A jogszabály mai napon ( 2024.07.03. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2025.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/2024. (VI. 28.) HM rendelet

a honvédelmi egészségkárosodási ellátásról

A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állományú tagjára (a továbbiakban együtt: állomány tagja), valamint az MH hivatásos és szerződéses állományának volt tagjára terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. foglalkoztató szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai felsőoktatási szervezeti egysége vagy a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény,

2. foglalkoztatási jogviszony: közalkalmazotti jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony,

3. jogosultsági idő: a hivatásos és a szerződéses katonai szolgálati viszonyban, valamint a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és kedvezményes szorzók nélkül számított, honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosító szolgálati idő,

4. központi pénzügyi szervezet: a központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó honvédelmi szervezet,

5. központi személyügyi szerv: az MH központi személyügyi feladatokat ellátó szervezete,

6. rehabilitációs hatóság: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerinti rehabilitációs ügyekben első fokon, valamint rehabilitációs és orvosszakértői szervként eljáró hatóság.

2. A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság

3. § (1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult az állomány azon tagja (a továbbiakban: ellátásra jogosult), akinek

a) katonai szolgálatra való egészségi alkalmatlansága szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, függetlenül attól, hogy hány év jogosultsági idővel rendelkezik, vagy

b) az egészségi alkalmatlanság nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, és legalább 10 év jogosultsági idővel rendelkezik, ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nyolcvan százalékos mértékű vagy annál kevesebb, kivéve, ha azt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta,

feltéve, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) vagy (3) bekezdése alapján öregségi nyugdíjra nem jogosult, és öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban nem részesül, ideértve a folyósítás szüneteltetését is.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint súlyos gondatlanságnak minősül, különösen ha a baleset vagy a betegség az érintett

a) jogellenes magatartásával,

b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,

c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,

d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas állapotban történt járművezetésével,

e) önkárosító magatartásával,

f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,

g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,

h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes, extrém sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel

összefüggésben következett be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság hiányában a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárásnak nincs helye, vagy a már megindított honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni. Erről a döntésre jogosult elöljáró soron kívül írásban tájékoztatja az állomány tagját.

(4) Ha az állomány tagjával szemben honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás kezdő időpontjában méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása iránti eljárás nem indítható meg, a már megindított honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása iránti eljárás nem folytatható, és a honvédelmi egészségkárosodási ellátás nem állapítható meg. Erről a döntésre jogosult elöljáró soron kívül írásban tájékoztatja az állomány tagját.

3. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás formái

4. § (1) Az ellátásra jogosultat a foglalkoztató szervezetnél egészségi állapotának megfelelő nem katonai munkakörben kell tovább foglalkoztatni, ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján meghaladja az ötven százalékot, vagy nem haladja meg az ötven százalékot, és a miniszter nem mentesíti a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól.

(2) Továbbfoglalkoztatás esetén – ha az ellátásra jogosult új illetménye vagy munkabére alacsonyabb a 11. § (1) vagy (2) bekezdése szerint megállapított korábbi illetményénél – az ellátásra jogosultat honvédelmi egészségkárosodási ellátásként keresetkiegészítés (a továbbiakban: EKÁR keresetkiegészítés) illeti meg.

(3) Az EKÁR keresetkiegészítés megállapítása esetén az ellátásra jogosult szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 15. § (1) bekezdés b) pont 16. alpontja és a Hjkr. 15. § (2) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg.

5. § (1) Ha az ellátásra jogosult egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ötven százalékos vagy kisebb mértékű, kérelmére vagy a döntésre jogosult elöljáró kezdeményezésére a miniszter mérlegelési jogkörében mentesítheti a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól.

(2) A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés esetén a jogosultat honvédelmi egészségkárosodási ellátásként járadék (a továbbiakban: EKÁR járadék) illeti meg.

(3) Az EKÁR járadék megállapítása esetén az ellátásra jogosult szolgálati viszonya a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 15. alpontja szerint szűnik meg.

4. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás kezdete

6. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás

a) a katonai szolgálatra való egészségi alkalmatlanságot, valamint annak szolgálati kötelmekkel összefüggőségét megállapító jogerős döntésnek a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárás megindítására jogosult elöljáró általi kézhezvételével,

b) katonai bírói tisztségre vagy ügyészségi alkalmazotti munkakörbe történt vezénylés esetén a vezénylés megszűnésétől, vagy ha a vezénylés megszűnését követően a katonai szolgálatra történő alkalmatlanságát ismételten megállapítják, akkor annak jogerős megállapításától

kezdődik.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos eljárást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt kezdő időponttól számított 45 napon belül be kell fejezni.

7. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos személyügyi eljárás során az állomány tagját tájékoztatni kell különösen a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság és megállapításának szabályairól, a foglalkoztató szervezetet terhelő továbbfoglalkoztatási kötelezettségről vagy az ez alóli mentesítés lehetőségéről, valamint személyi beszélgetést kell lefolytatni az állomány tagjával a nem katonai munkakör felajánlásáról, a felajánlott nem katonai munkakör el nem fogadásának és a nyilatkozattétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításával összefüggésben a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének vagy módosításának jogkövetkezményeiről.

(2) A személyi beszélgetés az állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel a honvédelmi szervezet hivatali helyiségétől eltérő helyszínen is történhet.

5. Továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés

8. § (1) A döntésre jogosult elöljáró a 6. § (1) bekezdése szerinti okiratok kézhezvételét követően – a 3. § (1) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – haladéktalanul tájékoztatja az állomány tagját arról, hogy a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítése érdekében 5 munkanapon belül kérelmet nyújthat be a Honvéd Vezérkar főnökén (a továbbiakban: HVKF) keresztül a miniszterhez címezve a döntésre jogosult elöljárónál. A döntésre jogosult elöljáró a kérelmet javaslatával együtt haladéktalanul felterjeszti a HVKF-nek. A HVKF a kézhezvételtől számított 10 napon belül megküldi előterjesztését a miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állomány egészségi állapota miatt ügyei vitelében tartósan akadályozott, személyes nyilatkozattételre nem képes tagja helyett és nevében törvényes képviselője is előterjesztheti.

(3) Ha az állomány tagja az (1) bekezdés szerinti határidőben kérelmet nem nyújtott be, az állomány tagjának kérelme helyett a döntésre jogosult elöljáró is kezdeményezheti – az (1) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 5 munkanapon belül – a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést. A felterjesztésre az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(4) A miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés tárgyában a kézhezvételtől számított 30 napon belül indokolt határozatban dönt. A miniszter a döntés során mérlegeli, hogy a honvédelmi szervezetnél meghatározható-e olyan feladatkör, amelyet az állomány tagja nem katonai munkakörben egészségi állapota alapján elláthat, valamint azt, ha az állomány tagjának egészségi állapota alapján tőle már nem várható el a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az egészségkárosodási ellátás megállapítása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(5) Ha a miniszter mentesíti az állomány tagját a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól, a mentesítés kézhezvételét követően a döntésre jogosult elöljáró intézkedik az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatos teendőkről, és az EKÁR járadék megállapításához szükséges 13. § (2) bekezdése szerinti iratokat soron kívül megküldi – a központi személyügyi szerv egyidejű tájékoztatása mellett – a központi pénzügyi szervezet részére.

(6) A (4) bekezdés szerinti határozat meghozataláig az ellátásra jogosult részére nem kerülhet sor nem katonai munkakör felajánlására.

(7) A kérelem benyújtásától vagy a döntésre jogosult elöljáró (3) bekezdés szerinti kezdeményezésétől a (4) bekezdés szerinti határozat meghozataláig terjedő időtartam nem számít bele a 6. § (2) bekezdése szerinti határidőbe.

6. Nem katonai munkakör felajánlása

9. § (1) Az ellátásra jogosult részére olyan, a képzettségének, végzettségének, egészségi állapotának megfelelő nem katonai munkakört kell felajánlani, amely esetében az új munkavégzési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a 10 éven aluli gyermeket nevelő érintett esetében az egy órát, kivéve, ha az állomány tagja írásbeli nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.

(2) Az ellátásra jogosultat a nem katonai munkakör felajánlását megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalja-e az (1) bekezdés szerinti időtartamot meghaladó napi utazási időt. Ha az ellátásra jogosult a felhívás közlésétől számított 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, vagy nem vállalja ilyen nem katonai munkakör betöltését, részére nem ajánlható fel az (1) bekezdés szerinti időtartamot meghaladó napi utazási idővel járó nem katonai munkakör.

(3) Ha az ellátásra jogosult vállalja az (1) bekezdés szerinti időtartamot meghaladó napi utazási időt, egyidejűleg arról is nyilatkozhat, hogy elsősorban mely, legfeljebb 3 helyőrségben kívánja, hogy a továbbfoglalkoztatására sor kerüljön. A nyilatkozatban megjelölt helyőrséget lehetőség szerint előnyben kell részesíteni.

(4) A betölthető nem katonai munkakört a következő sorrendben kell vizsgálni, és összesen egy nem katonai munkakört kell felajánlani:

a) az állományilletékes honvédelmi szervezetnél meglévő nem katonai munkakör,

b) figyelemmel az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatra, más honvédelmi szervezetnél meglévő nem katonai munkakör,

c) figyelemmel az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatra, új nem katonai munkakör.

(5) Az ellátásra jogosult a felajánlott nem katonai munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a felajánlott nem katonai munkakört nem fogadja el, részére honvédelmi egészségkárosodási ellátás nem állapítható meg, és a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Ha az ellátásra jogosult 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott nem katonai munkakört elutasította volna.

(6) Ha új nem katonai munkakör létrehozása szükséges, nem számít bele a 6. § (2) bekezdése szerinti határidőbe az állománytábla vagy a munkaköri jegyzék módosításának kezdeményezésétől annak jóváhagyásáig eltelt időtartam, valamint az (1)–(3) és az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezéséig eltelt időtartam, valamint ha a szolgálati viszony megszüntetésére nem az állományilletékes parancsnok jogosult, a döntés kezdeményezésétől annak kiadmányozásáig eltelt időtartam.

7. Az egészségkárosodási ellátás megállapítása helyetti felmentési vagy a szerződés megszűnésének megállapítása iránti kérelem

10. § (1) Az ellátásra jogosult – a honvédelmi egészségkárosodási ellátás helyett – szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetése, vagy szolgálati viszonya vállalt szolgálati idő letelte miatti megszűnésének megállapítása érdekében a honvédelmi egészségkárosodási ellátás jogerős megállapításáig kérelmet terjeszthet elő, amelyet a döntésre jogosult elöljáró részére nyújthat be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A döntésre jogosult elöljáró az (1) bekezdés szerinti kérelem másolatának megküldésével tájékoztatja a központi személyügyi szervet és a központi pénzügyi szervezetet.

(3) Ha az ellátásra jogosult vállalt szolgálati ideje letelt, de az a Hjkr. 15. § (3) bekezdése szerint a különleges jogrend, honvédelmi válsághelyzet miatt meghosszabbodott, és a szolgálati viszonya vállalt szolgálati idő letelte miatti megszűnésének megállapítását kérelmezi, a szolgálati viszonya a kérelem beadását követő 5. munkanapon szűnik meg.

8. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértéke

11. § (1) Ha az egészségi alkalmatlanság szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, az egészségkárosodási ellátás számításának alapja az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra járó alapilletmény.

(2) Ha az egészségi alkalmatlanság nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, az egészségkárosodási ellátás számítási alapja az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra járó alapilletmény összegének

a) 10 év vagy azt meghaladó, de 15 évet el nem érő jogosultsági idő esetén 65 százaléka,

b) 15 év vagy azt meghaladó, de 20 évet el nem érő jogosultsági idő esetén 70 százaléka,

c) 20 év vagy azt meghaladó, de 25 évet el nem érő jogosultsági idő esetén 75 százaléka,

d) 25 év vagy azt meghaladó, de 30 évet el nem érő jogosultsági idő esetén 80 százaléka,

e) 30 év vagy azt meghaladó, de 35 évet el nem érő jogosultsági idő esetén 85 százaléka,

f) 35 évet elérő vagy meghaladó jogosultsági idő esetén 90 százaléka.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti számítási alapot csökkenteni kell a megállapított baleseti járadék, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes bruttó összegével. Az egészségkárosodási ellátás mértékét módosítani kell, ha a jogosultat megillető baleseti járadék, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik.

(4) Az EKÁR keresetkiegészítés mértéke az (1) vagy (2) bekezdésben – figyelembe véve a (3) bekezdést is – meghatározott összeg és az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követő, nem rendszeres pótlékok nélkül számított mindenkori illetmény vagy munkabér különbözete.

(5) Ha az új illetmény vagy munkabér összege változik, az EKÁR keresetkiegészítés mértékét is módosítani kell. Nem változik az EKÁR keresetkiegészítés mértéke, ha az új foglalkoztatási jogviszony létrejöttét követően keresőképtelenség miatt az illetmény vagy munkabér összege helyett alapilletmény vagy táppénz kerül folyósításra. A fizetés nélküli szabadság időtartamára a honvédelmi egészségkárosodási kiegészítés folyósítását szüneteltetni kell.

(6) Az EKÁR járadék mértéke megegyezik az (1) és (2) bekezdésben – figyelembe véve a (3) bekezdést is – meghatározott összeggel.

9. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása

12. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására a központi pénzügyi szervezet jogosult. A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét hivatalból állapítja meg.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintettet esetlegesen megillető baleseti járadék vagy baleseti táppénz (a továbbiakban együtt: baleseti ellátás), rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás összegéről a központi pénzügyi szervezetet – kérelmére – az ellátást folyósító szerv tájékoztatja.

(3) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság a rehabilitációs hatóság által megállapított felülvizsgálati időpontjáig, e kötelezettség hiányában, 5 évre állapítható, illetve hosszabbítható meg.

(4) A miniszter által vezetett minisztérium a honvédelmi egészségkárosodási ellátás fedezetét a központi költségvetésben tervezi.

13. § (1) Az EKÁR keresetkiegészítés megállapítása érdekében a döntésre jogosult elöljáró – a központi személyügyi szerv egyidejű tájékoztatása mellett – felterjeszti a központi pénzügyi szervezetnek

a) a szolgálati viszony megszüntetéséről, tábornok esetén a megszűnés megállapításáról szóló jognyilatkozat, valamint a munkaszerződés egy hitelesített másolati példányát, amely részletes bontásban tartalmazza a nem katonai munkakörben megállapított illetményt vagy munkabért,

b) a jogosultsági időt tartalmazó igazolást,

c) a katonai szolgálatra alkalmatlanság tárgyában hozott döntés – az egészségi alkalmatlanságot megalapozó betegség, baleset szolgálati kötelmekkel való összefüggésének kérdésére is kitérő – kivonatának egy példányát,

d) a rehabilitációs hatóság egészségi állapot mértékét megállapító komplex minősítésről szóló bizottsági véleményét,

e) az állomány tagjának a katonai szolgálatra való egészségi alkalmatlansága megállapítását megelőző hónapban betöltött katonai szolgálati beosztás adatait és az abban elért havi alapilletményt részletes bontásban,

f) a baleset vagy betegség katonai szolgálati kötelmekkel történt összefüggőségének megállapításáról szóló minősítő határozat egy példányát másolatban,

g) az 1. melléklet szerinti tartalmú adatszolgáltató lapot és

h) az EKÁR keresetkiegészítés megállapítását érintő további iratokat.

(2) Az EKÁR járadék megállapítása érdekében a döntésre jogosult elöljáró – a központi személyügyi szerv egyidejű tájékoztatása mellett – felterjeszti a központi pénzügyi szervezetnek

a) a szolgálati viszony megszüntetéséről – tábornok esetén a megszűnés megállapításáról – szóló jognyilatkozatot,

b) az (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti iratokat,

c) az EKÁR járadék megállapítását érintő további iratokat és

d) a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló miniszteri döntés egy példányát.

(3) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapításáról vagy annak elutasításáról az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott iratok kézhezvételét, illetve a 12. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül indokolt határozatban dönt, amely döntés meghozatalának időtartama nem számít bele a 6. § (2) bekezdése szerinti határidőbe. A határozat tartalmazza az egészségkárosodási ellátás megállapítása esetén annak formáját, összegét, a jogosultság kezdő és befejező napját, valamint a jogorvoslat lehetőségére és módjára vonatkozó tájékoztatást.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatot közölni kell

a) az ellátásra jogosulttal,

b) az ellátásra jogosult honvédelmi szervezetének vezetőjével és

c) a központi személyügyi szervvel.

(5) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultságot megállapító határozatban egyidejűleg tájékoztatni kell az ellátásra jogosultat a 21. § alapján teljesítendő bejelentési kötelezettségéről.

(6) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság kezdő napja a szolgálati viszony megszűnésének napját követő nap.

10. A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság felülvizsgálata és meghosszabbítása

14. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság több alkalommal is meghosszabbítható, legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbításakor a központi pénzügyi szervezet figyelembe veszi

a) a rehabilitációs hatóságnak a megtartott egészségi állapotra vonatkozó megállapítását, kivéve, ha újabb felülvizsgálati kötelezettséget a rehabilitációs hatóság már nem írt elő, valamint

b) azt, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszűnésének okai fennállnak-e.

(3) A központi pénzügyi szervezet, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az állomány volt tagja az egészségi állapotának komplex minősítése érdekében a rehabilitációs hatóságnál soron kívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet.

15. § (1) Ha a rehabilitációs hatóság által elvégzett felülvizsgálat eredménye szerint az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotának komplex minősítése ötven százalékra vagy ennél kisebb mértékre változott, a foglalkoztató szervezet vezetőjének előterjesztésére a miniszter mentesítést adhat a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A foglalkoztató szervezet vezetője az érintett kérelmére vagy – az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult beleegyezésével – hivatalból tehet előterjesztést a miniszternél. A mentesítésre az 5. § és a 8. § megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy a fennálló foglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel kell megszüntetni, és az EKÁR keresetkiegészítés helyett EKÁR járadék megállapítása érdekében intézkedni kell. Az EKÁR keresetkiegészítés a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének napjáig jár, az ezt követő naptól EKÁR járadékot kell folyósítani.

(2) Ha a rehabilitációs hatóság által elvégzett felülvizsgálat eredménye szerint az EKÁR járadékra jogosult egészségi állapotának komplex minősítése ötven százalék fölé emelkedett, a központi személyügyi szerv végrehajtja a 9. § szerinti eljárási rend megfelelő alkalmazásával a jogosult foglalkoztatási jogviszonyának létesítésével, valamint az EKÁR járadék helyett az EKÁR keresetkiegészítés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az EKÁR keresetkiegészítés a foglalkoztatási jogviszony létesítésének napjától jár, az ezt megelőző napig EKÁR járadékot kell folyósítani. Ha az ellátásra jogosult a felajánlott nem katonai munkakört nem fogadja el, az EKÁR járadékra való jogosultsága a nem katonai munkakör el nem fogadását követő napon megszűnik.

(3) A rehabilitációs hatóság által elvégzett felülvizsgálat eredményéről a központi pénzügyi szervezet értesíti a központi személyügyi szervet annak érdekében, hogy az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározottak szerint járjon el.

16. § (1) Ha az állomány EKÁR keresetkiegészítésben részesülő volt tagjának a foglalkoztató szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a foglalkoztató szervezet érdekkörében felmerült okból vagy az egészségi állapotára tekintettel megszűnik, részére a továbbiakban EKÁR keresetkiegészítés helyett EKÁR járadékot kell folyósítani, amelynek mértékét a 11. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.

(2) A központi pénzügyi szervezet a döntési jogkör gyakorlónak a központi személyügyi szerv útján a központi pénzügyi szervezethez felterjesztett tájékoztatása – és a megszüntető okirat egyidejű mellékelése – alapján, a tájékoztatást követő 15 napon belül hivatalból határozatot hoz az EKÁR járadék megállapítása tárgyában.

(3) A (2) bekezdése szerinti határozat tartalma és közlése tekintetében a 13. § (3)–(5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(4) Ha az állomány EKÁR keresetkiegészítésben részesülő volt tagjának foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnik meg, és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése 50 százalék feletti eredményt mutat, a 15. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) Ha az állomány EKÁR keresetkiegészítésben részesülő volt tagjának a foglalkoztató szervezettel fennálló foglalkoztatási jogviszonya a foglalkoztatott érdekkörében felmerült okból szűnik meg, az EKÁR keresetkiegészítésre jogosultsága megszűnik, és EKÁR járadékra sem válik jogosulttá.

17. § (1) E rendeletet alkalmazni kell akkor is, ha az állomány volt tagja a katonai szolgálatra való egészségi alkalmatlanság, illetve annak szolgálati kötelmekkel való összefüggősége tárgyában hozott döntés alapján nem volt jogosult honvédelmi egészségkárosodási ellátásra, és ennek eredményeként szolgálati viszonya felmentéssel megszűnt, azonban az állomány volt tagja a katonai szolgálatra való alkalmatlanság tárgyában hozott döntés miatt bírósághoz fordult, és a megismételt eljárásban hozott minősítő határozat alapján honvédelmi egészségkárosodási ellátásra vált jogosulttá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékének megállapítása során az állomány volt tagjának utolsó szolgálati beosztása szerinti alapilletményét az időközben végrehajtott általános illetményemelés mértékével növelten vagy az új illetményrendszer alapján meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

18. § (1) A központi pénzügyi szervezet tartja nyilván az egészségkárosodás felülvizsgálatának határidejét, a honvédelmi egészségkárosodási ellátás folyósításának befejező napját. A központi pénzügyi szervezet felhívja az ellátásra jogosult figyelmét az egészségkárosodás felülvizsgálatának határidejére annak érdekében, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság a feltételek fennállása esetén meghosszabbítható legyen.

(2) Ha az ellátásra jogosult nem áll szolgálati viszonyban, és nem részesül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti ellátásban sem, de a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság vizsgálata érdekében az egészségkárosodás felülvizsgálata szükséges, az orvosszakértői feladatkörében eljáró rehabilitációs hatóság az ellátásra jogosult komplex minősítésének elvégzéséről és annak eredményéről szakvélemény kiállítása iránti kérelme alapján elvégzi a felülvizsgálatát.

(3) Az ellátásra jogosult a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság meghosszabbítása és az egészségkárosodási ellátás továbbfolyósítása érdekében legkésőbb a honvédelmi egészségkárosodási ellátás folyósításának befejező napjáig köteles tájékoztatni a központi pénzügyi szervezetet – a rehabilitációs hatóság által kiadott, a komplex minősítésről szóló bizottsági vélemény eredeti példányának egyidejű csatolásával – a rehabilitációs hatóság felülvizsgálatának eredményéről és az újabb felülvizsgálat határidejéről.

(4) A központi pénzügyi szervezet a 14. § (2) bekezdése szerinti körülményeket megvizsgálja, és a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésétől számított 30 napon belül határozatot hoz a honvédelmi egészségkárosodási ellátás meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat tartalmazza a honvédelmi egészségkárosodási ellátás meghosszabbítása esetén annak formáját, összegét, a meghosszabbítás kezdő és befejező napját. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás meghosszabbítását megállapító vagy elutasító határozatra és a határozat közlése tekintetében a 13. § (3)–(5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(6) Ha a rehabilitációs hatóság nem határoz meg felülvizsgálati kötelezettséget, abban az esetben – a (2) és (3) bekezdéstől eltérően – a honvédelmi egészségkárosodási ellátás 5 évenkénti meghosszabbítására akkor kerülhet sor hivatalból, ha a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnésének okai nem állnak fenn.

(7) Ha a rehabilitációs hatóság nem határoz meg felülvizsgálati kötelezettséget, a központi pénzügyi szervezet az EKÁR járadékra jogosultat az EKÁR járadék folyósításának befejezését megelőzően 90 nappal felhívja, hogy a közléstől számított 60 napon belül nyilatkozzék a 23. § (1) bekezdés b), c) és j)–l) pontja szerinti körülmények fennállásával kapcsolatban. Ha az EKÁR járadékra jogosult határidőben nem nyilatkozik, és a késedelem okát nem igazolja, valamint a nyilatkozatát sem pótolja legkésőbb az EKÁR járadék folyósításának befejező napjáig, a központi pénzügyi szervezet nem hosszabbítja meg az EKÁR járadékra jogosultságát.

11. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének folyósítása, megállapítása, módosítása és az ellátásra jogosult bejelentési kötelezettségének teljesítése

19. § (1) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátást első alkalommal a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 5. napjáig, ezt követően havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az ellátásra jogosult által megjelölt fizetési számlára történő átutalással folyósítja.

(2) Ha a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító határozat a 13. § (6) bekezdésében meghatározott időpontot követően emelkedik jogerőre, a központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság kezdő napjától a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig járó egészségkárosodási ellátás összegét visszamenőleg, a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónap 5. napjáig az ellátásra jogosult által megjelölt fizetési számlára történő átutalással folyósítja.

(3) Ha az egészségkárosodási ellátást megállapító határozat az adott hónap 20. napját megelőzően emelkedik jogerőre, a központi pénzügyi szervezet az egészségkárosodási ellátást az egészségkárosodási ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 5. napjáig az ellátásra jogosult által megjelölt fizetési számlára történő átutalással folyósítja.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság hóközi megállapítása, megszüntetése esetén a törthónapra járó honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének meghatározásakor a teljes hónapra járó egészségkárosodási ellátás összegét kell osztani az adott hónap munkanapjainak a számával, és az így kapott, forintra kerekített összeget meg kell szorozni a törthónap azon munkanapjainak a számával, amely alatt a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság fennállt.

20. § (1) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét – az a) pontban foglalt esetekben az illetmény emelésének hatálybalépésétől, a b)–d) pontban foglalt esetekben a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét módosító körülményről való tudomásszerzéstől számított – 6 hónapon belül hivatalból, határozatban újból megállapítja, ha

a) általános illetményemelésre vagy új illetményrendszer bevezetésére kerül sor,

b) az ellátásra jogosultat megillető baleseti járadék, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik, illetve megszüntetésre kerül,

c) az új illetmény vagy munkabér mértéke változik, vagy

d) a 23. § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalma és közlése tekintetében a 13. § (3)–(5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján módosított összegű honvédelmi egészségkárosodási ellátás első alkalommal történő folyósításakor kell a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét módosító körülmény bekövetkezéséig visszamenőlegesen járó – törthónapra járó ellátáskülönbözet esetén a 19. § (4) bekezdése alkalmazásával kiszámított – ellátáskülönbözetet az ellátásra jogosult részére egyidejűleg folyósítani.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti általános illetményemelés vagy új illetményrendszer bevezetése esetén az egészségkárosodási ellátásra jogosult besorolási adatait, valamint az abban meghatározott alapilletményét a központi személyügyi szerv – az új illetményrendszer vagy illetményemelés hatálybalépését követő 15 napon belül – a központi pénzügyi szervezet kérelmére megküldi.

21. § Az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult – a foglalkoztató szervezet vezetőjén keresztül – a központi pénzügyi szervezetnek, az EKÁR járadékra jogosult közvetlenül a központi pénzügyi szervezet részére a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az egészségkárosodási ellátásra jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.

12. A honvédelmi egészségkárosodási ellátásról való lemondás

22. § (1) Az ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat, lemondását a központi pénzügyi szervezetnél jelentheti be.

(2) Lemondás esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátás – a 23. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel – a továbbiakban nem állapítható meg.

13. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszüntetése

23. § (1) Megszűnik a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság, ha

a) az ellátásra jogosult meghal,

b) az ellátásra jogosult a Tny. 18. § (2) vagy (3) bekezdése alapján öregségi nyugdíjra jogosultságot szerez,

c) az ellátásra jogosult öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, ideértve a folyósítás szüneteltetését is,

d) az ellátásra jogosult lemond az egészségkárosodási ellátásról,

e) az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult érdekkörében felmerült okból a foglalkoztatási jogviszonya megszűnik,

f) egészségjavulás eredményeként az ellátásra jogosult egészségi állapota lehetővé teszi a szolgálati viszony ismételt létesítését, és az érintett a részére felajánlott, képzettségének és végzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el,

g) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerint az ellátásra jogosult egészségi állapota nem éri el a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultsághoz szükséges mértéket,

h) az ellátásra jogosult neki felróható okból nem működik közre a felülvizsgálatban,

i) a határozott időtartamra megállapított honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság nem kerül meghosszabbításra,

j) az állomány volt tagja nem a foglalkoztató szervezetnél létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt,

k) * 

l) az EKÁR járadékra jogosulttal szemben a jogosultság időtartama alatt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el.

(2) Az EKÁR járadékra jogosultság akkor is megszűnik, ha az ellátásra jogosult részére EKÁR keresetkiegészítést állapítanak meg. Az EKÁR keresetkiegészítésre jogosultság akkor is megszűnik, ha az ellátásra jogosult részére EKÁR járadékot állapítanak meg.

(3) Az (1) bekezdés j) pontja nem alkalmazható, ha az ellátásra jogosult kormányzati igazgatási szervnél, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló kormányrendeletben felsorolt szervnél, a közös önkormányzati hivatalánál vagy rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező akkreditált munkáltatónál létesít foglalkoztatási jogviszonyt. Ebben az esetben az EKÁR járadék helyett részére EKÁR keresetkiegészítést kell megállapítani. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához szükséges, az érintett illetményére vagy munkabérére vonatkozó adatokról a központi pénzügyi szervezetet annak kérelmére a foglalkoztató szerv vezetője tájékoztatja. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult köteles tájékoztatni a központi pénzügyi szervezetet.

(4) Ha az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatónál megszűnik, részére az EKÁR keresetkiegészítés helyett a továbbiakban EKÁR járadékot kell megállapítani.

(5) Ha az EKÁR keresetkiegészítésre jogosult nem katonai munkaköre, foglalkoztató szervezete jogutódlásban érintett, és az átvevő munkáltató az ellátásra jogosultat átveszi, de az átvevő munkáltató nem azonos a 2. § 1. pontja szerinti foglalkoztató szervezettel vagy a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatóval, az átvevő munkáltatónál az ellátásra jogosult EKÁR keresetkiegészítésre továbbra is jogosult marad. Ha az átvevő munkáltatónál az új illetménye vagy munkabére eltér az átvétel előtti illetményétől vagy munkabérétől, az EKÁR keresetkiegészítés mértékét – a 11. §-ban foglalt számítási szabályok alkalmazásával – ismét meg kell állapítani az átvétel napjától. Az illetmény vagy munkabér mértékének megváltozásáról az ellátásra jogosult köteles tájékoztatni a központi pénzügyi szervezetet, illetve arról a központi pénzügyi szervezet is kérhet tájékoztatást az átvevő munkáltatótól.

(6) A honvédelmi egészségkárosodási ellátást az ellátásra jogosult elhalálozásának napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig kell folyósítani.

24. § (1) Az EKÁR keresetkiegészítés megszüntetésére okot adó körülményről – a 21. § és a 22. § szerinti esetet kivéve – a foglalkoztató vezetője tájékoztatja a központi pénzügyi szervezetet az erre vonatkozó rendelkezésére álló hivatalos iratok megküldésével, legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Az EKÁR járadékra jogosult közvetlenül a központi pénzügyi szervezetet tájékoztatja az EKÁR járadék megszüntetésére okot adó körülményről, legkésőbb a körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

(2) A központi pénzügyi szervezet az (1) bekezdés szerinti körülményeket megvizsgálja, és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül határozatot hoz a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszüntetéséről, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a 23. § (1) és (2) bekezdése alapján a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszüntetésének van helye.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat tartalma és közlése tekintetében a 13. § (3)–(5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

14. A honvédelmi egészségkárosodási ellátás visszakövetelése

25. § (1) A jogalap nélkül kifizetett honvédelmi egészségkárosodási ellátás a visszakövetelést megalapozó tény, információ központi pénzügyi szerv tudomására jutásától számított 60 napon belül, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető az állomány tagjától, volt tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás, ha annak alaptalanságáról az állomány tagja, volt tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.

(2) A központi pénzügyi szervezet a jogalap nélkül felvett honvédelmi egészségkárosodási ellátás visszafizettetéséről hivatalból dönt, és intézkedik az ebből eredő követelés érvényesítésére.

15. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 23. § (1) bekezdés k) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

27. § (1) E rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokra a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásrendről szóló 24/2016. (XII. 22.) HM rendelet 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) 2024. szeptember 30-ig az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapítása során az állomány tagjának alapilletménye helyett a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz 2024. június 30-án hatályos rendelkezései szerint megállapított távolléti díját kell alapul venni.

(3) A Hjkr. 32. § (23) bekezdésében foglaltak miatt az egészségkárosodási ellátások összegét 2024. október 1-jével újból meg kell állapítani. Az egészségkárosodási ellátások új összegének megállapítása érdekében a központi személyügyi szerv az egészségkárosodási ellátásra jogosultak volt katonai beosztásának új illetményrendszer szerinti besorolási adatait, valamint az érintett személyek ezek alapján megállapított új alapilletményét a központi pénzügyi szervezetnek legkésőbb az új illetményrendszer hatálybalépését követő 15 napon belül megküldi.

(4) A központi pénzügyi szervezet a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követően 60 napon belül újból megállapítja az egészségkárosodási ellátásra jogosultak ellátásának az összegeit.

28. § * 

1. melléklet a 10/2024. (VI. 28.) HM rendelethez

A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításhoz szükséges adatszolgáltató lap tartalmi elemei

1. Személyi adatok

1.1. Név, rendfokozat

1.2. Személyi törzsszám

1.3. Születési név

1.4. Születési adatok (év, hó, nap, hely)

1.5. TAJ szám

1.6. Adóazonosító jel

1.7. Személyi igazolvány száma

1.8. Lakcím

1.9. Levelezési cím

1.10. Pénzintézet megnevezése, számlaszám

1.11. Telefonszám

1.12. Elektronikus elérhetőség (e-mail-cím)

1.13. Szolgálati idő adatai

1.14. Hivatásos vagy szerződéses állományba vétel időpontja

1.15. Ha a szolgálati viszony rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől történő áthelyezéssel létesült, a hivatásos szolgálati viszony kezdetének időpontja

2. Nyilatkozatok

2.1. Rehabilitációs ellátásról, rokkantsági ellátásról, baleseti járadékról (időtartam, korábbi időtartam, törzsszám)

2.2. Öregségi nyugdíjról, korhatár előtti ellátásról, szolgálati járandóságról, ideértve a folyósítás nélküli ellátást is (időtartam)

2.3. Foglalkoztatási jogviszonyról vagy egyéb más munkavégzésre irányuló jogviszonyról (a foglalkoztató neve, címe, elérhetősége)

2.4. Tartásdíj fizetéséről (a kedvezményezett neve, lakcíme)

2.5. Egyéb letiltásokról (a jogosult neve, lakcíme)

2.6. A visszaköveteléssel érintett közeli hozzátartozó adatairól (házastárs/élettárs neve, születési adatai, anyja neve, lakcíme, elektronikus elérhetősége)

2.7. Gyermekeiről (név, születési adatok, lakcím)

2.8. A további közeli hozzátartozókról (név, születési adatok, lakcím)