P9_TA(2020)0307
A Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések hatása a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és eszközeire, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
- tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvekre,
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
- tekintettel az Európai Betegjogi Chartára,
- tekintettel az ENSZ főtitkárának, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ különleges előadójának, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) és az ENSZ egyéb szerveinek a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozataira,
- tekintettel az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaira,
- tekintettel az Európa Tanács képviselői és szervei, különösen a főtitkára, Parlamenti Közgyűlésének elnöke és előadói, emberi jogi biztosa, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért küzdő Európai Bizottság (CEPEJ), a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság (CPT), az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa és a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által kiadott, a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozatokra, illetve az ugyanezen témában kidolgozott dokumentumokra,
- tekintettel az Európa Tanács által „A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása a Covid19 által előidézett egészségügyi válság keretében - Eszköztár a tagállamok számára” címmel kiadott, 2020. április 7-i közleményre,
- tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának idevágó dokumentumaira, köztük a Velencei Bizottság szükségállapotokról szóló véleményeinek és jelentéseinek 2020. április 16-án közzétett gyűjteményére * , a „Respect for democracy, human rights and the rule of law during states of emergency - Reflections” (A demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása szükségállapot idején - gondolatok) című 2020. május 26-i jelentésére * , a Velencei Bizottság tagállamaiban bevezetett szükségállapotok megfigyelőközpontjára * , a jogállamiságról szóló 2011. évi jelentésére * és a 2016. évi jogállamisági ellenőrzőlistájára * ,
- tekintettel az Európai Parlament elnökének az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) javaslata alapján a Velencei Bizottsághoz intézett, 2020. július 1-jei kérésére, valamint az uniós tagállamokban a Covid19-válság miatt hozott intézkedésekről és azok demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól szóló, 2020. október 8-i időközi jelentésre * ,
- tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Covid19-világjárvánnyal szembesülő demokráciákról szóló, 2020. október 13-i határozatára * , valamint a Covid19-világjárvány emberi jogokra és jogállamiságra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. október 13-i határozatára * ,
- tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a Lengyel Köztársaság elnökének megválasztására irányuló általános választások lebonyolításának 2020-ban elrendelt különleges szabályairól szóló törvénytervezetről szóló, 2020. április 27-i véleményére (Szenátus Lapja, 99. sz.), valamint az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselőjének nyilatkozataira,
- tekintettel Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője által tett, Magyaroszágról szóló, 2020. március 27-i nyilatkozatra,
- tekintettel a rasszizmus jelenkori formáival foglalkozó különleges ENSZ-előadó és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó Bulgáriáról szóló, 2020. május 13-i közös nyilatkozatára,
- tekintettel a Nemzetközi IDEA (International Institute for Democracy and Electoral Assistance) „Parliaments in Crisis: Challenges and Innovations” * (Válságban a parlamentek: kihívások és innovatív megoldások) című, 2020. május 11-i, valamint „Elections and COVID-19” (Választások és Covid19) című, 2020. március 26-i közleményére * ,
- tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól a polgárok, a tudományos közösség, a civil társadalom és a társadalom egészének bevonásával folytatott széles körű vitára * ,
- tekintettel a Bizottság által a Covid19 kapcsán a hatáskörébe tartozó területeken hozott intézkedésekre, valamint a világjárvánnyal kapcsolatban a schengeni térségtől kezdve a vírussal kapcsolatos dezinformációig, illetve az adatvédelemtől és az alkalmazásoktól kezdve a menekültügyi, kiutasítási és áttelepítési eljárásokig terjedően különböző területeken hozott európai válaszintézkedések összehangolására irányuló bizottsági erőfeszítésekre,
- tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre (általános adatvédelmi rendelet) * ,
- tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre * ,
- tekintettel az Európai Adatvédelmi Testületnek a Covid19-járvánnyal összefüggésben a helymeghatározó adatok és a kontaktkövető eszközök használatáról szóló 04/2020. sz. iránymutatására, valamint az egészségügyi adatoknak a Covid19-járvánnyal összefüggésben végzett tudományos kutatás céljából történő kezeléséről szóló 03/2020. sz. iránymutatására,
- tekintettel az „Iránymutatás az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról” című, 2020. április 16-i bizottsági közleményre (C(2020)2523),
- tekintettel a „2020. évi jogállamisági jelentés - A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0580) és az azt kísérő, a jogállamiság tagállami helyzetéről szóló - az egyes tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásaival foglalkozó - 27 országfejezetre (SWD(2020)0300-0326),
- tekintettel a tagállamok 2020. április 1-jei nyilatkozatára, amelyben mély aggodalmukat fejezték ki „a jogállamisági elvek, a demokrácia és az alapvető jogok bizonyos szükséghelyzeti intézkedések elfogadásából fakadó megsértésének veszélye miatt” * ,
- tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a schengeni térségnek a Covid19-világjárvány kitörését követő helyzetéről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Covid19-válsággal összefüggésben a határt átlépő munkavállalók és idénymunkások európai védelméről szóló, 2020. június 19-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a „Covid19: az egészségügyi értékelések és a kockázati besorolás uniós koordinációja, valamint a schengeni térségre és az egységes piacra gyakorolt hatások” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „A jogállamiság és az alapvető jogok Bulgáriában” című, 2020. október 8-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek Tematikus Főosztálya által „A tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásai” címmel 2020. április 23-án közzétett tájékoztatóra * , amely összefoglalja a tagállamok által a Covid19 kapcsán hozott intézkedések heti áttekintése formájában bevezetett nyomon követési gyakorlat főbb megállapításait,
- tekintettel a Parlamenti Kutatás és Dokumentáció Európai Központjának a Covid19-világjárvány során végzett parlamenti tevékenységről szóló tájékoztatóira * ,
- tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) a számos tagállamban a koronavírus-válságra válaszul bevezetett szükségállapothoz kapcsolódó tájékoztatóira és az e témával kapcsolatos egyéb tájékoztatóira * ,
- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az EU-ban a koronavírus-világjárvány alapvető jogokra gyakorolt hatásairól szóló öt közleményére * ,
- tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Covid19-válság során tapasztalható dezinformáció kezeléséről és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásról szóló, 2020. június 18-i nyilatkozatára,
- tekintettel a 2020. október 5-én közzétett, az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló 2020. évi Europol-értékelésre (IOCTA),
- tekintettel az „Exploiting Isolation: Offenders and victims of online child sexual abuse during the COVID-19 pandemic” (Az elszigeteltség kihasználása: a gyermekek online szexuális zaklatásának elkövetői és áldozatai a Covid19-világjárvány idején) című, 2020. június 19-i Europo1-jelentésre,
- tekintettel a „Beyond the pandemic - How COVID-19 will shape the serious and organised crime landscape in the EU” (Túl a világjárványon - Hogyan alakul a súlyos és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos helyzetet az EU-ban a Covid19 következtében?) című, 2020. április 30-i Europo1-jelentésre,
- tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) keretei között működő, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport által az ezen állásfoglalás érdekében végzett előkészítő munkára, többek között az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére készített, 2020. július 10-i jelentésére * ,
- tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásairól a Bizottsághoz intézett kérdésére (O-000065/2020 - B9-0023/2020),
- tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,
- tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a Covid19-világjárvány az egész Unióban súlyos helyzetet idézett elő és mélyen érintette a lakosságot; mivel a világ számos pontján, többek között az EU-ban is, a Covid19-járvány második hulláma zajlik, és a kormányok új korlátozó intézkedéseket fogadnak el az ugrásszerűen megnövekedett esetszámok kezelése érdekében, ideértve a kijárási korlátozások ismételt bevezetését, a maszkhasználatot és a szabályokat be nem tartókra kivetett súlyosabb pénzbírságokat is;
B. mivel a világjárvány leküzdéséhez olyan, a kormány által irányított szükséghelyzeti intézkedésekre van szükség, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokratikus elszámoltathatóságot, és a Covid19 terjedésének megfékezésére irányuló minden erőfeszítésnek ilyen intézkedéseken kell alapulnia; mivel a rendkívüli hatáskörök esetében fokozottabb ellenőrzésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használhassák ürügyként arra, hogy tartósan megváltoztassák a hatalmi egyensúlyt; mivel a kormányok által hozott intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük; mivel a rendkívüli hatáskörök esetében fennáll a veszélye, hogy a végrehajtó hatalom visszaél a hatalmával, valamint e hatáskörök a szükségállapot elmúltával is a nemzeti jogi keret részét fogják képezni, következésképpen megfelelő parlamenti és igazságügyi felügyeletre van szükség az országon belül és kívül egyaránt, továbbá e kockázat csökkentése érdekében ellensúlyokról kell gondoskodni;
C. mivel a Covid19-válság példa nélkül álló; mivel a jövőben tagállami és uniós szinten egyaránt át kell gondolnunk válságkezelési módszereinket;
D. mivel számos uniós tagállam hirdetett szükségállapotot * alkotmánya alapján * , ami bizonyos esetekben jogi aggályokat vetett fel, míg más tagállamok az általános jogban * előírt rendkívüli hatáskörökhöz vagy rendes jogszabályokhoz * folyamadott a Covid19-járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések sürgős elfogadása érdekében; mivel ezek az intézkedések hatással vannak a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra, lévén érintik a személyek jogainak és szabadságainak, például a mozgás szabadságának, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának, a vallásszabadságnak, a családi élethez való jognak, a menedékjognak, az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jognak, az oktatáshoz való jognak és a munkavállaláshoz való jognak a gyakorlását; mivel ezek az intézkedések a tagállamok gazdaságára is hatással vannak;
E. mivel a demokráciák működésére és az azokat érintő fékek és ellensúlyok rendszerére hatással van, ha egy egészségügyi vészhelyzet elmozdulást idéz elő a hatáskörök megosztásában, például a végrehajtó hatalom számára lehetővé válik, hogy új hatásköröket szerezzen az egyének jogainak korlátozása céljából, és a rendszerint a jogalkotók és a helyi hatóságok számára fenntartott hatásköröket gyakorolja, ugyanakkor korlátozzák a parlamentek, az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és a média szerepét, valamint a polgárok tevékenységeit és szerepvállalásukat; mivel a legtöbb tagállamban nem vezettek be konkrét korlátozásokat az igazságszolgáltatás terén, de a kijárási korlátozások szinte teljesen lehetetlenné teszik a bíróságok számára, hogy rendesen működjenek;
F. mivel a belső bírósági felügyelet - a külső felügyelettel kiegészítve - továbbra is alapvető fontosságú, mivel szükségállapotban a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog továbbra is érvényesül annak érdekében, hogy a sürgősségi intézkedések által érintett személyek hatékony jogorvoslattal élhessenek abban az esetben, ha az állami hatóságok beavatkoznak alapvető jogaikba, és annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtó hatalom ne lépje túl hatásköreit;
G. mivel a Velencei Bizottság inkább az alkotmányos, de jure szükségállapotot támogatja, mint a rendes jogalkotáson alapuló de facto szükségállapotot, minthogy „a de jure alkotmányos szükségállapothoz kapcsolódó rendkívüli hatáskörök rendszere nagyobb garanciákat kínálhat az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tekintetében, valamint jobban szolgálja az azokból eredő jogbiztonság elvét” * ;
H. mivel a Covid19-válság stressztesztnek bizonyult a demokráciák számára, illetve a jogállamiság és az alapvető jogok nemzeti biztosítékainak rezilienciája szempontjából, és e stresszteszt még most is tart;
I. mivel a kormányzati és állami intézkedésekbe vetett bizalom elengedhetetlen az elfogadott szükséghelyzeti intézkedések támogatásának és végrehajtásának biztosításához; mivel ahhoz, hogy ezt egy demokráciában meg lehessen valósítani, lényeges, hogy a döntések átláthatóak, tudományosan megalapozottak és demokratikusak legyenek, valamint párbeszédet folytassanak az ellenzékkel, a civil társadalommal és az érdekelt felekkel, illetve bevonják őket az ezzel kapcsolatos folyamatokba;
J. mivel a Bizottság az egész válság során nyomon követte a tagállami kormányok által hozott szükséghelyzeti intézkedéseket; mivel Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2020. március 31-én úgy nyilatkozott, hogy „minden szükséghelyzeti intézkedésnél a feltétlenül szükséges és arányos mértékre kell szorítkozni. Ezek az intézkedések nem tarthatók fenn határozatlan ideig. Ezenkívül a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálják. Az Európai Bizottság az együttműködés szellemében minden tagállamban szorosan nyomon fogja követni a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását” * , és mivel Didier Reynders biztos hasonlóképpen nyilatkozott 2020. március 26-án;
K. mivel „csaknem az összes uniós tagállam ideiglenes (azaz határidőhöz kötött) szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be a Covid19-válság kezelésére * [...], főként rendes jogalkotás útján”; mivel „az első szükséghelyzeti intézkedéseket minden uniós tagállamban általában körülbelül 15-30 napos időtartamra vezették be”, majd legalább egyszer megújították; mivel Velencei Bizottság szerint „csupán néhány uniós tagállam nem állapított meg határidőt a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazására vonatkozóan” * ;
L. mivel a Velencei Bizottság azt javasolja, hogy „a helyzet rendszeres felülvizsgálatának hiányában ne minősüljenek jogszerűnek a konkrét határidő nélkül tett nyilatkozatok vagy bevezetett intézkedések, ideértve azokat is, amelyek felfüggesztését a rendkívüli helyzet elhárításától teszik függővé” * ;
M. mivel a szükséghelyzeti intézkedéseknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a kormányok a szükséghelyzeti jogalkotást nem használhatják az alapvető jogok korlátozására; mivel a kormányoknak számos további intézkedést is be kell vezetniük az esetleges olyan kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében, amelyeket az ilyen intézkedések gyakorolhatnak az emberek életére;
N. mivel a szükségállapotot legalább egyszer meghosszabbították szinte az összes olyan tagállamban, ahol szükségállapotot hirdettek; mivel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a szükségállapot kihirdetésének és meghosszabbításának, valamint a rendkívüli hatáskörök bevezetésének és alkalmazásának felülvizsgálata, továbbá lehetővé kell tenni a parlamenti és igazságügyi ellenőrzést * ;
O. mivel a legtöbb tagállamban a rendkívüli végrehajtási hatáskörök alkalmazása folytán korlátozták a parlamenti ellenőrzést, míg egyes tagállamokban a parlament másodlagos szerepkörbe szorult vissza, ami lehetővé tette a kormányok számára, hogy megfelelő ellenőrzés nélkül gyorsan szükséghelyzeti intézkedéseket vezessenek be;
P. mivel az Európai Parlament, különösen az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a keretei között működő, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport 2020 márciusa óta folyamatosan nyomon követi az Unión belüli helyzetet és rendszeres eszmecseréket folytat az érdekelt felekkel, ahogy az a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoport által készített, a Covid19 demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló munkadokumentumból * is kiderül;
Q. mivel az ombudsmani intézmények és a nemzeti emberi jogi intézmények a szükséghelyzeti intézkedések vonatkozásában fontos szerepet játszanak az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák feltárásában, valamint az ellenőrzés, a felügyelet és a jogorvoslat biztosításában, ennélfogva pedig a polgárok védelmében;
R. mivel a tagállamokban kötelező vagy ajánlott önkéntes karantén bevezetésével és az emberek nem alapvető fontosságú mozgásának betiltásával korlátozták a mozgás szabadságát; mivel a Covid19-világjárványra válaszul a legtöbb schengeni állam visszaállította a belső határellenőrzést vagy - részben vagy egészben - lezárta határait, vagy az utazók egyes típusai - többek között a területükön vagy a más tagállamok területén tartózkodó uniós állampolgárok és családtagjaik vagy harmadik országbeli állampolgárok - előtt zárta le azokat; mivel ezen intézkedések bevezetésekor egyértelműen hiányzott a tagállamok közötti és az uniós intézményekkel való koordináció * ; mivel egyes tagállamok jogellenes és hátrányos megkülönböztetést eredményező korlátozásokat vezettek be azáltal, hogy a más uniós állampolgárságú lakosoknak nem engedélyezték a területükre való belépést;
S. mivel a gyülekezési szabadság és az egyesülés szabadsága a demokrácia fontos sarokköve; mivel a tagállamok többségében a szükséges közösségi távolságtartási szabályok és közegészségügyi óvintézkedések révén korlátozták e jogok gyakorlását; mivel egyes tagállamokban úgy döntöttek, hogy a közösségi távolságtartási szabályok betartása mellett megengedik az összejöveteleket, míg más tagállamok teljes egészében betiltották azokat; mivel egyes tagállamokban a szükségállapothoz nem kapcsolódó vitatott jogszabályokat és intézkedéseket anélkül vizsgálták, hogy lehetőséget biztosítottak volna a polgárok számára, hogy a szabadon tüntessenek;
T. mivel egyes tagállamokban a dezinformáció elleni küzdelemre hivatkozva korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a közösségi médiában közzétett kritikus gondolatok miatt „félelemkeltés” vagy „a köz veszélyeztetése” vádjával letartóztatásokra került sor; mivel a koronavírus-világjárvány hamis és félrevezető információk áradatával, álhírekkel, a fogyasztók megtévesztésével, kiberbűnözéssel, összeesküvés-elméletekkel, valamint a külföldi szereplők, és olykor még a tagállamok közhatóságai által folytatott célzott dezinformációs kampányokkal járt együtt, amelyek az uniós polgárokra és az egészségükre nézve, illetve a közintézményekbe vetett bizalmukat illetően számos lehetséges veszélyt tartogatnak;
U. mivel a bűnüldöző hatóságok az elmúlt hónapokban világszerte a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos, interneten megosztott anyagok mennyiségének növekedését tapasztalták;
V. mivel a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés hasznot húz a világjárvány miatt megváltozott körülményekből; mivel el kell ismerni, hogy az Europol fontos szerepet játszik annak nyomon követésében, hogy a Covid19-világjárvány annak kezdete óta milyen hatást gyakorol az Unióban a súlyos bűncselekményekre és a szervezett bűnözésre, valamint a terrorizmusra;
W. mivel a média alapvető szerepet játszik az ellenőrzésben és a felügyeletben, továbbá a polgárok számára a fő információforrást jelenti; mivel a tömegtájékoztatás szabadsága nyomás alá került, minthogy alternatív lehetőségek nélkül törölték az élő sajtókonferenciákat, valamint egyes tagállamok korlátozták a közegészségügyi információkhoz való hozzáférést és az azzal kapcsolatos szabadságot, hogy információkat tegyenek közzé a közegészségügyi politikáról; mivel számos olyan eset történt, amikor a médiacsatornák által a kormányhoz intézett kérdéseket elutasították vagy figyelmen kívül hagyták; mivel védelmet kell biztosítani az újságírók és a médiában dolgozók számára, amikor tüntetésekről vagy tiltakozásokról tudósítanak; mivel egyes tagállamok korlátozták az információkhoz való hozzáférést azáltal, hogy meghosszabbították vagy felfüggesztették a hatóságok számára előírt, az információkhoz való szabad hozzáférés iránti kérelmekhez kapcsolódó válaszadási határidőket;
X. mivel a tagállamoknak a Covid19-válság során és azt követően is biztosítaniuk kell a visszaélést bejelentő személyek védelmét, lévén az hasznos eszköznek bizonyult a közérdeket aláásó tevékenységek leküzdése és megelőzése szempontjából * ;
Y. mivel egyes tagállamok aránytalan megtorló intézkedésekhez folyamodtak a korlátozások kikényszerítése érdekében, például büntetendővé tették a kijárási korlátozással vagy a karanténnal kapcsolatos szabályok megsértését, ami magas pénzbírságot von maga után, és annak tartósan nyoma marad a bűnügyi nyilvántartásokban * ;
Z. mivel az általános korlátozások nem hagyták érintetlenül az igazságszolgáltatási rendszereket sem, lévén ideiglenesen bezártak számos bíróságot, illetve csökkentették a tevékenységüket, ami olykor lemaradásokhoz vezet, a meghallgatásokat illetően pedig hosszú várakozási időket eredményez; mivel nyomás alatt állnak a gyanúsítottak eljárási jogai és a tisztességes eljáráshoz való jog, hiszen az általános korlátozások miatt sokkal nehezebb ügyvédhez fordulni, és a bíróságok egyre gyakrabban tartanak online meghallgatásokat;
AA. mivel a világjárvány leküzdését célzó azon intézkedéseknek, amelyek korlátozzák a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, minden esetben szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük és szilárd jogalappal kell rendelkezniük; mivel az új technológiák fontos szerepet játszottak világjárvány elleni küzdelemben, ugyanakkor jelentős új kihívásokat hoztak magukkal és aggályokat vetettek fel; mivel egyes tagállamok kormányai a polgárok rendkívüli megfigyeléséhez folyamodtak drónok, kamerás rendőrségi megfigyelőautók, távközlési szolgáltatóktól, rendőrségtől és katonai őrjáratoktól származó helymeghatározó adatok segítségével történő nyomon követés, a kötelező karantén rendőrség általi házi hívások révén történő ellenőrzése vagy mobiltelefonos alkalmazáson keresztüli kötelező jelentéstétel révén; mivel egyes tagállamok a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére szolgáló alkalmazásokat vezettek be, annak ellenére, hogy nincs egyetértés azok hatékonyságáról és nem mindig használják a magánélet védelmét a leginkább biztosító decentralizált rendszert; mivel egyes tagállamokban a nyilvános helyek újbóli megnyitása azzal járt együtt, hogy kötelező testhőmérséklet-mérések, kérdőívek kitöltése és az elérhetőségek kötelező megadása útján adatokat gyűjtöttek, néha figyelmen kívül hagyva az általános adatvédelmi rendeletből fakadó kötelezettségeket;
AB. mivel a kijárási korlátozás és a határok lezárása jelentős hatással volt a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférésre; mivel számos tagállamban a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását ideiglenesen korlátozták vagy akár fel is függesztették, és a legtöbb tagállam felfüggesztette a dublini transzfereket, visszaküldéseket és áttelepítéseket; mivel egyes tagállamok úgy nyilatkoztak, hogy kikötőik nem biztonságosak, vagy nem engedélyezték a kutatási és mentési műveletek során megmentett migránsok partra szállítását, korlátlan ideig a tengeren hagyva őket, és kockáztatva életüket; mivel a legtöbb tagállam most ismét elkezdett ilyen intézkedéseket hozni; mivel több, menekülteknek fenntartott befogadó állomásról jelentették a Covid19 kitörését, ami azt jelenti, hogy kiszolgáltatott csoportok kerülnek közvetlen veszélybe, és mivel a külső határoknál található túlzsúfolt táborok továbbra is a tömeges fertőzések konkrét veszélyét hordozzák, hiszen nem tarthatók be a közösségi távolságtartási szabályok, miközben igen kevés szálláshely áll rendelkezésre, illetve rendkívül korlátozott az élelmiszerekhez, a vízhez és a higiéniai létesítményekhez, valamint mentális és fizikai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, többek között azok tekintetében is, akik megfertőződtek a Covid19-vírussal;
AC. mivel a börtönökben különösen magas a Covid19-járvány kitörésének a veszélye, hiszen gyakran lehetetlen betartatni a közösségi távolságtartási és a higiéniai szabályokat, valamint az egészségügyi intézkedések a szabadban töltött idő csökkentéséhez, valamint a látogatók fogadásának betiltásához vezettek, ami csorbítja a fogvatartottak családtagokkal való kapcsolattartáshoz való jogát; mivel e világjárvány során a büntetés-végrehajtási állomány tagjainak egészsége különös veszélynek van kitéve; mivel egyes tagállamokban szabadon engedték a meghatározott kategóriákba tartozó fogvatartottakat annak érdekében, hogy a világjárvány során csökkentsék az egészségügyi kockázatokat;
AD. mivel a Covid19 kapcsán bevezetett korlátozásokat arányosan és megkülönböztetéstől mentesen kell végrehajtani annak elkerülése érdekében, hogy az etnikai kisebbségekhez és marginalizált csoportokhoz tartozó személyek céltáblává váljanak; mivel a világjárvány aránytalanul érinti a romani lakosságot, a legkiszolgáltatottabbak pedig gyakran a nők és a gyermekek, és különösen az ivóvízzel és egészségügyi szolgáltatásokkal nem rendelkező, társadalmilag kirekesztett és marginalizált településeken élő személyek, ahol szinte lehetetlen betartani a közösségi távolságtartási szabályokat és eleget tenni a szigorú higiéniai intézkedéseknek; mivel több tagállamban számoltak be rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos esetekről, ahol hátrányos megkülönböztetés érte a bizonyos hátterű vagy nemzetiségű személyeket; mivel ázsiai származású és roma személyek gyűlöletbeszéd és támadások célpontjaivá váltak; mivel egyes tagállamokban némely politikus a rendkívül sok Covid19-megbetegedést mutató országokból származó romani migráns munkavállalók tömeges visszaküldéséről szóló médiabeszámolókat arra használta, hogy szítsa a vírus terjedésével kapcsolatos félelmeket, megerősítve a negatív attitűdöket és sztereotípiákat;
AE. mivel a gyermekek a kijárási korlátozások miatt a társadalmi és gazdasági kirekesztés aránytalanul nagy kockázatának vannak kitéve, valamint a bántalmazás, az erőszak, a kizsákmányolás és a szegénység következtében alapvető jogaik megsértésének fokozott kockázatával szembesülnek; mivel számos tagállamban a kijárási korlátozások miatt a kapcsolati erőszak növekedése volt tapasztalható; mivel a nők és a lányok, * a gyermekek és az LMBTI+ személyek a kijárási korlátozások idején aránytalanul nagy veszélynek vannak kitéve, mivel hosszú ideig ki lehetnek téve az elkövetőknek, elvágva őket a szociális és intézményi támogatástól; mivel az e veszélyeztetett csoportoknak nyújtott közösségi támogatás drámai mértékben lecsökkent a világjárványra válaszul hozott intézkedések miatt;
AF. mivel az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés - az Alapjogi Charta 35. cikkében rögzített jog - veszélyben lehet a Covid19 terjedésének megállítása érdekében hozott intézkedések miatt, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek csoportjai, például az idősek vagy krónikus betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők, az LMBTI + személyek, a gyermekek, a szülők, a terhes nők, a hajléktalanok, az összes migráns, köztük az okmányokkal nem rendelkező migránsok, a menedékkérők, a menekültek, valamint az etnikai és egyéb kisebbségek esetében; mivel az egészségügyi válság hátrányosan érintette a szexuális és reproduktív egészségügyi és jogi szolgáltatásokat; mivel egyes tagállamokban erősen korlátozzák a reproduktív egészséghez és jogokhoz, így az abortuszhoz való hozzáférést, és mivel ez a de facto tilalom arra kényszerítette a tüntetőket, hogy a világjárvány közepette az utcára vonuljanak; mivel a gyógyszerhiány, az erőforrások más egészségügyi területekről való átcsoportosítása, valamint bizonyos kezelések - köztük a testen kívüli megtermékenyítés és a nemváltoztatással kapcsolatos kezelések - hirtelen lemondása veszélyt jelenthet a más betegségektől szenvedő betegekre nézve * ; mivel a gyász, az elszigeteltség, a szülők és a frontvonalon dolgozók esetében a munka és a magánélet közötti egyensúlyra nehezedő további nyomás, a jövedelem elvesztése és a félelem mentális megbetegedéseket idéz elő vagy súlyosbítja a meglévőket, ami a mentális egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez vezet, és ennek következtében sürgősen növelni kell az e szolgáltatásokhoz nyújtott finanszírozást;
AG. mivel az egészségügyi válság első hullámában elrendelt kijárási korlátozások miatt számos tagállam elhalasztotta a választásokat * , az egyik tagállam pedig egy népszavazást * ; mivel a világjárvány második hullámának megindulása óta ismét vannak választások; mivel a választások megtartásának vagy elhalasztásának kérdése kényes mérlegelési feladat, amelyhez a Velencei Bizottság észrevételeket és iránymutatásokat dolgozott ki * ; mivel az általános, szabad, titkos és közvetlen választójog csak akkor biztosítható, ha garantálják a nyílt és tisztességes választási kampányt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és a politikai célú gyülekezés és egyesülés szabadságát;
AH. mivel a Szerződésekben foglalt, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos rendelkezések nem érinthetik a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékek, azaz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok határain belül;
AI. mivel a Szerződések értelmében az uniós hatáskörök határait a hatáskör-átruházás elve jelöli ki, valamint az uniós hatásköröket a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban kell gyakorolni;
1. emlékeztet arra, hogy még szükségállapotban is érvényesülnie kell a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásának alapelvének, valamint minden szükséghelyzeti intézkedésre, eltérésre és korlátozásra három általános feltétel vonatkozik, mégpedig a szükségesség, a szűk értelemben vett arányosság és az ideiglenesség, amely feltételeket az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), az Európai Unió Bírósága (EUB) és a különböző alkotmányos (és egyéb) tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlatában rendszeresen alkalmaztak és értelmeztek * ;
2. úgy véli, hogy a válságra adott válaszok összességében megmutatták a nemzeti demokratikus rendszerek erejét és bizonyították azok rezilienciáját; hangsúlyozza, hogy a rendkívüli intézkedésekhez a kormányok és a parlamentek közötti intenzívebb párbeszédnek kell társulnia; a rendkívüli intézkedések széles körű támogatottságának és azok lehető leghatékonyabb végrehajtásának biztosítása, emellett pedig az elnyomó intézkedések elkerülése, valamint az újságírók információkhoz való akadálytalan hozzáférésének biztosítása érdekében intenzívebb párbeszédet szorgalmaz az érdekelt felekkel, köztük a polgárokkal, a civil társadalommal és a politikai ellenzékkel;
3. annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy ha olyan intézkedéseket fogadnak el, értékelnek vagy vizsgálnak felül, amelyek korlátozhatják a demokratikus intézmények működését, a jogállamiságot vagy az alapvető jogokat, akkor ezen intézkedések esetében vegyék figyelembe a nemzetközi testületek, például az ENSZ és az Európa Tanács, azon belül is a Velencei Bizottság ajánlásait, valamint az EU jogállamisági helyzetéről szóló bizottsági jelentést; ismét kéri a tagállamokat, hogy ne éljenek vissza a rendkívüli hatáskörökkel annak érdekében, hogy a parlamenti felügyelet megkerülésével fogadjanak el a Covid19 jelentette egészségügyi vészhelyzethez kapcsolódó célkitűzésekkel össze nem függő jogszabályokat;
4. felhívja a tagállamokat, hogy:
- mérlegeljék a szükségállapot feloldását, illetve annak demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásának egyéb módon történő korlátok közé szorítását,
- a Velencei Bizottság ajánlásainak fényében értékeljék a nemzeti jogrendjükön belül hatályban lévő alkotmányos és intézményi szabályokat, például a rendes jogalkotáson alapuló de facto szükségállapot helyett térjenek át a de jure alkotmányos szükségállapotra, ezáltal vészhelyzet esetén jobb garanciákat biztosítva a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében * ; de facto szükségállapot fenntartása esetén jogalkotási aktus keretében egyértelműen határozzák meg a jogalkotói hatáskörök végrehajtó hatalomra való átruházásának célkitűzéseit, tartalmát és hatályát,
- biztosítsák, hogy egyrészt a szükségállapot kihirdetése és lehetséges meghosszabbítása, másrészt a rendkívüli hatáskörök bevezetése és alkalmazása egyaránt hatékony belső és külső parlamenti és igazságügyi ellenőrzés mellett menjen végbe, valamint biztosítsák, hogy a parlamentek jogosultak legyenek megszüntetni a szükségállapotot * ,
- biztosítsák, hogy ha a végrehajtó hatalomra ruházzák át a jogalkotói hatásköröket, a parlament utólag jóváhagyja a végrehajtó hatalom által kiadott valamennyi jogi aktust, valamint azok hatályukat veszítsék, ha bizonyos időn belül nem szerzik meg az említett jóváhagyást * ; foglalkozzanak a gyorsított és a sürgősségi jogalkotás túlzott mértékű alkalmazásával, amely kérdésre a Bizottság a 2020. évi jogállamisági jelentésében (COM(2020)0580) is rámutatott,
- vizsgálják meg, hogyan lehetne jobban garantálni, hogy a parlamentek központi szerepet töltsenek be a válság- és szükséghelyzetekben, különösen a helyzet nemzeti szintű nyomon követésében és ellenőrzésében,
- vegyék figyelembe a Velencei Bizottság azon véleményét, miszerint a parlamenteknek meg kell tartaniuk plenáris üléseiket, valamint nem szabad megengedni a képviselők ideiglenes helyettesítését, illetve csökkenteni a jelenlétüket (még arányosan sem) * ;
- vizsgálják meg a Velencei Bizottság választásokkal kapcsolatos észrevételeit, és vizsgálják meg a távoli szavazási módszerek - például a postai úton történő szavazás, az internetes szavazás, a mobil urnák és a meghatalmazott útján történő szavazás, valamint a korai szavazás - alkalmazásának lehetőségét, különösen világjárvány esetén;
5. kéri a tagállamokat, hogy a végrehajtási intézkedések arányosságának kellő figyelembevétele mellett hajtsák végre a Covid19-hez kapcsolódó intézkedéseket; megerősíti, hogy a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során tiszteletben kell tartani az uniós alapvető jogokat és a jogállamiságot, továbbá e tekintetben döntő fontosságúnak tartja a személyekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítását;
6. kéri a tagállamokat, hogy értékeljék az általuk végrehajtott, a mozgás szabadságát korlátozó intézkedéseket, valamint a mozgás szabadságát érintő újabb korlátozások bevezetésének mérlegelésekor a lehető legnagyobb önmérsékletet gyakorolják és biztosítsák az uniós jog, különösen a schengeni határellenőrzési kódex és a szabad mozgásról szóló irányelv teljes körű tiszteletben tartását; emlékeztet arra, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex szerint uniós szinten figyelemmel kell kísérni a belső határellenőrzés, valamint annak azonnali intézkedésként történő meghosszabbítása szükségességének értékelését; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy megfelelően ellenőrizze a schengeni vívmányok alkalmazását, és különösen értékelje a tagállamok által már meghozott intézkedéseket, valamint a tagállamoktól érkező értesítések időszerűségét és minőségét, szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, továbbá szükség esetén emlékeztesse a tagállamokat jogi kötelezettségeikre, és fogadjon el véleményeket; ösztönzi a Bizottságot, hogy előjogaival élve kérjen további információkat a tagállamoktól; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást a Parlamentnek arról, miként gyakorolja a Szerződések szerinti előjogait; emlékeztet a schengeni térségnek a Bizottság értékelései és ajánlásai alapján történő további integrációjának fontosságára;
7. kéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a családi élethez való jogot, különösen a különböző tagállamokban és a tagállamokon kívül élő és dolgozó családok esetében, és csak a feltétlenül szükséges esetekben és arányos mértékben engedélyezzék a korlátozásokat; kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések révén különválasztott párok és családok újraegyesítését a családi állapotukra való tekintet nélkül, és tartózkodjanak attól, hogy a kapcsolat bizonyításához szükségtelenül szigorú követelményeket írjanak elő;
8. kéri a tagállamokat, hogy csak akkor korlátozzák a gyülekezési szabadságot, ha az a helyi járványügyi helyzet fényében feltétlenül szükséges és indokolt, és ha arányos, továbbá a nyilvános és demokratikus vitát érdemlő, vitatott intézkedések elfogadása céljából ne tiltsák be tüntetéseket, még ha ezek az intézkedések nem is kapcsolódnak a Covid19-hez;
9. kitart amellett, hogy a tagállamok tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az alapvető jogokra, például a nők szexuális és reproduktív jogaira, különösen egy olyan helyzetben, amikor a közegészségügyi aggályok nem teszik lehetővé a megfelelő demokratikus vitát és a biztonságos tiltakozást, arra kényszerítve a tüntetőket, hogy jogaik védelme érdekében veszélyeztessék egészségüket és életüket;
10. ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az oktatáshoz való jogot e világjárvány idején; a világjárvány új hullámainak fényében arra kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az órák folytatásának garantálásához szükséges eszközökről és annak biztonságos keretéről, továbbá biztosítsák, hogy minden tanuló valóban hozzáférjen az oktatáshoz;
11. kéri a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, valamint biztosítsák, hogy minden új, az adatvédelmi hatóságokkal folytatott teljes körű konzultációt követően elfogadott felügyeleti és nyomon követési intézkedésre feltétlenül szükség van, továbbá azok arányosak, szilárd jogalappal rendelkeznek, az általuk elérendő célokra szorítkoznak és ideiglenes jellegűek; kéri a Bizottságot, hogy - különös tekintettel a Covid19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról szóló, 2020. április 8-i (EU) 2020/518 ajánlására * - kövesse nyomon ezeket az intézkedéseket;
12. emlékeztet arra, hogy a dezinformáció elleni küzdelem legjobb módja a tájékoztatáshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának védelme és biztosítása, támogatást nyújtva emellett a médiapluralizmus és a független újságírás biztosításához; ezzel összefüggésben arra kéri a tagállamokat, hogy az intézkedések elfogadásakor biztosítsák az átláthatóságot, valamint a közegészségügyi helyzetről és a helyzet ellenőrzés alatt tartása érdekében hozott intézkedésekről átfogó, naprakész, pontos és objektív információkkal és adatokkal szolgáljanak polgáraik számára, kiegyensúlyozott módon küzdjenek a Covid19 terjedése elleni küzdelem miatt indokolt kormányzati intézkedéseket érintő, az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos tudományos ismereteket kétségbe vonó vagy elferdítő dezinformáció ellen, fokozottan ügyelve arra, hogy ne szabjanak gátat a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve ne rettentsék el az újságírókat, az egészségügyi dolgozókat és másokat azzal, hogy a bűncselekménnyé nyilvánítás eszközéhez vagy aránytalan szankciókhoz folyamodnak; hangsúlyozza, hogy a világjárvány fokozta a migránsok megbélyegzését, és a diszkrimináció eseteinek bővüléséhez vezetett, amit tovább súlyosbítottak a félretájékoztatás és az álhírek * , többek között az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek elleni rasszista és idegengyűlölő incidensek, valamint a fogyatékossággal élő személyek és menekültek elleni gyűlöletbeszéd * ; hangsúlyozza, hogy a dezinformáció egyre nagyobb kihívást jelent, amely negatívan befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat és a társadalmi vitát, hiszen az összes szakpolitikai területet érinti, és amelynek célja, hogy aláássa a polgárok demokráciába vetett bizalmát és visszavesse az európai együttműködést és szolidaritást; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament - az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottsága (INGE) keretében - jelenleg is a lehetséges intézkedések egész során dolgozik;
13. az uniós stratégiai kommunikációs kapacitások terén további jelentős beruházásokat szorgalmaz a dezinformációval szembeni cselekvési tervvel összhangban azzal a céllal, hogy fokozzák a tagállamokkal való együttműködést és koordinációt, valamint maximálisan kihasználják a meglévő mechanizmusokat annak érdekében, hogy a stratégiai kommunikáció terén elősegítsék a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel folytatott konkrét együttműködést;
14. úgy véli, hogy a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó intézkedések következtében nehezebbé vált az újságírók munkája, köszönhetően például annak, hogy korlátozták a sajtókonferenciákon való fizikai részvételt, a hatóságok egyáltalán nem válaszolnak vagy nem adnak kielégítő válaszokat a kérdésekre, valamint törölték vagy kitolták az információkhoz való szabad hozzáférés iránti kérelmekre vagy a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó határidőket; sajnálja, hogy míg a színvonalas újságírásra minden eddiginél nagyobb szükség van, különös tekintettel az egyre gyakoribbá váló dezinformáció elleni küzdelemben játszott szerepére, az e válsággal járó kedvezőtlen gazdasági hatások a médiacsatornák - különösen a független média és újságírók - pénzügyi életképességét is érintik, ami még inkább aláássa az Unióban a médiapluralizmust; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban nem átlátható a reklámok elhelyezése és a médiának nyújtott támogatások elosztása, valamint amiatt, hogy egyes tagállamokban egyre nagyobb a médiatulajdon koncentrációja; hangsúlyozza, hogy a médiaágazatban nem szabad érdemi változásokat bevezetni de facto vagy de jure szükségállapotban;
15. kéri a tagállamokat, hogy garantálják a vádlottak jogait, többek között az ügyvédi segítség akadálytalan igénybevételéhez való jogukat, valamint a bírósági meghallgatások alternatív megoldásaként vizsgálják meg az online meghallgatások lehetőségét, illetve a gyanúsítottakat az európai elfogatóparancs alapján szállítsák át másik uniós tagállamba; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a bírósági eljárások valamennyi irányadó elvének betartását, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogot is; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a börtönökben tartózkodó minden személy jogait és óvják az egészségüket, különös tekintettel az orvosi ellátáshoz, a látogatókhoz, a szabad levegőn töltött időhöz, valamint az oktatási, szakmai vagy szabadidős tevékenységekhez való jogukra;
16. elismeri, hogy a legtöbb tagállam ismét megindította menedékjogi eljárásait, és egyes tagállamok az utóbbi időszakot - amikor kevesebb új kérelem érkezett be - arra használták, hogy csökkentsék a függőben lévő kérelmekkel kapcsolatos elmaradásokat; kéri a tagállamokat, hogy teljes körűen garantálják a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést, és továbbra is biztosítsák az egyének Alapjogi Chartában rögzített menedékjogát, valamint a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtsák végre az áttelepítési eljárásokat és az emberi méltóságon alapuló kiutasítási eljárásokat; továbbra is szorgalmazza, hogy a menedékkérők számára mihamarabb biztosítsák a fordítókhoz való hozzáférést, illetve állítsák vissza az ahhoz való jogot; nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő fizikai és mentális egészségügyi létesítményeket a befogadóállomásokon, tekintettel a rossz higiéniai körülményekre, a magas kockázatú környezetre és a menekültek kiszolgáltatottságára a Covid19-világjárvány idején; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a menedékjogot szavatolva, valamint megfelelő befogadási feltételeket biztosítva a menekültek és menedékkérők számára, dolgozzanak ki egy hatékony, a népegészségügyre összpontosító tervet helyzetük - többek között a külső határokon fennálló helyzetre is kiterjedő - átfogó kezelésére; emlékeztet arra, hogy a Covid19-intézkedések soha nem vezethetnek őrizetbe vételhez; felszólít a családok mielőbbi egyesítésére, a görög szigeteken található táborok azonnali evakuálására, valamint a menedékkérők más tagállamokba történő áthelyezésére, elsőbbséget biztosítva a legkiszolgáltatottabbaknak, a kísérő nélküli kiskorúaknak és a gyermekes családoknak; kéri a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a partra szállást, valamint biztosítsák, hogy a partra szállásra mihamarabb, a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal összhangban kizárólag biztonságos helyen kerüljön sor;
17. úgy véli, hogy a világjárvány során fokozódott a hátrányos megkülönböztetés, valamint bizonyos csoportok gyűlöletbeszéd és hátrányosan megkülönböztető intézkedések célpontjaivá váltak; kéri a tagállamokat, hogy lépjenek fel az ilyen gyűlöletbeszéddel szemben, valamint vessenek véget és orvosolják az ilyen hátrányosan megkülönböztető intézkedéseket; kéri a nemzeti és különösen a helyi hatóságokat, hogy kettőzzék meg a cigányellenesség elleni küzdelemre, a negatív sztereotípiák felszámolására, valamint az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy magukat a romani hátterű embereket is bevonják a világjárvány leküzdéséhez szükséges intézkedések azonosításába és végrehajtásába; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy folytassák a homofóbia és a transzfóbia elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, mivel a világjárvány súlyosbította a megkülönböztetést és egyenlőtlenségeket, amelyeknek az LMBTI+ áldozatai;
18. felhívja a tagállamokat, hogy a COVID-19-világjárvány alatt valamennyi nő és lány számára biztosítsanak hatékony, biztonságos és kellő időben történő hozzáférést a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz, valamint a szükséges egészségügyi szolgáltatásokhoz, ideértve különösen a fogamzásgátláshoz és a sürgősségi fogamzásgátláshoz, valamint az abortuszhoz való hozzáférést; kiemeli, hogy fontos a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások - többek között a távorvoslás, az online konzultációk és a korai otthoni gyógyszeres terhességmegszakításhoz való hozzáférés - biztosítására irányuló bevált gyakorlatok további alkalmazása és innovatív megoldások azonosítása; felhívja a Bizottságot, hogy e tekintetben szervezzen fórumokat a bevált gyakorlatok tagállamok és érdekelt felek közötti cseréje céljából, valamint támogassa azon intézkedéseket, amelyek szavatolják a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokokhoz való hozzáférést a tagállamokban;
19. kéri a tagállamokat, hogy a döntéshozatalba szükség esetén vonjanak be a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén jártas független szakértőket; kéri a tagállamokat, hogy új intézkedések meghozatalakor a szakértők és az érdekelt felek, köztük a nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmani intézmények és a civil társadalom szakértelmére támaszkodjanak, valamint proaktív konzultáljanak velük;
20. kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a szabad és tisztességes választásokhoz való jogot; emlékeztet a Velencei Bizottság ajánlására, miszerint ebben az időszakban csak széles körű vitát követően és széles körű egyetértés mellett fogadjanak el választási törvényekkel kapcsolatos reformokat, ami garanciát jelent a visszaélésekkel szemben és szavatolja a választási folyamatokba és annak legitimitásába vetett bizalmat; hangsúlyozza, hogy a szavazók támogatásáért versengő pártoknak egyenlő jogokat kell biztosítani a kampányhoz, továbbá kiemeli, hogy szükségállapot során kétségessé válhat a választások tisztességessége * ; kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a választások elhalasztásával kapcsolatos minden döntés intézményi következményeit; hangsúlyozza, hogy a Velencei Bizottság szerint a választások elhalasztására vonatkozó különös szabályokat nem a végrehajtó hatalomnak kell elfogadnia, és nem is egyszerű parlamenti többséggel kell elfogadni, hanem az alkotmányban vagy egy sarkalatos törvényben kell rögzíteni, továbbá a választások elhalasztására vonatkozó döntést a választások előtt ésszerű időn belül, lehetőség szerint a hivatalos kampány megnyitása előtt lehetőleg a parlamentnek kell meghoznia * ;
21. kéri a Bizottságot, hogy sürgősen adjon megbízást a Covid19-világjárvány első hulláma során hozott intézkedések független és átfogó értékelésére annak érdekében, hogy levonhassák a tanulságokat, megoszthassák a bevált gyakorlatokat és fokozhassák az együttműködést, emellett biztosítani tudják, hogy a világjárvány következő hullámai során hozott intézkedések hatékonyak, célzottak, az adott járványügyi helyzet fényében megalapozottak, feltétlenül szükségesek és arányosak legyenek, valamint korlátozni lehessen az említett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásait; örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság első éves jogállamisági jelentése tartalmazza a Covid19 kapcsán hozott tagállami intézkedések első ilyen értékelését; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok hatékony nyomonkövetési mechanizmusára vonatkozó intézményközi megállapodásról, ahogy azt a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalásában is szorgalmazta, amely mechanizmus minden tagállamban gondosan és tisztességesen értékelné a helyzetet, valamint a jelenlegi világjárványhoz hasonló rendkívüli helyzetekben hozzájárulna a jogállamiság és az uniós értékek jobb védelméhez;
22. ismét arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vonják le a megfelelő tanulságot a Covid19-válságból, valamint - tekintve, hogy a polgárokra óriási teher nehezedett, amikor a világjárvány során megpróbálták kézben tartani fizikai és mentális egészségi állapotukat - folytassanak sokkal szorosabb együttműködést az egészségügy terén, többek között hozzák létre az európai egészségügyi uniót, ahogy azt a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalásában * is indítványozta;
23. kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon a meghozott intézkedéseket, fokozza a tagállamok koordinációjára irányuló tevékenységeit, proaktívan nyújtson iránymutatást a hatóságok számára a világjárvány demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal összhangban történő kezelésével kapcsolatban, szükség esetén tegyen jogi lépéseket és vegye igénybe a rendelkezésre álló egyéb eszközöket, mérlegelje az uniós alapvető értékek tiszteletben tartásának biztosításához rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint vegye át az irányítást annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozó intézkedéseket mihamarabb megszüntessék; felhívja az Alapjogi Ügynökséget, hogy továbbra is számoljon be a Covid19-intézkedések alapvető jogokra gyakorolt hatásáról;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
