AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 197. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. és 121. cikkével összhangban a tagállamok kötelesek arra irányuló gazdaságpolitikát folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások keretében hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Az EUMSZ 148. cikke előírja a tagállamok számára, hogy olyan foglalkoztatáspolitikát hajtsanak végre, amely figyelembe veszi a Tanács által készített foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása ezért közös érdekű ügy.
(2) Az EUMSZ 175. cikke többek között előírja, hogy a tagállamok oly módon koordinálják gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a 174. cikkben meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseket.
(3) A Covid19-járvány 2020 eleji kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági és társadalmi kilátásait az Unióban és a világban. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára irányulnak. Ezen prioritások sürgős és koordinált reagálást követelnek az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági, társadalmi és egészségügyi következmények kezelése, valamint a társadalmi és gazdasági kiesés mérséklése érdekében. Így különösen, a Covid19-válság gazdasági következményei a nőket különösen súlyosan érintették. A Covid19-válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős és fenntartható gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és reziliens gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra, és azokból gyorsabban kilábaljanak. Egyértelműen bebizonyosodott az egészségügyi rendszerek, az alapvető közszolgáltatások és a hatékony szociális védelmi mechanizmusok felkészültségének szükségessége is. Az új kihívásokra való reagálás, a strukturális gazdasági gyengeségek kezelése és a gazdasági reziliencia megerősítése érdekében történő növekedésösztönző, fenntartható, intelligens és társadalmilag felelős reformok és beruházások, a megalapozott költségvetési politikák és a minőségi munkahelyek létrehozása ezért lényegesek lesznek ahhoz, hogy a gazdaság és a társadalom visszaálljon egy fenntartható helyreállítási pályára, és le lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségeket az Unióban. Ezt az uniós polgárok jóléte érdekében és a releváns alapvető jogokra vonatkozó elvekkel összhangban kell megtenni.
(4) Az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet * az elfogadása idején 142 800 000 EUR összegű költségvetéssel létrehozta a strukturálisreform-támogató programot a 2017-2020 közötti időszakra. A strukturálisreform-támogató programot azért hozták létre, hogy erősítse a tagállamok azon kapacitását, hogy növekedésösztönző igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának segítése révén. A strukturálisreform-támogató program keretében nyújtott technikai támogatást a Bizottság biztosítja valamely tagállam kérelmére, és az a szakpolitikai területek széles körét fedheti le. Ezen rendeletet az említett, a tagállamok által pozitívan fogadott program folytatásaként alakították ki, miközben magában foglal releváns kiigazításokat is.
(5) A tagállamok növekvő mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében. Ezért e rendeletnek technikai támogatási eszközt kell létrehoznia azzal a céllal, hogy folytatódjon és fokozódjon a tagállamoknak a reformok végrehajtása során történő támogatása (a továbbiakban: az eszköz).
(6) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kihívások és a nemzeti reformprioritások azonosításának és e prioritások végrehajtása nyomon követésének kereteként. Az említett prioritások támogatása érdekében a tagállamok is kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat az európai szemeszter keretében. E stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák eszközül szolgálnak arra is, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a folyósítandó pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programok és más programok esetében. Az európai szemeszter keretében azonosított kihívások tekintetében az eszköznek egyértelmű hozzáadott értéke volna azáltal, hogy segíti a tagállamokat az országspecifikus ajánlások hatékony kezelésére irányuló kapacitásuk fokozásában.
(7) Az európai zöld megállapodást mint az Unió növekedési stratégiáját, valamint az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásait tükrözve, az eszköz hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás végrehajtásához, az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30%-ának támogatnia kell az éghajlat-politikai célkitűzéseket, valamint azon célkitűzéshez, hogy a többéves pénzügyi keret keretében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások 2024-től kitegyék az éves kiadások 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10%-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. A releváns intézkedéseket az eszköz előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell, valamint a releváns értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni azokat. Az eszköznek a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi kihívásokat is kezelnie kell az Unión belül, ideértve a természeti tőke védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését és a körforgásos gazdaság és az energetikai átállás támogatását, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel. Az eszköznek a digitális átállást is támogatnia kell, és hozzá kell járulnia a digitális egységes piac létrehozásához.
(8) Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítása kell, hogy legyen. Ez az állami és magánberuházások ösztönzése, a fenntartható és méltányos gazdasági és társadalmi helyreállítás és konvergencia támogatása, a reziliencia megvalósítása, a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a versenyképesség növelése, az elfogadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások hatékony kezelése és az uniós jog végrehajtása érdekében szükséges. Ez a tagállamok azon erőfeszítéseinek támogatásához is szükséges, hogy - többek között regionális és helyi szinten is - erősítsék intézményi és igazgatási kapacitásukat és igazságügyi keretüket, valamint azon erőfeszítéseik támogatásához, hogy végrehajtsák a társadalmilag befogadó, a zöld és a digitális átállást elősegítő szakpolitikai célkitűzéseket, összhangban az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással, az Uniónak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel és az éghajlatsemlegesség 2050-ig történő elérésének célkitűzésével, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a szociális jogok európai pillérével.
(9) Az eszköz konkrét célkitűzése a nemzeti hatóságoknak a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet * szerinti elkészítésére, módosítására, végrehajtására és felülvizsgálatára irányuló törekvéseik során történő segítése kell, hogy legyen, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszertanok cseréje, adott esetben az érdekelt felek bevonása, valamint egy eredményesebb és hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodás révén.
(10) A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen reformokat tervezzenek meg, dolgozzanak ki és hajtsanak végre, a Bizottságnak valamely tagállam kérelmére továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körében, amelybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, a bírósági reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi ágazattal és a pénzügyi tájékozottság javításával, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a nemek közötti egyenlőséggel, a fenntartható fejlődéssel, a közegészségüggyel, a társadalmi jóléttel, valamint a korai észlelési és koordinált reagálási képességekkel kapcsolatos területek. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre. Az eszköznek az euróövezeti tagságra való felkészülést is támogatnia kell.
(11) Ez a rendelet megállapítja az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás * értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára. Az éves előirányzatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell engedélyeznie az éves költségvetési eljárás keretében, a többéves pénzügyi keret korlátain belül és az eszköz iránti igény figyelembevételével.
(12) Az eszköz keretében felmerülő többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosítsanak át az eszköz költségvetésébe, és le nem kötött forrásokat csoportosítsanak vissza egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint az említettekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályokat megállapító rendelettel összhangban. Az átcsoportosított forrásokat az eszköz szabályaival összhangban kell végrehajtani és kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni. A Bizottságnak visszajelzést kell adnia ezen tagállamnak az átcsoportosított források felhasználásáról.
(13) Az eszköz keretében felmerülő többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő technikai támogatást kérelmezzenek, és viselniük kell az ilyen kiegészítő támogatással kapcsolatos kiadásokat. Az ilyen kifizetéseknek az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban külső címzett bevételnek kell minősülniük, és azokat kizárólag az adott tagállam javára lehet felhasználni.
(14) A technikai támogatást kérelemre biztosítani kell a tagállamok kezdeményezésére vállalt reformok, a gazdasági kormányzási folyamatokkal összefüggésben sorra kerülő - különösen az országspecifikus ajánlásokat vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket hatékonyan kezelő - reformok, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával kapcsolatos reformok végrehajtásának támogatása érdekében. Az eszköz technikai támogatást nyújt továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítéséhez, módosításához, végrehajtásához és felülvizsgálatához is.
(15) A strukturálisreform-támogató program keretében már meglévő szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egy egyszerű folyamatot kell létrehozni. Ezen okból a tagállamok kérelmeit október 31-ig be kell nyújtani, kivéve, ha a kiegészítő célzott felhívások másként rendelkeznek. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva, meg kell állapítani a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Ezen kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a tervezett technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken azonosított támogatási igényekre kell alapozni. A Bizottságnak kiegészítő célzott felhívásokat kell szerveznie a tagállamok felmerülő konkrét igényeire reagálva, többek között - prioritásként - a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítése, módosítása, végrehajtása és felülvizsgálata érdekében.
(16) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy technikai támogatás kérelmezése előtt - a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban - adott esetben konzultáljanak a releváns érdekelt felekkel, mint például a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal.
(17) Meg kell határozni a tagállamoknak nyújtandó technikai támogatáshoz kapcsolódó intézkedéseket részletező együttműködési és támogatási tervek tartalmát is. Ennek érdekében a tervezett technikai támogatási intézkedéseknek és a kapcsolódó becsült globális pénzügyi hozzájárulásnak figyelembe kell venniük az uniós alapok vagy uniós programok által finanszírozott intézkedéseket és tevékenységeket.
(18) Az elszámoltathatóság és az átláthatóság, valamint az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében - az érzékeny adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett - a Bizottság megküldi az együttműködési és támogatási terveket egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács részére. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen kommunikációs tevékenységekben. A Bizottságnak a honlapján közzé kell tennie a technikai támogatás iránti jóváhagyott kérelmek listáját.
(19) A nemzeti döntéshozatali eljáráshoz való technikai hozzájárulás nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes online nyilvános adattárat, amelyen keresztül - az alkalmazandó szabályokra figyelemmel és az érintett tagállamokkal folytatott konzultáció alapján - rendelkezésre bocsáthatja a támogatható intézkedések részeként készített végleges tanulmányokat vagy jelentéseket. A közérdekükkel kapcsolatos érzékeny és bizalmas információk védelme érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben kérelmezzék, hogy a Bizottság előzetes egyetértésük nélkül ne hozzon nyilvánosságra ilyen dokumentumokat.
(20) Meg kell állapítani az eszköz végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, különösen az irányítási módokat, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáit és a munkaprogramok tartalmát, amelyeket végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a nemzeti hatóságoknak a reformok folytatására és végrehajtására irányuló erőfeszítései támogatásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében szükséges lehetővé tenni az elszámolható költségek legfeljebb 100%-os társfinanszírozási arányát. A technikai támogatás sürgős esetben történő gyors mozgósításának lehetővé tétele érdekében korlátozott időre szóló különleges intézkedések elfogadásáról kell rendelkezni. E célból az eszköz munkaprogramjában a költségvetés egy korlátozott, az éves előirányzat 30%-át nem meghaladó részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.
(21) Az uniós költségvetésből származó források hatékony és koherens elkülönítésének biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztenseknek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal. Ugyanazon kiadások kettős finanszírozását azonban el kell kerülni. Így különösen és a párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak a folyamat valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében, ideértve a technikai segítségnyújtás finanszírozását is.
(22) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás * (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai.
(23) A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Ezen túlmenően egy független félidős értékelést kell elvégezni, amelynek keretében megvizsgálják az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, forrásai felhasználásának hatékonyságát és európai szintű hozzáadott értékét. Ezzel összefüggésben az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhesse a Bizottságot, hogy vegyen részt egy, az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott eszmecserén az éves jelentés és az eszköz végrehajtásának megvitatása céljából. Független, utólagos értékelés keretében emellett az eszköz hosszú távú hatását is vizsgálni kell.
(24) Létre kell hozni a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg. Meghatározzák különösen a költségvetés megállapítására, valamint annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.
(25) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel * , valamint a 2988/95/EK, Euratom * , a 2185/96/Euratom, EK * és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel * összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat -többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv * értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós alapokból részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós alapok végrehajtásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(26) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(27) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az (EU) 2017/825 rendelet vagy bármely más, az adott segítségnyújtásra vonatkozó más uniós jogi aktus alapján 2020. december 31-ig jóváhagyott támogatási intézkedés folytatását vagy módosítását. Az (EU) 2017/825 rendelet alapján jóváhagyott intézkedéseknek ezért érvényeseknek kell maradniuk. Ennek érdekében átmeneti rendelkezést is meg kell állapítani.
(28) E rendeletnek - a benne előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében - az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Ez a rendelet létrehozza a technikai támogatási eszközt (a továbbiakban: az eszköz).
A rendelet megállapítja az eszköz általános célkitűzését és konkrét célkitűzéseit, az eszköznek a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.
E rendelet alkalmazásában:
1. „technikai támogatás”: a nemzeti hatóságokat olyan intézményi, igazgatási és strukturális reformok végrehajtásában segítő intézkedések, amelyek fenntarthatók és rezilienciafokozók, erősítik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint támogatják a közigazgatást fenntartható és rezilienciafokozó beruházások előkészítésében;
2. „nemzeti hatóság”: egy vagy több, kormányzati szintű közigazgatási hatóság, ideértve a regionális és helyi szintű közigazgatási hatóságokat, valamint a költségvetési rendelet 2. cikkének 42. pontja értelmében a tagállami szervezetek, amelyek a partnerség szellemében együttműködnek a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban;
3. „uniós alapok”: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap és a Határigazgatási és Vízumeszköz;
4. „nemzetközi szervezet”: a költségvetési rendelet 156. cikke értelmében vett szervezet, valamint az említett cikk értelmében ilyen szervezetnek minősülő szervezetek;
5. „a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere” vagy „európai szemeszter”: az 1466/97/EK tanácsi rendelet * 2-a. cikkében meghatározott eljárás;
6. „országspecifikus ajánlások”: az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésével és 148. cikke (4) bekezdésével összhangban az európai szemeszter keretében az egyes tagállamoknak címzett tanácsi ajánlások.
Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítása. Erre a beruházások ösztönzése, a versenyképesség növelése, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi konvergencia, reziliencia és helyreállítás megvalósítása érdekében van szükség. Ez a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásához is szükséges, hogy - többek között regionális és helyi szinten is - erősítsék intézményi és igazgatási kapacitásukat, elősegítsék a társadalmilag befogadó, a zöld és a digitális átállást, hatékonyan kezeljék az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, és végrehajtsák az uniós jogot.
A 3. cikkben meghatározott általános célkitűzés megvalósítása érdekében az eszköz konkrét célkitűzése a nemzeti hatóságok segítése a következőkre szolgáló kapacitásuk fejlesztésében:
a) reformok megtervezése, kidolgozása és végrehajtására;
b) helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítése, módosítása, végrehajtása és felülvizsgálata.
Ezen konkrét célkitűzéseket az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani, többek között a bevált gyakorlatok, folyamatok és módszertanok cseréje, adott esetben az érdekelt felek bevonása, valamint egy eredményesebb és hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodás révén.
A 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a versenyképességgel, az oktatással, a termelékenységgel, a kutatással és az innovációval, az intelligens, méltányos, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyekkel és a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikai területekre vonatkoznak, külön hangsúlyt helyezve azon intézkedésekre, amelyek elősegítik a digitális és a méltányos zöld átállást és különösen a következők közül egyre vagy többre összpontosítanak:
a) államháztartási gazdálkodás és vagyonkezelés, költségvetési folyamat, ideértve a környezetbarát és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, makroszintű költségvetési keret, adósságkezelés és készpénzgazdálkodás, kiadási és adópolitika, adózási fegyelem, bevételkezelés és vámunió, valamint az agresszív adótervezés, az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem;
b) intézményi reform, valamint a közigazgatás és az elektronikus kormányzat hatékony és szolgáltatásorientált működése, a szabályok és az eljárások egyszerűsítése, ellenőrzés, az uniós alapok felhasználására való kapacitás fokozása, az adminisztratív együttműködés előmozdítása, tényleges jogállamiság, az igazságszolgáltatási rendszerek reformja, a versenyhatóságok és trösztellenes hatóságok kapacitásépítése, a pénzügyi felügyelet megerősítése, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése;
c) üzleti környezet, ideértve a kis- és középvállalkozások, az önfoglalkoztatók, a vállalkozók és a szociális vállalkozások üzleti környezetét is, újraiparosítás és a gyártásnak az Unióba történő áthelyezése, a magánszektor fejlesztése, termék-és szolgáltatáspiacok, állami és magánberuházások - a fizikai és a virtuális infrastruktúrába is -, projektgazdák és inkubátorok, vállalkozásokban való állami részvétel, privatizációs folyamatok, kereskedelem és közvetlen külföldi tőkebefektetések, verseny, hatékony és átlátható közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlesztés, valamint a kutatás, az innováció, és a digitalizálás támogatása;
d) oktatás, egész életen át tartó tanulás és képzés, szakképzés, ifjúságpolitika, munkaerő-piaci politikák - ideértve a társadalmi párbeszédet és a munkahelyek létrehozására irányuló munkaerő-piaci politikákat is -, az alulreprezentált csoportok fokozott munkaerő-piaci részvétele, továbbképzés és átképzés különösen a digitális készségekre, médiatudatosság, aktív polgári szerepvállalás, aktív időskor, nemek közötti egyenlőség, polgári védelem, határ- és migrációs politikák, a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem;
e) hozzáférhető, megfizethető és reziliens állami egészségügy, szociális biztonsági rendszerek, gondozás és jólét, valamint gyermekgondozás;
f) az éghajlatváltozás enyhítésére, a digitális és a méltányos zöld átállásra irányuló politikák, e-kormányzati megoldások, e-beszerzés, konnektivitás, adatokhoz való hozzáférés és adatkormányzás, adatvédelmi megoldások, e-oktatás, mesterséges intelligencia alapú megoldások használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, közlekedés és mobilitás, a körforgásos gazdaság, az energia- és erőforrás-hatékonyság és a megújuló energiaforrások előmozdítása, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása, az energiaszegénység kezelése és az energiabiztonság biztosítása, valamint a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki, távoli és szigeti térségek fenntartható fejlődése;
g) a pénzügyi ágazatra, többek között a pénzügyi tájékozottságra, a pénzügyi stabilitásra, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésre és a reálgazdaságnak, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, az önfoglalkoztatóknak és a vállalkozóknak való hitelezésre vonatkozó politikák és szabályozás;
h) adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőségének nyomon követése;
i) az euróövezeti tagságra való felkészülés; és
j) a közegészségügyet vagy a közbiztonságot fenyegető jelentős kockázatok esetén a korai észlelés és a koordinált reagálás, valamint az alapvető köz- és magánintézmények és -szektorok számára az üzletmenet- és szolgáltatásfolytonosság biztosítása.
(1) Az eszköz végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban folyó áron 864 000 000 EUR.
(2) Az eszköz pénzügyi keretösszegéből fedezhetők az eszköz irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel - különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, információs és kommunikációs intézkedésekkel, többek között az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval - kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT hálózatokkal kapcsolatos kiadások, ideértve a szervezeti információtechnológiai eszközöket, valamint az eszköz irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült valamennyi egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást. A kiadások magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységek - mint például a technikai támogatási projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének - költségeit, valamint a strukturális reformok értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértők költségeit is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi keretösszegen kívül a tagállamok részére megosztott irányítás keretében elkülönített források a tagállamok kérelmére, valamint egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint az említettekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályokat megállapító rendeletben meghatározott feltételekkel és eljárással összhangban átcsoportosíthatók az eszközhöz egyértelműen azonosított technikai támogatás iránti kérelmek finanszírozása céljából, és visszacsoportosíthatók, amennyiben azokat nem kötik le. Ezen forrásokat kizárólag az átcsoportosítást kérelmező tagállam javára lehet felhasználni, többek között regionális és helyi szinten is.
(1) A 6. cikkben meghatározott költségvetéssel fedezett technikai támogatáson felül a tagállamok az eszköz keretében kiegészítő technikai támogatást kérelmezhetnek, és kifizetik az ilyen kiegészítő támogatással kapcsolatos kiadásokat.
(2) Egy tagállam által az e cikk (1) bekezdése alapján teljesített kifizetések a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alap-jogiaktus által előírt külső címzett bevételnek minősülnek, és azokat kizárólag az említett tagállam javára lehet felhasználni.
A 3. és a 4. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a program különösen a következő intézkedéstípusokat finanszírozza:
a) a szakpolitikai tanácsadással, a szakpolitikák módosításával, stratégiák és reformütemtervek kidolgozásával, valamint a jogalkotási, intézményi, strukturális és igazgatási reformokkal kapcsolatos szakértelem biztosítása;
b) szakértők - többek között helyi szakértők - biztosítása rövid távra vagy hosszú távra feladatok konkrét területeken történő elvégzése vagy operatív tevékenység folytatása céljából, szükség esetén tolmácsolási, fordítási és együttműködési támogatással, igazgatási segítségnyújtással, valamint infrastrukturális létesítményekkel és felszereléssel együtt;
c) intézményi, igazgatási vagy ágazati kapacitásépítés és a kapcsolódó támogató intézkedések valamennyi kormányzati szinten, hozzájárulva a civil társadalom megerősítéséhez is, adott esetben ideértve a szociális partnereket, így különösen:
i. szemináriumok, konferenciák és munkaértekezletek, adott esetben az érdekelt felek bevonásával;
ii. bevált gyakorlatok cseréje, köztük - adott esetben - munkalátogatások a releváns tagállamokba vagy harmadik országokba, hogy a tisztviselők a releváns ügyekben szakértelemre vagy szaktudásra tegyenek szert, illetve szakértelmüket vagy szaktudásukat növeljék;
iii. képzési intézkedések és online vagy egyéb képzési modulok kidolgozása a releváns reformokkal kapcsolatos, szükséges szakmai készségek és szaktudás támogatása céljából;
d) adatok és statisztikák gyűjtése, közös - többek között a nemek közötti egyenlőség és az éghajlati szempontok általános érvényesítésére és nyomon követésére irányuló - módszertanok, valamint adott esetben mutatók és teljesítménymérő referenciaértékek kidolgozása;
e) a helyi operatív támogatás megszervezése olyan területeken, mint például a menekültügy, a migráció és a határellenőrzés;
f) IT kapacitásépítés, többek között a releváns reformok végrehajtásához szükséges IT infrastruktúra és alkalmazások fejlesztésével, karbantartásával, üzemeltetésével és minőség-ellenőrzésével kapcsolatos szakértelem, kiberbiztonság, nyílt forráskódú szoftver- és hardvermegoldások, adatvédelmi megoldások, valamint a közszolgáltatások digitalizálására irányuló programokkal kapcsolatos szakértelem, különösen az olyan szolgáltatások területén, mint például az egészségügy, az oktatás vagy az igazságszolgáltatás;
g) tanulmányok - többek között megvalósíthatósági tanulmányok -, kutatás, elemzések és felmérések, értékelések és hatásvizsgálatok - többek között nemi szempontú hatásvizsgálatok - elvégzése, valamint útmutatók, jelentések és oktatási anyagok kidolgozása és közzététele;
h) oktatási célú kommunikációs projektek és stratégiák létrehozása és végrehajtása, ideértve az e-oktatást, az együttműködési, figyelemfelhívó és terjesztési tevékenységeket, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét; figyelemfelhívó és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, ideértve a szervezeti kommunikációt és adott esetben a közösségi hálózatokon vagy platformokon keresztül folytatott kommunikációt is;
i) anyagok összeállítása és közzététele információk terjesztése és az eszköz keretében nyújtott technikai támogatás eredményeinek megismertetése céljából, többek között információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök kifejlesztése, üzemeltetése és karbantartása révén; valamint
j) a 3., illetve a 4. cikkben meghatározott általános célkitűzést, illetve konkrét célkitűzéseket támogató bármely egyéb releváns tevékenység.
(1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott körön belül. Az ilyen kérelmeket október 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha az e cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő célzott felhívások másképp rendelkeznek. A Bizottság iránymutatást adhat a fő elemekről, amelyeket a technikai támogatás iránti kérelemben szerepeltetni kell.
(2) Annak érdekében, hogy a tagállamok által folytatott reformok széles körű támogatást és elfogadottságot élvezzenek, az eszköz keretében technikai támogatásból részesülni kívánó tagállamok a technikai támogatás kérelmezése előtt - a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban - adott esetben konzultálhatnak a releváns érdekelt felekkel.
(3) A tagállamok a következőkhöz kapcsolódó körülmények között nyújthatnak be technikai támogatás iránti kérelmet:
a) a saját kezdeményezésükre és a 3., illetve a 4. cikkben meghatározott általános célkitűzéssel, illetve konkrét célkitűzésekkel összhangban vállalt reformok tagállamok általi végrehajtása;
b) a gazdasági kormányzási folyamatokkal összefüggésben növekedésfenntartó és rezilienciafokozó reformok, különösen az európai szemeszter keretében kibocsátott országspecifikus ajánlások vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedések végrehajtása;
c) a meglévő eszközök alapján uniós pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok gazdasági kiigazítási programjainak végrehajtása, különösen a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * összhangban azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, valamint a 332/2002/EK tanácsi rendelettel * összhangban azon tagállamok esetében, amelyeknek nem az euro a pénzneme;
d) a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítése, módosítása és felülvizsgálata, és azok tagállamok által vállalt végrehajtása.
(4) A Bizottság kiegészítő célzott felhívásokat szervez a tagállamok felmerülő konkrét igényeire reagálva, mint például a (3) bekezdés d) pontjában említett körülményekhez kapcsolódó kérelmek benyújtása érdekében.
(5) Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit szem előtt tartva, valamint a tagállammal - többek között az európai szemeszter keretében - folytatott párbeszédet követően a Bizottság az azonosított kihívások sürgőssége, kiterjedtsége és mélysége, az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igény, a társadalmi-gazdasági mutatók elemzése és az érintett tagállam intézményi és általános igazgatási kapacitása alapján elemzi az (1) bekezdésben említett, támogatás iránti kérelmet.
Ezen elemzés alapján, valamint figyelembe véve az uniós alapokból vagy más uniós programokból finanszírozott meglévő fellépéseket és intézkedéseket, a Bizottság és az érintett tagállamok megállapodnak a kiemelt támogatandó területekről, a célkitűzésekről, egy indikatív ütemtervről, a nyújtandó támogatási intézkedések alkalmazási köréről és az ilyen technikai támogatáshoz biztosítandó becsült globális pénzügyi hozzájárulásról, amelyeket egy együttműködési és támogatási tervben (a továbbiakban: az együttműködési és támogatási terv) kell meghatározni.
(6) Az együttműködési és támogatási terv az egyéb technikai támogatástól elkülönítve azonosítja az (EU) 2021/241 rendelet szerinti tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez kapcsolódó intézkedéseket.
(1) A Bizottság az érintett tagállam hozzájárulásával indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az együttműködési és támogatási tervet egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az érintett tagállam megtagadhatja az ilyen hozzájárulást olyan érzékeny vagy bizalmas információk esetén, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a Bizottság továbbítja az együttműködési és támogatási tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:
a) amint az érintett tagállam kitakart valamennyi olyan érzékeny vagy bizalmas információt, amelynek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a tagállam közérdekét;
b) olyan ésszerű idő elteltével, amikor a releváns információk nyilvánosságra hozatala nem hatna kedvezőtlenül a támogatási intézkedések végrehajtására, azonban semmi esetre sem később, mint két hónappal az ilyen intézkedéseknek az együttműködési és támogatási terv szerinti végrehajtását követően.
(3) A Bizottság - többek között az érintett nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén - kommunikációs tevékenységeket folytathat, hogy biztosítsa az együttműködési és támogatási tervekben előirányzott támogatási intézkedések uniós finanszírozásának láthatóságát. A Bizottság a honlapján közzéteszi a technikai támogatás iránti jóváhagyott kérelmek listáját, és ezt a listát rendszeresen frissíti. A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlament és a Bizottság képviseleti irodáit az érintett tagállamokban sorra kerülő projektekről.
Az eszköz keretében finanszírozott intézkedések támogatásban részesülhetnek az uniós költségvetés alá tartozó más uniós programokból, eszközökből vagy alapokból, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
(1) A Bizottság az eszközt a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.
(2) Az eszköz keretébe tartozó intézkedéseket vagy közvetlenül a Bizottság, vagy közvetve személyek vagy szervezetek hajtják végre a költségvetési rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Így különösen az e rendelet 8. cikke szerinti intézkedések uniós támogatására a következő formában kerül sor:
a) vissza nem térítendő támogatások;
b) közbeszerzési szerződések;
c) külső szakértőknél, többek között a támogatást nyújtó vagy kapó tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai szakértőinél felmerült költségek megtérítése;
d) nemzetközi szervezetek által felállított vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások; és
e) közvetett irányítás keretében végrehajtott intézkedések.
(3) Vissza nem térítendő támogatások a nemzeti hatóságok, az Európai Beruházási Bank Csoport, nemzetközi szervezetek, valamint a következők területén jogszerűen letelepedett köz- vagy magánjogi szervek és szervezetek számára ítélhetők oda:
a) a tagállamok;
b) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes felei, az abban megállapított feltételekkel összhangban.
A vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozási aránya az elszámolható költségek legfeljebb 100%-a lehet.
(4) Technikai támogatás más tagállami szervezetek és nemzetközi szervezetek együttműködésével is nyújtható.
(5) Technikai támogatás egyéni szakértők révén is nyújtható, akiket felkérhetnek arra, hogy járuljanak hozzá kiválasztott tevékenységekhez, amelyeket a 4. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához szükséges esetben szerveznek.
(6) A technikai támogatás végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén munkaprogramokat fogad el, és azokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
A munkaprogramok meghatározzák:
a) az eszköz részére elkülönített keretösszeget;
b) az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket az e rendelet 3., illetve 4. cikkében említett általános célkitűzéssel, illetve konkrét célkitűzésekkel összhangban, valamint az e rendelet 5. cikkében említett hatályon és az e rendelet 8. cikkében meghatározott támogatható intézkedések keretén belül; és
c) a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó kiválasztási és odaítélési feltételeket, valamint a költségvetési rendeletben előírt valamennyi elemet.
(7) Annak biztosítása érdekében, hogy a források kellő időben rendelkezésre álljanak, a munkaprogram egy korlátozott, az éves előirányzat 30%-át meg nem haladó részét azonnali reagálást igénylő, előre nem látható és megfelelően indokolt sürgős esetekben, többek között súlyos gazdasági zavarok, vagy egy tagállamban fennálló gazdasági, társadalmi vagy egészségügyi feltételeket súlyosan érintő és általa nem befolyásolható lényeges körülmények esetén meghozandó különleges intézkedésekre kell fenntartani.
A Bizottság valamely, technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam kérelmére különleges intézkedéseket fogadhat el az e rendeletben meghatározott célkitűzésekkel és intézkedésekkel összhangban, hogy technikai támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak a sürgős szükségletek kezeléséhez. Az ilyen különleges intézkedések ideiglenes jellegűek, és a 9. cikk (3) bekezdésében megállapított körülményekhez kapcsolódnak. Az ilyen különleges intézkedéseknek az elfogadásuktól számított hat hónapon belül véget kell érniük, és helyükbe technikai támogatás léphet a 9. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban.
(1) A Bizottság és az érintett tagállamok - a hatásköreikkel arányos mértékben - elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az eszköz, illetve a más uniós programok és eszközök, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális és helyi szintű eszközök között, különösen az uniós alapokból finanszírozott intézkedések tekintetében, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
b) optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat a párhuzamos erőfeszítések vagy átfedések elkerülése érdekében;
c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás uniós, nemzeti és adott esetben regionális és helyi szintű felelősei között, hogy koherens és észszerű támogató intézkedések végrehajtására kerüljön sor az eszköz keretében.
(2) A Bizottság törekszik az egyéb releváns nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatással való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítására.
(1) A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását, és - többek között az együttműködési és támogatási tervek felhasználásával - méri a 3., illetve a 4. cikkben meghatározott általános célkitűzés, illetve konkrét célkitűzések megvalósítását. Az általános célkitűzés és a konkrét célkitűzések megvalósításában elért haladásról való jelentéstételhez, valamint az e rendelet nyomon követése és értékelése céljából használandó mutatókat a melléklet határozza meg. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és az eszköz keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie.
(2) A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy az eszköz végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és eredményeket hatékony és eredményes módon és kellő időben, valamint, amennyiben releváns és megvalósítható, nemi szempontok alapján történő bontásban gyűjtsék össze. Ennek érdekében az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: az éves jelentés).
(2) Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia a következőkről:
a) a tagállamok által a 9. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott támogatás iránti kérelmek;
b) a tagállamok által benyújtott támogatás iránti kérelmek elemzéséhez felhasznált, a 9. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásának elemzése;
c) együttműködési és támogatási tervek a 9. cikk (5) bekezdésében említettek szerint;
d) a 12. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott különleges intézkedések;
e) a támogatási intézkedések végrehajtása, adott esetben nemzeti és regionális szinten is; és
f) a Bizottság által végzett kommunikációs tevékenységek.
(3) Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy vegyen részt egy, az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott eszmecserén az éves jelentés és az eszköz végrehajtásának megvitatása céljából.
(1) A Bizottság 2025. február 20-ig e rendelet végrehajtásáról független félidős értékelő jelentést nyújt be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az említett jelentés értékeli különösen a 3., illetve a 4. cikkben említett általános célkitűzés, illetve konkrét célkitűzések megvalósításának mértékét, a források felhasználásának megfelelőségét és hatékonyságát, valamint az európai hozzáadott értéket. A jelentés mérlegeli azt is, hogy továbbra is releváns-e valamennyi célkitűzés és intézkedés. Adott esetben a félidős értékelő jelentés eredményei bármely releváns jogalkotási javaslathoz felhasználhatók.
(2) A Bizottság 2030. december 31-ig független utólagos értékelő jelentést nyújt be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az említett jelentés e rendelet végrehajtásának átfogó értékeléséből áll, és információkat tartalmaz e rendelet hosszú távú hatásáról.
A Bizottság egységes online nyilvános adattárat hoz létre, amelyen keresztül az alkalmazandó szabályokra is figyelemmel és az érintett tagállamokkal folytatott konzultáció alapján rendelkezésre bocsáthat a 8. cikkben meghatározott támogatható intézkedések részeként készített végleges tanulmányokat vagy jelentéseket. Az érintett tagállamok indokolt esetben kérelmezhetik, hogy a Bizottság előzetes egyetértésük nélkül ne hozzon nyilvánosságra ilyen dokumentumokat.
(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az eszközhöz, az eszköz alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan, többek között - adott esetben és a nemzeti hatóságok egyetértésével - a nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén.
(1) Az (EU) 2017/825 rendelet alapján 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kezdeményezett technikai támogatási intézkedésekre és tevékenységekre azok befejezéséig továbbra is az említett rendelet irányadó.
(2) Az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keretösszegből technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások is fedezhetők, ideértve az (EU) 2017/825 rendelet alapján előírt és 2020. december 31-ig be nem fejezett nyomon követést, kommunikációt és értékelést.
(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2020 utáni költségvetésbe az (EU) 2017/825 rendelet keretében kezdeményezett, és 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedések és tevékenységek igazgatásához kapcsolódó, az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. február 10-én.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | A. P. ZACARIAS |
A 3., illetve a 4. cikkben említett általános célkitűzés, illetve konkrét célkitűzések megvalósítását a következő, tagállamokra és beavatkozási területekre lebontandó mutatók alapján kell mérni:
Az indikátorokat a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal - többek között mennyiségi és/vagy minőségi adatokkal - összhangban kell felhasználni.
Kimeneti mutatók
a) befejezett együttműködési és támogatási tervek száma
b) elvégzett technikai támogatási tevékenységek száma
c) a technikai támogatási tevékenységekkel biztosított eredmények, mint például cselekvési tervek, ütemtervek, iránymutatások, kézikönyvek és ajánlások
Eredménymutatók
d) a nyújtott technikai támogatási tevékenységek eredményei, mint például egy stratégia elfogadása, egy új jogszabály elfogadása vagy egy hatályos jogszabály módosítása, valamint új eljárások és intézkedések elfogadása a reformok végrehajtásának fokozása érdekében
Hatásmutatók
e) a többek között a kapott technikai támogatásnak köszönhetően megvalósított együttműködési és támogatási tervekben meghatározott célkitűzések
A Bizottság elvégzi a 16. cikkben említett utólagos értékelést is a nyújtott technikai támogatás és a releváns intézkedéseknek az érintett tagállambeli végrehajtása közötti kapcsolatok megállapítása céljából, a reziliencia, a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fokozása érdekében.
