A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Minősített kölcsönbeadóként történő nyilvántartásba vétel iránt a foglalkoztató Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: kormányhivatal) kérelmet nyújthat be, ha
a) kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, EGT-tagállam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság,
b) a harmadik országok állampolgárai jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására az 1. mellékletben meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személyt alkalmaz,
c) az e rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,
d) * a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan
da) a munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 1000 fő, és
db) a munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszámából legalább 500 fő magyar állampolgárságú foglalkoztatott,
e) megbízható üzleti háttérrel rendelkezik, és
f) szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy adóhatóság által kiadott köztartozásmentes adózói minőségről igazolást nyújt be.
(2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel valamennyi olyan székhely, telephely tekintetében rendelkeznie kell, ahol harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.
(3) Megbízható üzleti háttérrel rendelkezik az a foglalkoztató,
a) aki biztosítani képes a harmadik országok állampolgárainak jogszabályszerű foglalkoztatását és az azzal összefüggő hatósági adatszolgáltatások megbízható, pontos teljesítését, és ehhez megfelelő, írásba foglalt belső szabályozással is rendelkezik,
b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, és
c) akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg.
(4) A megbízható üzleti háttér bizonyításának sikertelenségét a kormányhivatal határozattal állapítja meg.
(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 19. „Egyéb ügyek” táblázat 67. sora szerinti nyilvántartásba vételre irányuló eljáráson túl, felülvizsgálati eljárásban a foglalkoztató működése alatt bármikor vizsgálhatja, hogy a foglalkoztató működése körében nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e. Amennyiben felülvizsgálati eljárás során az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázat fennállását állapítja meg a foglalkoztatóval szemben, értesíti a kormányhivatalt.
(6) A minősített kölcsönbeadó legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő két év elteltével vehető újra nyilvántartásba. Amennyiben a törlést az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalása alapján rendelték el és a felülvizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a nemzetbiztonsági kockázat már nem áll fenn, úgy a foglalkoztató a két év elteltét megelőzően is ismételten nyilvántartásba vehető.
(7) * A minősített kölcsönbeadó köteles az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő létszámbővítését – naptári évenként összeszámítva – oly módon végrehajtani, hogy a foglalkoztatotti állományába kerülő munkavállalók 30 százaléka magyar állampolgár, illetve Magyarországgal szomszédos országból származó harmadik országbeli állampolgár legyen.
2. § (1) A foglalkoztató a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be a kormányhivatalhoz.
(2) A nyomtatvány tartalmazza
a) a foglalkoztató megnevezését, cégjegyzékszámát,
b) a képviseletre jogosult személy nevét, címét, egyéb elérhetőségét, és
c) a foglalkoztató nyilatkozatait az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltak teljesítéséről.
(3) A foglalkoztató köteles a végzettség vagy szakmai képesítés magyarországi elismerését igazolni, ha az az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel vizsgálatához szükséges.
(4) Az e rendelet által szabályozott eljárásokban
a) a kormányhivatal döntése szóban nem közölhető,
b) az iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
(5) A minősített kölcsönbeadó vagyoni biztosíték elhelyezésére köteles, melynek mértéke ötvenmillió forint.
(6) A vagyoni biztosíték a foglalkoztató által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézmény) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(7) Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) a letét kizárólag a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben végleges határozattal megállapított adóbírság, munkaügyi bírság, központi költségvetésbe befizetésre kötelezés, közrendvédelmi bírság vagy rendbírság – ideértve a mulasztási bírságot is – kielégítésére használható fel, és
b) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a minősített kölcsönbeadót nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá minősített kölcsönbeadót a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
(8) A minősített kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján igazolnia kell.
(9) Ha a minősített kölcsönbeadót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Ha minősített kölcsönbeadóval szemben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben hatósági eljárás vagy az alapján indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a hatósági vagy bírósági eljárás, végleges vagy jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
3. § (1) A kormányhivatal a minősített kölcsönbeadókról nyilvántartást vezet.
(2) A minősített kölcsönbeadó a bejegyzett adatok változásáról a kormányhivatalt a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatja.
(3) Ha az 1. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt követően változás következik be, a kormányhivatal módosítja a korábban bejegyzett adatokat vagy – ha az 1. §-ban rögzített feltételeknek a foglalkoztató a továbbiakban már nem felel meg – intézkedik a minősített kölcsönbeadó nyilvántartásból való törléséről.
(4) A kormányhivatal a minősített kölcsönbeadókról vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte,
b) a minősített kölcsönbeadó neve, szervezeti formája, székhelye, telephelye, adószáma,
c) a minősített kölcsönbeadó címe,
d) a vagyoni biztosíték mértéke és
e) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat száma, kelte, a törlés indoka.
(5) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a minősített kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a (4) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A kormányhivatal gondoskodik a nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadók adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről és az idegenrendészeti szerv értesítéséről.
(6) * A kormányhivatal 30 napon belül törli a 3. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból a minősített kölcsönbeadót, ha
a) az jogutód nélkül megszűnt,
b) a minősített kölcsönbeadó azt kéri,
c) az állami adóhatóság köztartozás fennállása miatt törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,
d) * az 1. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában és a (7) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,
e) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
f) * a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a (10) bekezdésben meghatározott jogkörében lefolytatott ellenőrzés során megállapított jogsértésről a (13) bekezdésben megjelöltek szerint értesíti a kormányhivatalt.
(7) A törlésről a kormányhivatal a letétet kezelő pénzügyi intézményt és az idegenrendészeti szervet értesíti.
(8) Ha az állami foglalkoztatási szerv a minősített kölcsönbeadót a nyilvántartásból azért törli, mert
a) a minősített kölcsönbeadó személyére és működésére vonatkozó feltételekkel nem rendelkezik,
b) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolja, vagy
c) a harmadik országok állampolgárainak foglakoztatására vonatkozó szabályok ismételt vagy több szabály együttes megszegésével folytatja tevékenységét,
a minősített kölcsönbeadó legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő két év elteltével vehető újra nyilvántartásba.
(9) A kormányhivatal a minősített kölcsönbeadókról vezetett nyilvántartásban bekövetkezett valamennyi változásról az idegenrendészeti szervet a változás bekövetkezésétől számítva haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül tájékoztatja.
(10) * A minősített kölcsönbeadókra vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter ellenőrzi
a) a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására és
b) a minősített kölcsönbeadókra vonatkozó
jogszabályok betartását.
(11) * A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter (10) bekezdésben meghatározott jogkörének gyakorlása nem érinti a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló kormányrendeletben meghatározott – hatósági jogkörét.
(12) * A minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről szóló határozat véglegessé válásától – a (10) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter felhívására a minősített kölcsönbeadó köteles adatot szolgáltatni a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával vagy a minősített kölcsönbeadói tevékenységével kapcsolatosan.
(13) * Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzése során megállapítja, hogy a minősített kölcsönbeadó a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vagy a minősített kölcsönbeadókra vonatkozó szabályok ismételt vagy több szabály együttes megszegésével folytatja tevékenységét, haladéktalanul értesíti a kormányhivatalt a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásból való törlés céljából.
(14) * A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter feladatkörében – személyazonosításra alkalmatlan módon – adatokat gyűjt és elemez a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáról és a minősített kölcsönbeadók éves tevékenységéről, az ehhez szükséges ideig, de legfeljebb a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 286. §-ában meghatározott időtartamig.
4. § (1) A minősített kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát köteles a harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatásával kapcsolatos okirataiban feltüntetni.
(2) A minősített kölcsönbeadó legkésőbb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a foglalkoztatással, a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról – köteles a harmadik országbeli állampolgárt írásban, annak anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással okozott kárért a minősített kölcsönbeadó felelősséggel tartozik.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. § * (1) E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 688/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.)
a) 2. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés d) pontját a Módr1. hatálybalépését megelőzően minősített nyilvántartásba vett kölcsönbeadókra 2024. július 1. napjától kell alkalmazni, azzal, hogy a létszámkövetelménynek első alkalommal a 2023. július 1. napjától 2024. június 30. napjáig terjedő időre vonatkozóan kell megfelelni,
b) 2. § (2) bekezdésével megállapított 1. § (7) bekezdését a Módr1. hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett foglalkoztatóra 2024. július 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Azok a minősített kölcsönbeadók, akik azért kerülnek törlésre a 3. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból, mert nem felelnek meg e rendeletnek a Módr1. 2. § (1) bekezdésével megállapított 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti létszámkövetelménynek, a kölcsönzötti állományukban lévő harmadik országbeli állampolgárokat a tartózkodási engedélyek érvényességi idejének megfelelően foglalkoztathatják, de a tartózkodási engedélyek meghosszabbítására vonatkozóan nem terjeszthetnek elő kérelmet.
1. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el a szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében
1.1 felsőoktatásban a gazdaságtudományok képzési területen,
1.2 jogász és államtudományi mesterképzési szakon,
1.3 pszichológia és szociológia mesterképzési szakon,
1.4 egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői továbbá személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási alapképzési szakon, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói, valamint munkaügyi és szociális igazgatás mesterképzési szakon szerzett oklevél, valamint
1.5 egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy az ebben a pontban felsorolt szakképesítések valamelyikének megfeleltethető szakképesítés.
2. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek megfelelő számban történő alkalmazása akkor teljesül, ha
2.1 a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a száz főt nem haladja meg, legalább egy,
2.2 a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a száz főt meghaladja, de a háromszáz főt nem haladja meg, legalább kettő,
2.3 a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a háromszáz főt meghaladja, de az ötszáz főt nem haladja meg, legalább három,
2.4 a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, legalább négy,
2.5 a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma az ezer főt meghaladja, legalább öt fő, az 1. pontban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt alkalmaz, heti húsz órát elérő munkaviszony keretében. Az alkalmazás megvalósulhat úgy is, hogy a rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátására a munkáltató olyan gazdasági társasággal köt szerződést, amely az 1. pontban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti húsz órát elérő munkaviszony keretében foglalkoztat.
