A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatóságra, valamint az 5. alcím tekintetében a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyekre.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok;
2. munkavédelmi szakember: a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult, közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy;
3. súlyos veszélyeztetés: olyan veszélyeztetés, amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen munkabaleset, foglalkozási megbetegedés;
4. veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása.
3. § (1) A munkavédelmi bírság összege százezer forinttól – az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – százmillió forintig terjedhet.
(2) A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként százezer forint.
4. § A munkavédelmi bírság mértéke
a) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott alapösszeg,
b) az 5. §-ban alkalmazandó szorzók alapján és
c) a 6. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség
figyelembevételével kerül kiszámításra.
5. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során
a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szeresére;
b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára
emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan
a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szeresére;
b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szeresére;
c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
d) egy hónapnál tovább fennállt, 10-szeresére
emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(3) Ha munkáltató mulasztása miatt
a) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 3-szorosára;
b) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 10-szeresére;
c) halálos munkabaleset következett be, 20-szorosára
emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.
(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a hatósági ellenőrzést megelőző három éven belül egy alkalommal a munkáltatóval szemben végleges döntésében munkavédelmi bírságot szabott ki, akkor az új munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szeresére emeli meg. Minden további, három éven belül végleges döntésben kiszabott munkavédelmi bírság esetén az ismétlődő jogsértés miatt, ezen bekezdés szerint a legutóbb alkalmazott szorzó bírságonként megduplázódik.
(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro- és kisvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szeresére csökken, és legfeljebb 25 millió forintig terjedhet; középvállalkozás munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,9-szeresére csökken, és legfeljebb 50 millió forintig terjedhet.
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkáltató mulasztása miatt halálos munkabaleset következett be.
6. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti, ha a bírságkiszabás alapjául szolgáló normasértéssel összefüggésben
a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 20%-ot meghaladja,
b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 20%-ot meghaladja,
c) a munkáltatónál munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy igénybevétele, illetve a munkabiztonsági szaktevékenység ellátása nem biztosított,
d) a munkáltatónál a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, illetve a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása nem biztosított,
e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
f) a munkavédelmi oktatás dokumentáltan nem került megtartásra,
g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, illetve
i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.
(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti, ha
a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított,
b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, illetve
c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
7. § (1) Az Mvt. 14. § (1) bekezdés e) pontja és 81. § (3) bekezdése alapján a munkavédelmi hatóság a munkavédelemmel kapcsolatos tanácsadási és tájékoztatási feladatokat lát el.
(2) A tanácsadás, tájékoztatás célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek elsősorban a szervezetten munkát végző munkavállalók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek információs igényét kielégítő megismertetése.
(3) A tanácsadási tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat a munkavédelmi hatóság a honlapján közzéteszi.
(4) A tájékoztatás, tanácsadás konkrét műszaki megoldást, tervet és munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásával vagy szakértői tevékenységgel kapcsolatos konkrét végrehajtási, megoldási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja.
(5) A munkavédelmi hatóság tanácsadási feladatellátása nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek és követelmények – különösen a munkavállalók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségek – teljesítése alól.
(6) A tanácsadás keretében nyújtott információ termék, szolgáltatás értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve egy adott vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését előmozdító reklámot nem tartalmazhat.
(7) A tanácsadás során biztosítani kell, hogy az igénybe vevő személyek és szervezetek névtelenségüket megőrizve, lehetőség szerint rövid határidővel, közérthető formában, a jogszabályi rendelkezések pontos megjelölése mellett jussanak hozzá a kért tájékoztatáshoz.
8. § (1) A munkavédelmi hatóság a nyilvánosság tájékoztatása céljából a munkavédelmi szakemberekről regisztráción alapuló, országos nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa).
(2) A regisztráció önkéntes, a munkavédelmi szakember a munkavédelmi hatóság honlapján, elektronikus úton regisztrálhat. A regisztrált munkavédelmi szakember az adatait bármikor módosíthatja vagy törölheti.
(3) A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa az érintett hozzájárulása alapján tartalmazza az érintett
a) családi és utónevét;
b) születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét;
c) arcképmását;
d) e-mail-címét, telefonszámát;
e) szakmai végzettségére vonatkozó adatait és
f) a továbbképzésére vonatkozó adatait.
(4) A (3) bekezdés a), c)–f) pontjában szereplő adatokat a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisában a munkavédelmi hatóság a honlapján közzéteszi.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti arcképmás csak az érintett kifejezett hozzájárulása esetén kerül közzétételre.
(6) A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisában szereplő adatokat az érintett hozzájárulásának visszavonása esetén a munkavédelmi hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a hozzájárulás visszavonását követő munkanapon törli a honlapról és a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisából.
9. § (1) A munkavédelmi szakemberek évente, önkéntesen továbbképzésen vehetnek részt.
(2) A továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. A továbbképzésre az Fktv. szabályait kell alkalmazni.
(3) A továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(4) Az évente megújuló továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell közzétenni.
(5) A továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.
(6) A képzések szakmai felügyeletét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el, amelynek részletes szabályait szabályzatban állapítja meg.
10. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.
11. § Az 1–3. alcímet az e rendelet hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
12. § *
