P9_TA(2020)0065
Biztonsági háló az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmére: a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozása
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 225. cikkére,
- tekintettel az EUMSZ 311. cikkére és 312. cikkének (4) bekezdésére,
- tekintettel a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra * ,
- tekintettel a következő többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. március 14-i állásfoglalására: A 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló parlamenti álláspont előkészítése * ,
- tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret - a Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i időközi jelentésére * ,
- tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletnek a források és azok 2021. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és azok 2021. évben való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra * ,
- tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 16. pontjára * ,
- tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 10. pontjára * ,
- tekintettel eljárási szabályzata 47. és 54. cikkére,
- tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,
- tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0099/2020),
A. mivel a Bizottságnak az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 25. cikkével összhangban 2018. január 1-je előtt elő kellett volna terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, ám ehelyett úgy döntött, hogy ezt több hónappal elhalasztja;
B. mivel a Parlament 2018. március 14-én, az uniós intézmények közül elsőként elfogadta álláspontját, és meghatározta a 2020 utáni időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó prioritásait;
C. mivel 2018. május 2-án a Bizottság a 2021-2027 közötti időszakra és az Unió saját forrásaira vonatkozó jogalkotási javaslatokat nyújtott be, majd új uniós programok és eszközök létrehozására irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő; mivel ez a javaslat a többéves pénzügyi keret felső határát 2018-as árakon 1 134,6 milliárd EUR-ban, illetve a válság előtti EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,11%-ában határozta meg * (beleértve az Európai Fejlesztési Alapból származó 0,03%-ot is), ami jelentős csökkentést vont maga után a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó becsléshez képest (az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,16%-a), azzal a kifejezett céllal, hogy alapot biztosítson a 2019-es parlamenti választások előtt lezárandó gyors tárgyaláshoz;
D. mivel a Parlament 2018. november 14-én elfogadta időközi jelentését, amely részletes számadatokat tartalmaz, és 2018. évi árakon összesen 1 324,1 milliárd EUR összegben (az EU-27 GNI-jének 1,3%-ában) határozza meg a felső határt, valamint módosításokat fogadott el a tárgyalási megbízására vonatkozóan, és azóta készen állt arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Tanáccsal a megállapodás időben történő elérése érdekében; mivel ezt a tárgyalási megbízást 2019. október 10-én megerősítették;
E. mivel 2018 novembere és 2019 áprilisa között a Parlament rekord gyorsasággal fogadott el tárgyalási megbízásokat vagy első olvasatbeli álláspontokat szinte valamennyi ágazati programmal kapcsolatban, és hogy ne késleltesse az új programok létrehozásának folyamatát, beleegyezett még abba is, hogy több részleges megállapodásról és közös megegyezésről tárgyaljon a Tanáccsal; mivel a többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalási keretdokumentumok jelentős számú, a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó ágazati rendelkezést tartalmaznak, és ezek előkészítési módja a Tanácsnál megakadályozta a Tanácsot abban, hogy tárgyalásokat folytasson a Parlamenttel az ágazati jogalkotási aktusok kulcsfontosságú szempontjairól, valamint a jogállamiságra vonatkozó javaslatról;
F. mivel az Európai Tanács már több alkalommal meghosszabbította a többéves pénzügyi keretről szóló politikai megállapodás kialakítására rendelkezésre álló időkeretet, ezáltal de facto szűkítette annak lehetőségét, hogy a 2014- 2020-as többéves pénzügyi keretről a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretre történő átállás zökkenőmentes legyen;
G. mivel az első adatokat a Tanács finn elnöksége csak 2019 decemberében, azaz több mint 18 hónappal a bizottsági javaslatok előterjesztése után nyújtotta be az Általános Ügyek Tanácsának és az Európai Tanácsnak; mivel a finn elnökség javaslata egyáltalán nem vette figyelembe a Parlament álláspontját;
H. mivel az Európai Tanács elnöke által összehívott, a többéves pénzügyi kerettel foglalkozó 2020. február 20-21-i rendkívüli európai tanácsi ülés nem jutott következtetésre;
I. mivel a rendkívüli csúcstalálkozó kudarca miatt az Európai Tanács most jócskán lemaradt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások 2013-ra kitűzött időkeretéhez képest, akkor ugyanis az Európai Tanács már 2013. február 8-án politikai megállapodásra jutott; mivel a Parlament és a Tanács közötti későbbi tárgyalásokat követően a többéves pénzügyi keretet és az ágazati jogalkotási aktusokat csak nagy késéssel fogadták el, ami komoly visszaesést okozott a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretre való átállás és az uniós programok elindítása tekintetében, különösen a megosztott irányítású programok esetében;
J. mivel a sorozatos késedelmek következtében - és függetlenül attól, hogy az Európai Tanács mikor fogadja el végre következtetéseit -, már most fennáll a kézzelfogható veszély, hogy a következő többéves pénzügyi keretről nem születik megállapodás időben ahhoz, hogy 2021. január 1-jén hatályba lépjen, így nem lesz zökkenőmentes átmenet a 2014- 2020-as többéves pénzügyi keretről a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretre, főleg, ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a Parlament és a Tanács álláspontjai között jelentős eltérések lehetnek majd, és hogy mind az egyetértési eljárás, mind pedig a rendes jogalkotási eljárás keretében intenzív intézményközi tárgyalásokra lesz szükség;
K. mivel a Covid19-járvány - annak ellenére, hogy kiemelte az erős uniós költségvetés fontosságát és potenciálját az átfogó és azonnali uniós reagálás biztosítása szempontjából - tovább késleltette a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat és a megállapodás elérését az Európai Tanácsban, és hatással van azokra a feltételekre, amelyek mellett intézményközi tárgyalások folytathatók;
L. mivel ha az új többéves pénzügyi keretet nem fogadják el időben, az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdése biztonsági hálót ír elő az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmére a jelenlegi keret utolsó évére vonatkozó felső határok és egyéb rendelkezések automatikus és ideiglenes meghosszabbítása formájában, ami 2018-as árakon 162 243 millió EUR-s, illetve folyó árakon 172 173 millió EUR-s általános felső határt jelentene 2021-ben, ez pedig az EU27 GNI-jének 1,15%-át tenné ki;
M. mivel azonban a jelenlegi kiadási programok jelentős részének alap-jogiaktusai lejárati időpontokat is tartalmaznak, ami az operatív felkészültség hiányával párosulva veszélyeztetheti az EUMSZ által előírt biztonsági hálót; mivel e lejárati időpontokat meg kell hosszabbítani vagy el kell engedni annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdését alátámasztó elvekkel, és elkerülhető legyen az érintett programok leállítása, ami hátrányosan érintené a kedvezményezetteket és az egész Uniót, különösen válság idején;
N. mivel a Parlament ezért 2019. október 10-i állásfoglalásában sürgette a Bizottságot, hogy a kedvezményezettek védelme és a finanszírozás folyamatosságának biztosítása érdekében kezdje meg a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozását, és azt a Parlament és a Tanács általi gyors elfogadás megkönnyítése érdekében már 2020 elején terjessze elő;
O. mivel a Bizottság már elismerte a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizonyos jogalkotási aktusok esetleges hatályvesztéséből vagy el nem fogadásából eredő kockázatokat, olyan átmeneti rendeletre irányuló javaslatot terjesztve elő, amelynek célja a bizonyosság és a folytonosság biztosítása a végső kedvezményezettek számára;
P. mivel a Parlament már felkészült erre a helyzetre, és ismételten felhívta a figyelmet az uniós programok leállításának veszélyére, kinyilvánítva egyúttal azt is, hogy időnyomással nem kényszeríthető rossz megállapodás elfogadására a többéves pénzügyi keret kérdésében;
Q. Mivel a Covid19-járvány okozta egészségügyi válság és a polgárok életére gyakorolt példátlan társadalmi-gazdasági hatások miatt még fontosabb a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a programok megszakadása vagy rendezetlen meghosszabbítása minden kockázatának elhárítása; mivel az ambiciózus válságreagálási és helyreállítási stratégia kialakítása érdekében egyre fontosabb az Unió cselekvésképességének biztosítása, még ha az új többéves pénzügyi keret hatálybalépésének időpontja egyelőre bizonytalan is; mivel a Bizottságnak e tekintetben egyértelmű üzenettel kell fordulnia az érintett szereplőkhöz;
R. mivel a 2021. évi uniós költségvetésnek tovább kell kezelnie a Covid19 okozta vészhelyzet közvetlen gazdasági-társadalmi következményeit; mivel a válságra adandó uniós válasz, a helyreállítási stratégia és a politikai prioritások sikere érdekében az elkésett és nem megfelelő többéves pénzügyi keret helyett érdemesebb egy nagyra törő, felelősségteljes és szolidaritásorientált vészhelyzeti tervre támaszkodni, a megfelelő kiigazítások, átcsoportosítások és rugalmassági elemek bevezetése mellett folytatva a meglévő programokat, építve emellett a 2020. évi költségvetés keretében már meghozott pozitív intézkedésekre is; mivel a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások lefolytatása továbbra is sürgős teendő, tekintettel többek között az új programok elindításához, valamint a saját forrásokról szóló új határozat módosításához és megerősítéséhez szükséges időre;
S. mivel e helyzetben a Bizottság rendkívül fontos kötelessége, hogy a Szerződések őreként és a kezdeményezési jog jogosultjaként, valamint a Bizottság megválasztott elnökének 2019. július 16-i szóbeli és írásbeli kötelezettségvállalásával összhangban előterjessze a vonatkozó szükséges jogalkotási javaslatokat és operatív rendelkezéseket, jogalkotási aktussal válaszolva arra, hogy a Parlament a képviselőinek többségével fogadott el olyan állásfoglalásokat, amelyekben felhívta a Bizottságot e jogalkotási javaslatok benyújtására;
1. kéri a Bizottságot, hogy az egyes kiadási programok vonatkozó jogalapjai alapján * és az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdésére figyelemmel 2020. június 15-ig nyújtson be az uniós programok kedvezményezettjeinek biztonsági hálóval történő védelme érdekében a többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti tervre vonatkozó javaslatot a mellékletben található ajánlások alapján;
2. kéri, hogy a többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti terv:
- szüntesse vagy hosszabbítsa meg a többéves pénzügyi keret valamennyi programjának alap-jogiaktusaiban megállapított határidőket;
- amennyiben jogilag szükséges (különösen a megosztott irányítású programok keretében) a 2020-as szintek technikai meghosszabbítása alapján tegye naprakésszé a vonatkozó pénzösszegeket;
- vizsgálja felül az adott kiadási programokra vonatkozó szabályokat és célkitűzéseket annak érdekében, hogy azokat átmenetileg át lehessen csoportosítani a Covid19-járvány közvetlen gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére és enyhítésére, valamint a helyreállításhoz nyújtandó segítségre;
- e célból tegyen lehetővé célzott emeléseket, építve a 2020. évi költségvetés keretében már meghozott pozitív intézkedésekre; és a Covid19 utáni időszakra vonatkozó újjáépítési és helyreállítási csomag részeként hozza létre a legsürgetőbben szükséges új eszközöket és kezdeményezéseket;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékelt ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.
MELLÉKLET
AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ
A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
A. A JAVASLAT ALAPELVEI ÉS CÉLKITŰZÉSEI
1. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti terv célja, hogy az uniós programok kedvezményezettjeit védő hálót biztosítson arra az esetre, ha a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről nem sikerül időben megállapodásra jutni, hogy az 2021. január 1-jén hatályba lépjen. A többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének biztosítania kell az uniós költségvetés végrehajtásának kielégítő szintű kiszámíthatóságát és folytonosságát. Lehetővé kell tennie továbbá, hogy az Unió választ adjon a Covid19-járvány közvetlen társadalmi és gazdasági következményeire, és segítse a helyreállítást szolgáló uniós erőfeszítéseket;
2. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti tervnek jogalkotási javaslato(ka)t kell tartalmaznia valamennyi érintett kiadási program alap-jogiaktusában megállapított határidők elengedése vagy meghosszabbítása tekintetében, és ha jogilag szükséges - nevezetesen a megosztott irányítású programok esetében - akkor a 2020-as szintek technikai meghosszabbítása alapján naprakésszé kell tenni a vonatkozó pénzösszegeket. A jogalkotási javaslat(ok) részévé kell tenni az összes vonatkozó kiadási program célkitűzéseinek ideiglenes módosítását is annak érdekében, hogy a jogalkotási javaslatok a lehető legjobban hozzájárulhassanak a Covid19-járvány közvetlen következményeinek kezeléséhez. Ugyanebből a célból adott esetben a jogalkotási javaslat(ok) részévé kell tenni a szabályok újbóli kiigazítását, a lehető legnagyobb rugalmasságot lehetővé téve nevezetesen a megosztott irányítású programok végrehajtása tekintetében, ideértve a tagállamok és a kedvezményezettek támogatására a Covid19-járvány hatásainak enyhítése céljával 2020-ban bevezetett valamennyi jogalkotási intézkedés kiterjesztését és nyomon követését is;
3. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti tervnek lehetővé kell tennie a vonatkozó kiadási programok célzott megerősítését a 2021. évi költségvetésben, valamint a Covid19-járvány utáni időszakra vonatkozó újjáépítési és helyreállítási csomag részeként a legsürgetőbben szükséges új eszközök, intézkedések és kezdeményezések létrehozását;
4. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti tervet 2020. június 15-ig kell előterjeszteni, kivéve, ha a többéves pénzügyi keretről a Parlament és a Tanács között folyó tárgyalásokon még ezen időpont előtt politikai megállapodást sikerül elérni. A vészhelyzeti terv előterjesztésére vonatkozó ezen időkereten belül kettős szükségszerűségnek kell eleget tenni: a) biztosítani kell, hogy a 2021. évi költségvetési eljárás a vészhelyzeti tervezéssel kapcsolatos összes szükséges információval induljon; b) biztosítani kell, hogy a vonatkozó jogalkotási javaslatokat a társjogalkotók még a 2021. évi költségvetésre vonatkozó egyeztetési eljárás előtt elfogadhassák. Ez lesz az az időpont, amikor a költségvetési hatóságnak végleges döntést kell hoznia a következő évi uniós költségvetésről vagy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keret alapján, vagy pedig a 2020-as felső határok meghosszabbítása alapján;
5. A vészhelyzeti terv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az éves költségvetésből kell finanszírozni, nem lépve túl sem a többéves pénzügyi keret 2020-ra vonatkozó küszöbértékeit, sem a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret rugalmassági rendelkezéseiben előírt határértékeket, hanem azokat mindössze az EUMSZ 312. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghosszabbítva, azaz a költségvetési hatóság által 2020-ban már jóváhagyott összegeket egyrészt 2%-os deflátorral növelve, és másrészt rendelkezésre bocsátva a Covid19 utáni időszakra vonatkozó újjáépítési és helyreállítási csomag végrehajtásához szükséges kiegészítő összegeket. A technikai meghosszabbításnak emellett meg kell határoznia a megosztott irányítás alá tartozó programok nemzeti keretösszegeit is.
B. A JAVASOLT LÉPÉSEK
1. Egy vagy több jogalkotási javaslat az alábbiak vonatkozásában:
- a többéves pénzügyi keret valamennyi programjának alap-jogiaktusaiban megállapított határidők megszüntetése vagy meghosszabbítása,
- amennyiben jogilag szükséges - nevezetesen a megosztott irányítású programok keretében - a vonatkozó pénzösszegeknek a 2020-as szintek technikai meghosszabbítása alapján történő meghosszabbítása;
- az adott kiadási programokra vonatkozó szabályok és célkitűzések felülvizsgálata annak érdekében, hogy azokat átmenetileg át lehessen csoportosítani a Covid19-járvány közvetlen gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére és enyhítésére, valamint a helyreállításhoz nyújtandó segítségre, ideértve a 2020-ban e célból már bevezetett valamennyi jogalkotási intézkedés kiterjesztését és nyomon követését is.
