A jogszabály mai napon ( 2021.12.03. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.I.1. - 2022.I.1.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet

a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről * 

A Kormány

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22-24., 34. és 37. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a)-j) pontjában,

a 79. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2020. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya és az értelmező rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) a településfejlesztési tervre (a továbbiakban: fejlesztési terv),

b) a településrendezési tervre (a továbbiakban: rendezési terv),

c) a településrendezési illeszkedés követelménye alkalmazásának részletes szabályaira,

d) egyes településrendezési sajátos jogintézményekre,

e) a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra, továbbá

f) a fejlesztési terv, a rendezési terv, a közterület-alakítási terv, a településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) és a településképi rendelet elkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának és módosításának rendjére

terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati és minőségi;

2. cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát, feliratot tartalmazó épülettartozék;

3. egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;

4. helyi építészeti örökség: a település múltja és lakóinak közösségi hovatartozás-tudata szempontjából meghatározó építészeti örökség;

5. hosszú táv: 10 évet meghaladó időtáv;

6. kerületi építési szabályzat: a fővárosi kerületben a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban álló, az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító önkormányzati rendelet, amely építési jogot keletkeztet;

7. kiemelt fejlesztési terület: egy adott fejlesztés megvalósítása céljából a fejlesztési tervben kijelölt fejlesztési akcióterület;

8. középtáv: legalább 4, legfeljebb 10 éves időtáv;

9. magánszolgáltatások: az e rendelet hatálya alá tartozó településfejlesztési projektek során, azok sikeressége érdekében, piaci szereplőtől igénybe vett szolgáltatások, amelyek a projektben alkalmazott formájukban más célra nem felhasználhatók;

10. okos város: olyan település vagy önkormányzatok közös tervezésében részt vevő település, amely a fejlesztési tervét okos város módszertan alapján készíti el és hajtja végre;

11. okos város módszertan: települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely azok társadalmi, természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint az állami ügyintézési szolgáltatás, közszolgáltatás, közműszolgáltatás, önkormányzati szolgáltatások és magánszolgáltatások elérhetővé tétele települési szolgáltatások körét, minőségét és hatékonyságát korszerű technológiák és módszerek alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság, a helyi társadalmi és gazdasági partnerek fokozott bevonásával fejleszti;

12. szabályozási elem: a helyi építési szabályzatban meghatározott vagy szabályozási terven feltüntetett rajzi elem, lehatárolás és adat, amelyhez jogszabály előírást rendel;

13. szegregációs mutató: a legutolsó népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal által számított mutató, amely a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolásának alapja;

14. szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges, és amely lehet önálló településrész, vagy egy vagy több településrész része is;

15. szintterületi átlagérték: olyan, a főváros beépítésre szánt területén és beépítésre nem szánt különleges területén alkalmazandó érték, amely az általános használat szerinti területeken elhelyezhető szintterületnek és az általános használat szerinti területek területének hányadosa;

16. szintterületi mutató: a telken elhelyezhető szintterületnek és a telek területének hányadosa;

17. telepítési tanulmányterv: egy adott építési beruházással kapcsolatos önkormányzati döntést elősegítő dokumentáció, amely bemutatja a tervezett építési beruházást és annak az épített és természeti környezettel való viszonyát;

18. települési szolgáltatások: a településen vagy a települések csoportjában elérhető önkormányzati, állami közszolgáltatások és magánszolgáltatások összessége;

19. településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet;

20. településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;

21. településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes vagy hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró, lehatárolható meglévő vagy tervezett településrésze;

22. településszerkezeti egység: a környezet sajátosságai, adottságai, karaktere szempontjából egy egységként kezelendő gyűjtőút vagy magasabb rendű út, vasútvonal, vízfolyás, természeti elem által határolt összefüggő településrész;

23. településtervezési szabályzat: a fejlesztési terv és a rendezési terv, a településképi rendelet, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetésének technikai szabályait e rendelettel összhangban megállapító tervezési segédlet, amely a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján kerül közzétételre.

2. A területi és a települési tervezés összefüggései, valamint a tervek térképi megalapozása

3. § (1) A fejlesztési terv és a rendezési terv (a továbbiakban együtt: településterv), a kézikönyv, valamint a településképi rendelet az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek, valamint a területfejlesztési koncepciók és programok alapján kerülnek kidolgozásra.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti területrendezési tervek, területfejlesztési koncepciók és programok módosulnak, a településtervet, a kézikönyvet és a településképi rendeletet is felül kell vizsgálni, és szükség esetén 9 hónapon belül módosítani kell.

4. § (1) A településterv a jogfolytonosság biztosításával, a korábbi településfejlesztési koncepcióra, integrált településfejlesztési stratégiára és településrendezési eszközre, valamint a korábbi településtervre alapozva, a település földrajzi adottságainak és lakosságszámának, egyedi történeti sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül.

(2) A fejlesztési terv és a rendezési terv, valamint ezek módosítása együtt készül, kivéve, ha az önkormányzat

a) a rendezési terv módosítása előtt áttekinti a fejlesztési tervet, és dönt arról, hogy a fejlesztési tervet változatlan tartalommal alkalmazza,

b) a fejlesztési terv módosítása előtt áttekinti a rendezési tervet, és dönt arról, hogy

ba) a rendezési tervet változatlan tartalommal alkalmazza, vagy

bb) a fejlesztési tervben foglalt időtáv figyelembevételével a rendezési tervet egy későbbi időpontban módosítja,

c) törvény alapján több helyi (kerületi) építési szabályzatot készíthet.

(3) A fejlesztési terv, a rendezési terv, a kézikönyv és a településképi rendelet egymással tartalmi összhangban készül, a tervezett változások időbeli ütemezésére figyelemmel.

(4) A településterv, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat

a) az e rendeletben foglalt követelmények alapján és

b) a településtervezési szabályzatban foglalt műszaki elvárások és technikai szabályok figyelembevételével

készül.

(5) A (4) bekezdés szerinti településtervezési szabályzatot a miniszter által vezetett minisztérium honlapján az alkalmazandóságának megkezdése előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni.

5. § A településterv, a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat a VII. Fejezetben meghatározott adatszolgáltatás szerinti állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával, digitális és papíralapú dokumentálásra is alkalmas módon készül.

3. Önkormányzatok közös tervezése

6. § (1) A települési önkormányzatok megállapodás alapján társulásban, közös tervezésben készíthetnek elő településtervet, kézikönyvet és településképi rendeletet.

(2) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet megalapozásának és alátámasztásának dokumentumai a közös tervezéssel érintett közigazgatási területek egészére készülnek.

(3) Az elfogadásra előkészített településtervet, kézikönyvet és településképi rendeletet a települési önkormányzat a közigazgatási területe tekintetében önállóan egyezteti, és arról önállóan dönt.

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSTERVEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALÁTÁMASZTÁSA

4. A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat tartalma

7. § (1) A településterv, valamint annak módosítása megalapozó vizsgálat alapján készül, és a településtervet alátámasztó javaslat készíti elő. A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg.

(2) A megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az a tervezési feladathoz közvetlenül kapcsolódó vizsgálati tényezőt és szakterületi javaslatot tartalmazzon, a tervezési feladatnak megfelelő tartalmi mélységben, biztosítva és igazolva a településfejlesztés és településrendezés alapvető követelményeinek a teljesülését.

(3) Az 1. és 2. melléklet szerinti tartalmi követelmények

a) a településterv készítésénél a település adottságaira tekintettel bővíthetők, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel átcsoportosíthatók vagy összevonhatók,

b) a településterv módosításánál a település adottságaira tekintettel bővíthetők, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel átcsoportosíthatók, összevonhatók vagy elhagyhatók.

(4) A 2. melléklet 2. pontja szerinti települési környezeti értékelés tartalma nem csoportosítható át, nem vonható össze és nem hagyható el.

(5) A hét éven belül készült korábbi

a) megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat - ideértve a nem e rendelet szerinti tartalommal elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot is - a szerzői jogi szabályok betartása mellett, és

b) a településterv módosításához, településtervezői jogosultsággal rendelkező tervező és szükség esetén településtervezői szakági tervező által készített telepítési tanulmányterv

felhasználható a településterv készítésénél és módosításánál, azonban azokat a tervezési cél megvalósulása érdekében - figyelemmel az érintett tervezési területre, tervezési feladatra és annak települési összefüggéseire - aktualizálni kell.

(6) A fejlesztési terv és rendezési terv készítése vagy ezek módosítása során közös megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat készül, a fejlesztési terv és a rendezési terv megalapozását és alátámasztását maradéktalanul biztosító tartalommal és részletezettséggel.

(7) A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat tartalmát, továbbá az (5) bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és településterv módosításához készült telepítési tanulmányterv felhasználhatóságát - ide nem értve a települési környezeti értékelést -

a) a település önkormányzati főépítésze vagy

b) a települési önkormányzati főépítész egyetértésével a településtervezés felelős tervezője vagy az önkormányzat által a településtervezéssel megbízott településtervező (a továbbiakban együtt: tervező)

határozza meg az (1)-(6) bekezdés alapján, a képviselő-testületnek címzett feljegyzésben.

(8) A (7) bekezdés szerinti feljegyzést a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, és az a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi. A feljegyzésben szereplő tartalom a tervezés során csak a tervezési feladat változása vagy a tervezési terület csökkenése miatt csökkenthető, ugyanakkor a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében, a tervező által a feljegyzés módosítása nélkül kiegészíthető.

(9) A településterv módosításánál a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot - a szerkezeti összefüggések egyidejű bemutatásával - a módosítás várható hatásának figyelembevételével meghatározott területre kell elkészíteni. A települési környezeti értékelést a teljes tervezési területre kell elkészíteni.

5. Mentesülés a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat készítésének kötelezettsége alól

8. § (1) Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni, ha a településterv módosítása

a) magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése, érvényesítése, vagy jogszabályi harmonizáció miatti rendelkezés hatályon kívül helyezése,

b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása vagy c) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése

érdekében történik.

(2) Nem kell megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot készíteni az (1) bekezdésben foglaltakon túl, ha a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés szerint az nem indokolt, mert a településterv módosításánál a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kijelölésére nem kerül sor,

b) a beépítési paraméterek változása nem okozza a beépítési intenzitás - megengedett legnagyobb beépítettség, beépítési magasság vagy szintterületi mutató - növelését,

c) a meglévő vagy tervezett közterület kiterjedése és szabályozási szélessége nem csökken, és

d) az érintett terület művi értékvédelemmel és táj- vagy természetvédelemmel közvetlenül nem érintett.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem készül megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, a tervező a településterv módosítását szakmai összefoglalóban indokolja. A szakmai összefoglaló tartalmazza a módosításokat, azok indokolását, a jogszabályi követelményeknek való megfelelését és a 7. § (7) bekezdése szerinti személy feljegyzését arról, hogy a szakmai összefoglaló tartalma alkalmas a módosítás szakmai megalapozására, alátámasztására.

9. § A kézikönyv és a településképi rendelet kidolgozásához és módosításához megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat nem készül, azonban a 31. § (1) bekezdése szerinti helyi védelmet megállapító településképi rendelethez a 32. § szerinti értékvizsgálatot el kell készíteni.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSTERVEK TARTALMA ÉS AZOK FELÜLVIZSGÁLATA

6. A fejlesztési terv

10. § (1) A fejlesztési terv a település jövőképének meghatározása mellett, a település fejlődésének meghatározására rögzíti azokat a rövid, közép- és hosszú távú célokat, feladatokat, településfejlesztési akciókat, fejlesztéseket, intézkedéseket, amelyeket a település a tervszerű, fenntartható és gazdaságos fejlődése és üzemeltetése érdekében megvalósítana.

(2) A fejlesztési terv tartalmi követelményeit - a (3) és (4) bekezdés figyelembevételével - a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal a tervezés elkezdésekor aktuális helységnévtára szerint ötezer főnél kisebb lakónépességű települések esetében a fejlesztési terv kidolgozása során a 3. melléklet 4., 6. és 7. pontja elhagyható.

(4) A 3. melléklet 6. pontja szerinti Részletes fejlesztési tervlap a fejlesztési akcióterületeket az általános használat szerinti beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területként a település meglévő településszerkezetének összefüggésében határolja le és határozza meg, a fejlesztési célnak megfelelő ütemezéssel.

(5) Az okos város a fejlesztési tervét a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) okos város módszertana figyelembevételével, a 3. melléklet alapján készíti el.

7. A helyi és a kerületi építési szabályzat mint rendezési terv

11. § (1) A helyi építési szabályzat és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: helyi építési szabályzat) a fejlesztési tervvel összhangban készül.

(2) A helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza, a tartalmi elemek sorrendje módosítható.

(3) A helyi építési szabályzat 4. melléklet szerinti szöveges és térképi normatív tartalmú előírásai az egységes kezelést és nyilvántartást biztosító módon készülnek.

(4) Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre, módosítása legalább telektömbre készül. A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik.

(5) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg.

12. § (1) A helyi építési szabályzat az Étv. 13. § (2) bekezdésében foglaltak mellett a Központi Statisztikai Hivatal tervezés elkezdésekor aktuális helységnévtára szerint ötezer fős vagy annál népesebb települések esetében - ideértve a fővárosi kerületeket is - tartalmazza, az ennél kisebb lakónépességű települések esetében tartalmazhatja

a) az építési telkek beépítési módjára, valamint az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat,

b) azon épületeket, amelyek korábban megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomai és egyéb jelentős épületelemei, épületdíszei az Étv. 60/J. §-a alapján helyreállíthatóak,

c) a közterület-alakításra vonatkozó előírásokat,

d) a helyi kártalanítási, telekalakítási és településrendezési kötelezési szabályokat, ha azok az Étv.-ben meghatározottaknál szigorúbbak,

e) a zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó követelményeket és

f) a katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott, az elégséges védelmi szint követelményei szerinti veszélyeztető hatásokat és a hatásokkal szembeni használati korlátozásokat.

(2) Ha a település belterülete országos jelentőségű védett természeti terület része, akkor a helyi építési szabályzat az építési telkek beépítési módját is tartalmazza.

13. § (1) A helyi építési szabályzat lehetőséget adhat a telekalakítási és a beépítési szabályokra vonatkozó előírásaitól történő egyedi eltérésre, valamint a szabályozási vonal és az övezethatár korrekciójára, ha

a) azt a kialakult állapot vagy a domborzati adottságok indokolják,

b) a közterületek fejlesztése érdekében indokolt, vagy

c) az a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében szükséges.

(2) Ha az önkormányzat él az (1) bekezdésben foglaltakkal, meg kell határoznia a helyi építési szabályzatban az eltérés lehetséges tartalmát, területi hatályát, maximális mértékét és alkalmazásának feltételeit olyan módon, hogy ez a szomszédos telek építési jogát ne korlátozza és ne zárja ki.

(3) A helyi építési szabályzat meghatározhat az egyes településrészekre, területekre vonatkozó átfogó előírásokat is.

14. § (1) A térképi mellékletekben egyértelműen meg kell határozni, hogy melyek a normatív tartalommal nem rendelkező, 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztató szabályozási elemek.

(2) A helyi építési szabályzat melléklete legalább

a) a szabályozási terv az 5. melléklet I. pontja szerinti tartalommal,

b) az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak melléklete, az 5. melléklet II. pontja szerinti tartalommal,

c) az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések melléklete, az 5. melléklet III. pontja szerinti tartalommal,

d) az új beépítésre szánt terület kijelöléssel érintett területek vonatkozásában az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telekhez - tartozó biológiai aktivitás érték melléklete, az 5. melléklet IV. pontja szerinti tartalommal, és

e) az alkalmazott sajátos jogintézmények melléklete, az 5. melléklet V. pontja szerinti tartalommal.

15. § (1) A szabályozási tervben a szabályozási elem az alkalmazás tekintetében lehet

a) kötelező, amely joghatás kiváltására alkalmas, módosítása a helyi építési szabályzat módosításával történhet;

b) más jogszabály által elrendelt, amely joghatás kiváltására önmagában nem, csak a vonatkozó jogszabállyal együtt alkalmas;

c) javasolt, amely az önkormányzat településrendezési céljait szemlélteti, de joghatás kiváltására nem alkalmas;

d) tájékoztató, amely valamely tényről, állapotról, fennálló helyzetről ad tájékoztatást, de joghatás kiváltására nem alkalmas.

(2) A szabályozási terv tartalmazza legalább

a) kötelező szabályozási alapelemként a 6. melléklet 3-8. sorában foglaltakat,

b) más jogszabály által elrendelt elemként az Étv. 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti védelemmel és korlátozással érintett területeket, védőterületet, védőtávolságot.

(3) A szabályozási terv az egyértelmű jogalkalmazás érdekében több szelvényen és több tervlapon is ábrázolható.

(4) A szabályozási tervben alkalmazható szabályozási elemeket az (1)-(3) bekezdés és a 6. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A 6. mellékletben nem szereplő, azonban helyi adottság vagy különleges településrendezési ok miatt indokolt egyedi szabályozási elem akkor jeleníthető meg a szabályozási tervben, ha a helyi építési szabályzatnak a 72. § (1) bekezdése szerinti E-TÉR-be történő feltöltésével egyidejűleg a polgármester a Lechner Tudásközpontnak megadja a helyi építési szabályzatban alkalmazott, a 6. mellékletben nem szereplő egyedi szabályozási elemeket.

(6) A Lechner Tudásközpont félévente tájékoztatást ad a miniszternek az (5) bekezdés szerinti új egyedi szabályozási elemekről annak érdekében, hogy azok a településrendezési szabályzatban tájékoztatási céllal megjelenhessenek.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szabályozási elemhez a helyi építési szabályzat kötelező előírást állapíthat meg, amelyet a szabályozási elem alkalmazása során figyelembe kell venni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti javasolt elemhez - abban az esetben, ha azt az önkormányzat alkalmazza - kötelező rendelkezés is köthető.

(8) Ha a (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályozási elem más jogszabály szerint változik, a helyi építési szabályzatot módosításáig a más jogszabálynak megfelelő tartalommal együtt kell alkalmazni.

16. § (1) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 1/1. melléklet 2-81. pontjában meghatározott településeken (a továbbiakban: Agglomerációs település) - a Trtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése mellett - új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10/A. §-ában foglaltak teljesülnek.

(2) Az Agglomerációs településen az (1) bekezdés szerinti új lakóterület kijelölésére irányuló településterv készítése vagy módosítása során az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését, az új lakóterület kijelölésének szakmai megalapozottságát a tervező az alátámasztó javaslatban támasztja alá a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti tartalommal, a forgalomterhelés tekintetében közlekedési javaslatban forgalomelemzéssel vagy forgalomszimulációs vizsgálattal, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás tekintetében külön, „a humán infrastruktúra ellátásának biztosítása” című javaslat fejezetben.

8. A fejlesztési terv és a rendezési terv módosításának szabályai

17. § (1) A települési önkormányzat a fejlesztési tervet és a rendezési tervet együttesen legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy

a) azt továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza,

b) azt módosítja, vagy

c) újat készít.

(2) A fejlesztési és a rendezési terv módosítása a tervezési feladatnak megfelelő tartalommal és részletezettséggel közös megalapozó vizsgálatra alapozva együtt készül, és közös alátámasztó javaslatot tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat időpontjától függetlenül, tervmódosítást igénylő új fejlesztési cél felmerülése esetén a fejlesztési tervet és a rendezési tervet együttesen kell módosítani.

9. A biológiai aktivitásérték fenntartása

18. § (1) Az egy hektár területet meghaladó új beépítésre szánt terület kijelölésével járó településterv készítése vagy módosítása során, az Étv. 7. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény teljesülése érdekében, az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték

a) egyenleg fenntartását a rendezési terv alátámasztó munkarészében kell igazolni, és

b) egyenleg fenntartásához szükséges zöldfelületi követelményeket a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia.

(2) A településtervezési szabályzat a biológiai aktivitásérték számítására vonatkozó műszaki elvárásokat is tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alátámasztó munkarész a biológiai aktivitásérték számítás során keletkezett növekmény (a továbbiakban: növekmény) mértékét is tartalmazhatja. A növekmény a teljes közigazgatási területre készülő új településterv elfogadásáig felhasználható, amennyiben a felhasználás módját az alátámasztó javaslat biológiai aktivitásérték számítási eredménye és a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(4) Az új beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása - ideértve a biológiai aktivitásérték pótlását - a település, fővárosban a fővárosi kerület teljes közigazgatási területén történhet.

(5) A biológiai aktivitásérték számítási eredmény tartalmazza legalább

a) az újonnan beépítésre szánt terület lehatárolását, területét, a változás előtti és változással meghatározott övezetet, építési övezetet, a vonatkozó biológiai aktivitásérték mutatókat,

b) az újonnan beépítésre szánt terület kijelölésével létrejött biológiai aktivitásérték csökkenés mértékét, a növekményből ezzel összefüggésben felhasznált mértéket és a felhasználás módját és

c) a növekmény b) pont szerinti felhasználással csökkentett mértékét.

(6) Az egyes építési övezetek, övezetek, építési telkek vagy telkek és a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és a 9. melléklet szerinti értékmutatójának a szorzata adja.

(7) A terület eredeti vagy módosítás előtti biológiai aktivitásértékét - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a 9. melléklet 1. pontjában megadott értékmutatók alkalmazásával kell kiszámítani

a) hatályos rendezési terv és településrendezési eszköz hiányában a beépített területen a kialakult állapotnak, az egyéb területen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ág szerinti övezetnek,

b) hatályos rendezési terv esetében az építési övezeti, övezeti besorolásának,

c) hatályos településrendezési eszköz esetében a területfelhasználási egység vagy építési övezeti, övezeti besorolásnak

megfelelően.

(8) A 9. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatban az építési övezetekre megadott értékmutatók az OTÉK-ban meghatározott legkisebb vagy a 9. melléklet szerinti zöldfelületi arányokra vonatkoznak.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott legkisebb zöldfelületi aránytól eltérő - kialakult, meglévő vagy újonnan szabályozott - zöldfelület esetén az egyes területek biológiai aktivitásértéke arányosan módosítható, vagy differenciált számítással az adott területen belüli különböző felületminőségekhez tartozó 9. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározott értékmutatók segítségével pontosítható, helyszíni vizsgálat adatai vagy az új szabályozás szerinti különböző felületek mérete alapján.

(10) Ha egy terület biológiai aktivitásértéke differenciált számítással került meghatározásra, akkor e terület biológiai aktivitásértéke differenciált számítással módosítható, kivéve, ha a módosítás során a követelmény a legkisebb zöldfelületi legkisebb mérték meghatározásával biztosítható.

10. A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv

19. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni

a) a településrendezési szerződés megalapozásához és

b) az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként.

(2) Az építési beruházás esetén a településterv módosításának kezdeményezéséhez telepítési tanulmánytervet kell készíteni, ha azt az önkormányzat indokoltnak tartja.

(3) Településterv készítéséhez vagy módosításához telepítési tanulmánytervet felhasználni a megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat kidolgozására vonatkozó követelmények figyelembevételével lehet.

(4) A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv tartalmát az előkészíteni tervezett településrendezési szerződés típusa, a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél alapján - a 7. melléklet figyelembevételével - az önkormányzati főépítész határozza meg olyan módon, hogy a 7. melléklet szerinti tartalmi elemek összevonhatók, elhagyhatók vagy kiegészíthetők.

(5) A hét éven belül készült korábbi megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat felhasználható a telepítési tanulmányterv és a beépítési terv készítésénél.

IV. FEJEZET

A FŐVÁROSI TELEPÜLÉSTERVEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

11. A fővárosi és a fővárosi kerületi településtervek

20. § (1) A fővárosi fejlesztési terv, a fővárosi rendezési szabályzat, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat (a továbbiakban együtt: fővárosi településtervek), továbbá a kerületi fejlesztési terv és a kerületi építési szabályzat (a továbbiakban együtt: fővárosi kerületi településtervek), valamint mindezek módosítása a főváros és a kerület részéről külön-külön megalapozó vizsgálat alapján készül, továbbá a fővárosi településterveket és a fővárosi kerületi településterveket külön-külön alátámasztó javaslat készíti elő.

(2) A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményeit az 1. melléklet, az alátámasztó javaslat tartalmi követelményeit a 2. melléklet határozza meg.

(3) A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat elkészítésére a 6. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kerületi építési szabályzat a fővárosi rendezési szabályzattal - és érintettsége esetén a Duna-parti építési szabályzattal vagy a Városligeti építési szabályzattal - összhangban készül.

12. A fővárosi és a fővárosi kerületi fejlesztési terv

21. § (1) A fővárosi és a fővárosi kerületi fejlesztési tervre az e §-ban foglalt eltérésekkel a fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A fővárosi fejlesztési tervlap a főváros teljes közigazgatási területére, a fővárosi kerületi fejlesztési tervlap a kerület teljes területére készül.

(3) A fővárosi fejlesztési tervlap a fővárosi fejlesztési akcióterületeket - az általános használat szerint beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területként - a főváros egésze meglévő területeinek összefüggésében határolja le és határozza meg.

(4) A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi közgyűlés normatív határozatban állapítja meg.

(5) A fővárosi kerületi fejlesztési tervet a kerületi képviselő-testület normatív határozatban állapítja meg.

13. A fővárosi rendezési szabályzat

22. § (1) A fővárosi fejlesztési tervben meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében, azzal összhangban fővárosi rendezési szabályzat készül.

(2) A fővárosi rendezési szabályzat a következőket tartalmazhatja:

a) a főváros teljes közigazgatási területére a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek használatának általános jellegét,

b) az a) pont szerinti területi egységek közül az építési övezetekre és a különleges beépítésre nem szánt övezetekre vonatkozóan alkalmazható szintterületi átlagértéket,

c) az a) pont szerinti területi egységek közül a nagyvárosias lakóterületre, a településközponti vegyes területre és az intézményi vegyes területre vonatkozóan a kerületi építési szabályzatban alkalmazható legnagyobb beépítési magasságot és

d) a fővárosi műszaki infrastruktúra elemek területbiztosítását.

14. A Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat

23. § A Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat építési jogot keletkeztető rendezési tervnek minősül.

15. A kerületi építési szabályzat

24. § (1) A kerületi építési szabályzatra az e §-ban foglalt eltérésekkel a helyi építési szabályzatra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A kerületi építési szabályzat a helyi adottságok figyelembevételével, az OTÉK - és amennyiben erről a főváros rendelkezik, a fővárosi rendezési szabályzat - által meghatározott általános használatokon belül állapítja meg építési övezetként és övezetként a sajátos használatokat és területeiket.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELEM

16. A kézikönyv

25. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat a normatív határozata mellékleteként fogad el.

(2) A kézikönyv - a 26. §-ban meghatározott, a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül.

(3) A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül, és legalább a következő fejezeteket tartalmazza:

a) A település bemutatása, általános településkép, településkarakter;

b) Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők;

c) Településképi szempontból eltérő karakterű területek, valamint a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával;

d) A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója - utcák, terek, közparkok, közkertek;

e) Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása; és

f) Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések.

(5) Ha beépítési vázlat is készül, annak tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, és elkészítése során a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.

17. A kézikönyvek a fővárosban

26. § (1) A fővárosi kézikönyvekre az e §-ban foglalt eltérésekkel a 25. §-ban meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

(2) A kézikönyvet a főváros esetében

a) a kerületi önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területére,

b) a fővárosi önkormányzat

ba) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre,

bb) a fővárosi helyi egyedi védelem fennmaradásának biztosítására és

bc) a főváros településképi szempontból meghatározó területeire

fogadja el.

(3) A kerületi önkormányzat a kézikönyvet a fővárosi kézikönyv figyelembevételével, az abban foglaltakkal összhangban levő tartalommal fogadja el.

18. A településképi rendelet

27. § (1) A településképi rendelet - a 30. §-ban meghatározott, a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül.

(2) A településképi rendelet állapítja meg

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban együtt: helyi védelem), illetve a védelem megszüntetését,

b) a településszerkezet, településkarakter, tájkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket és

c) a településképi követelményeket.

(3) A településképi követelmény lehet

a) egyedi építészeti,

b) területi építészeti és

c) reklámokra, valamint a reklámhordozókra, cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó

követelmény.

28. § (1) A helyi építészeti örökség területi védelme esetén és a településképi szempontból meghatározó területeknél bármilyen, e rendelet szerinti településképi követelmény megállapítható.

(2) A helyi egyedi védelem esetén területi építészeti követelmény nem állapítható meg, egyéb településképi követelmény megállapítható.

(3) A helyi védelem alatt nem álló és településképi szempontból meghatározó területtel sem érintett ingatlanok esetén

a) az építmény és a településképi rendeletben meghatározott építményegyüttes anyaghasználatára állapítható meg csak egyedi építészeti követelmény,

b) a fás szárú növényfaj vagy növényfajok vonatkozásában csak a telepíthetőségére vonatkozóan állapítható meg településképi követelmény,

c) területi építészeti követelmény nem állapítható meg, és

d) a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, továbbá egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmény meghatározható.

(4) Honvédelmi és katonai rendeltetésű területet érintően, az érintett államigazgatási szerv egyetértésével, kizárólag a közterületi telekkel azonos telekhatáron álló vagy azzal érintkező épületre határozható meg egyedi építészeti követelmény.

(5) A településképi követelmény a világörökségi területre, világörökségi várományos területre, a műemlékre és telkére, a műemléki környezetre és műemléki területre, a tájképvédelmi területre, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre a vonatkozó területrendezési jogszabályban vagy hatósági döntésben foglaltnál szigorúbb helyi követelményt is előírhat, de azokkal nem lehet ellentétes.

(6) A településképi rendelet a rendezési tervben meghatározható követelményeket, jogokat és kötelezettségeket nem tartalmazhat.

29. § * 

19. A településképi rendeletek a fővárosban

30. § (1) A fővárosi településképi rendeletekre az e §-ban foglalt eltérésekkel a 27-29. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fővárosban a településképi rendelet

a) a kerületi önkormányzat részéről a kerület teljes közigazgatási területére és

b) a főváros önkormányzat részéről a főváros teljes közigazgatási területére

készül.

(3) A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében

a) a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület teljes területére településképi követelményeket,

b) az a) pontban meghatározott területen kívüli területekre helyi egyedi védelmet és védelmi előírásokat a (4) bekezdés szerint, valamint a településképi szempontból meghatározó területre területi építészeti követelményt

állapíthat meg.

(4) A főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket. A fővárosi önkormányzat emellett a helyi védelemre megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.

(5) A kerületi önkormányzat településképi rendeletében állapítja meg a helyi egyedi vagy területi védelmet, a településképi szempontból meghatározó területeket és a településképi követelményeket azzal, hogy

a) a kerületi önkormányzat egyedi védelmet a főváros által megállapított helyi egyedi védelemmel érintett elemre nem,

b) a fővárosi egyedi védelemmel érintett helyi építészeti örökségre a kerületi önkormányzat helyi területi védelmet és településképi szempontból meghatározó területet

állapíthat meg.

(6) A kerületi településképi rendeletben a területre és építményre megállapított településképi követelmény lehet szigorúbb, de nem lehet ellentétes a fővárosi településképi rendeletben megállapított településképi követelményekkel.

20. A helyi védelem

31. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat - a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat - településképi rendeletében védetté nyilvánít. A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.

(2) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazzák a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére, a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket.

(3) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazhatják a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást - adókedvezményt és egyéb támogató, ösztönző intézményt -, valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.

32. § (1) A településképi rendelet 31. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül

a) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára és

b) a településterv megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.

(3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.

33. § (1) A helyi védelem a 32. § szerinti értékvizsgálatban szereplő helyi építészeti örökségre terjedhet ki.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(3) A területi védelem esetében a védelem tárgya lehet a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcaképrészlet, a növényzet, továbbá a település- és tájkarakterelemek megőrzése, értékóvó fenntartása és fejlesztése. A területi védelem megvalósulását a településterv is biztosítja.

(4) Az egyedi védelem esetében a védelem tárgya lehet a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményegyüttes, építmény, építményrészlet vagy az alkalmazott anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás,

b) táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egésze vagy része.

(5) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség meghatározásával egyidejűleg szükséges megállapítani a védelem tárgyára vonatkozó, a 27. § (3) bekezdése szerinti településképi követelményeket.

(6) Ha a településképi rendelet a helyi egyedi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője, főjegyzője - a más jogszabály alapján fennálló egyedi védelem bejegyzése hiányában - az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését.

34. § * 

21. A településképi szempontból meghatározó terület

35. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak rajzi mellékletében.

(2) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül a helyi területi védelemmel érintett terület, valamint jellemzően az örökségvédelemmel érintett terület, a táj- és természetvédelemmel érintett terület és az eltérő karakterű területek.

(3) A helyi területi védelemmel érintett településképi szempontból meghatározó terület a 32. § szerinti értékvizsgálat alapján kerül lehatárolásra.

22. Az egyedi építészeti településképi követelmény

36. § (1) Az egyedi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyvben meghatározott településképi és arculati jellemzők, értékek, továbbá a településkép minőségi formálására és védelmére vonatkozó javaslatok alapján kerül meghatározásra.

(2) Az egyedi építészeti követelmény az értékes, harmonikus településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett

a) építmény

aa) anyaghasználatára,

ab) tömegformálására,

ac) homlokzati kialakítására,

b) telken - ideértve a közterületi ingatlanokat is - a zöldfelületek kialakításának módjára és

c) sajátos építményfajták elsődleges elhelyezési területére és az anyaghasználatukra

határozható meg.

(3) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjedhet az építmény, sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló anyagot, felületképzést vagy színt meghatározó valamely minőségi jellemzőjére.

(4) A tömegformálásra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület

a) megengedett legnagyobb szélességi és hosszanti méretének vagy ezek arányának,

b) tetőzet kialakítási módjának,

c) tetőgerincének a telek homlokvonalához képest meghatározott irányainak és

d) tetőfelépítményeivel, tetőzetet érintő nyílászáróival és egyéb műszaki berendezéseivel kapcsolatos követelmények

meghatározására.

(5) A homlokzati kialakításra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben

a) a homlokzati architektúra és a homlokzattagolás - nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok - kialakítási módjának és

b) a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjának és lehetőségének

meghatározására.

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével a (3)-(5) bekezdés szerinti egyedi építészeti követelmény az építmény közterületről, közhasználatú területről nem látható építményrészére, az építmény belső udvarára nem vonatkozhat, és kerítés esetében csak a közterületi telekhatáron lévő kerítésre állapítható meg településképi követelmény.

(7) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény kiterjedhet a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben

a) a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségének,

b) a fás szárú növényfaj vagy növényfajok településképi illeszkedési követelményeinek és

c) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények településképi illeszkedési követelményeinek

meghatározására.

37. § (1) A településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg lehet határozni

a) a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket és

b) a helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket.

(2) Településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti építmények, műtárgyak közterületen történő elhelyezését tiltó rendelkezés nem állapítható meg.

23. A területi építészeti településképi követelmény

38. § (1) A területi építészeti követelmény a kézikönyv településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép minőségi formálására, védelmére vonatkozó javaslatai alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben.

(2) A területi építészeti követelmény kiterjedhet a beépítés telepítési módjának meghatározására - amely telepítési mód figyelembevételével a helyi építési szabályzat az építési helyet egyedi módon határozhatja meg -, valamint belterületen az elvárt telekstruktúra és utcakép, külterületen a tájkép meghatározására. A területi építészeti követelményeket a helyi építési szabályzatban is érvényesíteni kell.

24. A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

39. § (1) A településképi rendeletben a reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket

a) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: reklám-elhelyezési kormányrendelet) figyelembevételével és

b) a települési környezet egységes elvek szerinti rendezett és esztétikus kialakítása, illetve igényes fenntartása érdekében

kell meghatározni.

(2) Településképi követelmény

a) a reklám-elhelyezési kormányrendelet keretei között a reklámok méretére,

b) a reklám-elhelyezési kormányrendelet keretei között a reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire,

c) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben a reklámhordozókra meghatározott általános formai követelmények figyelembevételével a reklámhordozók különös formai követelményeire, továbbá az egyéb műszaki berendezések formai követelményeire,

d) az elhelyezhető reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések számára és elhelyezésük módjára és

e) az elhelyezhető reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések anyaghasználatára

határozható meg.

25. A miniszter előzetes véleményezési jogköre

40. § (1) A Kormány a központi költségvetési szervek által tervezett, valamint a 41. § szerinti építési beruházások vázlatterveinek, építészeti-műszaki, illetve kivitelezési dokumentációnak országkép- és településkép-védelmi szempontú előzetes véleményezésére (a továbbiakban: előzetes településképi vélemény kialakítása) a minisztert jelöli ki.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti előzetes véleményezési jogköre nem terjed ki

a) a helyi önkormányzat építési beruházására,

b) a kiemelt nemzeti emlékhelyen megvalósított építési beruházásra.

(3) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakításakor arról nyilvánít előzetesen véleményt, hogy a tervezett építési beruházás biztosítja-e az ország és a beruházással érintett település képének - a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. § (1) bekezdése szerinti - védelmét.

(4) A miniszter előzetes településképi vélemény kialakítása során adott hozzájárulása (a továbbiakban: előzetes településképi hozzájárulás) hiányában a központi költségvetési szerv az építési beruházást

a) saját költségvetési előirányzata vagy

b) központi költségvetésből származó egyéb támogatás

terhére nem folytathatja.

(5) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében az (1) bekezdés hatálya alá tartozó beruházó (a továbbiakban: beruházó) elektronikus úton megküldi a véleményezendő vázlattervet .pdf/A formátumban a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren keresztül (a továbbiakban: ÉTDR).

(6) A beruházó a vázlatterv megküldésekor közli

a) az elnevezését,

b) a székhelyét,

c) a kapcsolattartója nevét és elérhetőségeit,

d) a tervezett építési beruházás által érintett ingatlan vagy ingatlanok címét,

e) a tervezett építési beruházás által érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát.

(7) A miniszter a (6) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltést követő munkanaptól számított 15 napon belül az ÉTDR-en keresztül küldi meg előzetes településképi véleményét a beruházó részére.

(8) Ha a miniszter a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, az előzetes településképi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(9) Ha a beruházó az építési beruházásban tervezett építmény külső megjelenését - tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását - a vázlatterv (5) bekezdés szerinti megküldését követően módosítani kívánja, a miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a módosított vázlattervet vagy a módosítást bemutató építészeti-műszaki vagy kivitelezési dokumentációt az (5) és (6) bekezdések alkalmazásával megküldi. A beruházás a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában folytatható tovább.

(10) Az (1) bekezdés szerinti vázlatterv legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) rövid építészeti-műszaki leírást,

b) helyszínrajzot a telepítés, a településképbe és környezetbe illeszkedés, a beépítés bemutatásával, a szomszédos építmények és jellemző terepviszonyok feltüntetésével,

c) az esztétikus megjelenést - tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot, a rálátást - bemutató, továbbá a környezetbe illeszkedést és a településkép-védelmet alátámasztó valamennyi homlokzatot, látványtervet vagy fotómontázst.

41. § (1) Nem központi költségvetési forrásból finanszírozott építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánítása - a 40. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában kezdeményezhető.

(2) A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet szerinti tervpályázati eljárás esetén a miniszter a bíráló bizottság által részére megküldött pályaművek előzetes településképi véleményezése útján gyakorolja a 40. §-ban meghatározott jogkörét.

(3) Ezen alcím alkalmazásában építési beruházás az új építmény építése, valamint a meglévő építmény külső megjelenését - tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását - érintő építési tevékenység.

42. § A 40. és 41. §-ban meghatározott rendelkezéseket a Beruházás Előkészítési Alapból előkészített beruházásokra vonatkozóan a Beruházás Előkészítési Alap felhasználásáról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

26. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

43. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről - a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.

(3) A szakmai konzultáció a településképi követelmények érvényesülésével összefüggésben a hatályos rendezési tervben és a közterület-alakítási tervben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(5) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a szakmai konzultációban elhangzottakkal egyező javaslatot tartalmazó településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(7) A települési önkormányzat a szakmai konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

27. A településképi véleményezési eljárás

44. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település képviselő-testülete (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: önkormányzat) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott, a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a területi vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és

b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat - az e rendeletben foglaltak szerint - a településképi rendeletben rendelkezett, amelyben meghatározta, hogy

ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára,

bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai.

(2) Az önkormányzat építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményt. A fővárosi önkormányzat a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények esetében az építésügyi hatósági eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményt.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

45. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az ÉTDR-be feltölti, és a településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon nyújtja be az önkormányzat részére. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be az önkormányzat részére.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b) a rendeltetés meghatározását, valamint

c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.

(4) Az önkormányzat a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi tervtanács szakmai álláspontját, ha a település foglalkoztat önkormányzati főépítészt vagy működtet helyi tervtanácsot. A főépítész és a tervtanács szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, az önkormányzat legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(6) Az önkormányzat 15 napon - hiánypótlás felhívás esetében 30 napon - belül kiadott településképi véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, és a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tesz eleget, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység a településképi követelmények alapján nem támogatható.

(7) A településképi vélemény tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a (6) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indokolását.

(8) Az önkormányzat a településképi véleményt papír alapon küldi meg a kérelmezőnek.

(9) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

28. A településképi bejelentési eljárás

46. § (1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le

a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén, az országos és a helyi építési követelmények és

b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében

ba) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények, vagy

bb) a különös településképi követelmények meghatározásának hiányában a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények

érvényesítése érdekében.

(2) Ha az önkormányzat településképi rendeletében bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, településképi bejelentési eljárást folytat le

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy

b) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez

nem kötött építési tevékenységek tekintetében.

(3) Az önkormányzat nem folytathat le településképi bejelentési eljárást

a) a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység és

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése

esetében.

(4) A bejelentési eljárás során

a) a kérelem és annak melléklete,

b) a hiánypótlás és

c) az ügyfél által tett nyilatkozat

elektronikus úton vagy - természetes személy esetén - papír alapon, írásban terjeszthető elő.

(5) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(6) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(7) Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően - amennyiben a településképi rendelet azt kötelezővé teszi - haladéktalanul bekéri

a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy

b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját.

(8) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.

(9) A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

47. § (1) Az önkormányzat a Tvtv.-ben meghatározott határidőn belül

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha

aa) a bejelentés megfelel a 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az OTÉK-ban és a rendezési tervben foglalt követelményeknek;

b) elutasítja az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, és azt a 46. § (7) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja vagy a helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontja is alátámasztja,

bb) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a rendezési tervben foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg;

c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

(2) Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.

48. § Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

49. § Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet elutasította vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) az 50. § szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

29. A településképi kötelezés

50. § Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.

30. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és a bírság megfizetésének módja

51. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(2) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

VI. FEJEZET

EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

31. Az összevont telepítési eljárás

52. § (1) Az összevont telepítési eljárás tekintetében figyelembe kell venni az e rendeletben meghatározott,

a) a településterv készítésére és módosítására vonatkozó tartalmi követelményeket és eljárási szabályokat és

b) az 53-56. §-ban meghatározott sajátos jogintézményekre vonatkozó követelményeket.

(2) Az összevont telepítési eljárás szabályait az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben foglalt előírásokkal együtt kell alkalmazni.

32. A telekalakítás és cseretelek-adás

53. § (1) Az Étv. 24. § (2) bekezdése szerint az építési telekké, telekké alakítás előtt telekfelosztás, telekegyesítés vagy telekhatár-rendezés tekintetében a telekalakítás szabályait a helyi építési szabályzatban az 5. melléklet I., II. és V. pontja figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az önkormányzat a helyi építési szabályzatban a településrendezési feladatok megvalósulásának biztosítására - új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területre - a beépíthetőség feltételeként előírhatja az érintett telek, telekcsoport legalább telektömbönként történő, helyi építési szabályzatban meghatározott módon és feltételek szerinti újraosztását.

(3) Ha egy ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, a helyi építési szabályzat területcsere céljára cseretelket határozhat meg.

33. A településrendezési kötelezés

54. § (1) A helyi építési szabályzat az 5. melléklet IV. pontja szerinti követelmények érvényesítésére a települési önkormányzat polgármestere alkalmazhatja az Étv. 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beültetési kötelezettség településrendezési kötelezést.

(2) Az (1) bekezdés szerint alkalmazott kötelezés közérdekű környezetalakítási célt szolgál.

34. A közterület-alakítás

55. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalomtechnikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

(2) A közterület-alakításra közterület-alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 8. melléklet szerinti tartalommal.

(3) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő vagy a településképi rendeletben meghatározott közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető.

(4) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településképi rendelettel és rendezési tervvel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll.

56. § (1) A közterület-alakítási terv készítésére és módosítására nem kell alkalmazni a VIII. Fejezet eljárási szabályait.

(2) * 

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSTERVEKHEZ, A KÉZIKÖNYVHÖZ ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETHEZ SZÜKSÉGES SZAKÁGI ADATSZOLGÁLTATÁS

35. Elősegítő alkalmazások

57. § A Lechner Tudásközpont - az E-TÉR működését elősegítő - következő webes alkalmazásokat szolgáltatja díjmentesen az önkormányzatoknak a településtervek, a kézikönyvek és a településképi rendeletek, valamint a megalapozó vizsgálatok és az alátámasztó javaslatok készítéséhez, valamint a 11. mellékletben szereplő államigazgatási szerveknek:

a) Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép,

b) Nemzeti Fejlesztési Potenciál Térkép,

c) Település Arculati Kézikönyv alkalmazás,

d) Nemzeti Mintaterv Katalógus és

e) Okos Város Online Példatár.

36. Adatszolgáltatás az E-TÉR irányában

58. § (1) A 61. § szerinti, Lechner Tudásközpont általi adatszolgáltatás biztosíthatósága érdekében a 10. melléklet 8., 9., 21., 27-77. és 80-120. pontja szerinti adatszolgáltatók a Lechner Tudásközpont részére negyedévente rendelkezésére bocsátják a településtervezési szabályzat szerinti technikai szabályok - átadási mód, formátum és adattartalom betartásával - a szakterületüket érintő, 10. mellékletben felsorolt téradatokat.

(2) Az adatszolgáltatás kiterjed az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisra, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer 10. melléklet szerinti tartalmára és az e-közmű adatokra is.

(3) A Lechner Tudásközpont a területrendezési tervek térségi övezetei és műszaki infrastruktúra hálózatai adatszolgáltatóinak tájékoztatásul évente március 31-ig rendelkezésére bocsátja - az önkormányzati településtervek figyelembevételével aktualizált - a Trtv. szerinti összesített téradatállományt.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSTERVEK, A KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ADATSZOLGÁLTATÁSÁNAK, EGYEZTETÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

37. Általános követelmények

59. § (1) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet

a) készítése és módosítása adatszolgáltatáson alapul,

b) véleményezése helyi partnerségi egyeztetés keretében is történik, ha az önkormányzat partnerségi rendeletében ezt előírja,

c) adatszolgáltatás figyelembevételével elkészült tervezetét egyeztetni kell olyan módon, hogy a településtervnél véleményezési és záró szakasz, a kézikönyv és a településképi rendeletnél csak véleményezési szakasz kerül lefolytatásra, és

d) elfogadása az egyeztetést követően történik, önkormányzati határozat vagy rendelet formájában.

(2) A településterv, kézikönyv és településképi rendelet készítését és módosítását az önkormányzat képviselő-testületének

a) a készítés vagy módosítás tényét,

b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén az Étv.-ben foglalt követelményeknek való megfelelést,

c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és

d) a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés elfogadását

együttesen tartalmazó döntése alapozza meg.

(3) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyeztetés típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntése érdekében az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: állami főépítész), amely az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára.

60. § (1) A rendezési terv az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az OTÉK 111. §-ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítész, a fővárosi rendezési szabályzat esetében a miniszter a záró szakmai véleményében hozzájárul.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területét és a területhez közvetlenül kapcsolódó területet érintő településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet egyeztetése során a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben foglalt településtervek egyeztetésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Ha a rendezési terv készítése és módosítása esetén, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SKVr.) 4. §-a szerinti - a várható környezeti hatások jelentőségének eldöntésére irányuló - eljárás során a környezet védelméért felelős szervek úgy nyilatkoznak, hogy szükséges környezeti értékelést készíteni, akkor ezzel egyidejűleg azt is meghatározzák az önkormányzat számára, hogy a 2. melléklet 2. pontja szerinti települési környezeti értékelést milyen konkrét tartalommal és részletezettséggel kell elkészíteni. A várható környezeti hatások jelentőségének eldöntésére irányuló eljárás határideje legfeljebb 15 nap, és ilyen esetben az SKVr. 7. §-a szerinti külön eljárás lefolytatására nem kerül sor.

38. A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása

61. § (1) A polgármester az önkormányzat településterv, kézikönyv, településképi rendelet készítésére vagy módosítására vonatkozó szándékát - a 62. § szerinti egyeztetési eljárást megelőzően - az E-TÉR felületen a megfelelő tervezési folyamat indításával kezdeményezi, amelynek részeként

a) megnevezi a tervezési feladatot, a településterv, kézikönyv, településképi rendelet készítését vagy módosítását,

b) hozzáférést biztosít a terv felelős tervezője (a továbbiakban: tervező) számára,

c) megjelöli a tervezés típusát, az egyeztetés speciális szabályai figyelembevételével,

d) megjelöli a partnerségi rendelet számát, és

e) nyilatkozik arról, hogy a kérelmezett adatbázisokat és az adatokat kizárólag az (1) bekezdés szerint bejelentett dokumentumok elkészítéséhez használja fel.

(2) Az adatszolgáltatást a 10. mellékletben foglalt adatok vonatkozásában

a) - a b) pontban foglalt kivétellel - a Lechner Tudásközpont, vagy

b) a 10. melléklet 121-123. sorában szereplő adatok tekintetében az adott sorban meghatározott szerv

biztosítja.

(3) A polgármester és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tervező az egyeztetési eljárás végéig hozzáférést kap a 10. melléklet szerinti adatszolgáltatáshoz.

39. A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet egyeztetési eljárásainak általános szabályai

62. § (1) A településtervet, a kézikönyvet, a településképi rendeletet és azok módosításait a polgármester az elfogadás előtt az E-TÉR felületen egyeztetési eljárásban véleményezteti

a) a 11. melléklet szerinti érintett államigazgatási, önkormányzati és egyéb szervekkel (a továbbiakban együtt: véleményezésre jogosult szerv) és

b) a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel (a továbbiakban együtt: partnerek).

(2) Ha a településterv készítése vagy módosítása esetén környezeti értékelés készül, a tervet és a környezeti értékelést

a) az E-TÉR felületen véleményeztetni kell az SKVr. 3. számú melléklete szerinti környezet védelméért felelős szervekkel is, és

b) az önkormányzat a) pont szerinti véleményeztetéssel egyidejűleg az SKVr. 8. § (3) bekezdés b) pontja és (3a) bekezdése szerint nyilvánossá teszi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tervet a polgármester .pdf/A formátumban tölti fel az E-TÉR egyeztetési felületére. A kezdeményezés a dokumentumok hiánytalan feltöltésével válik érvényessé.

(4) A fejlesztési terv és a rendezési terv készítése vagy módosítása egy egyeztetési eljárásban történik, kivéve, ha törvény alapján egy településen több rendezési terv is lehet. A fejlesztési tervről szóló döntés megelőzi a rendezési tervről szóló döntést.

(5) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet egyeztetését - összhangban a 6. § (3) bekezdésében foglaltakkal - minden érintett települési önkormányzat külön elvégzi.

(6) Kézikönyv és településképi rendelet egyidejű készítése vagy módosítása egy egyeztetési eljárásban történhet. A kézikönyvről szóló döntés megelőzi a településképi rendeletről szóló döntést.

63. § (1) A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet

a) készítésének vagy módosításának egyeztetési eljárása a 66. és a 67. § szerinti általános szabályok vagy a 68-70. § szerinti speciális szabályok szerint történik, és

b) egyeztetési eljárása során a lefolytatandó egyeztetési szakaszoknak, a véleményezési és a záró szakaszban részt vevők körének és a véleményezés egyes eljárási szakaszai határidejének e rendeletben megállapított szabályaitól nem lehet eltérni.

(2) Az adott eljárási szakasz az érvényes kezdeményezést követő napon kezdődik.

(3) Az önkormányzat bármely településterv készítése során alkalmazhatja az (1) bekezdés a) pontja szerinti általános szabályokat.

40. A véleményezésre jogosult szervre és a partnerekre vonatkozó általános szabályok

64. § (1) A véleményezésre jogosult szerv - ideértve e § alkalmazásában a környezet védelméért felelős szerveket is - az adott eljárási szakasz szabályai szerint ad szakmai véleményt, és biztosít egyeztetési lehetőséget a tervezőnek és az egyeztetésért felelős önkormányzati kapcsolattartónak.

(2) A véleményezésre jogosult szerv kizárólag az egyeztetési szakterületére vonatkozóan ad véleményt, a jogszabályban meghatározott tartalmi keretek között.

(3) A véleményezésre jogosult szerv véleményének, egyeztető tárgyaláson nyilatkozatának tartalmaznia kell legalább

a) államigazgatási szerv esetében a feladat- és hatáskörébe tartozó követelmények megállapítását,

b) területi önkormányzat esetében a megyei területrendezési terveknek való megfelelés megállapítását, továbbá

c) települési önkormányzat esetében a közigazgatási területét érintő infrastrukturális kapcsolatokra, valamint egyéb környezeti hatásokra vonatkozó észrevételeket.

(4) Ha a véleményhez szükséges információk és adatok nem a véleményezésre jogosult szervnél állnak rendelkezésre, akkor a megkeresést véleményező egyezteti az ágazati tervvel és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai véleményét ezt követően adja meg, amely megkeresés a véleményezési határidőbe beszámít.

(5) A véleményezésre jogosult szervet az egyeztetési eljárás során adott véleménye - a településterv szabályozási körében - köti.

(6) Azt a véleményezésre jogosult szervet, amely

a) az egyeztetési eljárás során véleményét határidőn belül nem tölti fel az E-TÉR által biztosított digitális egyeztető felületre,

b) az egyeztető tárgyaláson a szabályos meghívás ellenére nem vett részt, vagy

c) az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, és levelében kifogást emelő véleményének fenntartását nem jelzi,

az adott eljárási szakaszban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(7) Abban az esetben, ha az összevont telepítési eljárással egyidejűleg a településterv módosítása is szükséges, az eljárásba bevont szakhatóságok véleménye kiváltja a településterv egyeztetési eljárásában való részvételüket.

65. § (1) A partner az adott eljárási szakasz szabályai szerint ad véleményt, és biztosít egyeztetési lehetőséget a tervezőnek és az egyeztetésért felelős önkormányzati kapcsolattartónak.

(2) A partner a közösségi érdekre vagy a jogos magánérdekre vonatkozóan ad véleményt, és tesz a módosításra javaslatot. A partner véleménye a véleményezett tervezet tartalmára terjedhet ki, a vélemény és a tervezet között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A partner kifogást emelő véleményét indokolással támasztja alá.

(3) A partner véleményének tartalmaznia kell legalább a tervezettel kapcsolatos konkrét tényre, elemre vonatkozó álláspontját, a javasolt módosítást és annak indokolását.

(4) Azt a partnert, aki az egyeztetési eljárás során véleményét határidőn belül nem tölti fel az E-TÉR által biztosított digitális egyeztetőfelületre, vagy feltölti, de a vélemény nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek, az adott eljárási szakaszban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

41. A véleményezési szakasz általános szabályai

66. § (1) Az általános egyeztetési eljárásban a véleményezési szakasz kezdeményezéséhez az önkormányzat az E-TÉR felületre feltölti a véleményezendő tervezetet .pdf/A formátumban.

(2) A véleményezési szakaszban a véleményezésre jogosult szerv - ideértve e § alkalmazásában a környezet védelméért felelős szerveket is - és a partner

a) tervkészítés esetén a véleményezési szakasz kezdetétől számított 30 napon belül,

b) településterv módosítása esetén a véleményezési szakasz kezdetétől számított 15 napon belül

tölti fel írásos véleményét.

(3) A véleményét a véleményezésre jogosult szerv a 64. §-ban, a partner a 65. §-ban foglaltak szerint adja meg.

(4) Véleményeltérés esetén a polgármester az E-TÉR-en keresztül a (2) bekezdésben meghatározott határidőt követő 8 napon belül egyeztetést kezdeményezhet, elektronikus hírközlési sajátos építmény és elektronikus hírközlő eszköz esetén kezdeményez, amelyről

a) a partner esetében emlékeztetőt,

b) a véleményezésre jogosult szerv esetében jegyzőkönyvet

kell készíteni.

(5) A véleményezésre jogosult szerv és a partner számára a polgármester a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belüli időpontra biztosít egyeztetési lehetőséget.

(6) Az emlékeztető és a jegyzőkönyv az adott véleményhez csatolt dokumentumként kerül feltöltésre, amelyet tájékoztatásul az önkormányzat a honlapján is megjelenít.

(7) A véleményezést követően a beérkezett véleményeket - egyeztetés esetén az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet - ismertetni kell a képviselő-testülettel, a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolni kell.

(8) A véleményezés, a vélemények elfogadásának és el nem fogadásának indokolása az E-TÉR felületen történik. A (6) bekezdés szerinti emlékeztetőt, jegyzőkönyvet és a döntést az E-TÉR-be fel kell tölteni, amelynek megtörténtével zárul az egyeztetés.

(9) A (2) bekezdés szerinti vélemény 6 hónapig érvényes.

42. A záró szakasz általános szabályai

67. § (1) Az általános egyeztetési eljárásban a záró szakasz kezdeményezéséhez a polgármester az E-TÉR felületre feltölti a véleményezésre jogosult szervek és a partnerek elfogadott véleménye alapján véglegesített tervezetet .pdf/A formátumban.

(2) A záró szakaszban az állami főépítész a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és az E-TÉR felületen a záró szakasz kezdetétől számított

a) 20 napon belül kiadja a tervezettel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településterv vagy a módosítása elfogadásához,

b) 10 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez a véleményezésre jogosult szervek bevonásával, vagy

c) 10 napon belül - a hiányok pontos megnevezésével - hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(3) Záró szakmai vélemény akkor adható, ha a 66. § (8) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltak teljesültek.

(4) Az állami főépítész a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyeztető tárgyalásra - a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 5 nappal - az E-TÉR-en keresztül meghívja a polgármestert, a tervezőt, valamint az egyeztetéssel érintett véleményezésre jogosult szervet.

(5) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely a településterv elfogadására alkalmassá tételéhez tartalmazza a felmerült valamennyi véleményeltéréssel kapcsolatos döntést és valamennyi szükséges feltételt. Az állami főépítész a jegyzőkönyvet az egyeztető tárgyalást követően 3 napon belül feltölti az E-TÉR-be.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egyeztető tárgyalást követően a jegyzőkönyvben rögzített módosításokat és a (2) bekezdés c) pontja szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltakat a tervező 10 napon belül a dokumentumokban átvezeti, és a módosított tervezetet feltölti az E-TÉR-be.

(7) Az állami főépítész - a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével -

a) a záró szakmai véleményét a (6) bekezdésben meghatározott feltöltést - vagy amennyiben az egyeztető tárgyalást követően módosításra nincs szükség, az egyeztető tárgyalást - követő 10 napon belül feltölti az E-TÉR-be, vagy

b) abban az esetben, ha a (6) bekezdésben meghatározott feltöltés határidőben nem történik meg, az állami főépítész záró szakmai vélemény kiadása nélkül lezárja a záró szakaszt.

(8) A főváros teljes közigazgatási területére készülő településterv esetén az (1) bekezdés szerinti időponttól számított 15 napon belül az állami főépítész a (4) és (5) bekezdés szerint egyeztető tárgyalást tart. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét az állami főépítész - a településterv tervezetével kapcsolatos véleményével együtt - 10 napon belül feltölti az E-TÉR-be. A polgármester az egyeztető tárgyalás eredményeként véglegesített településterv tervezetét az egyeztető tárgyalástól számított 10 napon belül a miniszter részére az E-TÉR-be feltölti. A miniszter a záró szakmai véleményét a polgármester feltöltésétől számított 20 napon belül adja meg.

(9) Az önkormányzat a településterv elfogadásáról a záró szakmai vélemény ismeretében dönt. (10) A záró szakmai vélemény 6 hónapig érvényes.

43. A településterv egyeztetésének speciális szabályai

68. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv egyszerűsített eljárásban történő

a) készítése vagy módosítása esetén, ha

aa) az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósítása miatt indokolt,

ab) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt, vagy

b) módosítása esetén, ha

ba) a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás megvalósítása miatt indokolt,

bb) nem tartozik az a) pont aa) és ab) alpontja, valamint a ba) alpont szerinti esetkörbe, azonban az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

1. a településszerkezetet meghatározó műszakiinfrastruktúra-főhálózat nem változik,

2. nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, és

3. nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.

(2) Az egyszerűsített eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62-67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

a) a véleményezési szakaszban csak a partner ad véleményt, a véleményezési szakasz kezdetétől számított 10 napon belül,

b) a véleményezési szakaszban véleményeltérés esetén a polgármester 5 napon belül kezdeményezhet egyeztetést,

c) a záró szakaszban kötelező egyeztető tárgyalást tartani a záró szakasz kezdeményezésétől számított 10 napon belül, amelyre az állami főépítész meghívja a 11. melléklet szerinti szerveket és fővárosi településterv esetében az érintett fővárosi kerületi önkormányzatot, és

d) a záró szakmai véleményt az állami főépítész az egyeztető tárgyalást - vagy amennyiben az egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján módosításra van szükség, a módosított tervezet feltöltését - követő 5 napon belül adja ki.

69. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv rövid eljárásban történő módosítása esetén, ha a módosítás

a) magasabb szintű jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében történik;

b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében történik;

c) helyi építési szabályzatban meghatározott szabályozási elem pontosítása érdekében történik, az alábbi esetekben:

ca) a szabályozási vonal kialakult állapotnak megfelelő módosítása vagy a szabályozási vonal vonalvezetésének módosítása, amelynek következtében a szabályozási szélesség nem csökken, vagy a már meglévő közterület szabályozási szélességének csökkentése 10%-nál kisebb mértékű, és a megmaradó szabályozási szélesség legalább 12 méter, amely a közlekedési és közmű-infrastruktúra főhálózatát nem érinti,

cb) új beépítésre szánt terület vagy új különleges beépítésre nem szánt terület kijelöléssel nem járó, művi értékvédelemmel, környezet-, táj- és természetvédelemmel, vízbázis-védelemmel és földtani veszélyforrással nem érintett övezet, építési övezet határának a módosítása;

cc) építési hely, építési határvonal vagy építési vonal módosítása;

d) helyi építési szabályzatban meghatározott előírás pontosítása érdekében történik az építési helyet meghatározó előírás módosítása;

e) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése érdekében történik, vagy

f) a fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési céladatokra terjed ki.

(2) A rövid eljárásban a véleményezési és záró szakaszra a 62-67. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

a) a véleményezési szakaszban csak a partner ad véleményt, a véleményezési szakasz kezdetétől számított 5 napon belül,

b) a véleményezési szakaszban véleményeltérés esetén a polgármester 5 napon belül kezdeményezhet egyeztetést,

c) a záró szakaszban az állami főépítész egyeztető tárgyalást abban az esetben kezdeményez, a 11. mellékletben meghatározott szervek közül az érintett véleményezők meghívásával, ha

ca) az állami főépítésznek jogszabályon alapuló eltérő véleménye áll fenn, vagy

cb) záró véleményének kiadásához valamely szakterületi vélemény beszerzését tartja szükségesnek, és

d) a záró szakmai véleményt az állami főépítész 10 napon - a c) pont szerinti egyeztető tárgyalás esetén 15 napon - belül adja ki.

44. A kézikönyv és a településképi rendelet egyeztetésének speciális szabályai

70. § A kézikönyv és a településképi rendelet készítése és módosítása esetén az egyeztetési eljárás csak véleményezési szakaszból áll, záró szakasz nem kerül lefolytatásra. Az egyeztetési eljárás véleményezési szakaszára a következő szabályok irányadóak:

a) a kézikönyv és a településképi rendelet vonatkozásában a 11. melléklet szerint véleményezésre jogosult szerv és a partner a véleményezési szakasz kezdetétől számított 15 napon belül ad véleményt, és

b) véleményeltérés esetén a polgármester 5 napon belül kezdeményez egyeztetést.

45. Fővárosi módosításhoz kötött kerületi településterv készítése vagy módosítása

71. § (1) A fővárosi rendezési szabályzat módosítását igénylő kerületi településterv készítése vagy módosítása esetén a kerületi önkormányzatnak a módosítás rövid tartalmi összefoglalójának egyidejű megküldésével kezdeményeznie kell a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi rendezési szabályzat módosítását. Az erre vonatkozó kérelem fővárosi önkormányzathoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a fővárosi önkormányzat

a) dönt az eljárás megindításáról, és erről 8 napon belül értesíti a kerületi önkormányzatot, vagy

b) elutasítja a kérelmet, és indokolt döntését 8 napon belül megküldi a kerületi önkormányzatnak.

(2) Ha a kerületi önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja szerinti döntéssel nem ért egyet, a döntés felülvizsgálatát kérheti a fővárosi önkormányzattól, amelyben részletesen ismerteti a kerületi önkormányzat, hogy miért nem ért egyet a főváros elutasító döntésével. A fővárosi önkormányzat álláspontját 30 napon belül megküldi a kerületi önkormányzatnak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az értesítést követő 8 napon belül a két önkormányzat külön-külön intézkedik a feladatkörébe tartozó településterv elkészítéséről és a 61. § szerinti kezdeményezésről. A fővárosi településterv a kerületi önkormányzat kezdeményezésére az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével is készülhet. A tervezetet a főpolgármester a záró szakmai vélemény beérkezését követő 30 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. Az egyeztetési eljárás településrendezési szerződéshez nem köthető.

(4) A fővárosi településterv elfogadására vonatkozó döntés meg kell, hogy előzze a kerületi településterv elfogadását.

46. A településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet elfogadásának és nyilvánosságának szabályai

72. § (1) A polgármester

a) a fejlesztési tervet és a kézikönyvet legkésőbb a közzététele napján, és

b) a rendezési tervet és a településképi rendeletet legkésőbb a hatálybalépése napján

feltölti az E-TÉR felületre.

(2) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet E-TÉR rendszerbe feltöltését minden érintett települési önkormányzat külön végzi.

47. Jogszerűség ellenőrzése és biztosítása

73. § (1) Ha az állami főépítész vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv szerint az elfogadott településterv és településképi rendelet jogszabályba ütközik, az E-TÉR-be történő feltöltéstől - feltöltés hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételtől - számított 3 hónapon belül a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) * 

74. § (1) Ha az önkormányzat szerint az állami főépítész által kiadott záró szakmai vélemény jogszabályba ütközik, a záró szakmai vélemény E-TÉR-be történő feltöltésétől számított 15 napon belül kezdeményezi a miniszternél a záró szakmai vélemény jogi szempontú vizsgálatát, a jogszabálysértés konkrét megjelölésével és a jogszabálysértést tartalmazó irat megküldésével.

(2) Ha a miniszter a záró szakmai véleményben jogszabályi ütközést észlel, 45 napon belül kezdeményezi az állami főépítésznél - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - a záró szakmai vélemény felülvizsgálatát, a jogszabálysértés megjelölésével. Az állami főépítész kizárólag a megjelölt jogszabálysértés szempontjából vizsgálja felül a záró szakmai véleményt. A felülvizsgálat eredményeként a korábbi záró szakmai véleményét fenntartja vagy módosítja.

(3) Ha a miniszter a záró szakmai véleményben jogszabályi ütközést nem észlel, erről 30 napon belül tájékoztatja az állami főépítészt és az önkormányzatot.

IX. FEJEZET

HELYI PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS

48. A helyi partnerségi egyeztetés és a helyben szokásos módon történő bevonás

75. § (1) A helyi partnerségi egyeztetés lefolytatása akkor kötelező, ha az önkormányzat partnerségi rendelete a partnerségi egyeztetést a településtervek, a kézikönyv vagy a településképi rendelet készítése, módosítása tekintetében előírja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, a 67. § szerinti záró szakasz kezdeményezését megelőzően, a helyi partnerségi egyeztetésen a település polgármestere

a) javaslatokat kér - a településtervezés megkezdésekor - a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet és azok módosítása vonatkozásában,

b) tájékoztatást ad a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet és azok módosításának tervezett tartalmáról, és

c) a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet és azok módosításának elkészült tervezetét véleményezteti a partnerekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti partnerségi rendeletben meg kell határozni

a) a partnerek körét, amelyekre a (2) bekezdés szerinti javaslatkérés, tájékoztatás és véleményezés kiterjed,

b) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit,

c) a partnerek által a tervezetre adott vélemények megadásának módját és határidejét, továbbá azok nyilvántartásának módját,

d) a helyi partnerségi egyeztetés lezárásának a módját.

(4) A közös tervezésben készülő településterv, kézikönyv és településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetését a települési önkormányzatok polgármesterei külön-külön végzik.

(5) A partnerségi egyeztetés során érkezett észrevételeket - amennyiben megfelelnek a 65. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaknak - az önkormányzat feltölti az E-TÉR által biztosított digitális egyeztetőfelületre.

76. § Ha a tervezet vonatkozásában helyi partnerségi egyeztetés történik, a polgármester a tervezettel kapcsolatos 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti véleményezési eljárást kizárólag a helyi partnerségi egyeztetés lezárást követően kezdeményezheti. A 75. § szerinti partnerségi egyeztetés nem mentesít az E-TÉR felületén történő 62. § szerinti egyeztetési kötelezettség alól.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. Hatályba léptető rendelkezések

77. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 29. §, a 34. §, az 56. § (2) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése és a 79. § b) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 79. § c) pontja 2027. július 1-jén lép hatályba.

50. Átmeneti rendelkezések

78. § (1) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a kerületi építési szabályzat, a fővárosi rendezési szabályzat, a településtervek, a kézikönyv és a településképi rendelet

a) legkésőbb 2021. december 31-ig megkezdett készítése és módosítása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (e § tekintetében a továbbiakban: korábbi R.) VI. Fejezetének eljárási rendelkezéseit,

b) 2022. január 1-jétől történő készítése és módosítása során a VII-IX. Fejezet eljárási rendelkezéseit

kell alkalmazni.

(2) 2022. január 1-jétől a III. és IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készülő rendezési terveknek és azok módosításának térképi munkarészeit térinformatikai rendszerben kell kidolgozni, és shape-formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.

(3) A fejlesztési terv és a rendezési terv készítése során - figyelemmel az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra -, ha a korábbi R.

a) településfejlesztési koncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát említ, azon fejlesztési tervet,

b) településrendezési eszközt, településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot, kerületi építési szabályzatot, fővárosi rendezési szabályzatot említ, azon rendezési tervet

is érteni kell.

(4) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a kerületi építési szabályzat, a fővárosi rendezési szabályzat 2022. január 1-jétől történő módosítása során - figyelemmel az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra -, ha a VII-IX. Fejezet vagy más jogszabály

a) településtervet említ, azon településfejlesztési koncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát, településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot, kerületi építési szabályzatot, fővárosi rendezési szabályzatot,

b) fejlesztési tervet említ, azon településfejlesztési koncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát,

c) rendezési tervet említ, azon településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot, kerületi építési szabályzatot, fővárosi rendezési szabályzatot

is érteni kell.

(5) Településrendezési eszköz 2027. június 30-ig történő módosításakor a területek biológiai aktivitásértékének számítása során

a) a 9. mellékletet kell alkalmazni azzal, hogy az építési övezetek alatt beépítésre szánt területeket, az övezetek alatt beépítésre nem szánt területeket kell érteni, és

b) a 18. § (5)-(9) bekezdéseit kell alkalmazni azzal, hogy az (5) bekezdésben az építési övezetek alatt beépítésre szánt területeket, az övezetek alatt beépítésre nem szánt területeket kell érteni.

(6) Az Étv. 13. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a helyi építési szabályzatban - az építési övezetekre és övezetekre - az elhelyezhető és tiltott rendeltetések részeként meghatározható az önálló rendeltetési egységek száma is.

(7) Az 58. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatbázis feltöltése érdekében, a 10. melléklet szerinti adatszolgáltatók a Lechner Tudásközpont részére a településtervezési szabályzat szerinti adatátadást első alkalommal 2021. augusztus 31-ig teljesítik.

(8) Az 58. § (3) bekezdése szerinti téradatállomány átadást első alkalommal 2023. március 31-ig kell teljesíteni.

(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett fejlesztésiterv- és rendezésiterv-készítés során elsőként a véleményezési szakaszban kell érvényesíteni az I-IV. Fejezet tartalmi követelményeit.

51. Hatályon kívül helyező rendelkezések

79. § Hatályát veszti

a) * 

b) * 

c) * 

1. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A megalapozó vizsgálat a településterv készítése és módosítása esetén a település vagy településrész helyzetelemzése és helyzetértékelése, amely szöveges és - a tervezés szempontjából releváns elemek, területek tekintetében - rajzi, táblázatos vagy grafikonos formában tartalmazza a vizsgálati tényezőkhöz tartozó elemeket, azok elemzését, egymásra hatásuk összevetését és a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak az összefoglalását.

2. A megalapozó vizsgálat a tervezés szempontjából releváns terület tekintetében meghatározza, és vizsgálati térképen ábrázolja legalább

a) az egyes általános használat szerinti területeket és településrészeket, infrastruktúra-elemeket,

b) a fejlesztést és rendezést befolyásoló értéket, problémát, védelmet, illetve korlátozást meghatározó elemeket (probléma- és értéktérkép),

c) az intézkedést, beavatkozást igénylő területek lehatárolását.

3. A megalapozó vizsgálat az alábbi vizsgálati tényezőkre terjed ki:

a) Településhálózati összefüggések, térségi és települési kapcsolatok

b) Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések

c) Területrendezési követelmények

d) Tervi előzmények, érvényes településfejlesztési döntések és azok érvényesülése

e) A település demográfiai helyzete

f) A település humán infrastruktúrája, közszolgáltatások

g) A település gazdasága

h) Az önkormányzat gazdálkodása, településüzemeltetés

i) Településrendezési, településszerkezeti vizsgálat

j) Az épített környezet és az építészeti örökség vizsgálata

k) Környezetiállapot-jellemzők

l) A táji és természeti adottságok és örökség, jellemző tájkarakter, zöldinfrastruktúra-hálózat

m) Közlekedés

n) Közművesítés, elektronikus hírközlés, csapadékvíz-gazdálkodás

o) Katasztrófavédelem, a területek használatát, építési tevékenységet befolyásoló vagy korlátozó tényezők

2. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

AZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Az alátámasztó javaslat

1.1. Az alátámasztó javaslat a megalapozó vizsgálat figyelembevételével szöveges és - a tervezés szempontjából releváns elemek és terület tekintetében - rajzi, illetve táblázatos formában tartalmazza a településterv készítése vagy a módosítása szakmai megalapozását, alátámasztását, igazolva a településfejlesztés és településrendezés alapvető követelményeinek teljesülését és az előírt jogszabályi követelményeknek való megfelelést.

1.2. Az alátámasztó javaslat a tervezési feladatnak megfelelően az alábbiakat tartalmazza:

a) Fejlesztési és rendezési javaslat összefoglalója (a fejlesztésben javasolt változások, a rendezést érintő módosítások bemutatása, összefüggéseik feltárása, szakági javaslatok összefoglalása)

b) Településrendezési javaslat

c) Javaslat az épített környezet fejlesztésére és az építészeti örökség megőrzésére

d) Tájrendezési és zöldinfrastruktúra-fejlesztési javaslat, csapadékvíz-gazdálkodás

e) Közművesítés, elektronikus hírközlési javaslat

f) Védelmi és korlátozóelemek (veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területek; védőterületek, védősávok; a táj, a természeti és az épített környezet, a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területei)

g) A módosítással érintett területek bemutatása

h) A területrendezési követelményekkel való összhang igazolása

i) A módosítással érintett területekre a biológiai aktivitásérték számítása és eredménye

2. Ha az SKVr. szerint szükséges környezeti értékelés, az alátámasztó javaslat részeként települési környezeti értékelés készül, amely a következőket tartalmazza:

2.1. A települési környezetértékelés folyamatának, a terv vagy program tartalmi körvonalainak, fő céljainak, más tervekhez való viszonyának, valamint egyéb lényeges tervekkel és programokkal való kapcsolatának bemutatása. A terv alapján megvalósítandó alternatíva kiválasztásának okai, beleértve az alternatívák vizsgálatának leírását és a szükséges információk összeállítása során felmerült bármilyen nehézséget.

2.2. A településterv környezeti értékelést igénylő változásainak azonosítása, rövid ismertetése.

2.3 A valószínűsíthetően jelentősen érintett területek környezeti jelenlegi állapotának bemutatása, kiemelten a környezeti szempontból különösen fontos területeket érintően, azok lényeges szempontjai és valószínűsíthető fejlődése, illetve a terv megvalósulásának elmaradása esetén annak valószínűsíthető fejlődése.

2.4. A településterv várható környezeti hatásainak, következményeinek feltárása:

a) A településterv egészének általános értékelése, a tervi elemek, intézkedések összevetése a releváns környezet- és természetvédelmi célokkal (nemzetközi, közösségi, országos és helyi), illetve annak bemutatása, hogy a településterv kidolgozása során miképpen vették figyelembe ezeket, illetve bármely egyéb környezeti szempontot

b) A településterv részletes értékelése, a településtervben foglaltak megvalósulása esetén a környezeti következmények feltárása, értékelése:

ba) a településterv egésze szempontjából meghatározó környezeti állapotjellemzők bemutatása,

bb) a településrendezési és szakági javaslatok környezetvédelmi összefüggéseinek bemutatása, a várható (közvetlen és közvetett) környezeti hatások, beleértve a biológiai sokféleségre, a lakosságra, az emberi egészségre, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, a kulturális örökségre (beleértve az építészeti és régészeti örökséget), a tájra, valamint a fenti tényezők közötti kölcsönhatásokra gyakorolt hatásokat; környezeti feltételek, a feltárt konfliktusok alapján szükséges intézkedések meghatározása: környezeti elemenként, hatótényezőnként és környezeti rendszerenként, melyet a ba) pont esetén a Megalapozó vizsgálatnak, e pont esetén az Alátámasztó javaslatnak a releváns (természeti, táji, örökségvédelmi és a környezet védelmével kapcsolatos) szakági munkarészei tartalmazhatnak, és amelyeket a környezeti értékelés hivatkozással mutat be.

c) Tervi elemek részletes értékelése, a 2.1. pontban azonosított tervi elemek tekintetében feltárásra és értékelésre kerülnek a megvalósulásuk esetén a várható jelentős környezeti (közvetlen és közvetett) hatások, beleértve a biológiai sokféleségre, a lakosságra, az emberi egészségre, az állat- és növényvilágra, a talajra, a vízre, az éghajlati tényezőkre, az anyagi javakra, a kulturális örökségre (beleértve az építészeti és régészeti örökséget), a tájra, valamint ezen tényezők közötti kölcsönhatásokra gyakorolt hatásokat, a közvetett módon hatást kiváltó tényezők miatt fellépő hatások - a tervi elem települési szintű jellege által megkövetelt részletezettséggel.

2.5. A településterv és a tervi elemek részletes értékeléséből levont következtetések

a) azon környezeti jellemzők, környezeti rendszerek azonosítása, amelyekre jelentős hatással vannak a tervi elemek,

b) azon fejlesztések, tervi elemek azonosítása, amelyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, és annak csökkentése valamilyen intézkedést igényel.

2.6. A megvalósulás során várható jelentős kedvezőtlen környezeti hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére, minél teljesebb ellensúlyozására irányuló településtervi intézkedések, és ezen intézkedések várható hatékonyságának bemutatása.

2.7. Monitoringjavaslat-értékelés a fellépő környezeti hatásokra.

2.8. A 2.1-2.7. pontokban megadott valamennyi információra kiterjedő közérthető összefoglaló.

3. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Jövőkép

A jövőkép - a fejlesztési terv végrehajtásában szereplők mindegyike számára - integráltan és egyértelműen szemlélteti a reális településfejlesztési célok megvalósításával létrejövő azon jobb, élhetőbb jövőbeli állapotot, amely érdekében a településfejlesztési terv készül. A jövőkép meghatározza a legfőbb településfejlesztési elveket, az ezeken alapuló távlati fejlesztési szándékokat, a környezeti és társadalmi felelősséget a település társadalmi, gazdasági, táji, természeti és az épített környezetének és térségi szerepének tekintetében.

2. Stratégia

A stratégiában történik - a jövőkép megvalósítása érdekében -

a) a rövid, közép- és hosszú távú területi, tematikus és ágazati fejlesztési céloknak,

b) a településfejlesztési célok rendszerének és a célok összefüggései vázlatának,

c) az integrált és tematikus beavatkozási területeknek és

d) az épített és természeti örökség védelme követelményeinek

meghatározása, figyelembe véve a gazdasági szereplők települést érintő terveit és törekvéseit, valamint a helyi társadalom szükségleteit. A fejlesztési célokhoz fejlesztési céladatok és fejlesztési akcióterületek kerülnek meghatározásra.

3. Cselekvési program

A cselekvési program meghatározza a célok eléréséhez szükséges rövid és középtávú tematikus és integrált fejlesztési feladatokat és egyéb tevékenységeket, a kapcsolódó céladatokat, és - fejlesztési akcióterületeket figyelembe véve - az önkormányzat által elfogadott tematikus, gazdasági és egyéb tervek, programok vonatkozó elemeit. A cselekvési program tartalmazza továbbá a fejlesztések pénzügyi tervét és ütemezésének vázolását. A cselekvési program rögzíti a települési vízgazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztési feladatait és az ennek megvalósulását biztosító tervek, programok vonatkozó elemeit is.

4. Részletes cselekvési program

A részletes cselekvési program - a 3. pontban foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a megvalósítandó beavatkozásokat, így a fejlesztési feladatokat és projekteket, valamint a nem fejlesztési jellegű önkormányzati tevékenységeket;

b) a fejlesztési akcióterületeket, azok bemutatásával, lehatárolásával, fejlesztési céljaival és tevékenységeivel;

c) a településfejlesztési akciók megvalósítási kereteit, a finanszírozási lehetőségeket, szervezeti kereteket és kompetenciákat;

d) városokban az anti-szegregációs programot, ha található ott szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület.

5. Fejlesztési tervlap

A fejlesztési tervlap - a településrendezési terv megalapozásához, a teljes közigazgatási területre - az általános használatú területek figyelembevételével meghatározza a stratégia és a cselekvési program, kiemelten a céladatok és a fejlesztési akcióterületek térbeli összefüggéseit, azok rendszerét, továbbá a település működéséhez szükséges meglévő és tervezett zöldinfrastruktúra-elemek térbeli kialakítását, elrendezését és településszerkezeti szerepét.

6. Részletes fejlesztési tervlap

A részletes fejlesztési tervlap - az 5. pontban foglaltakon túlmenően - a településtervezési szabályzatban meghatározott jelkulcs figyelembevételével meghatározza

a) a stratégia és a cselekvési terv elemeinek főbb térbeli összefüggéseit,

b) a település fejlesztésének térbeli rendszerét és területi irányait,

c) az épített, a táj- és természeti környezet tekintetében a külső és belső korlátokat, azok jellegét,

d) a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló fejlesztési akcióterületeket és egyéb területek legalább általános használat szerinti lehatárolását,

e) a település működéséhez szükséges meglévő és tervezett műszakiinfrastruktúra-elemek térbeli kialakítását, elrendezését és településszerkezeti szerepét.

7. Monitoring

Monitoring feladatok meghatározása a stratégia hatékonyságának elősegítése érdekében, a településfejlesztési célok, akciók megvalósításának folyamatos vizsgálatára és ellenőrzésére, valamint az eredmények kiértékelésére.

4. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A helyi építési szabályzat tartalmazza minden település esetében legalább

a) az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírásokat,

b) a telekalakítás előírásait a vonatkozó mellékletekkel összhangban,

c) az építési övezeti és az övezeti előírásokat

ca) az építési hely,

cb) a megengedett legnagyobb beépítettség,

cc) a megengedett legnagyobb beépítési magasság és

cd) a legkisebb zöldfelületi mérték

meghatározásához a melléklettel összhangban,

d) az elhelyezhető és tiltott rendeltetésekkel kapcsolatos előírásokat a melléklettel összhangban,

e) a közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírásokat,

f) a járművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat,

g) a veszélyeztetett területekre vonatkozó előírásokat,

h) környezet- és tájvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket,

i) érintettség esetén

ia) az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel,

ib) a régészettel,

ic) a természetvédelemmel,

id) a települési vízgazdálkodással, csapadékvíz-gazdálkodással és

ie) a honvédelemmel

kapcsolatos rendelkezéseket.

2. Az ötezer fős vagy annál népesebb települések - ideértve a fővárosi kerületeket is - esetében a helyi építési szabályzat tartalmazza, az ennél kisebb népességszámú települések esetében tartalmazhatja az 1. pontból foglaltak mellett

a) az építési telkek beépítési módjára, valamint az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat,

b) azon épületeket, melyek korábban megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomai és egyéb jelentős épületelemei, épületdíszei az Étv. 60/J. §-a alapján helyreállíthatóak,

c) a közterület-alakításra vonatkozó előírásokat,

d) a helyi kártalanítási, telekalakítási és településrendezési kötelezési szabályokat, ha azok az Étv.-ben meghatározottaknál szigorúbbak,

e) a zöldinfrastruktúra-hálózat kialakítására és fenntartására vonatkozó követelményeket és

f) a katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott, az elégséges védelmi szint követelményei szerinti veszélyeztető hatásokat és a hatásokkal szembeni használati korlátozásokat.

3. A helyi építési szabályzat az 1. pontban foglaltak mellett az építési telkek beépítési módját is tartalmazza azon települések esetében, amelyek belterülete az országos jelentőségű védett természeti terület része.

4. A helyi építési szabályzat melléklete minden esetben

a) a szabályozási terv,

b) az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei,

c) az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések és

d) az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények.

5. Az ötezer fős vagy annál népesebb települések esetében - ideértve a fővárosi kerületeket is - a helyi építési szabályzat melléklete tartalmazza, az ennél kisebb települések esetében tartalmazhatja a 4. pontban foglaltak mellett

a) az egyes sajátos jogintézmények területi hatályát és

b) az építési helyi rendjének biztosítását szolgáló egyéb rajzi és táblázatos mellékleteket.

5. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEINEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZABÁLYOZÁSI TERV TARTALMA

1. A szabályozási terv tartalmazza minden esetben legalább

a) a 6. melléklet szerinti szabályozási alapelemeket,

b) érintettség esetén a más jogszabály által elrendelt kötelező szabályozási elemként

ba) a művi értékvédelmi elemeket, örökségvédelmi elemeket,

bb) a táj- és természetvédelmi elemeket,

bc) a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot.

2. Az ötezer fős vagy annál népesebb települések esetében a szabályozási terv tartalmazza, az ennél kisebb népességszámú települések esetében tartalmazhatja továbbá legalább

a) az építés helyi rendjének biztosítására az 1. pont b) alpont ba) és bb) pontjába nem tartozó kötelező szabályozási elemeket,

b) az 1. pont b) alpont bc) pontjába nem tartozó védőterületeket, védősávokat, korlátozásokat,

c) a javasolt szabályozási elemeket,

d) a tájékoztatóelemeket,

e) a fejlesztési akcióterületek fejlesztési cél szerint - az időbeli ütemezés alapján még nem szabályozott - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit, a szabályozási tartalékterületeket.

3. A szabályozási terv a szabályozási elemeket a 6. mellékletben meghatározottak alapján tartalmazza.

II. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI ÉS BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI

1. Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési szabályai elnevezésű táblázat tartalmazza

a) az építési övezetek és övezetek jelét,

b) az építési hely meghatározására a beépítési módot,

c) a kialakítható építési telek

ca) legkisebb területét,

cb) legkisebb telekszélességét,

cc) legkisebb telekmélységét,

d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét terepszint felett,

e) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot

ea) az épületmagasság és amennyiben indokolt, az épület legmagasabb pontja,

eb) a legnagyobb homlokzat-magasság és amennyiben indokolt, az épület legmagasabb pontja vagy

ec) a legnagyobb párkánymagasság és amennyiben indokolt, az épület legmagasabb pontja

meghatározásával,

f) a zöldfelület legkisebb mértékét,

g) a közműellátás mértékét és módját, amennyiben indokolt, külön a közüzemi közművesítettséget és közműpótló berendezéseket.

2. Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési szabályai táblázat tartalmazhatja továbbá

a) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,

b) a szintterületi mutatót.

III. AZ ELHELYEZHETŐ ÉS A TILTOTT RENDELTETÉSEK ÉPÍTMÉNYEK, SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK

A táblázatban meghatározható az építési övezetekben és az övezetekben

a) lakó, üdülő és iroda rendeltetés esetén önálló rendeltetési egységek legnagyobb számával is meghatározott módon az elhelyezhető,

b) a feltétellel elhelyezhető,

c) a tiltott és

d) amennyiben indokolt, a kialakult állapot szerint megtartható, de újként nem létesíthető

rendeltetések, melléképítmények, egyéb építmények köre, az alábbiakban meghatározott tartalmak megjelölésével:

1. Rendeltetés, önálló rendeltetési egység:

1.1. lakás

1.2. szolgálati lakás

1.3. tulajdonosi lakás

1.4. egészségügyi

1.5. szociális

1.6. hitéleti

1.7. igazgatási

1.8. iroda

1.9. óvoda, bölcsőde

1.10. nevelési

1.11. oktatási

1.12. kulturális

1.13. közösségi szórakoztató

1.14. kereskedelmi

1.15. szolgáltatói

1.16. vendéglátó

1.17. szállás jellegű

1.18. diákszállás

1.19. munkásszállás

1.20. üdülő

1.21. kemping

1.22. sport

1.23. nem zavaró hatású gazdasági

1.24. nem zavaró hatású ipari

1.25. zavaró hatású ipari

1.26. gazdasági

1.27. raktár, tárolás

1.28. mező- és erdőgazdasági üzemi

1.29. állattartási és állattenyésztési

1.30. mezőgazdasági termék feldolgozási

1.31. üzemanyagtöltő

1.32. településgazdálkodási, településüzemeltetési

1.33. közösségi közlekedést kiszolgáló

1.34. egyéb, helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom szerint

2. Melléképítmények:

2.1. közmű-becsatlakozás műtárgy

2.2. közműpótló műtárgy

2.3. hulladékgyűjtő edénytároló

2.4. épülettől különálló, építménynek nem minősülő kirakatszekrény

2.5. kerti építmény

2.6. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

2.7. állatól, állatkifutó

2.8. trágyatároló

2.9. komposztáló

2.10. siló

2.11. ömlesztettanyag-, folyadék-, gáztároló

2.12. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

2.13. egyéb, helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom szerint

3. Egyéb építmények:

3.1. 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára garázs

3.2. lakókocsi

3.3. egyéb, épületnek nem minősülő, lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására szolgáló, huzamos tartózkodásra alkalmas létesítmény

3.4. egyéb, helyi építési szabályzatban meghatározott fogalom szerint

IV. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKHEZ, ÖVEZETEKHEZ - EGYEDI ESETBEN TELKEKHEZ - TARTOZÓ BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ZÖLDFELÜLETI KÖVETELMÉNYEK

1. A biológiai aktivitásérték differenciált számítással érintett telek helyrajzi száma vagy területének egyéb meghatározása

2. A biológiai aktivitásérték fenntartását biztosító egyedi zöldfelületi követelmények meghatározása a 9. melléklet szerint

V. AZ ALKALMAZOTT VAGY ALKALMAZÁSRA JAVASOLT SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

1. A sajátos jogintézmény típusa

2. A sajátos jogintézménnyel érintett telek helyrajzi száma vagy területének egyéb meghatározása

3. A sajátos jogintézmény időbeli hatálya

4. A sajátos jogintézményhez kapcsolódó helyi építési szabályzatban meghatározott követelmények hivatkozása

6. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A SZABÁLYOZÁSI TERVBEN ALKALMAZHATÓ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

A B
1. Ábrázolt elem K: kötelező
M: más jogszabály által elrendelt
J: javasolt
T: tájékoztató
S: sajátos jogintézmény
2. SZABÁLYOZÁSI ALAPELEM
3. szabályozási vonal K
4. építési övezet, övezet határa K
5. építési övezet, övezet jele K
6. Szabályozási elemhez tartozó elemek
7. méretvonal, méretezés K
8. megszüntető jel K, J
9. SZABÁLYOZÁSI ELEM
10. építési hely K
11. építési hely terepszint alatt K
12. építési vonal K
13. meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal K
14. telek be nem építhető része K
15. telken belüli védőterület K, M
16. javasolt telekhatár J
17. telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész K, J
18. telken belül zöldfelületként kialakítandó terület K, J
19. jelentős felszíni parkoló és férőhelyszáma K, J
20. jelentős szint alatti gépjárműtároló és férőhelyszáma K, J
21. közlekedési terület céljára fenntartott terület K, J
22. közlekedési terület beépíthető területrésze (építési zóna) K, J
MÁS JOGSZABÁLYBÓL KÖVETKEZŐ SZABÁLYOZÁSI ELEM
ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
23. Világörökségi helyszín M
24. Világörökségi helyszín védőövezete M
25. Világörökségi várományos helyszín M
26. Világörökségi várományos helyszín védőövezete M
27. Műemlék M
28. Műemléki jelentőségű terület M
29. Műemléki környezet M
30. Műemléki környezet telekszomszédság alapján M
31. Történelmi emlékhely M
32. Nemzeti emlékhely M
33. Kiemelt nemzeti emlékhely M
34. Történeti kert M
35. Történeti táj M
36. Védett temető, történeti temetkezési hely M
37. Régészeti érdekű terület M
38. Régészeti lelőhely M
39. HELYI MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
40. Helyi védett egyedi érték M
41. Helyi védett területi érték M
42. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
43. Nemzeti park M
44. Tájvédelmi körzet M
45. Országos jelentőségű természetvédelmi terület (beleértve az „ex lege” védett láp és szikes tó) M
46. Országos jelentőségű természeti emlék (beleértve az „ex lege” védett kunhalom, földvár, forrás, víznyelő) M
47. Védett természeti érték (védett mesterséges üreg és „ex lege” védett barlang M
48. Natura 2000 terület M
49. Egyéb nemzetközi természetvédelmi érdekű terület (pl. Ramsari terület, bioszféra-rezervátum) M
50. Barlang felszíni védőövezete M
51. Fokozottan védett természeti terület M
52. ökológiai hálózat - magterülete M
53. ökológiai hálózat - ökológiai folyosója M
54. ökológiai hálózat - pufferterülete M
55. Tájképvédelmi terület M
56. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület M
57. Egyedi tájérték M
58. HELYI TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
59. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület M
60. Helyi jelentőségű természeti emlék M
61. Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület M
62. KORLÁTOZÁSOK - VÉDELMEK
63. A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE, A TERMÉSZETI CSAPÁSOK ELLENI VÉDELEMRE, A KATASZTRÓFAVÉDELEMRE, VALAMINT A HONVÉDELMI ÉS KATONAI CÉLÚ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK
64. Felszíni víz parti sávja M
65. Felszíni víz védvonala (töltés, gát) M
66. Nagyvízi meder területe M
67. Fakadó és szivárgó víz által veszélyeztetett terület M
68. Belvízjárta terület M
69. Belvízzel veszélyeztetett terület M
70. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület M
71. Bányatelek M
72. Felszínmozgással veszélyeztetett terület M
73. Pinceomlással veszélyeztetett terület M
74. Alábányászott terület M
75. Olyan terület, ahol a természeti csapások elleni védelemről gondoskodni kell T
76. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület T
77. Csendes övezet területe T
78. Fokozottan zajos terület T
79. Környezeti zajterhelés tekintetében feltétellel beépíthető terület T
80. Légszennyező forrás védelmi területe T
81. Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület T
82. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK, VÉDŐSÁVOK
83. Vízbázis belső védőövezet M
84. Vízbázis külső védőövezet M
85. Vízbázis hidrogeológiai “A” védőövezet M
86. Vízbázis hidrogeológiai “B” védőövezet M
87. Szennyvízátemelő M
88. Szennyvíz-tisztítómű M
89. Szennyvíziszap-lerakóhely, illetve szippantott szennyvíz ürítőhelye M
90. Villamos energia átviteli hálózat (750kV feszültségszinttel) M
91. Villamos energia átviteli hálózat (400kV feszültségszinttel) M
92. Villamos energia átviteli hálózat (220kV feszültségszinttel) M
93. Villamos energia főelosztó hálózat (feszültségszinttel, föld felett) M
94. Villamos energia főelosztó hálózat (feszültségszinttel, föld alatt) M
95. Hőerőmű M
96. Nagynyomású földgáz szállítóvezeték (>25 bar) M
97. Nagy-középnyomású földgáz gerincelosztó vezeték (4-25 bar) M
98. Fűtőerőmű M
99. Fűtőmű M
100. Olajvezeték M
101. Termékvezeték M
102. Villamos energia átviteli hálózat (750kV feszültségszinttel) biztonsági övezete M
103. Villamos energia átviteli hálózat biztonsági övezete (400kV feszültségszinttel) M
104. Villamos energia átviteli hálózat biztonsági övezete (220kV feszültségszinttel) M
105. Villamos energia főelosztó hálózat biztonsági övezete (feszültségszinttel, föld felett) M
106. Olajvezeték biztonsági övezete M
107. Termékvezeték biztonsági övezete M
108. Közlekedési létesítményekhez kapcsolódó védő- és korlátozóterületek M
109. Honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterület, védőtávolság M
110. Nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezet M
111. Egyéb védőterület, védőtávolság, védősáv K, M
112. EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
113. Telekalakítási tilalom területe S
114. Építési tilalom területe S
115. Közterületalakítási terv területe S
116. Telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület S
117. Elővásárlási joggal érintett terület S
118. Beépítési kötelezettséggel érintett terület S
119. Helyrehozatali kötelezettséggel érintett terület S
120. Beültetési kötelezettséggel érintett terület S
A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK FEJLESZTÉSI CÉL SZERINT
- AZ IDŐBELI ÜTEMEZÉS ALAPJÁN MÉG NEM SZABÁLYOZOTT - BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
121. Fejlesztési akcióterület határa K, J
122. Fejlesztési akcióterület távlati általános használatát és ütemét meghatározó jele K, J
123. Szabályozási tartalékterület K, J

7. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A telepítési tanulmányterv a településterv készítésének vagy módosításának megalapozása érdekében, egy adott vagy leendő fejlesztési akcióterület vagy egyéb fejlesztéssel, módosítással érintett területének (a továbbiakban: terület) tekintetében tartalmazza

a) a terület és környezetének, hatásterületének bemutatását,

b) a fejlesztési célt, változást szemléltető beépítési tervet,

c) a beépítési tervhez kapcsolódó infrastruktúra-igényeket, a szükséges és tervezett műszaki és humáninfrastruktúra-fejlesztéseket,

d) a javasolt beépítés környezeti hatásait és követelményeit,

e) a településterv változásának, módosításának tartalmát, szabályozási koncepcióját.

2. A beépítési terv a telepítési tanulmánytervvel kapcsolatos döntés előkészítésére, a földhivatali alapadatok felhasználásával közérthető módon ábrázolja

a) a beépítés javaslatát,

b) a határoló köz-, illetve közhasználatú területeket,

c) a zöldfelületek kialakításának módját,

d) a közlekedési és parkolási rendet,

e) a közműveinek felszíni és a felszín alatti építményeit.

3. A beépítési terv térbeli megjelenítését az épített és természeti környezetbe illesztett térbeli környezetalakítás terve szemlélteti.

8. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A KÖZTERÜLET-ALAKÍTÁSI TERV RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Helyszínrajz tervezett kialakítás, elrendezés

2. Magassági kialakítás, elrendezés, keresztmetszetek

3. Városképi megjelenés, arculati elemek

4. Kertépítészeti kialakítás

5. Közlekedési és parkolófelületek kialakítása

6. Köztárgyak, berendezések elhelyezése (beleértve az utcabútorzatot, az ivó- és a szökőkutakat, reklámhordozókat)

7. Közműhálózat és műtárgyai kialakítása (beleértve a közművek műtárgyait, tűzcsapokat, egyéb berendezéseket)

8. Közvilágítás és díszvilágítás

9. Pavilonok, pavilonjellegű építmények, fülke elhelyezése

10. Vendéglátóteraszok kialakítása

11. Műtárgynak nem minősülő egyéb építmények elhelyezése, kialakítása

12. Ütemezett megvalósítás esetén a megvalósítás ütemeinek lehatárolása

9. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK MUTATÓI

1. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek biológiai aktivitásérték mutatói

A B
1. Általános használat típusa Értékmutató
(pont/hektár)
2. Nagyvárosias lakóterület 0,6
3. Kisvárosias lakóterület 1,2
4. Kertvárosias lakóterület 2,7
5. Falusias lakóterület 2,4
6. Településközpont 0,5
7. Intézményi vegyes terület 10% zöldfelülettel 0,5
8. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4
9. Ipari gazdasági terület 0,2
10. Egyéb ipari gazdasági terület 0,4
11. Általános gazdasági terület 0,4
12. Üdülőházas üdülőterület 2,7
13. Hétvégi házas üdülőterület 3
14. Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú terület 1,5
15. Nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai terület 1,5
16. Vásár, kiállítás és kongresszus területe 1,5
17. Oktatási központok területe 3
18. Egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület 3
19. Nagy kiterjedésű sportolási célú terület 3
20. A kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület 2,2
21. Állat- és növénykertek területe 3
22. Nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló terület 0,1
23. Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület 1,5
24. Hulladékkezelő, -lerakó területe 0,1
25. Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint repülőtér területe 0,5
26. Temető területe 3
27. Mezőgazdasági üzemi terület 0,7
28. Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület 1,5
29. Autópályák, autóutak, valamint főutak 0,5
30. Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgálóutak, kerékpár- és gyalogutak, valamint vasúti pályák 0,6
31. Zöldterület 3 ha felett 8
32. Zöldterület 3 ha alatt 6
33. Védelmi célú erdő 9
34. Rekreációs erdőterület 9
35. Egyéb erdőterület 9
36. Kertes mezőgazdasági terület 5
37. Általános mezőgazdasági terület 3,7
38. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület országos jelentőségű védett természeti területen 7
39. Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, ha nem tartozik a 37. pontba 5
40. Vízgazdálkodási terület 7
41. Természetközeli terület mocsár, nádas, ex lege védett láp 8
42. Természetközeli terület ex lege védett kunhalom 5
43. Természetközeli terület nyílt karsztterület, sziklagyepterület 3
44. Egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület legalább 80% zöldfelülettel 6
45. Nagy kiterjedésű sportolási célú terület 80% zöldfelülettel 6
46. Kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület legalább 65% zöldfelülettel 3,2
47. Vadaspark, arborétum területe legalább 80% zöldfelülettel 6,4
48. Temető területe legalább 80% zöldfelülettel 6
49. Nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló terület 0,2
50. Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület legalább 65% zöldfelülettel 3,2
51. Burkolt köztér 0,3
52. Fásított köztér, sétány 1,2
53. Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület 65% zöldfelülettel 3,2

2. A különböző felületminőségek biológiai aktivitásérték mutatói, amelyek az adott területen belüli differenciált számításhoz alkalmazhatók

A B
1. Felületminőség Értékmutató
(pont/hektár)
2. Épület által elfoglalt, valamint nem vízáteresztő burkolatú felszín 0
3. Burkolat nélküli vagy lélegző burkolatú vagy útfelületű út 1
4. Egyoldali - nagy lombkoronájú - fasorral kísért közút 1,5
5. Kétoldali - nagy lombkoronájú - fasorral kísért közút 3
6. Autópálya, autóút, valamint főút az útburkolat 1/3-ánál szélesebb kísérő zöldsávval 1,2
7. Országos mellékút, helyi gyűjtőút, kiszolgálóút, kerékpár- és gyalogút, valamint vasúti pálya az útburkolat (pályatest) 1/3-ánál szélesebb kísérő zöldsávval 1,4
8. Ligetesen fás, bokorfás, cserjés-bozótos terület 6
9. Védőfásítás 20 m szélesség alatt 6
10. Zöldfelület termőtalajon
11. Egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzet 5
12. Kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzet 6
13. Háromszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzet 7
14. Zöldtető, tetőkert épített szerkezeten
15. Egyszintű (gyepszintű vagy pozsgás) növényzet, extenzív zöldtető 2
16. Egyszintű növényzet, félintenzív zöldtető 2,5
17. Kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzet, intenzív zöldtető 3
18. Háromszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzet, intenzív zöldtető 4
19. Szántó 3,2
20. Rét, legelő 6
21. Gyümölcsös, szőlő, kert 5
22. Erdő 9
23. Nádas 8
24. Természetes vízfelület 7
25. Mesterséges vízfelület 6
26. Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó 0,2

10. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSTERV, A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET KÉSZÍTÉSÉHEZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ KIJELÖLT ADATSZOLGÁLTATÓK

A B C
1. TÉRADAT, NYILVÁNTARTÁSI ADAT
ELNEVEZÉSE
ADATSZOLGÁLTATÓ
A LECHNER TUDÁSKÖZPONT FELÉ
ADATSZOLGÁLTATÓ
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ
2. Földrészlet (Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis) - Lechner Tudásközpont
3. Művelési ág (Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis) - Lechner Tudásközpont
4. Épület (Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis) - Lechner Tudásközpont
5. Szintvonalak - Lechner Tudásközpont
6. DDM - Lechner Tudásközpont
7. Ortofotó - Lechner Tudásközpont
8. Egyszerűsített felszínborítás (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
9. Védett tájelemek Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
10. Világörökségi helyszín - Lechner Tudásközpont
11. Világörökségi helyszín védőövezete - Lechner Tudásközpont
12. Világörökségi várományos helyszín - Lechner Tudásközpont
13. Világörökségi várományos helyszín védőövezete - Lechner Tudásközpont
14. Műemlék - Lechner Tudásközpont
15. Műemléki terület - Lechner Tudásközpont
16. Műemléki környezet - Lechner Tudásközpont
17. Történelmi emlékhely - Lechner Tudásközpont
18. Nemzeti emlékhely - Lechner Tudásközpont
19. Kiemelt nemzeti emlékhely - Lechner Tudásközpont
20. Nemzeti emlékpont - Lechner Tudásközpont
21. Hadtörténeti örökségnek minősülő hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény Honvédelmi Minisztérium Lechner Tudásközpont
22. Történeti kert - Lechner Tudásközpont
23. Történeti temetkezési hely - Lechner Tudásközpont
24. Nyilvántartott régészeti lelőhely - Lechner Tudásközpont
25. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely - Lechner Tudásközpont
26. Régészeti védőövezet - Lechner Tudásközpont
27. Erdők övezete, erdőterület rendeltetése és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
28. Natura 2000 terület különleges madárvédelmi terület Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
29. Natura 2000 természetmegőrzési terület Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
30. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
31. Védett mesterséges üreg (egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti érték) Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
32. Barlang (ex lege országos jelentőségű védett természeti érték) Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
33. Barlang felszíni védőövezete Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
34. Geopark és csillagoségbolt-park Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
35. Natúrpark Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
36. Bioszféra rezervátum Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
37. Erdőrezervátum és annak magterülete Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
38. Ramsari terület Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
39. Ex lege védett láp, Ex lege védett szikes tó, Ex lege védet víznyelő, Ex lege védett kunhalom, Ex lege védett forrás, Ex lege védett földvár Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
40. Országos Ökológiai Hálózat övezetei Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
41. Tájképvédelmi terület övezete Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
42. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
43. Egyedi tájérték Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
44. Fokozottan zajos terület Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Lechner Tudásközpont
45. Légszennyező forrás védelmi övezete Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
46. Hulladékgazdálkodási adatok fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
47. Környezetvédelmi határozatokban meghatározott védőterületek, védőtávolságok, kármentesítéssel érintett területek fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
48. Zaj- és rezgésvédelmi adatok fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
49. Környezetvédelmi határozatokban meghatározott védőterületek, védőtávolságok, kármentesítéssel érintett területek fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
50. Ásványi nyersanyagvagyon övezete, földtani veszélyforrás terület övezete bányafelügyelet Lechner Tudásközpont
51. Vízbázis belső védőövezet Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
52. Vízbázis külső védőövezet Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
53. Vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
54. Vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
55. Vízminőség-védelmi terület övezet Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
56. Felszíni víz parti sávja Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
57. Felszíni víz védvonala (töltés, gát) Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
58. Felszíni víz (vízfolyás és állóvíz) Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
59. Állóvíz víztest Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
60. Vízfolyás víztest Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
61. Felszín alatti víztest sekély porózus és sekély hegyvidéki Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
62. Felszín alatti víztest porózus és hegyvidéki Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
63. Felszín alatti víztest karszt és termálkarszt Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
64. Felszín alatti víztest porózus termál Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
65. Nitrátérzékeny terület Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
66. Országos csatorna Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
67. Térségi csatorna Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
68. Országos vízkárelhárítás célú tározó Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
69. 1 millió m3-t meghaladó vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
70. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése tározó Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
71. Kiemelt jelentőségű vízi építmény Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
72. Nagyvízi meder Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
73. Tómeder övezete (BKÜTrT.) Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
74. Fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett terület Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
75. Rendszeresen belvízjárta terület övezete Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
76. Vízbázis védőterülete, vízminőség-védelmi terület Országos Vízügyi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
77. Polgári védelmi terület, veszélyességi övezet katasztrófavédelmi igazgatóságok Lechner Tudásközpont
78. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete - Lechner Tudásközpont
79. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete - Lechner Tudásközpont
80. Magas Természeti Értékű Területek Magyar Államkincstár és Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
81. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
82. Erdőrészletek Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
83. Erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
84. Szabad rendelkezésű erdők Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
85. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (BKÜTrT.) Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
86. VINGIS termőhelyi kataszter Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
87. VINGIS szőlőültetvények Nemzeti Földügyi Központ Lechner Tudásközpont
88. Gyümölcs termőhelyi kataszter Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
89. Ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Lechner Tudásközpont
90. Bányatelek Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Lechner Tudásközpont
91. Olyan terület, ahol a természeti csapások elleni védelemről gondoskodni kell Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Lechner Tudásközpont
92. Földtani veszélyforrás terület övezete Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Lechner Tudásközpont
93. Honvédelmi és katonai célú terület övezete honvédelemért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
94. Gyorsforgalmi út közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
95. Főút közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
96. Országos mellékút közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
97. Országos kerékpárút közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
98. Vasút közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
99. Repülőtér közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
100. Kikötő közlekedésért felelős miniszter Lechner Tudásközpont
101. Veszélyes hulladék kezelő fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
102. Radioaktív hulladék tároló Agrárminisztérium Lechner Tudásközpont
103. Hulladékkezelő fővárosi és megyei kormányhivatalok Lechner Tudásközpont
104. Gyógyhelyek Budapest Főváros Kormányhivatala Lechner Tudásközpont
105. 750 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték MAVIR Lechner Tudásközpont
106. 400 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték MAVIR Lechner Tudásközpont
107. 220 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték MAVIR Lechner Tudásközpont
108. Erőmű MAVIR Lechner Tudásközpont
109. Villamos energia alállomás MAVIR Lechner Tudásközpont
110. 750 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték biztonsági övezete MAVIR Lechner Tudásközpont
111. 400 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték biztonsági övezete MAVIR Lechner Tudásközpont
112. 220 kV-os villamos energia átviteli hálózati távvezeték biztonsági övezete MAVIR Lechner Tudásközpont
113. Nagynyomású földgáz szállítóvezeték (>25 bar) FGSZ Lechner Tudásközpont
114. Gázátadó állomás FGSZ Lechner Tudásközpont
115. Gáznyomáscsökkentő FGSZ Szolgáltatók (e-közmű) Lechner Tudásközpont
116. Gáztartálypark FGSZ Lechner Tudásközpont
117. Kőolajszállító vezeték MOL Lechner Tudásközpont
118. Termékvezeték MOL Lechner Tudásközpont
119. Kőolajszállító vezeték biztonsági övezete MOL Lechner Tudásközpont
120. Termékvezeték biztonsági övezete MOL Lechner Tudásközpont
121. Területfejlesztési és területrendezési dokumentumok - érintett és közigazgatási határral szomszédos területi (megyei, fővárosi) önkormányzat
122. Hatályos helyi építési szabályzat, kerületi építési szabályzat, fővárosi rendezési szabályzat, valamint a településfejlesztési döntések - közigazgatási határral szomszédos települési (fővárosban fővárosi és kerületi) önkormányzat
123. Szegregációszűrés, településrész-kijelölés - Központi Statisztikai Hivatal

11. melléklet a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSTERV, A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET VONATKOZÁSÁBAN VÉLEMÉNYEZÉSRE JOGOSULT SZERVEK

A B C D
1. VÉLEMÉNYEZÉSRE JOGOSULT SZERVEK EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET
2. településterv településképi arculati kézikönyv településképi rendelet
3. állami főépítész településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, településkép-védelem - területrendezés, településrendezés, településkép-védelem
4. a Balaton vízparti területeit érintő településterv esetén a területrendezésért felelős miniszter területrendezés - -
5. környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben megyei kormányhivatal környezetvédelem, természet- és tájvédelem - -
6. nemzeti park igazgatóság természet- és tájvédelem természet- és tájvédelem természet- és tájvédelem
7. területi vízvédelmi hatóság vízvédelem - -
8. területi vízügyi hatóság vízgazdálkodás - -
9. Országos Vízügyi Főigazgatóság a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel - -
10. területi vízügyi igazgatási szerv a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel - -
11. fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság polgári védelem, iparbiztonság - -
12. népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közegészségügy - -
13. Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedés:
gyorsforgalmi utat, közúti határátkelőhelyet, szintbeli közúti-vasúti átjárót érintő településrendezési eszköz esetében
- -
14. közlekedésért felelős miniszter közlekedés: vasúti pályahálózatot, víziutat érintő település esetében - -
15. a) légiközlekedési hatóság
b) katonai légügyi hatóság
közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében:
a) polgári célú légiközlekedés tekintetében
b) állami célú légiközlekedés tekintetében
- -
16. közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedés: a 12-14. pont kivételével minden közúti közlekedési ügyben - -
17. örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal régészeti örökség és műemléki érték, világörökségi és világörökségi várományos terület védelme a világörökségi, műemléki és régészeti érték védelme a világörökségi, műemléki és régészeti érték védelme
18. talajvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal talajvédelem - -
19. ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal földvédelem - -
20. erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, Nemzeti Földügyi Központ erdőrendezés, erdővédelem - -
21. honvédelemért felelős miniszter honvédelem honvédelmi és katonai rendeltetésű terület érintettsége esetén honvédelem honvédelmi és katonai rendeltetésű terület érintettsége esetén honvédelem
22. fővárosi és megyei rendőr-főkapitányság határrendészet - -
23. bányafelügyelet bányászat, geológia, morfológia, földtani veszélyforrások - -
24. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hírközlés hírközlés hírközlés
25. Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonság és balesetelhárítás az Országos Atomenergia Hivatal hivatalos honlapján közzétett települések elhelyezkedése szerinti területek esetében - -
26. Budapest Főváros Kormányhivatala természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme - -
27. Magyar Építész Kamara - településkép-védelem -
28. érintett és közigazgatási határral szomszédos területi (megyei, fővárosi) önkormányzat területrendezés, településfejlesztés - -
29. érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács a kiemelt térség fejlesztési koncepcióval való összhang megteremtése - -

  Vissza az oldal tetejére