AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2021. március 24-i (EU) 2021/523 RENDELETE

az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról ^* 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, valamint 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ^* 

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ^* ,

mivel:

(1) A Covid19-világjárvány hatalmas megrázkódtatást jelent a globális és az uniós gazdaságnak, a tagállamokra és a régiókra nézve pedig erőteljes társadalmi és gazdasági hatással jár. A járvány megfékezésére irányuló szükséges intézkedések következtében a gazdasági tevékenység jelentős mértékben visszaesett az Unióban. Az uniós GDP csökkenése 2020-ban várhatóan 7,4% körüli lesz, ami sokkal nagyobb mértékű a 2009-es pénzügyi válság idején tapasztaltnál. A beruházási tevékenység jelentős mértékben visszaesett. Egyes sebezhetőségeket, mint például a stratégiai iparágak nem diverzifikált külső ellátási forrásoktól való túlzott függését és a kritikus infrastruktúra hiányát kezelni kell, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), köztük a mikrovállalkozások esetében, például a stratégiai értékláncok diverzifikálása és megerősítése révén az uniós veszélyhelyzet-reagálás, valamint az egész gazdaság rezilienciájának javítása érdekében, megőrizve ugyanakkor a verseny és a kereskedelem nyitottságát a vonatkozó szabályokkal összhangban. Jóllehet az Unióban megfigyelhető volt a beruházások GDP-hez viszonyított arányának javulása, az már a világjárvány előtt elmaradt egy erőteljes fellendülés során elvárható szinttől, és nem volt elegendő a 2009-es válságot követően éveken át tartó beruházási hiány ellensúlyozására. Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi beruházási szintek és előrejelzések a technológiai változás és a globális versenyképesség fényében nem fedik le az Uniónak - többek között az innovációra, a készségekre, az infrastruktúrára és a kkv-k-ra irányuló - a növekedés újraindításához és hosszú távú fenntartásához szükséges strukturális beruházási igényeit, és nem elegendők az olyan kulcsfontosságú társadalmi kihívások kezeléséhez, mint például a fenntarthatóság és a népesség elöregedése. Következésképpen az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, valamint ahhoz, hogy támogatást kapjon a gyors, fenntartható, inkluzív, tartós és megfelelő gazdasági helyreállítás, támogatásra van szükség a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezeléséhez, továbbá a beruházási hiány célágazatokban való csökkentéséhez.

(2) Az értékelések kiemelték, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó sokféle pénzügyi eszköz alkalmazási körében némi átfedés mutatkozott. Ez a sokféleség a közvetítők és a végső kedvezményezettek számára is összetett helyzeteket teremtett azáltal, hogy eltérő támogathatósági és jelentéstételi szabályoknak kellett megfelelniük. Az összehangolt szabályok hiánya megakadályozta a különböző uniós alapok kombinációját is, pedig az ilyen kombinációk észszerűek lettek volna a különböző finanszírozási típusokat igénylő projektek támogatásához. Ezért létre kell hozni az európai beruházási terv keretében létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) tapasztalataira épülő egyetlen alapot - az InvestEU Alapot - annak érdekében, hogy a finanszírozási lehetőségek egyetlen költségvetési garanciamechanizmusba történő integrálása és egyszerűsítése révén a végső kedvezményezettek számára hatékonyabban működő támogatást biztosítsanak, ezáltal fokozva az uniós támogatás hatását az uniós költségvetésből fizetendő költségek csökkentése mellett.

(3) Az elmúlt években az Unió nagyratörő stratégiákat fogadott el a belső piac kiteljesítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés és foglalkoztatás ösztönzése céljából. Az ilyen stratégiák magukban foglalják a következőket: Európa 2020 - A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia (2010. március 3.), a tőkepiaci unió megteremtésére irányuló cselekvési terv (2015. szeptember 30.), Az anyagkörforgás megvalósítása - A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (2015. december 2.), az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája (2016. július 20.), az Űrstratégia Európa számára (2016. október 26.), a Tiszta energia minden európainak csomag (2016. november 30.), az európai védelmi cselekvési terv (2016. november 30.), az Európai Védelmi Alap felállítása (2017. június 7.), az Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pilléréről (2017. december 13.), az Új európai kulturális menetrend (2018. május 22.), az európai zöld megállapodás (2019. december 11.), az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv (2020. január 14.), a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa (2020. január 14.), az Európa digitális jövőjének alakítására irányuló stratégia, az európai adatstratégia, a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról - a kiválóság és a bizalom európai megközelítése (2020. február 19.), az új európai iparstratégia (2020. március 10.), valamint a kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért (2020. március 10.). Az InvestEU Alapnak a beruházások és a finanszírozáshoz való hozzáférés támogatásával ki kell aknáznia és fokoznia kell az említett egymást kölcsönösen erősítő stratégiák közötti szinergiákat. Az Unió elfogadta továbbá az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ^* .

(4) Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a tagállami reformprioritások azonosításának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok - adott esetben a helyi és regionális hatóságokkal együttműködésben - kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. E stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell benyújtani a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásból támogatandó, kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. Az említett stratégiáknak az uniós finanszírozást továbbá koherens módon és elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokból, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ^*  létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és az InvestEU programból származó pénzügyi támogatások hozzáadott értékét maximalizálva kell felhasználniuk.

(5) Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia az Unió versenyképességének és társadalmi-gazdasági konvergenciájának és kohéziójának javításához, többek között az innováció és a digitalizáció területén, az erőforrásoknak a körforgásos gazdasággal összhangban történő hatékony felhasználásához, az uniós gazdasági növekedés fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint a társadalom rezilienciájához és az uniós tőkepiacok integrációjához, többek között az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását célzó megoldások révén. E célból az InvestEU Alapnak technikailag és gazdaságilag életképes projekteket kell támogatnia egy olyan keret biztosításával, amely lehetővé teszi a hitelviszonyt megtestesítő, kockázatmegosztási és tulajdoni részesedést megtestesítő, illetve a kvázi-sajáttőke eszközök használatát az uniós költségvetésből biztosított garancia mellett és adott esetben a végrehajtó partnerektől származó pénzügyi hozzájárulásokkal. Az InvestEU Alapnak a felmerülő igényekhez kell igazodnia, ugyanakkor arra kell összpontosítania, hogy stratégiai, hosszú távú előnyöket biztosítson az egyébként nem finanszírozott vagy nem kellőképpen finanszírozott kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, ezáltal hozzájárulva az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek eléréséhez. Az InvestEU Alap keretében nyújtott támogatásnak az ágazatok és régiók széles körére kell kiterjednie, de el kell kerülnie a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt, és meg kell könnyítenie az olyan projektek finanszírozásához való hozzáférést, amelyekben az Unió több régiójában működő partnerszervezetek vesznek részt, beleértve a hálózatok, klaszterek és digitális innovációs központok fejlesztését előmozdító projekteket.

(6) A kulturális és kreatív ágazatok az Unió kulcsfontosságú és gyorsan növekvő ágazatai, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a fenntartható fellendülés biztosításában, és amelyek szellemi tulajdonból és az egyéni kreativitásból egyaránt gazdasági és kulturális értéket teremtenek. A Covid19-válság során a társadalmi kapcsolatok vonatkozásában bevezetett korlátozások azonban jelentős negatív gazdasági hatást gyakoroltak ezekre az ágazatokra. Emellett az említett ágazatok javainak immateriális jellege miatt az e területen tevékenykedő kkv-k és szervezetek korlátozottan férnek hozzá a beruházásokhoz, a növekedéshez és a nemzetközi szintű versenyhez elengedhetetlen magánfinanszírozáshoz. Az InvestEU programnak továbbra is meg kell könnyítenie az említett ágazatokon belül működő kkv-k és szervezetek forráshoz jutását. A kulturális és kreatív, audiovizuális és médiaágazatok alapvető fontosságúak a szólásszabadság és a kulturális sokszínűség, valamint a demokratikus és összetartó társadalmak kiépítése szempontjából a digitális korban, valamint szuverenitásunk és autonómiánk szerves részét képezik. Az említett ágazatokra irányuló beruházás határozná meg azok versenyképességét és a színvonalas tartalmak széles közönség számára történő, nemzeti határokon átnyúló előállítására és terjesztésére való hosszú távú kapacitásukat.

(7) Az InvestEU Alap keretében tárgyi eszközökre és immateriális javakra - köztük a kulturális örökségre - irányuló beruházásokat kell támogatni a fenntartható és inkluzív növekedés, beruházások és foglalkoztatás előmozdítása érdekében és ezáltal hozzájárulva a jóllét fokozásához, a méltányosabb jövedelemelosztáshoz és az átfogóbb gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz az Unióban. Az InvestEU Alap által finanszírozott projekteknek meg kell felelniük az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak, beleértve a munkavállalói jogokra vonatkozó normákat is. Az InvestEU Alap révén megvalósuló beavatkozásoknak ki kell egészíteniük a vissza nem térítendő támogatások útján biztosított uniós támogatást.

(8) Az Unió jóváhagyta az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendjében (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) meghatározott célkitűzéseket és fenntartható fejlődési céljait, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást ^*  (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), valamint a 2015-2030 közötti időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet. Az említett célkitűzések, valamint az Unió környezetvédelmi szakpolitikáiban meghatározott célkitűzések elérése érdekében jelentős mértékben meg kell erősíteni a fenntartható fejlődésre irányuló intézkedéseket. Ezért a fenntartható fejlődés alapelveinek különös hangsúlyt kell kapniuk az InvestEU Alap kialakítása során.

(9) Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia egy olyan fenntartható uniós pénzügyi rendszer kiépítéséhez, amely - „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervről szóló, 2018. március 8-i bizottsági közleményben, valamint az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló, 2020. január 14-i bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel összhangban - támogatja a magántőke átirányítását a fenntartható beruházások felé.

(10) Az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára való tekintettel és összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása tekintetében tett kötelezettségvállalásaival és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai, továbbá az EU éghajlat-semlegességre vonatkozó, 2050-ig teljesítendő célkitűzése és az Unió új, 2030-ig teljesítendő éghajlat-politikai célkitűzései iránti elkötelezettséggel, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a többéves pénzügyi keret összes kiadása 30%-ának éghajlat-politikai célkitűzések érvényesítésére való fordítására irányuló célkitűzés, valamint azon törekvés eléréséhez, hogy a költségvetés 7,5%-át fordítsák a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra 2024-ben, valamint 10%-át 2026-ban és 2027-ben, miközben figyelembe veszi az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti átfedéseket. Az InvestEU program keretében végrehajtott intézkedések várhatóan az InvestEU program teljes pénzügyi keretösszegének legalább 30%-át fordítják éghajlat-politikai célkitűzésekre.

(11) Az InvestEU Alap éghajlat-politikai célok eléréséhez való hozzájárulásának nyomon követése a Bizottság által a potenciális végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott uniós éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszeren keresztül történik majd, megfelelő módon felhasználva az (EU) 2020/852 rendelet által előírt kritériumokat annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e. Az InvestEU programnak a fenntartható fejlődési célok egyéb dimenzióinak végrehajtásához is hozzá kell járulnia.

(12) A Világgazdasági Fórum 2018. évi globális kockázati jelentése szerint a világgazdaságot fenyegető tíz legfontosabb kockázatból öt összefügg a környezettel. Az ilyen kockázatok közé tartozik a levegő, a talaj, a szárazföldi vizek és az óceánok szennyezése, a szélsőséges időjárási események, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mérséklésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a hiányosságai. A környezetvédelmi elvek szorosan beágyazódnak a Szerződésekbe és számos uniós szakpolitikába. Ezért az InvestEU Alappal kapcsolatos műveletek során elő kell mozdítani a környezetvédelmi célkitűzések általános érvényesítését. A környezetvédelmet és a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését integrálni kell a beruházások előkészítésébe és végrehajtásába. Az Uniónak nyomon kell követnie továbbá a biológiai sokféleséggel és a légszennyezés csökkentésével kapcsolatos kiadásait a Biológiai Sokféleség Egyezmény ^*  és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  szerinti jelentéstételi kötelezettségek betartása érdekében. Következésképpen a környezeti fenntarthatóság célkitűzéseihez kapcsolódó beruházások nyomon követését olyan egységes módszertan alapján kell végrehajtani, amely összhangban van más uniós programok keretében kidolgozott, az éghajlat, a biológiai sokféleség és a légszennyezés kezelésére alkalmazott módszertanokkal, így lehetővé téve a beruházások által a természeti tőke alapvető elemeire, vagyis a levegőre, a vízre, a talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt egyedi és együttes hatások értékelését.

(13) A jelentős uniós támogatásban részesülő, különösen az infrastruktúrára irányuló beruházási projekteket a végrehajtó partnernek át kell világítania annak megállapítása érdekében, hogy azoknak van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatása. Az ilyen hatással járó beruházási projekteket fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni egy olyan iránymutatás alapján, amelyet a Bizottságnak az InvestEU program keretében a potenciális végrehajtó partnerekkel szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Ennek az iránymutatásnak megfelelő módon fel kell használnia az (EU) 2020/852 rendelet által megállapított kritériumokat annak meghatározásához, hogy a gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntartható-e, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, továbbá hogy összhangban van-e a más uniós programokhoz kidolgozott iránymutatásokkal. Ennek az iránymutatásnak az arányosság elvével összhangban megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, és az iránymutatásban meghatározandó, bizonyos nagyságrend alatti projekteket ki kell zárni a fenntarthatósági vizsgálatból. Amennyiben egy végrehajtó partner arra a megállapításra jut, hogy nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, e megállapítását indokolnia kell az InvestEU Alaphoz létrehozott beruházási bizottság (a továbbiakban: a beruházási bizottság) felé. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető műveletek nem jogosultak az e rendelet szerint nyújtható támogatásra.

(14) Az uniós infrastrukturális beruházásoknak a pénzügyi válság időszakában, majd a Covid19-válság időszakában ismét tapasztalható alacsony szintje meggyengítette az Unió képességét a fenntartható növekedés, a klímasemlegességre irányuló erőfeszítései, a versenyképessége, a konvergencia és a munkahelyteremtés fellendítésére. Emellett az egyensúlyhiányok és a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti eltérések és egyenlőtlenségek megszilárdulásának kockázatához vezet, ami befolyásolja a hosszú távú fejlődést uniós, nemzeti vagy regionális szinten. Az uniós infrastruktúrára fordított jelentős beruházások, különös tekintettel az összeköttetésekre és az energiahatékonyságra, valamint az egységes európai közlekedési térség kialakítására, elengedhetetlenek az Unió fenntarthatósági céljai, többek között a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások, valamint a 2030-ra elérendő energiaügyi és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez. Ennek megfelelően az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak a közlekedésre, az energiaügyre, többek között az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra, továbbá más, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású energiaforrásokra, környezetvédelmi infrastruktúrára, az éghajlat-politikai intézkedésekhez kapcsolódó infrastruktúrára, valamint a tengeri infrastruktúrára és a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat kell irányulnia, beleértve a gyors és ultragyors széles sávú kapcsolatot az egész Unióban, az uniós gazdaság digitális átalakulásának felgyorsítására. Az InvestEU program keretében prioritásként kell kezelni azokat a területeket, ahol a beruházások szintje a szükségesnél alacsonyabb, valamint ahol további beruházásokra van szükség. Az uniós finanszírozási támogatás hatásának és hozzáadott értékének maximalizálása érdekében helyénvaló olyan egyszerűsített beruházási eljárást előmozdítani, amely lehetővé teszi a tervezett projektek láthatóságát és a releváns uniós programokkal való szinergiák maximális kiaknázását olyan területeken, mint például a közlekedés, az energiaügy és a digitalizáció.

A biztonsági és védelmi fenyegetéseket szem előtt tartva az uniós támogatásban részesülő beruházási projekteknek az infrastruktúra rezilienciáját biztosító intézkedésekre, ezeken belül az infrastruktúra karbantartására és biztonságára is ki kell terjedniük, és figyelembe kell venniük a közterületeken tartózkodó polgárok védelmére vonatkozó elveket. Ennek ki kell egészítenie azokat az erőfeszítéseket, amelyek más uniós alapokból, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a közterületekre, közlekedésre, energiaügyre és más kritikus infrastruktúrára irányuló beruházások biztonsági elemeihez nyújtanak támogatást.

(15) Az InvestEU programnak adott esetben hozzá kell járulnia az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  célkitűzéseihez, valamint elő kell mozdítania az energiahatékonyság szempontját a beruházási döntések során.

(16) A valódi multimodalitás lehetőséget nyújt egy hatékony és környezetbarát közlekedési hálózat létrehozására, amely teljes mértékben kihasználja valamennyi közlekedési mód előnyeit, és szinergiát alakít ki közöttük. Az InvestEU programnak támogatást kell biztosítania a multimodális közlekedési csomópontokba való beruházásokhoz, amelyek - a jelentős gazdasági potenciáljuk és üzleti céljaik ellenére - jelentős kockázatot jelentenek a magánberuházók számára. Az InvestEU programnak emellett hozzá kell járulnia az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztéséhez és bevezetéséhez is. Az InvestEU program keretében segíteni kell az olyan technológiák tervezésére és alkalmazására irányuló erőfeszítések fokozását, amelyek hozzájárulnak a járművek és a közúti infrastruktúra biztonságának javításához.

(17) Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a tengerekre és óceánokra vonatkozó uniós szakpolitikákhoz a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások fejlesztése, valamint a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó finanszírozási elvek révén. Ez a tengeri vállalkozási tevékenységek és a tengerhasznosítási ágazat, az innovatív és versenyképes tengeri ipar, valamint a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság területét érintő beavatkozásokat foglalhatja magában.

(18) Jóllehet a Covid19-válságot megelőzően a beruházások szintje összességében véve növekedett az Unióban, a magasabb kockázattal járó tevékenységekbe, mint például a kutatásba és innovációba való beruházás szintje változatlanul elégtelen volt, és azt a válság most várhatóan jelentős mértékben sújtja. A kutatás és innováció döntő szerepet játszik a válság leküzdésében, az Unió rezilienciájának a jövőbeli kihívások kezelése érdekében történő megerősítésében, valamint az uniós politikák és célok eléréséhez szükséges technológiák létrehozásában. Az InvestEU Alapnak hozzá kell járulnia azon átfogó cél eléréséhez, hogy az uniós GDP legalább 3%-át kutatásra és innovációra fordítsák. E cél eléréséhez a tagállamoknak és a magánszektornak előre kell haladniuk a saját megerősített kutatás-fejlesztési és innovációs beruházási tevékenységeikkel, hogy elkerüljék a beruházási hiányt a kutatás és innováció terén, amely káros hatással van az Unió ipari és gazdasági versenyképességére, valamint polgárai életminőségére. Az InvestEU Alapnak megfelelő pénzügyi termékeket kell biztosítania az innovációs ciklus különböző szakaszai és az érdekeltek széles köre számára, és lehetővé kell tennie különösen az ilyen megoldások kereskedelmi léptékű továbbfejlesztését és bevezetését az Unióban annak érdekében, hogy e megoldások a világpiacokon is versenyképesekké váljanak, valamint hogy a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a Horizont Európa rendelet) létrehozandó Horizont Európával szinergiában, az Európai Innovációs Tanács bevonásával globális szinten elő lehessen mozdítani az Unió kiválóságát a fenntartható technológiák területén. E tekintetben a Horizont 2020 keretében bevezetett, az innovatív vállalkozások forráshoz jutását megkönnyítő és felgyorsító pénzügyi eszközökről, mint például az InnovFin - uniós finanszírozás innovátoroknak elnevezésű kezdeményezésről gyűjtött tapasztalatoknak szilárd alapot kell biztosítaniuk e célzott támogatás megvalósításához.

(19) A turizmus - beleértve a szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást - az uniós gazdaság nagy jelentőségű területe, és amelyben jelenleg a Covid19-világjárvány nyomán különösen súlyos visszaesés tapasztalható. Ez a visszaesés különösen nagy károkat okoz a kkv-k és a családi vállalkozások számára, és nagyarányú munkanélküliséget idézett elő. Az InvestEU programnak hozzá kell járulnia az ágazat és értékláncai helyreállításának, hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának megerősítéséhez azáltal, hogy támogatja a fenntartható, innovatív és digitális turizmust előmozdító műveleteket, ideértve az ágazat éghajlati és környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló innovatív intézkedéseket is.

(20) Mihamarabb jelentős erőfeszítéseket kell tenni a digitális transzformációba történő beruházás és e transzformáció fokozása, valamint annak érdekében, hogy a digitális transzformáció előnyei minden uniós polgár és vállalkozás számára rendelkezésre álljanak. A digitális egységes piaci stratégia szilárd szakpolitikai keretéhez most hasonlóan nagyratörő beruházásokat kell biztosítani, többek között a mesterséges intelligencia terén, összhangban a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Digitális Európa programmal.

(21) A kkv-k teszik ki az Unióban a vállalkozások több mint 99%-át, gazdasági értékük jelentős és alapvető fontosságú. Nehezen jutnak azonban forráshoz a befektetők által feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt. További kihívást jelent, hogy a kkv-knak és a szociális vállalkozásoknak meg kell őrizniük versenyképességüket, és ennek érdekében intézkedéseket kell tenniük a digitalizáció, a nemzetközivé válás, a körforgásos gazdaság logikájának megfelelő átalakulás és az innovációs tevékenységek terén, és fokozniuk kell alkalmazottaik készségszintjét. A Covid19-válság különösen súlyosan érintette a kkv-kat. Emellett a nagyobb vállalkozásokkal összehasonlítva a kkv-k és a szociális vállalkozások finanszírozási források szűkebb köréhez férnek hozzá: jellemzően nem bocsátanak ki kötvényeket, és csak korlátozottan férnek hozzá a tőzsdékhez és a nagy intézményi befektetőkhöz. A kkv-k és a szociális vállalkozások esetében egyre gyakoribbak az innovatív megoldások is, mint például az, hogy az alkalmazottak felvásárolják e vállalkozásokat vagy tulajdoni hányadot szereznek azokban. Azon kkv-k esetében, amelyek tevékenysége immateriális javakra összpontosul, még nagyobb nehézséget jelent a forráshoz jutás. Az uniós kkv-k nagymértékben támaszkodnak a bankokra és az idegen tőkével történő finanszírozásra banki folyószámlahitelek, bankhitelek vagy lízing formájában. A fenti kihívásokkal szembesülő kkv-k - forráshoz jutásuk megkönnyítése és diverzifikáltabb finanszírozási források biztosítása révén történő - támogatására van szükség ahhoz, hogy a kkv-k könnyebben tudják finanszírozni a vállalkozás létrehozásával, növekedésével, az innovációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos költségeket, biztosítani tudják versenyképességüket, talpon tudjanak maradni gazdasági sokk esetén, továbbá így biztosítható, hogy a gazdaság és a pénzügyi rendszer recesszió esetén reziliensebb legyen, és a kkv-k képesek legyenek munkahelyek és társadalmi jóllét teremtésére. Ez a rendelet kiegészíti a tőkepiaci unió keretében már megtett kezdeményezéseket is.

Az InvestEU Alapnak tehát a sikeres uniós programokra, mint például a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME) kell építenie, támogatnia kell a digitális induló innovatív vállalkozásokat és innovatív kkv-kat lehetővé téve, hogy jobban tudjanak versenyezni és növekedni, és forgótőkét és beruházásokat kell biztosítania a vállalkozások számára azok teljes életciklusa során, biztosítania kell a lízingügyletek finanszírozását és lehetőséget kell biztosítania a konkrét, célzottabb pénzügyi termékekre való összpontosításra. Maximalizálnia kell továbbá a köz- és magánszférabeli pénzügyi eszközök, mint például a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) támogató alap kapacitását, amelynek célja a kkv-k támogatása azáltal, hogy több magán- és állami tőkét nyújt.

(22) Ahogyan az Európa szociális dimenziójáról szóló, 2017. április 26-i bizottsági vitaanyagban, a szociális jogok európai pilléréről szóló közleményben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó uniós keretben, valamint a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló, 2020. január 14-i közleményben megállapításra került, a befogadóbb és méltányosabb Unió létrehozását kiemelt feladatként kell kezelni, hogy Európában meg lehessen szüntetni az egyenlőtlenséget és elő lehessen mozdítani a társadalmi befogadásra irányuló szakpolitikákat. Az esélyegyenlőség hiánya különösen az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, foglalkoztatáshoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést érinti. A társadalmi tőkére, készségekre és humántőkére épülő gazdaságra, valamint a lakosság veszélyeztetett csoportjainak társadalomba való integrálására irányuló beruházások - különösen, ha uniós szinten koordinálják őket - bővíthetik a gazdasági lehetőségeket. A Covid19-válság felszínre hozta, hogy jelentős igény van a szociális infrastruktúrába történő beruházásra. Az InvestEU Alapot fel kell használni az oktatásba és képzésbe való beruházások támogatására, beleértve a munkavállalók átképzését és továbbképzését is, többek között a nagy szén-dioxid-kibocsátású gazdaságtól függő, valamint a karbonszegény gazdaságra való strukturális átállás által érintett régiókban. Az alapot fel kell használni továbbá olyan projektek támogatására, amelyek - különösen a szakképzetlen és tartósan munkanélküli személyek körében - a foglalkoztatás valamennyi régióban történő növelése révén pozitív társadalmi hatásokkal járnak, és megerősítik a társadalmi befogadást, valamint fel kell használni a helyzet javítására a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az akadálymentesség, a nemzedékek közötti szolidaritás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazat, a szociális lakhatás, a hajléktalanság, a digitális társadalmi befogadás, a közösségfejlesztés, a fiatalok társadalmi szerepe és társadalomban betöltött helye, valamint a kiszolgáltatott személyek, köztük a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében. Az InvestEU programnak támogatnia kell a társadalmi célú európai kulturális és kreatív tevékenységeket is.

(23) A Covid19-válság mind társadalmi, mind gazdasági szempontból különösen súlyosan érintette a nőket. Ezt szem előtt tartva az InvestEU programnak hozzá kell járulnia a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós szakpolitikák megvalósításához, többek között a köztük lévő digitális szakadék kezelése, valamint a női kreativitás és vállalkozói potenciál ösztönzésének elősegítése révén.

(24) Az uniós társadalmak és a munkaerőpiac következő évtizedben várható mélyreható átalakulása által előidézett negatív hatások ellensúlyozása érdekében szükség van a humán tőkébe, a szociális infrastruktúrába, a mikrofinan-szírozásba, az etikus és szociális vállalkozások finanszírozásába és új szociális gazdasági üzleti modellekbe való beruházásokra, beleértve a szociális hatású beruházásokat és az eredményorientált szociális közbeszerzést. Az InvestEU programnak meg kell erősítenie a kialakulóban lévő szociális piaci ökoszisztémát a mikro- és szociális vállalkozások és a társadalmi szolidaritási intézmények rendelkezésére álló források kínálatának és hozzáférhetőségének növeléséhez a leginkább rászorulók szükségleteinek kielégítése érdekében. Az európai szociális infrastruktúrára irányuló beruházásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport „Az európai szociális infrastruktúrába való beruházás ösztönzése” című, 2018. januári jelentése megállapította, hogy a szociális infrastruktúra és szolgáltatások, többek között az oktatás, a képzés, az egészségügy és a lakhatás terén a 2018- 2030 közötti időszakban összesen legalább 1,5 billió EUR összegű beruházási hiány merül majd fel. Ez - többek között uniós szintű - támogatást tesz szükségessé. Ezért ki kell aknázni az állami, vállalati és jótékonysági tőke együttes potenciálját, valamint az alapítványoktól és alternatív típusú finanszírozási szolgáltatóktól, mint például az etikus, szociális és fenntartható szereplőktől származó támogatást a szociális piaci értéklánc fejlesztésének és az Unió reziliensebbé válásának támogatása érdekében.

(25) A Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságban az erőforrások piaci elosztása nem teljesen hatékony, és az érzékelt kockázatok jelentős mértékben befolyásolják a magánberuházások áramlását. Ilyen körülmények között különösen értékes az InvestEU Alap azon fő jellemzője, hogy a magánfinanszírozás bevonása érdekében csökkenti a gazdaságilag életképes projektek kockázatát többek között annak érdekében, hogy ellensúlyozza az aszimmetrikus helyreállítás kockázatát. Az InvestEU programnak képesnek kell lennie arra, hogy létfontosságú támogatást nyújtson a vállalkozásoknak a helyreállítási szakaszban, beleértve a Covid19-válság által negatívan érintett azon kkv-k számára nyújtott tőketámogatást, amelyek az állami támogatások tekintetében 2019 végén még nem voltak nehéz helyzetben, ugyanakkor biztosítsa, hogy a befektetők erőteljesen összpontosítsanak az Unió olyan közép- és hosszú távú szakpolitikai prioritásaira, mint például az európai zöld megállapodás, az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv, az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégia, az új európai iparstratégia és a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülésének elvét. Jelentős mértékben növelnie kell az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint más végrehajtó partnerek kockázatvállalási képességét a gazdaság helyreállításának támogatása érdekében.

(26) Az uniós GDP Covid19-válságból eredő nagy mértékű csökkenése elkerülhetetlené teszi a negatív társadalmi hatásokat. A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy sürgősen és hatékonyan kezelni kell a stratégiai sebezhetőségeket az Unió veszélyhelyzet-reagálásának, valamint az egész gazdaság rezilienciájának és fenntarthatóságának javítása érdekében. Csak a reziliens, fenntartható, inkluzív és integrált uniós gazdaság képes fenntartani a belső piac integritását és az egyenlő versenyfeltételeket, ami a legnehezebb helyzetben lévő tagállamok és régiók javát is szolgálja.

(27) Az InvestEU Alapnak négy szakpolitikai keret alapján kell működnie, amelyek megfelelnek a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritásoknak, nevezetesen a fenntartható infrastruktúrának; a kutatásnak, innovációnak és digitalizációnak; a kkv-knak; és a szociális beruházásnak és készségeknek.

(28) Bár a kkv-kra irányuló szakpolitikai keretnek elsődlegesen a kkv-k támogatására kell összpontosítania, e keretből a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok is támogathatók. A közepes piaci tőkeértékű vállalatok a másik három szakpolitikai keretből jogosultak támogatásra.

(29) Amint azt az európai zöld megállapodás és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv rögzíti, az Unió 2030-as éghajlat-politikai céljának és 2050-es klímasemlegességi céljának megvalósításával járó társadalmi, gazdasági és környezeti következmények kezelése érdekében egy méltányos átállást támogató mechanizmust kell létrehozni. Ez a mechanizmus három pillérből - a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelet) létrehozandó Méltányos Átállást Támogató Alapból (1. pillér), az InvestEU program keretében célzott méltányos átállási programból (2. pillér) és a méltányos átállást támogató mechanizmus keretében biztosított közszektorhitelezési eszközről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közszektor-hitelezési eszközről szóló rendelet) létrehozandó közszektor-hitelezési eszközből (3. pillér) - állna. Ennek a mechanizmusnak azokra a régiókra kell összpontosítania, amelyeket a fosszilis tüzelőanyagoktól - többek között széntől, tőzegtől és olajpalától - való függőségük vagy kibocsátásintenzív ipari tevékenységeik okán a leginkább érint az átállás, és amelyek kevésbé képesek a szükséges beruházások finanszírozására. A méltányos átállási programnak a méltányos átállási területek számára is finanszírozási támogatást kell nyújtania a beruházások ösztönzéséhez. Az InvestEU tanácsadó központnak lehetőséget kell nyújtania az adott területek számára arra, hogy technikai segítségnyújtásban részesüljenek.

(30) A méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérének végrehajtása érdekében egy célzott méltányos átállási programot kell létrehozni az InvestEU program keretében, amely horizontálisan az összes szakpolitikai keretet átfogja, támogatva a további beruházásokat a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelettel összhangban létrehozott, méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben azonosított területek érdekében. E programnak a projektek széles körébe történő beruházásokat kell lehetővé tennie, összhangban az InvestEU program támogathatósági kritériumaival. A programból a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben azonosított területeken megvalósuló, vagy - még ha nem is magukon a területeken valósulnak meg - az ilyen területek átállásának javát szolgáló projektek részesülhetnek támogatásban, de csak akkor, ha a méltányos átállási területeken kívüli finanszírozás kulcsfontosságú az említett területek átállásához.

(31) Lehetővé kell tenni a stratégiai beruházások, többek között az európai közérdeket szolgáló jelentős projektek támogatását bármely szakpolitikai kereten belül, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra, továbbá a fokozott versenyképességre és rezilienciára, a vállalkozások és a munkahelyteremtés előmozdítására, valamint a stratégiai értékláncok megerősítésére.

(32) Az egyes szakpolitikai kereteknek két komponensből, az uniós komponensből és a tagállami komponensből kell állniuk. Az uniós komponensnek az egész Unióra kiterjedő vagy egy adott tagállamra jellemző piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket arányos módon kell kezelnie. A támogatásban részesülő műveleteknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamok, valamint a tagállamokon keresztül a regionális hatóságok számára arra, hogy a megosztott irányítás alatt álló alapokból származó forrásaik egy részével hozzájáruljanak az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy a hozzájárulási megállapodásban foglaltak szerint az felhasználható legyen konkrét piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését célzó finanszírozási vagy beruházási műveletekhez a saját területükön, többek között a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy távoli területeken, mint például az Unió legkülső régióiban, és ezáltal hozzájáruljanak a megosztott irányítás alatt álló alapok célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállami komponens keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára arra is, hogy további - többek között az (EU) 2021/241 rendelet szerint rendelkezésre bocsátott - összegekkel járuljanak hozzá az uniós garancia feltöltéséhez annak érdekében, hogy az a hozzájárulási megállapodásban megállapított célokból felhasználható legyen finanszírozási vagy beruházási műveletekhez, adott esetben helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések céljaira is. Ez többek között lehetővé tehetné tőketámogatás nyújtását a Covid19-válság által negatívan érintett azon kkv-k számára, amelyek az állami támogatások tekintetében 2019 végén még nem voltak nehéz helyzetben. Az InvestEU Alap uniós vagy tagállami komponenséből támogatott műveletek nem okozhatnak átfedéseket a magánfinanszírozással, vagy nem szoríthatják ki azt, és nem torzíthatják a versenyt a belső piacon.

(33) A tagállami komponenst kifejezetten úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a megosztott irányítás alatt álló alapok vagy a tagállami hozzájárulásokból származó egyéb - többek között az (EU) 2021/241 rendelet szerint rendelkezésre bocsátott - további összegek felhasználását az Unió által biztosított garancia feltöltéséhez. Ez a lehetőség növelné az uniós garancia hozzáadott értékét azáltal, hogy a támogatást a végső kedvezményezettek és projektek szélesebb köre számára nyújtaná, valamint diverzifikálná a megosztott irányítás alatt álló alapok vagy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek célkitűzéseinek elérését szolgáló eszközöket, miközben biztosítja a függő kötelezettségek következetes kockázatkezelését azáltal, hogy az uniós garanciát közvetett irányítás mellett hajtja végre. Az Uniónak garanciát kell nyújtania a Bizottság és a végrehajtó partnerek között a tagállami komponens keretében megkötött garanciamegállapodásokban előirányzott finanszírozási és beruházási műveletekre. A garancia feltöltését a megosztott irányítás alatt álló alapoknak vagy a tagállami hozzájárulásokból származó egyéb - többek között az (EU) 2021/241 rendelet szerint rendelkezésre bocsátott - további összegeknek kell biztosítaniuk a Bizottság által a műveletek jellege és az ebből eredő várható veszteségek alapján meghatározott és a tagállammal kötött hozzájárulási megállapodásban foglalt feltöltési rátának megfelelően. A tagállam pedig viszontgaranciát vállalna a várható veszteségeket meghaladó veszteségre, az Unió javára, amelynek mindaddig érvényben kell maradnia, amíg az adott tagállami komponenshez tartozó finanszírozási és beruházási műveletek folyamatban vannak. Ezeket a követelményeket az egyes - a lehetőséget önként választó - tagállamokkal kötött egységes hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni.

A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell az érintett tagállamban az InvestEU Alap szabályai alapján végrehajtandó egy vagy több konkrét garanciamegállapodást, valamint regionális forráselkülönítést. A feltöltési ráta eseti alapon történő meghatározásához el kell térni az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 211. cikkének (1) bekezdésétől. Ez a megoldás továbbá egységes szabályrendszert biztosít a központilag irányított alapokból vagy megosztott irányítás alatt álló alapokból támogatott költségvetési biztosítékokra, ami megkönnyítené kombinálásukat. Egy uniós garancia tagállami hozzájárulásokból származó egyéb - többek között az (EU) 2021/241 rendelet szerint rendelkezésre bocsátott - további összegekkel alátámasztott tagállami komponenshez kapcsolódó feltöltésének külső címzett bevételt kell képeznie.

(34) A maximális szakpolitikai hatás, a megvalósítási hatékonyság, valamint a megfelelő költségvetési és kockázatkezelési felügyelet biztosítása érdekében minden egyes partner relatív erősségeire támaszkodva olyan partnerséget kell létrehozni a Bizottság és az EBB csoport között, amelynek támogatnia kell az uniós garanciához való hatékony és inkluzív közvetlen hozzáférést.

(35) Az Uniót képviselő Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az Európai Befektetési Alap (EBA) tőkeemelésében annak érdekében, hogy az EBA továbbra is támogathassa az európai gazdaságot és annak helyreállítását. Az emelés fő célja az volna, hogy lehetővé tegye az EBA számára, hogy hozzájáruljon az InvestEU program végrehajtásához. Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fenntartsa az EBA tőkéjében való teljes részesedését. E célból megfelelő pénzügyi keretösszeget kell előirányozni a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben. 2020. december 3-án az EBA igazgatótanácsa úgy határozott, hogy javaslatot tesz a részvényeseknek az EBA jegyzett tőkéje engedélyezett legnagyobb összegének emelésére, ami 1 250 000 000 EUR-s tőkeinjekciót eredményezne. Az új részvények ára az EBA részvényesei által a nettó eszközértékre vonatkozóan elfogadott képleten alapul, és a befizetett részből és az ázsióból áll. Az EBA alapokmányának 7. cikkével összhangban minden egyes jegyzett részvény esetében a névérték 20%-át kell befizetni.

(36) A Bizottságnak az inkluzivitás és a működőképesség biztosítása érdekében az irányító szervek felállításáig az EBB csoport mellett ki kell kérnie más potenciális végrehajtó partnerek véleményét adott esetben a beruházási iránymutatásról, az éghajlat-politikai teljesítménykövetési rendszerről és a fenntarthatósági vizsgálattal kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokról és közös módszertanokról; ezt követően a végrehajtó partnereket az InvestEU program tanácsadó testületének és irányítóbizottságának keretei között kell bevonni.

(37) Az InvestEU Alapnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban részes harmadik országok, a csatlakozó országok, a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok és más országok hozzájárulása előtt, az Unió és ezen országok által megállapodott feltételek mellett, különös tekintettel az ilyen nyitottságnak a tagállamok gazdaságaira gyakorolt pozitív hatására. Ennek adott esetben lehetővé kell tennie az együttműködés folytatását a releváns országokkal, különösen a kutatás és innováció, valamint a kkv-k terén.

(38) Ez a rendelet megállapítja az InvestEU programnak az uniós garancia feltöltésén kívüli egyéb intézkedéseire vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amelynek a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás ^*  18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell jelentenie az Európai Parlament és a Tanács számára.

(39) Az uniós garanciából folyó áron 2 672 292 573 EUR-t az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet ^*  5. cikkével és II. mellékletével összhangban nyújtott kiegészítő allokációból származó, 2018-as árakon 1 000 000 000 EUR-nak megfelelő összegű forrásokból kell feltölteni. Ebből az összegből az InvestEU Tanácsadó Platform számára elkülönített, folyó áron 430 000 000 EUR-s teljes juttatásból folyó áron 63 800 000 EUR összeget kell nyújtani.

(40) A folyó áron 26 152 310 073 EUR összegű uniós garancia várhatóan több mint 372 000 000 000 EUR összegű további beruházást mozgósít uniós szinten, és azt indikatív módon kell allokálni a szakpolitikai keretek között.

(41) A Bizottság 2019. április 18-i nyilatkozata szerint a „Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok - akár valamely tagállam, akár az államháztartási szektorba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok - tematikus vagy több országra vonatkozó beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet ^*  5. cikkének (1) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet ^*  3. cikkének (4) bekezdése értelmében. Emellett a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottság meg fogja fontolni, hogy a rugalmasságról szóló bizottsági közleménnyel összefüggésben az ESBA esetében alkalmazottal azonos bánásmód milyen mértékben alkalmazható az InvestEU programra mint az ESBA utódeszközére a tagállamok által a tagállami komponens céljait szolgáló uniós garancia kiegészítő összegének finanszírozására készpénzben nyújtott egyszeri hozzájárulások tekintetében.”

(42) Az InvestEU Alapot alátámasztó uniós garanciát a Bizottságnak közvetett módon, a pénzügyi közvetítőket és adott esetben a végső kedvezményezetteket elérő végrehajtó partnerekre támaszkodva kell végrehajtania. A végrehajtó partnereket átlátható és összeférhetetlenségtől mentes módon kell kiválasztani. A végrehajtó partner - az InvestEU Alap támogathatósági kritériumainak megfelelő és célkitűzéseihez hozzájáruló - finanszírozási és beruházási műveleteinek támogatásához a Bizottságnak minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást kell kötnie, amely allokálja az InvestEU Alapból a garanciakapacitást. Az uniós garanciával kapcsolatos kockázatok kezelése nem akadályozhatja a végrehajtó partnereknek az uniós garanciához való közvetlen hozzáférését. A végrehajtó partnereknek, amint biztosították számukra az uniós garanciát az uniós komponens keretében, teljes felelősséget kell vállalniuk az egész beruházási folyamatért és a finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó átvilágításért. Az InvestEU Alapnak olyan projekteket kell támogatnia, amelyek kockázati profilja jellemzően magasabb, mint a végrehajtó partnerek rendes működése körében támogatott projekteké, és amelyek végrehajtása más magán- vagy állami forrásokból nem vagy nem ugyanolyan mértékben lett volna lehetséges az InvestEU Alapból nyújtott támogatás nélkül abban az időszakban, amelyben az uniós garancia felhasználható.

(43) Az InvestEU Alap számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amelynek funkciója arányos azzal a kizárólagos céljával, hogy biztosítsa az uniós garancia megfelelő felhasználását, összhangban a beruházási döntések politikai függetlenségének biztosításával. Ennek az irányítási struktúrának egy tanácsadó testületből, egy irányítóbizottságból és egy teljes mértékben független beruházási bizottságból kell állnia. Az irányítási struktúra összetételében összességében törekedni kell a nemek közötti egyensúly elérésére. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB csoport vagy más végrehajtó partnerek döntéshozatalába, és nem gyakorolhat befolyást arra, továbbá nem léphet ezek irányító szerveinek helyébe.

(44) Létre kell hozni egy - a végrehajtó partnerek és a tagállamok képviselőiből, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kinevezett egy szakértőből és a Régiók Bizottsága által kinevezett egy szakértőből álló - tanácsadó testületet az InvestEU Alap keretében bevezetett pénzügyi termékek igénybevételére vonatkozó információ- és eszmecsere, valamint a felmerülő igények és új termékek megvitatása - beleértve az egyes területeken jelentkező konkrét piaci hiányosságokat is - érdekében.

(45) Annak érdekében, hogy már a kezdetektől létrejöhessen a tanácsadó testület, a Bizottságnak egyéves ideiglenes időszakra ki kell neveznie a potenciális végrehajtó partnerek képviselőit. Ezt követően a garanciamegállapodásokat aláíró végrehajtó partnerek veszik át ezt a feladatot.

(46) A Bizottság és a végrehajtó partnerek képviselőiből, valamint az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből álló irányítóbizottságnak stratégiai és operatív iránymutatást kell meghatároznia az InvestEU Alap számára.

(47) A Bizottságnak értékelnie kell a végrehajtó partnerek által benyújtott finanszírozási és beruházási műveleteknek az összes uniós jogszabállyal és szakpolitikával való összeegyeztethetőségét. A finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó döntéseket pedig végső soron a végrehajtó partnernek kell meghoznia.

(48) Az InvestEU Alap támogathatósági kritériumainak megfelelő finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia keretében nyújtott támogatásra vonatkozóan a független szakértőkből álló beruházási bizottságnak kell következtetést levonnia, ezáltal biztosítva a külső szakértelmet a projektekkel kapcsolatos beruházások értékeléséhez. A különböző szakpolitikai területek és ágazatok lehető legteljesebb figyelembevétele érdekében a beruházási bizottságnak különböző formációkban kell üléseznie.

(49) A beruházási bizottság munkáját a Bizottság által működtetett független titkárságnak kell segítenie, amely a beruházási bizottság elnökének tartozik elszámolással.

(50) A Bizottságnak az InvestEU Alap végrehajtó partnereinek kiválasztásakor fontolóra kell vennie, hogy azok mennyiben képesek hozzájárulni az InvestEU Alap célkitűzéseihez és e célból saját forrásaikat bevonni, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a megfelelő földrajzi lefedettség és diverzifikáció, a magánbefektetők bevonása és a kockázatok megfelelő diverzifikálása, valamint a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló új megoldások kialakítása. Tekintettel a Szerződésekben meghatározott szerepére, tagállamokon átívelő működésre való képességére, valamint a jelenlegi pénzügyi eszközökről és az ESBA-ról szerzett tapasztalataira, az InvestEU Alap uniós komponense keretében továbbra is az EBB csoport kell, hogy maradjon a Bizottság fő végrehajtó partnere. Az EBB csoport mellett a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő pénzügyi termékeket kínáljanak, mivel a nemzeti és regionális szinten szerzett tapasztalataik és képességeik jól felhasználhatók lehetnek a közszektorbeli források által az Unió teljes területén gyakorolt hatás maximalizálásához, továbbá a projektek méltányos földrajzi egyensúlyának biztosításához. Az InvestEU programot oly módon kell végrehajtani, hogy az előmozdítsa az egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kisebb és újabb fejlesztési bankok és intézmények számára. Emellett lehetővé kell tenni más nemzetközi pénzügyi intézmények végrehajtó partnerként való bevonását különösen akkor, ha konkrét szakértelmük és tapasztalatuk alapján egyes tagállamokban komparatív előnyt jelentenek, és részvényeik többsége uniós tulajdonban van. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a költségvetési rendeletben megállapított feltételeket teljesítő egyéb szervezetek végrehajtó partnerekké váljanak.

(51) A jobb földrajzi diverzifikáció előmozdítása érdekében beruházási platformok hozhatók létre, amelyek ötvözik a végrehajtó partnerek és a pénzügyi eszközök felhasználása terén korlátozott tapasztalattal rendelkező más nemzeti fejlesztési bankok és intézmények erőfeszítéseit és szakértelmét. Az ilyen struktúrákat ösztönözni kell, többek között az InvestEU tanácsadó központ keretében rendelkezésre álló támogatás révén. A beruházási platformok használatának releváns ágazatokban való előmozdítása érdekében helyénvaló uniós, nemzeti és regionális szinten összefogni a társberuházókat, hatóságokat, szakértőket, oktatási, képzési és kutatási intézményeket, a releváns szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint egyéb releváns szereplőket.

(52) A tagállami komponenshez tartozó uniós garanciát bármely olyan végrehajtó partner számára kell allokálni, amely a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban támogatásra jogosult, beleértve a nemzeti vagy regionális fejlesztési bankokat vagy intézményeket, az EBB-t, az EBA-t és más nemzetközi pénzügyi intézményeket. A tagállami komponenshez tartozó végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes tagállamok javaslatait, a hozzájárulási megállapodásban feltüntetettek szerint. A költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban a Bizottságnak el kell végeznie a végrehajtó partner szabályainak és eljárásainak értékelését az arról való megbizonyosodás érdekében, hogy azok biztosítják-e az Unió pénzügyi érdekeinek a Bizottság által nyújtottal egyenértékű védelmét.

(53) A finanszírozási és beruházási műveletekről végső soron a végrehajtó partnernek kell döntenie a saját nevében, és azokat belső szabályaival, politikáival és eljárásaival összhangban kell végrehajtania, valamint saját pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolnia, vagy adott esetben nyilvánosságra hoznia a pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben. Következésképpen a Bizottságnak kizárólag az uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségeket kell elszámolnia és a garancia maximális összegét kell nyilvánosságra hoznia, beleértve a nyújtott garanciával kapcsolatos valamennyi releváns információt.

(54) Adott esetben az InvestEU Alapnak lehetővé kell tennie az uniós garanciának az uniós költségvetésből vagy más alapokból, mint például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) Innovációs Alapból finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal és/vagy pénzügyi eszközökkel való zökkenőmentes, gördülékeny és hatékony kombinálását, amennyiben ez meghatározott piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló beruházások jobb alátámasztásához szükséges.

(55) A végrehajtó partnerek által az InvestEU program keretében nyújtott olyan támogatás igénylése céljából benyújtott projekteknek, amely magában foglalja az InvestEU Alapból nyújtott támogatásnak más uniós programokból származó támogatással való kombinálását, teljes egészükben összhangban kell lenniük a releváns más uniós programokban meghatározott célkitűzésekkel és támogathatósági kritériumokkal. Az uniós garancia felhasználásáról az InvestEU program keretében kell döntést hozni.

(56) Az InvestEU tanácsadó központnak az EBB csoport vagy más tanácsadó partnerek, vagy közvetlenül a Bizottság által végrehajtott tanácsadási kezdeményezéseken keresztül támogatást kell nyújtania jelentős beruházási projektek kidolgozásához minden egyes szakpolitikai kerethez kapcsolódóan. Az InvestEU tanácsadó központnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó uniós célkitűzéshez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében elő kell mozdítania a földrajzi diverzifikációt. Az InvestEU tanácsadó központnak különös figyelmet kell fordítania a kis méretű projektek nagyobb portfóliókba való összevonására. A Bizottságnak, az EBB csoportnak és az egyéb tanácsadó partnereknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a tényleges földrajzi lefedettséget, figyelembe véve a helyi végrehajtó partnerek szakértelmét és helyi kapacitásait, valamint az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ^*  létrehozott Európai Beruházási Tanácsadó Platformot. Az Európai Számvevőszék „Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform: Az uniós beruházások élénkítésére létrehozott platform hatása egyelőre elenyésző” című 12/2020. sz. különjelentésének ^*  megállapításait gondosan figyelembe kell venni az InvestEU tanácsadó központ hatékonyságának és hatásának maximalizálása érdekében. Az InvestEU tanácsadó központnak központi ügyintézési pontot kell biztosítania a hatóságok és a projektgazdák számára az InvestEU tanácsadó központ keretében nyújtott projektfejlesztési támogatás tekintetében.

(57) Az InvestEU tanácsadó központot a Bizottságnak az EBB csoporttal mint fő partnerrel kell létrehoznia, és ennek során az Európai Beruházási Tanácsadó Platform révén szerzett tapasztalatokra kell építeni. A Bizottságnak kell felelnie az InvestEU tanácsadó központ szakpolitikai irányvonaláért, valamint a központi ügyintézési pont irányításáért. Az EBB csoportnak a szakpolitikai keretekben tanácsadási kezdeményezéseket kell tennie. Emellett az EBB csoportnak operatív szolgáltatásokat kell nyújtania a Bizottságnak, többek között a tanácsadási kezdeményezésekre vonatkozó stratégiai és szakpolitikai iránymutatásokban való közreműködés, a meglévő és az újonnan felmerülő tanácsadási kezdeményezések feltérképezése, a tanácsadási igények felmérése és ezen igények meglévő vagy új tanácsadási kezdeményezéseken keresztül történő optimális kezelésével kapcsolatban a Bizottság számára biztosított tanácsadás révén.

(58) Annak biztosításához, hogy a tanácsadási szolgáltatások földrajzi hatóköre minél szélesebb legyen az Unión belül, valamint hogy az InvestEU Alappal kapcsolatos helyi ismereteket sikeresen ki lehessen használni, szükség szerint és a meglévő támogatási rendszerek és a helyi partnerek jelenlétének figyelembevételével biztosítani kell az InvestEU tanácsadó központ helyi jelenlétét abból a célból, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. A helyi szintű tanácsadási támogatás megkönnyítése és a hatékonyság, a szinergiák és a tényleges földrajzi lefedettség Unió-szerte történő biztosítása érdekében az InvestEU tanácsadó központnak együtt kell működnie a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel, valamint részesülnie kell azok szakértelméből, és hasznosítania kell azt.

(59) Az InvestEU tanácsadó központnak tanácsadási támogatást kell nyújtania kis méretű projektek és az induló innovatív vállalkozások projektjei számára, különösen abban az esetben, ha az induló innovatív vállalkozások kutatási és innovációs beruházásaikat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogcímek, mint például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni, figyelembe véve ennek során az ilyen intézkedéseket végrehajtani képes egyéb meglévő szolgálatokat és azokkal szinergiák kialakítására törekedve.

(60) Az InvestEU Alap keretében projektfejlesztési és kapacitásépítési támogatást kell nyújtani a minőségi projektek kezdeményezéséhez szükséges szervezeti kapacitás és piacfejlesztési tevékenységek kialakításához. Az ilyen támogatással olyan pénzügyi közvetítőket is meg kell célozni, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy segítsék a kkv-kat a finanszírozáshoz való hozzáférésben és lehetőségeik teljes körű kiaknázásában. Emellett a tanácsadási támogatás célja olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik a támogatásra jogosult kedvezményezettek potenciális számának növelését a kialakulóban lévő piaci szegmensekben, különösen abban az esetben, ha egyes projektek kis mérete miatt jelentős ügyleti többletköltségekkel kellene számolni projektszinten, mint például a szociális finanszírozási ökoszisztéma, ezen belül a jótékonysági szervezetek vagy a kulturális és kreatív ágazatok esetében. A kapacitásépítési támogatást konkrét szakpolitikai területekre irányuló más uniós programok keretében végrehajtott intézkedéseket kiegészítve, azok mellett kell nyújtani. Erőfeszítést kell tenni a potenciális projektgazdák, különösen a helyi szervezetek és hatóságok kapacitásbővítésének támogatására is.

(61) Az InvestEU portált egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis biztosítására kell létrehozni a finanszírozási lehetőségeket kereső beruházási projektek láthatóságának fokozására, fokozottan összpontosítva arra, hogy a végrehajtó partnerek számára az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban levő lehetséges beruházási projektterveket biztosítsanak.

(62) Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel ^*  összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az InvestEU program keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásának kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat az (EU) 2020/2094 rendeletben előírt határidők betartását biztosító módon kell felhasználni.

(63) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás ^*  (22) és (23) bekezdése értelmében az InvestEU programot a konkrét nyomonkövetési követelményekkel összhangban gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokat érintő adminisztratív terheket és a túlszabályozást. Ezen követelményeknek adott esetben - az InvestEU program gyakorlati hatásai értékelésének alapjaként - mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk.

(64) Az uniós célkitűzések megvalósítása terén elért haladásra vonatkozó monitoring érdekében teljesítmény-, eredmény-és hatásmutatókon alapuló, megbízható monitoring keretrendszert kell alkalmazni. Az uniós polgárok felé történő elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU program terén elért haladásról, annak hatásairól és működéséről.

(65) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(66) Az InvestEU programra a költségvetési rendelet alkalmazandó. A rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a költségvetési biztosítékokra - vonatkozó szabályokat.

(67) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel ^* , valamint a 2988/95/EK, Euratom ^* , a 2185/96/EK, Euratom ^*  és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel ^*  összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok- többek között a csalás - megelőzésére, felderítésére, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv ^*  értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós alapokból részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós alapok felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(68) Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ^*  alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján hozott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvételére egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletben konkrét rendelkezést kell bevezetni, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(69) A 2013/755/EU tanácsi határozat ^*  alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az InvestEU program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(70) E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek beruházási iránymutatással és egy mutatókat tartalmazó eredménytáblával való kiegészítése, a teljesítménymutatók haladéktalan és rugalmas kiigazítása, valamint a feltöltési ráta kiigazítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a különböző szakpolitikai keretekhez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó beruházási iránymutatások elkészítése, az eredménytábla, e rendelet III. mellékletének a mutatók felülvizsgálata vagy kiegészítése céljából történő módosítása és a feltöltési ráta kiigazítása céljából. Az arányosság elvével összhangban ezeknek a beruházási iránymutatásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(71) A végrehajtó partner által a 2021. január 1-jétől a vonatkozó garanciamegállapodások aláírásáig tartó időszakban aláírt vagy megkötött finanszírozási és beruházási műveleteknek jogosultaknak kell lenniük az uniós garanciára, feltéve, hogy az ilyen műveletek szerepelnek a garanciamegállapodásban, megfelelnek a szakpolitikai ellenőrzésen vagy kedvező véleményt kapnak az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (az EBB alapokmánya) 19. cikkében előírt eljárás keretében, és azokat a beruházási bizottság mindkét esetben jóváhagyja.

(72) A költségvetési források felhasználásának optimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapján létrehozott releváns pénzügyieszköz-portfóliók és az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garancia kombinációját az e rendelet szerinti uniós garanciával. Az ilyen kombináció által létrehozott megnövelt kockázatviselési képességnek fokoznia kell az e rendelet szerinti uniós garancia hatékonyságát, és több támogatást kell lehetővé tennie a végső kedvezményezettek számára. A kombináció részletes szabályait a Bizottság és az EBB vagy az EBA közötti garanciamegállapodásban kell meghatározni. A kombináció feltételeinek összhangban kell lenniük a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással ^* .

(73) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az uniós szintű és a tagállamokra jellemző piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését, és új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére irányuló innovatív pénzügyi termékek uniós piacokon történő tesztelésének biztosítását, valamint az ilyen termékek elterjesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(74) Annak biztosítása céljából, hogy az adott szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az InvestEU Alapot, amely uniós garanciát nyújt a végrehajtó partnerek által végrehajtott olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogatására, amelyek hozzájárulnak az Unió belső politikáinak célkitűzéseihez.

Ez a rendelet létrehoz továbbá egy tanácsadói támogatási mechanizmust a befektetésre alkalmas projektek fejlesztésének és a finanszírozáshoz való hozzáférésnek a támogatásához, valamint a kapcsolódó kapacitásépítési támogatás biztosításához (a továbbiakban: az InvestEU tanácsadó központ). Továbbá létrehoz egy olyan adatbázist, amely biztosítja azoknak a projekteknek a láthatóságát, amelyekhez a projektgazdák finanszírozást keresnek, és amely tájékoztatást nyújt a befektetőknek a befektetési lehetőségekről (a továbbiakban: az InvestEU portál).

Ez a rendelet megállapítja az InvestEU program célkitűzéseit, költségvetését és az uniós garancia összegét a 2021-2027 közötti időszakra, az uniós finanszírozás formáit, valamint az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „InvestEU program”: az InvestEU Alap, az InvestEU tanácsadó központ, az InvestEU portál és a vegyes finanszírozási műveletek együttesen;

2. „uniós garancia”: az uniós költségvetés által nyújtott olyan általános, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható költségvetési garancia, amelynek keretében a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdése szerinti költségvetési biztosítékok a végrehajtó partnerekkel kötött egyedi garanciamegállapodások hatálybalépése révén válnak hatályossá;

3. „szakpolitikai keret”: az uniós garancia célzott támogatási területe, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint;

4. „komponens”: az uniós garancia egy része, amelyet az azt alátámasztó források eredete határoz meg;

5. „vegyes finanszírozási művelet”: az uniós költségvetésből támogatott olyan művelet, amelynek során az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy visszafizetendő támogatási formákat kombinálnak fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől vagy kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal; e fogalommeghatározás alkalmazásában az uniós költségvetésen kívüli forrásokból - mint például az EU ETS Innovációs Alapból - finanszírozott uniós programok az uniós költségvetésből finanszírozott uniós programoknak tekinthetők;

6. „EBB csoport”: az EBB, annak leányvállalatai, valamint az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (az EBB alapokmánya) 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott más szervezetek;

7. „pénzügyi hozzájárulás”: a végrehajtó partner hozzájárulása saját kockázatvállalási kapacitásának formájában, amelyet az uniós garanciával egyenlő feltételek mellett vagy más olyan formában nyújtanak, amely lehetővé teszi az InvestEU program hatékony végrehajtását, biztosítva egyúttal az érdekek megfelelő összehangolását;

8. „hozzájárulási megállapodás”: jogi eszköz, amely révén a Bizottság és egy vagy több tagállam a 10. cikkben megállapított feltételek szerint meghatározza az uniós garancia feltételeit a tagállami komponensben;

9. „pénzügyi termék”: olyan finanszírozási mechanizmus vagy megállapodás, amelynek értelmében a végrehajtó partner a 16. cikk szerinti bármely finanszírozási forma felhasználásával közvetlen vagy közvetített finanszírozást nyújt végső kedvezményezetteknek;

10. „finanszírozási és beruházási műveletek” vagy „finanszírozási vagy beruházási műveletek”: a végső kedvezményezetteknek pénzügyi termékeken keresztül közvetlenül vagy közvetve finanszírozást nyújtó műveletek, amelyeket a végrehajtó partner saját nevében, a saját belső szabályaival, politikáival és eljárásaival összhangban hajt végre, és a végrehajtó partner pénzügyi kimutatásaiban számol el, vagy adott esetben az ezen pénzügyi kimutatáshoz fűzött megjegyzésekben hoz nyilvánosságra;

11. „megosztott irányítás alatt álló alapok”: azok az alapok, amelyek lehetővé teszik, hogy azok egy része a költségvetési biztosíték feltöltésére legyen fordítható az InvestEU Alap tagállami komponens keretében, nevezetesen a 2021-2027-es időszakra vonatkozó Európai Regionális Fejlesztési Alapról és Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó ESZA+ rendelet) létrehozandó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapról (ETHAA) és az 508/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozandó Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA), és a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervekhez (KAP-stratégiai tervek) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet) létrehozandó Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA);

12. „garanciamegállapodás”: olyan jogi eszköz, amely révén a Bizottság és egy végrehajtó partner meghatározza a finanszírozási és beruházási műveletek uniós garanciával való fedezés céljából történő előterjesztésének, az említett műveletekre vonatkozó uniós garancia nyújtásának, valamint azok e rendelet szerinti végrehajtásának feltételeit;

13. „végrehajtó partner”: olyan támogatható partner, mint például egy pénzügyi intézmény vagy más pénzügyi közvetítő, amellyel a Bizottság garanciamegállapodást kötött;

14. „közös európai érdeket szolgáló jelentős projekt”: olyan projekt, amely megfelel az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló bizottsági közleményben vagy annak későbbi felülvizsgálataiban megállapított valamennyi kritériumnak;

15. „tanácsadási megállapodás”: olyan jogi eszköz, amely révén a Bizottság és a tanácsadó partner meghatározza az InvestEU tanácsadó központ megvalósításának feltételeit;

16. „tanácsadási kezdeményezés”: a beruházásokat támogató technikai segítség és tanácsadási szolgáltatások, beleértve a kapacitásépítést is, amelyet tanácsadó partnerek, a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek nyújtanak;

17. „tanácsadó partner”: olyan támogatható partner, mint például egy pénzügyi intézmény vagy más szervezet, amellyel a Bizottság tanácsadási megállapodást kötött egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtása céljából, azon tanácsadási kezdeményezéseken kívül, amelyeket a Bizottság által szerződtetett külső szolgáltatók vagy végrehajtó ügynökségek hajtanak végre;

18. „beruházási platform”: különleges célú gazdasági egység, kezelt számla, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmus vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmus, amelyen keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukban foglalhatják a következőket:

a) nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platform, amely egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fog össze;

b) határokon átnyúló, több országot érintő, regionális vagy makroregionális platform, amely egy adott földrajzi térségben végrehajtott beruházási projektekben érdekelt több tagállamból, régióból vagy harmadik országból származó partnereket fog össze;

c) tematikus platform, amely egy adott ágazat beruházási projektjeit fogja össze;

19. „mikrofinanszírozás”: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó ESZA+ rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott mikrofinanszírozás;

20. „nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személy, amely valamely tagállamtól vagy valamely tagállam központi, regionális vagy helyi szintű szervezetétől megbízást kap arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzen;

21. „kis- és középvállalkozás” vagy „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete értelmében vett mikro-, kis- vagy középvállalkozás ^* ;

22. „kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan szervezet, amely nem kkv, és amely legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztat;

23. „szociális vállalkozás”: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó ESZA+ rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott szociális vállalkozás;

3. cikk

Az InvestEU program célkitűzései

(1) Az InvestEU program általános célkitűzése az Unió szakpolitikai céljainak támogatása olyan finanszírozási és beruházási műveletek révén, amelyek hozzájárulnak:

a) az Unió versenyképességéhez, ideértve a kutatást, az innovációt és a digitalizációt;

b) a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz az uniós gazdaságban, az uniós gazdaság fenntarthatóságához, valamint annak a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodásban foglalt célkitűzések eléréséhez hozzájáruló környezeti és éghajlati dimenziójához, továbbá a minőségi munkahelyek létrehozásához;

c) az Unió társadalmi rezilienciájához, inkluzivitásához és innovációs képességéhez;

d) a tudományos és technológiai fejlődés, a kultúra, az oktatás és a képzés előmozdításához;

e) az uniós tőkepiacok integrációjához és a belső piac megerősítéséhez, beleértve az uniós tőkepiacok széttagoltságának kezelését, az uniós vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását és a fenntartható finanszírozás előmozdítását célzó megoldásokat;

f) a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához; vagy

g) az uniós gazdaság Covid19-válságot követő fenntartható és inkluzív helyreállításához, beleértve a Covid19-válság által negatívan érintett és az állami támogatások tekintetében 2019 végén még nem nehéz helyzetben lévő kkv-k számára nyújtott tőketámogatás révén, fenntartva és megerősítve a tárgyi eszközök és az immateriális javak meglévő stratégiai értékláncait, és új értékláncokat kialakítva, továbbá fenntartva és megerősítve az Unió stratégiai jelentőségű, a kritikus - akár fizikai, akár virtuális - infrastruktúrákkal, transzformatív technológiákkal, áttörést jelentő innovációkkal, valamint a vállalkozások és a fogyasztók számára biztosított inputokkal kapcsolatos tevékenységeit, beleértve a közös európai érdeket szolgáló jelentős projekteket, és támogatva a fenntartható átállást;

h) ^*  a „Stratégiai Technológiák Európáért” Platformnak (STEP) az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  2. cikkében említett célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatása.

(2) Az InvestEU program egyedi célkitűzései a következők:

a) a fenntartható infrastruktúrával kapcsolatos finanszírozási és beruházási műveletek támogatása a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett területeken;

b) a kutatással, az innovációval és a digitalizációval kapcsolatos finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, ideértve az innovatív vállalatok növekedésének, valamint a technológiák piaci bevezetésének támogatását is, a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett területeken;

c) a kkv-k, valamint a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutásának és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése, valamint az ilyen kkv-k globális versenyképességének javítása;

d) a mikrofinanszírozáshoz és a finanszírozáshoz jutásnak, valamint a mikrofinanszírozás és a finanszírozás rendelkezésre állásának bővítése a szociális vállalkozások esetében, a szociális beruházásokkal, kompetenciákkal- és készségekkel kapcsolatos finanszírozási és beruházási műveletek támogatása, valamint a szociális beruházási piacok fejlesztése és konszolidálása érdekében a 8. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett területeken.

4. cikk

Az uniós garancia költségvetése és összege

(1) A 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia összege folyó áron 26 152 310 073 EUR. Az uniós garancia feltöltési rátája 40%. A 35. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett összeget szintén figyelembe kell venni az ebből a feltöltési rátából eredő feltöltéshez való hozzájárulás vonatkozásában.

Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tagállami komponens céljára az uniós garanciából kiegészítő összeg biztosítható, amennyiben az egyes tagállamok allokálják a megfelelő összegeket az ERFA, ESZA+, Kohéziós Alap és ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállási Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az említettekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet) megállapított rendelkezések és az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint.

A tagállami komponens céljára a tagállamok készpénz vagy garancia formájában is nyújthatják az uniós garancia kiegészítő összegét. A készpénzben nyújtott összeg a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének második mondatával összhangban külső címzett bevételnek minősül.

Az első albekezdésben említett uniós garancia összege növelhető az e rendelet 5. cikkében említett harmadik országoktól származó hozzájárulásokkal is, azok teljes pénzösszegét feltöltve a költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésével összhangban.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegből folyó áron 14 825 000 000 EUR összeget az (EU) 2020/2094 rendelet 1. cikkében említett műveletvégrehajtási intézkedésekre, az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésében említett célkitűzésekhez kell allokálni.

Az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett összegből folyó áron 11 327 310 073 EUR összeget a 3. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzésekhez kell allokálni.

Az első bekezdés első albekezdésében említett összegek csak az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett időponttól állnak rendelkezésre.

Az uniós komponens céljára az uniós garancia indikatív felosztását e rendelet I. melléklete tartalmazza. A Bizottság szükség esetén a 3. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett egyes célkitűzések tekintetében legfeljebb 15%-kal eltérhet az I. mellékletben említett összegektől. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot bármely ilyen eltérésről.

(3) A VI. és a VII. fejezetben előírt intézkedések végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 430 000 000 EUR.

(4) A (3) bekezdésben említett összeg felhasználható az InvestEU program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra is, mint például előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve az intézményi információtechnológiai rendszereket is.

5. cikk

Az InvestEU Alaphoz társult harmadik országok

Az InvestEU Alap e rendelet 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós komponense és a 8. cikk (1) bekezdésében említett egyes szakpolitikai keretek a költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének értelmében hozzájárulásokat kaphatnak a következő harmadik országoktól egyes pénzügyi termékekben való részvétel céljából:

a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az EGT tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban;

b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az ezen országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az ezen országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

c) az európai szomszédságpolitika országai, az ezen országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az ezen országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban;

d) más harmadik országok, a harmadik ország uniós programokban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a neki biztosított előnyök tekintetében;

ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyedi programokhoz való pénzügyi hozzájárulások és azok igazgatási költségeinek kiszámítását;

iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört az uniós programra vonatkozóan;

iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Az e cikk első bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) Az uniós garancia végrehajtása közvetett irányítással történik a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szerveken keresztül. Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás egyéb formáit közvetlen vagy közvetett irányítással kell végrehajtani a költségvetési rendelettel összhangban, ideértve a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat és az e cikkel összhangban végrehajtott vegyes finanszírozási műveleteket, a lehető legzökkenőmentesebben és oly módon, amely biztosítja az uniós szakpolitikák hatékony és koherens támogatását.

(2) Az uniós garancia által fedezett olyan finanszírozási és beruházási műveleteknek, amelyek az e rendelet szerinti támogatásokat egy vagy több más uniós program keretében nyújtott támogatással vagy az EU ETS Innovációs Alap által nyújtott támogatásokkal kombináló vegyes finanszírozási műveletek részét képezik:

a) összhangban kell lenniük a szakpolitikai célkitűzésekkel és meg kell felelniük azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumoknak, amelynek keretében a támogatást nyújtják;

b) meg kell felelniük ennek a rendeletnek.

(3) Azon vegyes finanszírozási műveleteknek, amelyek olyan pénzügyi eszközt tartalmaznak, amelyeket teljes mértékben más uniós programok vagy az EU ETS Innovációs Alap által finanszíroznak, az e rendelet szerinti uniós garancia felhasználása nélkül, összhangban kell lenniük a szakpolitikai célkitűzésekkel, és meg kell felelniük azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumoknak, amelynek keretében a támogatást nyújtják.

(4) Az e cikk (2) bekezdésével összhangban az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett vegyes finanszírozási művelet részét képező, az uniós költségvetésből nyújtott, nem visszafizetendő támogatási formákról és pénzügyi eszközökről a releváns uniós program szabályai szerint kell döntést hozni, és azokat a vegyes finanszírozási művelet keretében e rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

Az ilyen vegyes finanszírozási műveletekre vonatkozó jelentéstételnek ki kell terjednie a műveletek szakpolitikai célkitűzésekkel és azon uniós program szabályaiban meghatározott támogathatósági kritériumokkal való összhangjára, amelynek keretében a támogatást odaítélik, valamint az e rendeletnek való megfelelésükre is.

7. cikk

Portfóliók kombinációja

(1) Az e rendelet szerinti uniós garancia keretében nyújtott támogatás, a 2014-2020 közötti programozási időszakban a programok által létrehozott pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott uniós támogatás, valamint az (EU) 2015/1017 bizottsági végrehajtási rendelettel létrehozott uniós garancia keretében nyújtott uniós támogatás kombinálható az EBB vagy az EBA által e rendelet alapján végrehajtandó pénzügyi termékekben.

(2) A 19. cikk (2) bekezdésétől és a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, az e rendelet szerinti uniós garancia fedezheti a 19. cikk (2) bekezdésében említett veszteségeket is az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi termékek által támogatott finanszírozási és beruházási műveletek teljes portfóliójával kapcsolatban.

Az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök célkitűzései ellenére az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközökből eredő pénzügyi kötelezettségek fedezésére szolgáló feltöltési összegek felhasználhatók az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékek által támogatott finanszírozási és befektetési műveletek teljes portfóliójával kapcsolatos veszteségek fedezésére.

(3) ^*  Az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékekből származó veszteséget, bevételt és visszafizetést, valamint a potenciálisan visszafizetett összegeket arányosan kell felosztani az adott pénzügyi termékhez kombinált uniós támogatást nyújtó, az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközök és uniós garanciák között.

Az első albekezdéstől eltérve, amikor a pénzügyi eszközökből származó támogatást az e rendelet szerinti uniós garanciához és/vagy az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garanciához képest alárendelt helyzetben lévő pénzügyi termékben kombinálják, az (1) bekezdésben említett pénzügyi termékekből származó veszteséget, bevételt és visszafizetést, valamint a potenciálisan visszafizetett összegeket nem arányos alapon is fel lehet osztani a pénzügyi eszközök és az e rendelet szerinti uniós garancia és/vagy az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia között.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi termékekre vonatkozó feltételeket, beleértve a veszteségek, a bevételek, a visszafizetések és a visszafizetett összegek arányos részét a 17. cikkben említett garanciamegállapodásban kell meghatározni.

II. FEJEZET

Az InvestEU Alap

8. cikk

Szakpolitikai keretek

(1) Az InvestEU Alap a következő négy szakpolitikai keret alapján működik, amelyek meghatározott hatókörén belül kezelni kell a piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket:

a) a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keret, amely magában foglalja a közlekedés, azon belül a multimodális közlekedés, a közúti közlekedésbiztonság - egyebek mellett a halálos kimenetelű közúti balesetek és súlyos sérülések 2050-ig történő felszámolására irányuló uniós célkitűzéssel összhangban -, a vasúti és közúti infrastruktúra felújítása és karbantartása, az energiaügy - különösen a megújuló energia -, a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai kerettel összhangban az energiahatékonyság, az energiamegtakarítás és az épületek összekapcsolt energiaellátási, -tárolási, digitális és közlekedési rendszerekbe való integrálására összpontosító épületfelújítási projektek, az összekapcsolási szint javítása, a digitális konnektivitás és hozzáférés, beleértve a vidéki térségeket is, a nyersanyagellátás és -feldolgozás, a világűr, az óceánok, a víz, beleértve a belvízi utakat is, a hulladékhierarchiának és a körforgásos gazdaságnak megfelelő hulladékgazdálkodás, a természeti és más környezeti infrastruktúra, a kulturális örökség, az idegenforgalom, a berendezések, a mobil eszközök területére, valamint az Uniónak a környezeti vagy az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával összefüggő vagy társadalmi fenntarthatósági célkitűzéseihez hozzájáruló, és az uniós környezetvédelmi vagy társadalmi fenntarthatósági normáknak megfelelő innovatív technológiák bevezetésére irányuló fenntartható beruházásokat;

b) a kutatásra, innovációra és digitalizációra vonatkozó szakpolitikai keret, amely magában foglalja a kutatási, termékfejlesztési és innovációs tevékenységeket, a technológiák és kutatási eredmények piaci hasznosítását a piaci kulcsszereplők és a vállalkozások közötti együttműködés támogatásához, az innovatív megoldások bemutatását és bevezetését, valamint az innovatív vállalkozások növekedéséhez nyújtott támogatást, továbbá az uniós ipar digitalizálását;

c) a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret, amely magában foglalja elsősorban a kkv-k, köztük az innovatív kkv-k, valamint a kulturális és a kreatív ágazatokban működő kkv-k, továbbá a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutását és a finanszírozás rendelkezésre állását;

d) a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó szakpolitikai keret, amely magában foglalja a mikrofinan-szírozást, a szociális vállalkozások finanszírozását, a szociális gazdaságot, valamint a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedéseket, a készségfejlesztést, az oktatást, a képzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, a szociális infrastruktúrát, többek között az egészségügyi és oktatási infrastruktúrát, valamint a szociális lakásokat és a diákszállásokat, a szociális innovációt, az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, a befogadást és az akadálymentességet, a társadalmi célú kulturális és kreatív tevékenységeket, a kiszolgáltatott személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok integrációját.

(2) Egy méltányos átállási programot kell horizontálisan létrehozni valamennyi szakpolitikai keretben. Ez a program olyan beruházásokat foglal magában, amelyek az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlatpolitikai céljának elérésére és a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességére irányuló átállási folyamatból eredő társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokat kezelik, valamint a tagállamok által a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kidolgozott, a méltányos átállásra vonatkozó tervben azonosított területek javát szolgálják.

(3) Valamennyi szakpolitikai keret stratégiai beruházásokat foglalhat magában, beleértve a közös európai érdeket szolgáló jelentős projekteket is, olyan végső kedvezményezettek támogatására, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra, a fokozott rezilienciára és a stratégiai értékláncok megerősítésére.

A védelmi és űrágazattal, valamint a kiberbiztonsággal, továbbá a kritikus ágazatokban tényleges és közvetlen biztonsági következményekkel járó konkrét projekttípusokkal kapcsolatos stratégiai beruházások esetében az Unió és tagállamai biztonságának védelme érdekében az e cikk (9) bekezdésével összhangban elfogadott beruházási iránymutatásnak (a továbbiakban: a beruházási iránymutatás) korlátozásokat kell meghatároznia a harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alá tartozó végső kedvezményezettekre és azon végső kedvezményezettekre, amelyek ügyvezetése az Unión kívül van. E korlátozásokat az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseiben és az Európai Unió űrprogramjának és Űrprogramügynökségének létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet, továbbá az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a támogatható szervezetekre vonatkozó elvekkel összhangban kell meghatározni.

A beruházási iránymutatás meghatározza az egyéb területek végső kedvezményezettjeinek ellenőrzésével és ügyvezetésével, valamint a közvetítők ellenőrzésével kapcsolatban szükséges követelményeket az alkalmazandó közrendi vagy biztonsági megfontolásokra tekintettel. E követelményeket figyelembe véve az irányítóbizottság szükség esetén további követelményeket határoz meg.

(4) Amennyiben a beruházási bizottságnak előterjesztett finanszírozási vagy beruházási művelet több szakpolitikai kerethez tartozik, azt ahhoz a szakpolitikai kerethez kell rendelni, amelyik alá fő célkitűzése vagy alprojektjei többségének fő célkitűzése tartozik, kivéve, ha a beruházási iránymutatás másként rendelkezik.

(5) A finanszírozási és beruházási műveleteket át kell világítani annak megállapítása érdekében, hogy van-e környezeti, éghajlati vagy társadalmi hatásuk. Ha az említett műveleteknek van ilyen hatásuk, akkor éghajlat-politikai, környezeti és társadalmi fenntarthatósági vizsgálatnak kell alávetni azokat a káros hatások minimalizálása és az éghajlat-politikai, környezeti és társadalmi előnyök maximalizálása érdekében. E célból a támogatást igénylő projektgazdáknak a (6) bekezdésben említett iránymutatás alapján megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk. Az iránymutatásban meghatározott méretkorlát alatti projekteket nem kell vizsgálni. Az éghajlat-politikai célkitűzésekkel össze nem egyeztethető projektek nem jogosultak az e rendelet szerinti támogatásokra. Amennyiben a végrehajtó partner következtetései szerint nincs szükség fenntarthatósági vizsgálat elvégzésére, indokolást nyújt be a beruházási bizottság felé.

(6) A Bizottság fenntarthatósági iránymutatást dolgoz ki, amely az uniós környezetvédelmi és társadalmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban - és megfelelően figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülésének elvét - lehetővé teszi a következőket:

a) az alkalmazkodást illetően: az éghajlatváltozás potenciális kedvezőtlen hatásaival szembeni rezilienciának az éghajlattal szembeni sebezhetőség és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok értékelése révén való biztosítása, adott esetben releváns alkalmazkodási intézkedések révén; valamint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését illetően: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költségeinek és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések kedvező hatásainak integrálása a költség-haszon elemzésbe;

b) a projektek által a természeti tőke alapvető elemeire, vagyis a levegőre, vízre, talajra és a biológiai sokféleségre gyakorolt összhatás figyelembevétele;

c) a projektek társadalmi hatásának felmérése többek között a nemek közötti egyenlőség, egyes területek vagy népességcsoportok társadalmi befogadása, valamint olyan területek és ágazatok gazdasági fejlődése tekintetében, amelyek strukturális kihívásokkal, mint például a gazdaság dekarbonizációjának szükségességével szembesülnek;

d) az éghajlat-politikai célkitűzések elérésével össze nem egyeztethető projektek azonosítása;

e) az (5) bekezdésben előírt átvilágítás céljából iránymutatás nyújtása a végrehajtó partnereknek.

(7) A végrehajtó partnerek rendelkezésre bocsátják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló beruházások nyomon követéséhez szükséges információkat a Bizottság által nyújtandó iránymutatás alapján.

(8) A végrehajtó partnereknek azt kell célul kitűzniük, hogy a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai kerethez tartozó beruházások legalább 60%-át az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésére fordítják.

A Bizottság a végrehajtó partnerekkel együtt törekszik annak biztosítására, hogy az uniós garanciából a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó szakpolitikai keretre fordított rész elosztása során ügyeljenek az (1) bekezdés a) pontjában említett különböző területek közötti egyensúly megteremtésére.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az egyes szakpolitikai keretekre vonatkozó beruházási iránymutatás meghatározásával való kiegészítése céljából. A beruházási iránymutatásban meg kell határozni az e cikk (2) bekezdésében említett méltányos átállási program végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket is. A beruházási iránymutatást az EBB csoporttal és más potenciális végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva kell elkészíteni.

(10) A beruházási iránymutatás a védelmi és űrágazat, valamint a kiberbiztonság terén végrehajtott stratégiai finanszírozási és beruházási műveletek esetében korlátozásokat határozhat meg a szellemi tulajdonjogoknak a kritikus technológiák és az Unió és tagállamai biztonságának megóvásához fontos technológiák számára történő átruházása és engedélyezése tekintetében, tiszteletben tartva a tagállamok hatáskörét az exportellenőrzés terén.

(11) A Bizottság a végrehajtó partnerek, a beruházási bizottság és a tanácsadó partnerek rendelkezésére bocsátja a beruházási iránymutatás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó információkat.

9. cikk

Komponensek

(1) A 8. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretek egy uniós komponensből és egy tagállami komponensből állnak. E komponensek piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kezelnek a következők szerint:

a) az uniós komponensnek a következő helyzeteket kell kezelnie:

i. az uniós szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek;

ii. az egész Unióra vagy egy tagállamra jellemző piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek; vagy

iii. olyan piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, amelyek innovatív pénzügyi megoldások és piaci struktúrák kidolgozását teszik szükségessé, különösen az új vagy összetett piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek;

b) a tagállami komponensnek egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és célja a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok vagy a valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további összeg szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok kezelése révén.

(2) Az (1) bekezdésben említett komponenseket adott esetben egymást kiegészítő módon kell felhasználni egy adott finanszírozási vagy beruházási művelet támogatására, többek között a két komponensből származó támogatást kombinálva.

10. cikk

A tagállami komponensre alkalmazandó egyedi rendelkezések

(1) Az egyes tagállamok által az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezések szerint vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint önkéntes alapon allokált összegeket vagy az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban készpénzben nyújtott összegeket a tagállami komponenshez tartozó uniós garanciának az érintett tagállamban végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletek fedezésére szolgáló részének feltöltésére vagy az InvestEU tanácsadó központhoz nyújtott lehetséges hozzájárulásra kell felhasználni. Ezeket az összegeket a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben a partnerségi megállapodás kidolgozására és benyújtására vonatkozóan megállapított rendelkezésekben említett partnerségi megállapodásban és az InvestEU-hoz hozzájáruló programokban vagy a KAP-stratégiai tervben meghatározott szakpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásra kell felhasználni az (EU) 2021/241 rendelet alapján létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott releváns intézkedések végrehajtása érdekében, vagy egyéb esetekben a hozzájárulási megállapodásban megállapított célokra, a hozzájárulás összegének eredetétől függően.

(2) Az uniós garancia tagállami komponenshez tartozó részének létrehozásához a tagállam és a Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás megkötésére van szükség.

E cikk e bekezdésének negyedik albekezdése és (5) bekezdése a tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további összegekre nem alkalmazandó.

E cikknek az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezések szerint vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint allokált összegekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a tagállamok által nyújtott, az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett további összegekre vonatkozó hozzájárulási megállapodásra.

A tagállam és a Bizottság megköti a hozzájárulási megállapodást vagy annak módosítását a partnerségi megállapodást a partnerségi megállapodás jóváhagyására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezések alapján jóváhagyó, vagy a KAP stratégiai tervet a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendelet alapján jóváhagyó bizottsági határozatot követő négy hónapon belül, vagy a valamely programot az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban módosító vagy valamely KAP-stratégiai tervet az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezésekkel összhangban módosító bizottsági határozattal egyidejűleg.

Két vagy több tagállam közös hozzájárulási megállapodást köthet a Bizottsággal.

A költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia feltöltési rátáját 40%-ban kell meghatározni, és az a felhasználni szándékozott pénzügyi termékek kockázatainak figyelembevétele céljából az egyes hozzájárulási megállapodásokban lefelé vagy felfelé módosítható.

(3) A hozzájárulási megállapodás legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia érintett tagállamra vonatkozó részének teljes összege, a garanciarész feltöltési rátája, a megosztott irányítás alá tartozó alapokból származó hozzájárulás összege vagy a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében nyújtott összeg, a feltöltési szakasz, valamint az ebből eredő függő kötelezettség összege, amelyet az érintett tagállam által nyújtott viszontgaranciával kell fedezni;

b) a pénzügyi termékeket és azok minimális multiplikátorhatását, a földrajzi lefedettséget - ideértve szükség esetén a regionális lefedettséget -, a projektek típusait, a beruházási időszakot és adott esetben a végső kedvezményezettek és a támogatható közvetítők kategóriáit tartalmazó tagállami stratégia;

c) a 15. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban javasolt potenciális végrehajtó partner(ek) és a Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy tájékoztassa az érintett tagállamot a kiválasztott végrehajtó partner(ek)ről;

d) a megosztott irányítás alá tartozó alapokból vagy a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban nyújtott összegekből az InvestEU tanácsadó központhoz nyújtott bármely hozzájárulás;

e) éves jelentés tagállam számára történő benyújtására vonatkozó kötelezettségek, beleértve a partnerségi megállapodásban, a programban, a KAP-stratégiai tervben vagy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó és a hozzájárulási megállapodásban említett releváns mutatókra vonatkozó jelentéstételt;

f) az uniós garancia tagállami komponenshez tartozó részéhez kapcsolódó díjazásra vonatkozó rendelkezések;

g) az uniós komponenshez tartozó források bármely kombinációja a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően, ideértve egy többrétegű struktúra kialakítását a kockázatok jobb fedezése érdekében.

(4) ^*  A hozzájárulási megállapodásokat a Bizottság hajtja végre a végrehajtó partnerekkel kötött, 17. cikk szerinti garanciamegállapodások, valamint a tanácsadó partnerekkel kötött, a 25. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti tanácsadási megállapodások útján.

Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor garanciamegállapodás megkötésére, a hozzájárulási megállapodást közös megegyezéssel meg kell szüntetni vagy meg kell hosszabbítani. Amennyiben a hozzájárulási megállapodás megkötésétől számított 12 hónapon belül nem kerül sor a hozzájárulási megállapodás szerinti összeg teljes mértékű lekötésére egy vagy több garanciamegállapodás keretében, akkor azt az összeget megfelelően módosítani kell. A feltöltésnek a tagállamok által az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ^*  megállapított rendelkezések szerint vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az említett rendeletekkel összhangban. A feltöltésnek valamely tagállam által az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

Amennyiben a garanciamegállapodás az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezésekben vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezésekben vagy az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban nyújtott összegekre vonatkozó garanciamegállapodás esetében a releváns hozzájárulási megállapodásban meghatározott időtartamon belül nem kerül megfelelően végrehajtásra, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell. A feltöltésnek a tagállamok által az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezések szerint vagy az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét újra fel kell használni az említett rendeletekkel összhangban. A feltöltésnek valamely tagállam által az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint allokált összegekhez kapcsolódó, fel nem használt összegét vissza kell fizetni a tagállamnak.

(5) A tagállami komponenshez tartozó uniós garancia hozzájárulási megállapodásban meghatározott részének feltöltésére a következő szabályok alkalmazandók:

a) az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a feltöltés bármely, adott évben fennmaradó többletét - amelynek kiszámítása a hozzájárulási megállapodásban meghatározott feltöltési rátának megfelelő összeg és a feltöltés tényleges összegének összehasonlításával történik - újra fel kell használni az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap és az ETHAA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított rendelkezések és az EMVA InvestEU program útján történő felhasználására vonatkozóan a KAP stratégiai tervekre vonatkozó rendeletben megállapított rendelkezések szerint;

b) a költségvetési rendelet 213. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett feltöltési szakaszt követően a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének rendelkezésre állása során nem kerül sor évente feltöltésre;

c) a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részére vonatkozó lehívások eredményeként az adott részhez kapcsolódó feltöltés szintje az eredeti feltöltés 20%-a alá süllyed;

d) amennyiben a tagállami komponenshez tartozó uniós garancia adott részének feltöltési szintje eléri az eredeti feltöltés 10%-át, az érintett tagállam az eredeti feltöltés összegének legfeljebb 5%-át kitevő összeggel a Bizottság kérésére hozzájárul a költségvetési rendelet 212. cikkében említett közös tartalékalaphoz.

(6) A 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett összegek tekintetében az éves többletek és feltöltések kezelését a feltöltési szakaszt követően a hozzájárulási megállapodás határozza meg.

III. FEJEZET

A Bizottság és az EBB csoport közötti partnerség

11. cikk

A partnerség hatóköre

(1) A Bizottság és az EBB csoport e rendelet szerint partnerséget hoz létre az InvestEU program végrehajtásának támogatása, valamint egységességének, inkluzivitásának, addicionalitásának és hatékony megvalósításának előmozdítása céljából. E rendelettel összhangban és a (3) bekezdésben említett megállapodásokban részletesebben meghatározott módon az EBB csoport:

a) végrehajtja az uniós garancia 13. cikk (4) bekezdésében meghatározott részét;

b) támogatja az InvestEU Alap uniós komponensének és adott esetben tagállami komponensének végrehajtását, különösen a következők révén:

i. a 8. cikk (9) bekezdésének megfelelően a potenciális végrehajtó partnerekkel együtt hozzájárulás a beruházási iránymutatáshoz, a 22. cikkel összhangban hozzájárulás az eredménytábla kialakításához és hozzájárulás az InvestEU Alap operatív iránymutatásait meghatározó egyéb dokumentumokhoz;

ii. a végrehajtó partnerek finanszírozási és beruházási műveleteivel kapcsolatos kockázati módszertan és a kockázatfeltérképezési rendszer meghatározása a Bizottsággal és a potenciális végrehajtó partnerekkel együtt annak érdekében, hogy lehetővé váljon az ilyen műveletek közös minősítési skálán történő értékelése;

iii. a Bizottság kérésére és az érintett potenciális végrehajtó partnerrel egyetértésben az adott potenciális végrehajtó partner rendszereire vonatkozó értékelés elvégzése és az ezen rendszerekkel kapcsolatos célzott technikai tanácsadás, amennyiben és olyan mértékben, amennyire azt az adott potenciális végrehajtó partner által tervezett pénzügyi termékek végrehajtására vonatkozó pilléralapú értékelés ellenőrzésének következtetései megkövetelik;

iv. nem kötelező erejű vélemény készítése a banki szempontokról, különösen az uniós garanciának az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnerrel kötendő garanciamegállapodásban meghatározottak szerint az adott végrehajtó partner számára allokálandó részéhez kapcsolódó pénzügyi kockázatról és pénzügyi feltételekről;

v. szimulációk és előrejelzések készítése az összesített portfólió pénzügyi kockázatairól és megtérüléséről a Bizottsággal egyeztetett feltételezések alapján;

vi. az összesített portfólió pénzügyi kockázatának mérése és pénzügyi jelentések készítése az összesített portfólióról; valamint

vii. a Bizottság kérésére és a végrehajtó partnerrel egyetértésben az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett megállapodásban foglalt átalakítási és behajtási szolgáltatások nyújtása a Bizottság számára a 17. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban, amennyiben az adott végrehajtó partner a releváns garanciamegállapodás szerint már nem felel az átalakítási és behajtási tevékenységek elvégzéséért;

c) nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény kérésére a 25. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kapacitásépítési és más szolgáltatásokat nyújthat az adott nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény részére az uniós garancia által támogatott pénzügyi termékek végrehajtásával kapcsolatban;

d) az InvestEU tanácsadó központtal kapcsolatban:

i. a 25. cikkben említett tanácsadási kezdeményezések és az ennek a pontnak az ii. alpontjában említett operatív feladatok céljára legfeljebb 300 000 000 EUR összeget kap a 4. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből;

ii. tanácsot ad a Bizottságnak és a (3) bekezdés c) pontjában említett megállapodásban meghatározott operatív feladatokat lát el a következők révén:

- támogatás nyújtása a Bizottságnak az InvestEU tanácsadó központ kialakításával, létrehozásával és működésével kapcsolatban,

- azon tanácsadási támogatás iránti kérelmek értékelése, amelyeket a Bizottság nem tekint a meglévő tanácsadási kezdeményezések körébe tartozóknak, azzal a céllal, hogy támogassa a Bizottság allokációval kapcsolatos döntését a 25. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott központi ügyintézési pont keretében kapott tanácsadási kérelmekkel kapcsolatban,

- támogatás nyújtása a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények részére tanácsadói képességeiknek a tanácsadási kezdeményezésekben való részvétel céljából történő fejlesztésével kapcsolatos, a 25. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett kapacitásépítés - ilyen bankok vagy intézmények kérésére történő - biztosítása révén,

- a Bizottság és egy potenciális tanácsadó partner kérésére, valamint az EBB csoport egyetértése függvényében a Bizottság nevében megállapodás kötése a tanácsadó partnerrel tanácsadási kezdeményezések megtétele céljából.

Az EBB csoport biztosítja, hogy az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett feladatait tanácsadó partnerként betöltött szerepétől teljes mértékben függetlenül lássa el.

A Bizottság adott esetben az EBB csoport az első albekezdés b) pontjának iv. alpontjában említett véleményének megállapításai alapján kapcsolatba lép a végrehajtó partnerrel. A Bizottság döntéshozatalának eredményéről tájékoztatja az EBB csoportot.

(2) A Bizottság által az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának ii., iv., v. és vi. alpontja szerint az EBB csoportnak átadott, banki tevékenységekkel összefüggő információknak az EBB csoport ezen alpontok szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez feltétlenül szükséges információkra kell korlátozódniuk. A Bizottság az EBB csoporttal és a potenciális végrehajtó partnerekkel szoros párbeszédet folytatva határozza meg az említett banki tevékenységekkel összefüggő információk jellegét és körét, figyelembe véve az uniós garanciával való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit, a végrehajtó partner bizalmas üzleti adatokkal kapcsolatos jogos érdekeit, valamint az EBB csoport igényeit az említett pontokban előírt kötelezettségei teljesítése tekintetében.

(3) A partnerség feltételeit megállapodások állapítják meg, többek között a következők:

a) az uniós garancia 13. cikk (4) bekezdésében meghatározott részének odaítélése és végrehajtása tekintetében:

i. a Bizottság és az EBB csoport között létrejött garanciamegállapodás; vagy

ii. a Bizottság és az EBB és annak leányvállalatai vagy adott esetben az EBB alapokmánya 28. cikke (1) bekezdésével összhangban létrehozott más szervezetek között létrejött külön garanciamegállapodások;

b) a Bizottság és az EBB csoport között az (1) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjával kapcsolatban létrejött megállapodás;

c) a Bizottság és az EBB csoport között az InvestEU tanácsadó központtal kapcsolatban létrejött megállapodás;

d) az EBB csoport és a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények között az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontja szerint nyújtott kapacitásépítési és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatban létrejött szolgáltatási megállapodások.

(4) E rendelet 18. cikke (3) bekezdésének és 25. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az EBB csoportnál az e cikk (1) bekezdése első albekezdése b) és c) pontjában említett feladatok ellátása során felmerült költségeknek összhangban kell lenniük az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett megállapodás feltételeivel, és e költségek a költségvetési rendelet 211. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban az uniós garanciához kapcsolódó visszafizetésekből vagy bevételekből vagy a feltöltésből fedezhetők, vagy e költségek EBB csoport általi indokolását követően és összesen 7 000 000 EUR felső határig az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegre terhelhetők.

(5) Az EBB csoportnál az (1) bekezdés első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett operatív feladatok ellátása tekintetében felmerült költségeket e költségek EBB csoport általi indokolását követően és összesen 10 000 000 EUR felső határig teljes mértékben az (1) bekezdés első albekezdése d) pontjának i. alpontjában említett összegből kell fedezni és kifizetni.

12. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A 11. cikkben említett partnerség keretein belül az EBB csoport meghoz minden szükséges intézkedést és óvintézkedést a más végrehajtó partnerekkel való összeférhetetlenségek elkerülése érdekében, többek között a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii-vi. alpontjában említett feladatok elvégzésére létrehozott különálló és független csoport felállítása révén. E csoportra szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, amelyek a csoport tagjaira a csoporttól való távozásuk után is alkalmazandók maradnak.

(2) Az EBB csoport és más végrehajtó partnerek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot bármely olyan esetről, amely összeférhetetlenségnek minősül, vagy valószínűleg összeférhetetlenséghez vezet. Kétség esetén a Bizottság meghatározza, hogy fennáll-e összeférhetetlenség, és következtetéséről tájékoztatja az EBB csoportot. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz. Az EBB csoport tájékoztatja az irányítóbizottságot ezen intézkedésekről és azok eredményeiről.

(3) Az EBB csoport meghozza az olyan helyzetek megelőzésére szolgáló szükséges óvintézkedéseket, amelyekben az InvestEU tanácsadó központ megvalósítása során, és különösen a Bizottságnak nyújtott, a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett támogatással kapcsolatos szerepkörében ellátott operatív feladataival kapcsolatban összeférhetetlenség alakulhat ki. Összeférhetetlenség fennállása esetén az EBB csoport megfelelő intézkedéseket hoz.

IV. FEJEZET

Uniós garancia

13. cikk

Uniós garancia

(1) Az uniós garanciát visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható biztosíték formájában kell nyújtani a végrehajtó partnerek részére a költségvetési rendelet 219. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és az említett rendelet X. címével összhangban közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

(2) Az uniós garancia díjának a pénzügyi termékek jellemzőihez és kockázati profiljához kell kapcsolódnia, figyelembe véve az alapul szolgáló finanszírozási és beruházási műveletek jellegét, valamint a pénzügyi termékek révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések teljesülését.

A pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegével és a pénzügyi termékek végső kedvezményezettek számára való megfizethetőségének szükségességével összefüggő, kellően indokolt esetekben a végső kedvezményezettnek nyújtott finanszírozás költsége csökkenthető, vagy a végső kedvezményezettnek nyújtott finanszírozás feltételei az uniós garancia díjának csökkentése vagy szükség esetén a végrehajtó partner által viselt fennmaradó igazgatási költségek uniós költségvetés általi fedezése révén javíthatók, különösen:

a) amennyiben a pénzpiaci stresszhelyzet megakadályozná a piaci alapon árazott finanszírozási vagy beruházási műveletek megvalósítását; vagy

b) amennyiben az a jelentős piaci hiányosságokkal vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel szembesülő ágazatokban vagy területeken a finanszírozási és beruházási műveletek katalizálása vagy a beruházási platformok létrehozásának elősegítése érdekében szükséges.

Az uniós garancia díját érintő csökkentés vagy a második albekezdésben említett végrehajtó partner által viselt fennmaradó igazgatási költségek fedezése csak olyan mértékű lehet, amely nem befolyásolja jelentős mértékben az uniós garancia feltöltését.

Az uniós garancia díját érintő csökkentésből teljes mértékben a végső kedvezményezetteknek kell részesülniük.

(3) A költségvetési rendelet 219. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltétel portfólióalapon alkalmazandó az egyes végrehajtó partnerekre.

(4) A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett uniós komponens céljára biztosított uniós garancia 75%-át, 19 614 232 554 EUR-t az EBB csoport számára kell biztosítani. Az EBB csoportnak 4 903 558 139 EUR összegű összesített pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani. Ezt a hozzájárulást oly módon és formában kell nyújtani, ami elősegíti az InvestEU Alap végrehajtását és a 15. cikk (2) bekezdésében foglalt célok megvalósítását.

(5) ^*  Az uniós komponens céljára biztosított uniós garancia fennmaradó 25%-át más végrehajtó partnerek számára kell biztosítani, amelyeknek ugyancsak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk a garanciamegállapodásokban meghatározandó összegben. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az ilyen egyéb végrehajtó partnerek nem használják ki teljes mértékben az uniós komponens keretében nyújtott uniós garancia fennmaradó 25%-át, a fel nem használt összegek odaítélhetők az EBB csoportnak. Ebben az esetben az EBB csoport a (4) bekezdés harmadik mondatában meghatározott követelményekkel összhangban további megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújt.

(6) Minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási időszak végén a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt. Ezeknek az erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk a kisebb vagy kevésbé komplex, de helyi jelenlétük, ismereteik és beruházási kompetenciáik miatt komparatív előnnyel rendelkező nemzeti fejlesztési bankokat és intézményeket. A Bizottság koherens megközelítést alakít ki ezen erőfeszítések támogatására.

(7) ^*  Az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett uniós garanciából történő támogatás az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételek alapján biztosítandó. Egyéb esetekben az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garanciából biztosított támogatás a 2027. december 31-ig tartó beruházási időszakra nyújtható.

A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti, a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett uniós garancia keretében kötött szerződéseket legkésőbb 2026. augusztus 31-ig alá kell írni. Egyéb esetekben a végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.

14. cikk

Támogatható finanszírozási és beruházási műveletek

(1) Az InvestEU Alapból csak olyan finanszírozási és beruházási műveletek támogathatók, amelyek:

a) megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint, valamint e rendelet V. melléklete szerint a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek és az addicionalitás tekintetében, valamint adott esetben maximalizálják a magánberuházásokat a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban;

b) hozzájárulnak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, és e rendelet II. mellékletével összhangban a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre jogosult területek körébe tartoznak;

c) nem nyújtanak pénzügyi támogatást az e rendelet V. mellékletének B. szakaszában meghatározott, kizárt tevékenységekhez; valamint

d) összhangban vannak a beruházási iránymutatásokkal.

(2) Az Unión belüli vagy a tagállamhoz kapcsolódó, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országban vagy területen található projektek mellett az InvestEU Alapból a következő projektekhez és műveletekhez lehet támogatást nyújtani finanszírozási és beruházási műveletek révén:

a) egy vagy több tagállamban található vagy letelepedett jogalanyok részvételével létrejött projektek, amelyek egy vagy több harmadik országot - ideértve a csatlakozó országokat, a tagjelölt országokat és potenciális tagjelölteket, az európai szomszédságpolitika, az EGT vagy az EFTA hatálya alá tartozó országokat -, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országot vagy területet vagy valamely társult harmadik országot érintenek, függetlenül attól, hogy az említett harmadik országokban vagy tengerentúli országokban vagy területeken található-e partner;

b) az 5. cikkben említett harmadik országokban végrehajtott olyan finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek hozzájárultak egy konkrét pénzügyi termékhez.

(3) Az InvestEU Alapból támogatás nyújtható olyan finanszírozási és beruházási műveletekhez, amelyek olyan végső kedvezményezetteknek nyújtanak finanszírozást, amelyek a következő országok vagy területek valamelyikében letelepedett jogi személyek:

a) tagállam vagy egy tagállamhoz kapcsolódó, az EUMSZ II. mellékletében meghatározott tengerentúli ország vagy terület;

b) az 5. cikkel összhangban az InvestEU programhoz társult harmadik ország;

c) adott esetben a (2) bekezdés a) pontjában említett harmadik ország;

d) egyéb harmadik országok, amennyiben erre egy az a), a b) vagy a c) pontban említett országban vagy területen végrehajtandó projekt finanszírozásához szükség van.

15. cikk

Az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnerek kiválasztása

(1) A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban kiválasztja az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket.

A végrehajtó partnerek csoportot alkothatnak. Egy végrehajtó partner egy vagy több csoport tagja is lehet.

Az uniós komponens esetében a támogatható partnereknek ki kellett nyilvánítaniuk érdeklődésüket az uniós garanciának a 13. cikk (5) bekezdésében említett részével kapcsolatban.

A tagállami komponens esetében az érintett tagállam javaslatot tehet egy vagy több érdeklődést nyilvánító partner végrehajtó partnerként való kiválasztására. Az érintett tagállam az EBB csoportot is javasolhatja végrehajtó partnernek, és saját költségére az EBB csoporttal is köthet szerződést a 11. cikkben felsorolt szolgáltatások nyújtására.

Amennyiben az érintett tagállam nem javasol végrehajtó partnert, a Bizottság az e bekezdés harmadik albekezdésével összhangban jár el és olyan támogatható partnereket választ végrehajtó partnereknek, amelyek képesek fedezni az érintett földrajzi területeken a finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2) A végrehajtó partnerek kiválasztásakor a Bizottság biztosítja, hogy az InvestEU Alaphoz tartozó pénzügyi termékek portfóliója megfeleljen a következő célkitűzéseknek:

a) maximalizálja a 3. cikkben megállapított célkitűzések körét;

b) a végrehajtó partner által lekötött saját források révén maximalizálja az uniós garancia hatását;

c) adott esetben maximalizálja a magánbefektetéseket;

d) előmozdítja a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére szolgáló innovatív pénzügyi és kockázati megoldásokat;

e) földrajzi diverzifikációt valósít meg az uniós garancia fokozatos elosztásával, és lehetővé teszi kisebb projektek finanszírozását;

f) biztosítja a megfelelő kockázati diverzifikációt.

(3) A Bizottság a végrehajtó partnerek kiválasztásakor figyelembe veszi továbbá:

a) az uniós költségvetést érintő esetleges költségeket és díjazást;

b) a végrehajtó partner azon képességét, hogy teljes mértékben teljesítse a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt, adókikerüléssel, adócsalással, adókijátszással, pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással és a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos követelményeket.

(4) Végrehajtó partnerként kiválaszthatók nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, feltéve, hogy teljesítik az e cikkben megállapított követelményeket.

16. cikk

Támogatható finanszírozástípusok

(1) Az uniós garancia a végrehajtó partnerek által nyújtott következő típusú finanszírozások kockázatainak fedezésére használható fel:

a) hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, bármely más finanszírozási forma vagy hitelminőség-javítás - beleértve az alárendelt kölcsönöket -, vagy sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések, amelyeket pénzügyi közvetítők, alapok, befektetési platformok vagy más gazdasági egységek közvetlenül vagy közvetve nyújtanak, és amelyek továbbítandók a végső kedvezményezettekhez;

b) végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia, amely az utóbbi számára lehetővé teszi az a) pontban említett finanszírozás végrehajtását.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett finanszírozás uniós garanciával való fedezése érdekében a finanszírozást a 14. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási és beruházási műveletek részére nyújtják, szerzik meg vagy bocsátják ki, amennyiben a végrehajtó partner általi finanszírozást garanciamegállapodás aláírását követően a végrehajtó partner által aláírt vagy kötött, le nem járt vagy meg nem szüntetett finanszírozási megállapodással vagy ügylettel összhangban nyújtották.

(2) Az alapok vagy más közbenső struktúrák révén megvalósuló finanszírozási és beruházási műveletek a beruházási iránymutatásban megállapítandó rendelkezésekkel összhangban még akkor is támogatandók az uniós garancia révén, ha az ilyen struktúrák által befektetett összegnek egy kis része az Unión kívülre, a 14. cikk (2) bekezdésében említett harmadik országokba irányul, vagy ha az általuk befektetett összegnek egy kis része az e rendelet alapján támogathatókon kívüli eszközökre vagy javakra irányul.

17. cikk

Garanciamegállapodás

(1) A Bizottság minden egyes végrehajtó partnerrel garanciamegállapodást köt az uniós garancia nyújtásáról a Bizottság által meghatározandó összeg erejéig.

Amennyiben a végrehajtó partnerek csoportot alkotnak, a Bizottság egyetlen garanciamegállapodást köt a csoporton belüli minden egyes végrehajtó partnerrel vagy a csoport nevében eljáró egyetlen végrehajtó partnerrel.

(2) A garanciamegállapodás a következőket tartalmazza:

a) a végrehajtó partner által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege és feltételei;

b) adott esetben a végrehajtó partner által a végrehajtásban részt vevő másik jogi személynek nyújtandó finanszírozás vagy garancia feltételei;

c) a 19. cikkel összhangban az uniós garancia nyújtására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a meghatározott típusú eszközök portfólióinak fedezetét és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményeket;

d) a kockázatvállalásért járó díjazás, amelyet az Unió és a végrehajtó partner kockázatvállalásának arányában kell felosztani, vagy kellően indokolt esetekben a 13. cikk (2) bekezdése szerint csökkentve;

e) a fizetési feltételek;

f) a végrehajtó partner arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy elfogadja a Bizottság és a beruházási bizottság általi, a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet fedezésére szolgáló uniós garancia felhasználására vonatkozó határozatokat, a végrehajtó partner által hozott azon döntések sérelme nélkül, amelyek a javasolt finanszírozási vagy beruházási műveletre az uniós garancia nélkül vonatkoznak;

g) a követelések azon behajtására vonatkozó rendelkezések és eljárások, amellyel a végrehajtó partnert bízzák meg;

h) az uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés;

i) fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia felhasználása, a 3., a 8. és a 14. cikkben meghatározott célkitűzések és kritériumok teljesítése, valamint a magántőke mozgósítása tekintetében;

j) adott esetben a vegyes finanszírozási műveletekre vonatkozó rendelkezések és eljárások;

k) egyéb releváns rendelkezések a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) bekezdése és X. címe szerinti követelményeknek megfelelően;

l) a magánbefektetők potenciális aggályainak kezelésére szolgáló megfelelő mechanizmusok megléte.

(3) A garanciamegállapodás azt is biztosítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredő, az Uniót illető díjazás az uniós garancia lehívásakor esedékes kifizetések levonása után kerüljön kifizetésre.

(4) Ezenkívül a garanciamegállapodás biztosítja, hogy az uniós garanciához kapcsolódóan a végrehajtó partnernek fizetendő bármely összeg levonásra kerüljön az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekből eredően a végrehajtó partner által az Uniónak fizetendő díjazás, bevételek és visszafizetések teljes összegéből. Amennyiben ez az összeg nem elegendő a 18. cikk (3) bekezdésének megfelelően a végrehajtó partnernek járó összeg fedezésére, a fennmaradó összeget az uniós garancia feltöltési összegéből kell biztosítani.

(5) Amennyiben a garanciamegállapodás megkötésére a tagállami komponens keretében kerül sor, a megállapodás előírhatja az érintett tagállam vagy régiók képviselőinek a garanciamegállapodás végrehajtásának nyomon követésében való részvételét.

18. cikk

Az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelmények

(1) Az uniós garancia nyújtásának feltétele a releváns végrehajtó partnerrel kötött garanciamegállapodás hatálybalépése.

(2) A finanszírozási vagy beruházási műveletek csak akkor fedezhetők az uniós garanciával, ha teljesítik az e rendeletben és a releváns beruházási iránymutatásban meghatározott kritériumokat, és ha a beruházási bizottság megállapította, hogy e műveletek teljesítik az uniós garanciából való részesülésre vonatkozó követelményeket. A végrehajtó partnerek továbbra is felelősek annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek megfeleljenek e rendeletnek és a releváns beruházási iránymutatásnak.

(3) A végrehajtó partner nem számíthat fel igazgatási költségeket vagy díjakat a Bizottság felé az uniós garancia alá tartozó finanszírozási vagy beruházási műveletek végrehajtásával kapcsolatban, kivéve, ha a felhasználandó pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések jellegéből és a végső kedvezményezettek számára való megfizethe-tőségből vagy a nyújtott finanszírozás típusából következően a végrehajtó partner kellően indokolni tudja a Bizottság felé a kivétel szükségességét. Az ilyen költségek olyan összeg erejéig fedezhetők az uniós költségvetésből, amely feltétlenül szükséges a megfelelő finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtásához, és csak olyan mértékben biztosíthatók, amelyet a végrehajtó partnerek által a releváns finanszírozási és beruházási műveletekből kapott bevételek nem fedeznek. A garanciamegállapodásban meg kell állapítani a díjakra vonatkozó rendelkezéseket, és azoknak meg kell felelniük e rendelet 17. cikke (4) bekezdésének és a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése g) pontjának.

(4) Emellett a végrehajtó partner felhasználhatja az uniós garanciát a behajtással kapcsolatos költségek releváns részének fedezésére a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban, kivéve, ha ezek a költségek levonásra kerültek a behajtott bevételből.

19. cikk

Az uniós garancia fedezete és feltételei

(1) A kockázatvállalásért járó díjazást a finanszírozási és beruházási műveletek portfóliója tekintetében vagy adott esetben az egyedi finanszírozási és beruházási műveletek tekintetében vállalt kockázat arányában kell felosztani az Unió és a végrehajtó partner között. Az uniós garancia díja a 13. cikk (2) bekezdésében említett, kellően indokolt esetekben csökkenthető.

A végrehajtó partnernek az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveleteket érintő megfelelő mértékű saját kockázatot jelentő kitettséggel kell rendelkeznie, kivéve, ha kivételes esetben a pénzügyi termék révén megvalósítandó szakpolitikai célkitűzések olyan jellegűek, hogy a végrehajtó partner azokhoz nem tudna a saját kockázatvállalási kapacitásával észszerűen hozzájárulni.

(2) Az uniós garancia a következőkre terjed ki:

a) a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

i. a tőkeösszeg és a végrehajtó partner számára esedékes, de a nemteljesítési esemény bekövetkeztét megelőzően be nem folyt összes kamat és összeg a finanszírozási műveletek feltételeivel összhangban,

ii. adósságátütemezésből eredő veszteségek;

iii. az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

b) a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

c) a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjával összhangban a végrehajtó partner által más pénzügyi intézménynek nyújtott finanszírozás vagy garancia esetében: a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

Az első albekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő.

(3) Amennyiben az Unió az uniós garancia lehívása következtében kifizetést teljesít a végrehajtó partnernek, a végrehajtó partner releváns, uniós garanciával fedezett finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai - annyiban, amennyiben e jogok továbbra is fennmaradnak - átszállnak az Unióra.

A végrehajtó partner gondoskodik az engedményezett összegekre vonatkozó követeléseknek az Unió nevében történő behajtásáról, és a behajtott összegekből visszatérítést teljesít az Unió felé.

V. FEJEZET

Irányítás

20. cikk

Tanácsadó testület

(1) A Bizottságot és a 21. cikk alapján létrehozott irányítóbizottságot tanácsadó testület (a továbbiakban: a tanácsadó testület) segíti.

(2) A tanácsadó testület törekszik a nemek közötti egyensúly biztosítására, és a következő tagokból áll:

a) a végrehajtó partnerek egy-egy képviselője;

b) a tagállamok egy-egy képviselője;

c) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által kinevezett szakértő;

d) a Régiók Bizottsága által kinevezett szakértő.

(3) A tanácsadó testület elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az alelnöki teendőket az EBB csoport képviselője látja el.

A tanácsadó testület rendszeresen, de legalább évente kétszer ülésezik az elnök kérésére.

(4) A tanácsadó testület:

a) tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak az e rendelet szerint bevezetendő pénzügyi termékek kialakításához;

b) tanácsot ad a Bizottságnak és az irányítóbizottságnak a piaci fejleményekkel, a piaci feltételekkel, a piaci hiányosságokkal és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetekkel kapcsolatban;

c) eszmecserét folytat a piaci fejleményekről és megosztja a bevált gyakorlatokat.

(5) A Bizottság a potenciális végrehajtó partnerekkel folytatott konzultációt követően kijelöli a tanácsadó testület azon első tagjait, akik az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket képviselik. Hivatali idejük egy évre korlátozódik.

(6) A tagállamok képviselőinek külön formációban tartott üléseit is évente legalább kétszer meg kell szervezni, és az elnöki teendőket ezen üléseken is a Bizottság látja el.

(7) A tanácsadó testület és a tagállamok képviselőinek (6) bekezdésben említett ülései az InvestEU program végrehajtására és működésére vonatkozó ajánlásokat adhatnak ki az irányítóbizottság számára megfontolás céljából.

(8) A tanácsadó testület üléseinek részletes jegyzőkönyvét a tanácsadó testület általi jóváhagyást követően a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság megállapítja a tanácsadó testületre vonatkozó működési szabályokat és eljárásokat, és irányítja a tanácsadó testület titkárságát. A feladatai ellátásához szükséges minden releváns dokumentációt és információt a tanácsadó testület rendelkezésére kell bocsátani.

(9) A tanácsadó testületben képviselt nemzeti fejlesztési bankok és intézmények maguk közül választják ki az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit a 21. cikk szerint létrehozott irányítóbizottságba. A nemzeti fejlesztési bankoknak és intézményeknek törekedniük kell a méret és földrajzi elhelyezkedés szerinti kiegyensúlyozott képviseletre az irányítóbizottságban. A kiválasztott képviselőknek az EBB csoporton kívüli valamennyi végrehajtó partner elfogadott, közös álláspontját kell képviselniük.

21. cikk

Irányítóbizottság

(1) Létre kell hozni az InvestEU program irányítóbizottságát (a továbbiakban: az irányítóbizottság). Az irányítóbizottság a Bizottság négy képviselőjéből, az EBB csoport három képviselőjéből és az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek két képviselőjéből, valamint egy, az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakértőből áll. Az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, bármely tagállam kormányától vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek pártatlanul és az InvestEU program érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia a feladatait.

Az irányítóbizottság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki, kivéve az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek képviselőit, akiket két évre neveznek ki.

(2) Az irányítóbizottság a Bizottság képviselői közül választ elnököt négyéves, egyszer megújítható időtartamra. Az elnök félévente jelentést tesz a tagállamoknak a tanácsadó testületben részt vevő képviselői részére az InvestEU program végrehajtásáról és működéséről.

Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően haladéktalanul közzé kell tenni.

(3) Az irányítóbizottság:

a) stratégiai és operatív iránymutatást nyújt a végrehajtó partnerek számára, beleértve a pénzügyi termékek kialakítására és az InvestEU Alap működéséhez szükséges egyéb működési politikákra és eljárásokra vonatkozó iránymutatást is;

b) elfogadja a Bizottság által az EBB csoporttal és az egyéb végrehajtó partnerekkel együttműködésben kidolgozott kockázatmódszertani keretet;

c) felügyeli az InvestEU program végrehajtását;

d) a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban, a kiválasztásukat megelőzően véleményt nyilvánít a beruházási bizottsági tagságra jelölt előválogatott személyek listájáról, figyelembe véve valamennyi tagjának az álláspontját;

e) elfogadja a beruházási bizottság titkárságának a 24. cikk (4) bekezdésében említett eljárási szabályzatát;

f) elfogadja a beruházási platformokkal kapcsolatos műveletekre vonatkozó szabályokat.

(4) Az irányítóbizottság a megbeszélései során konszenzusos megközelítést alkalmaz, ezért a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi minden tagja álláspontját. Abban az esetben, ha a tagok álláspontjait nem sikerül egyeztetni, az irányítóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak minősített többségével hozza meg határozatait, amihez legalább hét szavazat szükséges.

22. cikk

Eredménytábla

(1) Létre kell hozni egy mutatókat tartalmazó eredménytáblát (a továbbiakban: az eredménytábla) annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási bizottság független, átlátható és harmonizált értékelést tudjon végezni a végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó uniós garancia felhasználására irányuló kérelmekről.

(2) A végrehajtó partnereknek ki kell tölteniük az eredménytáblát a finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslataikra vonatkozóan.

(3) Az eredménytábla a következő elemekre terjed ki:

a) a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet leírása;

b) a javasolt finanszírozási vagy beruházási művelet hogyan járul hozzá az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez;

c) az addicionalitás leírása;

d) a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzet leírása;

e) a végrehajtó partner pénzügyi és technikai hozzájárulása;

f) a beruházás hatása;

g) a finanszírozási vagy beruházási művelet pénzügyi profilja;

h) kiegészítő mutatók.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a végrehajtó partnerek által alkalmazandó eredménytáblára vonatkozó további elemek, többek között az eredménytáblára vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítése érdekében.

23. cikk

Szakpolitikai ellenőrzés

(1) A Bizottság ellenőrzést végez annak megerősítésére, hogy az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által javasolt finanszírozási és beruházási műveletek megfelelnek az uniós jognak és szakpolitikáknak.

(2) Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nem alkalmazandó az uniós garancia, amennyiben a Bizottság az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít.

(3) ^*  A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett eljárásokkal összefüggésben figyelembe veszi az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikke alapján valamely projektnek odaítélt szuverenitási pecsétet.

24. cikk

Beruházási bizottság

(1) Létre kell hozni az InvestEU Alap teljes mértékben független beruházási bizottságát (a továbbiakban: a beruházási bizottság). A beruházási bizottság:

a) megvizsgálja a végrehajtó partnerek által az uniós garancia igénybevétele céljából benyújtott, finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megfeleltek az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett szakpolitikai ellenőrzésen, vagy amelyek az EBB alapokmányának 19. cikkében említett eljárás keretében kedvező véleményt kaptak;

b) ellenőrzi, hogy az a) pontban említett javaslatok megfelelnek-e ennek a rendeletnek és a releváns beruházási iránymutatásnak; valamint

c) ellenőrzi, hogy azon finanszírozási és beruházási műveletek, amelyek az uniós garanciából támogatásban részesülnének, megfelelnek-e valamennyi releváns követelménynek.

Az e bekezdés első albekezdésében említett feladatok ellátása során a beruházási bizottság különös figyelmet fordít a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és az e rendelet V. mellékletében meghatározott addicionalitási követelményekre, valamint a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a magánbefektetések bevonására vonatkozó követelményre.

(2) A beruházási bizottság négy különböző, a 8. cikk (1) bekezdésében említett négy szakpolitikai keretnek megfelelő formációban ülésezik.

A beruházási bizottság minden egyes formációban hat, javadalmazásban részesülő külső szakértőből áll. A szakértőket az irányítóbizottság ajánlása alapján a Bizottság választja ki és nevezi ki. A szakértők hivatali ideje legfeljebb négy év, ami egy alkalommal meghosszabbítható. A szakértők javadalmazását az Unió fizeti. A Bizottság - az irányítóbizottság ajánlása alapján - úgy is határozhat, hogy a beruházási bizottság hivatalban lévő tagjának megbízatását az e bekezdésben megállapított eljárás követése nélkül újítja meg.

A szakértők magas szintű releváns piaci szakértelemmel rendelkeznek a projektstrukturálás és a -finanszírozás, illetve a kkv- vagy vállalati finanszírozás területén.

A beruházási bizottság összetétele biztosítja, hogy a bizottság széles körű ismeretekkel rendelkezzen a 8. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai keretekhez tartozó ágazatokról, és széles körű ismeretekkel rendelkezzen az Unión belüli földrajzi piacokról, valamint hogy a beruházási bizottságban összességében biztosított legyen a nemek közötti egyensúly.

A beruházási bizottság négy tagja a beruházási bizottság mind a négy formációjában állandó tag. Legalább egy állandó tag rendelkezik a fenntartható beruházásokra vonatkozó ismeretekkel. Emellett mind a négy formációban van két olyan szakértő, aki tapasztalattal rendelkezik a megfelelő szakpolitikai kerethez tartozó ágazatokhoz kapcsolódó beruházások terén. A beruházási bizottság tagjait az irányítóbizottság rendeli hozzá a megfelelő formációhoz vagy formációkhoz. A beruházási bizottság az állandó tagja közül választ elnököt.

(3) A beruházási bizottság tagjai a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul és kizárólag az InvestEU Alap érdekeit szem előtt tartva látják el feladataikat. A tagok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a végrehajtó partnerektől, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől.

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni és naprakészen kell tartani. A beruházási bizottság egyes tagjainak haladéktalanul közölniük kell a Bizottsággal és az irányítóbizottsággal bármely összeférhetetlenség hiányának folyamatos igazolásához szükséges valamennyi információt.

Az irányítóbizottság javaslatot tehet a Bizottságnak arra, hogy mentsen fel egy tagot tisztségéből, amennyiben az adott tag nem felel meg az e bekezdésben megállapított követelményeknek, vagy más kellően indokolt okból.

(4) A beruházási bizottságot az e cikk szerinti tevékenysége során titkárság segíti. A titkárság független, és a beruházási bizottság elnökének felel. A titkárságot igazgatási szempontból a Bizottságban kell elhelyezni. A titkárság eljárási szabályzatának biztosítania kell a végrehajtó partnerek és a vonatkozó irányító szervek között az információk és dokumentumok cseréjének titkosságát. Az EBB csoport közvetlenül a beruházási bizottságnak nyújthatja be a finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló javaslatait, és ezekről értesíti a titkárságot.

A végrehajtó partnerek által benyújtandó dokumentáció magában foglal egy szabványos kérelemnyomtatványt, a 22. cikkben említett eredménytáblát és bármely más olyan dokumentumot, amelyet a beruházási bizottság relevánsnak tekint, különösen a piaci hiányosság vagy az optimálistól elmaradó befektetési helyzet jellegének leírását, valamint azt, hogy ezt a finanszírozási vagy beruházási művelet hogyan fogja enyhíteni, továbbá a művelet megbízható értékelését, amely igazolja a finanszírozási vagy beruházási művelet addicionalitását. A titkárság ellenőrzi az EBB csoporton kívüli végrehajtó partnerek által benyújtott dokumentáció teljességét. A beruházási bizottság pontosításokat kérhet a beruházási vagy finanszírozási műveletre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az érintett végrehajtó partnertől, többek között azáltal, hogy kéri az érintett végrehajtó partner képviselőjének közvetlen jelenlétét az említett művelet megvitatásakor. A végrehajtó partner által elvégzett bármely projektértékelés nem jelent kötelezettséget a beruházási bizottság számára a célból, hogy egy finanszírozási vagy beruházási műveletnek uniós garanciát nyújtsanak.

A beruházási bizottság a javasolt finanszírozási és beruházási műveletek értékelése és ellenőrzése során felhasználja a 22. cikkben említett eredménytáblát.

(5) A beruházási bizottság a tagok egyszerű többségével fogadja el a következtetéseit, feltéve hogy az egyszerű többséget alkotó tagok között van az azon szakpolitikai kerethez tartozó formáció legalább egy nem állandó tagja, amelyen belül a javaslattételre sor került. Szavazategyenlőség esetén a beruházási bizottság elnökének szavazata dönt.

A beruházási bizottság azon következtetéseit, amelyekben jóváhagyja a finanszírozási vagy beruházási művelet uniós garanciával való fedezését, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és annak tartalmaznia kell a jóváhagyás indokolását, valamint információkat a műveletről, különösen annak leírását, a projektgazdák vagy pénzügyi közvetítők személyét és a művelet célkitűzéseit. A következtetésekben utalni kell az eredménytáblán alapuló globális értékelésre is.

A releváns eredménytáblát a finanszírozási vagy beruházási művelet vagy adott esetben az alprojekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A második és a harmadik albekezdésben említett nyilvánosan hozzáférhetővé teendő információk nem tartalmazhatnak olyan bizalmas üzleti adatokat vagy olyan személyes adatokat, amelyek az uniós adatvédelmi szabályok alapján nem hozhatók nyilvánosságra. A beruházási bizottság következtetéseinek bizalmas üzleti adatokat tartalmazó részeit a Bizottság kérésre, szigorú titoktartási követelmények mellett továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A beruházási bizottság évente kétszer benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a beruházási bizottság elmúlt hat hónapban hozott minden következtetésének, valamint az azokhoz kapcsolódó, közzétett eredménytábláknak a jegyzékét. A benyújtott anyagok között szerepelnie kell bármely uniós garancia felhasználását elutasító határozatnak. Az említett határozatokra szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak.

A beruházási bizottság titkársága a beruházási bizottság következtetéseit időben az érintett végrehajtó partner rendelkezésére bocsátja.

A beruházási bizottság titkársága a beruházási bizottság rendelkezésére bocsátott, a finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatos javaslatokra vonatkozó valamennyi információt és a beruházási bizottság e javaslatokra vonatkozó következtetéseit rögzíti egy központi adatbázisban.

(6) Amennyiben a beruházási bizottságnak olyan finanszírozási vagy beruházási művelet esetében kell jóváhagynia az uniós garancia felhasználását, amely alprojekteket tartalmazó eszköz, program vagy struktúra, a jóváhagyásnak ki kell terjednie ezekre az alprojektekre, kivéve, ha a beruházási bizottság úgy dönt, hogy fenntartja magának a jogot, hogy azokat külön hagyja jóvá. A beruházási bizottság nem tarthatja fenn magának a jogot, hogy külön hagyjon jóvá 3 000 000 EUR alatti értékű alprojekteket.

(7) A beruházási bizottság - amennyiben szükségesnek ítéli - a beruházási iránymutatás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos bármely operatív kérdéssel a Bizottsághoz fordulhat.

VI. FEJEZET

InvestEU tanácsadó központ

25. cikk

InvestEU tanácsadó központ

(1) A Bizottság létrehozza az InvestEU tanácsadó központot. Az InvestEU tanácsadó központ tanácsadási támogatást nyújt a beruházási projektek azonosításához, előkészítéséhez, fejlesztéséhez, strukturálásához, az azokkal kapcsolatos beszerzéshez, és azok végrehajtásához, valamint erősíti a projektgazdák és a pénzügyi közvetítők finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtására irányuló képességét. Az ilyen támogatás kiterjedhet a projekt életciklusának vagy egy támogatott szervezet finanszírozásának bármely szakaszára.

A Bizottság tanácsadási megállapodásokat köt az EBB csoporttal és más potenciális tanácsadó partnerekkel, és megbízza őket az e bekezdés első albekezdésében említett tanácsadási támogatás, valamint a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásával. A Bizottság - többek között külső szolgáltatókkal szerződést kötve - szintén végrehajthat tanácsadási kezdeményezéseket. A Bizottság kialakítja az InvestEU tanácsadó központ központi ügyintézési pontját, és a tanácsadási támogatás iránti kérelmeket kezelés céljából a megfelelő tanácsadási kezdeményezésekhez irányítja. A Bizottság, az EBB csoport és az egyéb tanácsadó partnerek szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az Unió egészében biztosítsák a támogatás hatékonyságát, a szinergiákat és a tényleges földrajzi lefedettséget, kellően figyelembe véve a meglévő struktúrákat és az eddig végzett munkát.

A tanácsadási kezdeményezések a 8. cikk (1) bekezdésben említett minden egyes szakpolitikai keret elemeként rendelkezésre állnak az adott kerethez tartozó ágazatokra vonatkozóan. Emellett a tanácsadói kezdeményezések egy ágazatközi elem keretében is rendelkezésre állnak.

(2) Az InvestEU tanácsadó központ különösen:

a) a Bizottság által irányított és működtetett központi ügyintézési pontot biztosít a hatóságok és a projektgazdák számára az InvestEU tanácsadó központ keretében nyújtandó projektfejlesztési támogatás tekintetében;

b) terjeszti a beruházási iránymutatásra vonatkozó összes rendelkezésre álló további információt a hatóságok és a projektgazdák számára, beleértve az iránymutatás alkalmazására és értelmezésére vonatkozóan a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információkat is;

c) adott esetben segíti a projektgazdákat projektjeik kidolgozásában, hogy azok teljesítsék a 3. és a 8. cikkben meghatározott célkitűzéseket és a 14. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumokat, valamint elősegíti többek között a közös európai érdeket szolgáló jelentős projektek fejlesztését és kis méretű projektek együttes fejlesztését, többek között az e bekezdés f) pontjában említett beruházási platformokon keresztül, feltéve, hogy az ilyen segítség nem sérti a beruházási bizottságnak az uniós garanciával történő támogatásra vonatkozóan az ilyen projektek tekintetében hozott következtetéseit;

d) támogatja az intézkedéseket és kihasználja a helyi ismereteket az InvestEU Alap általi támogatás felhasználásának Unió-szerte történő elősegítése érdekében, és ahol lehetséges, hozzájárul az InvestEU Alap ágazati és földrajzi diverzifikációra irányuló célkitűzéséhez, támogatva a végrehajtó partnereket potenciális finanszírozási és beruházási műveletek kezdeményezésében és kidolgozásában;

e) elősegíti együttműködési platformok létrehozását szakértői tapasztalatcseréhez, valamint adatok, know-how és a bevált gyakorlatok megosztásához a tervezett projektek és az ágazati fejlesztés támogatása érdekében;

f) proaktív tanácsadási támogatást nyújt beruházási platformok, többek között határokon átnyúló és makroregionális beruházási platformok, valamint kis- és közepes méretű projekteket egy vagy több tagállamban téma vagy régió szerint összefogó beruházási platformok létrehozásához;

g) támogatja a vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós költségvetésből vagy más forrásokból finanszírozott pénzügyi eszközök segítségével megvalósuló vegyes finanszírozás igénybevételét az uniós eszközök közötti szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítése, valamint az InvestEU program tőkeáttételének és hatásának maximalizálása érdekében;

h) támogatja a szervezeti kapacitás, készségek és folyamatok fejlesztésére, valamint a szervezetek beruházásra való felkészültségének felgyorsítására irányuló kapacitásépítési intézkedéseket annak érdekében, hogy a hatóságok és a projektgazdák összeállítsák a tervezett beruházási projekteket, fejlesszék a finanszírozási mechanizmusokat és a beruházási platformokat és irányítsák a projekteket, valamint hogy a pénzügyi közvetítők - többek között a kockázatértékelési kapacitás vagy az ágazatspecifikus ismeretek fejlesztésének támogatása révén - olyan finanszírozási és beruházási műveleteket hajtsanak végre, amelyek a forráshoz jutás terén nehézségekkel küzdő szervezetek javát szolgálják;

i) tanácsadási támogatást nyújt induló innovatív vállalkozások számára, különösen, ha kutatási és innovációs beruházásaikat szellemi tulajdonhoz fűződő jogcímek, mint például szabadalmak megszerzésével kívánják megvédeni.

(3) Az InvestEU tanácsadó központnak a köz- és magánszektorbeli projektgazdák, többek között kkv-k és induló innovatív vállalkozások, hatóságok, nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint pénzügyi és nem pénzügyi közvetítők rendelkezésére kell állnia.

(4) A Bizottság tanácsadási megállapodást köt minden egyes tanácsadó partnerrel egy vagy több tanácsadási kezdeményezés végrehajtásáról. Az InvestEU tanácsadó központ a (2) bekezdésben említett szolgáltatásokért díjat számíthat fel az adott szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségek egy részének fedezésére, kivéve az állami projektgazdák és a nonprofit intézmények számára nyújtott szolgáltatásokért, amelyek indokolt esetben díjmentesek. A (2) bekezdésben említett szolgáltatások díjaként a szolgáltatásnyújtás költségének legfeljebb egyharmada számítható fel a kkv-k számára.

(5) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek megvalósítása és a tanácsadási támogatás megkönnyítése érdekében az InvestEU tanácsadó központnak építenie kell a Bizottság, az EBB csoport és az egyéb tanácsadó partnerek szakértelmére.

(6) Minden egyes tanácsadási kezdeményezés a Bizottság és a tanácsadó partner közötti költségmegosztási mechanizmust foglal magában, kivéve, ha a Bizottság kellően indokolt esetben a tanácsadási kezdeményezés sajátosságai miatt, valamint az érintett tanácsadó partnerek koherens és méltányos bánásmódjának biztosítása mellett beleegyezik a tanácsadási kezdeményezés valamennyi költségének fedezésébe.

(7) Szükség esetén biztosítani kell az InvestEU tanácsadó központ helyi jelenlétét. A helyi jelenlétet különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az InvestEU Alaphoz kapcsolódó projektek fejlesztése során. Az InvestEU tanácsadó központ segíti a regionális és helyi szintű tudástranszfert az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás - többek között a kis méretű projektek végrehajtásához és figyelembevételéhez nyújtott támogatás - nyújtásához szükséges regionális és helyi kapacitás és szakértelem kiépítése céljából.

(8) Az (1) bekezdésben említett tanácsadási támogatás nyújtása és e tanácsadási támogatás helyi szintű nyújtásának megkönnyítése érdekében az InvestEU tanácsadó központ együttműködik a nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel, és kihasználja azok szakértelmét, ha lehetséges. A nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel adott esetben az InvestEU tanácsadó központ keretében kell együttműködési megállapodást kötni, tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel.

(9) A végrehajtó partnerek adott esetben azt javasolják a finanszírozást igénylő projektgazdáknak, hogy projektjeikhez - ideértve különösen a kis méretű projekteket - kérjék az InvestEU tanácsadó központ támogatását, adott esetben projektjeik előkészítése előmozdításának és annak értékelése lehetővé tétele céljából, hogy van-e lehetőség projektek összevonására.

A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek adott esetben tájékoztatják a projektgazdákat arról a lehetőségről is, hogy projektjeiket szerepeltethetik a 26. cikkben említett InvestEU portálon.

VII. FEJEZET

InvestEU portál

26. cikk

InvestEU portál

(1) A Bizottság létrehozza az InvestEU portált. Az InvestEU portál egy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat nyújt az egyes projektekről.

(2) Az InvestEU portál csatornát biztosít a projektgazdák számára, hogy finanszírozást igénylő projektjeiket láthatóvá tegyék a befektetők számára. A projektek InvestEU portálon való feltüntetése nem befolyásolhatja az arra vonatkozó döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra, sem a közfinanszírozásra vonatkozó döntéseket. Az InvestEU portálon csak olyan projektek szerepeltethetők, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal és szakpolitikákkal.

(3) A Bizottság továbbítja az uniós joggal és szakpolitikákkal összeegyeztethető projekteket a releváns végrehajtó partnereknek. Adott esetben, és tanácsadási kezdeményezés megléte esetén, a Bizottság az ilyen projekteket az InvestEU tanácsadó központnak is továbbítja.

(4) A végrehajtó partnerek megvizsgálják a földrajzi és tevékenységi körükbe tartozó projekteket.

(5) ^*  A (4) bekezdésben említetteken túl, a végrehajtó partnerek megvizsgálják azokat a projekteket is, amelyeknek az (EU) 2024/795 rendelet 4. cikke alapján odaítélték a szuverenitási pecsétet, amennyiben ezek a projektek földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak.

VIII. FEJEZET

Elszámoltathatóság, monitoring és jelentéstétel, rtékelés és kontroll

27. cikk

Elszámoltathatóság

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke beszámol az InvestEU Alap teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében.

(2) Az irányítóbizottság elnöke az Európai Parlament vagy a Tanács által az InvestEU Alaphoz címzett kérdésekre azok kézhezvételétől számított öt héten belül szóban vagy írásban válaszol.

28. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A 3. cikkben megállapított általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén az InvestEU programmal elért haladásról történő jelentéstételhez használandó mutatókat a III. melléklet tartalmazza.

(2) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az InvestEU program végrehajtása és eredményei tekintetében végzett monitoringra vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék, és hogy ezek az adatok lehetővé tegyék a kockázatra és a garanciaportfólióra vonatkozóan végzett megfelelő monitoringot. Ennek érdekében a végrehajtó partnerekre, a tanácsadó partnerekre és adott esetben az uniós pénzeszközök egyéb kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell előírni.

(3) A Bizottság a költségvetési rendelet 241. és 250. cikkével összhangban jelentést tesz az InvestEU program végrehajtásáról. Az éves jelentésben a költségvetési rendelet 41. cikke (5) bekezdésével összhangban tájékoztatást kell nyújtani a program végrehajtási szintjéről a célkitűzései és a teljesítménymutatói tekintetében. E célból minden egyes végrehajtó partnernek évente meg kell adnia azokat az információkat - többek között az uniós garancia működésére vonatkozó információkat -, amelyek szükségesek annak lehetővé tételéhez, hogy a Bizottság eleget tegyen jelentéstételi kötelezettségeinek.

(4) A végrehajtó partnerek hathavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensről szóló információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentés tartalmazza az uniós garancia felhasználására vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat tartalmaz az egyes finanszírozási vagy beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható pénzforgalom becslését a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés évente egyszer az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokra vonatkozó információkat is tartalmaz. A jelentések tartalmazzák a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtandó információkat.

(5) Az InvestEU program célkitűzéseinek megvalósítása terén a program által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek a mutatók tekintetében történő módosítása - amennyiben szükségesnek tekintik -, továbbá e rendeletnek a monitoring és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

29. cikk

Értékelés

(1) Az InvestEU program értékeléseit úgy kell elvégezni, hogy azok időben felhasználhatók legyenek a döntéshozatali folyamatban.

(2) A Bizottság 2024. szeptember 30-ig független időközi értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról, különösen az uniós garancia felhasználásáról, az EBB csoport 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, az uniós garanciának a 13. cikk (4) és (5) bekezdésében előírt allokációjáról, az InvestEU tanácsadó központ megvalósításáról, a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdése d) pontjának i. alpontjában előírt költségvetési allokációról, valamint a 8. cikk (8) bekezdéséről. Az értékelésben be kell mutatni különösen, hogy a végrehajtó és a tanácsadó partnerek bevonása az InvestEU program végrehajtásába miként járult hozzá az InvestEU program, valamint az uniós szakpolitikák célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a támogatott finanszírozási és beruházási műveletek hozzáadott értékére, valamint földrajzi és ágazati egyensúlyára. Az értékelésben értékelni kell a 8. cikk (5) bekezdése szerinti fenntarthatósági vizsgálat alkalmazását is és azt, hogy a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keretben milyen mértékben sikerült megvalósítani a kkv-kra történő összpontosítást.

(3) Az InvestEU program végrehajtásának végén, de legkésőbb 2031. december 31-ig a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az InvestEU programról és különösen az uniós garancia felhasználásáról szóló független végső értékelési jelentést.

(4) A Bizottság az értékelések következtetéseit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

(5) A végrehajtó partnereknek és a tanácsadó partnereknek hozzá kell járulniuk a (2) és a (3) bekezdésben említett értékelések elvégzéséhez, és az azokhoz szükséges információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(6) A Bizottság a költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdésével összhangban háromévente belefoglalja a költségvetési rendelet 250. cikkében említett éves jelentésbe az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési ráta megfelelőségének az uniós garancia által fedezett finanszírozási és beruházási műveletek tényleges kockázati profilja tekintetében történő vizsgálatát. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 34. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében az e vizsgálat alapján az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltöltési ráta legfeljebb 15%-kal történő kiigazítása révén.

30. cikk

Ellenőrzések

A személyek vagy jogalanyok - köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy jogalanyok - által végzett ellenőrzések képezik a költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós finanszírozás felhasználására vonatkozóan.

31. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz az InvestEU programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerinti vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

IX. FEJEZET

Átláthatóság és láthatóság

32. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek elismerik az említett támogatások eredetét, különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy koherens, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

Az első albekezdés szerinti követelményeknek a védelmi és űrágazati, valamint a kiberbiztonsági projektekre történő alkalmazása során be kell tartani bármely, a bizalmas adatkezelésre vagy titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket.

(2) A végrehajtó partnerek és a tanácsadó partnerek kötelesek tájékoztatni a végső kedvezményezetteket, köztük a kkv-kat az InvestEU program szerinti támogatás meglétéről, vagy egyéb pénzügyi közvetítőket kötelezni, hogy tájékoztassák a végső kedvezményezetteket az említett támogatásról oly módon, hogy ezt az információt egyértelműen megjelenítik az InvestEU program szerinti támogatást biztosító releváns megállapodásban, különösen kkv-k esetében, a nyilvánosság figyelmének felhívása és a támogatás láthatóságának javítása érdekében.

(3) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az InvestEU programhoz, az InvestEU program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az InvestEU program számára allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

X. FEJEZET

Az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvétele

33. cikk

Részvétel az EBA tőkeemelésében

Az EBA-ban 2020. december 3-án meglévő részesedésén túlmenően az Unió legfeljebb 853 darab, egyenként 1 000 000 EUR névértékű részvényt jegyez az EBA-ban annak érdekében, hogy relatív tőkerészesedése a 2020. december 3-i szinttel megegyező szinten maradjon. A részvények jegyzését és a részvények befizetett részének és az ázsiónak legfeljebb 375 000 000 EUR összegig történő kifizetését az EBA közgyűlése által 2021. december 31. előtt jóváhagyandó feltételekkel összhangban kell végrehajtani. Az ebből eredően az e cikk alapján szerzett részvények jegyzett, de be nem fizetett részének összege nem haladhatja meg a 682 400 000 EUR-t.

XI. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

34. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az EBB csoport és más végrehajtó partnerek által vagy részvételével végrehajtott tevékenységekre vonatkoznak, a Bizottság az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása előtt konzultál az EBB csoporttal és más potenciális végrehajtó partnerekkel.

(2) A Bizottságnak a 8. cikk (9) bekezdésében, a 22. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében és a 29. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett időpont előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (9) bekezdésében, a 22. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikk (5) bekezdésében és a 29. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 8. cikk (9) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 28. cikk (5) bekezdése és a 29. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

35. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A költségvetési rendelet 209. cikke (3) bekezdésének első és negyedik albekezdésétől eltérve, az e rendelet IV. mellékletében említett programok által létrehozott pénzügyi eszközökből származó bármely bevételek, visszafizetések és visszafizettetések felhasználhatók az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, figyelemmel a költségvetésre vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közszektor-hitelezési eszközről szóló rendeletben megállapított releváns rendelkezésekre.

(2) A költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve, az (EU) 2015/1017 rendelettel létrehozott uniós garancia feltöltésének többlete felhasználható az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltésére, figyelemmel a költségvetésre vonatkozóan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó közszektor-hitelezési eszközről szóló rendeletben megállapított releváns rendelkezésekre.

(3) Az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett (folyó áron) 6 074 000 000 EUR összeget a következőkre kell felhasználni:

a) az e rendelet szerinti uniós garancia feltöltése folyó áron 5 930 000 000 EUR összeggel, a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében említett forrásokon felül;

b) az e rendelet VI. és VII. fejezetében előírt intézkedések és az (EU) 2020/2094 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második mondatában említett intézkedések végrehajtása, figyelemmel az említett rendelet 3. cikkének (4) és (8) bekezdésére, folyó áron 142 500 000 EUR összeggel.

Ez az összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül.

(4) Az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a végrehajtó partner által a 2021. január 1-jétől kezdődő és a vonatkozó garanciamegállapodások aláírásáig tartó időszakban aláírt vagy megkötött finanszírozási és beruházási műveletek részesülhetnek az uniós garanciából, feltéve, hogy e műveletek szerepelnek a garanciamegállapodásban, megfelelnek az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett szakpolitikai ellenőrzésen, vagy kedvező véleményt kapnak az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás keretében, és azokat a beruházási bizottság e rendelet 24. cikkével összhangban mindkét esetben jóváhagyja.

36. cikk

Az (EU) 2015/1017 rendelet módosítása

A következő cikk kerül beillesztésre az (EU) 2015/1017 rendeletbe:

„11a. cikk

Az ESBA-portfólió más portfóliókkal való kombinációja

Az e rendelet 11. cikke (6) bekezdésétől és az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az uniós garancia fedezheti az e rendelet 11. cikke (6) bekezdésében említett veszteségeket is az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  7. cikkének (1) bekezdésben említett pénzügyi termékek által támogatott finanszírozási vagy beruházási műveletek teljes portfóliójával kapcsolatban.”

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

az Európai Parlament részéről az elnök D. M. SASSOLI

a Tanács részéről az elnök A. P. ZACARIAS

I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS GARANCIA ÖSSZEGEI EGYEDI CÉLKITŰZÉSENKÉNT

A finanszírozási és beruházási műveletekre irányuló, a 4. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett indikatív felosztás a következő:

a) legfeljebb 9 887 682 891 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésekre;

b) legfeljebb 6 575 653 460 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célkitűzésekre;

c) legfeljebb 6 906 732 440 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzésekre;

d) legfeljebb 2 782 241 282 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett célkitűzésekre.

II. MELLÉKLET

FINANSZÍROZÁSI ÉS BERUHÁZÁSI MŰVELETEKRE JOGOSULT TERÜLETEK

A finanszírozási és beruházási műveletek stratégiai beruházásokat foglalhatnak magukban olyan végső kedvezményezettek támogatására, amelyek tevékenysége az Unió számára stratégiai jelentőséggel bír, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra, a fokozott rezilienciára és a stratégiai értékláncok megerősítésére. Magukban foglalhatnak közös európai érdeket szolgáló jelentős projekteket. A finanszírozási és beruházási műveletek a következő területek közül egy vagy több alá tartozhatnak:

1. Az energiaágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával, a tiszta energiára való átállással, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrend és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a) a tiszta és fenntartható megújuló energiaforrások, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiaforrások és megoldások előállításának, kínálatának és felhasználásának bővítése;

b) energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

c) a fenntartható energetikai infrastruktúra, különösen a tárolási technológiák, a villamosenergia-hálózatok tagállamok közötti összekapcsolása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése, intelligenssé tétele és korszerűsítése, úgy az átviteli, mint az elosztói szinten;

d) innovatív, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású hőellátó rendszerek fejlesztése, valamint kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

e) megújuló/karbonsemleges, valamint egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású forrásokból fenntartható szintetikus üzemanyagok előállítása és kínálata; bioüzemanyagok, biomassza és alternatív üzemanyagok, ideértve az üzemanyagokat valamennyi közlekedési mód számára, az (EU) 2018/2001 irányelv célkitűzéseivel összhangban;

f) szén-dioxid-leválasztási és szén-dioxid-tárolási infrastruktúra az energetikai átállást célzó ipari folyamatokban, bioenergia-erőművekben és gyártó létesítményekben; valamint

g) kritikus fizikai vagy virtuális infrastruktúra, beleértve a kritikusként azonosított infrastrukturális elemeket, valamint az ilyen kritikus infrastruktúra használatához, továbbá a kritikus infrastruktúra üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges áruk és szolgáltatások nyújtásához fontos földterületeket és ingatlanokat.

2. Fenntartható és biztonságos közlekedési infrastruktúrák és mobilitási megoldások, berendezések és innovatív technológiák fejlesztése az uniós közlekedési prioritásokkal, valamint a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel összhangban, különösen a következők révén:

a) a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) infrastruktúra fejlesztését támogató projektek, beleértve az infrastruktúra fenntartását és biztonságát, annak városi csomópontjait, tengeri és belvízi kikötőit, repülőtereit, multimodális termináljait és azok fő TEN-T hálózatokkal való összeköttetéseit, valamint az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ^*  említett telematikai alkalmazásokat;

b) legalább két különböző közlekedési mód használatát biztosító TEN-T infrastrukturális projektek, különösen multimodális áruszállítási terminálok és személyszállítási csomópontok;

c) az alacsony kibocsátású városi közlekedési módokat célzó, intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek, ideértve a belvízi utakat érintő megoldásokat és az innovatív mobilitási megoldásokat, a megkülönböztetésmentes hozzáférést, az alacsonyabb légszennyezést és zajt, az energiafogyasztást, az intelligens városi hálózatokat, a fenntartást vagy a biztonsági szintek növelését és a többek között a kerékpárosokat és a gyalogosokat érintő balesetek csökkentését;

d) a közlekedési mobil eszközök felújításának és utólagos átalakításának támogatása az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitási megoldásoknak a bevezetése céljából, többek között alternatív üzemanyagok valamennyi közlekedési mód járműveiben történő használata révén;

e) vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek, belvízi utakhoz kapcsolódó infrastruktúra, tömeges árutovábbítási projektek és tengeri kikötők, valamint tengeri gyorsforgalmi utak;

f) alternatívüzemanyag-infrastruktúra valamennyi közlekedési mód számára, beleértve az elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrát;

g) egyéb intelligens és fenntartható mobilitási projektek, amelyek célja:

i. a közúti közlekedésbiztonság;

ii. az akadálymentesítés;

iii. a kibocsátáscsökkentés; vagy

iv. új közlekedési technológiák és szolgáltatások fejlesztése és bevezetése, mint például az összekapcsolt és autonóm közlekedési módokkal, valamint az integrált menetjegy-értékesítéssel kapcsolatban;

h) a meglévő közlekedési infrastruktúra - többek között a TEN-T hálózat autópályái - karbantartására vagy korszerűsítésére irányuló projektek, amennyiben ezek a közúti közlekedésbiztonság fejlesztése, fenntartása vagy javítása, az ITS-szolgáltatások fejlesztése vagy az infrastruktúra integritásának és az infrastruktúrára vonatkozó normáknak való megfelelésnek a garantálása, továbbá biztonságos parkolóhelyek és létesítmények kialakítása, az elektromos és az alternatívüzemanyag-töltőállomások biztosítása érdekében szükségesek; valamint

i) kritikus infrastruktúra, beleértve a kritikusként azonosított infrastrukturális elemeket, valamint az ilyen kritikus infrastruktúra használatához, továbbá a kritikus infrastruktúra üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges áruk és szolgáltatások nyújtásához fontos földterületeket és ingatlanokat.

3. Környezetvédelem és erőforrások, különösen a következők tekintetében:

a) víz, beleértve az ivóvízellátást és a víziközmű-szolgáltatást, valamint a hálózatok hatékonyságát, a szivárgások csökkentését, a szennyvíz összegyűjtését és tisztítását szolgáló infrastruktúrát, a part menti infrastruktúrákat és más, vízzel kapcsolatos zöld infrastruktúrákat;

b) hulladékgazdálkodási infrastruktúra;

c) projektek és vállalkozások a környezeti erőforrás-gazdálkodás és a fenntartható technológiák területén;

d) az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megerősítése és helyreállítása, többek között a természet és a biológiai sokféleség zöld és kék infrastrukturális projektek révén megvalósuló javításán keresztül;

e) fenntartható város-, vidék- és part menti fejlesztés;

f) éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve a természeti veszélyek és katasztrófák kockázatának csökkentését;

g) körforgásos gazdaságot végrehajtó projektek és vállalkozások, amelyek az erőforrás-hatékonysági szempontokat integrálják a termelésbe és a termékéletciklusba, beleértve az elsődleges és másodlagos nyersanyagok fenntartható kínálatát;

h) az energiaintenzív ágazatok dekarbonizációja és kibocsátásának jelentős csökkentése, beleértve az innovatív alacsony kibocsátású technológiák szemléltetését és bevezetését;

i) a szén és az olaj felhasználásának fokozatos megszüntetése révén az energiatermelési és -forgalmazási lánc dekarbonizációja; valamint

j) a fenntartható kulturális örökség előmozdítására irányuló projektek.

4. A fizikai vagy virtuális digitális konnektivitási infrastruktúra fejlesztése, különösen a nagyon nagy kapacitású digitális hálózatok telepítését vagy az 5G kapcsolatokat támogató, vagy a digitális konnektivitást és a hozzáférést - különösen a vidéki térségek és a periferikus régiók esetében - javító projektek révén.

5. Kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a) kutatási és innovációs projektek, amelyek hozzájárulnak a Horizont Európa célkitűzéseihez, beleértve a kutatási infrastruktúrát és a tudományos körök támogatását;

b) vállalati projektek, ideértve a képzést, valamint a klaszterek és üzleti hálózatok kialakításának előmozdítását;

c) demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

d) a tudományos körök, a kutatási és innovációs szervezetek, valamint az ipar együttműködésén alapuló kutatási és innovációs projektek; a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a civil társadalmi szervezetek;

e) tudás- és technológiatranszfer;

f) kutatás a kulcsfontosságú alaptechnológiák és ipari alkalmazásaik területén, beleértve az új és fejlett anyagokat is; valamint

g) új, hatékony és hozzáférhető gyógyászati termékek, beleértve gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, diagnosztika és fejlett terápiás gyógyszerkészítmények és új antimikrobiális szerek, továbbá az olyan innovatív fejlesztési eljárások kutatását, fejlesztését, innovációját és gyártását, amelyek során nem alkalmaznak állatkísérleteket.

6. A Digitális Európa program célkitűzéseihez hozzájáruló digitális technológiák és szolgáltatások - többek között a média, az online szolgáltatási platformok és a biztonságos digitális kommunikáció - fejlesztése, bevezetése és továbbfejlesztése, különösen a következők révén:

a) mesterséges intelligencia;

b) kvantumtechnológia;

c) kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúrák;

d) a dolgok internete;

e) blokklánc és egyéb megosztott könyvelési technológiák;

f) korszerű digitális készségek;

g) robotika és automatizálás;

h) fotonika;

i) az uniós ipar digitalizálásához hozzájáruló egyéb fejlett digitális technológiák és szolgáltatások, valamint a digitális technológiák, szolgáltatások és készségek integrációja az Unió közlekedési ágazatában; valamint

j) az információs és kommunikációs technológiai alkatrészek és eszközök termelésére alkalmas újrafeldolgozó és gyártólétesítmények az Unióban.

7. Pénzügyi támogatás a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

a) működő tőke és beruházás biztosítása;

b) kockázatfinanszírozás biztosítása az alapítástól a terjeszkedési szakaszig az innovatív és fenntartható ágazatokban betöltött technológiai vezető szerep biztosítása - többek között e szervezetek digitalizációs és innovációs kapacitásának, valamint globális versenyképességének növelése érdekében;

c) finanszírozás biztosítása a vállalkozások alkalmazottak általi felvásárlásához vagy a vállalkozások tulajdonjogában való alkalmazotti részvételhez.

8. Kulturális és kreatív ágazatok, kulturális örökség, média, audiovizuális ágazat, újságírás és sajtó, különösen az új technológiák fejlesztése, a digitális technológiák alkalmazása és a szellemi tulajdonjogok technológiai kezelése révén.

9. Turizmus.

10. Az ipartelepek (többek között a szennyezett területek) rehabilitációja és helyreállítása fenntartható használatra.

11. Fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett fenntartható biogazdaság egyéb területei.

12. Szociális beruházások, beleértve a szociális jogok európai pillérének végrehajtását támogató beruházásokat, különösen a következők révén:

a) mikrofinanszírozás, etikus, szociális vállalkozások finanszírozása és szociális gazdaság;

b) készségkereslet és -kínálat;

c) oktatás, képzés és kapcsolódó szolgáltatások, többek között felnőttek számára;

d) szociális infrastruktúra, különösen:

i. inkluzív oktatás és képzés, beleértve a koragyermekkori nevelést és gondozást és a kapcsolódó oktatási infrastruktúrát és létesítményeket, az alternatív gyermekgondozást, a diákszállásokat és a digitális felszerelést, amelyek mindenki számára hozzáférhetők;

ii. megfizethető szociális lakhatás ^* ;

iii. egészségügy és tartós ápolás-gondozás, beleértve a klinikákat, kórházakat, az alapellátást, az otthoni ápolásgondozást és a közösségi alapú szolgáltatásokat;

e) szociális innováció, beleértve az innovatív szociális megoldásokat és programokat, amelyek célja a társadalmi hatások és eredmények előmozdítása az a)-d) és az f)-j) pontban említett területeken;

f) társadalmi célú kulturális tevékenységek;

g) a nemek közötti egyenlőséget előmozdító intézkedések;

h) a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, többek között a harmadik országbeli állampolgárok integrációja;

i) innovatív egészségügyi megoldások, beleértve az e-egészségügyet, az egészségügyi szolgáltatásokat és az új ápolásigondozási modelleket;

j) fogyatékossággal élő személyek befogadása és a számukra biztosított akadálymentesség.

13. A védelmi ipar fejlesztése az Unió stratégiai autonómiájához történő hozzájárulás érdekében, különösen a következők támogatása révén:

a) az Unió védelmi ipari ellátási lánca, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok pénzügyi támogatása révén;

b) a védelmi ágazatban diszruptív innovációs projektekben részt vevő vállalatok és szorosan kapcsolódó kettős felhasználású technológiák;

c) a védelmi ágazat ellátási lánca az együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projektekben való részvétel során, beleértve az Európai Védelmi Alap által támogatottakat;

d) infrastruktúra a védelmi kutatás és képzés számára.

14. Űrkutatás, különösen az űrágazatnak az „Űrstratégia Európa számára” következő célkitűzéseivel összhangban történő fejlesztése révén:

a) az uniós társadalom és gazdaság számára jelentett előnyök maximalizálása;

b) az űrrendszerek és -technológiák versenyképességének előmozdítása, különösen az ellátási láncok gyenge láncszemeinek megerősítésével;

c) az űrrel kapcsolatos vállalkozói készség alátámasztása, többek között a downstream fejlesztéseken belül is;

d) az űrhöz való biztonságos és védett hozzáférés szempontjából az Unió autonómiájának előmozdítása, beleértve a kettős felhasználás szempontjait.

15. Tengerek és óceánok, a kék gazdaság területén megvalósuló projektek és vállalkozások, valamint a fenntartható kék gazdaság pénzügyi alapelvei fejlesztése révén, különösen a tengerészeti vállalkozások és ipar, a megújuló tengeri energia és a körforgásos gazdaság révén.

III. MELLÉKLET

FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ÉS MONITORING MUTATÓK

1. Az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás volumene (szakpolitikai keretek szerinti bontásban)

1.1. Aláírt műveletek volumene

1.2. Mozgósított befektetések

1.3. A mozgósított magánfinanszírozás összege

1.4. Az elért tőkeáttételi és multiplikátorhatás

2. Az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás földrajzi lefedettsége (szakpolitikai keretek, országok és a NUTS (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája) 2 szintű régiók szerinti bontásban)

2.1. A műveletek által lefedett országok (tagállamok és harmadik országok) száma

2.2. A műveletek által lefedett régiók száma

2.3. A műveletek volumene országonként (tagállamonként és harmadik országonként) és régiónként

3. Az InvestEU Alap által támogatott finanszírozás hatása

3.1. A létrehozott vagy támogatott munkahelyek száma

3.2. Az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését támogató beruházások, adott esetben szakpolitikai keretek szerinti bontásban

3.3. A digitalizációt támogató beruházások

3.4. Az ipari átalakulást támogató beruházások

3.5. A méltányos átállást támogató beruházások

3.6. Stratégiai beruházások

- A kritikus infrastruktúra biztosításához hozzájáruló műveletek száma és volumene

- A kiberbiztonsággal, a világűrrel és a védelemmel kapcsolatos beruházásokhoz hozzájáruló műveletek száma és volumene

4. Fenntartható infrastruktúra

4.1. Energia: telepített megújuló és egyéb biztonságos és fenntartható, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású energiatermelési többletkapacitás (megawattban - MW)

4.2. Energia: a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma, állami és kereskedelmi helyiségek száma

4.3. Energia: a projektek által generált becsült energiamegtakarítás kilowattórában (kWh)

4.4. Energia: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében éves szinten elért csökkentés/kibocsátás/elkerülés tonnában mért CO2-egyenértékben kifejezve

4.5. Energia: a fenntartható energetikai infrastruktúra fejlesztésébe, intelligenssé tételébe és korszerűsítésébe történő beruházások volumene

4.6. Digitalizáció: legalább 100 Mb/s sebességű, gigabites sebességre fejleszthető széles sávú internetkapcsolattal rendelkező további háztartások, vállalkozások vagy középületek száma vagy a létrehozott WiFi-hotspotok száma

4.7. Közlekedés: mozgósított beruházás, különösen a TEN-T keretében:

- a határokon átnyúló és hiányzó összeköttetésekre irányuló projektek száma (beleértve a TEN-T törzshálózat és átfogó hálózat városi csomópontjaival, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseivel, multimodális platformjaival, tengeri kikötőivel, belvízi kikötőivel, repülőtéri bekötéseivel és vasúti-közúti termináljaival kapcsolatos projekteket)

- a közlekedés digitalizálásához hozzájáruló projektek száma, különösen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), a folyami információs rendszer (RIS), az intelligens közlekedési rendszer (ITS), a hajómegfigyelési és információs rendszer (VTMIS) /elektronikus tengerhajózási szolgáltatások és az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) bevezetése révén

- az alternatívüzemanyag-ellátás kiépített vagy korszerűsített pontjainak száma

- a közlekedés biztonságához hozzájáruló projektek száma

4.8. Környezetvédelem: a levegőminőségre, víz- és hulladékgazdálkodásra és természetre vonatkozó uniós környezeti vívmányokban előírt tervek és programok végrehajtásához hozzájáruló beruházások

5. Kutatás, innováció és digitalizáció;

5.1. Hozzájárulás az uniós bruttó hazai termék (GDP) 3%-ának megfelelő összegű kutatási, fejlesztési és innovációs célú beruházásra vonatkozó célkitűzés megvalósításához

5.2. A kutatási és innovációs projekteket végrehajtó támogatott vállalkozások száma méret szerint

6. Kkv-k

6.1. Támogatott vállalkozások száma méret szerint (mikro-, kis-, középvállalkozások és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok)

6.2. Támogatott vállalkozások száma fejlődési szakasz szerint (korai szakaszban lévő, növekedő/bővülő)

6.3. Támogatott vállalkozások száma tagállamonként és NUTS 2 szintű régiónként

6.4. Támogatott vállalkozások száma ágazatonként és az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE) kódjai szerint

6.5. A kkv-kra vonatkozó szakpolitikai keret kkv-kra irányuló beruházási volumenének százalékos aránya

7. Szociális beruházás és készségek

7.1. Szociális infrastruktúra: a támogatott szociális infrastruktúra kapacitása és hozzáférhetősége ágazatonként: lakhatás, oktatás, egészségügy, egyéb

7.2. Mikrofinanszírozás és szociális vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás: a mikrofinanszírozás kedvezményezettjei és a támogatott szociális vállalkozások száma

7.3. Készségfejlesztés: új készségeket elsajátító vagy készségeiket érvényesíttető és hitelesíttető személyek száma: iskolarendszerű oktatásban és szakképzés során szerzett képesítés

8. InvestEU tanácsadó központ

8.1. Az InvestEU tanácsadó központ tanácsadási támogatásra irányuló kötelezettségvállalásainak száma ágazatonként és tagállamonként

IV. MELLÉKLET

AZ INVESTEU PROGRAM - KORÁBBI ESZKÖZÖK

A. Tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök:

- Európai Technológiai Hitelkeret (ETF98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

- Technológiatranszfer kísérleti projekt (TTP): A Bizottság határozata a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Belső árupiac és ágazati politikák” tevékenységhez tartozó 2007. évi intézkedéseinek finanszírozására vonatkozó kiegészítő finanszírozási határozat elfogadásáról, valamint a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság „Az EU elfoglalja helyét a globalizált világban” elnevezésű előkészítő intézkedés, továbbá négy kísérleti projekt („Erasmus fiatal vállalkozóknak”, „A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és partnerségek előmozdítását szolgáló intézkedések”, a „Technológiatranszfer” és a „Kiemelt európai turisztikai célterületek”) 2007. évi finanszírozására vonatkozó kerethatározat elfogadásáról.

- Európai Technológiai Hitelkeret (ETF01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

- A Versenyképességi és innovációs programhoz tartozó, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz (CIP-GIF): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

- Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/680/2007/EK és a 680/67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.), amelyet módosított az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és az Európai Beruházási projektek Portáljáról, valamint a 680/1291/2013/EU és a 680/1316/2013/EU rendelet módosításáról - az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

- COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz (COSME EFG): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014-2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

- InnovFin tőkefinanszírozási eszköz:

- Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

- Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

- A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

- Az EaSI (foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) kapacitásépítési beruházási keret: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinan-szírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

B. Garanciaeszközök:

- Kkv-garanciakeret ’98 (SMEG98): A Tanács 98/347/EK határozata (1998. május 19.) az innovatív és munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi támogatásához szükséges intézkedésekről (a növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés) (HL L 155., 1998.5.29., 43. o.).

- Kkv-garanciakeret ’01 (SMEG01): A Tanács 2000/819/EK határozata (2000. december 20.) a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) vonatkozó többéves programról (2001-től 2005-ig) (HL L 333., 2000.12.29., 84. o.).

- Versenyképességi és innovációs keretprogram - kkv-garanciakeret ’07 (CIP SMEG07): Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007- 2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

- Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz - Garancia (EPMF-G): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

- Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, kockázatmegosztási eszköz (RSI):

- Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007- 2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

- A Tanács 2006/971/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007-2013) végrehajtására irányuló „Együttműködés” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 86. o.).

- A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007-2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 299. o.).

- EaSI (a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja) garanciafinanszírozási eszköz: Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

- COSME hitelgarancia-eszköz (COSME LGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014- 2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

- Hitel- és garancianyújtási szolgáltatás (InnovFin Debt):

- Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

- Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

- A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

- A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze (CCS GF): Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014-2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

- Diákhitelgarancia-eszköz (SLGF): Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

- Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

C. Kockázatmegosztási eszközök:

- Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1982/2006/EK határozata (2006. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013), a Bizottság nyilatkozatai (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

- InnovFin - uniós finanszírozás innovátoroknak:

- Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

- Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

- Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

- Természetitőke-finanszírozási Eszköz (NCFF): Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

D. Különleges célú befektetési eszközök:

- Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz - Fonds commun de placements - fonds d’investissements spécialisés (EPMF FCP-FIS): Az Európai Parlament és a Tanács 283/2010/EU határozata (2010. március 25.) a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 87., 2010.4.7., 1. o.).

- Marguerite Alap:

- Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.).

- A Bizottság C(2010)0941 határozata (2010. február 25.) az Európai Uniónak a 2020-as energiaügyi, éghajlatváltozási és infrastrukturális európai alapban (Marguerite Alap) való részvételéről.

- Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF): Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 346., 2010.12.30., 5. o.).

V. MELLÉKLET

PIACI HIÁNYOSSÁGOK, AZ OPTIMÁLISTÓL ELMARADÓ BERUHÁZÁSI HELYZETEK, ADDICIONALITÁS ÉS KIZÁRT TEVÉKENYSÉGEK

A. Piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás

A költségvetési rendelet 209. cikkével összhangban az uniós garancia célja a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése (a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) pontja) és az addicionalitás elérése azáltal, hogy megakadályozza a potenciális támogatás és beruházás más köz- vagy magánforrásból származó felváltását (a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontja).

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának való megfelelés érdekében az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveleteknek meg kell felelniük a következő 1. és 2. pontban megállapított következő követelményeknek:

1. Piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek

A költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése érdekében a finanszírozási és beruházási műveletek által megcélzott beruházásoknak a következő jellemzők egyikével kell rendelkezniük:

a) Közjó jelleg (mint például oktatás és készségek, egészségügyi ellátás és akadálymentesség, biztonság és védelem, valamint az ingyenesen vagy elhanyagolható költségek mellett rendelkezésre álló infrastruktúra), amelyek esetében az üzemeltető vagy a vállalkozás nem tud elegendő pénzügyi hasznot elérni.

b) Olyan externáliák, amelyeket az üzemeltető vagy a vállalkozás általában nem képes internalizálni, mint például a K+F-be történő beruházás, az energiahatékonyság, az éghajlat- vagy a környezetvédelem.

c) Információs aszimmetriák, különösen a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében, ideértve a korai szakaszban lévő vállalkozásokhoz kapcsolódó magasabb kockázati szinteket, a főként immateriális javakkal vagy elégtelen biztosítékkal rendelkező vállalkozásokat vagy a magasabb kockázatú tevékenységekre összpontosító vállalkozásokat.

d) Határokon átnyúló infrastrukturális projektek és kapcsolódó szolgáltatások vagy alapok, amelyek határokon átnyúló alapon ruháznak be a belső piac széttagoltságának kezelése és a belső piacon belüli koordináció fokozása céljából.

e) Az egyes ágazatokban, országokban vagy régiókban a pénzügyi magánszereplők által elfogadható vagy elfogadni hajlandó szinten túlmenő, magasabb szintű kockázatoknak való kitettség, többek között, ha a beruházás nem vagy nem ugyanolyan mértékben valósult volna meg annak újszerűsége vagy az innovációhoz vagy a nem bizonyított technológiához kapcsolódó kockázatok miatt.

f) Az e rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti új vagy összetett piaci hiányosságok vagy optimálistól elmaradó beruházási helyzetek.

2. Addicionalitás

A finanszírozási és beruházási műveletek teljesítik az addicionalitás költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett mindkét szempontját. Ez azt jelenti, hogy a műveleteket más állami vagy magánforrásokból nem lehetett volna vagy nem ugyanolyan mértékben lehetett volna végrehajtani az InvestEU Alapból nyújtott támogatás nélkül. E rendelet alkalmazásában ezek a műveletek olyan finanszírozási és beruházási műveletekként értendők, amelyek megfelelnek a következő két feltételnek:

(1) ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett magánforrásokon túl addicionálisnak tekintsék, az InvestEU Alap a végrehajtó partnerek olyan beruházásokat célzó finanszírozási és beruházási műveleteit támogatja, amelyek jellemzőik (közjó jelleg, externáliák, információs aszimmetriák, társadalmi-gazdasági kohéziós megfontolások vagy egyéb) miatt nem képesek elégséges piaci szintű pénzügyi megtérülést biztosítani, vagy túl kockázatosnak tűnnek (összehasonlítva azon kockázati szintekkel, amelyeket a releváns magánszervezetek hajlandók elfogadni). Az említett jellemzők miatt az ilyen finanszírozási és beruházási műveletek az árképzés, a biztosítéknyújtási követelmények, a finanszírozás típusa, a nyújtott finanszírozás futamideje vagy egyéb feltételek tekintetében észszerű feltételek mellett nem férnek hozzá piaci finanszírozáshoz, és egyáltalán nem valósulnának meg vagy nem ugyanolyan mértékben valósulnának meg az Unióban állami támogatás nélkül.

(2) ahhoz, hogy a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett egyéb közforrásokból származó meglévő támogatáson felül addicionálisnak tekintsék, az InvestEU Alap csak olyan finanszírozási és beruházási műveleteket támogat, amelyekre a következő feltételek vonatkoznak:

a) a finanszírozási és beruházási műveleteket nem vagy nem ugyanolyan mértékben hajtotta volna végre a végrehajtó partner az InvestEU Alapból nyújtott támogatás nélkül; valamint

b) a finanszírozási és beruházási műveleteket nem vagy nem ugyanolyan mértékben hajtották volna végre más meglévő állami eszközök, mint például regionális vagy nemzeti szinten működő, megosztott irányítású pénzügyi eszközök keretében, jóllehet lehetővé kell tenni az InvestEU Alap és más közforrások egymást kiegészítő felhasználását, különösen azokban az esetekben, ahol uniós hozzáadott érték érhető el, és ahol a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében hatékony módon optimalizálható a közforrások felhasználása.

Annak bizonyítása érdekében, hogy az uniós garanciában részesülő finanszírozási és beruházási műveletek addicionálisak a meglévő piaci és a meglévő egyéb állami támogatáshoz képest, a végrehajtó partnerek olyan tájékoztatást nyújtanak, amely a következő jellemzők közül legalább egynek a jelenlétét bizonyítja:

a) egyéb állami vagy magánhitelezőkhöz kapcsolódó vagy a finanszírozási struktúrán belüli alárendelt pozíciók révén nyújtott támogatás;

b) saját tőkéből és kvázi-sajáttőkéből vagy hosszú lejáratú adóssággal, árazással, biztosítékeszközökre vonatkozó követelményekkel vagy egyéb, a piacon vagy más közforrásokból nem kellően elérhető feltételekkel nyújtott támogatás;

c) olyan műveletek támogatása, amelyek nagyobb kockázati profillal rendelkeznek, mint a végrehajtó partner saját standard tevékenységei által általánosan elfogadott kockázat, illetve támogatás a végrehajtó partnereknek az ilyen műveletek támogatását szolgáló saját kapacitáson felül;

d) részvétel olyan szakpolitikai területeket célzó kockázatmegosztási mechanizmusokban, amelyek a végrehajtó partnert az általa általában elfogadott szintekhez képest magasabb kockázati szinteknek teszi ki, vagy amelyeket a magán pénzügyi szereplők képesek vagy hajlandók elfogadni;

e) az InvestEU Alapból nyújtott támogatás jelzésértékű voltának eredményeként az egyéb magán- és kereskedelmi forrásokat kiegészítő, különösen a hagyományosan kockázatkerülő befektetői osztályoktól vagy intézményi befektetőktől származó, addicionális magán- vagy közfinanszírozást katalizáló vagy közösségi finanszírozást nyújtó támogatás;

f) a célországokban vagy -régiókban a hiányos, alulfejlett vagy nem teljes piacok miatt nem megfelelő szinten elérhető vagy kínált pénzügyi termékek révén nyújtott támogatás.

A közvetített finanszírozási és beruházási műveletek esetében, különösen a kkv-k támogatása tekintetében, az addicionalitást a közvetítő szintjén kell ellenőrizni, nem pedig a végső kedvezményezett szintjén. Az addicionalitás akkor tekintendő fennállónak, ha az InvestEU Alap pénzügyi közvetítőt támogat egy magasabb kockázati szintű új portfólió létrehozásában vagy a már magas kockázatot jelentő tevékenységek volumenének növelésében, azon kockázati szintekhez képest, amelyeket a magán és közjellegű pénzügyi szereplők jelenleg képesek vagy hajlandók elfogadni a céltagállam(ok)ban vagy régiókban.

Az uniós garancia nem nyújtható refinanszírozási műveletek támogatására (mint például meglévő hitelmegállapodások vagy részben vagy teljesen már megvalósult projektek egyéb formában nyújtott pénzügyi támogatásának kiváltására), kivéve azokat a konkrét, kivételes és kellően indokolt körülményeket, amelyek fennállása esetén bizonyított, hogy az uniós garancia keretében végzett művelet lehetővé teszi egy támogatható területen a végrehajtó partner vagy a pénzügyi közvetítő által végzett szokásos tevékenységvolumenen felüli olyan összeg új beruházását egy a II. melléklet szerinti finanszírozási és beruházási műveletbe, amely legalább egyenértékű az e rendeletben meghatározott támogathatósági kritériumoknak megfelelő műveleti összeggel. Az ilyen refinanszírozási műveleteknek be kell tartaniuk az e melléklet A. részében meghatározott követelményeket a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek és addicionalitás tekintetében.

B. Kizárt tevékenységek

Az InvestEU Alap nem támogat:

1. olyan tevékenységeket, amelyek korlátozzák az egyéni jogokat és szabadságokat, vagy megsértik az emberi jogokat;

2. nem támogatja a védelmi tevékenységek terén az alkalmazandó nemzetközi jog szerint tiltott termékek és technológiák használatát, fejlesztését vagy előállítását;

3. dohányhoz kapcsolódó termékeket és tevékenységeket (termelés, elosztás, feldolgozás és kereskedelem);

4. a Horizont Európáról szóló rendelet releváns rendelkezései alapján a finanszírozásból kizárt tevékenységeket: reprodukciós célú emberklónozási kutatás; az ember génállományának olyan módosítására irányuló tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak; az emberi embriók kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló tevékenységek, beleértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is;

5. szerencsejátékot (előállításhoz, építéshez, terjesztéshez, feldolgozáshoz, kereskedelemhez vagy szoftverhez kapcsolódó tevékenységek);

6. szexkereskedelmet, illetve ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, szolgáltatásokat vagy médiát;

7. élő állatokat érintő, kísérleti vagy tudományos célú tevékenységeket, amennyiben nem garantálható a kísérleti és más tudományos célra használt gerinces állatok védelméről szóló európai egyezménynek ^*  való megfelelés;

8. ingatlanfejlesztési tevékenységet, mint például olyan tevékenységeket, amelyek kizárólagos célja meglévő épületek felújítása, újbóli lízingje vagy újbóli eladása, valamint új projektek építése; ugyanakkor támogathatók az ingatlanágazatban a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az InvestEU program egyedi célkitűzéseihez kapcsolódó tevékenységek és a II. melléklet szerinti finanszírozási és beruházási műveletek támogatható területei, mint például az energiahatékonysági projektekre vagy szociális lakásokra irányuló beruházások;

9. pénzügyi tevékenységeket, mint például pénzügyi eszközök vásárlását vagy kereskedelmét. Így különösen a vállalati vagyon kivonását célzó kivásárlásokra irányuló beavatkozásokat és a vállalati vagyon kivonását célzó üzletrész-visszavásárlásokat;

10. az alkalmazandó nemzeti jogszabályok által tiltott tevékenységeket;

11. atomerőmű-leállítást, -üzemeltetést, -átalakítást vagy -építést;

12. szilárd fosszilis tüzelőanyagok és olaj bányászatához vagy kitermeléséhez, feldolgozásához, forgalmazásához, tárolásához vagy elégetéséhez, valamint a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik a következőkre:

a) olyan projektek, amelyek esetében nem létezik életképes alternatív technológia;

b) szennyezés megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos projektek;

c) szén-dioxid leválasztására, tárolására vagy hasznosítására szolgáló berendezésekkel felszerelt projektek; olyan ipari vagy kutatási projektek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentését eredményezik az alkalmazandó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer referenciaértékeihez képest;

13. a hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezésére irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik a következő beruházásokra:

a) ipari vagy bányászati beruházási projekt kiegészítő elemét képező helyszíni hulladéklerakó létesítmények, amennyiben bizonyított, hogy maga az érintett tevékenység által termelt ipari vagy bányászati hulladékok kezelésére a hulladéklerakó az egyetlen életképes opció;

b) meglévő hulladéklerakók a hulladéklerakó-gáz felhasználásának és a hulladéklerakókból történő hasznosítás előmozdításának, valamint a bányászati hulladékok újrafeldolgozásának biztosítására;

14. mechanikai-biológiai kezelő (MBT) üzemekre irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek célja a meglévő mechanikai-biológiai kezelő üzemek utólagos átalakítása oly módon, hogy a hulladékból energiát állítsanak elő, vagy a szétválogatott hulladékot újrafeldolgozzák, mint például komposztálás és anaerob lebontás révén;

15. a hulladék kezelése céljából hulladékot égető létesítményekbe irányuló beruházásokat. Ez a kizárás nem vonatkozik a következő beruházásokra:

a) kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladék kezelését célzó üzemek;

b) meglévő üzemek, amelyek esetében a beruházás célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését.

A végrehajtó partnerek felelősek maradnak annak biztosításáért, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek a releváns megállapodás aláírásakor megfeleljenek az e mellékletben meghatározott kizárási kritériumoknak, e megfelelés nyomon követéséért a projekt végrehajtása során, valamint azért, hogy adott esetben megtegyék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

---