A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A Tbj. alkalmazásában igazgatási szerv:
a) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), a Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MEP), valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és a Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint,
b) a 23. § tekintetében az OEP és az ONYF,
c) a 26. § (3)–(4) bekezdése tekintetében az ONYF,
d) a 45. § (3) bekezdése és az 51. § (2) bekezdésének első mondata tekintetében az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: PF).
2. § (1) A Tbj. 4. §-a o) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell venni azokat a biztosítási időket is, amelyeket a szociális biztonsági egyezmények annak minősítenek.
(2) A Tbj. 16. §-a k) pontjának alkalmazásánál az eltartott hozzátartozó jövedelmeként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni.
3. § A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett felhasználási szerződés [szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26–30. §, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (a továbbiakban: Szjtvr.) 21–23. §] alapján személyesen munkát végző személynek, az Szjt. védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékot.
4. § (1) Ha a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében említett jogviszonyok alapján járó díjazást nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból (előlegből) a személyi jövedelemadó előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt.
(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamként a szerződés alapján folytatott tevékenység időtartamát kell figyelembe venni, erre vonatkozó rendelkezés hiányában azt az időtartamot, amely a szerződés megkötésétől a teljesítéséig, illetve, ha a szerződés nem e teljesítéssel szűnik meg, a szerződés megszűnéséig eltelt. Ha a teljesítés vagy a megszűnés időpontja nem állapítható meg, a díjfizetés napjáig eltelt időtartam az irányadó. A segítő családtag biztosításának elbírálásánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése vagy a díj kifizetése napjáig tart.
(3) A felhasználási szerződés esetén – a (2) bekezdéstől eltérően – a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig eltelt idő.
(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(5) A Tbj. 5. §-a (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
5. § A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
6. § A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét összege kevesebb a minimálbér alapján számított összegnél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
7. § (1) A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.
(2) Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
8. § (1) A Tbj. 34. §-a szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy állandó lakóhelye vagy tartózkodása helye szerinti MEP illetékes.
(2) A Tbj. 34. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdései szerint megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor, illetőleg fennállása alatt köteles az illetékes MEP-nek – a szerződés egyidejű bemutatásával – bejelenteni magánpénztári tagságát.
9. § Abban az esetben, ha a 4. § (1) bekezdése szerint a biztosítási jogviszony fennállását utólag állapítják meg, a biztosítás időszakára a Tbj. 39. § (2) bekezdés alapján már befizetett 11,5 százalékos mértékű járulék a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az illetékes MEP-től visszaigényelhető.
10. § (1) A foglalkoztató az OEP által rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni az illetékes MEP-hez a Tbj. 49. §-a (2) bekezdésének a)–c), valamint f)–h) pontjai szerinti adatokat, melyek hitelességét okiratokkal kell igazolnia.
(2) A gazdasági társaság a Tbj. 49. §-ának (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével tesz eleget.
11. § (1) Az egyéni vállalkozó a Tbj. 10. §-a (1) bekezdése és a Tbj. 49. §-a szerinti adatokat az OEP által rendszeresített nyomtatványon jelenti be az illetékes MEP-hez, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére (a továbbiakban: TAJ) való hivatkozással.
(2) A Tbj. 4. §-a b) pontjának 1–2. alpontjában említett vállalkozói igazolvánnyal, vagy engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó által kitöltött nyomtatványt a vállalkozói igazolványt vagy engedélyt kiadó szerv 3 munkanapon belül továbbítja az illetékes MEP-hez.
12. § (1) A Tbj. 39. §-ának (2) bekezdésében említett személy a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül – az OEP által rendszeresített nyomtatványon – az illetékes MEP-hez jelenti be a nyilvántartásához előírt adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem fizet 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése szerint fizet járulékot.
13. § A 10–12. § szerinti bejelentést követően az illetékes MEP a foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak, illetőleg a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettnek folyószámla számot állapít meg, és erről – az OEP által rendszeresített nyomtatványon – 15 napon belül értesíti a bejelentőt.
14. § (1) A Tbj. 50. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás
a) az átutalási megbízás ügyfélpéldányának, vagy
b) az átutalási postautalvány feladóvevényének
a kötelezett cégszerű aláírásával hitelesített másolata.
(2) A Tbj. 49. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási körébe tartozó bevallást készítők vonatkozásában az igazolás módját külön jogszabály szabályozza.
15. § A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az összesítő bevalláson mutatja ki a tárgyhónapban kifizetett egészségbiztosítási ellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások, valamint a foglalkoztatót megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a tárgyhónapra járó járulék különbözetét.
16. § A foglalkoztató a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdése a) pontjában előírt bejelentést oly módon teljesíti, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, megjelölve annak okát is.
17. § (1) A Tbj. 50. §-ának (2)–(4) és az 51. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges számítógépes programot vagy formanyomtatványt, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a MEP a járulékfizetők rendelkezésére bocsátja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallásokat mágneses lemezen, elsősorban postai úton kell benyújtani a MEP-hez, illetve a magánnyugdíjpénztárhoz.
(3) A MEP-hez teljesítendő bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 50. § (2) bekezdése szerinti összesítő bevallás egy kinyomtatott példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza, és az vírusmentes.
18. § (1) A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a Tbj. 50. §-ának (4) bekezdésében előírt kötelezettségének havonta, az erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon is eleget tehet, melyhez csatolja a 14. §-ban előírt igazolást.
(2) A bevallásnak tartalmaznia kell a tárgyhónapban elszámolt vállalkozói kivétet, valamint a fizetendő járulék alapját és a járulék összegét.
19. § (1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bevalláson az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, ideértve azt is, hogy a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló munkaviszonya a tárgyhónapban megszűnt-e. A bevallásban külön kell feltüntetni a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre, amennyiben azt a foglalkoztató vonja le, és utalja át.
(2) A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz az (1) bekezdés szerinti bevallást teljesíti.
20. § A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-et értesíti, ha a foglalkoztató a tagdíj bevallását nem, vagy késedelmesen nyújtotta be, illetőleg a levont tagdíjat nem, vagy nem teljes összegben, vagy késedelmesen fizette be. Az értesítéshez a magánnyugdíjpénztár csatolja a MEP intézkedéséhez szükséges okiratok másolatát.
21. § (1) A MEP a magánnyugdíjpénztártól érkezett megkeresést haladéktalanul megvizsgálja és lefolytatja a Tbj. 54., illetőleg 56. §-a szerinti eljárást. A magánnyugdíjpénztár javára befizetett összeget a MEP az intézkedést kérő magánnyugdíjpénztárhoz átutalja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben, ha a magánnyugdíjpénztár az MNYI-nél kezdeményezi a hatáskörébe tartozó ellenőrzést.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint lefolytatott eljárás költségeinek megtérítésére a MEP, illetve az MNYI megállapodást köt a magánnyugdíjpénztárral.
22. § (1) A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a TAJ szám megjelölésével bejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre is ki kell terjednie. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Amennyiben a biztosított pénztártag, akkor a bejelentésnek tartalmaznia kell a pénztár megnevezését és azonosítóját is. A bejelentést, a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, az ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontját követő 3 munkanapon belül az illetékes MEP-hez kell benyújtani.
(2) Az OEP az (1) bekezdésben és a Tbj. 50. §-ának (3) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére
a) a fegyveres erőkkel és a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók és a sorkatonák (polgári szolgálatot teljesítők) vonatkozásában,
b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) a Munkaügyi Minisztériummal a munkanélküli ellátásban részesülők tekintetében
megállapodást köt.
(3) Pályakezdők esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a biztosítási jogviszony kezdő időpontjára vonatkozó adatait a TAJ szám megjelölésével a MEP 30 napon belül megküldi a PF-nek.
23. § (1) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője jelenti be a MEP-hez a rendszeres szociális segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, időskorúak járadékában, továbbá a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyeket az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő 15 napon belül.
(2) A települési önkormányzat jegyzője köteles bejelenteni azt a személyt is, akinek a szociális rászorultságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a polgármester megállapította. A bejelentést a döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. A bejelentésnek tartalmazni kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították meg.
24. § (1) A 22–23. §-okban említetteken kívül bejelentésre kötelezett:
a) egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv,
b) bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben részesülők esetében a közalapítvány,
d) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményben elhelyezettek esetén – az a) pontban és a (3) bekezdésben említett személyek kivételével – az intézmény vezetője,
e) középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár esetén az intézmény vezetője,
f) fogvatartottak esetén a fogva tartást foganatosító szerv.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveknek a felsorolt jogcímek kezdetét és megszűnését követő 3 munkanapon belül kell teljesíteniük a bejelentést.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátásban – ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban részesülőket – előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá az öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén a nyugdíjfolyósító szervek bejelentési kötelezettségének teljesítésére az ONYF, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság megállapodást köt az OEP-pel.
25. § A 22–24. §-okban említett szervek (személyek) az 1998. január 31-i állapotnak megfelelően kötelesek valamennyi biztosítottat és egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt 1998. február 20-ig bejelenteni.
26. § (1) A biztosított, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdésének a)–j) pontjaiban felsorolt, egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy nagykorú eltartott közeli hozzátartozóját az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles, az eltartott TAJ számának megjelölésével bejelenteni. A bejelentés – a biztosított választása szerint – megtehető a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél vagy a biztosított foglalkoztatójánál.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és a nagykorú eltartott együttes írásbeli nyilatkozatát. A nyilatkozatnak az eltartó és az eltartott nevén, TAJ számán és a hozzátartozói kapcsolat megjelölésén kívül tartalmaznia kell az eltartás tényét és az eltartott havi jövedelmét.
(3) A foglalkoztató a hozzá benyújtott bejelentést az eltartásról szóló nyilatkozattal együtt a benyújtást követő 3 munkanapon belül az illetékes MEP-hez továbbítja.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben előírtak szerint kell bejelenteni a hozzátartozó eltartásának megszűnését, az ezt követő 3 munkanapon belül.
27. § A 22–25. §-okban előírt bejelentést, a bejelentésre kötelezett szervek (személyek) az illetékes MEP által rendelkezésükre bocsátott számítógépes program alkalmazásával, mágneses lemezen teljesítik. A 10 főnél kevesebb biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásra jogosult bejelentése esetén a kötelezett szerv (személy) e kötelezettségének az OEP által rendszeresített nyomtatványon is eleget tehet.
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet, valamint az azt módosító 31/1990. (VIII. 21.) Korm. rendelet, 77/1990. (XI. 1.) Korm. rendelet, 129/1990. (XII. 31.) Korm. rendelet, 17/1991. (I. 28.) Korm. rendelet, 51/1991. (III. 31.) Korm. rendelet, 118/1991. (IX. 12.) Korm. rendelet, 12/1992. (I. 20.) Korm. rendelet, 48/1992. (III. 13.) Korm. rendelet, 57/1992. (III. 25.) Korm. rendelet, 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 3. §-a, 106/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet, 124/1992. (VIII. 19.) Korm. rendelet, 161/1992. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a, 26/1993. (II. 12.) Korm. rendelet, 31/1993. (II. 17.) Korm. rendelet mellékletének c) pontja, 39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet, 183/1993. (XII. 31.) Korm. rendelet, 117/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a, 172/1994. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §-a, 183/1994. (XII. 29.) Korm. rendelet, 11/1995. (II. 8.) Korm. rendelet, 32/1995. (III. 31.) Korm. rendelet, 69/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet, 101/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 1. §-a, 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése, 122/1995. (X. 6.) Korm. rendelet, 174/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, 61/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet, 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 3–7. §-ai, 159/1996. (X. 25.) Korm. rendelet, 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. § (2) és (5) bekezdésének, valamint a 72. § (4)–(6) bekezdéseinek kivételével, 238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése, 1/1997. (I. 10.) Korm. rendelet 1. §-a, 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, 96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet 8. §-a hatályát veszti. A 203/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 60. §-ának (2) bekezdése 1998. április 30-án, 60. §-ának (5) bekezdése 1998. január 10-én, 72. §-ának (4)–(6) bekezdései 1998. december 31-én vesztik hatályukat.
(2) A 3–4. §-ok felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezései 1997. december 13-án lépnek hatályba azzal, hogy a biztosítás 1997. december 12-ét követő időtartamra vonatkozó elbírálásánál e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a felhasználási szerződés megkötésére az említett időpontot megelőzően került sor.
(3) Az e rendeletben foglaltakat – a (2) bekezdés kivételével – első alkalommal az 1998. január hónapra vonatkozó bevallási és bejelentési kötelezettségre kell alkalmazni.
(4) E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében nem kell alkalmazni.
(5) A Tbj. alkalmazásában a gyermekgondozási segély összege alatt a 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet alapján folyósított gyermekgondozási segély esetén a jövedelempótlékkal növelt összeget kell érteni.
(6) A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁKISZ számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában a TÁKISZ-ok teljesítik.
