A jogszabály mai napon ( 2024.05.27. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2025.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

az extraprofit adókról * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók

1. § (1) *  A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) *  A 2022. adóévben az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe

a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),

b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.

(2a) *  A 2023. adóévben az e § szerinti különadó alapja a (2b) és (2c) bekezdésben meghatározott adóalaprészek összege.

(2b) *  Az e § szerinti különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe

a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értékének (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra) 50 százaléka,

b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel 50 százaléka.

(2c) *  Az e § szerinti különadó 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

aa) az adóévet megelőző adóévben a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg 50 százalékát, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,

ab) az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát;

b) növelő tételként kell figyelembe venni az adóévet megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadója 50 százalékát,

bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát,

bc) az e rendelet szerinti adó 50 százalékát.

(2d) *  A 2024. adóévben az e § szerinti különadó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

aa) a 2022. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;

ab) a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget;

b) növelő tételként kell figyelembe venni a 2022. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadóját;

bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket;

bc) az e rendelet szerinti adót.

(3) A különadó mértéke

a) 2022-ben 10 százalék,

b) *  a (2b) bekezdés szerinti adóalaprészre 8 százalék,

c) *  a (2c) bekezdés szerint adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék,

d) *  a (2d) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék.

(4) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.

(5a) *  A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2024. adóévre vonatkozó különadót 2024. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2024. június 10-ig és 2024. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

(5b) *  Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő (5c) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5a) bekezdés alapján a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét az (5c)–(5f) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti.

(5c) *  Az (5b) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint meghatározott fordított repóügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2063 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(5d) *  Az (5b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az állampapír állomány értéke növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5b) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembe vétele nélkül számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka.

(5e) *  Az (5b) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5b) bekezdés szerinti csökkentésről 2024. december 10-ig bevallást nyújtson be.

(5f) *  Amennyiben a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás az (5b) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor az (5b)–(5d) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(7) E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(8) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(9) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

1/A. § * 

2. § (1) *  A kőolajtermék-előállító a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan a (2)–(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

(3) *  E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség hordónként 7,5 amerikai dollárral csökkentett összege, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.

(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.

(5) *  A különadó mértéke 95 százalék.

(6) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.

(7) E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(8) A kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(9) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(10) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(11) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

2/A. § *  (1) *  A 2. § szerinti adóalany a 2023. és 2024. adóévekre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti adó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

(3) *  Az e § szerinti adó mértéke

a) a 2023. évben 2,8 százalék,

b) a 2024. évben 1 százalék.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor adóalapként a 12 hónapra arányosított összeget kell figyelembe venni.

(5) *  Az adóalany az e § szerinti különadót a 2023. adóév vonatkozásában a 2023. adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a 2024. adóév vonatkozásában a 2024. adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja, és a 2023., illetve a 2024. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig három egyenlő részletben megfizeti.

(6) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból az adóév közben kikerülő adóalany vagy jogutódja az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy az e § szerinti különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(7) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e § szerinti különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(8) Az e § szerinti különadóból származó bevétel a központi költségvetés Rezsivédelmi Alapjának bevétele.

3. § (1) *  A (2)–(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett – a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével –

a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,

b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és

c) *  a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,

ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022., a 2023. vagy a 2024. adóévekben megszűnik, vagy ha a 2022., a 2023. vagy a 2024. adóévekben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

(2) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól az (1) bekezdés szerinti termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.

(3) Az e § szerinti különadó alapja

a) a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

b) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.

Az a) és b) pontban a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti árat kell alkalmazni.

(4) Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.

(5) Az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti különadó kötelezettséget – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

(6) *  E § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy – abban az esetben, ha a termelő a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést – a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára a 2024. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(7) Az (1) bekezdés szerinti termelő a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira az e § szerint fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(8) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő, az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(9) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(10) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

3/A. § *  (1) Adóköteles az átviteli rendszerirányító által beszerzett, a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/943/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtása.

(2) Az e § szerinti különadó alanya a 2019/943/EU rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti kiegyenlítő szabályozási szolgáltató belföldi vagy külföldi személy (ideértve a külföldi személy magyarországi fióktelepét is).

(3) Az e § szerinti különadó adóalapja a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás ellenértékeként kapott (pénzügyileg realizált) árbevétel.

(4) Az adó mértéke

a) 2022-ben az adóalap 13 százaléka,

b) 2023-ban az adóalap 10 százaléka,

c) *  2024-ben az adóalap 10 százaléka.

(5) A fizetendő különadót – ide nem értve a (7) bekezdés szerinti esetet – az átviteli rendszerirányító állapítja meg és vonja le az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásért fizetett ellenérték összegéből. A fizetendő különadót – ide nem értve a (7) bekezdés szerinti esetet – az átviteli rendszerirányító havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

(6) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(7) A 2022. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése hónapjának utolsó napja közötti időszakra fizetendő különadót az e § szerinti különadó alanya két egyenlő részletben, 2022. december 20-ig és 2023. február 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, azzal, hogy ha az adóalany külföldi vállalkozás, akkor a külföldi személy adóalany az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelentkezik az állami adóhatósághoz 2022. december 15-ig. Ha a külföldi személy adóalany 2022. december 1-jét követően válik az e § szerinti különadó alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adó külföldi alanyát.

(8) Az (5) és a (7) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt az állami adó- és vámhatóság 2022. november 30-ig honlapján közzéteszi.

(9) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból a 2022. adóév közben kikerülő rendszerszintű szolgáltatások nyújtója (jogutódja) a (7) bekezdés szerinti kötelezettségét 2022. december 20. napjáig teljesíti.

(10) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e § szerinti különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(11) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

4. § * 

4/A. § *  (1) A gyógyszergyártó a 2024. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak alapján gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) E § alkalmazásában gyógyszergyártó a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) szakágazat szerinti tevékenységet végző, amennyiben a TEÁOR 2110 és a TEÁOR 2120 szakágazati tevékenységből származó összesített nettó árbevétele az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján meghaladja a teljes nettó árbevétele 33,33 százalékát.

(3) A gyógyszergyártói extraprofitadó alapja a 2024. adóévben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Htv.) 39. §-a szerinti, 2024. adóévi adóalap, azzal, hogy az egyedi beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany a Htv. 40/B., 40/C., 40/F–40/M. §-ában foglaltak figyelembevételével állapítja meg az adóalapot.

(4) A (3) bekezdés szerinti adóalap után fizetendő adó mértéke 2024. január 1. napjától a (3) bekezdés szerinti adóalap

a) 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék,

b) 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

c) 150 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor az extraprofitadó összege a (3) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (4) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a naptári napokkal arányos része.

(6) A gyógyszergyártói különadó alapja a 2024. adóévben a Htv. szerinti, az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy az egyedi beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén nettó árbevételként a Htv. 40/C. §-a szerinti nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(7) A gyógyszergyártói különadó mértéke 2024. január 1. napjától a (6) bekezdés szerinti adóalap

a) 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék,

b) 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,

c) 150 milliárd forintot meghaladó része után 4 százalék,

azzal, hogy a gyógyszergyártó által az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót – legfeljebb annak összegéig – csökkenti a gyógyszergyártót gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg.

(8) Ha a (6) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor a különadó összege a (6) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (7) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a naptári napokkal arányos része.

(9) A gyógyszergyártó a 2024. adóévi gyógyszergyártói különadó és extraprofitadó kötelezettségét a (10) és (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti.

(10) A csökkentés adóévi összege egyenlő

a) az adóévi tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás bekerülési értéke, csökkentve az ugyanazon beruházás vonatkozásában a b) pont szerint érvényesített csökkentés összegével,

b) – ha a tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás az adóévben nem fejeződik be – a tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló beruházás bekerülési értékének adóévi növekedése, valamint

c) az egészségügyi ágazatot érintő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévi közvetlen költsége – ideértve e rendelet alkalmazásában az engedélyezett I–III. fázisú klinikai vizsgálatok költségét, továbbá a Magyarországra megrendelt klinikai kutatások költségét is –

együttes összegével.

(11) A (10) bekezdés a)–c) pontja szerinti csökkentés együttes összege legfeljebb a csökkentés figyelembevétele nélkül számított, adóévre fizetendő, e § szerinti különadó, továbbá extraprofitadó összegének 50 százaléka, azzal, hogy valamely költség, ráfordítás, bekerülési érték alapján csökkentés csak egyszeresen érvényesíthető.

(12) A gyógyszergyártó a 2024. adóév vonatkozásában gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére köteles. A gyógyszergyártó a 2024. adóévre fizetendő előlegét a 2024. adóévre várható fizetendő gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó alapján önadózás útján állapítja meg, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon a 2024. adóév tizenkettedik hónapjának huszadik napjáig bevall és megfizet.

(13) Az a gyógyszergyártó, amelynek a 2023. adóévben kezdődő adóéve az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2024. (I. 25.) Korm. rendelettel megállapított (1)–(11) bekezdés hatálybalépésekor még nem zárult le, a 2023. adóév vonatkozásában az (1)–(11) bekezdés szerinti rendelkezéseket választása szerint alkalmazza, figyelemmel a (14) és (15) bekezdésben foglaltakra.

(14) A (13) bekezdés szerinti választás esetén a 2023. adóévi extraprofitadó mértéke a (3) bekezdés szerinti adóalap

a) 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

b) 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,

c) 150 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék.

(15) A (13) bekezdés szerinti választás esetén a 2023. adóévi különadó mértéke a (6) bekezdés szerinti adóalap

a) 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

b) 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

c) 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék,

azzal, hogy a gyógyszergyártó által az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót – legfeljebb annak összegéig – csökkenti a gyógyszergyártót a gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg.

(16) A gyógyszergyártó a 2024. adóévre vonatkozó gyógyszergyártói extraprofitadót és gyógyszergyártói különadót a 2024. adóévet követő ötödik hónap huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja, és az előlegként a (12) bekezdés szerint még meg nem fizetett extraprofitadót megfizeti.

(17) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból az adóév közben kikerülő gyógyszergyártó vagy jogutódja az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy az e § szerinti különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(18) Az e § szerinti gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó adónak minősül. Az e § szerinti gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó vonatkozásában az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(19) Az e § szerinti gyógyszergyártói extraprofitadóból és gyógyszergyártói különadóból származó bevétel a központi költségvetés Rezsivédelmi Alapjának bevétele.

2. *  A légitársaságok hozzájárulása

5. § * 

3. * 

6. § * 

4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés

7. § (1) *  A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után – a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti 40 százalékos mértékű befizetésre kötelezett a 40 százalékos mértékű fizetési kötelezettségét 2023-ban és 2024-ben a (4)–(7) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti.

(4) *  A csökkentés összege egyenlő

a) az adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolóban, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozás adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, adóévet megelőző adóévi tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás bekerülési értéke, csökkentve az ugyanazon beruházás vonatkozásában a b) pont szerint érvényesített csökkentés összegével,

b) – ha a tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás az adóévet megelőző adóévben nem fejeződött be – az adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolóban, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozás adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, a tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló beruházás bekerülési értékének adóévet megelőző adóévi növekedése, valamint

c) az adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolóban, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozás adóévet megelőző adóévre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, az egészségügyi ágazatot érintő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége – ideértve e rendelet alkalmazásában az engedélyezett I–III. fázisú klinikai vizsgálatok költségét, továbbá a Magyarországra megrendelt klinikai kutatások költségét is – együttes összegével.

(5) *  A konszolidációba bevont érintett vállalkozás kutatási és fejlesztési ráfordításainak ugyanazon összege után igénybe vehető, a (4) bekezdés c) pontja szerinti csökkentés csak egy befizetésre kötelezettnél érvényesíthető.

(6) *  A (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti csökkentés együttes összege legfeljebb a csökkentés figyelembevétele nélkül számított, e § szerinti 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettség összegének 50 százaléka.

(7) *  A csökkentés figyelembevételével számított fizetési kötelezettség nem lehet kevesebb, mint az a befizetési kötelezettség, amely 20 százalékos mérték esetén keletkezett volna.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérés

8. § (1) *  A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény) eltérően a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.

(2) *  Az (1)–(5) bekezdés alkalmazásában

1. feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó;

2. bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;

3. keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;

4. napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.

(3) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

(4) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

(4a) *  A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2024. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévi fizetendő adója alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon a 2024. adóév hatodik hónapjának 20. napjáig bevallja, és a 2024. adóév hetedik hónapjától kezdődően hat egyelő részletben minden hónap 20. napjáig megfizeti.

(5) *  Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit a feldolgozóipari gyártó első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(6) *  A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. és a 2024. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka.

(7) *  A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. és a 2024. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell.

(8) * 

6. * 

9–12. § * 

7. * 

13–13/A. § * 

8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés

14. § (1) *  A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére – és a 2023-ban, továbbá a 2024-ben kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) *  A pótadó alapja a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – az ezen adóévi, a 2023-ban kezdődő adóévben a 2023-ban kezdődő adóévi, a 2024-ben kezdődő adóévben a 2024-ben kezdődő adóévi, az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: nettó árbevétel), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra.

(3) A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap

a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

(4) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes nettó árbevételben képvisel.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző jogalany az (1) bekezdés szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

(6) Nem kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az (5) bekezdésben említett ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

(7) Az adóalanynak

a) 2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított összegű;

b) a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű;

c) *  a 2024-ben kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2024-ben kezdődő adóévre a 2023. évre megállapított pótadóval egyező összegű

pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

(8) A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a pótadó összege az adóévi, (2) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

(9) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

9. * 

15. § * 

10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés

16. § (1) *  A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2024. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.

(2) A pótadó alapja

a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint

b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díj (a továbbiakban: biztosítási díj) összege.

(3) A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,

ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

(4) A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ac) *  36 milliárd forintot meghaladó része után 12 százalék, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,

bc) *  36 milliárd forintot meghaladó része után 5 százalék.

(4a) *  A pótadó mértéke a 2024. január 1. és 2024. december 31. között keletkezett adóalap esetén a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték.

(5) A biztosítónak

a) *  2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (4) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,

b) 2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező,

c) *  2024. május 31-ig a (4) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2024. január 31-ig bevallandó pótadórészlettel egyező,

d) *  2024. november 15-ig a (4) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2024. július 31-ig bevallandó pótadórészlettel egyező

összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani,

(6) *  A biztosítónak

a) a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig,

b) a (4) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben, 2024. január 31-ig és 2024. július 31-ig,

c) a (4a) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót két egyenlő részletben 2025. január 31-ig és 2025. július 31-ig

kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

(6a) *  Ha

a) az (5) bekezdés a) pontja alapján megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó (6) bekezdés a) pontja alapján bevallott összege,

b) az (5) bekezdés b) pontja alapján megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó (6) bekezdés b) pontja alapján bevallott teljes összege,

c) az (5) bekezdés c) és d) pontja alapján megfizetett pótadóelőlegek összesített összege több, mint a pótadó (6) bekezdés c) pontja alapján bevallott teljes összege,

a különbözetet az adóalany az a) pont szerinti esetben a pótadóbevallás benyújtásának napjától, a b) pont szerinti esetben 2024. július 31-étől, a c) pont szerinti esetben 2025. július 31-étől igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

(7) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

(8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.

(9) Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (8) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

(10) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

11. * 

17–19. § * 

12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés

20. § (1) A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

(2) Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve – több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve – adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani.

(3) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

21. § *  (1) *  A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak, illetve a (3a) bekezdés szerinti adóalaprésznek a naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévben a (2) bekezdés szerint, a 2024-ben kezdődő adóévben a (3) és (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

(2) A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

(3) *  A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2024-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.

(3a) *  A Kiskeradó tv. 6. §-ától és a (3) bekezdéstől eltérően, a Kiskeradó tv. 1. § 1. pont d) alpontjának hatálya alá tartozó Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2024-ben kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.

(3b) *  Ha az adóalany a (3) és (3a) bekezdést is köteles alkalmazni, akkor – figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is – a 2024-ben kezdődő adóév adója

a) a teljes adóalap alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem nélküli tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel és a Kiskeradó tv. 2. §-a szerinti tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel hányadosával szorzott összege,

b) növelve a (3a) bekezdés szerint megállapított adóösszeggel.

(4) A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.

(5) *  A 2024-ben kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (3)–(3b) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.

(6) Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalany adóéve a naptári év július 1-jét követően kezdődik, és a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 20. § szerinti adókötelezettség terheli, a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévekre kell alkalmaznia.

13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés

22. § *  (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke 2023. szeptember 1-jétől 2023. december 31-ig és a 2024. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel –

aa) ha az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet1.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték földgáz esetén

aaa) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 48 százaléka,

aab) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 62 százaléka,

ab) ha a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték kőolaj esetében

aba) 230 000 forint/tonna és 260 000 forint/tonna közé esik, 24 százaléka,

abb) meghaladja a 260 000 forint/tonna értéket, 44 százaléka;

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében, ha a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték

ba) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 42 százaléka,

bb) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 56 százaléka;

c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel –

ca) ha a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték földgáz esetén

caa) 28 000 forint/MWh és 55 000 forint/MWh közé esik, 36 százaléka,

cab) meghaladja az 55 000 forint/MWh értéket, 56 százaléka,

cb) ha a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a kitermelt kőolaj esetében

cba) 230 000 forint/tonna és 260 000 forint/tonna közé esik, 24 százaléka,

cbb) meghaladja a 260 000 forint/tonna értéket, 44 százaléka.

(2) A Bt. 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke 2023. szeptember 1-jétől 2023. december 31-ig és a 2024. évben az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében, ha a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározott fajlagos érték nem éri el a 28 000 forint/MWh értéket, a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 42 százaléka.

(3) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés a szénhidrogént kitermelő bányavállalkozó esetén akkor alkalmazható, ha az általa hatósági szerződésben (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) vállalt, az azonos kategóriába tartozó mezők tekintetében a 2022. évben kitermelt mennyiséget meghaladó, a 2023. és a 2024. évre vállalt kitermelési mennyiséget teljesíti. A kitermelési mennyiségek esetében az azonos kategóriába tartozó mezők kitermelési mennyiségei összeszámíthatók.

(5) A bányavállalkozó a szerződést – a bányászati ügyekért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a bányafelügyelettel köti meg.

(6) Ha a bányavállalkozó a kérelmét a hónap 15. napjáig benyújtja, a szerződés megkötése esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal az azon hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása során kell alkalmazni, amely hónapban a bányavállalkozó a szerződés megkötésére irányuló kérelmét benyújtotta.

(7) A bányavállalkozó a szerződésben vállalt kitermelési mennyiség nemteljesítése esetén vis maior helyzetre vagy földtani akadályra hivatkozhat.

(8) Ha a bányavállalkozó a szerződésben vállalt kitermelési mennyiséget – a (7) bekezdés szerinti okon kívül – nem teljesíti, a 25. § (5) bekezdésétől eltérően a tárgyévben megfizetett bányajáradékon felül megfizeti

a) a tárgyévben teljesített kitermelés alapján a 2023. augusztus 31. napján hatályos rendelkezések szerint számított bányajáradék és a tárgyévben befizetett bányajáradék különbségét és

b) a szerződésben vállalt kitermelési mennyiség és a tárgyévben ténylegesen teljesített kitermelési mennyiség különbözete alapján a 2023. augusztus 31. napján hatályos rendelkezések szerint számított bányajáradékot.

(9) A bányavállalkozó a (8) bekezdés szerinti bányajáradék összegét a tárgyév, a 2023. évben a második félév TTF földgáz, illetve a Brent kőolaj tőzsdei napi jegyzésárának havi átlagából képzett éves, illetve féléves átlagár alkalmazásával határozza meg.

(10) A bányavállalkozó a (8) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettséget a tárgyévet követő év január 20. napjáig teljesíti.

22/A. § *  (1) A bányavállalkozó szerződés hiányában a 2023. augusztus 31. napján hatályos rendelkezések szerint fizeti meg a bányajáradékot.

(2) Szerződéskötés hiányában a bányajáradék mértéke nem haladhatja meg

a) a 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben földgáz esetében a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának havi átlaga alapján kiszámított árbevétel, kőolaj esetében a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga alapján kiszámított árbevétel,

b) a 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának havi átlaga alapján kiszámított árbevétel,

c) a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben földgáz esetében a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának havi átlaga alapján kiszámított árbevétel, kőolaj esetében a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga alapján kiszámított árbevétel

90 százalékát, azzal, hogy földgáz esetében az a)–c) pont alapján kiszámított árbevétel és a megfizetett bányajáradék különbözete nem lehet kevesebb, mint 5 euró/MWh.

23. § A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

24. § A Bt. 20. § (4b) bekezdése nem alkalmazható.

25. § (1) A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében – a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként – a bányavállalkozó – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 2023. és a 2024. évben legalább a 2022. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.

(2a) *  A föld alatti szénhidrogén tárolást folytató bányavállalkozókra a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget nem kell alkalmazni.

(3) A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.

(3a) *  A (3) bekezdés szerinti kérelmet a tárgyévet követő év február 28. napjáig lehet benyújtani.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.

(5) Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.

(6) *  Ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogén mennyisége meghaladja a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiségek összegét, a kitermelési különbözet tekintetében a fizetendő bányajáradék megállapítására a 22–24. § nem alkalmazható.

14. * 

26. § * 

15. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. és 14. alcím, a 28. §, a 30. §, valamint a 3. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) *  E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 5. § (2) bekezdését 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(4) *  E rendeletnek a Módr.-rel módosított 2. mellékletét az adó alanya 2022. július 1-jétől alkalmazhatja.

(5) *  E rendeletnek a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 279/2022. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 2. § (5) bekezdését 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(6) *  E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2023. (II. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4/A. § (2) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévre kell alkalmazni.

(7) * 

(8) * 

28. § A 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

29. § E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni.

30. § *  (1) Ez a rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti.

(2) Az e rendelet szerinti, a 2024. adóévre vonatkozó adókötelezettségeket e rendelet 2024. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.

(3) E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 7. § (1) bekezdését első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(4) E rendeletnek a Módr4. által megállapított 25. § (3a) bekezdését első alkalommal a 2023. évre vonatkozó bányajáradék fizetési és kitermelési kötelezettség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(5) A 2022. évben kitermelt szénhidrogén mennyiség tekintetében a 25. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A 25. § (5) bekezdése alapján indult és a Módr4. hatálybalépése előtt határozattal le nem zárt ügyeket meg kell szüntetni.

(7) *  E rendeletnek az extraprofit adókról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 317/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.) által megállapított 7. § (3)–(7) bekezdését az adózó első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre alkalmazza. Ha a 7. § (3)–(7) bekezdése szerinti csökkentés nem került teljes mértékben felhasználásra a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, annak összegét a soron következő befizetési kötelezettségekre lehet érvényesíteni.

(8) *  E rendeletnek a Módr5. által megállapított 7. § (3)–(7) bekezdését az adózó utoljára a 2025. március 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre alkalmazza.

(9) *  E rendeletnek a Módr5. által megállapított 22. §-át és 22/A. §-át első alkalommal a 2023. szeptember hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása során kell alkalmazni.

(10) *  E rendeletnek a Módr5. által megállapított 4/A. § (5a)–(5c) bekezdését az adózó első alkalommal a 2024. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazza.

1. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez * 

2. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez *