A jogszabály mai napon ( 2024.06.17. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2024.VII.1. - 2024.XII.31.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2023. évi CVIII. törvény

a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;

támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;

a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól;

a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, tudatos vállalatirányítás szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a Magyarország területén székhellyel rendelkező

a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

ac) az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;

b) nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

ba) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

bb) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

bc) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és

c) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra. (a továbbiakban együtt: vállalkozás).

(2) *  E törvény hatálya kiterjed a vállalkozás befektetésére, kitettségére, ha annak nagyságrendje, célja vagy aránya okán a vállalkozás stratégiája, politikája vagy szabályzatai alapján a fenntarthatóság szerepe vagy megközelítése meghatározó, vagy az adott befektetés vagy kitettség kapcsán igazolható, hogy a vállalkozásnak jelentős pénzügyi vagy működési befolyása van.

(3) E törvény rendelkezéseit köteles betartani az (1) és (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely az e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi.

(3a) *  E törvény hatálya kiterjed arra – a vállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti szervezetnek nem minősülő – szervezetre is, amely a vállalkozástól vagy a (3) bekezdés szerinti szervezettől tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG adatszolgáltatásra tart igényt.

(3b) *  A (3a) bekezdés szerinti szervezetre a 11. § (2) bekezdés j) pontját, a 11. § (3) és (4) bekezdését, a 27. § (4)–(6) bekezdését, valamint a IX. Fejezetet kell alkalmazni.

(4) *  E törvény hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén ESG beszámoló vizsgálatát végző ESG tanúsítókra;

b) a Magyarország területén fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre (a továbbiakban: ESG tanácsadó);

c) a Magyarország területén ESG szoftvereket forgalmazó vagy gyártó vállalatokra;

d) a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményekre;

e) az ESG minősítőre, illetve az ESG minősítőnek nem minősülő, de tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG minősítést az 1. § (1) bekezdés szerinti vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdés szerinti szervezet tekintetében végző szervezetre.

(4a) *  E törvény hatálya kiterjed az – e törvény szerinti – ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzésére.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő mikrovállalkozásra,

b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre és tevékenységekre, illetve

c) a Magyar Nemzeti Bankra, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

2. Alapelvek

2. § (1) *  A nyilvánosság és átláthatóság elvének megfelelően a vállalkozás által közzétett ESG beszámoló nyilvántartása nyilvános, tartalma korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.

(2) A (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének célja az ellenőrzés lehetőségének a megteremtése, illetve az időszerű tájékoztatás.

(3) A vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítése során érvényesíti az információk átláthatóságának követelményét.

3. § (1) A kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról.

(2) A vállalkozásnak a kettős lényegesség elvének megfelelően a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében – az üzleti titok sérelme nélkül – bárki számára megismerhetővé kell tennie

a) azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,

b) a vállalkozásnál felmerülő fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket, valamint

c) az a) és b) pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.

4. § A vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítése és jogainak gyakorlása során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően jár el.

5. § A vállalkozás üzleti tevékenysége során a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesülése érdekében figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatósági lehetőségeket, és gondoskodik azok implementálásáról az üzleti stratégiájába.

6. § (1) A vállalkozás – a társadalmi felelősségvállalás elvének megfelelően – üzleti tevékenysége során vizsgálja és kezeli működésének társadalmi és környezeti hatásait, valamint szerepet vállal az Alaptörvényben lefektetett értékek, kiemelten a családbarát működés megvalósításának előmozdításában.

(2) A vállalkozás a vállalati társadalmi felelősségvállalása keretében kiemelt figyelmet fordít a családok, a nemzet és a kultúra támogatására.

(3) A vállalkozás a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi átvilágítási követelményekkel összhangban kellő gondossággal jár el az ellátási láncai tekintetében azzal a céllal, hogy megelőzze vagy minimálisra csökkentse a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatokat, illetve megszüntesse a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettségek megsértését.

3. Értelmező rendelkezések

7. § E törvény alkalmazásában

1. *  anyavállalat: az az e törvény szerinti vállalkozás, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdés 1. pontja alapján anyavállalatnak minősül;

2. csoport: egy anyavállalat és annak konszolidálásba bevont leányvállalata;

3. ellátási lánc: a vállalkozás valamennyi termékére és szolgáltatására vonatkozóan minden olyan tevékenység Magyarország területén és külföldön, amely a termékek előállításához és a szolgáltatások nyújtásához szükséges a nyersanyagok kitermelésétől a végfelhasználóhoz történő szállításig, ideértve a vállalkozás tevékenységeit a saját üzleti hatáskörében, a közvetlen szállítók tevékenységeit és a közvetett szállítók tevékenységeit;

4. ESG: olyan fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó szempontrendszer, amely egy adott vállalkozásnál a környezetre, a társadalomra és az irányításra vonatkozó hatásokat és faktorokat értékeli fenntarthatósági szempontból;

5. ESG adatszolgáltatás: minden, fenntarthatósági kérdésekben közzétett információ, ideértve az ESG beszámolót is;

6. ESG beszámoló minimumkövetelményei: azon információk, amelyeket a vállalkozás akkor közöl, amikor politikáiról, intézkedéseiről, mérőszámairól vagy céljairól számol be;

6a. *  ESG közreműködő: az ESG tanúsító, az ESG tanácsadó és az ESG minősítő;

7. *  ESG minősítő: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet, és az a külföldi jogi személy, amely Magyarország területén működő bármely szervezet ESG jellemzőire, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti további, e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatás tartalmára, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít;

8. *  ESG szoftver: olyan IKT-termék, amely támogatja a vállalatot vagy az általa megbízott jogi vagy természetes személyt az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben, a teljesítményértékelés elvégzésében;

9. *  ESG tanácsadó: a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet, és az a személy, amely Magyarország területén ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában;

10. *  ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet;

11. fenntarthatósági kérdések: az Szt. 95/D. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti forgalom;

12. fióktelep: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti fióktelep;

13. * 

14. * 

15. IKT-termék: az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom;

15a. *  kapcsolódó személy:

a) az a személy, amelyben az ESG közreműködő – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az a személy, amely az ESG közreműködőben – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az a személy, akiben olyan harmadik személy rendelkezik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az ESG közreműködőben is – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az ESG közreműködőben és a másik személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) az a külföldi jogi személy, amely az ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az ESG közreműködő külföldi fióktelepe, és az a személy, amely a külföldi székhelyű ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az a személy, akire nézve az ESG közreműködő vonatkozásában az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a személy, akinek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepének vagy magyarországi fióktelepének a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a tagja, a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja,

h) az a személy, aki olyan, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 17. pontja szerinti könyvvizsgálói hálózatnak a tagja, amelynek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepe vagy magyarországi fióktelepe is a tagja.

16. káros hatás: a tevékenység, vagy mulasztás környezetre vagy az emberi jogokra gyakorolt olyan közvetlenül vagy közvetve bekövetkező befolyása, amely jellegénél fogva különösen fontos, jelentős számú személyt, illetve jelentős területet érint, visszafordíthatatlan, vagy a hatás jelentkezése előtt fennálló helyzet helyreállításához szükséges intézkedésekre tekintettel különösen nehezen orvosolható;

17. kisvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 4 millió eurót;

b) az éves nettó árbevétel a 8 millió eurót,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt;

18. környezeti kockázat: az az állapot, amelyben a ténybeli körülmények alapján kellő valószínűséggel fennáll a higanyról szóló Minamata Egyezményben, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, Stockholmban, 2001. május 24-én elfogadott Egyezményben, vagy a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezményben foglalt tilalmak valamelyikének megsértése, és amely lényeges negatív, káros hatást gyakorol a tilalmak által védett értékekre;

19. középvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely nem minősül mikrovállalkozásnak kisvállalkozásnak vagy nagyvállalkozásnak;

20. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti fogalom;

21. közvetett szállító: minden olyan vállalkozás, amely nem közvetlen szállító, és az általa nyújtott termék vagy a tőle származó beszerzés, illetve az általa végzett tevékenység tartós üzleti kapcsolat keretében a vállalkozás termékének előállításához vagy az adott szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez szükséges;

22. közvetlen szállító: az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésben olyan szerződő fél, amelynek a szállítása vagy szolgáltatásnyújtása tartós üzleti kapcsolat keretében a vállalkozás termékének előállításához vagy az érintett szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez közvetlenül szükséges;

23. leányvállalat: az Szt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;

24. lényeges információ: olyan információ – a kettős lényegesség elvét figyelembe véve –, amely esetében észszerűen feltételezhető, hogy annak kihagyása vagy hibás közlése befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket az információt felhasználók a vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján hoznak, azzal, hogy egy-egy információ lényeges voltának megállapítása más hasonló tételekkel összefüggésben ítélhető meg;

25. mikrovállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 350 ezer eurót,

b) az éves nettó árbevétel a 700 ezer eurót,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt;

26. nagyvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 25 millió eurót,

b) az éves nettó árbevétel a 50 millió eurót,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;

27. nettó árbevétel: a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, a hozzáadottérték-adó és az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után;

28. saját üzleti hatáskör: a vállalkozásnak az üzleti célja elérése érdekében végzett minden olyan tevékenysége, amely magában foglal a termékek és szolgáltatások létrehozásával és hasznosításával kapcsolatos minden tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt Magyarország területén vagy külföldön végzik;

29. társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat: olyan társadalmi vagy irányítási jellegű esemény vagy helyzet, amely bekövetkezése esetén lényeges negatív, káros hatást gyakorolhat az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG részében foglalt felelősségek teljesítésére;

30. vállalati társadalmi felelősségvállalás: a vállalkozásoknak a társadalomra, a kultúrára és a jövő nemzedékeinek életfeltételeire gyakorolt hatásuk iránti felelőssége;

31. védett jogi helyzetben lévő személy: az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt emberi jogok és alapvető szabadságok sérelmét elszenvedő alany.

II. FEJEZET

A FENNTARTHATÓSÁGI CÉLÚ ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK IRÁNYÍTÁSA

4. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladatai

8. § (1) A Kormány az e törvény szerinti fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján látja el.

(2) A miniszter

a) ellátja az európai uniós rendelkezésekből adódó kormányzati feladatokat;

b) ellátja az ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek tekintetében a kormányzati szakmai irányítási, összehangolási és koordinációs feladatokat;

c) felügyeli a vállalkozások szemléletformálását, felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat.

9. § *  (1) A miniszter a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, mint vállalkozásfejlesztési ügynökség (a továbbiakban: vállalkozásfejlesztési ügynökség) útján látja el az alábbi feladatokat:

a) kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, ESG szemléletformáló és ESG tanácsadási szolgáltatásokat biztosít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel;

b) az ESG tanácsadók és az ESG tanácsadókat oktató intézmények tájékoztatását, képzését szervezi;

c) nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményekről;

d) akkreditálja a Magyarország területén ESG tanácsadókat oktató intézményeket;

e) ellátja a miniszter rendeletében meghatározott ESG-vel kapcsolatos egyéb feladatokat.

(2) A vállalkozásfejlesztési ügynökség az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatait hatósági hatáskörben látja el.

10. § (1) A miniszter Nemzeti ESG Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre és működtet.

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) elnöke kikéri a Tanács állásfoglalását az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározása során.

(2a) *  A Tanács – a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra igényt tartó megkeresésére – szakmai véleményt ad az adatszolgáltatás tárgyában.

(3) A Tanács szakmai tanácsadó testületként

a) a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért felelős miniszter,

b) a miniszter,

c) az informatikáért felelős miniszter,

d) a családpolitikáért felelős miniszter,

e) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,

f) a Hatóság elnöke,

g) *  a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter,

h) *  a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke,

i) *  a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője, és

j) *  a miniszterelnök politikai igazgatója

által kijelölt személy részvételével működik.

(4) A Tanács elnöke a miniszter.

(5) A Tanács működésének részletes szabályait az általa elfogadott ügyrend tartalmazza.

5. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának feladatai

11. § (1) A Hatóság a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.

(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskör keretében

a) nyilvántartást vezet

aa) az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amely adatokhoz folyamatos hozzáférést biztosít a miniszter és a vállalkozásfejlesztési ügynökség részére, amelyek az adatkezelésre is jogosultak;

ab) az ESG tanúsítókról;

ac) az ESG tanácsadókról, amely adatokhoz folyamatos hozzáférést biztosít a miniszter és a vállalkozásfejlesztési ügynökség részére, amelyek az adatkezelésre is jogosultak;

ad) *  az ESG szoftverekről;

ae) az ESG minősítőkről;

af) azokról az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, amelyek üzleti partnerei között vagy ellátási láncában állami szervek vagy állami vállalatok vannak jelen;

b) akkreditálja

ba) a Magyarország területén bejegyzett ESG tanácsadókat;

bb) *  az ESG tanúsítókat, az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági vélemény (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) adási tevékenységükkel összefüggésben;

bc) * 

c) *  hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vállalkozások e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;

d) felügyeli a vállalkozások panaszkezelési rendszerének működését;

e) működteti a magyar online ESG menedzsmentplatformot az ESG adatszolgáltatási kötelezettség könnyítése, illetve teljesítése érdekében;

f) hitelesített támogatásmenedzsment központot működtet;

g) az ESG beszámolók benyújtásától számított 90 napon belül közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolót;

h) *  hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az ESG közreműködők valamint az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását;

i) *  engedélyezi a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás igénylését;

j) *  eljár a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytatókkal szemben.

(3) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státusz három évre szól.

(4) *  A Hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerinti akkreditált státuszt visszavonja, ha az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanácsadó vagy az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja.

(5) *  A Hatóság eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt.

(6) *  A 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Tanács 10. § (2a) bekezdése szerinti szakmai véleményét. A (2) bekezdés i) pontja szerinti eljárás során a Hatóság figyelembe veszi a Tanács szakmai véleményét. Ha a Hatóság az engedélyezés tárgyában hozott döntésében eltér a Tanács szakmai véleményétől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.

12. § (1) A Hatóság elnöke ESG Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre és működtet.

(2) A miniszter kikéri a Bizottság szakmai véleményét az ESG tanácsadók akkreditációs követelményrendszerének meghatározása során.

(3) A Bizottság szakmai tanácsadó testületként

a) a miniszter,

b) a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért felelős miniszter,

c) az informatikáért felelős miniszter,

d) *  a családpolitikáért felelős miniszter,

e) *  a Hatóság elnöke, és,

f) *  a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője

által kijelölt személy részvételével működik.

(4) A Bizottság elnöke a Hatóság elnöke.

(5) A Bizottság működésének részletes szabályait az általa elfogadott ügyrend tartalmazza.

III. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁS KÖTELEZETTSÉGEI

6. A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai

13. § A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége

a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,

b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,

c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,

d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,

e) az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és

f) a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

14. § A vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek való megfelelés értékelése során figyelembe veszi

a) a vállalkozás üzleti tevékenységének típusát és a vállalkozás méretét,

b) a vállalkozás azon képességét, hogy befolyásolni tudja a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat vagy környezeti kockázat okozóját vagy a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését,

c) a jogsértés jellemzően várható súlyosságát, a jogsértés visszafordíthatóságát és a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértésének valószínűségét, és

d) a vállalkozásnak a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat, vagy kötelezettség megsértéséhez való okozati hozzájárulásának jellegét.

15. § A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket a vállalkozás a Hatóság elnökének rendeletében foglalt részletszabályok szerint teljesíti, a kötelezettségek teljesítését a miniszter rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel dokumentálja, és a dokumentációt a keletkezésétől számított hét évig megőrzi.

7. Kockázatkezelés

16. § (1) *  A vállalkozás megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert hoz létre a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Hatékonynak tekinthetőek azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a lényeges, káros hatással járó társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok azonosítását és kezelését, valamint a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, ha a vállalkozás ezeket maga okozta, vagy hozzájárult azokhoz az ellátási láncon belül. Az ellátási lánc átvilágítására és kockázataik elemzésére és minősítésére kizárólag az e törvényben meghatározott, e törvény szerint nyilvántartásba vett ESG szoftver vehető igénybe.

(2) A vállalkozás a kockázatkezelési feladatokat valamennyi releváns üzleti folyamatába beépíti.

(3) A vállalkozás a munkavállalói közül kijelöl legalább egy személyt, aki felel a kockázatkezelési folyamat működtetéséért. A kockázatkezelésért felelős személy rendszeresen, legalább évente egyszer tájékoztatja a vállalkozás ügyvezetését a kockázatkezelés során elvégzett feladatairól.

(4) A kockázatkezelésért felelős személy a (3) bekezdés szerinti kockázatkezelési tevékenysége ellátása során nem utasítható és feladatai ellátásáért csak az ügyvezetésnek felel.

(5) A kockázatkezelési rendszert a vállalkozás úgy alakítja ki, hogy az alkalmas legyen a munkavállalói, az ellátási láncain belüli munkavállalók, valamint azon, egyébként védett jogi helyzetben lévő személyek érdekeinek figyelembevételére, akiket a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy az ellátási láncaiban lévő valamely vállalkozás gazdasági tevékenysége közvetlenül érinthet.

8. Kockázatelemzés

17. § (1) A kockázatkezelés részeként a vállalkozás rendszeres teljes körű kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.

(2) A vállalkozásnak a kockázatelemzést minden év június 30-ig, valamint eseti jelleggel akkor kell elvégezni, ha a vállalkozásnak az ellátási láncban jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt. Az eseti jellegű kockázatelemzés célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre. A kockázatelemzés eredményeit a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint a vállalkozás ügyvezetésével ismertetni kell.

(3) A kockázatelemzés rendszerét a vállalkozás a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint alakítja ki.

9. Megelőzési intézkedések

18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás társadalmi felelősségvállalási stratégiát készít. A társadalmi felelősségvállalási stratégiát a vállalkozás a honlapján nyilvánosan hozzáférhető módon közzéteszi.

(2) Ha a vállalkozás a kockázatelemzés során lényeges és érdemi bekövetkezési valószínűséggel bíró társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatot azonosít, indokolatlan késedelem nélkül megfelelő megelőzési intézkedéseket tesz. Megfelelő az intézkedés, ha az arányos a káros hatás súlyosságával és valószínűségével, és az annak megtételéhez a szükséges eszközök – az észszerűség keretein belül – a vállalkozás rendelkezésére állnak, figyelembe véve az adott eset körülményeit – ideértve a gazdasági ágazat és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalkozás azokra gyakorolt befolyását –, továbbá az intézkedéseknek a káros hatás szerinti rangsorolását.

(3) A megelőzési intézkedések eredményességét a vállalkozás

a) legalább évente egyszer és

b) ha a vállalkozásnak saját üzletágában vagy közvetlen szállítójánál jelentősen megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzettel kell számolnia – ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt –, eseti jelleggel

felülvizsgálja.

(4) Az eseti jellegű felülvizsgálat célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre.

19. § (1) Megelőzési intézkedésként a vállalkozás a közvetlen szállítói és leányvállalatai tekintetében gondoskodik arról, hogy

a) közvetlen szállítói kiválasztásakor a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárások is érvényesüljenek,

b) a közvetlen szállítója nyilatkozzon arról, hogy megfelel a vállalkozás vezetése által megkövetelt emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak, és azokat megfelelően kezeli az ellátási lánc mentén.

(2) A Hatóság hivatalból, illetve panasz vagy közérdekű bejelentés alapján felhívhatja a vállalkozást a leányvállalatokkal és a közvetlen szállítókkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtására.

10. Korrekciós intézkedések

20. § Ha a vállalkozás észleli, hogy saját üzleti hatáskörében, a leányvállalatainál, vagy közvetlen szállítójánál már bekövetkezett vagy várható valamilyen társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése, haladéktalanul megteszi azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek a jogsértés megelőzése vagy megszüntetése, illetve a jogsértés mértékének minimalizálása érdekében szükségesek.

21. § (1) Ha a vállalkozás közvetlen szállítójánál a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését a közvetlen szállító arról a vállalkozás általi tudomásszerzéstől számított 90 napon belül nem szünteti meg, akkor a vállalkozás haladéktalanul koncepciót dolgoz ki és hajt végre a jogsértés megszüntetésére vagy minimalizálására (a továbbiakban: koncepció). A koncepciónak részletes ütemtervet kell tartalmaznia.

(2) A koncepció kidolgozása és megvalósítása során a vállalkozás figyelemmel van különösen arra, hogy:

a) a koncepció a jogsértést okozó közvetlen szállítóval közösen kerüljön kidolgozásra és végrehajtásra,

b) együttműködést tanúsítson más vállalkozásokkal az ágazati kezdeményezésekben és az ágazati szabványokban annak érdekében, hogy növeljék a kárt okozó vagy okozni képes közvetlen szállítókra gyakorolható befolyásolási képességet.

(3) A vállalkozás a kockázat minimalizálása érdekében a közvetlen szállítójával köteles három hónapig szüneteltetni az üzleti kapcsolatot, ha

a) a védett jogi helyzet vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése a korrekciós intézkedések megtételét követően sem szűnik meg,

b) a koncepcióban kidolgozott intézkedések végrehajtása a koncepcióban meghatározott, ütemterv szerinti határidő letelte után nem orvosolja a helyzetet és

c) a vállalkozásnak nincs más, kevésbé szigorú eszköze, és a befolyási képesség növelésének várhatóan nincs kihatása a sikerre.

(4) A vállalkozás köteles megszüntetni a közvetlen szállítójával az üzleti kapcsolatot azon tevékenységek tekintetében, amelyek a káros hatások fokozott kockázatával járnak.

(5) Mentesül a vállalkozás a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettsége alól, amennyiben a kötelezettség végrehajtása

a) az energia-ellátásbiztonságot veszélyezteti, beleértve az üzemanyagellátást is, vagy

b) erőfölényes helyzetben lévő, nem pótolható közvetlen szállító esetén nagyobb környezeti veszélyeztetéssel vagy kárral járna, mint az üzleti kapcsolat fenntartása az érintett közvetlen szállítóval.

22. § A korrekciós intézkedések hatékonyságát legalább évente egyszer az ESG beszámoló leadását megelőzően, illetve eseti jelleggel felül kell vizsgálni, ha a vállalkozásnak számolnia kell azzal, hogy saját üzleti hatáskörében vagy a közvetlen beszállítónál jelentősen megváltozott vagy jelentősen kibővült kockázati helyzet alakul ki, ideértve különösen új termékek, projektek bevezetését, valamint új üzleti ágban való részvételt. Az eseti jellegű felülvizsgálat célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre.

11. ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezések

23. § (1) *  A vállalkozás a 13. § e) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy – a 23/A. § szerinti konszolidációs mentesség esetének kivételével – évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.

(2) *  Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott és auditált ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül küldi meg a Hatóság részére, valamint ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.

(3) A vállalkozás az ESG beszámolójában feltünteti tevékenységének a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági és társadalmi kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét, valamint a társadalommal való viszonyát.

(4) Az ESG beszámoló tartalmazza

a) a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott, fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását;

b) a vállalkozás azon megállapításait, hogy azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket;

c) a vállalkozás által a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit;

d) annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli a c) pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét;

e) annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve és

f) a vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében azonosított érintettek körét, a kitűzött céljait, a végrehajtott fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását és eredményeit, valamint a lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit.

(5) Az ESG beszámoló elkészítésébe a vállalkozás a Hatóság által nyilvántartásba vett ESG tanácsadót is bevonhat.

23/A. § *  (1) Mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a 23. § szerint elkészített összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat a Hatóság részére bejelenti

a) annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól, továbbá

b) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amelynek összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat szerepel.

24. § (1) Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően – kell elkészíteni, amelyet jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni. Az ESG beszámoló akkor hiteles, ha azt a vállalkozás képviseletére jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és időbélyegzővel látta el.

(2) Az ESG beszámoló részletes tartalmi követelményeit a Hatóság elnöke a Tanács véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg.

25. § Az ESG beszámolóból kihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk, amelyek közzététele a vállalkozás ügyvezető szerve megfelelő indokolást tartalmazó véleménye szerint súlyosan sértené a vállalkozás üzleti érdekét, feltéve, hogy e kihagyás nem befolyásolja a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

26. § (1) A vállalkozás ügyvezető szerve felel az ESG beszámoló e törvényben és az európai uniós jogi aktusokban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelő elkészítéséért és közzétételéért.

(2) * 

27. § *  (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló készítésével vagy az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével tehet eleget.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének ESG beszámoló útján tesz eleget, akkor az ügyvezető szervének jóvá kell hagynia az ESG beszámolót. Az ESG beszámoló elkészítésére e törvény vállalkozásokra vonatkozó szabályai – a 13–22. §-ban, a 23. § (1) bekezdésében, valamint a 28–34. §-ban foglaltak kivételével – alkalmazandóak.

(3) Az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet az ESG beszámolóját ESG tanúsítóval auditáltathatja, ebben az esetben a IV. Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.

(6) Az a személy, akinek a részére tartalmát tekintve e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást teljesítenek, köteles az adatszolgáltatás keretében az adott negyedévben beérkezett adatokat legkésőbb az adott negyedév utolsó napját követő 45 napon belül – a Hatóság elnökének a beszámoló formai követelményeiről szóló rendeletében meghatározott formában – a Hatóság részére hiánytalanul rendelkezésre bocsátani.

12. Panaszkezelés

28. § (1) A vállalkozás gondoskodik belső vagy külső panaszkezelési rendszer kialakításáról, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen azon társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, amelyek a vállalkozás saját vagy leányvállalata, illetve közvetlen szállítója gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.

(2) A vállalkozás a panaszkezelési rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettségét a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer útján is teljesítheti.

(3) *  A vállalkozás a belső és külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 5 évig köteles megőrizni a panaszkezelés eredményét.

29. § (1) A belső panaszkezelési rendszert a vállalkozás által foglalkoztatott, erre a feladatra kijelölt, ezen feladatkörében nem utasítható személy vagy a vállalkozás ezen feladatkörében nem utasítható szervezeti egysége működteti. A belső panaszkezelési rendszer működtetője a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervezeti egységektől elkülönülten látja el.

(2) A vállalkozás a belső panaszkezelési rendszerébe érkezett bejelentés kezelésébe – döntése szerint – független, külső szervezetet is bevonhat.

30. § A vállalkozás külső panaszkezelési rendszerben akkor vehet részt, ha a rendszer megfelel a következő feltételeknek:

a) a vállalkozás az eljárásra írásos formában alakít ki ügyrendet, amely nyilvánosan bárki számára hozzáférhető;

b) az eljárás lefolytatásával a vállalkozás által megbízott személyek garanciát vállalnak a pártatlanságra; függetlenek és feladatuk ellátásában nem utasíthatóak;

c) a vállalkozás világos és közérthető tájékoztatást ad a külső panaszkezelési rendszer elérhetőségeiről és lebonyolításáról, amely bárki számára nyilvánosan hozzáférhető a vállalkozás általi közzétételt követően.

31. § (1) A vállalkozás a belső vagy külső panaszkezelési rendszert úgy alakítja ki, hogy az lehetővé tegye a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatok, valamint a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kötelezettségek megsértésének bejelentését akkor is, ha azok a vállalkozás valamely közvetett szállítója gazdasági tevékenysége miatt keletkeztek.

(2) Ha a vállalkozás tudomására jut, hogy közvetett szállítójánál társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése merült fel, haladéktalanul

a) kockázatelemzést végez, és

b) megfelelő megelőzési intézkedést tesz.

IV. FEJEZET

TANÚSÍTÁS

13. ESG tanúsító

32. § (1) Az ESG beszámoló vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amely a Hatóság akkreditált ESG tanúsítókról vezetett névjegyzékében (a továbbiakban: a Tanúsítók Névjegyzéke) szerepel.

(2) Az ESG tanúsítók 33. és 34. § szerinti tevékenységének szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatás-nyújtására, szakmai tevékenységének etikai szabályaira és szakmai titoktartására, munkaszervezésére a Kormány rendeletében foglalt részletszabályok alkalmazandóak.

(3) Az ESG tanúsító szakmai tudását kötelező képzés és továbbképzés útján fejleszti. A képzés és továbbképzés teljesítésének részletszabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

(4) *  A jogi személy és kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG tanúsítói tevékenységet azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél ESG tanácsadóként eljár vagy eljárt adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában.

14. ESG beszámoló tanúsítása

33. § (1) A nyilvántartásba vett ESG tanúsító a tanúsítási audit során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott fenntarthatósági szakmai szempontoknak való megfelelőséget vizsgálja a Kormány rendeletében foglaltak szerint eljárva.

(2) Kizárólag nyilvántartásba vett ESG tanúsító jogosult a 19. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott beszállítói nyilatkozatok és átvilágításuk eredményének tanúsítására.

(3) Az ESG tanúsító a tanúsítási audit során eljárásáért és vizsgálati megállapításaiért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(4) A tanúsítás a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló jelentéssel zárul. Ha a jelentés megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, az ESG tanúsító ESG tanúsítványt ad ki. Az ESG tanúsítvány tartalmazza az ESG tanúsítvány keltét és a tanúsítás érvényességi idejét is.

(5) Az ESG tanúsító az ESG beszámoló kézhezvételét követő 45 napon belül folytatja le a tanúsítási auditot.

34. § (1) A vállalkozás kérheti előaudit lefolytatását nyilvántartásba vett ESG tanúsítótól a tárgyévi ESG beszámolótervezetre vonatkozóan annak ESG menedzsmentplatformra történő feltöltését megelőzően.

(2) Ha az ESG tanúsító a tárgyévi ESG beszámolótervezetben foglaltak, valamint az előző évi ESG beszámolóban szereplő célok, vállalások között jelentős eltérést vagy ellentmondást azonosít, a vállalkozás 30 napon belül korrekciós intézkedéseket irányoz elő és hajt végre, továbbá a tárgyévi ESG beszámolótervezetet az előaudit eredményének megfelelően átdolgozza. Ha az előaudit alapján az ESG beszámolótervezet megfelel az előző évi ESG beszámoló tartalmának, a vállalkozás feltölti az ESG menedzsmentplatformra a tárgyévi ESG beszámolót a 33. § szerinti tanúsítási audit elvégzése érdekében.

V. FEJEZET

ESG MINŐSÍTŐ

35. § (1) A vállalkozás az ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából történő minősítésére e törvény szerinti kötelezettségein túlmutatóan, saját üzleti döntése alapján ESG minősítőt is megbízhat. Az ESG minősítő az ESG menedzsmentplatformon keresztül benyújtott ESG beszámoló alapján, kiegészítve további, közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatokkal minősítheti az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából.

(2) A minősítés módszertanát az ESG minősítő közzéteszi, illetve rendszeres időközönként felülvizsgálja, összhangban a nemzetközi sztenderdekkel és a vonatkozó jogszabályokkal.

(3) ESG minősítőként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság is eljárhat.

(4) *  A jogi személy és kapcsolódó személye nem járhat el ESG minősítőként azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél az adott üzleti év vonatkozásában ESG tanácsadóként eljár.

(5) Az ESG minősítő eljárása és működése során a Kormány rendeletében foglaltak szerint jár el.

(6) *  Ha a vállalkozásról vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minősítés) hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy a minősítés eredményéről és annak részletes módszertani bemutatásáról haladéktalanul értesíti a minősített szervezetet, aki a minősítés eredményével kapcsolatban a felhasznált információk vonatkozásában panasszal élhet és újraértékelést kérhet a minősítést végzőtől. A minősítést végző az újraértékelés során a minősített szervezet által rendelkezésre bocsátott információkat is értékeli a minősítésben.

(7) *  A 45/A. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével az a szervezet végezhet ESG minősítési tevékenységet, amely az ESG minősítők 43. § szerinti nyilvántartásában szerepel.

VI. FEJEZET

ESG TANÁCSADÓ ÉS ESG TANÁCSADÓKAT OKTATÓ INTÉZMÉNY

36. § (1) *  A jogi vagy természetes személy és ezek kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG adatszolgáltatást támogató tanácsadást azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez vagy végzett, illetve ESG minősítőként jár vagy járt el.

(2) A jogi vagy természetes személy ESG tanácsadókat a Hatóság – a miniszter rendelete alapján – akkreditálja és tartja nyilván.

(3) Az ESG tanácsadókat oktató intézményeket a vállalkozásfejlesztési ügynökség akkreditálja és tartja nyilván a miniszter rendeletében foglaltak szerint.

VII. FEJEZET * 

Az ESG SZOFTVEREK * 

37. § *  Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató ESG szoftvernek rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.

VIII. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSOK

15. Vállalkozás nyilvántartása

38. § (1) *  A Hatóság az ESG adatszolgáltatási kötelezettség alá eső vállalkozásokról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

1. a vállalkozás nevét, székhelyét;

2. a vállalkozás adószámát;

3. a vállalkozást nyilvántartó cégbíróságot;

4. a vállalkozás elérhetőségét;

5. a vállalkozással szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét és a jogviszony kezdő napját;

6. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) *  A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak az (1) bekezdés 1–4. pontja szerinti adatait.

(4) *  A Hatóság a vállalkozást hivatalból veszi nyilvántartásba. A vállalkozás az (1) bekezdés 5. pontja szerinti adatait a nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül jelenti be a Hatóság részére.

(5) *  A vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a vállalkozásokra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

16. ESG beszámoló nyilvántartása

39. § A Hatóság a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást vezet, amely a következőket tartalmazza:

a) a vállalkozás neve, székhelye;

b) a vállalkozás által készített ESG beszámoló;

c) az ESG beszámoló ESG tanúsítványának kelte, érvényességi ideje;

d) az ESG tanúsítványt kiállító ESG tanúsító neve, elérhetősége;

e) *  a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

17. ESG tanúsítók nyilvántartása

40. § (1) A Hatóság vezeti az akkreditált ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza:

a) az ESG tanúsító azonosításához szükséges adatokat,

b) ha az ESG tanúsító nem az Európai Unióban letelepedett szervezet, de Magyarország területén belül kínál szolgáltatásokat és magyarországi letelepedett képviselőt jelöl ki, a képviselő nevét vagy cégnevét, levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

c) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(1a) *  A Hatóság a honlapján közzéteszi az ESG tanúsítói tevékenység végzésére jogosult ESG tanúsítók (1) bekezdés a) pontja szerinti adatait.

(1b) *  Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanúsítókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

(2) A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltétele

a) * 

b) annak igazolása, hogy az ESG tanúsítónak nincs köztartozása;

c) az, hogy az ESG tanúsító nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) annak igazolása, hogy az ESG tanúsító Magyarország területén bejegyzett vállalkozások esetén magyar nyelven végez tanúsítást.

(3) * 

(4) *  Az ESG tanúsító a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltételek igazolásaként teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy

a) nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt, és

b) magyar nyelven végez tanúsítást.

(5) A Tanúsítók Névjegyzékébe való nyilvántartásba vételhez az ESG tanúsítónak

a) * 

b) a köztartozásmentességet – ha az ESG tanúsító nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges vagy az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meg nem haladó adótartozásról szóló adóigazolással

kell igazolnia.

(6) Az ESG tanúsító az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(7) *  Ha az ESG tanúsító ESG tanúsítói tevékenységet már nem végez, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.

(8) *  Ha az (1) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanúsító bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

18. ESG tanácsadók nyilvántartása

41. § (1) A Hatóság az ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről elektronikus névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék természetes személy tanácsadó esetén tartalmazza

1. a tanácsadó családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, állampolgárságát, elérhetőségét, szakképesítését,

2. külföldi természetes személy esetén a tanácsadó szálláshelye adatait, Magyarország területén való tartózkodása jogcímét,

3. a tanácsadó tanácsadói jogviszonya kezdetét,

4. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll,

5. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot,

6. *  a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) *  A névjegyzék jogi személy tanácsadó esetén tartalmazza

1. a tanácsadó nevét és székhelyét;

2. a tanácsadó elérhetőségét;

3. a tanácsadó foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;

4. a tanácsadó képviseletét ellátó személy nevét;

5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel a tanácsadó ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszonyban áll, valamint a tanácsadói jogviszony kezdetét;

6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;

7. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(4) Az ESG tanácsadó a (2) vagy (3) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(5) *  Ha az ESG tanácsadó ESG tanácsadói tevékenységet már nem végez, akkor a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.

(6) *  Ha a (2) illetve (3) bekezdés szerinti adatok változását az ESG tanácsadó bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot a Hatóság az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(7) *  A Hatóság a honlapján közzéteszi ESG tanácsadói tevékenység végzésére jogosult ESG tanácsadók esetében az (1) bekezdés szerinti névjegyzék adatai közül

a) a természetes személy tanácsadó családi és utónevét, elérhetőségét,

b) a jogi személy tanácsadó (3) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti adatait.

(8) *  A (2) és (3) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG tanácsadókra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

19. *  ESG szoftverek nyilvántartása

42. § *  (1) A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG szoftverekről, amely tartalmazza

a) az ESG szoftver megnevezését, verziószámát, illetve az azonosítására szolgáló adatokat,

b) az ESG szoftver gyártójának megnevezését,

c) a gyártó adószámát, cégjegyzékszámát,

d) a gyártó székhelyének címét,

e) a Kibertantv. alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat meglétét igazoló dokumentumot,

f) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG szoftverekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

20. ESG minősítők nyilvántartása

43. § (1) A Hatóság az ESG minősítőkről elektronikus névjegyzéket vezet.

(2) *  A névjegyzék tartalmazza

1. az ESG minősítő nevét és székhelyét;

2. az ESG minősítő elérhetőségét;

3. az ESG minősítő foglalkoztatotti létszámát szakképesítés szerinti összetételben;

4. az ESG minősítő képviseletét ellátó személy nevét;

5. azon jogi személyek nevét és adószámát, amelyekkel az ESG minősítő e törvény szerinti tevékenységének végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban áll;

6. az összeférhetetlenségi nyilatkozatot;

7. az ESG minősítő által használt minősítési módszertan nyilvános elérhetőségének módját és helyét;

8. a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) *  A Hatóság a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti névjegyzéknek a (2) bekezdés 1., 2. és 7. pontja szerinti adatait.

(4) *  A (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az ESG minősítőkre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

(5) *  Az ESG minősítő a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

20/A. *  Az ESG tanúsítók, az ESG tanácsadók és az ESG minősítők nyilvántartására vonatkozó közös szabályok

43/A. § *  (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően, ha a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba történő felvételről a Hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmében megjelölt tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(2) Nem vehető fel a 40. § (1) bekezdése, a 41. § (1) bekezdése vagy a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba az, akivel szemben a Hatóság ESG közreműködői tevékenység jogosulatlan végzését végleges határozattal megállapította, a határozat véglegessé válását követő egy évig.

IX. FEJEZET

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÉS HATÓSÁGI ELJÁRÁS * 

44. § *  (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek, valamint a vállalkozások, az 1. § (3a) bekezdése szerinti szervezetek és az ESG közreműködők e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítését.

(2) A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, amelynek keretében hatósági ellenőrzése során jogosult

a) helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ennek keretében a vállalkozás vagy az ESG közreműködő helyiségébe, építményébe és egyéb létesítményébe belépni,

b) bármely, az üggyel kapcsolatos iratba, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, betekinteni, az iratról másolatot, kivonatot készíteni, adatszolgáltatást és egyéb tájékoztatást kérni és

c) bármely, az ügyhöz kapcsolódó tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni.

(3) A Hatóság eljárása során keletkezett adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem nyilvánosak.

45. § *  Ha a Hatóság az ellenőrzése során

a) jogsértést tapasztal, figyelmeztetést vagy az eset összes körülményének mérlegelésével kormányrendeletben meghatározottak szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, és döntésében – 15 napos határidő biztosításával – kötelezi a vállalkozást vagy az ESG közreműködőt a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető,

b) jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági bizonyítványt állít ki az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során minden esetben, illetve a hivatalból folytatott hatósági ellenőrzés esetén az ügyfél kérelmére.

45/A. § *  (1) A Hatóság a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki. A Hatóság a bírság összegének megállapításakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt szempontokat mérlegeli. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(2) Jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül az, ha

a) a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanúsítói tevékenységet,

b) a 41. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG tanácsadói tevékenységet, vagy

c) a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő személy folytat ESG minősítői tevékenységet.

(3) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez nyilatkozatával vagy kétoldalú megállapodással hozzájárult.

(4) Ha a Hatóság megállapítja

a) annak tényét, hogy a 27. § (5) bekezdése szerinti adatigénylésre engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő tartalommal kerül sor, vagy

b) a 27. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megsértését,

a jogsértővel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(5) A 32. § (4) bekezdésének vagy a 36. § (1) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG közreműködő akkreditált státuszát hat hónapos időtartamra vagy – ha az akkreditált státusz hátralévő időtartama ennél rövidebb – az akkreditált státusz lejártának időpontjáig felfüggeszti. Az az ESG közreműködő, akinek az akkreditált státuszát a Hatóság felfüggesztette, az ESG közreműködői tevékenység végzésére nem jogosult.

46. § (1) Az ellenőrzés akadályozása esetén a Hatóság eljárási bírsággal sújthatja azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi.

(2) *  Az eljárási bírság legmagasabb összege egymillió forint.

47. § A Hatóság a honlapján minden év június 30-ig közzéteszi az előző naptári évben végzett ellenőrzési tevékenységéről készített jelentést, amely tartalmazza a Hatóság által feltárt jogsértéseket és az elrendelt intézkedéseket.

X. FEJEZET

AZ ESG TANÚSÍTVÁNY ALKALMAZÁSA A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK KERETÉBEN

48. § Az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek meghatározása során.

XI. FEJEZET

ESG MENEDZSMENTPLATFORM

49. § *  (1) Az ESG menedzsmentplatform olyan elektronikus felület, amelynek keretében a vállalkozás vagy az az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet, amely ESG beszámoló útján kíván eleget tenni az ESG adatszolgáltatási kötelezettségének, digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíti el, illetve küldi be közzétételre az ESG beszámolóját a Hatósághoz, továbbá teszi közzé az ESG beszámolóhoz tartozó ESG tanúsítványt. Az ESG menedzsmentplatform – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott szabályok szerint – egyablakos ügyintézési pontként működik az ESG beszámoló beadására, valamint a hatósági ellenőrzés során a releváns dokumentumok beküldésére.

(2) A vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a központi azonosítási ügynök szolgáltatás igénybevételével fér hozzá az ESG menedzsmentplatformhoz.

(3) Az ESG menedzsmentplatform adatbázisa csak az ESG tanúsítvánnyal rendelkező beszámolók esetében közhiteles.

XII. FEJEZET

HITELESÍTETT TÁMOGATÁSMENEDZSMENT KÖZPONT

50. § (1) A Hatóság

a) a költségvetési szervek,

b) a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok,

c) a bevett egyházak, valamint

d) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján Magyarország területén nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezetek

által meghirdetett fenntarthatósági kérdésekre hatást gyakorló támogatási programok átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében hitelesített támogatásmenedzsment központot működtet.

(2) A hitelesített támogatásmenedzsment központ az (1) bekezdés szerinti feladatkörében

a) díjmentes és elektronikus felületén biztosítja az (1) bekezdés szerinti szervezetek fenntarthatósági kérdésekre hatást gyakorló társadalmi felelősségvállalási támogatási programelemeinek meghirdetését;

b) ellenőrzi a meghirdetett programelemek formai és – az elérni kívánt hatásra figyelemmel – tartalmi megfelelőségét;

c) díjmentes elektronikus hozzáférést biztosít a vállalkozások, az ESG tanúsítók, az ESG minősítők és az ESG tanácsadók számára a közzétett programelemek dokumentumaihoz, teljesítési dokumentációjához, műszaki leírásaihoz, egyéb mellékleteihez;

d) ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti szervezetek fenntarthatósági kérdésekre hatást gyakorló társadalmi felelősségvállalási támogatási programelemeit bemutató éves jelentésének közzétételét.

(3) A hitelesített támogatásmenedzsment központon keresztül meghirdetett támogatási programok kötelezően beszámítanak az ESG tanúsítványba.

XIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR–PIACI HATÓSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

51. § A Hatóság e törvény szerinti feladatkörében, egyedüli hazai szereplőként kapcsolatot tart az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

52. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) * 

b) *  szabályozza az ESG tanúsítók akkreditálásának feltételeit, valamint az ESG tanúsítók szakmai minőségbiztosítására, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásnyújtására; képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására; szakmai etikai szabályaira és szakmai titoktartására; munkaszervezésére, továbbá az ESG tanúsítók által végzett tanúsítási audit lefolytatására vonatkozó részletes követelményeket;

c) jelölje ki az ESG minősítőt;

d) határozza meg az ESG minősítő eljárásával és működésével kapcsolatos szabályokat;

e) *  határozza meg a Hatóság által kiszabható bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, valamint a bírság megfizetése módjának részletes eljárási szabályait;

f) *  határozza meg az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás eljárási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítése dokumentálásának módját és rendszerességét;

b) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ESG-vel kapcsolatos feladatait;

c) *  az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszerét;

d) az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat;

e) *  az ESG tanácsadói képzés és az ESG Tanácsadó képesítés megszerzésének szabályaira, a képzés és a vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszerét rendeletben szabályozza.

(4) A miniszter a (3) bekezdés szerinti rendeletet a Bizottság véleményének kikérését követően adja ki.

(5) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza

a) a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait;

b) a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait;

c) az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait;

d) *  az ESG szoftverek kiberbiztonsági tanúsítása vonatkozásában alkalmazandó európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszert;

e) * 

f) *  a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftverek nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat;

g) az ESG menedzsmentplatform működési szabályait;

h) a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait.

(6) *  Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az ESG beszámoló és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit és közzétételének szabályait, továbbá a 27. § (5) bekezdése szerinti további adatszolgáltatás előírására vonatkozó követelményeket és a Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatás teljesítésének szabályait rendeletben szabályozza.

(7) A Hatóság elnöke a (6) bekezdés szerinti rendeletet a Tanács véleményének kikérését követően adja ki.

22. Hatályba léptető rendelkezések

53. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 45. § és a 46. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 102. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 72. § és a 76. § (1) bekezdése 2025. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 26. § (2) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezések

54. § (1) A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal

a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozás a 2024. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2025. évben;

b) az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozás a 2025. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2026. évben;

c) az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti vállalkozás a 2026. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2027. évben

készíti el és teszi közzé.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a 33–34. §-ban foglaltaktól eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.

24. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

55. § A 99–102. § és a 103. § a)–b) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

25. Az Európai Unió jogának való megfelelés

56. § *  (1) Az 57–98. § a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az 57–98. § az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

26. Módosító rendelkezések

57–71. § * 

72. § * 

73–75. § * 

76. § (1) * 

(2) * 

77–101. § * 

102. § * 

103. § * 

1–2. melléklet a 2023. évi CVIII. törvényhez *