A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) a katonai szolgálatra jelentkezőkre és
b) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állomány tagjára (a továbbiakban: állomány tagja)
terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alapellátást végző orvos: illetékes csapatorvos vagy szolgáltató,
2. egészségi alkalmasság-vizsgálat: olyan orvosi, illetve szakorvosi vizsgálat, mely az alkalmassági kategóriának megfelelően az általános katonai feladatoknak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges egészségi követelményeknek való megfelelést vizsgálja,
3. egyszerűsített pszichológiai vizsgálat: előzetesen kitöltött kérdőív alapján elvégzett feltáró interjú, amely célja a katonai szolgálatra való alkalmasság és a katonai szolgálatot befolyásoló pszichés kórállapotok kimutatása,
4. felülvizsgálati eljárás: az állomány megváltozott egészségi vagy pszichés állapotú tagja alkalmasságának minősítése,
5. fizikai alkalmasság-vizsgálat: olyan eljárások összessége, amely az alkalmassági kategóriának megfelelően az általános katonai feladatoknak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges fizikai követelményeknek való megfelelést vizsgálja,
6. fizikai állapotfelmérés: az előírt fizikai követelményeknek való megfelelés kijelölt bizottság által évenként történő ellenőrzése,
7. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,
8. minősítésre jogosult: az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság megállapítására, felülvizsgálatára kijelölt hatáskörrel rendelkező személy, mobil alkalmasság-vizsgáló csoport, szervezeti egység vagy bizottság,
9. pszichikai alkalmasság-vizsgálat: olyan pszichológus által végzett pszichológiai vizsgálat, amely az általános pszichés státusznak, illetve az egyes speciális beosztás ellátásához szükséges különleges követelményeknek megfelelő képességek, készségek összességének meglétét vizsgálja,
10. vezető állomány: az állomány meghatározott vezető beosztást betöltő tagja,
11. vezetői szűrővizsgálat: a vezető állomány testi és lelki egészségének az MH egészségügyi szervezetének kijelölt szervezeti egysége által végzett orvosi és – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) hivatásos állománya kivételével – pszichológiai ellenőrzése,
12. visszaszűrés: az MH egészségügyi szervezetének erre kijelölt szervezeti egysége által végzett orvosi és pszichológiai ellenőrzés, annak megállapítása érdekében, hogy a külföldi szolgálat során az állomány tagjának testi és lelki egészségében történt-e olyan változás, mely további kivizsgálást, kezelést, vagy gondozásba vételt igényel, továbbá, hogy fennáll-e olyan fertőző megbetegedés lehetősége, amely miatt – járványügyi érdekből – a szolgálatteljesítés megkezdése nem lehetséges.
3. § (1) Hivatásos vagy szerződéses szolgálatra egészségi és pszichikai állapota alapján az a katonai szolgálatra jelentkező, valamint az állomány azon tagja alkalmas, akinek
a) nincs olyan egészségi, pszichikai elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a szolgálatteljesítést kizárná, és
b) a szolgálatteljesítés során nem várható egészségi, pszichés állapota jelentős rosszabbodásának kockázata.
(2) Az egészségi és pszichikai alkalmassági kategóriák a következők:
a) A1 alkalmassági kategória,
b) A2 alkalmassági kategória,
c) A3 alkalmassági kategória.
(3) A szolgálati beosztások, álláshelyek (2) bekezdés szerinti alkalmassági kategóriába sorolását a munkaköri jegyzékek és az állománytáblák tartalmazzák, figyelemmel a szolgálati beosztás vagy álláshely a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerinti adminisztratív vagy műveleti besorolására, illetve a szolgálati beosztásban vagy álláshelyen történő szolgálatteljesítéssel járó egészségi és pszichikai terhelés általános, kiemelt vagy speciális jellegére.
(4) Az egészségi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat során megállapítható minősítések a következők:
a) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”,
b) „A1 kategóriában alkalmas”,
c) „A1 kategóriában korlátozással alkalmas”,
d) „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas”,
e) „A2 kategóriában alkalmas”,
f) „A2 kategóriában gondozás mellett alkalmas”,
g) „A3 kategóriában alkalmas”,
h) „A3 kategóriában gondozás mellett alkalmas”,
i) „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot”.
(5) Katonai szolgálatra alkalmatlanságot nem eredményező tartós egészségkárosodás esetén az állomány tagja részére a (2) bekezdés szerinti alkalmassági kategória bármelyikében e rendelet szerint, egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól felmentés engedélyezhető.
4. § (1) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést kell megállapítani annak, aki egészségi és pszichikai állapota alapján a 3. § (4) bekezdés b)–i) pontja szerinti minősítéssel nem tartható állományba, mert nem felel meg a 3. § (1) bekezdése szerint követelményeknek.
(2) A katonai szolgálatra jelentkezők körében az állományba vételt kizáró egészségi állapotok listáját az 1. melléklet határozza meg.
(3) A katonai szolgálatra jelentkező az 1. melléklet „NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS” megjegyzéssel jelölt pontok szerinti állapot megszűnését követően jelentkezhet újra katonai szolgálatra.
5. § (1) Az „A1 kategóriában alkalmas” minősítés annak állapítható meg, aki
a) az alapkiképzés végrehajtására, illetve
b) általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztás vagy álláshely betöltésére
alkalmas.
(2) Az „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” minősítés annak az alapkiképzésre kötelezettnek állapítható meg, aki általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásban vagy álláshelyen történő szolgálatteljesítésre alkalmas, de az alapkiképzés végrehajtását az alkalmasság-vizsgálat idején zajló betegsége miatt legfeljebb 15 napig nem kezdheti meg. Az „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” minősítés esetén az állomány tagja az alapkiképzést akkor kezdheti meg, ha az alapellátást végző orvos az akut betegségből való felgyógyulás tényét megállapítja.
(3) Az „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítés annak állapítható meg, aki az alapkiképzés végrehajtására alkalmas, de általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásban vagy álláshelyen történő szolgálatteljesítésre orvosi gondozáson való részvételre kötelezés mellett alkalmas.
6. § (1) Az „A2 kategóriában alkalmas” minősítés annak állapítható meg, aki kiemelt egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásban történő szolgálatteljesítésre alkalmas.
(2) Az „A2 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítés annak állapítható meg, aki kiemelt egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásban történő szolgálatteljesítésre orvosi gondozáson való részvételre kötelezés mellett alkalmas.
7. § (1) Az „A3 kategóriában alkalmas” minősítés annak állapítható meg, aki a speciális igénybevételnek kitett beosztásokban történő szolgálatteljesítésre alkalmas.
(2) Az „A3 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítés akkor állapítható meg, ha az állomány tagja speciális igénybevételnek kitett beosztásokban történő szolgálatteljesítésre orvosi gondozáson való részvételre kötelezés mellett alkalmas.
8. § (1) Az „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés annak állapítható meg, aki szolgálatteljesítésre kizárólag meghatározott környezeti és szolgálatteljesítési feltételek mellett alkalmas.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásához a döntésre jogosult elöljáró nyilatkozata szükséges a meghatározott környezeti és szolgálatteljesítési feltételek biztosíthatóságáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában a minősítésre jogosult „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést állapít meg.
9. § A hivatásos és a szerződéses szolgálati viszony létesítéséhez „A1 kategóriában alkalmas”, „A1 kategóriában korlátozással alkalmas” vagy „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítés szükséges.
10. § Az állomány tagja általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztást vagy álláshelyet akkor tölthet be, ha az A1, az A2, vagy az A3 alkalmassági kategória valamelyikében megállapított érvényes minősítéssel rendelkezik.
11. § (1) Az állomány tagja kiemelt egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztást akkor tölthet be, ha az A2 vagy az A3 alkalmassági kategória valamelyikében megállapított érvényes minősítéssel rendelkezik.
(2) Az állomány tagja speciális igénybevételnek kitett beosztást akkor tölthet be, ha az A3 alkalmassági kategóriának megfelelő érvényes minősítéssel rendelkezik.
(3) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásba helyezi, álláshelyre vezényli vagy rendelkezési állományba helyezi, ha nem rendelkezik az (1) vagy a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő, érvényes minősítéssel.
12. § (1) A 11. §-tól eltérően a próbaidő végéig, vagy – ha próbaidő nem kerül kikötésre – az állományba vételtől számított negyedik hónap végéig az állomány tagja „A1 kategóriában alkalmas” minősítéssel betölthet kiemelt egészségi és pszichikai terheléssel vagy speciális igénybevételnek kitett beosztást is, azonban az A2 vagy az A3 alkalmassági kategória szerinti alkalmasság-vizsgálatot a próbaidő végéig vagy – ha próbaidő nem kerül kikötésre – az állományba vételtől számított negyedik hónap végéig el kell végezni.
(2) A döntésre jogosult elöljáró az állomány tagját általános egészségi és pszichikai terheléssel járó beosztásba helyezi, álláshelyre vezényli vagy rendelkezési állományba helyezi, ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti határidő leteltét követően nem rendelkezik a 11. § (1) vagy (2) bekezdésének megfelelő, érvényes minősítéssel.
13. § Az „A1 kategóriában gondozás mellett alkalmas”, az „A2 kategóriában gondozás mellett alkalmas”, valamint az „A3 kategóriában gondozás mellett alkalmas” minősítés esetén az állomány tagjának fegyelmi felelősségre vonását kell kezdeményezni, ha a részére kötelezően előírt gondozáson neki felróható okból nem vesz részt.
14. § Az állomány „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítéssel rendelkező tagja külföldi szolgálatra akkor vezényelhető, ha részére 8. § (1) bekezdés szerinti meghatározott környezeti és szolgálatteljesítési feltételek a külföldi szolgálat időtartama alatt is biztosíthatók.
15. § (1) Az 5–14. §-t akkor is alkalmazni kell, ha az állomány tagja a rendelkezési állomány időtartama alatt tölt be szolgálati beosztást.
(2) Ha a rendelkezési állomány időtartama alatt az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást, illetve nem lát el szolgálati feladatot,
a) rendelkezési állományban tartható, ha az A1, az A2 vagy az A3 alkalmassági kategória valamelyikében megállapított minősítéssel rendelkezik,
b) időszakos alkalmasság-vizsgálatra nem kötelezett,
c) alkalmasságának minősítését a szolgálati beosztásba helyezés vagy álláshelyre vezénylés előtt az 5–14. § szerint kell elvégezni.
(3) Ha a rendelkezési állomány időtartama alatt az állomány tagja szolgálati beosztás betöltése nélkül szolgálati feladatra vezénylésre kerül, az állomány tagjának a rendelkezési állomány időtartama alatt rendelkeznie kell az általa betöltött utolsó beosztás, álláshely alkalmassági kategóriájának megfelelő érvényes minősítéssel.
16. § (1) Az A1 alkalmassági kategória szerinti minősítés általános orvosi és látásvizsgálat, egyszerűsített pszichológiai vizsgálat, kábítószerszűrés, nők esetén terhességi teszt eredményein, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből (a továbbiakban: EESZT) nyerhető anamnesztikus adatok alapján állapítható meg.
(2) Az A2 vagy az A3 alkalmassági kategória szerinti minősítés laboratóriumi vizsgálatokhoz mintavétel, valamint az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon túl szakorvosi, audiológiai, szükség esetén radiológiai, valamint egyéb, a tervezett vagy a betöltött szolgálati beosztással járó igénybevétel által indokolt speciális vizsgálatok, továbbá ezek eredményét igazoló okmányok és leletek alapján állapítható meg.
(3) Az „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés első alkalommal történő megállapítása során a betöltött szolgálati beosztás, álláshely függvényében az (1) vagy a (2) bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a minősítésre jogosult meghatározza a speciális környezeti és munkakörülményeket, illetve az évente esedékes kiegészítő vizsgálatokat.
(4) Az alkalmasság-vizsgálat elvégzéséhez társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány, személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, valamint az „Egészségügyi adatlap és nyilatkozat” szükséges.
(5) Az alkalmasság-vizsgálat megkezdése előtt a katonai szolgálatra jelentkező és az állomány tagja nyilatkozik a katonai szolgálattal járó egészségi kockázatoknak, valamint az alkalmassági vizsgálat időtartamára az alkalmassági vizsgálatban és minősítésben részt vevő orvos által az EESZT-ben rögzített egészségügyi adatai jogszabálynak megfelelő adatkezelésének tudomásulvételéről.
(6) Az alkalmasság-vizsgálatról és a minősítésről szóló orvosi dokumentációt a MedWorks medikai rendszerben rögzíteni kell.
17. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, időszakos alkalmasság-vizsgálatra kötelezett az állomány tagja
a) A1 alkalmassági kategóriában háromévente,
b) A2 vagy A3 alkalmassági kategóriában kétévente,
c) „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés esetén évente.
(2) Soron kívüli alkalmasság-vizsgálatot kell végezni,
a) ha az alkalmassági kategória megváltozás miatt az állomány tagjának szolgálati beosztásba helyezése vagy álláshelyre vezénylése érdekében az alkalmasság minősítése szükséges vagy
b) az „Egészségileg speciális feltételek mellett alkalmas, rehabilitált állapot” minősítés megállapítása érdekében.
18. § (1) Az állomány tagja alkalmasságának felülvizsgálatát
a) az állomány tagja,
b) az alapellátást végző orvos vagy pszichológus,
c) az állományilletékes parancsnok,
d) a járó- vagy fekvőbeteg-szakellátást végző katonai szolgálati viszonyban álló orvos vagy
e) az MH egészségügyi szervezetének erre kijelölt szervezeti egysége
kezdeményezheti.
(2) A felülvizsgálati eljárás során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:
a) a vizsgált személy egészségügyi dokumentációja, így különösen ambuláns lap, zárójelentés,
b) az alapellátást végző orvos összefoglaló egészségügyi jelentése,
c) parancsnoki jellemzés,
d) felülvizsgálati adatlap,
e) szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről és
f) kórelőzményben szereplő szolgálati balesetről vagy a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásáról szóló dokumentáció.
(3) A felülvizsgálati eljárás kezdete a felülvizsgálati adatlap kiállításának dátuma, és a minősítésre jogosult döntésének jogerőre emelkedésével zárul.
(4) A felülvizsgálati eljárás során be kell szerezni az állomány tagja egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt az első fokon eljáró rehabilitációs orvosszakértői szervtől, ha
a) az állomány tagjának egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,
b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor, vagy ha a felülvizsgálati eljárás során megállapított, és korábban nem ismert betegség szolgálattal összefüggősége valószínűsíthető, vagy
c) azt az állomány tagja kéri.
(5) Ha az állomány tagja a 20. § szerinti fellebbezésében az egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, meg kell keresni a másodfokon eljáró rehabilitációs szakértői szervet a szakértői felülvizsgálat céljából. A másodfokú szakértői vélemény nélkül az alkalmasság nem bírálható el.
19. § (1) A minősítésre jogosult a 3. § (4) bekezdése szerinti minősítést minősítőlapon állapítja meg. A minősítőlapon rögzíteni kell különösen a minősítést és annak érvényességét, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy kizártságáról szóló tájékoztatást. A minősítés során készült ambuláns lap a minősítést megalapozó okokat, körülményeket, valamint az esetlegesen elrendelt intézkedések meghatározását tartalmazza.
(2) A minősítésre jogosult a minősítőlapot írásban közli a katonai szolgálatra jelentkezővel és az állomány tagjával, illetve másolat megküldésével értesíti az érintett honvédelmi szervezeteket. A minősítésre jogosult a minősítés során készült ambuláns lapot közli a katonai szolgálatra jelentkezővel, az állomány tagjával és az alapellátást végző orvossal.
20. § (1) Az állomány tagja a minősítésre jogosult elsőfokú döntése ellen annak közlésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a minősítésre első fokon jogosultnál kell benyújtani, és a minősítésre másodfokon jogosultnak kell címezni.
(2) A minősítésre másodfokon jogosult a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú minősítést helybenhagyja vagy megváltoztatja.
(3) Nincs helye fellebbezésnek,
a) a katonai szolgálatra jelentkező részére a minősítésre jogosult által megállapított „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítéssel szemben, vagy
b) a minősítésre másodfokon jogosult által megállapított minősítéssel szemben.
(4) A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés jogerőre emelkedésétől a döntésre jogosult elöljáró a szolgálati viszony megszűnéséig köteles mentesíteni az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
21. § (1) Az alkalmasság-vizsgálat „Minősítés nélkül lezárva” jelzéssel történő lezárását kell kezdeményezni, amennyiben az alkalmasság-vizsgálat napjától számított 30 napon belül az állomány tagjának alkalmassága valamely, a minősítéshez szükséges okmány, lelet vagy vizsgálat hiányában nem minősíthető.
(2) Az állomány tagját a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény megjelölésével fel kell hívni a hiányzó okmány, lelet vagy vizsgálat pótlására.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti körülmény az állomány tagjának felróható és az alkalmasság-vizsgálat a „Minősítés nélkül lezárva” jelzés megállapítását követő 30 napon belül nem végezhető el vagy minősítéssel nem zárható le, a minősítésére jogosult haladéktalanul kezdeményezni köteles az állomány érintett tagjának fegyelmi felelősségre vonását a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.
22. § (1) Egybefüggően 30 napot meghaladó, illetve indokolt esetben – így különösen fokozott járványügyi kockázat – esetén ennél rövidebb időtartamú külföldi szolgálatról hazaérkezést követően a hazai szolgálatteljesítés megkezdése előtt, de legfeljebb a hazaérkezést követő 15 munkanapon belül, az állomány tagja visszaszűrésen való részvételre kötelezett.
(2) Az MH egészségügyi szervezetének visszaszűrésre kijelölt szervezeti egysége igazolást állít ki a visszaszűrésen való részvételről, a szolgálatteljesítés megkezdésére vonatkozó esetleges korlátozásról, valamint indokolt esetben az orvosi vagy pszichológiai gondozásba vétel szükségességéről.
(3) Ha az állomány tagja neki felróható okból a visszaszűrésen nem jelenik meg, az MH egészségügyi szervezetének visszaszűrésre kijelölt szervezeti egysége köteles kezdeményezni a fegyelmi felelősségre vonását a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.
23. § (1) Az MH egészségügyi szervezetének a vezetői szűrővizsgálatra kijelölt szervezeti egysége évente egy alkalommal lehetőséget biztosít a vezető állomány részére vezetői szűrővizsgálaton történő részvételre.
(2) Az MH egészségügyi szervezetének a vezetői szűrővizsgálatra kijelölt szervezeti egysége igazolást állít ki a vezetői szűrővizsgálaton való részvételről, melyet a vezető állomány érintett tagja köteles átadni az alapellátást végző orvos részére.
(3) A 17. § szerinti esetekben az alkalmasság minősítését a vezetői szűrővizsgálattal egyidejűleg el kell végezni.
24. § Az állomány tagja – egészségi és pszichés állapotának minősítés nélküli rögzítése érdekében – a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás keretében egészségi és pszichológiai záróvizsgálaton való részvételre kötelezett.
25. § (1) Egészségügyi szolgálatmentességre jogosult az állomány tagja, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség a felgyógyulásig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb egy évig jár. Az egészségügyi szolgálatmentesség időtartamát naptári napokban kell meghatározni.
(3) A honvédelmi szervezet által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg.
(4) Gyermekápolás céljából egészségügyi szolgálatmentességre jogosult
a) a nő kórházi ápolás alatt álló beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek egyéves koráig,
b) az állomány tagja beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek egyéves koráig,
c) az állomány tagja egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon át,
d) az állomány tagja háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át,
e) az állomány tagja hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.
26. § (1) Az egészségügyi szolgálatmentességet – a (2) és a (3) bekezdés szerinti javaslat alapján – a döntésre jogosult elöljáró adja ki.
(2) Az alapellátást végző orvos saját hatáskörben 15, majd az igénylési rend alapján eljáró szakellátó orvos dokumentációja alapján további 30 nap egészségügyi szolgálatmentességet javasolhat, amelybe beleszámítandó a gyógyintézetben fekvőbetegként töltött időszak is.
(3) Az egészségügyi szolgálatmentesség 45 napon túli meghosszabbítására az MH egészségügyi szervezete szakmailag illetékes szakorvosának javaslata alapján a már engedélyezett egészségügyi szolgálatmentesség beszámításával a felülvizsgálati eljárás során minősítésre első fokon jogosult 120, a felülvizsgálati eljárás során minősítésre másodfokon jogosult legfeljebb 365 napig tehet javaslatot.
(4) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt az állomány tagja gyógyintézetben, segélyhelyen, valamint lakó- vagy tartózkodási helyen köteles tartózkodni.
(5) Ha az állomány tagja az egészségügyi szolgálatmentesség lejárta előtt szolgálatképessé válik, az alapellátást végző orvos – szükség esetén az illetékes szakorvos véleményezésének beszerzését követően – kezdeményezi a döntésre jogosult elöljárónál az egészségügyi szolgálatmentesség megszüntetését.
27. § (1) Az állomány tagja haladéktalanul köteles az alapellátást végző orvosát értesíteni, és részére az egészségügyi szolgálatmentességhez szükséges igazolást eljuttatni, ha az állomány tagjának szolgálatképtelenségét háziorvosa vagy a társadalombiztosítás keretében működő, területileg illetékes járó- vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa állapítja meg.
(2) Az alapellátást végző orvos az (1) bekezdés szerint javasolt egészségügyi szolgálatmentesség mértékét indokolt esetben felülbírálhatja, szükség esetén – a beteg állapotát és a diagnózist figyelembe véve – telefonos konzultációt vagy fizikális vizsgálatra való berendelést kezdeményezhet.
(3) Járóbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az állomány tagja haladéktalanul, akadályoztatása esetén közvetítő útján köteles az alapellátást végző orvost tájékoztatni az ellátás tényéről, részére az arról szóló egészségügyi dokumentáció egy másolati példányát átadni vagy megküldeni.
(4) Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az állomány tagja haladéktalanul, akadályoztatása esetén közvetítő útján köteles az alapellátást végző orvost tájékoztatni az ellátás tényéről, a kórházi zárójelentés egy másolati példányát átadni vagy megküldeni a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás befejezését követően.
28. § (1) Az egészségügyi felmentés engedélyezésére
a) az alapellátást végző orvos legfeljebb 30,
b) az alapellátást végző orvos – szakorvosi javaslatra, az a) pont szerinti időtartamon túl – további legfeljebb 60,
c) a felülvizsgálati eljárás során minősítésre első fokon jogosult legfeljebb 180,
d) a felülvizsgálati eljárás során minősítésre másodfokon jogosult legfeljebb 365
nap időtartamban jogosult.
(2) Az egészségügyi felmentés (1) bekezdés b)–d) pontja szerint engedélyezésére jogosult a fizikai alkalmasság-vizsgálat, illetve a fizikai állapotfelmérés végrehajtását az egészségügyi felmentés időszakára kizárhatja.
(3) Az egészségügyi felmentés végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok felel. Ha a (2) bekezdés szerinti kizárást tartalmazó egészségügyi felmentés eléri az egybefüggő 365 napot, az állományilletékes parancsnok köteles kezdeményezni az állomány tagja alkalmasságának 18. § szerinti felülvizsgálatát.
(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti időtartamokba a már korábban engedélyezett időtartamokat be kell számítani.
(5) A 26. § (5) bekezdését az egészségügyi felmentésre is alkalmazni kell.
29–40. § *
41. § (1) A KNBSZ hivatásos állományára nem alkalmazható a 3. § (3) bekezdése, a 12. §, a 29. § (3) bekezdése, a 31. § (1) bekezdése.
(2) Az e rendeletben meghatározott pszichikai alkalmasság-vizsgálatokat a KNBSZ hivatásos állománya tekintetében a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.
(3) A 16. § (1) bekezdése szerinti A1 alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokon, szűréseken és teszteredményeken túl további speciális vizsgálatok, valamint ezek eredményét igazoló okmányok és leletek bemutatásának kötelezettségét írhatja elő.
(4) A KNBSZ-nél rendszeresített beosztás betöltésére katonai szolgálatra jelentkezővel szolgálati jogviszony a számára előírt, (3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai, valamint a 29. § (4) bekezdése a) pont szerinti fizikai alkalmasság megléte esetén létesíthető.
(5) A 17. § (1) bekezdése szerinti időszakos egészségi alkalmasság-vizsgálatot a KNBSZ hivatásos állománya tekintetében a KNBSZ egészségügyi szervezeti eleme végzi.
(6) A 17. § (1) bekezdésétől eltérően a KNBSZ állományának tartós külföldi szolgálatra vezényelt tagja évente időszakos alkalmasság-vizsgálatra kötelezett.
(7) A KNBSZ vezető állománya évente egy alkalommal a 23. § (1) bekezdése szerinti szűrővizsgálaton kötelező jelleggel vesz részt.
(8) A szolgálati beosztások 3. § (2) bekezdése szerinti alkalmassági kategóriába sorolását a KNBSZ beosztási könyve tartalmazza, figyelemmel a szolgálati beosztás a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerinti adminisztratív vagy műveleti besorolására, illetve a szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítéssel járó egészségi és pszichikai terhelés általános, kiemelt vagy speciális jellegére.
(9) A szolgálati beosztások 29. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti alkalmassági kategóriába sorolását a KNBSZ beosztási könyve határozza meg, figyelemmel a szolgálati beosztás a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés szerinti adminisztratív vagy műveleti besorolására, illetve arra, hogy ez utóbbi esetben a szolgálati beosztás betöltése igényel-e kiemelt fizikai terhelést.
42. § A honvédelemért felelős miniszter veszélyhelyzet ideje alatt egyedi döntésével határozott időre elrendelheti a 36. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásának felfüggesztését.
43. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. és a 7. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.
44. § A fizikai alkalmasság-vizsgálatot és a fizikai állapotfelmérést 2024. december 31-ig a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint kell elvégezni.
45. § *
46. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes minősítéssel rendelkezők esetében az érvényesség leteltével, de legkorábban 2024. október 1-jével kell az e rendelet szerinti alkalmasság-vizsgálatot elvégezni.
(2) 2024. szeptember 30-ig a szolgálati viszony létesítéséhez, az alapkiképzés megkezdéséhez és az első szolgálati beosztásba kinevezéshez a 16. § (1) bekezdése szerinti alapján megállapított „Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés szükséges. Az e rendelet szerinti A2 vagy az A3 alkalmassági kategória szerinti alkalmasság-vizsgálatot a próbaidő végéig vagy – ha próbaidő nem kerül kikötésre – az állományba vételtől számított negyedik hónap végéig el kell végezni.
(3) A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 77/A. § (1) bekezdése szerint állományba vett szerződéses katonák minősítését a szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítéssel járó egészségi és pszichikai terhelés kiemelt vagy speciális jellegére figyelemmel a 16. § (2) bekezdése alapján legkésőbb 2024. szeptember 30-ig kell elvégezni.
(4) 2024. szeptember 30-ig megkezdett felülvizsgálati eljárásokra a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 2024. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.
1. A biztonságos fegyverhasználatot, az alapvető katonai felszerelés biztonságos használatát és az alapvető katonai kötelmeket megakadályozó, szemmel látható fejlődési rendellenességek.
2. A terepen történő mozgásképességet, biztonságos fegyverhasználatot, alapvető katonai felszerelés biztonságos használatát és az alapvető katonai kötelmeket megakadályozó vagy a fizikai terhelhetőséget jelentősen csökkentő, illetve jelentős funkciókorlátozást okozó végtag-amputáció, továbbá bármelyik kéz I. ujjának, illetve a II–IV. ujjak közül kettőnek a hiánya.
3. A biztonságos fegyverhasználatot, az alapvető katonai felszerelés biztonságos használatát és az alapvető katonai kötelmeket megakadályozó mozgásszervi rendellenességek, valamint sérülés vagy műtét utáni állapotok. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
4. Súlyos fokú, szemmel látható gerincdeformitás, valamint a fizikai terhelhetőséget jelentősen korlátozó ízületi pótlás, illetve ízületi merevítés.
5. Bénulások, amelyek a biztonságos fegyverhasználatot, az alapvető katonai felszerelés biztonságos használatát és az alapvető katonai kötelmeket megakadályozzák.
6. Mesterséges testnyílás jelenléte (tracheostoma, ileostoma, colostoma, gastrostoma, nephrostoma, cisztosztoma). (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
7. Beszélgetés során felismerhető értelmi zavarok, mentális retardációk.
8. Fennálló alkohol-, kábítószer-függőség vagy anamnézisben szereplő korábbi függőség esetén kevesebb, mint 3 év absztinencia esetén. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
9. Kezelt súlyos pszichiátriai betegségek: paranoia, schizofrénia, mániás depresszó, súlyos affektív zavarok, öngyilkossági kísérlet a kórelőzményben, személyiségzavarok.
10. Súlyos elhízás (BMI nagyobb, mint 40) vagy kórosan alacsony testsúly (BMI kisebb, mint 15). (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
11. ±5 dioptriánál erősebb szemüveg, ha a célzáshoz használt szemen a korrigált látás (szemüveg vagy kontaktlencse használatával mért vizus) nem éri el a 0,5-öt. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
12. Látásjavító műtét 6 héten belül. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
13. Nem kompenzált súlyos kancsalság.
14. Súlyos halláscsökkenés: hallókészülék nélkül nincs reziduális hallás.
15. Süketnémaság.
16. Minimális fizikai terhelésre dekompenzációs tüneteket mutató szívelégtelenség, illetve súlyos ischaemiás szívbetegség.
17. A fizikai terhelhetőséget jelentősen befolyásoló súlyos tüdőbetegségek, különösen kezelésre szoruló súlyos asztma, oxigényigényes COPD.
18. Kezeletlen vagy terápiarezisztens hypertonia. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
19. Nagyérkatasztrófa az anamnézisben.
20. Ismétlődő idiopathiás thromboemboliás esemény az anamnézisben, valamint terápiás szintű véralvadásgátló szedése.
21. Beültetett szívújraindító készülékkel (Implantable Cardioverter Defibrillator), illetve szívritmus-szabályozóval (Pacemaker) rendelkezők.
22. DBS-sel, VP-shunt kezeléshez szükséges beültetetett eszközzel rendelkezők élők.
23. Fizikális vizsgálattal kimutatható súlyos egyensúlyzavar, különösen súlyos ataxia.
24. Orvos által megállapított alvási apnoe szindróma, különös tekintettel a CPAP vagy BiPAP légzéstámogató eszközt használókra. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
25. Gyógyszeres kezelésre szoruló epilepszia.
26. Sclerosis Multiplex.
27. Parkinson-kór.
28. Myasthenia Gravis.
29. Az egyik vese hiánya a maradék vese beszűkült funkciójával.
30. Gondozott vesebetegség.
31. Tartós immunszupresszióra szoruló transzplantáció utáni állapotok.
32. Herediter Angioneuretikus Oedema.
33. Súlyos vagy kombinált ételallergiák.
34. Chron-betegség, valamint Colitis ulcerosa, amennyiben 10 éven belül akut sub jelentkezett.
35. Aktív gondozás, illetve kezelés alatt álló autoimmun-betegség.
36. Aktív onkológiai kezelésre szoruló rosszindulatú daganat vagy aktív onkológiai kezelés az elmúlt egy évben. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
37. Nem kontrollálható pajzsmirigy alul- vagy túlműködés.
38. Inzulinnal kezelt cukorbetegség.
39. A vizsgálat során diagnosztizálható terhesség. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
40. A biztonságos fegyverhasználatot, az alapvető katonai felszerelés biztonságos használatát és az alapvető katonai kötelmeket megakadályozó, vagy felülfertőződésre kifejezetten hajlamosító bőrbetegségek, különösen kiterjedt, a bőr berepedésével járó psoriasis, hydradenitis suppurativa. (NEM VÉGLEGES KIZÁRÁS)
41. HIV-, Hepatitis B-, illetve Hepatitis C-pozitivitás.
42. Napfény provokálta betegségek, különösen xeroderma pigmentosum, porfiria cutanea tarda, solaris urticaria.
