A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a) a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladéklerakót üzemeltetőre,
b) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre,
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaságra,
d) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 32. pontjában meghatározott hulladéktermelőkre,
e) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő környezeti teher okozójára.
2. § (1) A Ht. 70. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi biztosíték formái:
a) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, garancia,
b) a hitelintézet által nyújtott bankgarancia, vagy
c) hitelintézetnél letétként elhelyezett pénzösszeg (a továbbiakban: pénzügyi letét).
(2) A pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában pénzügyi biztosítékként olyan pénzügyi letét fogadható el, amelyet a pénzügyi letétet kezelő hitelintézet elkülönített és zárolt számlán vezet, valamint tart nyilván.
(4) Az (5) bekezdés kivételével pénzügyi biztosíték olyan hitelintézettől vagy biztosítótól fogadható el, amelynek a székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) van, és a hitelintézet vagy biztosító székhelye szerinti állam pénzügyi közvetítő rendszerek felügyeletét ellátó hatósága a hitelintézetnek vagy a biztosítónak e tevékenység végzését engedélyezte.
(5) Olyan hitelintézet vagy biztosító által nyújtott pénzügyi biztosíték, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban van, kizárólag akkor fogadható el, ha azért az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező hitelintézet vagy biztosító helytáll.
(6) Ha a pénzügyi biztosíték nem kerül felhasználásra, és felmerül a biztosítékadásra kötelezett részéről a pénzügyi biztosíték lejárat előtti megszüntetése vagy csökkentése, ehhez a hulladékgazdálkodási hatóság hozzájárulása szükséges.
(7) A pénzügyi biztosíték megszüntetése esetén – a biztosíték képzési kötelezettség megszűnése kivételével – gondoskodni kell a pénzügyi biztosítékot nyújtó új szerződés megkötéséről. A biztosíték adására kötelezettnek legalább 30 nappal a pénzügyi biztosíték érvényességének lejárta előtt igazolnia kell a pénzügyi biztosíték meghosszabbítását vagy cseréjét. A biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új pénzügyi biztosíték értéke és végrehajthatósága megfelel a pénzügyi biztosítékra vonatkozó feltételeknek.
(8) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezettekről, a képzett pénzügyi biztosíték formájáról és mértékéről.
(9) A hulladékgazdálkodási engedélyben fel kell tüntetni a megképzett pénzügyi biztosíték összegét.
3. § (1) A Ht. 70. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a pénzügyi biztosíték mértékét az 1. melléklet szerinti képlet alapján állapítja meg, és ezen összegnek megfelelő pénzügyi biztosítékot képez.
(2) A hulladékgazdálkodási engedély módosítása iránti kérelem esetén a hulladékgazdálkodási hatóság állapítja meg az 1. melléklet szerint a pénzügyi biztosíték mértékét, ha
a) az engedélymódosítási kérelem alapján a pénzügyi biztosíték mértékében történő változást eredményező módosítás történik, és
b) nem az e rendelet szerinti pénzügyi biztosíték került megadásra.
(3) Ha egy vármegyén belül a biztosíték képzésére kötelezett több tevékenységet végez, vagy több létesítményt üzemeltet, akkor az 1. mellékletben található képlet szerint számítja ki a pénzügyi biztosítékok összegét. A biztosíték képzésére kötelezett a biztosítékot vármegyénként összevontan is szolgáltathatja. Az összevont biztosíték mértéke nem lehet kisebb, mint az egyes tevékenységekre, létesítményekre meghatározott biztosítékok együttes összege, de a biztosíték képzésére kötelezettet a biztosítékképzési kötelezettség összességében vármegyénként legfeljebb 75 millió forint összegben terheli.
(4) A biztosítékadásra kötelezett a biztosíték rendelkezésre állását a pénzügyi biztosíték eredeti példányának vagy a pénzügyi biztosíték kibocsátásról szóló igazolásnak a hulladékgazdálkodási hatósághoz történő benyújtásával bizonyítja.
(5) A pénzügyi biztosíték kedvezményezettje a hulladékgazdálkodási engedély kiadásával érintett hulladékgazdálkodási hatóság.
4. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a pénzügyi biztosíték felhasználására okot adó esemény bekövetkeztének megállapítása esetén határozatban felszólítja a biztosítékadásra kötelezettet az elmulasztott kötelezettségének a felszólításban megjelölt határidőn belül, de legfeljebb 20 napon belül történő teljesítésére, valamint a teljesítés elmaradásának esetére a hulladékgazdálkodási hatóság által a hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátása érdekében bevonásra javasolt gazdasági társaság megnevezésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő – a biztosítékadásra kötelezettnek felróható okból történő – eredménytelen leteltét követően a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja
a) a hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátása érdekében a pénzügyi biztosíték felhasználására jogosult személyét,
b) a pénzügyi biztosíték felhasználásának módját, ütemezését,
c) a pénzügyi biztosíték felhasználásának indokát.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti személlyel a hulladékgazdálkodási hatóság szerződést köt. A hulladékgazdálkodási hatóság az előírt tevékenység elvégzését követően, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően kiállított számla vagy egyéb számviteli bizonylat alapján teljesít kifizetést a pénzügyi biztosíték terhére a számla vagy a bizonylat kiállítójának közvetlenül.
(4) A hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi a pénzügyi biztosíték megfelelő felhasználását és a hulladék kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek, kivitelezések megfelelőségét.
5. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekkel, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségekkel legalább azonos összegű céltartalék képzésére köteles.
(2) A céltartalék összegének megállapítása során figyelembe kell venni:
a) a hulladéklerakóban lerakható hulladék mennyiségét (m3),
b) a hulladéklerakó területi kiterjedését (m2) és
c) a hulladéklerakó típusát.
(3) A hulladéklerakó üzemeltetőjének a céltartalék összegét évente a Központi Statisztikai Hivatal szerinti inflációs rátával emelt összegben kell újra képeznie.
(4) A hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására képzett céltartalékot a hulladéklerakó üzemeltetője az előzetes rekultivációs terv maradéktalan megvalósítására használhatja fel a tervezett tevékenységeknek a hulladékgazdálkodási hatóság általi jóváhagyását követően.
(5) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a céltartalék képzésére kötelezettekről és a képzett céltartalék mértékéről.
(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság a Ht. 41. § (4) bekezdése szerinti választása alapján 10 millió forint éves aggregált összegű céltartalékot képez.
(7) A céltartalék képzésére kötelezett – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben képzett céltartalék összegéről cégszerűen aláírt nyilatkozattal tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot minden év március 31-ig.
(8) Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési vagy környezetvédelmi feladatok lebonyolításáért felelős, a feladat ellátására jogszabályban kijelölt, a feladatok végrehajtását a központi költségvetésből származó források alapján ellátó, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság a Ht. 72. § (3) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséről cégszerűen aláírt nyilatkozattal vagy a tulajdonosi joggyakorló részéről kiállított, annak mögöttes felelősségvállalását tartalmazó nyilatkozat továbbításával tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot minden év március 31-ig.
6. § Ezen alcím alkalmazásában a Ht. 71. §-a szerinti környezetvédelmi biztosítás olyan biztosítási termék, amely a szerződő fél hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozására szolgál.
7. § (1) A (2) bekezdés kivételével olyan biztosító által nyújtott környezetvédelmi biztosítás fogadható el, amelynek a székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban van, és a biztosító székhelye szerinti állam pénzügyi közvetítő rendszerek felügyeletét ellátó hatósága a biztosítónak e tevékenység végzését engedélyezte.
(2) Olyan biztosító által nyújtott környezetvédelmi biztosítás, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban van, kizárólag akkor fogadható el, ha azért az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában vagy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező biztosító helytáll.
(3) A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett a biztosítást úgy köteles megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára nézve megkezdődjön.
(4) Ha a környezetvédelmi biztosítás e rendelet szerinti feltételekkel történő megkötésekor a tevékenység vagy üzemeltetés már folyamatban van, a (3) bekezdés szerinti időpontnak az új engedély vagy a meglévő engedély módosítása érvényességének kezdőnapja minősül.
(5) A környezetvédelmi biztosítás területi hatályának ki kell terjednie az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység területére. A környezetvédelmi biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.
(6) A környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett a káresemény bekövetkeztéről haladéktalanul tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.
(7) A környezetvédelmi biztosításra kötelezett a környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén – a kárelhárítás befejezését követő 30 napon belül – tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.
(8) A hulladékgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet a környezetvédelmi biztosítás képzésére kötelezettekről, valamint a tárgyévben képzett és felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.
(9) A biztosítási szerződés a biztosítási összeget káreseményenként és időszakonként tartalmazza.
(10) A biztosításra kötelezett gondoskodik arról, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon.
(11) A környezetvédelmi biztosítás kötési kötelezettség megszűnik, ha
a) a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésre került, és a hulladékgazdálkodási hatóság megállapításai alapján környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kötelezettség nem maradt fenn, vagy
b) a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.
(12) A környezetvédelmi biztosításkötési kötelezettség megszűnését a hulladékgazdálkodási hatóság állapítja meg.
(13) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság a Ht. 41. § (4) bekezdése szerinti választása alapján 10 millió forint éves aggregált limittel rendelkező környezetvédelmi biztosítást köt.
(14) A biztosító a környezetvédelmi biztosítási szerződés megszűnését követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja az illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot a biztosítási szerződés megszűnéséről.
8. § (1) A Ht. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet biztosítási káreseményenként és időszakonként legalább 10 millió forint összegben köteles környezetvédelmi biztosítást kötni abban az esetben, ha bármely telephelyén a képződött és birtokolt hulladék éves mennyisége
a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
b) nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot, vagy
c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot
meghaladja.
(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely a Ht. 71. § (1) bekezdés a) és b) pontja hatálya alá tartozik, a környezetvédelmi biztosítást a 9. §-ban meghatározott módon köti meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a telephelyeinek számától függetlenül egy környezetvédelmi biztosítást köteles kötni, valamennyi telephelyére nézve.
9. § (1) A Ht. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet a környezetvédelmi biztosítás összegét a 2. mellékletben szereplő képlet alapján állapítja meg.
(2) Ha a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett több telephelyen akár több engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet is végez, környezetvédelmi biztosítás kötésére vonatkozó kötelezettségét egy összevont biztosítási összegű környezetvédelmi biztosítás megkötésével is teljesítheti. Ebben az esetben a környezetvédelmi biztosításnak az érintett telephelyeken végzett tevékenységek mindegyikét le kell fednie. Az egyes telephelyekre a 2. melléklet szerint számított időszakonkénti biztosítási összegek közül a kettő legmagasabb együttes összegére nézve kell a környezetvédelmi biztosítást megkötni.
(3) Az összevont biztosítási összegű környezetvédelmi biztosítás kötvényén a környezetvédelmi biztosításra kötelezett összes telephelyét és tevékenységét fel kell tüntetni. A telephelyek felsorolása helyett elfogadható a biztosítási kötvényen szereplő olyan rendelkezés is, mely szerint a környezetvédelmi biztosítás fedezetet nyújt a biztosított személy összes magyarországi telephelyén végzett tevékenységére.
10. § (1) A Ht. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó gazdálkodó szervezetnek a környezetvédelmi biztosítással vagy ezzel egyenértékű pénzügyi garanciával kell rendelkeznie a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében foglalt költségek fedezésére.
(2) A Ht. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet Magyarország területéről történő hulladék export tevékenysége során felmerülő környezeti kár bekövetkezése esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóság jár el a biztosítási összeg kifizetésével kapcsolatban a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében foglaltak szerint.
11. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
12. § Az e rendeletben foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően induló hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásokban és a 3. § (2) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási engedélymódosítási eljárásokban kell alkalmazni.
13. § (1) A 2–4. § a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 10. § (2) bekezdése a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
14. § *
1. A pénzügyi biztosíték kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
B=A*K
Ahol
1.1. B: a pénzügyi biztosíték mértéke,
1.2. A: az alap pénzügyi biztosíték összege, amelynek összege 1 000 000 Ft,
1.3. K: a kockázati tényező.
2. A kockázati tényező kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
K=(V1*T1)+(V2*T2)
Ahol
2.1. K: a kockázati tényező,
2.2. V: a veszélyességi tényező,
2.3. T: az egyidejűleg a telephelyen gyűjthető hulladékok összmennyiségétől függő szorzó.
3. A V veszélyességi tényező meghatározásának módja a tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege alapján:
| A | B | ||
| 1. | A tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege | Veszélyességi tényező (V) | |
| 2. | nem veszélyes hulladék | V=V1 értéke: 1 | |
| 3. | veszélyes hulladék | V=V2 értéke: 10 |
4. A T szorzó meghatározásának módja, a telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége alapján:
4.1. Nem veszélyes hulladék esetén
| A | B | ||
| 1. | A telephelyen egyidejűleg gyűjthető nem veszélyes hulladékok mennyisége (tonna) | T szorzó (T= T1) | |
| 2. | 0–0,9 | 1 | |
| 3. | 1–9,9 | 1,5 | |
| 4. | 10–99,9 | 2 | |
| 5. | 100–999 | 2,5 | |
| 6. | 1000–1999 | 3 | |
| 7. | 2000–2999 | 3,5 | |
| 8. | 3000–4999 | 4 | |
| 9. | 5000 tonna vagy felette | 5 |
4.2. Veszélyes hulladék esetén
| A | B | ||
| 1. | A telephelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége (tonna) | T szorzó (T= T2) | |
| 2. | 0–0,9 | 1 | |
| 3. | 1–9,9 | 1,5 | |
| 4. | 10–99,9 | 2 | |
| 5. | 100–999 | 2,5 | |
| 6. | 1000–1999 | 3 | |
| 7. | 2000–2999 | 3,5 | |
| 8. | 3000–4999 | 4 | |
| 9. | 5000 tonna vagy felette | 5 |
4.3. Abban az esetben, amennyiben adott jellegű hulladék nem kerül gyűjtésre a telephely területén a T1 vagy T2 értéke = 0.
4.4. Ha a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során saját telephelyre adott hulladékgazdálkodási engedély alapján hulladékbeszállítás nem történik, azokban az esetekben a pénzügyi biztosíték mértéke megegyezik:
4.4.1. nem veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegével,
4.4.2. veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegének 200%-ával.
1. A környezetvédelmi biztosítás összegét az alábbi képlet szerint kell meghatározni telephelyenként a legmagasabb biztosítási összegre:
B=A*V*T
Ahol
1.1. B: a környezetvédelmi biztosítás minimális összege káreseményenként és időszakonként,
1.2. A: alapérték, amelynek összege: tízmillió forint,
1.3. V: veszélyességi szorzó,
1.4. T: területi szorzó.
2. A V veszélyességi szorzó meghatározásának módja a tevékenységek veszélyességi besorolása alapján:
| A | B | ||
| 1. | Hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek | Veszélyességi szorzó | |
| 2. | Nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése | 1 | |
| 3. | Nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése | 1,5 | |
| 4. | Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) | 2 | |
| 5. | Veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése | 3 | |
| 6. | Veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése | 3,5 | |
| 7. | Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) | 5 |
3. A T területi szorzó meghatározásának módja:
3.1. T=2; ha a létesítmény üzemeltetésére védett természeti területen, védett természeti területnek nem minősülő, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen) vagy vízbázis védelmi területen kerül sor.
3.2. T=1,5; ha a létesítmény üzemeltetésére a 3.1. alpontban nem meghatározott országos ökológiai hálózat magterületén vagy az ökológiai folyosók területén kerül sor.
3.3. T=1; minden más esetben.
