A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 44. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A koncesszor kártalanításra jogosult, ha a koncessziós szerződés 2023. július 1-jén nem lép hatályba, kivéve, ha annak oka kizárólag a koncesszor érdekkörében bekövetkező változás.
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a kártalanítás jogalapjának megállapítását az (1) bekezdéstől eltérően nem állapíthatja meg.
2. § (1) A kártalanításra jogosultat a (2) bekezdés szerinti kártalanítás illeti.
(2) A koncesszort megillető kártalanítási összeg magában foglalja
a) a koncesszornál a koncessziós szerződés aláírását követően a koncessziós szerződés hatálybalépése és teljesítése érdekében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 53/H. § (1) bekezdésében és a Ht. 92/I. §-ában előírt koncesszori feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költséget,
b) a koncesszornál a közbeszerzési dokumentációban a Ht. szerinti felkészülési kötelezettségen túlmenően rögzített, a koncessziós szerződés teljesítését elősegítő koncesszori tevékenység gyakorlása során, illetve érdekében felmerült valamennyi indokolt és igazolt költséget, beleértve különösen az eszközölt beruházások tényleges költségét és
c) * a koncesszornak okozott kár elhárítása, vagy enyhítése érdekében a koncesszornál felmerült indokolt és igazolt költséget.
(3) Ingyenesen szerzett jog megszűnéséért kártalanítás nem jár.
(4) * A kártalanításra jogosult részére megállapítható kártalanítási összegből le kell vonni a kártalanításra jogosult részére más forrásból megtérült vagy megtérülő összeget.
(5) * A kártalanításra jogosult minden tőle elvárható intézkedést megtesz a bekövetkező vagyoni hátrány enyhítése érdekében. A kártalanítás nem illeti meg azon vagyoni hátrány után, amely azáltal következett be, hogy a kártalanításra jogosult elmulasztotta vagy késedelmesen teljesítette a szükséges intézkedéseket.
(6) A kártalanítás megfizetésére kötelezett további felmerült egyéb és járulékos költség megtérítésére nem kötelezhető.
(7) Nem fizethető kártalanítás
a) lejárt kintlévőségek után,
b) a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan eszközök, vagyontárgyak után,
c) jogszabályi feltételek hiányában, kizárólag méltányossági alapon.
3. § (1) A kártalanítási eljárás a jogosultság megnyílását követően, de legkésőbb 2025. december 31-ig benyújtott kérelemre indul. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kártalanítás iránti kérelem tartalmazza
a) a koncesszor
aa) nevét,
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) fizetési számlájának számát,
b) a kártalanításra való jogosultság fennállására vonatkozó nyilatkozatot,
c) a kártalanítási igény jogalapját és
d) a kártalanítási igény összegének meghatározását alátámasztó igazságügyi szakértői ellenjegyzéssel ellátott számítást a hozzá tartozó, azt alátámasztó teljes körű bizonylattal, igazoló dokumentumokkal kiegészítve.
4. § (1) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles (a továbbiakban: kötelezett).
(2) A kártalanítást a kötelezett egy összegben, átutalással fizeti meg.
(3) A kártalanítási kötelezettség akkor teljesül, amikor a kártalanításra jogosult pénzforgalmi számláján a kártalanítás teljes összege jóváírásra kerül.
(4) A kártalanítási összeg megfizetése a Hatóság döntésének véglegessé válásával esedékes, és – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is.
(5) Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a Hatóság döntésének véglegessé válását követő 8 napon belül köteles megküldeni. A késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla kézbesítésre kerül.
5. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
