Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2003. évi XXI. törvény

az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról * 

Annak érdekében, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalók az őket érintő, más államban hozott döntésekről megfelelő tájékoztatást kapjanak, az Országgyűlés az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás tekintetében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) *  A közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz fűződő jogának erősítése érdekében valamennyi közösségi szinten működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem szerint európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. Erre vonatkozó megállapodás esetén, vagy megállapodás hiányában az európai üzemi tanács kialakítására, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a módozatait úgy kell meghatározni és alkalmazni, hogy azok biztosítsák a hatékonyságot, és lehetővé tegyék a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belüli hatékony döntéshozatalt.

(2) *  A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában, az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek

a) a közösségi szinten működő vállalkozásnak valamennyi telephelyére, amely az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban működik, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: tagállam), illetve

b) a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.

(3) Az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességek e törvény szerint terhelik

a) *  a központi vezetést, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön van a tárgyalások kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás (3. §), a különleges tárgyaló testület megalakulását követő tájékoztatás és a tárgyalások megkezdése, valamint a különleges tárgyaló testület megalakulásával, munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt, valamint a tárgyalásokkal kapcsolatos költségek biztosítása (6. §), az európai üzemi tanács létszámára és összetételére vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel összefüggő tájékoztatás (13-14. §), az európai üzemi tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdéséért, valamint a rendkívüli körülményekről való tájékoztatás és az ezzel kapcsolatos tárgyalás (16-17. §), továbbá az európai üzemi tanács feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt költségek biztosítása (18. §, 21/B. §), a képzés megszervezése (21/B. §) tekintetében;

b) az a) pontban foglaltak tekintetében az irányított vezetést, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a tagállam területén működő telephelynek vagy vállalkozásnak a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található;

c) az a) pontban foglaltak tekintetében a képviseletet, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoport belföldön képviselettel rendelkezik;

d) az a) pontban foglaltak tekintetében, ha a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, képviselő megjelölése hiányában a vállalkozás azon telephelyét, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozását, amely a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót belföldön foglalkoztatja.

(3a) *  A közösségi szinten működő vállalkozáscsoportba tartozó bármely vállalkozás vezetése, a közösségi szinten működő vállalkozás és vállalkozáscsoport központi vezetése vagy feltételezett központi vezetése felelős a különleges tárgyaló testület tárgyalásainak megindításához nélkülözhetetlen - különösen a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetére és létszámára vonatkozó - információk megszerzéséért és az érdekelt felek (munkavállalók és képviselőik) részére történő továbbításáért. E kötelezettség a munkavállalói létszám tekintetében különösen a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt információkra vonatkozik.

(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámának megállapításával kapcsolatos munkáltatói kötelességek;

b) a belföldi munkavállalók képviselőinek megválasztása,

c) a belföldi munkáltatónak az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességei, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményei;

d) a belföldi munkavállalók képviselőinek védelme tekintetében abban az esetben is, ha a központi vezetés, vagy - ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de - a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés); a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport képviselete; vagy képviselő megjelölése hiányában a vállalkozás azon telephelye, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozása, mely a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztatja más tagállamban található.

(5) * 

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) közösségi szinten működő vállalkozás: a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és legalább két tagállamban tagállamonként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat;

b) vállalkozáscsoport: a vállalkozások olyan csoportja, amely ellenőrző és annak ellenőrzött vállalkozásaiból áll;

c) közösségi szinten működő vállalkozáscsoport: az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalója van, továbbá különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat;

d) központi vezetés: a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetése;

e) *  konzultáció: a munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti párbeszéd kialakítása és véleménycseréje olyan időben, módon és tartalommal, ami lehetővé teszi a munkavállalók képviselőinek, hogy a vezetés felelősségének sérelme nélkül a konzultáció tárgyául szolgáló javasolt intézkedésekről kapott információk alapján ésszerű időn belül, a közösségi szinten működő vállalkozáson vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoporton belül figyelembe vehető véleményt alkothassanak;

f) telephely: a személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye;

g) különleges tárgyaló testület: az e törvény 4-5. §-ában foglaltak szerint létrehozott testület, amely a központi vezetéssel tárgyal az európai üzemi tanács, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról;

h) európai üzemi tanács: az e törvény 7. § (2) bekezdésében, valamint 10-12. §-ában foglaltak szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács;

i) *  tájékoztatás: adatok munkavállalók képviselőinek megfelelő időben, módon és tartalommal történő továbbítása a munkáltatók által annak érdekében, hogy azok megismerhessék és megvizsgálhassák az adott tárgykört, amely lehetővé teszi a munkavállalók képviselői számára a lehetséges hatások alapos elemzését és szükség esetén a konzultációk előkészítését a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport illetékes szervével.

(2) E törvény alkalmazásában „ellenőrző vállalkozás” a közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó az a vállalkozás, amely tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). Az 1. § (3) bekezdés a) pontja esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésére vonatkozó részében meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak minősül.

(3) A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve

a) a másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult;

b) a másik vállalkozásban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével, vagy

c) a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik.

(4) *  Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoport két vagy több vállalkozása is megfelel, az ellenkező bizonyításáig a (3) bekezdésben foglalt sorrendet kell figyelembe venni az ellenőrző vállalkozás meghatározásánál. A (2) bekezdés alkalmazásában az ellenőrző vállalkozás szavazással és kinevezéssel kapcsolatos jogai magukban foglalják bármely másik ellenőrzött vállalkozás jogait, valamint bármely a saját nevében, de az ellenőrző vállalkozás vagy bármely egyéb ellenőrzött vállalkozás részéről eljáró személynek vagy testületnek a jogait.

(5) Nem vélelmezhető meghatározó befolyás a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló és a végelszámoló által tett intézkedés alapján.

(6) Nem minősíti ellenőrző vállalkozásnak a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holding társaságot, a vegyes tevékenységű holding társaságot, a befektetési társaságot vagy a vagyonkezelő szervezetet átmeneti irányítási tevékenysége vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak a szükséges mértékben gyakorolják.

(7) *  Annak meghatározása során, hogy egy vállalkozás „ellenőrző vállalkozásnak” minősül-e, annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek joga a vállalkozásra nézve irányadó. Ha a vállalkozásra nézve irányadó jog nem valamely tagállam joga, az alkalmazandó jog annak a tagállamnak a joga, amelynek területén a vállalkozás képviselője, illetve ilyen képviselő hiányában a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoportjának központi vezetése található.

(8) *  A (2) és a (3) bekezdéstől eltérően, ha a vállalkozás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (5) bekezdés a) vagy c) albekezdésében említett társaság, az érdekeltségébe tartozó másik vállalkozás tekintetében nem minősül ellenőrző vállalkozásnak.

(9) *  Az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírt küszöbértékeket a tárgyévet megelőző két évben foglalkoztatottaknak a részmunkaidős foglalkoztatottakat is magában foglaló átlagos statisztikai létszáma alapján kell meghatározni.

Az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása

3. § (1) A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy a legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek az indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására.

(2) Ha a központi vezetéshez több indítvány érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalói létszámot össze kell számítani. Ha az indítványt belföldi vállalkozás vagy telephely vezetéséhez terjesztik elő, azt haladéktalanul továbbítani kell a központi vezetéshez és erről egyidejűleg az indítványtevőt tájékoztatni kell.

(3) A központi vezetés az indítvány(ok)ról, annak kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás valamennyi vállalkozását, illetve telephelyét.

4. § (1) A tárgyalások megkezdése és lefolytatása érdekében az alábbiakban foglaltaknak megfelelően létre kell hozni a különleges tárgyaló testületet. A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról.

(2) *  A különleges tárgyaló testület tagjait a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok által alkalmazott munkavállalók közül kell kijelölni. A tagokat az adott tagállamban a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport által alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni úgy, hogy a különleges tárgyaló testületben minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden tíz százaléka után egy helyet kell biztosítani. A különleges tárgyaló testület tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.

(3) *  Ha az adott tagállamban a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

a) legalább huszonöt, de kevesebb, mint ötven százalékát foglalkoztatják, további egy,

b) legalább ötven százalékát, de kevesebb, mint hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további két,

c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három

munkavállalói képviselő küldhető a különleges tárgyaló testületbe a (2) bekezdés alapján meghatározható létszámon felül.

5. § (1) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját, illetve tagjait

a) az üzemi tanács,

b) ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács,

c) ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.

(2) Ha a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön működő valamely vállalkozásánál vagy valamely telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. Ha több központi üzemi tanács működik, a meghívott munkavállalói képviselő a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál működő központi üzemi tanács tagjának minősül. A munkavállalói képviselő megválasztására e törvény 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

6. § (1) *  A központi vezetés a különleges tárgyaló testület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, a munkavállalók képviseleti szerveit, valamint a munkavállalók és a munkaadók illetékes európai szervezeteit a különleges tárgyaló testület tagjainak névsoráról, címéről, és a tárgyalások megindításáról. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján közzéteszi azokat az elektronikus levelezési címeket, amelyeken a tájékoztatást teljesíteni kell.

(2) A központi vezetés az (1) bekezdésben előírt tájékoztatással egyidejűleg első tárgyalásra hívja meg a különleges tárgyaló testületet, és erről értesíti a vállalkozások, illetve a telephelyek vezetőit.

(3) Ha a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület a 7. § (3) bekezdés szerinti megállapodásukban olyan kérdésben döntenek, amely a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem tagállamban működő telephelyét vagy vállalkozását is érinti, a felek megállapodhatnak e telephelyek vagy vállalkozások munkavállalói képviselőinek meghívásában, valamint e képviselők számának meghatározásában.

(4) *  A különleges tárgyaló testület a központi vezetéssel való tárgyalást megelőzően külön ülést tarthat, amelyen szakértő közreműködését veheti igénybe. Szakértőként elismert és illetékes, közösségi szinten működő munkavállalói szervezetek képviselői is felkérhetők. E szakértők és a munkavállalói szervezetek képviselői a különleges tárgyaló testület kérésére tanácsadói minőségben vesznek részt a tárgyalásokon.

(5) *  A különleges tárgyaló testület a szavazatok legalább kétharmados többségével dönthet úgy, hogy nem kezdi meg a (2) bekezdésben foglalt tárgyalásokat, illetve megszünteti a már megkezdett tárgyalásokat. E döntés a 7-8. §-ban szabályozott megállapodás megkötését célzó eljárást is megszünteti. A döntést tartalmazó iratot a különleges tárgyaló testület elnökének és egy tagjának aláírásával a központi vezetésnek haladéktalanul meg kell küldeni.

(6) Különleges tárgyaló testület összehívására vonatkozó új indítvány az (5) bekezdés szerinti döntést követő két év elteltével nyújtható be, feltéve, hogy a különleges tárgyaló testület és a központi vezetés rövidebb határidőben nem állapodott meg.

(7) A különleges tárgyaló testület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyaló testület munkájának megfelelő módon történő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek a központi vezetést terhelik.

(8) *  A különleges tárgyaló testületnek a központi vezetés valamennyi ülése előtt és azt követően is jogában áll a központi vezetés részvétele nélkül ülésezni. Az üléseken biztosítani kell a különleges tárgyaló testület számára a tájékoztatásához szükséges eszközöket.

6/A. § *  (1) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoport szerkezetének jelentős megváltozása - különösen egyesülés, meghatározó befolyás szerzése vagy szétválás - esetén, feltéve, hogy

a) a hatályban lévő megállapodások erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak, vagy

b) az alkalmazandó két vagy több megállapodás rendelkezései összeegyeztethetetlenek,

a központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek írásbeli indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására. A tárgyalásokra az e §-ban foglalt eltérésekkel a 3-6. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a különleges tárgyaló testület tagjai:

a) a 4. § (2) és (3) bekezdése alapján kijelölt tagok, valamint

b) a meglévő európai üzemi tanács, illetve a meglévő európai üzemi tanácsok legalább három tagja.

(3) A tárgyalások időtartama alatt a meglévő európai üzemi tanács, illetve a meglévő európai üzemi tanácsok az európai üzemi tanácsok tagjai és a központi vezetés között létrejött megállapodás alapján esetlegesen kiigazított szabályok szerint folytatják működésüket. E megállapodásra a 7-8/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha a tárgyalások során bármely okból - ideértve a 9. §-ban foglalt eseteket is - nem jön létre megállapodás, az európai üzemi tanács megalakítására és működésére a 10-23. §-ban foglalt rendelkezések irányadók.

Megállapodás az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról

7. § (1) Az e törvényben foglalt jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni.

(2) A különleges tárgyaló testület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodjon az európai üzemi tanács jogkörében, összetételében és megbízatásának idejében, vagy a munkavállalók tájékoztatását, és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításában.

(3) Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület európai üzemi tanács létrehozásában állapodik meg, a megállapodást írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;

b) *  az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását - lehetőség szerint figyelembe véve a munkavállalók munkakör, beosztás és nem szerinti kiegyensúlyozott elosztásának szükségességét, valamint az európai üzemi tanács megbízatásának időtartamát;

c) *  az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét, valamint - tiszteletben tartva a 16. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat - az európai üzemi tanács és a nemzeti munkavállalói képviselői testületek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolat módozatait;

d) az ülések helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;

e) az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket;

f) *  a megállapodás hatálybalépésének időpontját, időbeli hatályát, a megállapodás módosításának vagy megszüntetésének módjait, és azokat az eseteket, amikor a megállapodást újra kell tárgyalni, továbbá a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárást - ideértve az átmeneti rendelkezéseket is -, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkező változások követésével kapcsolatos kikötéseket;

g) *  szükség szerint az Európai Üzemi Tanácson belül létrehozott ügyvezető bizottság összetételét, kinevezési eljárásait, feladatait és ülésezési rendjét.

(4) *  Az európai üzemi tanács és a munkavállalói képviselői testületek tájékoztatása, valamint a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolatra vonatkozó szabályozást az e §-ban, illetve a 8. §-ban szabályozott megállapodás állapítja meg. E megállapodás nem lehet ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó rendelkezéseivel.

8. § (1) A központi vezetés és a különleges tárgyalótestület írásban megállapodhat abban, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárást alakítanak ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra vonatkozó megállapodásnak rendelkeznie kell különösen arról, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel, vagy más, alkalmas vezetői szinttel.

(3) A tájékoztatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásolja.

8/A. § *  A 7-8. §-ban szabályozott megállapodás megkötéséről a különleges tárgyaló testület tagjai egyszerű szótöbbséggel határoznak.

Az európai üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések

9. § Az európai üzemi tanács megalakítására és működésére 10-23. §-ban foglalt rendelkezések irányadók, ha

a) a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület így határoz;

b) a központi vezetés a 3. § (1) bekezdésben foglalt indítvány benyújtását követő hat hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja;

c) a felek a 3. § (1) bekezdésben foglalt, a központi vezetés kezdeményezésétől, vagy a munkavállalók, illetve munkavállalói képviseleti szervei indítványa benyújtásának időpontjától számított három év elteltével nem állapodtak meg a 7. § (3) bekezdésben foglalt kérdésekről, és a különleges tárgyaló testület nem hozott a 6. § (5) bekezdésében meghatározott döntést.

10. § (1) Az európai üzemi tanács a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből áll.

(2) *  Az európai üzemi tanács tagjait az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni úgy, hogy az európai üzemi tanácsban minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden tíz százaléka után egy helyet kell biztosítani. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.

(3) *  Ha az adott tagállamban a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

a) legalább huszonöt, de kevesebb mint ötven százalékát foglalkoztatják, további egy,

b) legalább ötven százalékát, de kevesebb mint hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további két,

c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három,

munkavállalói képviselő küldhető a különleges tárgyaló testületbe a (2) bekezdés alapján meghatározható létszámon felül.

(4) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyeinél vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében az európai üzemi tanács tagjait

a) az üzemi tanács;

b) ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács;

c) ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.

(5) A jelölésnél a nők és a férfiak arányát a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.

11. § (1) Ha a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön működő valamely vállalkozásánál vagy telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. Ha több központi üzemi tanács működik, a meghívott munkavállalói képviselő a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál működő központi üzemi tanács tagjának minősül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás vagy telephely vezetője köteles tájékoztatni a munkavállalókat az európai üzemi tanács megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselőjét a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni.

(3) A munkavállalói képviselő megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait.

(4) *  A munkavállalói képviselő választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére az Mt. 247. §-ában foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van.

(5) A munkavállalók képviselőjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte.

12. § (1) Az európai üzemi tanács tagjának megbízatása három évre szól. Az európai üzemi tanács közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjainak megbízatása megszűnik, ha

a) lemond;

b) az európai üzemi tanács megbízatásának ideje lejárt;

c) megbízatásának ideje lejárt;

d) visszahívják;

e) a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport bármely telephelyének vagy vállalkozásának vezetője lesz;

f) ha munkaviszonya megszűnik;

g) ha az a telephely vagy vállalkozás, amelyhez a képviselő tartozik, megszűnt, vagy kivált a közösségi szinten működő vállalkozásból vagy vállalkozáscsoportból.

(2) Az európai üzemi tanács közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjának visszahívására a tagot jelölő üzemi tanács jogosult. A visszahívás tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.

(3) Ha az európai üzemi tanács közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjának megbízatása az európai üzemi tanács megbízatásának lejárta előtt megszűnik, helyére a belföldön választott póttag lép.

13. § (1) Az európai üzemi tanács kérésére a központi vezetés az első tárgyalás időpontjától kezdve évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban a foglalkoztatott munkavállalói létszám a 10. § (2) bekezdésében foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének a változását eredményezi. Ennek eredményéről az európai üzemi tanácsot a központi vezetés tájékoztatja.

(2) Ha az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének megváltozása szükséges, az európai üzemi tanács kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, hogy az érintett tagállamokban megfelelő létszámú tagot válasszanak az európai üzemi tanácsba. Az új választással megszűnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása.

14. § A központi vezetést haladéktalanul tájékoztatni kell az európai üzemi tanács tagjainak nevéről és címéről, valamint arról, hogy a tag melyik vállalkozás vagy telephely munkavállalója. A központi vezetés ezekről az adatokról haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit, továbbá a belföldi telephelyen, illetve vállalkozásnál a munkavállaló képviseleti szerveit.

15. § (1) Az európai üzemi tanács elnököt és elnökhelyettest választ.

(2) *  Az európai üzemi tanács tevékenységei koordinálásának biztosítása és a rendkívüli körülmények hatékony kezelése érdekében legalább három, legfeljebb öttagú ügyvezető bizottságot választ, amelynek tagja az európai üzemi tanács elnöke. Az ügyvezető bizottságnak rendelkeznie kell mindazokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tevékenységét rendszeresen ellássa.

16. § (1) A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és helyszínében a központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodik. A központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható. Az európai üzemi tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A központi vezetés és az európai üzemi tanács a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, együttműködve teljesíti feladatát a munkavállalók, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kölcsönös érdekeinek figyelembevételével. Ez vonatkozik a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó eljárásra is.

(3) *  A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a megvitatott téma függvényében a megfelelő vezetési és képviseleti szinten kell történnie. Az európai üzemi tanács hatásköre, tevékenységi köre, valamint a munkavállalók e törvény hatálya alá tartozó tájékoztatása és a velük való konzultáció kizárólag a transznacionális kérdésekre terjedhet ki.

(4) *  Transznacionálisnak tekintendő minden olyan kérdés, amely

a) a közösségi szinten működő vállalkozás vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoport egészét, vagy

b) a közösségi szinten működő vállalkozás vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoport két különböző tagállamban található legalább két telephelyét vagy vállalkozáscsoportjához tartozó vállalkozását

érinti. Transznacionálisnak tekinthető az a kérdés is, amely az érintett tagországok számától függetlenül a közösségi munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatása szempontjából jelentős, illetve amely a tevékenységek tagállamok közötti átruházásával jár. Valamely kérdés transznacionális jellegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kérdés lehetséges hatásaira, és a kérdés által érintett vezetési és képviseleti szintre.

(5) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartoznak különösen

a) a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;

b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;

c) a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;

d) *  a befektetések, illetve a befektetési programok helyzete és annak várható fejlődési iránya;

e) a szervezetet érintő lényeges változások;

f) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;

g) vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;

h) vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;

i) *  vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése, leépítése, bezárása vagy megszüntetése;

j) a csoportos létszámcsökkentés.

17. § (1) A központi vezetés megfelelő időben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülményekről. Ilyen rendkívüli körülménynek minősülnek különösen

a) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése;

b) *  a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek bezárása, tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

c) a csoportos létszámcsökkentés.

(2) Az európai üzemi tanács, illetve az ügyvezető bizottság jogosult a központi vezetéssel, illetve a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésével ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről. Ha az ülésen az európai üzemi tanács nevében az ügyvezető bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni az európai üzemi tanács azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett vállalkozások vagy telephelyek választottak meg.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti ülést a központi vezetésnek, vagy a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésének a jelentése alapján a lehető legrövidebb időn belül kell megtartani. Az európai üzemi tanács és az ügyvezető bizottság jogosult a felmerült kérdésekről az ülés végén, illetve azt követően ésszerű időn belül véleményt nyilvánítani.

(4) Az európai üzemi tanácsnak, illetve az ügyvezető bizottságnak az ülésen résztvevő tagjai kötelesek tájékoztatni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport telephelyeinek, illetve vállalkozásainak a munkavállalói képviselőit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményéről.

(5) *  Az európai üzemi tanács és ügyvezető bizottság - ideértve a 17. § (2) bekezdése szerint kibővített ügyvezető bizottságot is - jogosult a központi vezetéssel tartandó tárgyalást megelőzően a vezetés részvétele nélkül ülésezni.

(6) *  Az e § szerint folyó tájékoztatás és konzultáció nem sértheti 1. § (1) bekezdésében szabályozott elveket és a 19. §-ban foglalt rendelkezéseket.

18. § (1) Az európai üzemi tanács maga állapítja meg ügyrendjét. Az európai üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza.

(2) Az európai üzemi tanács - amennyiben feladatainak teljesítéséhez szükséges - szakértőt vehet igénybe.

(3) *  Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik. Eltérő megállapodás hiányában a központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévő ügyek intézéséhez szükséges feltételeket - így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat - kell rendelkezésre bocsátania, valamint biztosítania kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket.

(4) Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg.

18/A. § *  Az európai üzemi tanácsnak a létrehozását követő négy év eltelte után meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy tárgyalásokat kezdeményez a 7-8. §-ban szabályozott megállapodás megkötésére, vagy továbbra is alkalmazza a 10-23. §-ban foglalt rendelkezéseket.

Közös szabályok

19. § (1) A központi vezetést az e törvény 7. §, valamint 16. § (5) és 17. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzleti vagy üzemi titkaihoz fűződő jogos érdekeit.

(2) Az európai üzemi tanács tagja és póttagja azokat az információkat, amelyeket a központi vezetés az európai üzemi tanácsi tagsága alapján részére kifejezetten üzleti vagy üzemi titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben. Ez a kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli.

(3) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját nem terheli

a) a többi európai üzemi tanácstaggal, illetve póttaggal,

b) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőivel,

c) a vállalkozások vezető szerveiben vagy felügyelő bizottságában lévő munkavállalói képviselőkkel,

d) a tolmáccsal, valamint a munkáját segítő szakértővel szemben.

(4) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség terheli

a) a különleges tárgyaló testület tagját és póttagját,

b) a 7-8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevő munkavállalói képviselőt,

c) a tolmácsot és a szakértőt, továbbá

d) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőit.

(5) A (3) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség alóli kivétel a (4) bekezdésben meghatározottakra úgy alkalmazandó, hogy

a) a különleges tárgyaló testület tagját és póttagját nem terheli titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítő szakértővel,

b) a 7-8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevő munkavállalói képviselőt nem terheli a titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítő szakértővel, valamint a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőivel szemben.

20. § *  (1) Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyaló testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az európai üzemi tanács tagjai együttesen képviselik - az egyéb munkavállalói érdekképviseleti és részvételi szervezetek hatáskörének sérelme nélkül - a közösségi szinten működő vállalkozás vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoport munkavállalóinak az érdekeit, és rendelkeznek az európai üzemi tanács számára biztosított jogok gyakorlásához szükséges eszközökkel, ideértve a munkavállalók tájékoztatásához és a velük történő konzultációhoz való jogok megsértésével kapcsolatos jogviták megindítását is.

(3) Az európai üzemi tanács tagjai a telephelyeken, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokban alkalmazott munkavállalók képviselőit, illetve ilyen képviselők hiányában a munkavállalók közösségét a 19. § sérelme nélkül tájékoztatják a tájékoztatási és konzultációs eljárás tartalmáról és eredményéről.

(4) Az európai üzemi tanács tagjai megbízatásuk lejártát követően kötelesek beszámolni a telephelyeken, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokban alkalmazott munkavállalók képviselőinek, illetve ilyen képviselők hiányában a munkavállalók közösségének.

(5) *  A különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, jogosultak részt venni a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanács ülésein, illetve a 7. és 8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljárás ülésein, amennyiben az említett tag vagy póttag az ülés időpontjában nem a tengeren vagy a hajózási társaság székhelye szerinti országtól eltérő ország kikötőjében tartózkodik.

(6) *  Az üléseket, amennyiben lehetséges, úgy kell ütemezni, hogy az lehetővé tegye azon tagok vagy póttagok részvételét, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai.

(7) *  Azokban az esetekben, amikor a különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, nem tudnak személyesen megjelenni egy ülésen, amennyiben lehetséges, mérlegelni kell az új információs és kommunikációs technológiák igénybevételének a lehetőségét.

21. § (1) Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyaló testület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását.

(2) Tilos akadályozni, illetve korlátozni, továbbá hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolni a különleges tárgyaló testület, az európai üzemi tanács tagjának, póttagjának, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljáráson résztvevő munkavállalók tevékenységét.

21/A. § *  A konzultációnak lehetővé kell tennie a munkavállalók képviselői számára, hogy tárgyalhassanak a központi vezetéssel, valamint írásban, indoklással ellátott választ kaphassanak bármely általuk kibocsátott véleményre és észrevételre.

21/B. § *  (1) A különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjainak joguk van ahhoz, hogy képzésben részesüljenek feltéve, hogy ez a nemzetközi környezetben végzett képviselői munkájukhoz szükséges. A képzésre fordítható idő minimális mértékét a felek megállapodásban rögzíthetik.

(2) A nemzetközi környezetben végzett képviselői munkához szükséges képzésnek kell tekinteni különösen azt a képzést, amely a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport nemzetközi struktúrájának, stratégiájának, jogi és munkaügyi kapcsolatai hátterének megértéséhez, az európai üzemi tanács tevékenységének gyakorlati követelményeihez - ideértve a kommunikációs ismereteket és az idegen nyelvtudást - kapcsolódó igények kielégítéséhez szükséges ismeretek elsajátítására irányul.

(3) A képzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a képzési igényekre, a képzés tartalmára, valamint egyéb lényeges adataira vonatkozó információkat, továbbá azokat az indokokat, amelyek alátámasztják azt, hogy a képzés a nemzetközi környezetben végzett képviselői munkához szükséges.

(4) A képzésre irányuló kérelem nem utasítható vissza abban az esetben, ha a képzés a különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjainak nemzetközi környezetben végzett képviselői munkájukhoz ésszerűen szükséges.

(5) A különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjait a képzés idejére távolléti díjuk illeti meg.

21/C. § *  (1) Az európai üzemi tanács tájékoztatása és a vele folytatott konzultáció a nemzeti munkavállalói képviseleti testületek tájékoztatásához és konzultációjához kapcsolódik, tiszteletben tartva hatáskörüket, tevékenységi köreiket, az 1. § (1) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében szabályozott elveket. Ha az európai üzemi tanács hatáskörébe tartozó kérdésről az Mt. alapján a nemzeti munkavállalói képviseleti szerveket is tájékozatni kell, a tájékoztatást számukra egy időben kell megadni.

(2) Ha a munkaszervezésre vagy a munkaszerződésekre jelentős mértékben kiható döntések meghozatala várható, a 7-8. §-ban szabályozott megállapodás ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a tájékoztatást és konzultációt az európai üzemi tanácsban és a nemzeti munkavállalói képviselői testületekben is meg kell adni, illetve le kell folytatni.

22. § Az e törvényben foglaltak nem érintik a Tanács 1975. február 17-ei, a tagállamok csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 75/129/EGK irányelve, valamint a Tanács 2001. március 12-ei, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelve alapján meghozott rendelkezéseket.

23. § (1) *  Az európai üzemi tanács létesítésére, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására irányuló megállapodással, valamint az európai üzemi tanácsra, a különleges tárgyaló testület, európai üzemi tanács és tagjainak e törvényben szabályozott jogaira és kötelezettségeire vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos, az 1. § (3) bekezdésében felsoroltak és az európai üzemi tanács, annak az európai üzemi tanács tagjai, a munkavállalók, az üzemi tanács, valamint a szakszervezet közötti jogvitában a bíróság tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra a központi vezetés székhelye, illetve az irányított vezetés, a képviselet, valamint az 1. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott vállalkozás, illetve telephely szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes.

23/A. § *  (1) A 6/A. § és az abból fakadó kötelezettségek kivételével e törvényt nem kell alkalmazni azokra a közösségi szinten működő vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra, amelyek esetében

a) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló, a teljes munkaerőre vonatkozó megállapodást vagy megállapodásokat a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint kötötték, vagy

b) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló, a teljes munkaerőre vonatkozó megállapodást vagy megállapodásokat a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint kötötték, és e megállapodás vagy megállapodások kiigazítására a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkezett módosítások miatt került sor, tekintet nélkül a kiigazítás időpontjára.

(2) Azokra a közösségi szinten működő vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra, amelyek esetében a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint megkötött megállapodást

a) 2009. június 5. és 2011. június 5. között írták alá, vagy

b) 2009. június 5. és 2011. június 5. között módosították,

ellenkező kikötés hiányában e törvény - megállapodás aláírásakor vagy módosításakor hatályos - rendelkezéseit kell alkalmazni. Ettől eltérően e közösségi szinten működő vállalkozásokra, illetve közösségi szinten működő vállalkozáscsoportokra e törvény 6/A. §-át és az abból fakadó kötelezettségeket is alkalmazni kell.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett megállapodások hatályukat vesztik, a felek közösen dönthetnek azok megújításáról vagy módosításáról. Ilyen döntés hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megállapodásokban a munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultáció módozatait úgy kell értelmezni, hogy azok biztosítsák a hatékonyságot, és lehetővé tegyék a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belüli hatékony döntéshozatalt.

23/B. § *  E törvényt kell alkalmazni azokra a közösségi szinten működő vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra is, amelyek esetében

a) a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint megkötött megállapodást 1996. szeptember 22. és 2009. június 5. között írták alá, és 2009. június 5. és 2011. június 5. között nem módosították, valamint

b) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló megállapodást 2011. június 6-án vagy azt követően írták alá.

24. § *  E törvény az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja.

24/A. § *  E törvény a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. október 6-i 2015/1794/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Záró rendelkezések

25. § (1) * 

(2)-(3) *