekintő mérlegelésére, más intervenciókkal történő összehasonlítására, szakmai és jogi dokumentumok figyelembevételével a fejlesztés és megsegítés folyamatának nyomon követésére.

- Képes a hazai és nemzetközi gyakorlatban elismert diagnosztikus és terápiás módszerek, fejlesztő eljárások, működési rendszerek hatáselemzésére, innovációjára, a szolgáltatási rendszer átalakítására és fejlesztésére irányuló szakmapolitikai tevékenység folytatására.

8.1.3. A fogyatékos emberek társadalmi integrációja specializáción továbbá a gyógypedagógus

a) tudása

- Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a normalizáció, participáció alapelveiről, céljairól, feladatairól, a társadalmi integráció és az önrendelkezés feltételeinek megteremtéséről, a megvalósítás gyakorlati módszereiről.

- Ismeri az UNESCO 1994-es Salamancai Nyilatkozatával összhangban a fejlődés, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés segítésének tárgyi és személyi feltételeit, továbbá a 2007. évi ENSZ-egyezményben megfogalmazott jogokat és intézkedési lehetőségeket.

- Multidiszciplináris ismeretekkel rendelkezik a közösségi ellátás alapelveiről, módszereiről, a befogadás társadalmi összefüggéseiről (kirekesztés, befogadás, kölcsönös alkalmazkodás).

- Ismeri a fogyatékosságügyhöz kapcsolódó különféle ellátórendszerek európai perspektíváit, a gyógypedagógiai támogatás európai dimenzióit, a legkorszerűbb nemzetközi innovációk célkitűzéseit és az innovációk megvalósításának módszereit.

- Tisztában van az inkluzív nevelés és gyógypedagógia kapcsolatával, az inkluzív didaktika gyógypedagógiai aspektusaival, az inkluzív tanulási környezet megteremtésének lehetőségeivel és módszereivel.

b) képességei

- Képes a sérült, fogyatékos, akadályozott emberek számára olyan életperspektívákat és körülményeket létrehozni és fenntartani, melyek elsődlegesen a legtágabban értett társadalmi integrációt, az életkörülmények normalizálását és az önrendelkezést szolgálják.

- A fejlődés, a tanulás és a társadalmi beilleszkedés segítésének tárgyi és személyi feltételeit a személyes szükségletekhez és igényekhez igazítja, annak érdekében, hogy a fogyatékosságokkal élő embereket az őket ellátó intézmények ne különítsék el, hanem vonják be és tartsák meg őket mindenkori szociális közösségeikben.

- Képes a fogyatékos ember konkrét élethelyzetét és szociális környezetét úgy alakítani, hogy a kirekesztés helyett a befogadás és a kölcsönös alkalmazkodás érvényesüljön.

- Képes a képzés nemzetközi kapcsolatrendszerének kihasználásával, a partnerintézmények közreműködésével a fogyatékosságügyhöz kapcsolódó különféle ellátórendszereket európai perspektívában látni, a hazai intézményi környezetet a releváns európai trendekhez igazítani, szakmai tevékenységüket európai dimenziókban értelmezni és reflektálni, továbbá részt venni nemzetközi innovációk megtervezésében és kivitelezésében.

- Az inkluzív nevelés és gyógypedagógia kapcsolatára, az inkluzív didaktika gyógypedagógiai aspektusaira, az inkluzív tanulási környezet megteremtésének lehetőségeire és módszereire vonatkozó ismereteinek köszönhetően a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt számára olyan egyénre szabott, individuális szükségleteihez és lehetőségeihez igazodó tanulási feltételrendszert alakít ki és tart fenn, amely a teljes körű kooperációra, a heterogenitásra, a humánus és demokratikus tanítási-tanulási folyamatokra, a kölcsönösségre épül.

- Önállóan végzett, de szakmai és tudományos szempontból megfelelően kísért projektmunkán keresztül megvalósult tanulmányai alapján elősegíti kliensei személyes kompetenciáinak fejlődését, individuálisan kíséri tanulási és életvezetési folyamataikat.

- Hangsúlyos társadalomtudományi, jogi és közgazdasági stúdiumainak köszönhetően, valamint a társadalmi elfogadást javító PR-munka eszközeinek birtokában képes a gyógypedagógiai cselekvés társadalmi beágyazottságának értelmezésére, a fogyatékos emberek életminőségére és társadalmi integrációjára ható politikai és szociálpolitikai hatásmechanizmusok reflektálására és befolyásolására, az inkluzív társadalmi környezet feltételrendszerének kialakítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Gyógypedagógiai és társtudományi ismeretek [neveléstudomány új irányzatai, társadalompolitika, jogi ismeretek, inkluzív nevelés és gyógypedagógia, gyógypedagógia társtudományi alapjai, közösségi ellátás (Community Care), a képességfejlődés pszichológiai alapjai, a fogyatékosság probléma- és társadalomtörténete, összehasonlító gyógypedagógia, antropológiai és etikai modellek, differenciáló pedagógia, segítő szakmák és értékek, szolgáltatási rendszerek a gyógypedagógiában] 22-28 kredit.

9.1.2. A választható specializációk kreditértéke 45-55 kredit

a) gyógypedagógiai terápia:

[klinikai gyógypedagógiai tanulmányok (klinikai gyógypedagógia, kognitív fejlődés- neuropszichológia, diagnosztikus rendszerek, rehabilitáció); életkorok specifikumai; gyógypedagógiai intervenció (fejlesztő munka tervezése, kognitív képességfejlesztő eljárások, speciális terápiás fejlesztő eljárások, viselkedésterápiás eljárások, segítő kapcsolat), terepgyakorlat (szakterületi gyakorlat, egyéni esetkezelés, szakszolgálati munka)];

b) fogyatékos emberek társadalmi integrációja:

[inkluzív nevelés gyógypedagógiai aspektusai, módszerei, eljárásai, az együttnevelés filozófiai alapjai, az inkluzív didaktikai tervezés alapjai, pedagógiai projektalkotás, társadalomtudomány (magyar és európai szociális jog, fogyatékosság és marginalitás, szociális munka és fogyatékosságügy, iskolai és társadalmi integráció az EU-ban, szociálpolitika-történet, intézmények jellemzése és evaluációja, az inkluzív társadalom szociáletikája, a befogadás és kirekesztés története a gyógypedagógiában)].

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, és egy másik idegen nyelvből államilag elismert, alapfokú (B1), komplex típusú nyelvvizsga.

2. LOGOPÉDIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logopédia (Speech and Language Therapy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA) fokozat

- szakképzettség: okleveles logopédus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Speech and Language Therapist

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia szakiránya.

4.2. A felsőoktatási intézmény által meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:120 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-40 százalék)

- a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 20 kredit;

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 145/0114

8. A mesterképzési szak képzési célja, az általános és a szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan logopédus szakemberek képzése, akik rendelkeznek a komplex hang-, beszéd-, beszélt és írott nyelvi és kommunikációs zavarok, valamint a nyelészavarok felismeréséhez, vizsgálatához, korszerű terápiájához és rehabilitációjához szükséges specifikus ismeretekkel. Képesek a kommunikációs zavarokat a nyelvi, pszichológiai, biológiai tényezők, valamint a kliens és környezetének szükségletei kölcsönhatásában értelmezni, ismereteiket a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok objektív megismerése, diagnosztikája, valamint az intervenció és rehabilitáció folyamatában minden életkori csoportban, a köznevelési, illetve az egészségügyi és rehabilitációs intézményrendszerekben autonóm módon felhasználni. Képesek szakmai csoportokban tervezési, módszertani fejlesztési, szervezési, irányítási, döntéshozói és mentori feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben való folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) tudása

- Ismeri a szerzett és fejlődési kommunikációs zavarok biológiai, neurofiziológiai hátterét, a kommunikációs zavarokkal etiológiai kapcsolatban álló betegségek, sérülések, neurofiziológiai funkciózavarok természetét, lefolyását, orvosi kezelésük alapelveit.

- Ismeri a humán kognitív funkciók - észlelés, figyelmi és végrehajtó funkciók, emlékezet, gondolkodás, nyelv - neuropszichológiai modelljeit és az e területeken jelentkező funkciózavarok neuropszichológiai rehabilitációjának elvi megfontolásait, főbb diagnosztikai és intervenciós eljárásait.

- Ismeri a biológiai idősödés kommunikációt befolyásoló neurofiziológiai és neurokognitív vonatkozásait.

- Ismeri az emberi kommunikáció kognitív pszichológiai, idegtudományi, neuropszichológiai modelljeit, a beszéd, a nyelvi feldolgozás és produkció modelljeit, a korszerű képalkotó eljáráson alapuló vizsgálatok vonatkozó eredményeit.

- Ismeri a klinikai nyelvtudomány medicinális, nyelvészeti, illetve beszéd- és nyelvpatológiai alapú klasszifikációs rendszereit, a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi leírásait és diagnosztikai kritériumait.

- Ismeri a klinikai nyelvtudomány nyelvi diagnosztikai módszereit, a strukturált tesztek módszertani alapelveit, a beszélt nyelvi minta kiváltásának, lejegyzésének és elemzésének elméleti alapjait és módszertanát, az egyes elemzési módok előnyeit és hátrányait.

- Ismeri a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit, működési elveiket, alkalmazhatóságuk indikációját a logopédiai tevékenység számára.

- Ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok tüneti képét, természetes fejlődési dinamikáját, diagnosztikus kritériumait, valamint a szemléleti kereteket, amelyek meghatározzák a vizsgálat területeit, lépéseit, illetve az intervenciós módszerek kiválasztását.

- Behatóan ismeri a hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a differenciáldiagnózis során felmerülő elméleti problémákat.

- Ismeri a fejlődési hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok gyermek-, serdülő- és felnőttkori megjelenési formáit, a funkciózavarok életkorral járó tünetváltásait, az életkörülmények változásainak hatásait.

- Ismeri és érti a többnyelvűség logopédiai vizsgálatot és intervenciót befolyásoló hatásait, a többnyelvűségből eredő kommunikációs változatokat, ezeknek a kommunikációs zavaroktól való elhatárolásának szempontjait.

- Ismeri a szerzett hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok megjelenési formáit, tüneti képét, diagnosztikai kritériumait, az állapotmegismerés és a rehabilitáció módszertani elveit és eljárásait, a beavatkozás céljait és lehetőségeit befolyásoló biológiai és környezeti szempontokat.

- Ismeri a logopédiai beavatkozás formáinak alapelveit, a különböző terápiás formák hatásmechanizmusait.

- Ismeri az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveit, a módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos tudományos és gyakorlati elvárásokat, az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveit és alkalmazásának feltételeit a logopédiai tevékenységben.

- Ismeri és kritikusan képes forrásként alkalmazni a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok köréhez illeszkedő internetes és nyomtatott ismeretszerzési forrásokat.

- Ismeri az egyes hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokhoz, illetve a különböző logopédiai tevékenységformákhoz kapcsolódó kutatási irányzatokat és a korszerű tudományos eredményeket.

- Ismeri a tudományos kutatás módszereit, a matematikai statisztika alapfogalmait és felhasználási lehetőségeit a logopédiai kutatásokban.

- Ismeri a kutatásetika alapelveit és ezek gyakorlati érvényesítésének módját.

- Ismeri a tudományos ismeretátadás különböző formáit és alkalmazási lehetőségeit a logopédiai tudományos közlésekben.

- Ismeri a logopédiai szakmai irányítás szervezeti és vezetési funkcióinak jogi, humánerőforrás-menedzsment és financiális alapjait.

- Ismeri a logopédiai tevékenység etikai alapelveit.

- Ismeri a kollegiális tanácsadás elveit és elméleteit.

- Ismeri a logopédiai gyakorlatban megvalósuló szakmai mentori és szupervíziós tevékenység sajátosságait, funkcióit és támogató módszereit.

- Ismeri a beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok területén a szakértői diagnosztikai tevékenység jogi környezetét, módszertani alapelveit, eszközrendszerét, tevékenységi körét és kompetenciahatárait.

- Ismeri a színpadi és egyéb professzionális hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszertanát.

- Ismeri a logopédiai tevékenységhez kapcsolódó művészetpedagógiai eszközök és eljárások személyiségre és a kommunikációs képességre gyakorolt hatásmechanizmusát.

b) képességei

- Képes helyesen értelmezni az emberi kommunikációs és nyelvi képesség pszicholingvisztikai, kognitív pszichológiai és neuropszichológiai modelljeit.

- Képes a pragmatikai, morfoszintaktikai, szemantikai, fonetikai és fonológiai nyelvi szintekhez kapcsolódó funkciózavarok klinikai nyelvtudományi diagnosztikai módszereinek alkalmazására.

- Képes alkalmazni a beszéd eszközfonetikai elemzésének korszerű módszereit és eszközeit a logopédiai tevékenység körében.

- Képes a hangképzés, a beszéd, a nyelv, a kommunikáció és a nyelés zavarainak biológiai, pszichológiai, szociális, nyelvészeti és logopédiai szempontú értelmezésére, kritikai értékelésére, a különböző szempontok integrációjára.

- Képes a szerzett és fejlődési kommunikációs és nyelészavarokat mutató személyek orvosi, pszichológiai, szociális, pedagógiai, gyógypedagógiai és egyéb társszakmák által kiadott vizsgálati eredményeinek, kezelési dokumentumainak értelmező áttekintésére.

- Képes az orvostudományi, pszichológiai, klinikai nyelvtudományi, illetve beszéd- és nyelvpatológiai klasszifikációs rendszerek értelmezésére.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok feltárására alkalmas logopédiai vizsgálati módszerek kiválasztására, a vizsgálatok elvégzésére, az adatok rögzítésére, kvalitatív és kvantitatív elemzésére, értelmezésére, a különböző társszakmáktól és egyéb forrásokból származó információk integrálására, a diagnosztikai kategóriák megállapítására, a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarok differenciáldiagnosztikájára.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett egyén és környezete szükségleteinek figyelembevételével a logopédiai prevenció, intervenció és rehabilitáció hosszú, közép és rövid távú céljainak, feladatainak, formáinak és módszereinek kijelölésére a diagnosztikai folyamat eredményeinek megfelelően.

- Képes megkülönböztetni a tudományosan igazolt, érveken alapuló gyakorlatot az empirikusan bevált, de tudományosan nem igazolt eljárásoktól.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokban érintett személyek hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs, táplálkozási képességeit fejlesztő, az életminőséget javító logopédiai intervenciós és rehabilitációs tevékenység végzésére a személy egyéni szükségleteinek és környezeti feltételeinek megfelelően differenciált formában.

- Képes a logopédiai beavatkozás hatékonyságának folyamatos nyomon követésére és ellenőrzésére, ennek megfelelően szükség esetén a terápiás célok, eszközök, formák és stratégiák megváltoztatására.

- Képes hatékonyan kommunikálni más területek szakértőivel, a logopédiai ellátásra szoruló személlyel, annak hozzátartozóival, az érintett személy fejlesztése vagy a hang-, beszéd- és nyelvi zavarok kialakulásának megelőzése érdekében (prevenció és tanácsadás).

- Képes az ellátásban részt vevő más szakemberekből - így orvos, pszichológus, szociális szakember, pedagógus, gyógypedagógus, kisgyermeknevelő) - álló team munkájában való eredményes részvételre.

- Képes a logopédiai vonatkozású tudományos kutatási eredmények folyamatos monitorozására, kritikus értékelésére, szakmai tevékenységébe való beépítésükre.

- Képes szakmai tudásának, személyes adottságainak, készségeinek folyamatos továbbfejlesztésére, idegen nyelvű forrásmunkák kritikai feldolgozására, azok ismereteinek integrálására.

- Logopédiai szakmai és kutatás-módszertani ismeretei alapján képes logopédiai vonatkozású kutatásokban tevékenyen részt venni, azok céljait meghatározni, kutatási feladatokat elvégezni.

- Képes a tudományos kutatás és a matematikai statisztika módszertanát a logopédiai kutatásokban alkalmazni.

- Képes kutatási eredményeit írás- és szóbeli közlési formákban a tudományos publikációk stílusában megfogalmazni.

- Képes az egyes kommunikációs zavarok területén a logopédiai tevékenység módszertani alapelveinek, különösen az érveken alapuló gyakorlat (evidence-based practice) elveinek és alkalmazási feltételeinek figyelembevételével új diagnosztikai és intervenciós módszertani eljárások fejlesztésében való részvételre.

- Képes a vizsgálati eredményekkel és az intervencióval összefüggő témában véleményét szóban és írásban a szakterminológiát használva kifejteni, érvelni szakemberek és laikus személyek számára egyaránt.

- Képes a hang-, beszéd-, nyelvi, kommunikációs és nyelészavarokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket összegző, a beavatkozás területeit, céljait és formáit kijelölő hivatalos szakvélemény megfogalmazására szakértői tevékenység körében.

- Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos önreflexióra.

- Képes a logopédiai szakmai körökben irányítói, mentori és szupervíziós feladatok betöltésére, a rá bízott gyakorló szakemberek, hallgatók szakmai fejlődését elősegítő tanácsadásra és támogatásra.

- Képes a színpadi és egyéb professzionális hanghasználók logopédiai támogatásának igényeit, céljait és feladatait felmérni, a hang- és beszédképzés támogatásának logopédiai módszereit preventív szemléletben alkalmazni.

- Képes az egyes művészetpedagógiai irányzatok szemléletét, eljárásainak elemeit személyre szabott és a kommunikációs képességet fejlesztő módon beépíteni a logopédiai tevékenységbe.

c) attitűdje

- A szakmai megújulás igénye hajtja, új intervenciós technikák, vizsgálati eljárások elsajátítására törekszik.

- Igénye van a logopédiai ellátás minőségét biztosító és magasabb szintre emelő programok kidolgozására, alkalmazására, ilyen célú projektekben való részvételre.

- Vallja, hogy a szakmai fejlődésében a kutatásnak, a kutatási eredmények közzétételének jelentős szerepe van.

- Gyarapítja szaktudását és tapasztalatait, kutatásának eredményeit megosztja munkatársaival.

- A segítő attitűd szakmai identitásának lényeges eleme.

- Megszerzett tudása birtokában fontosnak tartja a szakmai segítségnyújtást, a logopédushallgatók és kezdő szakemberek mentorálását, minden lehetséges alkalommal segíti mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati logopédiai szaktudás elsajátítását.

- Facilitáló szerepet tölt be a szakmai csoport tevékenységében.

- Szakmai tevékenységét a szakterület etikai normáinak megfelelően végzi.

- Munkája során kliensei között nem tesz különbséget etnikai, szociális, vallási, nemi tekintetben.

- Szakmai döntéseiben etikusan jár el: nem fogad el ajándékot, sem bármiféle juttatást, amely befolyásolhatná szakmai döntéshozatalát, szakmai szervezési döntéseit nem motiválják anyagi megfontolások.

- Klienseivel nem alakít ki szoros személyes kapcsolatot, nem kötelezi el magát klienseinek, nehogy ezzel megzavarja a terápiás folyamatot.

- Honoráriuma szakmai normákhoz kötött, megállapítása a logopédiai intervenció megkezdése előtti megegyezés tárgya, figyelembe veszi a kliens és a szakma érdekeit is.

- Szakmai tartalomfejlesztést célzó tevékenységét szakszerűen és objektíven végzi, és előtérbe helyezi szakmai felelősségét a személyes profittal szemben.

- Szakmai tevékenységét folyamatosan igyekszik a logopédiát és a logopédusokat képviselő szakmai érdekvédelmi szervezetek iránymutatásaihoz igazodva végezni.

d) autonómiája és felelőssége

- Szakmailag autonóm módon jár el a kompetenciakörébe tartozó logopédiai tevékenység, így a prevenció, tanácsadás, állapotmegismerés, intervenció, nyomonkövetés során.

- Döntéshozatalában szakmai felelősségvállalás jellemzi.

- Világosan látja saját szakmai kompetenciáinak határait, a szakmaközi párbeszéd szerepét.

- Kritikus tudatossággal értékeli a kapcsolódó kutatási eredményeket, a szakma sajátosságait figyelembe véve mérlegeli azoknak a logopédiai ellátás adott területére való alkalmazhatóságát.

- Őrzi és folyamatosan fejleszti szaktudását, egész pályafutása alatt lépést tart a szakterület fejlődésével, hogy ezzel klienseit a legjobb ellátásban részesíthesse.

- Bármely intézmény alkalmazottjaként törekszik a szervezet más tagjaival való együttműködésre, ugyanakkor nem fogadja el az őt szakmai integritásában és autonómiájában korlátozó utasításokat, szabályokat; e tekintetben kollégáit és mentoráltjait is támogatja.

- Tevékenysége fejlesztő hatékonyságát folyamatosan értékeli, és véget vet a terápiának, amint egyértelművé válik számára, hogy a kliens abból többet nem profitál.

- Nem végeztet logopédiai kompetenciakörbe tartozó tevékenységet szakképzetlen személyekkel vagy hallgatókkal szupervízió és teljes felelősségvállalás nélkül.

- Munkája során kötelezi a szakmai titoktartás, az adminisztrációs és a terápián kívüli információkra vonatkozóan is, kivéve, ha a kliens vagy képviselője erről írásban nyilatkozik, ha szükséges, hogy a logopédus a kliense nevében információkat közöljön a hozzátartozókkal (a kliens érdekében), vagy ha kiskorúval történő visszaélésről szerez tudomást.

- Törekszik tájékoztatni az érintetteket, hozzátartozóikat és a nyilvánosságot a kommunikációról és annak zavarairól.

- Megbizonyosodik a nyilvánosság előtt megjelenő logopédiai szakmai információk helyes voltáról, és jelzi a téves, nem megfelelően alátámasztott vagy megtévesztő tartalmakat.

- Nem segíti az olyan új terápiás eljárások megvalósulását és terjedését, amelyek tudományosan megalapozatlanok, és ezekről nem mond illetéktelen véleményt.

- Tevékenységét megfelelő nyelvi kompetencia birtokában végzi, megfelelő szinten tudja írásban és szóban kifejezni magát azon a nyelven, amely a munkájához szükséges.

- Felfüggeszti vagy megszakítja munkáját, ha szakmai kompetenciájában valamilyen átmeneti vagy végleges változás olyan következményekkel jár, amely káros a kliensek és a szakma számára.

- Elfogadja annak a társadalomnak a szociális, morális elveit és törvényeit, amelyben dolgozik, elfogadja, hogy minden, ezen elvek betartásától való eltérés a társadalomnak a logopédusba, illetve a szakmába vetett bizalmát érintheti.

- Minden olyan tevékenységet kerül, amely a logopédusokat és a szakmát lejárathatja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- a logopédiai szakterülethez kapcsolódó alkalmazott tudományterületek specifikus ismeretkörei (kognitív idegtudományi, neurofiziológiai, neuropszichológiai, gerontológiai és gerontopszichológiai, rehabilitációs, pszicho- és neurolingvisztikai, klinikai nyelvtudományi, nyelvtechnológiai, kísérleti fonetikai ismeretek) 10-20 kredit;

- a köznevelés színterein előforduló hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok logopédiai ellátásának specifikus, emelt szintű ismeretei, különös tekintettel a fejlődési zavarok felnőttkori megjelenési formáira, illetve a többnyelvű populációk logopédiai ellátási problematikájára 15-20 kredit;

- az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben ellátandó, tipikusan felnőttkorban jelentkező, szerzett hang-, beszéd-, nyelvi és kommunikációs zavarok és nyelészavarok logopédiai ellátásának specifikus ismeretei 20-25 kredit;

- a szupervíziós, szakmai szervezői, tervezési és mentori feladatokra való felkészítés, továbbá a szakértői diagnosztikai tevékenységhez kapcsolódó differenciáldiagnosztikai, eljárásmódszertani és jogi ismeretek 8-10 kredit;

- a tudományos kutatással és a tudományosan megalapozott módszertani fejlesztőmunkával kapcsolatos ismeretek, így a tudományos kutatásmódszertan, a pszichometria, a tudományos közlés ismeretei 10-15 kredit;

- logopédiai kompetenciakörhöz kapcsolódó művészetpedagógiai módszerek gyakorlati ismeretei 5-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges egy nyelvből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2 szintű) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.3. Szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a negyedik félévben összefüggő, 200 órás logopédiai rehabilitációs terepgyakorlat, amelynek kreditértéke 20 kredit.


  Vissza az oldal tetejére