A Kormány
a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és h) pontjában,
a 11. § tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 30. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós és nemzetközi forrásból (a továbbiakban együtt: állami támogatás) megvalósuló komplex felzárkózási képzések engedélyezéséért és ellenőrzéséért felelős szervként a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot (a továbbiakban: Főigazgatóság) jelöli ki.
(2) Az állami támogatásból megvalósuló komplex felzárkózási képzés az e rendeletben meghatározott követelmények szerint folytatható.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. társadalmi mobilitási kompetencia: olyan ismeretek, készségek, képességek és magatartásformák összessége, amely a társadalmi felzárkózás eredményességéhez szükséges, ideértve a foglalkoztatáshoz szükséges írni-olvasni tudást, a számolási, szövegértési és informatikai ismereteket, valamint a személyes, szociális, társas és módszerjártassági készségeket.
3. § (1) Kizárólag komplex felzárkózási képzés szervezhető, ha a képzés
a) az állami támogatásból megvalósuló kiemelt és standard programokban, illetve projektekben folyik,
b) legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (4) bekezdés 1. pont a) alpontjában meghatározott, nem foglalkoztatott nagykorú személyek részére szól, és
c) a (2) bekezdésben meghatározott céloknak megfelelő, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti oktatás és képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásként mobilitási mentori szolgáltatást tartalmaz.
(2) A komplex felzárkózási képzés céljai:
a) a társadalmi mobilitási kompetencia fejlesztése, valamint az alapfokú iskolai végzettség biztosítása,
b) a közfoglalkoztatásra és a szociális szövetkezeti foglalkoztatásra történő felkészítés, valamint a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése,
c) a szakmai kompetenciák fejlesztése, valamint a részszakma vagy szakképesítés biztosítása.
(3) Regisztrált álláskereső személy komplex felzárkózási képzésben az állami foglalkoztatási szerv döntése alapján vesz részt.
4. § (1) Komplex felzárkózási képzést az az Fktv. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti olyan felnőttképző végezhet, amely
a) tevékenységét az Fktv. szerinti engedély alapján végzi, és a felnőttképzési államigazgatási szerv nyilvántartásában szerepel,
b) képzési programjához kapcsolódóan az e rendeletben foglaltak szerint szolgáltatási programot készít, és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – erre vonatkozó komplexitási igazolással rendelkezik,
c) biztosítja a komplex felzárkózási képzéshez az 1. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott személyi feltételeket, és
d) a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célból szervezett képzés esetében a képzést indokoló valós munkaerőpiaci igényt a résztvevők legalább 25 százalékára vonatkozóan – legkésőbb a képzés gyakorlati részének megkezdéséig – a foglalkoztatótól származó szándéknyilatkozattal igazolja, amelyben a foglalkoztató vállalja, hogy a képzés elvégzését követően a résztvevőt foglalkoztatja (a továbbiakban: felzárkózási képzést folytató szervezet).
(2) A komplex felzárkózási képzés személyi feltételei:
a) a képzés résztvevőinek létszáma csoportonként legfeljebb 20 fő lehet,
b) egy képzésben 20 fő résztvevőre egy mobilitási mentort kell foglalkoztatni.
(3) A mobilitási mentori szolgáltatásban mobilitási mentorként legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható, aki
a) a Főigazgatóság által a 2. melléklet alapján szervezett mobilitási mentorképzést igazoltan elvégezte, és
b) a képzésben részt vevők vonatkozásában hatósági feladatot nem lát el, valamint ugyanazon képzésen oktatói feladatot nem végez.
(4) A Főigazgatóság mint felnőttképző komplex felzárkózási képzést az e rendelet szerint összeállított szolgáltatási programja alapján, komplexitási igazolás nélkül végezhet.
5. § (1) A felzárkózási képzést folytató szervezet a képzésre vonatkozó szolgáltatási programjában részletesen ismerteti
a) az 1. mellékletben foglalt követelmények teljesítését,
b) az e rendelet mobilitási mentori szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést,
c) a képzés célját és a helyi foglalkoztatási lehetőségekkel való kapcsolódását és
d) a képzés további képzésekkel való kapcsolatát.
(2) A felzárkózási képzést folytató szervezet a szolgáltatási programot a Főigazgatóság által biztosított online informatikai rendszerben állítja össze legkésőbb a képzés tervezett kezdési időpontja előtt tizenöt munkanappal, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet.
(3) A felzárkózási képzést folytató szervezet a szolgáltatási programot a Főigazgatóságnak legkésőbb a képzés tervezett kezdési időpontja előtt tíz munkanappal papír alapon vagy elektronikus formában adja át, ha a Főigazgatóság által biztosított online informatikai rendszer műszaki okból nem érhető el.
(4) A felzárkózási képzést folytató szervezet által összeállított szolgáltatási programot a Főigazgatóság komplexitás- vizsgálattal ellenőrzi, amely során az 1. mellékletben foglalt követelmények teljesülését és megfelelőségét vizsgálja. A komplexitás-vizsgálat alapján a Főigazgatóság komplexitási igazolást állít ki, amely igazolja a szolgáltatási program megfelelőségét és a társadalmi felzárkózási követelmények előzetes teljesülését. A komplexitási igazolás elválaszthatatlan melléklete a jóváhagyott szolgáltatási program.
(5) A komplexitási igazolás mellékleteként véglegesített szolgáltatási program a Főigazgatóság jóváhagyása alapján módosítható. A Főigazgatóság a szolgáltatási program módosítását az 1. mellékletben foglalt követelmények teljesülése esetén hagyja jóvá.
(6) A Főigazgatóság a komplexitási igazolással rendelkező szolgáltatási programokról és a komplex felzárkózási képzésekről az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokkal elektronikus nyilvántartást vezet.
6. § (1) Komplex felzárkózási képzés kizárólag mobilitási mentori szolgáltatással folytatható, amelyet a felzárkózási képzést folytató szervezet biztosít.
(2) A mobilitási mentori szolgáltatás a komplex felzárkózási képzési tevékenység eredményessége érdekében biztosítja a képzés célcsoportjának folyamatos részvételét a képzésben és a képzés eredményeinek fenntartását.
(3) A mobilitási mentori szolgáltatás kiterjed a képzésben részt vevő személy társadalmi felzárkózását, munkaerőpiaci elhelyezkedését akadályozó
a) képzési és foglalkoztatási hiányosságok,
b) lakhatási és egészségi problémák,
c) mikroközösségi és családi körülmények, valamint
d) anyagi, pénzügyi likviditási nehézségek
enyhítésére és megszüntetésére.
(4) A mobilitási mentor a képzést megelőzően felméri a (3) bekezdésben meghatározott körülményeket, amelyeket személyenként, írásban rögzít. A felmérés eredményeként a mobilitási mentor egyéni fejlesztési tervet állít össze, amelyben figyelembe kell venni az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési terv részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján készített dokumentumban, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint készített szociális diagnózis alapján javasolt szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások igénybevételére vonatkozó tervben foglaltakat. A mobilitási mentor a fejlesztési tervet az egyéni cselekvési tervet és a szociális diagnózis alapján készített tervet jogszabályi előírás alapján kidolgozó szervezetek közreműködésével állítja össze.
(5) A fejlesztési tervben meg kell határozni
a) a lakhatási helyzet kezelése,
b) az egészségi (mentális) állapot javítása,
c) a közösség- és családfejlesztés,
d) a foglalkoztatás-támogatás, valamint
e) a felzárkózási célú kompetencia- és pályafelmérés
érdekében szükséges intézkedések lehetséges módjait, eszközeit és az intézkedések ütemezését.
(6) A fejlesztési tervben meghatározott intézkedések tekintetében meg kell jelölni az elérhető szolgáltatásokat és annak a támogatott általi igénybevétele módját, függetlenül attól, hogy a támogató szolgáltatás a képzés keretében vagy azon kívül biztosítható. E szolgáltatások támogatott általi igénybevételét a mobilitási mentor elősegíti, szükség esetén az egyes szolgáltatások szolgáltatók általi összehangolásának szervezésével.
(7) A fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési időszak időtartama legalább hat hónap.
(8) A mobilitási mentor az egyéni fejlesztési igények fejlesztési folyamat alatti változásainak megfelelően a fejlesztési tervet rendszeresen, legalább kéthavonta írásban felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja.
(9) A mobilitási mentori szolgáltatást a képzés befejezésének időpontjától számítva legalább két hónapig fenn kell tartani az egyéni fejlesztési igényekhez igazodó tartalommal és ütemezéssel.
(10) A felzárkózási képzést folytató szervezet e képzéshez jogosult az állami foglalkoztatási szerv által foglalkoztatott mentorokat díjazás ellenében igénybe venni.
7. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a képzés az Fktv.-nek megfelel-e.
(2) A Főigazgatóság ellenőrzi, hogy a felzárkózási képzést folytató szervezet a képzés során a mobilitási mentori szolgáltatást a képzésre szóló komplexitási igazolásban és e rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi-e.
(3) A felzárkózási képzést folytató szervezet a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során
a) együttműködik a Főigazgatósággal, és az ellenőrzéshez – az e rendeletben foglaltak formai, tartalmi, módszertani vizsgálatához – szükséges valamennyi információt és dokumentumot teljeskörűen rendelkezésre bocsátja, és
b) köteles rendelkezésre állni a Főigazgatóság által megjelölt időpontban és helyszínen.
(4) Ha a felzárkózási képzést folytató szervezet a mobilitási mentori szolgáltatást nem az e rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi, a Főigazgatóság a figyelmeztetést tartalmazó döntésében a felzárkózási képzést folytató szervezetet a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.
(5) Ha a felzárkózási képzést folytató szervezet
a) a feltárt jogszabálysértést a Főigazgatóság felhívására nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) megtagadja a mobilitási mentori szolgáltatás ellenőrzéséhez szükséges információk és dokumentumok (3) bekezdés a) pontja szerinti bemutatását,
d) a (3) bekezdés b) pontja alapján hivatalos elérhetőségein nem áll rendelkezésre a Főigazgatóság három egymást követő megkeresésére sem, és a kapcsolatfelvétel nem vezet eredményre,
a Főigazgatóság a felnőttképzési államigazgatási szervnél a hatósági eljárás megindítását kezdeményezi, amiről a felzárkózási képzéshez állami támogatást nyújtó szervezetet is értesíti.
8. § (1) A Főigazgatóság e rendeletben meghatározott szakmai és módszertani feladatainak ellátását szakmai tanácsadó testületként a Társadalmi Mobilitási Szakértői Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) szakmai állásfoglalásokkal segíti.
(2) A Bizottság
a) formai, tartalmi és alkalmazhatósági szempontból megvizsgálja és véleményezi az e rendeletben meghatározott szakmai és módszertani feladatok ellátásához kapcsolódó útmutatókat, ajánlásokat,
b) a Főigazgatóság felkérésére megvizsgálja és véleményezi az e rendeletben foglalt szakmai és módszertani követelményektől való eltérések iránti kérelmeket, és szakmai állásfoglalást fogalmaz meg a követendő eljárásra vonatkozóan,
c) nyomon követi az e rendelet szerinti mobilitási mentori tevékenység gyakorlati megvalósítását, és a tapasztalatok alapján fejlesztési, változtatási javaslatokat fogalmaz meg.
(3) A Bizottság öt tagból áll, akiket a Főigazgatóság vezetőjének javaslatára a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter nevez ki két évre, a társadalmi felzárkózás által leginkább érintett szakterületek felnőttképzési és felzárkózási szakértői tapasztalattal rendelkező képviselői közül.
(4) A Társadalmi Mobilitási Szakértői Bizottság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Főigazgatóság vezetője határozza meg.
9. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–4. §, az 5. § (1) és (3)–(6) bekezdése, a 6–8. §, a 10. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 5. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
10. § (1) A felzárkózási képzést folytató szervezet a szolgáltatási programot 2021. december 31-ig az 5. § (3) bekezdése szerinti módon nyújtja be a Főigazgatóságnak.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő, a képzés megkezdésekor hatályos jogszabályok alapján indult
a) komplex felzárkózási képzésekre, valamint
b) a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében szervezett képzésekre
e rendelet szabályait nem kell alkalmazni, és e képzéseket 2022. december 31-ig kell befejezni.
11. § *
1. A képzés megkezdése előtt biztosítandó szolgáltatások és a szolgáltatások célja
| A | B | ||
| 1. | Szolgáltatás | Célja | |
| 2. | Kompetenciamérés (nem kötelező a képzésben az állami foglalkoztatási szerv döntése alapján részt vevő esetében) | Felzárkózási célú kompetencia- és pályafelmérés a képzési és foglalkoztatási hiányosságok azonosítására, a fejlesztési lehetőségek felmérésére és meghatározására | |
| 3. | Lakhatási felmérés és helyzetkezelés | A komplex felzárkózási képzésben részt vevő személy fejlesztését akadályozó lakhatási korlátok felmérése, az igénybe vehető szolgáltatások azonosítása | |
| 4. | Mentális állapotfelmérés és -fejlesztés | A komplex felzárkózási képzésben részt vevő személy fejlesztését akadályozó mentális korlátok felmérése, az igénybe vehető szolgáltatások azonosítása | |
| 5. | Egészségi állapotfelmérés és -fejlesztés | A komplex felzárkózási képzésben részt vevő személy fejlesztését akadályozó egészségi korlátok felmérése, az igénybe vehető szolgáltatások azonosítása | |
| 6. | Közösség- és családfejlesztés | A komplex felzárkózási képzésben részt vevő személy fejlesztését akadályozó családi, mikroközösségi korlátok felmérése, az igénybe vehető szolgáltatások azonosítása | |
| 7. | Tudatos pénzügykezelés | A komplex felzárkózási képzésben részt vevő személy fejlesztését akadályozó anyagi, pénzügyi helyzetből eredő korlátok felmérése, az igénybe vehető szolgáltatások azonosítása |
2. Képzés alatt biztosítandó szolgáltatások
| A | B | C | D | ||
| 1. | Szolgáltatás | Célja | Intenzitás | Forma | |
| 2. | Képzés hatékonyságának növelése | Tanulási módszerek és technikák bemutatása és elsajátíttatása a program résztvevőivel csoportos és egyéni formában a párhuzamos felnőttképzési feladatok hatékonyságának elősegítése céljából. | Legalább heti egy alkalommal, összesen legalább heti egy órás fejlesztést szükséges biztosítani a résztvevőknek a képzésen kívül. | Egyéni formában legalább 20 perc/fő mennyiséget szükséges biztosítani hetente | |
| 3. | Tanácsadás | Fejlesztési céltól függően: | |||
| 3.1. | Pályaorientációs tanácsadás | azon felnőtteket, akiknél a felnőtt- vagy szakképzésre való felkészítés a cél, pályaorientációs tanácsadás keretében kell tájékoztatni a továbblépést jelentő képzés, majd az azt követő foglalkoztatás lehetőségeiről, | |||
| 3.2. | Elhelyezkedési tanácsadás | azon felnőttek, akiknél a képzést követő foglalkoztatásba kerülés a fejlesztési cél, elhelyezkedési tanácsadással készítendők fel a munkaerőpiaci érvényesülés általi kihívásra. |
3. Képzést követő szolgáltatások
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Szolgáltatás | Célja | Intenzitás | Fenntartási időszak | Forma | |
| 2. | Felnőttképzési tanácsadás | Azon felnőtteket, akiknél a felnőtt- vagy szakképzésre való felkészítés volt a képzés célja, a továbblépést jelentő képzés lehetőségeiről felnőttképzési tanácsadás keretében kell tájékoztatni, amely a képzésbe segítéssel zárul. | Legalább heti egy alkalom, minimálisan 1 órában | Legalább a képzészárást követően két hónapon keresztül szükséges fenntartani | Egyéni formában legalább 20 perc/fő mennyiséget szükséges biztosítani hetente | |
| 3. | Munkavállalás elősegítése | A felnőttképzési tanácsadás helyett azon felnőtteknél, akiknél a képzést követő foglalkoztatásba kerülés a fejlesztési cél, a munkavállalás elősegítését szolgáló folyamatos támogatással biztosítandó a munkaerőpiacra lépésük és érvényesülésük, tartós bennmaradásuk. |
1. A mobilitási mentorképzés célja
1.1. A mobilitási mentorképzésben
a) a komplex felzárkózási képzésben közreműködő,
b) a képzésben részt vevő hátrányos helyzetű felnőtt társadalmi, gazdasági érvényesülését akadályozó életkörülményeinek tételes és fókuszált felmérését elvégző, és
c) a társadalmi felzárkózáshoz szükséges szolgáltatások igénybevételének ütemezett, egymásra épülő szakaszait személyes kapcsolattartással elősegítő
szakembereket kell képezni.
1.2. A mobilitási mentorképzésben komplex segítői tevékenységre kell felkészíteni a résztvevőket. A felkészítés során szakmai ismeretbővítést és gyakorlati tapasztalatszerzést kell biztosítani, valamint szakmai közösséget kell létrehozni. A szakmai közösség a mobilitási mentorképzést követően – a Főigazgatóság koordinálásával – szakmai és módszertani háttértámogatást biztosít a mobilitási mentorok és a komplex felzárkózási képzések szervezői számára.
1.3. A mobilitási mentorképzésben a résztvevőket fel kell készíteni
a) egyéni és csoportos fejlesztés elvégzésére,
b) a felnőttképzési tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására,
c) az érintett humán, segítő, szociális, foglalkoztatási és egyéb szolgáltatók közötti együttműködés elősegítésére, valamint e szolgáltatók tervezési, megvalósítási és dokumentálási feladataiban való közreműködésre.
2. A mobilitási mentorképzés szakmai követelményei
2.1. A mobilitási mentorképzésen a képzés résztvevőjének az 1. táblázatban meghatározott követelményeket kell elsajátítania, amelyekről a gyakorlati vizsgán kell számot adni.
| 1. táblázat | |||||
| A | B | C | D | ||
| 1. | Készségek, képességek | Ismeretek | Elvárt viselkedésmódok | Önállóság és felelősség mértéke | |
| 2. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű felnőtt lakhatási körülményeiben jelentkező, a felnőttképzés keretében zajló kompetenciafejlesztési folyamatot, ezáltal a társadalmi státusznövekedést nehezítő, korlátozó körülményekről | Felismeri a hátrányos helyzetű felnőtt lakhatási körülményeinek azon elemeit, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 3. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű egyén egészségi, mentális állapotában fennálló, a társadalmi státusznövelést korlátozó tényezőkről | Felismeri a hátrányos helyzetű felnőtt egészségi, mentális állapotának azon elemeit, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 4. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű egyén közvetlen környezetét alkotó szűkebb közösségben és a családjában fennálló, a társadalmi státusznövelést korlátozó tényezőkről | Felismeri a hátrányos helyzetű felnőtt családi, baráti, mikrokörnyezeti helyzetének azon elemeit, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 5. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű egyén foglalkoztathatóságát korlátozó tényezőkről, és azonosítja az egyéni fejlődési és a munkaerőpiaci érvényesülés lehetőségeit | Felismeri a hátrányos helyzetű felnőtt foglalkoztathatóságának azon elemeit, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 6. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű egyén iskolázottságáról, korábbi szakmai és munkatapasztalatairól, pályaorientációs/ pályakorrekciós lehetőségeiről, valamint kompetenciafelmérés alapján összeállítja a kompetenciafejlesztési javaslatokat tartalmazó lehetséges képzési és fejlesztési irányokat | Azonosítja a hátrányos helyzetű felnőtt képzettségének, szakmai előképzettségének és tapasztalatainak azon elemeit és hiányzó összetevőit, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 7. | Tájékozódik, információt gyűjt, rendszerez és dokumentál a hátrányos helyzetű egyén anyagi, pénzügyi likviditási nehézségeiről | Azonosítja a hátrányos helyzetű felnőtt anyagi, pénzügyi körülményeiből eredő tényezőket, amelyek akadályozzák a fejlődést, a társadalmi felzárkózást | Elfogadó és empatikus a helyszíni tájékozódás során, tiszteletben tartja a felnőtt életkörülményeinek azon elemeit, amelyeket az érintett nem szeretne megosztani másokkal | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 8. | Egyéni fejlesztési tervet állít össze | Ismeri a hazai szolgáltatási rendszereket, különös tekintettel a humán, segítő, szociális, foglalkoztatási és egyéb szolgáltatókra, amely alapján elvégzi a több területet érintő felmérést, és azonosítja a fejlesztési lehetőségeket a helyi képzési és foglalkoztatási lehetőségek relációjában, azonosítja az elérhető szolgáltatásokat, ütemezi a fejlesztés lépéseit | Prioritásként kezeli az egyéni, személyre szabott fejlesztési igényeket, empátiával közelít a hátrányos helyzethez, és kezeli az előítéleteit | Munkájában igazodik a résztvevő személyiségének sajátosságaihoz | |
| 9. | Figyelembe veszi az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési tervben foglalt, valamint a szociális diagnózis alapján javasolt szolgáltatásokat | Ismeri az állami foglalkoztatási szerv által készített egyéni cselekvési terv részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján készített dokumentumok, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint készített szociális diagnózis alapján javasolt szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások igénybevételére vonatkozó tervek szerepét, elérhetőségét | Kooperatív kapcsolatfelvétellel törekszik az egyén fejlesztését elősegíteni a szolgáltatók és szolgáltatások közötti összhang, a szinergia kialakításának céljából | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a szolgáltatókkal való együttműködés során | |
| 10. | Az egyéni fejlesztési igények fejlesztési folyamat alatti változásainak megfelelően a fejlesztési tervet rendszeresen, legalább kéthavonta írásban felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja | Azonosítja a fejlődésben bekövetkező változásokat és az ennek megfelelő újratervezési feladatokat | Prioritásként kezeli az egyéni, személyre szabott fejlesztési igényeket, empátiával közelít a hátrányos helyzethez, és kezeli az előítéleteit | Munkájában igazodik a résztvevő személyiségének sajátosságaihoz, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 11. | Az egyéni fejlesztésnek megfelelően egyéni szolgáltatásokat biztosít | Ismeri az egyéni szolgáltatások fajtáit és formáit, alkalmazza a szolgáltatásnyújtás szakmai követelményeit | Felelősségteljes, támogató, konzultatív, tanácsadó kommunikációt alkalmaz a szolgáltatás nyújtása során | Munkájában igazodik a résztvevő személyiségének sajátosságaihoz, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 12. | Az egyéni fejlesztésnek megfelelően csoportos szolgáltatásokat biztosít | Ismeri a csoportos szolgáltatások fajtáit és formáit, alkalmazza a szolgáltatásnyújtás szakmai követelményeit | Felelősségteljes, támogató, konzultatív, tanácsadó kommunikációt alkalmaz a szolgáltatás nyújtása során | Munkájában igazodik a csoport résztvevőinek sajátosságaihoz, hatékonyan alkalmazza az asszertív kommunikációt | |
| 13. | Összehangolja az egyéni fejlesztést a csoportszintű képzésszervezési logikával | Ismeri a felnőttképzés szervezésének jogszabályi környezetét, a képzésszervezési feladatokat, valamint az egyéni fejlesztés szakmai követelményeit is | Egyéni fejlesztés- fókuszú kooperációval segíti elő a felnőttképzés megvalósítását | Képes az önálló munkavégzésre és a csapatmunkára is a felnőttképzővel való együttműködés során | |
3. A mobilitási mentorképzés szervezésének feltételei
3.1. Személyi követelmények
A mobilitási mentorképzés gyakorlati oktatójaként az a személy foglalkoztatható, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább hároméves, a hátrányos helyzetű felnőttek számára szervezett programban segítői, mentori, esetmenedzseri vagy szociális munkásként szerzett, igazolható tapasztalattal rendelkezik, vagy
b) középfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, a hátrányos helyzetű felnőttek számára szervezett programban segítői, mentori, esetmenedzseri vagy szociális munkásként szerzett, igazolható tapasztalattal rendelkezik.
3.2. Vizsgakövetelmények
3.2.1. A vizsgára bocsátás feltétele:
a) a modulzáró vizsgák teljesítése,
b) a képzés összes óraszámának 20%-át meg nem haladó távollét.
3.2.2. Írásbeli vizsga
a) A vizsgatevékenység megnevezése: a hátrányos helyzetű felnőttek által elérhető hazai szolgáltatórendszerek átfogó ismerete.
b) A vizsgatevékenység vagy részeinek leírása: a vizsgázó bemutatja a hazai szolgáltatórendszerek azon intézményeit és szolgáltatásait, amelyek a hátrányos helyzetű felnőttek támogatásához, társadalmi felzárkózásához potenciális segítséget biztosíthatnak.
c) A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 60 perc.
d) A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 30%.
e) A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: lásd 2. táblázat.
f) A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 50%-át elérte.
3.2.3. Gyakorlati vizsgafeladat
a) A vizsgatevékenység megnevezése: egyéni fejlesztési terv összeállítása szituációs feladat alapján.
b) A vizsgatevékenység vagy részeinek leírása: a vizsgázó a gyakorlati vizsgatevékenység során a képző által összeállított tételsorból véletlenszerűen választ egyet, amely egy hátrányos helyzetű felnőtt életkörülményeit ismertető esetleírás. Az esetleírás alapján elkészít egy lehetséges egyéni fejlesztési tervet, amelyet a vizsgáztatóval – mint elképzelt támogatottal – egyeztet a terv közös elfogadása, véglegesítése céljából.
c) A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc.
d) A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 70%.
e) A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
| 2. táblázat | |||
| A | B | ||
| 1. | Minősítés | Minősítés indoka | |
| 2. | Nem felelt meg | Nem ismeri a mobilitási mentor feladatkörét, nem képes alkalmazni az asszertív kommunikáció eszközeit, nem képes feladatai ellátására. | |
| 3. | Megfelelt | Kielégítően ismeri a mobilitási mentor feladatkörét, felméri és azonosítja a hátrányos helyzetű felnőtt szükségleteit és igényeit. Tisztában van a komplex fejlesztési folyamat és a mentori szolgáltatás sajátosságaival, a mobilitási mentor kompetenciahatáraival, és ismeri az asszertív kommunikáció jelentőségét. | |
| 4. | Kiválóan megfelelt | Jól ismeri a mobilitási mentor feladatkörét, és képes önállóan ellátni a komplex fejlesztés feladatait. Az alacsony társadalmi státusz egyéni sajátosságai alapján képes ösztönözni és támogatni a mentori szolgáltatásban részt vevőt. Az asszertív kommunikáció eszközeit kiválóan alkalmazza, a hazai szolgáltatórendszereket átfogóan és alaposan ismeri. | |
3.2.4. A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 50%-át elérte.
