Az Európai Parlament,
P9_TA(2021)0045
A Covid19 hatása a fiatalokra és a sportra
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,
- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a Szerződések szubszidiaritás és arányosság elvéről szóló 2. jegyzőkönyvére,
- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkére,
- tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az értelmi fogyatékossággal élő személyek és családjaik jogainak a Covid19-válság alatti érvényesüléséről szóló, 2020. július 8-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az Európa kulturális helyreállításáról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az ifjúsági garanciáról szóló, 2020. október 8-i állásfoglalására * ,
- tekintettel „Az európai oktatás jövője a Covid19 fényében” című, 2020. október 22-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a Covid19 fiatalokra és sportra kifejtett hatásáról szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000074/2020 - B9-0005/2021),
- tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,
- tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
A. mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet * szerint a jelenlegi Covid19-világjárvány aránytalanul súlyos mértékben sújtja a fiatalokat, és valószínűsíthetően súlyos negatív és tartós hatással van gazdasági körülményeikre, egészségükre és jóllétükre, beleértve az oktatási, önkéntességi és képzési lehetőségek hiányát fejlődésük egyik kulcsfontosságú szakaszában;
B. mivel a Covid19-világjárványnak az ifjúsági munkával és az önkéntességgel kapcsolatos uniós ifjúsági és oktatási programokra, a nemzeti oktatási rendszerekre, a foglalkoztatásra és a jövedelemre, valamint a polgári szabadságjogokra gyakorolt hatása súlyosbítja az egyenlőtlenségeket, amint azt az OECD statisztikái is mutatják, amelyek szerint a diákoknak csak körülbelül a fele fér hozzá a tantervek többségéhez vagy egészéhez az országok arra irányuló erőfeszítései ellenére, hogy online tanulási megoldásokat kínáljanak; mivel ez a helyzet súlyosbítja a digitális szakadék következményeit és akadályozza a szükséges digitális készségek fejlesztését, miközben az iskolai tantervekhez való hozzáférés nem mindig jelenti azt, hogy a nehéz helyzetben lévő diákok képesek tanulni;
C. mivel a fiatalok központi szerepet játszottak közösségeikben a Covid19-világjárvány során kialakult szükségletekre reagáló szolidaritási tevékenységek során, a figyelemfelhívó kampányok vezetésétől kezdve az Európai Szolidaritási Testület keretében a frontvonalon végzett munkáig és más önkéntes kezdeményezésekig;
D. mivel a világjárvány negatív hatásai olyan messzire hatóak, hogy hozzájárultak a tagállamokban a civil társadalmi tevékenységek további szűküléséhez Európa-szerte, és előreláthatólag számos ifjúsági és sportszervezetnek be kell zárnia, ami negatív hatással lenne az európai és nemzetközi együttműködés meglévő struktúráira, és jelentősen korlátozná a polgári szerepvállalást;
E. mivel a Covid19 által okozott pszichoszociális hatások mind az azonnali, mind a hosszú távú tényezők miatt befolyásolják a fiatalok mentális egészségét és szocializációs képességét; mivel a szabadidős tevékenységek hiánya és a társadalmi korlátok aránytalan hatást gyakorolnak a fogyatékossággal élő gyermekekre és fiatalokra;
F. mivel a Covid19-világjárvány pusztító hatást gyakorolt a sportra és a kapcsolódó ágazatokra és iparágakra; mivel a hivatásos sportra gyakorolt gazdasági hatás óriási volt, mivel elmaradtak a bevételek amiatt, hogy minden szinten számos eseményt kellett törölni vagy azokat nézők nélkül kellett lebonyolítani;
G. mivel a pandémia félhivatásos és szabadidősportra, valamint szabadidőprogramokra gyakorolt jelenlegi hatása pusztító, ugyanis számos sportklub egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, hiszen jellegükből adódóan nonprofit, többnyire önkéntes alapon, és így pénzügyi tartalékok nélkül működnek;
H. mivel a Covid19-világjárvány miatti korlátozások, valamint a rendszeres edzést és gyakorlást biztosító lehetőségek hiánya a fizikai érintkezést igénylő sportokban, káros hatással van a sportolók fejlődésére és előrelépésére;
I. mivel a sport fontos gazdasági ágazat, amely az EU-ban a teljes GDP 2,12%-át és a teljes foglalkoztatás 2,72%-át teszi ki, ami a becslések szerint 5,67 millió munkahelyet jelent;
J. mivel a sport fontos társadalmi feladatokat lát el, például azáltal, hogy előmozdítja a társadalmi befogadást, az integrációt, a kohéziót és az olyan értékeket, mint a kölcsönös tisztelet és megértés, a szolidaritás, a sokféleség és az egyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget is; mivel a sport és a kapcsolódó önkéntes tevékenységek javíthatják különösen a fiatalok fizikai és mentális egészségét és foglalkoztathatóságát, valamint hozzájárulhatnak annak elsősegítéséhez, hogy a fiatalok távol tartsák magukat az erőszakban, többek között a nemi alapú erőszakban, a bűnözésben és a kábítószer-használatban való részvételtől;
Ifjúság
1. aggodalmát fejezi ki, hogy mivel az ifjúsági munkaerőpiac különösen érzékeny a gazdasági ciklusokra, valamint a gazdasági válság miatt a jelenlegi világjárvány következményei a fiatalok foglalkoztatását súlyosabban érinti, ami felerősíti egy olyan ágazat negatív tendenciáit, amelyre nagyrészt a gyengébb jogi védelemmel és szociális biztonsági normákkal járó instabil, alacsony fizetésű, részmunkaidős állások dominanciája jellemző;
2. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi világjárvány különösen súlyos hatást gyakorolt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalok), és kiemeli, hogy kezelni kell a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó fiatalok problémáit; hangsúlyozza, hogy a NEET-fiatalok arányához képest jelentősek a nemek közötti különbségek, és ezt figyelembe kell venni;
3. hangsúlyozza, hogy a legsúlyosabban érintett ágazatok a nagy munkaerő-igényű, gyakran alacsony bért fizető ágazatok, mint a nagy- és kiskereskedelmi ágazat, a szálláshely-szolgáltatás, az idegenforgalmi és vendéglátási szolgáltatások, amelyek jellemzően alacsonyan képzett fiatal munkavállalókat és dolgozó diákokat foglalkoztatnak; megjegyzi, hogy a világjárvány kitörése óta az ifjúsági munkanélküliség és szegénység folyamatosan nő; úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség rövid távon valószínűleg tovább fog növekedni, és hosszú távon a világjárvány előtti szintek felett maradhat;
4. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a fiatalok foglalkoztatására gyakorolt katasztrofális hatások ellensúlyozására, többek között olyan makrogazdasági (költségvetési és monetáris) politikák révén, amelyek a közkiadásokat a munkaerő-felvételi támogatások vagy ifjúsági garanciák felé irányítják annak érdekében, hogy támogassák a munkahelyek megtartását és létrehozását célzó egyéni programokat, a fiataloknak szóló továbbképzési és átképzési programokat, valamint a minőségi munkahelyeket és tisztességes munka- és javadalmazási feltételeket kínáló, a fiatal álláskeresők befogadására képes gazdasági ágazatokba történő beruházásokat;
5. emlékeztet az önkéntesség szerepére a fiatalok életének és szakmai készségeinek fejlesztésében; úgy véli, hogy a pénzügyileg támogatott önkéntesség segítheti a munkanélküli fiatalokat abban, hogy ellenálljanak a Covid19-válságból eredő gazdasági sokkhatásnak, miközben hozzájárulnak a társadalomhoz és értékes tapasztalatot szereznek, ami megkönnyíti a hosszú távú, rendszeres foglalkoztatásra való áttérésüket; úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület segítheti az európai fiatalokat abban, hogy a helyi realitásaikon túl is kiszélesítsék lehetőségeiket; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson egyértelmű és egységes iránymutatásokat a programok válsághelyzetekben történő végrehajtására vonatkozóan, és számolja fel a részvétel előtt álló akadályokat, amelyek többek között a következőkből adódnak: a finanszírozás rugalmasságának hiánya, a finanszírozás csökkentése, a partnerországokból származó önkéntesek vízumkiadására vonatkozó korlátozások fokozott szigorítása, valamint az önkéntes fiatalok jogállása biztosításának hiánya;
6. hangsúlyozza az informális és nem formális tanulás, a művészetek, a sport és a társas tevékenységek döntő jelentőségét a fiatalok részvétele és a társadalmi kohézió előmozdításában, mely tevékenységek a helyi közösségekre jelentős hatást gyakorló eszközök lehetnek, és segíthetnek a mai társadalmi kihívások leküzdésében;
7. hangsúlyozza, hogy a 2020. július 21-én kötött megállapodás keretében az Európai Tanácsnak ambiciózusabbnak kellett volna lennie az Európa jövőjét jelentő fiatal generációk támogatása terén, különösen azáltal, hogy a helyreállítási tervekben nagyobb támogatást - 10%-ot az oktatásra, 20%-ot pedig az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához való hozzájárulásra - biztosít a fiataloknak; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a közvetlenül az ifjúságra összpontosító ágazati programokat, például az Erasmus+-t, az Európai Szolidaritási Testületet, az ifjúsági garanciát és a gyermekgaranciát, illetve a méltányosabb, társadalmilag és környezetileg fenntarthatóbb Európa felé való átmenet támogatására képes ágazati programokat úgy kell mozgósítani, hogy teljes mértékben kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, mivel fennáll annak a veszélye, hogy ezek a programok elmulasztják teljesíteni ambiciózus céljaikat, ami keserű csalódást jelentene a fiatalok és a jövő generációi számára;
8. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi világjárvány súlyosbította a digitális szakadékot az EU-ban, és ezért kiemeli, hogy sürgősen elő kell mozdítani a digitális jártasságot mindenki számára, és ösztönözni kell az alternatívák széles körű használatát, elismerését és érvényesítését, ideértve az informális és nem formális tanulási lehetőségeket, például az online és a digitális tanulást és képzést; kéri, hogy különösen azon fiatal tanulókat állítsák a figyelem középpontjába és támogassák fokozottan, akik jövedelemkiesést tapasztaltak a technikai oktatásban, a duális oktatásban és a szakképzésben, valamint felszólít minőségi digitális eszközök, oktatási és tanulási anyagok és tartalmak fejlesztésére és széles körű használatára az oktatásból való kimaradás elkerülése, valamint az iskolából a munka világába való zökkenőmentes és hatékony átmenet biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a Covid19-járvány teremtette sajátos körülmények ellenére fontos fenntartani a személyes tanulást annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon magára, különösen a kisgyermekek, a kiszolgáltatott csoportok és a nehéz társadalmi-gazdasági hátterű, technológiai eszközökkel vagy készségekkel nem rendelkező fiatalok esetében;
9. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a digitális megoldásokba és jártasságba való beruházást a gyakorlati készségek, kompetenciák és képesítések fejlesztése érdekében, és tegyék mindenki számára hozzáférhetővé a digitális jártasságot, valamint mozdítsák elő a független, többnyelvű, inkluzív és ingyenes online tanulási eszközök fejlesztését annak érdekében, hogy a digitális oktatási cselekvési terv (2021-2027) végrehajtása keretében javuljon a digitális készségek és kompetenciák általános szintje; hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a tanárok, az oktatók, az igazgatók, a szülők és a menedzserek körében a kompetenciákat, hogy javítani lehessen az online, a táv- és a vegyes oktatást, különös tekintettel a készségfejlesztési programokra;
10. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Covid19-válság fokozta a fiatalok körében a szorongást és félelmet, ami jelentős hatással lehet az életükre és az iskolából a munka világába való átmenetükre; felszólít a személyre szabott mentális egészségügyi szolgáltatások, pszichoszociális támogatás és sporttevékenységek - önálló vagy moduláris intézkedésként történő - széles körű alkalmazására, valamint a mentális jóllét fokozott támogatására a képzési és oktatási intézményeken belül annak biztosítása érdekében, hogy a világjárvány következtében ne alakuljanak ki hosszan tartó pszichológiai hatások; hangsúlyozza a világjárványnak a fogyatékossággal élő fiatalokra, valamint a vidéki és távoli területeken élő fiatalokra gyakorolt hatását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló támogatási intézkedések és szolgáltatások kiigazítása révén fordítsanak különös figyelmet e csoport szükségleteire;
11. felszólít, hogy a különböző szakpolitikákban a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség elvében gyökerező jogalapú megközelítést alkalmazzanak a Covid19-válság során a fiatalokat érő megkülönböztetés többféle formájának kezelése érdekében, és emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különleges megközelítésre van szükség a kiszolgáltatott csoportok - például a fogyatékossággal élő fiatalok, a hátrányos helyzetű és a családon belüli erőszak kockázatának kitett fiatalok, a fiatal migránsok és menekültek, valamint az LGTBIQ+-közösséghez tartozó fiatalok - támogatása és védelme érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok szabadon hozzáférjenek a teljes Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos, az igényeikhez igazított minőségi információkhoz;
12. rámutat, hogy a sporttal és az ifjúsági munkával kapcsolatos tevékenységek teljes sokféleségükben Európa-szerte különösen veszélyeztetettek, ami a civil mozgástér szűküléséhez vezet, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a struktúrák megőrzése és a kínálat sokszínűségének biztosítása érdekében az ifjúság és a sport területén; emlékeztet arra, hogy a helyi hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és a szociális partnereket szorosan be kell vonni a fiatalok, valamint az ifjúsági és sportszervezetek támogatását célzó megoldások végrehajtásába; kiemeli a szervezett sport és az ifjúsági szervezetek társadalmi kohéziójának fontosságát;
Sport
13. mély aggodalmát fejezi ki a sportágazat lehetséges tartós károsodása miatt, nemcsak gazdasági és foglalkoztatási szempontból, hanem a társadalom egésze számára is;
14. hangsúlyozza, hogy a sport és a testmozgás különösen fontos a világjárvány okozta körülmények között, mivel erősíti a fizikai és mentális ellenálló képességet; üdvözli, hogy az adatok szerint a kijárási korlátozások következtében néhányan gyakrabban és aktívabban vesznek részt egyéni sportágakban; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kijárási korlátozások idején számos fiatal nem végez testmozgást, és hogy ez milyen következményekkel járhat a közegészségre nézve;
15. hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni és elő kell mozdítani az európai sportmodellt, mivel a szolidaritás, a méltányosság és az értékalapú megközelítés minden eddiginél fontosabb lesz a sportágazat talpra állása és a szabadidősport fennmaradása szempontjából;
16. emlékeztet arra, hogy a sport egyrészt előmozdítja és tanítja az olyan értékeket, mint a kölcsönös tisztelet és megértés, a szolidaritás, a sokféleség, a méltányosság, az együttműködés és a polgári szerepvállalás, másrészt előmozdítja a kohéziót, valamint a migránsok és a menekültek integrációját; hangsúlyozza, hogy a sport nem ismer határokat, és egyesíti a különböző társadalmi-gazdasági és etnikai háttérrel rendelkező embereket; úgy véli, hogy különösen a szabadidősport játszik alapvető szerepet a hátrányos helyzetű vagy kiszolgáltatott csoportokhoz tartozók és a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának előmozdításában; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a sporton keresztüli befogadást, és tárjon fel új utakat a sport hatásának és hatókörének maximalizálása érdekében; felszólít az alacsony jövedelmű családok fokozott támogatására annak érdekében, hogy gyermekeik részt vehessenek a sportban és egyéb szabadidős tevékenységekben;
17. hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára jelentős pénzügyi és szervezési kihívások állnak fenn a sporthoz való hozzáférés terén, mind az alulról szerveződő tevékenységekkel összefüggésben, mind pedig szakmai szinten, amelyeket a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy jövőbeli fogyatékosságügyi stratégiájában kifejezetten foglalkozzon ezzel a problémával;
18. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány minden szinten pusztító hatással van az egész sportágazatra, különösen a sportszervezetekre és -klubokra, -szövetségekre, az edzőtermekre és fitneszközpontokra, a sportolókra, az edzőkre, a sport területén dolgozókra és a sporthoz kapcsolódó vállalkozásokra, köztük a sportrendezvény-szervezőkre és a sportmédiára; úgy véli, hogy a fellendüléshez vezető út kihívást jelent majd, és hangsúlyozza, hogy célzott segítségnyújtási intézkedésekre van szükség;
19. úgy véli, hogy az EU által a válságra válaszul elfogadott általános helyreállítási eszközöknek rövid távon hozzá kell járulniuk a sportágazat támogatásához, és sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti támogatási alapok, a strukturális alapok, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek - sajátos jellemzői és szervezeti struktúrái ellenére - a sportágazat javát szolgálják;
20. hangsúlyozza az olyan mentőcsomagok fontosságát, amelyek valamennyi sportágat lefednek; kiemeli, hogy bár gyakran a nézőszám tekintetében legnagyobb sportágakat sújtották leginkább pénzügyi nehézségek, nem szabad, hogy ezek legyenek az egyetlen olyan sportágak, amelyek jogosultak a pénzügyi támogatásra vagy elsőbbséget élveznek;
21. úgy véli, hogy a meglévő pénzügyi támogatás talán nem elegendő, és kéri a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetőséget, hogy az egész ágazat életképességének növelése érdekében további célzott támogatást nyújtson mind az amatőr, mind a hivatásos sport számára;
22. felkéri a a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló és az ágazat számára igénybe vehető uniós programok - többek között az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület - révén erősítsék meg általában a sportágazat és különösen a szabadidősport helyreállítását és válságrezilienciáját, valamint biztosítsák a sport számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz, a kohéziós politikai alapokhoz, az Európai Szociális Alap Pluszhoz és az „EU az egészségügyért” programhoz való teljes körű hozzáférést; hangsúlyozza, hogy e tekintetben kulcsfontosságú, hogy a sportot beépítsék a vonatkozó rendeletekbe és felszámolják a nemzeti szintű kérelmezési eljárás valamennyi akadályát;
23. felkéri a Bizottságot, hogy alaposan mérje fel a Covid19-világjárvány sportra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait a tagállamokban, és ezen értékelés eredményei alapján dolgozzon ki európai megközelítést a kihívások kezelésére és a lehetséges következmények enyhítésére;
24. felszólít a válság sportra gyakorolt hatásainak kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti strukturált és szisztematikus cseréjére, valamint a sportban való részvételre és a Covid19 hatására vonatkozó adatok és információk szisztematikus elemzésére; hasznosnak tartja a sportolás új módjainak feltárását az olyan helyzetekre, amelyek fizikai távolságtartást igényelnek;
25. az a véleménye, hogy sürgősen széles körű ágazatközi együttműködésre van szükség a sportágazatban a Covid19-világjárvány következtében felmerülő kihívások leküzdése érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy továbbra is ösztönözni kell az együttműködést minden szinten, beleértve a sportban részt vevő valamennyi szereplőt, a sporttal kapcsolatos üzleti ágazatot és más érdekelt feleket;
26. megjegyzi, hogy a válság során egyre gyakrabban használnak digitális megoldásokat, például sportalkalmazásokat; úgy véli, hogy a sportágazat további digitalizációja növelni fogja az ágazat ellenálló képességét a jövőbeli válsághelyzetekben; felszólít olyan digitális eszközök fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a sporttevékenységek finanszírozását a világjárvány idején;
27. felszólítja a Bizottságot, hogy egy külön uniós cselekvési tervben hangolja össze a Covid19-világjárvány sportra gyakorolt következményeinek kezelése érdekében hozott valamennyi intézkedést;
28. felkéri a Tanácsot, hogy a sportra vonatkozó következő uniós munkatervben kezelje prioritásként azokat az intézkedéseket és fellépéseket, amelyek célja, hogy rövid és hosszú távon segítsék az ágazatot a világjárvány következményeinek kezelésében;
29. úgy véli, hogy amíg a világjárvány tovább fejlődik, összehangolt párbeszédet kell folytatni az európai és nemzetközi sportszövetségekkel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvitassák a főbb nemzetközi sportesemények és sportversenyek biztonságos lefolytatásának lehetőségeit; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy törekedjenek összehangolt megközelítésre a stadionok látogatottságával, az utazási korlátozásokkal és a Covid19-teszteléssel kapcsolatban a páneurópai sportversenyek hatékony tervezésének és felelősségteljes szervezésének lehetővé tétele érdekében;
30. olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek a Covid19-járvány miatti kijárási korlátozások alatt és azt követően erősítik a doppinggal kapcsolatos megelőzést annak érdekében, hogy előmozdítsák a sportolók egészségét és az európai sportban a tisztességes játékot;
31. úgy véli, hogy a különböző sportágak különböző mértékben érintettek, és hogy bizonyos sportágakon belül a kisebb klubok és az alacsonyabb kategóriájú versenyek, illetve az alulról szerveződő tevékenységek különösen kárt szenvedtek a kisebb szponzoroktól vagy a sportolók saját kvótájától való gazdasági függés miatt; hangsúlyozza, hogy a professzionális szint alapját az amatőr sport képezi, mivel a kis szabadidősport-klubok jelentősen hozzájárulnak a fiatal sportolók fejlődéséhez, és többnyire önkéntes alapon dolgoznak; hangsúlyozza az európai sportközösségen belüli szolidaritás fontosságát a különböző sportágak között és a sportágakon belül, és felszólít a kisebbségi és szabadidősportok fokozott támogatására, mivel azok tevékenységeik fenntartása során gazdasági nehézségekbe ütköznek;
32. rámutat, hogy a Covid19-világjárvány miatti korlátozások, valamint a rendszeres edzést és gyakorlást biztosító lehetőségek hiánya a fizikai érintkezést igénylő sportokban, káros hatással van a sportolók fejlődésére és előrelépésére; úgy véli, hogy a rendezvényszervezőknek, az edzőknek és maguknak a sportolóknak is tisztában kell lenniük az intenzív képzés elhúzódó hiányának lehetséges következményeivel; együttműködésre szólít fel a sportintézmények és -szervezetek között az elveszett képességek visszaszerzésére összpontosító projektek és koncepciók támogatása érdekében;
33. úgy véli, hogy az arénák és a stadionok társadalmainkban a sport- és a kulturális tevékenységek alkotta ökoszisztémák társadalmi szerkezetének csomópontjait képezik; elismeri, hogy a helyszínek újbóli megnyitásának lehetővé tétele elengedhetetlen polgáraink egészsége és jólléte, valamint a gazdasági fellendülés szempontjából, mind most, mind a jövőre nézve.
o
o o
34. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
