A jogszabály mai napon ( 2024.11.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet

a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről

A Kormány a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 71. és 77. pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 1. és 27. pontjában és 110/A. § a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja

a) az élhető települési környezet megteremtése, az életminőség javítása,

b) a település ellenállóképességének növelése a klímaváltozással szemben,

c) a zöldfelületek, valamint a biológiai sokféleség védelme és növelése,

d) a települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kiegyenlített viszonyának megteremtése,

e) a telkek és ezáltal a település megfelelő mennyiségű és minőségű zöldinfrastruktúra-ellátottságának biztosítása és

f) a telkek tájépítészeti minőségének növelése és pontosabb meghatározása.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, e rendelet hatálya az építési telek és telek tulajdonosára, vagyonkezelőjére és a telekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használójára (a továbbiakban együtt: használó) terjed ki.

(3) E rendelet II. fejezetének és 7. §-ának hatálya a települési önkormányzatokra, a fővárosi önkormányzatra és a fővárosi kerületi önkormányzatokra is kiterjed.

(4) Az V. fejezet hatálya a zöldfelületi tanúsításra és a zöldfelületi tanúsítványra terjed ki.

(5) A VI. fejezet a növényi alapanyagokra és azok minősítésére terjed ki.

(6) E rendelet III. fejezetének hatálya nem terjed ki

a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,

b) a fás szárú ültetvényekről szóló kormányrendelet szerint létesített ültetvényekre,

c) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre,

d) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területre.

(7) E rendelet V. fejezetének hatálya nem terjed ki a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházással érintett telkekre.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. biológiailag aktív felület: a telek nem beépített vagy burkolattal nem fedett, élő talajfelületének, élő vízfelületeinek és növényeinek összessége, amelyek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozottan hatnak a környezetükre;

2. fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák, cserjék és többtörzsű fák együttes megnevezése;

3. közhasználatú terület: a közterület, valamint a nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze;

4. szürkeinfrastruktúra: anyag, energia vagy információ továbbítását, tárolását vagy felhasználását segítő, valamint a szállítást és közlekedést biztosító épített, művi infrastruktúraelemek összessége;

5. támogató szürkeinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra részét képező épített, művi elem – ideértve különösen a tájépítészeti alkotás közlekedési felületeit, világítóberendezéseit, öntöző- és burkolt vízelvezetőrendszerét –, amely a zöldinfrastruktúra működését, fenntartását segíti elő;

6. települési zöldfelület: a településen lévő fával, cserjével, lágyszárúakkal állandóan borított területek, valamint a tavak és vízfolyások, amelyek életteret és árnyékoló vagy párologtató felületükkel klimatikus kiegyenlítést biztosítanak;

7. települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatása: a biológiailag aktív felületek fizikai és fiziológiai folyamatokkal szabályozott működése során létrejövő, a társadalom és az egyén számára kedvező folyamatok, szolgáltatások összessége, amelyek közreműködnek a jóllét fenntartásában, valamint a jövőbeli gazdasági és társadalmi fejlődésben;

8. települési zöldinfrastruktúra elem: a települési zöldinfrastruktúra szerkezetét adó

a) vonalas vagy foltszerű, zöldfelülettel vagy vízfelülettel borított, ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó területek, különösen a fasor, közkert, közpark, magánkertek, vízfolyás és állóvíz, valamint

b) egyéb, a településterv zöldinfrastruktúra munkarészében meghatározott, településszerkezeti jelentőségű zöldfelületek,

amelyek együttesen alkotják a települési zöldinfrastruktúrát;

9. zöldfelületi elem: a települési zöldinfrastruktúra növényi alkotórészei, különösen fa, cserje, lágyszárú, gyep;

10. zöldtérfogat: az adott lehatárolás szerinti területen található fák lombtérfogatának, valamint az egyéb növényzet (lágyszárúak, cserjék) és a zöldtetők, zöldfalak térfogatának összessége köbméterben kifejezve, amelyet az általános növény-egyenértékűség számítási módszertan alkalmazásával kell meghatározni;

11. zöldvagyon: a telken lévő zöldfelület pénzben meghatározott értéke.

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ZÖLDINFRASTRUKTÚRA

2. A települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásai

3. § (1) A településtervezés során a települési zöldinfrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy a település egészének és egyes részeinek, valamint a település lakosságának az adottságokhoz és szükségletekhez illeszkedő települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatásokkal való ellátása biztosított legyen.

(2) A településtervezés során a települési zöldinfrastruktúra elemeknek legalább két települési zöldinfrastruktúra ökoszisztéma szolgáltatást kell biztosítaniuk az alábbiak közül:

a) az egészség védelme a szélsőséges hőmérsékleti különbségek csökkentésével, párologtatással, árnyékolással, zajszűréssel, a levegő tisztításával és megfelelő átszellőzés biztosításával,

b) az anyagi javak védelme a szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék tárolásával és a víz körforgásba való fokozatos visszabocsájtásával,

c) az élelmiszerellátás feltételeinek biztosítása a beporzók változatos táplálkozó- és élőhelyének biztosítása által és

d) a mentális egészség védelme a zöldfelületek és vízfelületek érzékekre gyakorolt hatása által.

3. A települési zöldinfrastruktúra kialakítása és tervezése

4. § (1) A településtervezés során biztosítani kell, hogy a települési zöldinfrastruktúra illeszkedjen az országos ökológiai hálózathoz, a Natura 2000 területekhez és a környező települések települési zöldinfrastruktúrájához.

(2) A települési zöldinfrastruktúra tervezésekor törekedni kell a biológiai sokféleség megőrzésére és növelésére, valamint – az élhető emberi környezet megteremtése érdekében – a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére és megelőzésére.

(3) A települési zöldinfrastruktúra tervezése során biztosítani kell a térbeli folytonosságot, a kiegyenlített ellátottságot, valamint figyelembe kell venni a lakosság sajátos ökoszisztéma szolgáltatási szükségleteit és igényeit.

4. Települési zöldinfrastruktúra és a szürkeinfrastruktúra kapcsolata

5. § (1) A településtervezés, valamint a tájépítészeti alkotások tervezése és kialakítása során a települési zöldinfrastruktúrában – annak fenntartásához, biztonságos működtetéséhez és funkciójában hozzá kapcsolódó – támogató szürkeinfrastruktúra elemek helyezhetők el.

(2) A települési zöldinfrastruktúra elemek kialakítása során a vízgazdálkodást támogató szürkeinfrastruktúra elemek a növényzet megfelelő vízellátását, vagy a települési zöldinfrastruktúra elemek által már nem visszatartható vízmennyiség ideiglenes tárolását és a többletvíz elvezetését kell, hogy biztosítsák.

(3) A támogató szürkeinfrastruktúra elemek a települési zöldinfrastruktúrába, a települési zöldinfrastruktúra elemek kiegészítéseként, abban az esetben helyezhetők el, amennyiben

a) a települési zöldinfrastruktúra önmagában nem lenne képes funkcióit ellátni, vagy azt kevésbé hatékonyan látná el,

b) a támogató szürkeinfrastruktúra elemek alkalmazása nélkül a települési zöldinfrastruktúra fenntartása vagy rendeltetésszerű használata ellehetetlenülne, vagy

c) a támogató szürkeinfrastruktúra elemek alkalmazása nélkül a települési zöldinfrastruktúra működése biztonságosan nem lenne megoldható.

6. § (1) Települési zöldinfrastruktúra elemeket kell alkalmazni, ha

a) a települési zöldinfrastruktúra elem többletfunkciók ellátását is lehetővé teszi a szürkeinfrastruktúra megoldással szemben vagy

b) az azonos funkciót ellátó települési zöldinfrastruktúra elem kiépítése alacsonyabb költséggel jár, mint a szürkeinfrastruktúra elem kiépítése.

(2) A szürkeinfrastruktúra elemek települési zöldinfrastruktúrával történő kiváltása az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén sem lehetséges, ha

a) a kiváltás életet, testi épséget vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetne vagy

b) a települési zöldinfrastruktúrával való helyettesítés következményeképpen a csapadékintenzitás mértékétől függően a többletvíz helyben tartása és elvezetése ellehetetlenülne.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is törekedni kell a zöld- és szürkeinfrastruktúra elemek együttes alkalmazására.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK

5. Zöldfelületek szerepe a települési zöldinfrastruktúrában

7. § (1) A települési zöldinfrastruktúra rendszerének hatékony működéséhez szükséges zöldfelület mennyiséget a település teljes közigazgatási területén biztosítani kell.

(2) A települési zöldfelületek térbeli folytonosságát és minőségét a telkek szintjén is biztosítani kell.

6. Zöldfelületek védelmére és fenntartására vonatkozó általános követelmények

8. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az építési tevékenység eredményeként az építési tevékenységgel érintett telken belül a zöldtérfogat mértékének el kell érnie az építési tevékenység megkezdése előtti zöldtérfogat szintjét.

(2) Zöldtérfogat csökkenésével járó tevékenység esetén – kivéve a 14. § (1) bekezdése szerinti hatóság által szakszerűnek minősített növényápolási munkákat – a zöldtérfogatot a csökkenéssel egyenértékűen pótolni kell más növények, növénycsoportok által, amelyek kifejlett állapotukban biztosítani tudják a teleknek legalább a fejlesztés előtti zöldtérfogatát.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótlást

a) építési engedélyhez kötött építési tevékenységnél a használatbavételi engedély véglegessé válásától,

b) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnél a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától, vagy

c) a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető vagy kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységnél a műszaki átadás-átvétel időpontjától

számított 1 éven belül kell elvégezni.

(4) A zöldfelület zöldtérfogatának mennyiségi meghatározásához az 1. melléklet szerinti általános növény-egyenértékűség számítási módszertant kell alkalmazni.

9. § (1) A telek beépítetlen és nem burkolt felületeit állandó vagy időszakos növénytakaróval kell borítani. Az időszakos növénytakaróba a haszonkert, konyhakert, ültetvény és egynyári növénykiültetés is beleértendő.

(2) Amennyiben a beépítési mód lehetővé teszi, épületet úgy kell tervezni, építeni, átalakítani, hogy megmaradjon vagy telepíthető legyen a környezetében a klimatikus szélsőségek mérséklésére alkalmas árnyékoló növényzet.

(3) Az építési anyag szállítását és az építési tevékenységhez kapcsolódó tárolását, kezelését elsődlegesen települési zöldfelületen kívül, burkolt felületen kell megoldani. Amennyiben ez nem lehetséges, a tárolás kizárólag gyepes felületen, a fák csurgóterületén kívül, raklapos aláhelyezéssel, pallóterítéssel történhet, az anyagmozgatás és -tárolás során tömörödött vagy sérült gyepfelület helyreállításával.

7. A közhasználatú terület zöldfelületének védelme és fenntartása

10. § (1) Közhasználatú terület zöldfelületén tartott rendezvényeket követően a zöldfelület regenerálódásáról, helyreállításáról vagy pótlásáról a rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell.

(2) A rendezvények gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott regenerálódás biztosítva legyen.

8. Csapadékvízzel gazdálkodás és a növényzet öntözése

11. § A telekre hulló csapadékvíz szikkasztásához, tárolásához, hasznosításához szükséges zöldinfrastruktúra elemeket és támogató szürkeinfrastruktúra elemeket – amennyiben ennek műszaki akadálya nincsen – a telken belül kell kialakítani.

12. § (1) A települési zöldfelületek öntözővízforrásának kiválasztásánál fenntartható megoldásokat kell alkalmazni.

(2) A növényzet öntözését elsődlegesen összegyűjtött csapadékvízből kell fedezni.

(3) A csapadékvizet – közvetlenül vagy tárolást követően – a telken belül a zöldfelület felszínére kell rávezetni, ott elszivárogtatni és hasznosítani.

(4) Amennyiben a csapadékvíz növényzetre vezetése vagy a csapadékvíz összegyűjtése, tárolása nem megoldható, az öntözővíz igényt – az ivóvízkészlet megóvása érdekében – elsősorban felszíni vízből (állóvízből, vízfolyásból) vagy annak hiányában talajvízből – kell fedezni.

(5) Vezetékes ivóvízzel való öntözés akkor alkalmazható, ha a (2)–(4) bekezdésben foglaltak nem vagy csak részlegesen megvalósíthatók.

(6) A zöldfelületek vízellátását a lehető legkevesebb ivóvíz felhasználásával kell megoldani, és a maximális vízmegtartásra és csapadékvíz hasznosításra kell törekedni. Ennek érdekében

a) a zöldfelületek párologtató felületének méretezését a várható csapadék, valamint az egyéb természetes és mesterséges vízutánpótlási lehetőségek vizsgálatának figyelembevételével kell tervezni, és

b) a zöldfelületek terepalakításának tervezése és kialakítása során az időszakos elárasztás, valamint a fokozatos elszikkasztás és párologtatás lehetőségét biztosítani kell, amennyiben ez műszakilag lehetséges.

13. § A telekre hulló csapadékkal való gazdálkodás a használó felelőssége.

9. Zöldfelületi hatósági feladatok, jogkövetkezmények és szankciók

14. § (1) Környezetvédelmi államigazgatási hatáskörben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerület jegyzője és a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: hatóság) a (2) bekezdés szerinti zöldfelületi hatósági feladatokat látja el.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatkörében

a) jogszabályi előírások betartására – figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki, ha a 8. § és 10. § szerinti zöldfelületi vagy a 21. §, 22. § és 23. § szerinti fás szárú növények védelmére vonatkozó előírások megszegését észleli,

b) dönt a fakivágási engedély kiadásáról a tulajdonosi hozzájárulás és az abban foglalt feltételek figyelembevételével, és

c) ellenőrzi a fapótlást, és annak elmulasztása esetén – figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság alkalmazása mellett – kötelezést ad ki a pótlásra.

15. § Ha a települési önkormányzat alkalmaz önkormányzati főtájépítészt, a hatóság kikéri a 14. § (2) bekezdése szerinti eljárásai során a települési önkormányzati főtájépítész véleményét. Főtájépítész hiányában – alkalmazása esetén – a főkertész vagy a zöldfelületekért felelős szervezeti egység vezetője, főkertész vagy zöldfelületekért felelős szervezeti egység vezetője hiányában a főépítész véleményét kell kikérni.

10. A fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó általános szabályok

16. § (1) Fás szárú növény a telek azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére –

a) az emberi életet nem veszélyeztetheti,

b) a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja és

c) nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, valamint nem akadályozhatja azok biztonságos működését, megközelítését.

(2) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő, szakszerű kezeléséről – így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról –, valamint szükség szerinti pótlásáról.

(3) Fás szárú növények metszését növényegészségügyi szempontból alkalmas időszakban lehet végezni.

(4) A használó köteles gondoskodni a telken lévő fás szárú növény balesetveszélyes részeinek eltávolításáról, akár a növényegészségügyi szempontból alkalmatlan időszakban is.

(5) A használó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

(6) Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes – az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltakkal ellentétes – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.

11. A közhasználatú területen lévő fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó különös szabályok

17. § (1) A közhasználatú területen telepítendő fának megfelelő életteret kell biztosítani. Ennek érdekében

a) a fa ültetőgödrének minimális mérete a földlabda átmérőjének kétszerese,

b) az ültetőgödör méretének meghatározásakor az ültetendő fafaj 20 éves korára kifejlődő gyökérzóna kiterjedésének méretét kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telepítendő fák esetén megfelelő fahelyet kell biztosítani. Ennek érdekében

a) a fahelynek nyitottnak kell lennie a felszín felé – két vagy három szintes növényállomány telepítése esetén az alsó szintek nem számítanak felszínzárásnak –, a talaj levegőzését, vízáteresztését hosszú távon biztosítani kell, vízzáró burkolattal lefedni nem lehet,

b) a fahely vízáteresztő felszínnel való burkolása csak kiemelt forgalomtechnikai indokok és fásított közterek esetében lehetséges, azonban a fa gyökérnyakának védelme érdekében a gyökérnyaktól 10 cm-en belül vízáteresztő burkolat kialakítása ebben az esetben sem engedélyezett, és

c) az áteresztő burkolatot úgy kell kialakítani, hogy a fatörzs és gyökérnyak növekedését folyamatos visszabontással kövesse, és a 10 cm-es védőtávolság megmaradjon.

(3) A (2) bekezdés szerinti fahelyek kialakításakor faveremrács alkalmazása megengedett, azonban a fa megfelelő életkörülményeinek biztosítása érdekében,

a) csak olyan faveremrács alkalmazható, amely biztosítja a csapadékvíz talajba való beszivárgásának lehetőségét és a talajt nem tömöríti,

b) a faveremrács és a talajfelszín között 10 cm távolságot biztosítani kell, és

c) a fa törzsének vagy gyökérnyakának faveremrácsba történő belenövését meg kell akadályozni, ezért a faveremrácsot a fa növekedésének ütemében tágítani, cserélni kell.

(4) Olyan vízzáró burkolattal fedett utak és utcák felújítása vagy fásítása esetén, ahol a vízzáró burkolatok aránya 75% felett van, a régi, kompaktált talajt el kell távolítani és cserélni kell legalább a fa ültetőgödrében.

(5) A (2) bekezdés szerinti fahely kialakítása során biztosítani kell a gyökérzóna megfelelő vízellátását. Ennek érdekében

a) az ültetőgödör kialakítása során a növényzet számára porózus, jó víz- és légáteresztő képességű termőföldet, egyéb ültetőközeget vagy szerkezeti talajt kell kialakítani,

b) az újonnan telepített fák öntözhetőségének lehetőségét úgy kell kialakítani, hogy az öntözővíz közvetlenül a gyökérzónához juthasson, és

c) a fát a telepítést követő 3–5 évben – a fa fajának és fajtájának megfelelően – rendszeresen kell öntözni.

(6) A közhasználatú területen a fás szárú növény telepítése nem történhet a 2. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.

18. § (1) A közhasználatú területen lévő fasor fahiányainak pótlása elsősorban a fasorra jellemző habitusú faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(2) A közhasználatú területen a fás szárú növény pótlása nem történhet a 2. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.

19. § Belterületi közhasználatú területen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

20. § (1) Közhasználatú területen közművezetéket – a 23. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.

(2) Az ültetőgödörben új vezetéket nem lehet elhelyezni az öntözővizet biztosító vezeték és berendezése kivételével.

(3) Új közművezeték építésekor az építéshez kapcsolódó nyomvonal és földmunka meglévő zöldfelületi elem gyökérzetét nem sértheti, veszélyeztetheti, és az új közművezetéket a meglévő és telepítendő fás növényzettől elkülönítetten kell kialakítani.

12. A közhasználatú területen lévő fás szárú növények kivágása és pótlása

21. § (1) Közhasználatú területen fát kivágni akkor lehetséges, ha

a) annak növényegészségügyi állapota szükségessé teszi,

b) élet- vagy balesetveszélyes,

c) veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt okoz vagy

d) az a szakértői vélemény alapján meghozott hatósági döntés alapján egyéb ok miatt indokolt.

(2) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásához a hatóság engedélyét kell kérni.

(3) Az engedély iránti kérelemről a hatóság dönt.

(4) A hatóság az engedélyezési eljárásba szakértőt vonhat be.

(5) Szakértő lehet

a) a tájépítészmérnök,

b) a tájépítész-kertművész,

c) a dísznövénytermesztés szakirányos okleveles kertészmérnök,

d) a favizsgáló és faápoló szakmérnök vagy

e) az erdőmérnök.

(6) A szakértői vélemény kiváltható a település főtájépítészének vagy főkertészének állásfoglalásával.

(7) A szakértői véleménynek ki kell terjednie a fa kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti szerepének vizsgálatára, valamint a fakivágás javasolt időszakára is.

(8) Az engedély kiadására irányuló kérelem a 3. melléklet szerinti adattartalommal nyújtható be.

(9) Nem helyi önkormányzati tulajdonban álló közhasználatú terület esetén a hatóság – az eljárás során – hivatalból beszerzi az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.

(10) A hatóság a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott,

b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és gazdaságosan kivitelezhető,

c) az a település szempontjából településképi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért vagy

d) a szakértői vélemény vagy a főtájépítészi, főkertészi állásfoglalás szerint a fakivágás indoka nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(11) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint – ha a település ilyennel rendelkezik – a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából.

22. § (1) Település belterületén, közhasználatú területen a fás szárú növénynek élet-, testi épség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén – a 21. §-ban foglaltaktól eltérően –

a) a kivágás tényét a fakivágást azonnali intézkedésként foganatosító 3 munkanapon belül a 3. melléklet szerinti adattartalommal bejelenti a kivágás helye szerint illetékes hatósághoz,

b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a hatóság a tulajdonost a pótlásra kötelezi.

(2) A hatóság a használót a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.

23. § (1) A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos lombtérfogatot. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a hatóság ellenőrzi.

(2) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, az eljáró hatóság a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.

(3) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a telek adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást az eljáró hatóság által kijelölt más közhasználatú telken történő telepítéssel kell teljesíteni. A más közhasználatú telken történő pótlás esetén az ültetési helyek pontos meghatározása az eljáró hatóság feladata.

(4) Amennyiben a közhasználatú területen lévő telken történő fakivágás a szomszédos telek tulajdonosa érdekében történik, akkor a kivágási és pótlási kötelezettséggel járó költség az érdekelt telek használóját terheli.

(5) Közhasználatú területen kivágott fát közhasználatú területen kell pótolni olyan módon, hogy egy darab kivágott fa helyett legalább egy darab fát kell ültetni.

(6) A fapótlás során a 18. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

IV. FEJEZET

TÁJÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK

13. Tervezés, kialakítás és fenntarthatóság általános követelményei

24. § (1) A tájépítészeti alkotások a települési zöldinfrastruktúra meghatározó alkotóelemei, tervezésüket a települési zöldinfrastruktúrához illeszkedő módon kell végezni.

(2) A tájépítészeti alkotásokat a településrendezési és településképi követelményekkel összhangban kell megtervezni és megvalósítani.

25. § (1) A tájépítészeti alkotások tervezése és kivitelezése során elsődlegesen

a) a biodiverz megoldásokat, a beporzó- és madárbarát növényeket, és

b) az ökológiai adottságoknak megfelelő növényi alapanyagokat

kell alkalmazni.

(2) A tájépítészeti alkotások tervezése és kivitelezése során előnyben kell részesíteni

a) a kisebb levegőterhelést okozó megoldásokat,

b) a kisebb energiafelhasználást, hulladékképződést eredményező megoldásokat és

c) az újrahasznált vagy újrahasznosított anyagokat.

(3) A tájépítészeti alkotások fenntartása során előnyben kell részesíteni

a) az öntözés, különösen az ivóvízzel való öntözés nélküli megoldásokat és

b) az alacsonyabb energiaigényű megoldásokat.

V. FEJEZET

ZÖLDFELÜLETI TANÚSÍTVÁNY

14. A zöldfelületi tanúsítás

26. § (1) A telek ökoszisztéma szolgáltatásainak és ökológiai teljesítőképességének megállapítása zöldfelületi tanúsítás útján történik.

(2) A zöldfelületi tanúsítványt a 4. mellékletben meghatározott módszertan alapján kell készíteni.

15. A zöldfelületi tanúsítvány elkészítésével érintett telkek

27. § (1) Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységekkel érintett telkek közül zöldfelületi tanúsítvány készítése az 5000 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó

a) kiemelt beruházások,

b) rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló beruházások,

c) állami magasépítési beruházások,

d) 65 méter párkánymagasságot meghaladó épületek,

e) építési beruházások

zöldfelülete esetében kötelező.

(2) Az 5000 m2 alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotás esetén is kötelező zöldfelületi tanúsítványt készíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti beruházások esetében a zöldfelületi tanúsítványt nem kell elkészíteni, ha

a) a beruházás közlekedési és közmű infrastruktúra építésére, fejlesztésére irányul, vagy

b) a rozsdaövezeti akcióterületté kijelölésről vagy a kiemelt beruházássá nyilvánításról szóló kormányrendelet erről kifejezetten rendelkezik.

(4) A zöldfelületi tanúsítvány elkészítéséről épülethez kapcsolódó zöldfelület esetén az épület használatbavételi engedélyére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, tájépítészeti alkotás építése esetén a tájépítészeti alkotás műszaki átadás-átvételét megelőzően az építtető gondoskodik.

(5) A (4) bekezdés szerinti használatbavételi engedélyezési és műszaki átadás-átvételi eljárás végén a teljesítésigazolás csak úgy adható ki, ha az új építményhez, tájépítészeti alkotáshoz tartozó telek legalább „C” minősítésű zöldfelületi tanúsítvánnyal rendelkezik.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés hatálya alá nem eső telkekre zöldfelületi tanúsítvány készíttethető.

16. Az üzemeltető

28. § (1) A zöldfelületi tanúsítás és a tanúsítvány kiállítása a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: üzemeltető) által működtetett honlap (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: honlap) alkalmazásával történik. Az üzemeltető felel a zöldfelületi tanúsítvány kiállításához szükséges rendszer megfelelő működéséért.

(2) Az üzemeltető szolgáltatja a honlapon keresztül a zöldfelületi tanúsító részére a tanúsítói tevékenységhez szükséges feldolgozott térinformatikai adatokat, amelyet az adatigényléstől számított 10 napon belül kell a zöldfelületi tanúsító részére rendelkezésre bocsátania.

(3) Az üzemeltető az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatellátásért rendszerhasználati díjra jogosult, amelyet a tanúsítvány készíttetője (a továbbiakban: megbízó) köteles megfizetni a tanúsítási tevékenység megkezdése előtt.

(4) Az üzemeltető közreműködik a zöldfelületi tanúsítók képzésében.

17. A zöldfelületi tanúsítvány tartalmi követelményei

29. § (1) A zöldfelületi tanúsítvány kötelezően tartalmazza

a) az összefoglaló lapot,

b) a zöldfelületi paramétereket,

c) a zöldtérfogat és zöldvagyon számításokat,

d) a zöldfelület fejlesztési- és fenntartási javaslatokat és

e) a helyszíni bejárás fotódokumentációját.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összefoglaló lapon fel kell tüntetni

a) a tanúsított telek adatait, és ennek részeként

aa) a címét és helyrajzi számát,

ab) a zöldfelületi tanúsítvány kiállításának 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogcímét,

ac) a fennálló műemléki (nemzeti vagy helyi emlék) vagy természetvédelmi védettséget, továbbá a telek érintettségét a NATURA 2000 hálózat, valamint az ökológiai hálózat övezeti szempontjából,

ad) a telek alapterületét,

ae) a telek biológiailag aktív és inaktív felületeinek arányát,

af) a telek zöldtérfogatát,

ag) a telek teljes értékű zöldfelületeinek alapterületi arányát,

ah) a telek nem teljes értékű zöldfelületeinek alapterületi arányát,

b) a megbízó nevét,

c) a zöldfelület-minősítési kategóriát és a CO2 megkötését,

d) a tanúsító adatait,

e) a zöldfelületi tanúsítvány kiállításának időpontját és a 35. § (1) bekezdése szerinti lejárati idejét,

f) a zöldfelületi tanúsítvány azonosító kódját és

g) a zöldfelületi tanúsítványnak az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetéséért felelős szerv által működtetett online felületen történő elérhetőségére utaló QR-kódot.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott zöldfelületi paraméterek keretében meg kell határozni a zöldtérfogatot, a zöldvagyon értéket és a zöldinfrastruktúrára vonatkozó főbb jellemzőket.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában be kell mutatni a zöldtérfogat és a zöldvagyon kiszámításának módját, a számítások alapjául szolgáló adatokkal együtt.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott javaslatoknak a 30. §-ban foglaltakat kell tartalmazni.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fotódokumentációnak legalább 5, különböző nézetből készített képet kell tartalmaznia.

(7) Építéshez kapcsolódó tanúsítás esetén a zöldfelületi tanúsítvány „Összefoglaló lap” elnevezésű lapjához az építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció zöldtérfogatot igazoló számítását csatolni kell.

30. § (1) A zöldfelület fejlesztési- és fenntartási javaslatnak tartalmaznia kell a telek további, zöldinfrastruktúra-fejlesztéssel elérhető minősítési szintjére, továbbá a fejlesztésre és fenntartásra vonatkozó ajánlásokat. A javaslatban fel kell tüntetni az egyes zöldfelületek és építmények elhelyezésével, térbeli és minőségi kialakításával, fenntartásával összefüggő, egyben ökológiailag, műszakilag és esztétikailag megvalósítható intézkedéseket, valamint hogy hol kaphat a tulajdonos további információt, segítséget a fejlesztésekkel és a fenntartással kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatok meghatározása esetén fel kell tüntetni a megvalósításukkal elérhető zöldfelület-minőségi kategóriát és a szén-dioxid megkötést.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslat elhagyható, amennyiben a minősítés eléri a kiváló („A”) szintet.

31. § (1) A minősítés alapja a zöldtérfogat. A zöldfelületi tanúsítvány készítésénél a zöldfelület zöldtérfogatának megállapítására az 1. mellékletben meghatározott zöldfelületek általános növény-egyenértékűség számítási módszertanát kell alkalmazni.

(2) A minősítés során a zöldfelület CO2 megkötő képességét is fel kell tüntetni. A CO2 megkötő képességet a zöldtérfogat alapján kell számolni, ahol 1 m3 zöldtérfogat 5 m3 CO2 megkötését jelenti.

18. A zöldfelületi tanúsító és az általa folytatott tanúsítás

32. § (1) A zöldfelületi tanúsító a térinformatikai adatok és a térkép birtokában folytatja le a helyszíni vizsgálatokat, és ellenőrzi a településtervben meghatározott zöldfelületi feltételeknek való megfelelést.

(2) A zöldfelületi tanúsító a helyszínen

a) a fával való ellátottság mértékét és a faállomány egészségi állapotát,

b) a fás szárú növényállomány és egyéb zöldfelületek fajgazdagságát,

c) az épületeken megjelenő zöldfelületi elemeket,

d) az invazív fajok és egyedek arányát,

e) a burkolatok jellegét és mennyiségét,

f) az egyéb épített elemek funkcióját,

g) a csapadékvíz hasznosítását és

h) a településtervben és a településrendezési eszközben meghatározott zöldfelületi követelményeknek való megfelelést

vizsgálja.

(3) A zöldfelületi tanúsító a vizsgált adatok szoftveren történő rögzítését követően kiszámítja a tanúsítás eredményét és az érintett telket az 5. melléklet szerinti zöldfelületi minősítési kategóriák egyikébe sorolja.

(4) A zöldfelületi tanúsító a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése után lezárja a tanúsítás folyamatát, meghatározza a 33. § szerinti díját és egyéb költségeit, amiről számlát állít ki a megbízó felé. A számla kifizetését követően a zöldfelületi tanúsító a nem hitelesített zöldfelületi tanúsítványt az OÉNY felületen hitelesíti.

(5) A zöldfelületi tanúsító a hitelesített zöldfelületi tanúsítványt megküldi a megbízó részére.

33. § (1) A zöldfelületi tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként a havi minimálbér 5%-át nem haladhatja meg. Ezen igényt – díjjegyzékkel alátámasztva – a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor érvényesíteni kell.

(2) A zöldfelületi tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 16 munkaóra.

(3) A díjjegyzékben részletezni kell a tanúsítási tevékenységre fordított időt és az óradíjat, a felmerült költséget és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét.

(4) A zöldfelületi tanúsító felmerült költségként csak az utazással, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet.

(5) Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át.

(6) A zöldfelületi tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni.

(7) Az (1)–(6) bekezdés szerinti díjat és egyéb költségeket a tanúsítás folyamatának 32. § (4) bekezdése szerinti lezárását követően kell megfizetni.

19. Az előzetes zöldfelületi tanúsítói nyilatkozat

34. § (1) Új építésű ingatlan tervezése során előzetes zöldfelületi tanúsítói nyilatkozat kérhető a zöldfelületi tanúsítvány megfelelő minősítésének biztosítása érdekében.

(2) Az előzetes zöldfelületi tanúsítói nyilatkozatot zöldfelületi tanúsítói jogosultsággal rendelkező személy állítja ki.

(3) A zöldfelületi tanúsító a telken lévő tájépítészeti alkotásra készített tájépítészeti terv vizsgálata során megállapítja, hogy a terv megfelel-e a zöldfelületi tanúsítás használatbavételhez vagy műszaki átadás-átvételhez szükséges zöldfelületi tanúsítási szintnek. A megfelelésről vagy a megfelelés hiányáról cégszerű aláírással hitelesített nyilatkozatot ad ki. A nyilatkozat nem mentesít a zöldfelületi tanúsítvány megszerzésének kötelezettsége alól.

20. A zöldfelületi tanúsítványok tárolása és nyilvántartása

35. § (1) A zöldfelületi tanúsítvány a kiállításától számított 5 évig érvényes.

(2) Az érvényességi idő alatt a tulajdonosnak a zöldfelületi tanúsítványt meg kell őriznie, tulajdonosváltáskor az új tulajdonosnak át kell adnia.

(3) A zöldfelületi tanúsítványt alátámasztó dokumentációt az üzemeltetőnek 5 évig meg kell őriznie, és az ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátania.

36. § A zöldfelületi tanúsítványok nyilvántartása az OÉNY felületén történik a tanúsító adatszolgáltatása alapján.

21. A zöldfelületi tanúsítványok és a tanúsítók ellenőrzése

37. § (1) A zöldfelületi tanúsítói tevékenység szakmai ellenőrzését a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: Kamara) kamarai hatósági eljárás keretében végzi az üzemeltető bevonásával.

(2) A Kamara ellenőrzi

a) a zöldfelületi tanúsítvány hatályos előírásoknak és módszertannak való megfelelőségét,

b) a kiinduló adatok és a számszaki megfelelőségét,

c) a biológiai aktivitás és növényérték számítás jellemzőinek megfelelő megállapítását, a zöldfelületi tanúsítványban feltüntetett részeredmények és végeredmény igazolását, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltságát és

d) a zöldfelületi tanúsítványok alapadatainak szükség szerinti helyszíni megfelelő beazonosítását és a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelőségét.

(3) Amennyiben az üzemeltető megállapítja, hogy a tanúsító egyes tartalmi elemeket nélkülöző zöldfelületi tanúsítványt nyújt be, felszólítja a tanúsítót a hiányzó elemek pótlására, amelyet 10 napon belül el kell végeznie.

(4) A hivatalos zöldfelületi tanúsítványok éves mennyiségének véletlenszerűen kiválasztott 2%-a esetében kell az ellenőrzést elvégezni.

(5) A zöldfelületi tanúsítvány ellenőrzéséről a tanúsítót előzetesen írásban értesíteni kell. A tanúsító köteles együttműködni a zöldfelületi tanúsítvány ellenőrzése során. A feltárt hibákat a tanúsító köteles kijavítani.

VI. FEJEZET

A ZÖLD VÉDJEGY

22. A zöld védjegyre és a növényi alapanyagokra vonatkozó követelmények

38. § (1) A zöld védjeggyel olyan növényi alapanyagokat lehet ellátni, amelyek a hazai környezethez adaptálódtak, előállítási módjuk igazolt, életképesek, nem invazívak, és a fenntartható települési zöldinfrastruktúra kialakítását szolgálják.

(2) A zöld védjegyet a növényi alapanyag

a) termesztésének és forgalmazásának megfelelő ökológiai lábnyomának és

b) ökológiai megfelelőségének

vizsgálata alapján kell odaítélni.

39. § (1) A zöld védjeggyel ellátott termékeket forgalmazó faiskolák listájának vezetésével és az e listát tartalmazó honlap üzemeltetésével kapcsolatos feladatot a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete (a továbbiakban: MDSZSZ) látja el.

(2) Az erdészeti szaporítóanyagok alkalmazásához zöld védjegy nem szükséges.

(3) A zöld védjegy megszerzése önkéntes.

40. § (1) A növényi alapanyag ökológiai lábnyoma akkor megfelelő, ha az előállítás és a telepítés helyszíne közötti szállítási távolság 200 km-en belül van.

(2) A növényi alapanyagon annak származási helyét fel kell tüntetni.

(3) A zöld védjeggyel ellátott növényi alapanyag szállítási távolságát a védjegyen a szállítási távolság sávos meghatározása szerint jelölni kell az alábbiak szerint:

a) piros sávos címkét a 101–200 km-en,

b) sárga sávos címkét 100 km-en,

c) zöld sávos címkét a település közigazgatási területén vagy a kiültetés helyétől számított 25 km-en

belülről származó növényi alapanyag kaphat.

41. § (1) A növényi alapanyag ökológiai megfelelőségét a Kárpát-medencében való életképessége határozza meg.

(2) Az ökológiai megfelelőséget

a) a származás,

b) a nemesítés vagy beszerzési forrás,

c) a lombozat jellege és a növény felhasználása

szerinti csoportosítás, valamint a kártevőknek való ellenállóképesség alapján kell megállapítani.

(3) A megfelelőségi vizsgálatokat legalább két helyszínen, Magyarország leginkább kontinentális – az MDSZSZ által meghatározott – területein és meszes talajon kell elvégezni.

42. § (1) Zöld védjegy olyan növényi alapanyagra kérhető, amely már legalább 6 éve kontinentális klímájú referenciahelyen kiültetésben megtalálható. A referenciahely lehet a nemesítő telephelye, valamelyik kontinentális területi park, arborétum vagy magánkert. A referenciának a növényi alapanyagból legalább 3 egyeddel kell rendelkeznie.

(2) Új növényi alapanyag minősítési folyamata 4 év. Ennek során be kell jelenteni az MDSZSZ irányába a zöld védjegy iránti igényt, és biztosítani kell a bejelentett növényi alapanyag

a) 3 egyedének kiültetését és

b) megfigyelését addig, amíg a kiültetett és megeredt növények takarás nélkül legalább két kontinentális telet és kontinentális nyarat át nem vészelnek.

(3) A zöld védjegy használatára irányuló védjegyhasználati szerződésben a használat időbeli hatálya a szerződés megkötésétől számított négy év időtartamban állapítható meg, amely ezen időtartam lejártát követően, egy alkalommal további hat évvel meghosszabbítható.

23. A zöld védjegyről szóló bizonyítvány

43. § (1) Zöld védjegyről szóló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) a növényi alapanyagra a faiskola üzemeltetője (a továbbiakban: forgalmazó) kérhet a 6. melléklet szerinti adattartalommal.

(2) A zöld védjegyről szóló bizonyítvány kérelmezése önkéntes.

44. § A minősített növényi alapanyagon – a növény fizikai sérülése nélkül – logóval és színsávval, valamint az érvényesség feltüntetésével ellátott címkét kell elhelyezni.

45. § (1) A zöld védjegy megfelelőségének megállapításával kapcsolatos feladatot a MDSZSZ látja el a forgalmazó által beadott kérelem alapján, az országos tájépítész felügyelete mellett.

(2) Az MDSZSZ szúrópróbaszerű helyszíni vizsgálatot is végez a beadott kérelmek legalább 2%-a esetében. A vizsgálat során az MDSZSZ azt vizsgálja, hogy a kérelemben megadott adatok megfelelnek-e a helyszíni vizsgálat során feltárt információknak.

(3) A zöld védjegy minősítésnek megfelelő növényi alapanyagról az MDSZSZ bizonyítványt állít ki.

(4) A bizonyítvány tartalmazza

a) a növényi alapanyag biológiai rendszertani megnevezését,

b) a növényi alapanyag méretét és iskolázottságát,

c) a lombozat jellegét (lombhullató, fenyőféle, lomblevelű örökzöld),

d) a növényi alapanyag alapadatait,

da) a növénynemesítés fokát,

db) a növényi alapanyag származását, elterjedési területét, esetlegesen a magcsemete származási helyét,

dc) részletes morfológiai leírását és fotódokumentációját,

e) a növényi alapanyag ökológiai megfelelőségét,

f) a termesztés és szállítás ökológiai lábnyomának mértékét és a kapcsolódó színkódot,

g) a tűrőképesség tesztelésének metodikáját és eredményét,

h) a nyilatkozatot a növényi alapanyag zöld védjegy megfelelőségéről,

i) a zöld védjegy pecsétet és

j) a zöld védjegy kiállításának és érvényességének dátumát.

46. § A zöld védjeggyel ellátott növényi alapanyagokról az MDSZSZ évente frissített személyes adatot nem tartalmazó nyilvántartást vezet, amelyet nyilvánossá tesz a honlapján.

47. § Forgalmazó a zöld védjegy kiállításáért minősítési díjat fizet az MDSZSZ-nek, amely tartalmazza a minősítés és a nyilvántartás díját.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.

49. § (1) E rendelet V. fejezetében meghatározott, zöldfelületi tanúsítványra vonatkozó rendelkezések azon építési tevékenységekre terjednek ki, amelyeknél az építés engedély iránti kérelmet 2025. április 1-jén vagy azt követően nyújtották be.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiemelt beruházássá nyilvánított, vagy rozsdaövezeti akcióterületként kijelölt beruházások során zöldfelületi tanúsítvány készítése nem szükséges.

50. § (1) A zöldfelületi tanúsítást a 2025. június 30-ig megkezdett eljárásokban az e rendelet 4. mellékletében szereplő számítási módszertan alapján kell elvégezni.

(2) A 2025. június 30-ig megkezdett eljárásokban a zöldfelületi tanúsító a zöldfelületi tanúsítvány elkészülését követően, annak aláírását megelőzően azt megküldi a megbízónak, aki a 33. § szerinti díjat és egyéb költséget a zöldfelületi tanúsító részére megfizeti. Ezt követően a zöldfelületi tanúsító aláírásával a zöldfelületi tanúsítványt hitelesíti.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásokban a zöldfelületi tanúsítvány PDF/A formátumban kerül kiállításra. A zöldfelületi tanúsító a hitelesített zöldfelületi tanúsítványt megküldi a megbízó és az üzemeltető részére.

(4) Az üzemeltető a zöldfelületi tanúsítványokat PDF/A formátumban tartja nyilván, majd az OÉNY zöldfelületi hitelesítési rendszere működésének megkezdését követően azokat az OÉNY rendszerébe feltölti.

51. § * 

1. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

Általános növény-egyenértékűség számítási módszertan

A B
1. 1 lombköbméter 10–12 cm törzskörméretű fa
2. 1 lombköbméter 4 m2 természetes gyeptársulás
3. 1 lombköbméter 4 m2 évelő
4. 1 lombköbméter 5 m2 egynyári virágágy
5. 1 lombköbméter 3 m2 cserje
6. 1 lombköbméter 15 m2 pázsit

2. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

Inváziós fajú fás szárú növények
(*Kivéve kertészeti változatok)

A B
Tudományos név Magyar név
1. Acacia saligna (Acacia cyanophylla) fűzlevelű akácia
2. Acer negundo zöld juhar
3. Ailanthus altissima mirigyes bálványfa*
4. Amorpha fruticosa gyalogakác
5. Celastrus orbiculatus keleti fafojtó
6. Celtis occidentalis nyugati ostorfa
7. Elaeagnus angustifolia keskenylevelű ezüstfa
8. Fraxinus pennsylvanica amerikai kőris*
9. Paulownia elongata smaragdfa
10. Paulownia tomentosa illatos császárfa
11. Prosopis juliflora meszkitefa
12. Prunus serotina kései meggy
13. Ptelea trifoliata hármaslevelű alásfa
14. Rhus typhina torzsás ecetfa
15. Symphoricarpos albus fehér hóbogyó
16. Symphoricarpos albus var. laevigatus nyugati hóbogyó
17. Symphoricarpos x chenaultii kislevelű hóbogyó
18. Triadica sebifera (Sapium sebiferum) kínai faggyúfa

3. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM ÉS BEJELENTÉS ADATTARTAMA
a közterületen lévő fás szárú növényekre

1. A fakivágási engedélykérelem vagy bejelentés kérelmezőjének vagy bejelentőjének, címének, telefonszámának és a hatóságnak a megnevezése.

2. A kivágás indokának meghatározása.

3. Az érintett közhasználatú terület neve, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással.

4. A kivágni tervezett vagy már kivágott fás szárú növény fajának és földtől számított 1 méter magasságban való törzsátmérőjének meghatározása, valamint a kivágás kivitelezésének részletes leírása.

5. A fás szárú növény, növények tervezett pótlása, a fajta, a darabszám és a kiültetés helyének meghatározásával.

6. Nyilatkozat arról, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más telken a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a kérelmező vagy bejelentő tudomásul vesz, hogy a hatóság a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

4. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

Zöldfelületi Tanúsítvány számítási módszertan

JOGSZABÁLYI MEGFELELÉS Településtervnek, zöldfelületre vonatkozó országos előírásoknak való megfelelés telek paraméterei alapján
a megfelelést állapítja meg
(a zöldfelületi arány nagyobb-e, mint a kötelező legkisebbik arány előírás, telken található fák darabszáma nagyobb-e, mint az előírásban
foglalt fa darabszám minimum,
ha beültetési kötelezettség, előírás vonatkozik a telekre, azt teljesíti-e)
igen/nem adat
Biológiai aktivitás értéknek való megfelelés a telek biológiai aktivitásértékét, előírásoknak való megfelelését állapítja meg igen/nem adat
Véderdő szegély TAK-TKR, HÉSZ-ban jelölt védőterület vagy védősáv a védelmi célnak megfelelő kialakítású, szintezettségű, szélességű, összetételű igen/nem adat
MENNYISÉGI INDEX Az ingatlan összesített adatai helyrajzi szám / telek méret hrsz., m2 adat
Zöldfelület összterülete telken található összes zöldfelület összege m2 adat
Zöldfelület magassága a telken található életképes, fotoszintetizáló növényzet terepszinttől becsült magassági értéke m adat
Fa darabszám telken található összes fa darabszáma db adat
Zöldtérfogat telken található össznövényzet térfogat adata m3 adat
Fa lombtérfogat telken található fák össztérfogat adata m3 adat
Zöldfelületi arány Az ingatlan területén az átlagosan egy négyzetméterre jutó zöldfelületet jelenti. m2/m2 adat
Zöldtérfogat arány Az egy négyzetméterre jutó zöldtérfogatot jelenti. m3/m2 adat
Lombtérfogat arány Az egy négyzetméterre jutó lombtérfogatot jelenti. m3/m2 adat
Fedettség fák által fedett terület és teljes telek terület hányadosa % adat
Nyílt talajfelszín növényzettel nem fedett talajfelszín területe m2 adat
MINŐSÉGI INDEX Biodiverzitás telken található, nem adventív növényfajok számadatából adódó pontszám >100 faj = +50 pont
60–100 faj = +25 pont
30–59 faj = 0 pont
10–29 faj = –25 pont
0–9 faj = –50 pont
Invazív fajok telken található inváziós fajokkal fertőzött területek arányából adódó pontszám 0% = 0 pont
1–5% = –15 pont
5–20% = –30 pont
20–50% = –45 pont
>50% = –60 pont
Élőhelyteremtés élőhelytípusok darabszámából adódó pontszám (madárodúk, gyíkvárak, rovarhotelek, sünlakok, állatvilág számára táplálékot nyújtó vad gyümölcstermő növények, itatóhelyek, búvóhelyek stb.) >4 elem = +25 pont
4 féle elem = +15 pont
1–3 féle elem = 0 pont
0 elem = –25 pont
Védett növények védett növény jelenlétéből adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Egynyári dísznövény egynyári dísznövénykiültetés jelenlétéből adódó pontszám <10 m2 = 0 pont
≥10 m2 = –25 pont
Csapadékvíz-
gazdálkodási index
telken található-e csapadékvíz hasznosítást elősegítő elem
(250 m2-t elérő, meghaladó zöldtető, esőkert, záportározó, csapadékvízről történő öntözés)
igen = +25 pont
nem = 0 pont
Zöldhomlokzat, zöldfal, zöldtető a legfeljebb 15% lejtésű épülettető legalább 50%-a zöldfelületként kialakított, és/vagy legalább 100 m2 felületű zöldhomlokzat vagy zöldfal jelenlétéből adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Hősziget hatást erősítő tényezők hősziget hatású felületek jelenétéből adódó pontszám nem = 0 pont
igen = –25 pont
FUNKCIONÁLIS INDEX Szociális és közösségi ültetvény 250 m2-t meghaladó közösségi vagy szociális célú ültetvény jelenétéből adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Látogathatóság, közösségi célú zöldfelülethasználat a telken található zöldfelület min
10%-a közhasználat céljára átadott
igen = +25 pont
nem = 0 pont
FENNTARTÁSI INDEX Fenntartási kézikönyv Zöldfelületfenntartási kézikönyv meglétéből adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Zöldfelületek mulcsozottsága Évelő- és cserjefelület és faállomány aljnövényzet mulcsozottságából adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Komposztálás és zöldhulladék kezelése zöldhulladék helyben kezeléséből adódó pontszám igen = +25 pont
nem = 0 pont
Talajtömörödöttség talaj tömörödöttségéből adódó pontszám nem tömörödött =
0 pont közepesen
töpörödött = –12 pont nagyon tömörödött =
–25 pont
TERÜLETI INDEX Természetvédelmi érintettségű terület a telek természetvédelmi érintettségéből adódó tényező az invazív fajokkal fertőzöttség súlyozottan számítódik (pontszám +50%-kal módosul)
Örökségvédelmi érintettségű terület a telek örökségvédelmi érintettségéből adódó tényező az invazív fajok jegyzékéből kihagyhatók
a történeti értékű növényállomány fajai
Agrárterület szomszédságában elhelyezkedő terület agrárterülettel határos telekhatár mentén védőfásítás meglétéből adódó pontszám nem = 0 pont
igen = –25 pont
Vízfolyás melletti 50
m-es sávban elhelyezkedő terület
telek vízfolyás menti elhelyezkedéséből adódó tényező az invazív fajokkal fertőzöttség súlyozottan számítódik (pontszám +50%-kal módosul)
ÉRTÉK INDEX Zöldfelület CO2 megkötő képessége a zöldfelület CO2 megkötése egy év alatt kg/év adat
Zöldvagyon értékszámítás a telken található növényzet értéke, telekre vetített értéke Ft, Ft/telek m2

5. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

A zöldfelületi tanúsítvány minősítési kategóriái

Minősítés Pontérték
1. kiváló „A” 400 pont fölött
2. jó „B” 301–400 pont
3. megfelelő „C” 201–300 pont
4. fejlesztendő „D” 101–200 pont
5. nem megfelelő „E” 100 pont alatt

6. melléklet a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelethez

Zöld védjegy kérelem adattartama

1. A zöld védjegy kérelmezőjének, címének, telefonszámának és a kérelem címzettjének a megnevezése.

2. A zöld védjeggyel ellátni kívánt növény latin és magyar nevének, lombozata jellegének, származási és elterjedési helyének meghatározása, részletes morfológiai leírással és fotódokumentációval.

3. A zöld védjeggyel ellátni kívánt növény tápanyagigényének és vízigényének meghatározása.

4. A zöld védjeggyel ellátni kívánt növény tűrőképességének, két kontinentális nyár és tél utáni sérülésmentes, életképes állapotának bemutatása, betegségek elleni toleranciájának és érzékenységének meghatározása.

5. A zöld védjeggyel ellátni kívánt növény mésztűrő és várostűrő képességének meghatározása.

6. A zöld védjeggyel ellátni kívánt növény ökológiai lábnyomának meghatározása a szállítási távolsággal, az előállítás becsült vízigényével és az előállítás során keletkezett becsült melléktermékkel, hulladékkal.