1. § (1) E törvény alkalmazásában
1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;
3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;
3a. * diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer: a hazatérést támogató szolgáltatáshoz rendelt informatikai rendszer;
4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;
6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; így különösen harmadik fél szolgáltató a csatlakozott szolgáltató mint számlakibocsátó számára megbízás alapján, illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;
6a. * hazatérést támogató szolgáltatás: a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy Magyarországra történő hazatérésével kapcsolatos ügyeiben való közreműködés, támogatás;
7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.
(2) * A 6–8. és a 9/A. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,
f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.
2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.
(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.
(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.
3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,
b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.
5. § (1) * A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.
(3) * Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a Dáptv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható
a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.
6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.
(8) * Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy a Dáptv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.
(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.
7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti titkosított kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, valamint
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) * A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,
b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás
igénybevételét.
12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) * a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció
ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy
bb) a kormányablakban, személyesen.
(2) * Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében a Dáptv. szerinti digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.
(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele
a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.
(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.
(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.
(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.
(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat
a) * az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követően egy évig, illetve
b) a 15. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig
kezeli.
(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján
a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,
b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti
az ügyfelet.
(10) * Amennyiben törvény kötelezővé teszi az ügyfél bejelentéseinek adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő fogadását, akkor a (3) bekezdés a) pontja szerinti regisztráció iránti kérelmet a csatlakozott szolgáltató a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.
13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza
a) az ügyfél
aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
ac) elérhetőségi adatait,
ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,
b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató
ba) elnevezését,
bb) székhelyét,
bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,
bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,
be) adószámát,
c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.
(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél
a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,
b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,
c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.
(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.
(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.
(8) *
(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.
(11) * Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek kell tekinteni.
(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.
(13) * Ha a csatlakozott szolgáltató a Dáptv. szerint digitális szolgáltatást biztosító szervezet, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásba bejegyzett, a Dáptv. 25. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint a Dáptv. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.
14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,
b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,
c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,
d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása
céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.
15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél
a) azonosítása céljából továbbítja
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakcímét,
ac) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja
ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) * Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – a Dáptv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).
(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.
(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.
(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.
(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.
16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján
a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja
aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,
ab) az ügyfél lakcímét,
ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl
ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bb) * ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel, az előző természetes személy szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, nem természetes személy előző szerződő esetén az előző nem természetes személy szerződő nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, adószámát, valamint a) pont ac) alpontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatait,
bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,
bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve
be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.
17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 15. § (3) és (4) bekezdése.
17/A. § * Az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is köteles fogadni
a) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó
ba) villamosenergia-kereskedő,
bb) egyetemes szolgáltató, és
bc) elosztó hálózati engedélyes,
c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó
ca) földgázkereskedő,
cb) egyetemes szolgáltató,
cc) földgázelosztó és
cd) vezetékes PB-gáz-szolgáltató,
d) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató.
17/B. § * Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést köteles adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is fogadni.
17/C. § * (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) ellátja a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatban az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
(2) A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos koordinációs feladatai ellátása keretében a kijelölt szerv
a) kapcsolatot tart a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
b) a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyfél) által megadott természetes személyazonosító adatok alapján tájékoztatást kérhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;
c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
d) intézkedést javasolhat a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél.
(3) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer részeként az ügyfél Magyarországra hazatérését támogató
a) tájékoztatást, valamint
b) személyre szabott ügyintézési támogatást
biztosító elektronikus felületet (a továbbiakban: Hazaváró Portál) működtet.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) a családi és utónévvel, valamint elektronikus levelezési címmel történő regisztráció, vagy
b) * a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás használata.
(5) Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt kormányhivatal részére
a) a családi és utónevét;
b) az elektronikus levelezési címét;
c) az általa kiválasztott ügyintézési helyszínt, időpontot, az ügyfelek számát;
d) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó, elintézni tervezett ügyeinek meghatározását.
(6) Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal részére továbbított személyes adatokat a kormányhivatal az ügyféllel való közvetlen kapcsolattartás és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének támogatása céljából kezeli.
17/D. § * (1) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a szolgáltatás biztosítása, az ügyfél azonosítása, valamint a szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél 17/C. § (5) bekezdésében meghatározott adatait.
(3) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) bekezdés szerinti adatait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő két évig tartja nyilván. A két év lejártát egy héttel megelőzően, a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer a regisztrációt követő két év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(4) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer törli az ügyfél adatait a törzsadat-nyilvántartásból.
(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából, erre irányuló megkeresés alapján adja át.
17/E. § * (1) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá az adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított öt évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.
18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,
d) az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,
e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,
f) az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit,
g) * a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, valamint a Hazaváró Portállal kapcsolatos alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások biztosítására kijelölt szervet, és az azok feladataira vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben határozza meg.
19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket, *
b) a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát
rendeletben határozza meg.
20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.
(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(6) * A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
(7) * A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.
22. § (1) E törvény
1. 44. § (1) bekezdése, 37. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
2. 60. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,
3. 101. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
4. 106. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
5. 108. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
6. 131. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
7. 133. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
8. 115. alcíme és 116. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
9. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
10. 141. §-a, 142. § (1) bekezdése, 142. § (2) bekezdése és 220. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
11. 142. § (2) bekezdése, 151. § (2) bekezdése és 185. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,
12. 124. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
13. 126. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
14. 148. alcíme és 186. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,
15. 177–179. §-a és 186. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
16. 180. §-a, 182–185. §-a, 186. § (3) bekezdése és 187. §-a az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,
17. 181. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
18. 220. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
19. 232. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
20. 236. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
24. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. *
2. 29. § (1c) és (6) bekezdésében az „a fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
3. *
lép.
25–27. § *
28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. *
2. *
lép.
29–46. § *
47. § *
48. § *
49. § *
50. § *
51–64. § *
65. § *
66–72. § *
73. § *
74. § *
75–91. § *
92–93. § *
94. § *
95–138. § *
139. § *
140. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1–5. *
6. *
lép.
(2) *
141. § *
142. § (1)–(2) *
(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
1–3. *
4. *
lép.
143–145. § *
146. § *
147. § *
148. § *
149. § *
150–152. § *
153. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) *
b) *
154–155. § *
156. § *
157. § *
158–176. § *
177. § *
178. § *
179–185. § *
186. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
1. *
2. *
3. *
4–5. *
lép.
(2) *
(3) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény
1–2. *
3–6. *
lép.
(4) *
187. § *
188–227. § *
228–230. § *
231. § *
232. § *
233. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
a) *
b) 72/B. § (2) bekezdése, 88. § (2) bekezdés b) pontja a „megyei” szövegrészek helyett a „vármegyei” szöveggel
lép hatályba.
234–235. § *
236-237. § *
238. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 1. § (3) bekezdése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.
(2) Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 7. § a) pontja.
239–241. § *
