Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:
a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint
b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet.
2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.
3. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 67. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorsteszt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz forgalmazását a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig végezheti.
4. § A keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (a továbbiakban: EESZT) történő integrálásáig a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti nyomtatványt
a) nem kell átadni a biztosított részére, hanem azt az orvos elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja, valamint
b) a biztosított elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja a foglalkoztató részére.
5–6. § *
7. § (1) Ha az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szaktv.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott szakértő, valamint az eseti szakértő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szakértő) Szaktv. 43. § (2) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítési határideje a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet vagy a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik.
(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Kamara) Szaktv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének teljesítési határideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig meghosszabbodik.
(3) 2022. december 31. napjáig a kamarai költségátalányt azon naptári negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell befizetni vagy átutalni a Kamara részére, amely naptári negyedévben a szakértő részére a kamarai költségátalányt megfizették.
(4) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a Szaktv. 69. § (7) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatás elmulasztása miatti felfüggesztési ok megállapítására szolgáló hatósági ellenőrzést – az (1) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig nem indítja meg.
8. § (1) Ha önálló szabályozó szerv eljárásában a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozott szakmának minősülő tevékenység (a továbbiakban: szabályozott szakma) folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére esett, a kérelem legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napon, de legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napon terjeszthető elő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján indult közigazgatási hatósági eljárásban sommás eljárásnak és az eljárás szünetelésének nincs helye.
(3) Ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartama a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 120. napon vagy a 120. napot megelőzően jár le, a szabályozott szakma a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig vagy a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtása esetén a döntés véglegessé válásáig gyakorolható, ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság ezt megelőzően egyéb ok miatt nem szűnik meg.
9. § Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben jogszabályban meghatározott illetékességi területén hatósági jogkört gyakorol a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben.
10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt nyilvántartásba vett minősített foglalkoztatókat az ezen alcím hatálybalépését követő 15. napig a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába át kell vezetni.
11. § (1) A munkáltató (2) bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában 2022. június 15-én megszűnik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet] alapján elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság).
(2) Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkáltatója 2022. június 15-ig dönthet arról, hogy a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg az (1) bekezdés alapján a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet] hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben, ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felveszi az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás), és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
(4) A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a (2) bekezdés hatálya alá tartozó foglalkoztatott jogviszonyát – a foglalkoztatott végkielégítésre való jogosultsága nélkül – felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, továbbá a (9) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében a törvény erejénél fogva a jogviszony megszűnik, a járványügyi készültség megszűnésének napjával, vagy ha a fizetés nélküli szabadság 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti elrendelésétől számítva egy év eltelt, ha
a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a munkáltató által meghatározott módon, vagy
b) a foglalkoztatott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be.
(5) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszűnésének vagy megszüntetésének minősül.
(6) Azt a foglalkoztatottat, aki az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (12) bekezdése alapján az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően, a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatálya alatt – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (13) bekezdése szerint határidő tűzésével – kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
(7) Az (1) és a (6) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatottal szemben, aki számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a (4) bekezdés rendelkezései.
(8) A (6) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottal szemben, aki a (6) bekezdés szerinti védőoltás felvételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (8) bekezdése szerinti, valamint a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazható.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott esetében, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet] alapján az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet hatályvesztését megelőző napon a számára elrendelt fizetés nélküli szabadságból eredően rendelkezési állományban van, ezen alcím hatálybalépésének napjától a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig – külön munkáltatói intézkedés nélkül – a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg, és a foglalkoztatott egyidejűleg rendelkezési állományban marad.
(10) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozik és a számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg és ezzel egyidejűleg az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba sem került, ezen alcím hatálybalépésének napjával a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a szerinti rendelkezési állományba kerül, azzal, hogy a számára elrendelt fizetés nélküli szabadság az egyéb ok megszűnését követően indul. Az ilyen foglalkoztatottal szemben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a és 68. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogkövetkezmények.
(11) A (9) és (10) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését a fizetés nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.
(12) A (9) és (10) bekezdés szerinti azon foglalkoztatott esetében, aki a (3) bekezdés szerint felveszi a védőoltást, és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, továbbá azon foglalkoztatott esetében, aki már felvette a védőoltást és igazolta annak tényét, de ezen alcím hatálybalépéséig nem került szolgálati beosztásba helyezésre
a) szolgálati beosztásba helyezéssel a (9) és (10) bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy
b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában a rendelkezési állományba tartozás fennmarad úgy, hogy illetményként kizárólag az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg.
(13) Ha a (12) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.
(14) A (12) bekezdés b) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott szolgálati viszonya a védőoltás felvétele tényének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerinti igazolását követő 60. napon vagy amennyiben ezen alcím hatálybalépésekor már eltelt az igazolás benyújtásától számított 60 nap, úgy ezen alcím hatálybalépésétől számított 60. napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. Ebben az esetben a foglalkoztatott végkielégítésre nem jogosult.
(15) Annak a honvéd tisztjelöltnek, aki 2022. augusztus 20. napjáig nem igazolja a védőoltás felvételének tényét vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, és a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerinti járványügyi készültség fennáll, ha a munkáltató rá nézve elrendelte a védőoltás felvételének kötelezettségét, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 247/G. § (3) bekezdése szerint a tisztjelölti szolgálati viszonya nem alakul át 2022. augusztus 20-án szerződéses katonai szolgálati viszonnyá, függetlenül attól, hogy nyilatkozata alapján hozzájárult volna a tisztjelölti szolgálati viszonyának átalakulásához.
(16) A (2) bekezdés szerinti döntés esetén a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra.
(17) A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon haladéktalanul tájékoztatja az érintett foglalkoztatottat
a) a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség helyreállásának az (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjáról, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti döntéséről.
12. § (1) A szomszédos országok Magyarországgal határos, 1. melléklet szerinti közigazgatási egységei területén található településen 2021. június 14-én lakóhellyel rendelkező, Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkező, 18. életévét betöltött személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) az ezen alcímben foglalt feltételek elfogadása esetén Magyarországon SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás) kaphat.
(2) A jogosult az oltóponton a védőoltás felvételekor az alábbi adatokat köteles megadni:
a) viselt név,
b) születési idő,
c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,
d) útlevél okmányazonosítója,
e) – védettségi igazolvány igénylése esetén – a védettségi igazolvány kézbesítési címe,
f) elektronikus elérhetőség (e-mail és telefonszám).
(3) A jogosult az oltóponton a (2) bekezdésen túl köteles a szomszédos országban kiállított, nevére szóló közokirattal igazolni, hogy 2021. június 14-én a szomszédos állam 1. melléklet szerinti közigazgatási egysége területén található településen lakóhellyel rendelkezett.
(4) Ha a jogosult olyan védőoltásban részesül, amely esetében az alapimmunizáláshoz két dózis védőoltás beadása szükséges, az első dózis védőoltás beadásakor az oltóponton a jogosultat tájékoztatni kell a második dózis védőoltás beadásának helyéről és időpontjáról.
(5) A jogosult a védőoltás típusát nem választhatja meg.
(6) A jogosult oltópontra szállításához a magyar állam közlekedési eszközt biztosíthat az államhatár magyar oldala és a kijelölt oltópont közötti oda-vissza utazáshoz. Ha a magyar állam közlekedési eszközt biztosít, azt a jogosult köteles igénybe venni.
13. § (1) Az oltópont működtetője a 12. § (2) bekezdésében szereplő adatokat felveszi, és azokat az EESZT-ben történő rögzítés céljából az oltópont helye szerint illetékes kormányablaknak átadja. A kormányablak a 12. § (2) bekezdésében szereplő adatokat az EESZT-ben rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.
(2) Az EESZT működtetője az oltottság adatai rögzítésének érdekében a jogosult számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez a jogosult 12. § (2) bekezdése szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője a jogosultra vonatkozó technikai azonosítót, valamint a jogosult 12. § (2) bekezdése szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére átadja.
(3) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a technikai azonosítót a járványügyi feladatai ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.
14. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás körébe – a sztrájkkal érintett köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló vonatkozásában – az e §-ban meghatározott szolgáltatások tartoznak.
(2) A gyermek, tanuló felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapon
a) óvoda esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (6) bekezdése szerint,
b) általános iskola esetében reggel 7 órától 17 óráig,
c) egyéb iskola esetében reggel 7 órától 16 óráig
szükséges biztosítani.
(3) A gyermek, tanuló felügyelete abban a köznevelési intézményben biztosítandó, ahol a gyermek, tanuló a jogviszonyánál fogva nevelésben, oktatásban részesül.
(4) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén a felügyelet biztosítása során a gyermek, tanuló azon társával tartózkodhat egy helyiségben, akivel a sztrájkot megelőzően a tanórák, a foglalkozások során együtt tartózkodott.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a különböző csoportba, osztályba tartozó gyermekek, tanulók keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyermek, tanuló a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.
(7) Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén jogszabály vagy államigazgatási szerv határozata egyéb kötelezettséget is megállapíthat.
(8) Abban a csoportban, osztályban, ahol a felügyeletet biztosítják, legalább egy
a) szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógus,
b) pedagógus,
c) gyógypedagógus,
d) kollégiumi nevelő, oktató vagy
e) pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens
rendelkezésre állása biztosítandó.
(9) A felügyelet időtartama alatt, ha az időjárási körülmények megengedik, délelőtt és délután is egy-egy óra szabad levegőn tartózkodást szükséges biztosítani a gyermek, tanuló számára.
(10) A sztrájkkal érintett köznevelési intézményben a felügyelet ideje alatt biztosítandó a gyermek, tanuló számára az étkeztetés a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontban.
(11) Az óvodai foglalkozások megtartása – az iskolakezdés előtt álló gyermekek felkészítése kivételével – a sztrájk ideje alatt nem kötelező.
(12) Az érettségiző középiskolai osztály tanulója számára a kötelező érettségi tantárgy tekintetében az érettségi vizsgáról szóló jogszabályban meghatározott felkészítési óraszám 100%-a megtartandó.
(13) A (12) bekezdés hatálya alá nem tartozó tanuló számára valamennyi tantárgyra vonatkozóan megtartandó a tanítási órák 50%-a.
(14) A kollégiumi ellátás során a tanuló a sztrájkot megelőző elhelyezése szerinti kollégiumban részesül – a sztrájkot megelőzően nyújtott szolgáltatással egyező mértékben – lakhatásban, felügyeletben és étkeztetésben.
(15) A sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló életének, testi és lelki épségének megóvása érdekében biztosítandó a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást.
(16) Az esedékes, jogszabályon alapuló fogászati, szemészeti vagy általános szűrővizsgálaton a gyermek, tanuló részvételét biztosítani kell.
(17) A sztrájkban érintett köznevelési intézményben sztrájkot szervező helyi sztrájkbizottság, ennek hiányában a helyi sztrájkszervező (a továbbiakban együtt: helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről.
(18) Az intézményvezető a tervezett sztrájkot megelőző napon legkésőbb 16 óráig közli a sztrájk első napjára érvényes munkaidő-beosztást a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében; a sztrájk esetleges további napjai tekintetében szintén előző nap 16 óráig tájékoztatja a helyi sztrájkbizottságot arról, hogy a sztrájk időtartama alatt a sztrájkkal érintett óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben várhatóan hány fő gyermek, tanuló lesz jelen a tervezett sztrájk időtartama alatt.
(19) A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a gyermekek, tanulók nevelése, felügyelete kapcsán releváns részleteiről az intézményvezető legkésőbb a sztrájkot megelőző második munkanapon 16 óráig tájékoztatja az érintett gyermekek, tanulók szüleit.
(20) Az intézményvezető a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a sztrájkoló közalkalmazottat, munkavállalót munkavégzési kötelezettség teljesítésére kötelezheti. A még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében munkavégzésre utasított közalkalmazott, munkavállaló erre az időszakra arányos illetményére, munkabérére jogosult.
15. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.
15/A. § * (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kiállító szerv) kérelemre – díjmentesen – kiállítja a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: korábbi uniós rendelet) szerinti uniós digitális Covid-igazolványt (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány).
(2) A digitális Covid-igazolványt a korábbi uniós rendelet és végrehajtási szabályainak 2023. június 29. napján hatályos rendelkezéseinek megfelelő formátumban és adatokkal kell kiállítani.
15/B. § * (1) A digitális Covid-igazolványban szereplő személyes adatok – különösen a Covid–19 betegség tekintetében a birtokosra vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása, SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésből történő felgyógyulása, valamint SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettséget igazoló teszteredménye – az egyes országokba történő be- és kiutazáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges időtartamig, valamint a digitális Covid-igazolvány kiállítása céljából kezelhetők.
(2) A digitális Covid-igazolványok kiállítása céljából kezelt személyes adatokat a kiállító szerv a kiállítást követő egy évig kezeli.
(3) A kiállító szervet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 7. pontjában meghatározott adatkezelőnek kell tekinteni.
(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása esetén az oltást végző, a SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettség ellenőrzésére irányuló tesztet egészségügyi tevékenysége körében végző szerv vagy személy továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének a korábbi uniós rendelet 2023. június 29. napján hatályos mellékletében meghatározott adatmezők kitöltéséhez szükséges személyes adatokat.
(5) A kiállító szerv az EESZT működtetőjének adatfeldolgozóként történő bevonásával látja el a 15/A. § (1) bekezdése szerinti feladatát.
15/C. § * (1) * A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni.
(2) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.
(3) * A Dáptv. 76. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat
a) az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,
b) közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy
c) tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.
(4) A kiállító szerv – ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre – jogosult a digitális Covid-igazolványra jogosult (a továbbiakban: érintett) név- és születési idő adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.
(5) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ-szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, a kiállító szerv jogosult az érintett TAJ-számát az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni.
15/D. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kiállító szervet, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait rendeletben határozza meg. *
16–17. § *
18. § *
19. § *
20. § *
21. § *
22. § *
23. § *
24–29. § *
30. § *
31–33. § *
34–36. § *
37–38. § *
39. § *
40–46. § *
47. § *
48–94. § *
95. § *
96–116. § *
117. § *
118. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. *
(2) A 44. alcím 2022. június 2-án lép hatályba.
(3) A 19. § és a 41. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 21. §, a 23. §, a 30. §, a 39. § és a 47. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
119. § (1) Az 5. alcím az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti. *
(2) Az 5. alcím hatályvesztésének naptári napját az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. *
120. § E törvény
a) 30. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
b) 108. § a) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
c) 108. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
d) 113. § a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,
e) 113. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
121. § (1) E törvény
a) 27. alcíme a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 40. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 40. alcíme a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 5. alcíme a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
b) 40. alcíme az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,
c) 40. alcíme a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
| A | B | ||
| 1. | Szomszédos ország | Közigazgatási egység | |
| 2. | Ukrajna | Kárpátontúli terület (Закарпатська область) | |
| 3. | Románia | Temes megye (Județul Timis) | |
| 4. | Arad megye (Județul Arad) | ||
| 5. | Bihar megye (Județul Bihor) | ||
| 6. | Szatmár megye (Județul Satu Mare) | ||
| 7. | Szerb Köztársaság | Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački okrug) | |
| 8. | Észak-bácskai körzet (Severnobački okrug) | ||
| 9. | Észak-bánsági körzet (Severnobanatski okrug) | ||
| 10. | Horvát Köztársaság | Muraköz megye (Međimurska županija) | |
| 11. | Kapronca-Kőrös megye (Koprivničko-križevačka županija) | ||
| 12. | Verőce-Drávamente megye (Virovitičko-podravska županija) | ||
| 13. | Eszék-Baranya megye (Osječko-baranjska županija) | ||
| 14. | Szlovén Köztársaság | Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija) | |
| 15. | Osztrák Köztársaság | Őrvidék (Burgenland) | |
| 16. | Szlovák Köztársaság | Pozsonyi kerület (Bratislavský kraj) | |
| 17. | Nagyszombati kerület (Trnavský kraj) | ||
| 18. | Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) | ||
| 19. | Besztercebányai kerület (Banskobystrický kraj) | ||
| 20. | Kassai kerület (Košický kraj) |
