A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):
a) nagyvadfajok
Gímszarvas (Cervus elaphus),
Dámszarvas (Cervus dama),
Őz (Capreolus capreolus),
Muflon (Ovis gmelini musimon),
Vaddisznó (Sus scrofa),
Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),
Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum), és
ba) apróvadfajok
Mezei nyúl (Lepus europaeus),
Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),
Fácán (Phasianus colchicus),
Fogoly (Perdix perdix),
Vetési lúd (Anser fabalis),
Nagylilik (Anser albifrons),
Tőkés réce (Anas platyrhynchos),
Böjti réce (Anas querquedula),
Csörgő réce (Anas crecca),
Barátréce (Aythya ferina),
Kerceréce (Bucephala clangula),
Szárcsa (Fulica atra),
Erdei szalonka (Scolopax rusticola),
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),
Örvös galamb (Columba palumbus),
bb) egyéb apróvadfajok
Házi görény (Mustela putorius),
Nyest (Martes foina),
Borz (Meles meles),
Róka (Vulpes vulpes),
Aranysakál (Canis aureus),
Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),
Mosómedve (Procyon lotor),
Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),
Szarka (Pica pica),
Szajkó (Garrulus glandarius).
2. § (1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjének feltüntetésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselője lakóhelyét kell bejegyezni.
(2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a Vtv. 12. §-ában foglaltakról hozott határozatok hitelesített példányát, továbbá a földtulajdonosok által gyakorolt vadászati jog esetén a földtulajdonosok megállapodását a többlethasználati díj megfizetésének rendjéről, feltételeiről, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;
b) amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja a vadászat helyi részletes rendjét rögzítő elfogadott szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;
c) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;
d) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy – a legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a vadászati engedélyük számát;
e) a földtulajdonosok vadászati közössége által elfogadott működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát.
(3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást a jogosult – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni.
3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában a település külterületén lévő az ingatlan-nyilvántartásban zártkerti ingatlanként nyilvántartott ingatlant.
(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos és a jogosult közös kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas.
4. § (1) A Vtv. 9. § (5)–(6) bekezdéseinek alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik.
(2) A Vtv. alkalmazásában a vadaskertben engedéllyel tartott vadfaj egyede a jogosult tulajdonát képezi.
5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.
6. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászterület földtulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait – a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 7. § (1)–(4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – saját maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 2. számú melléklet mintát tartalmaz.
(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219–223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada – ideértve a részarány AK értékét is –, a képviselő személye, a termőföld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell.
(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:
a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;
b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolati példányát (mindkét esetben a benyújtást a földhivatal az okiratokon igazolta);
c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;
d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát, valamint
e) az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által hozott részarány-kiadási határozatot.
(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés a)–e) pontjaiban felsorolt igazolások bármelyikével bejelentették.
7. § (1) Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait – a működési szabályzat mellékleteként – írásbeli szerződésbe (megállapodás) kell foglalni.
(2) A vadászati közösség –, illetve a képviselője működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.
(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.
8. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik
a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,
b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.
(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg.
(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.
(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.
9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként
a) ki, és – településenkénti megoszlásban – mekkora területtel vesz részt,
b) a kialakítandó vadászterület egészéhez – és ezen belül is településenként – viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.
(2) A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzője olyan szavazati hányaddal rendelkezik, mint ahogyan az (1) bekezdés alapján megállapított terület aránylik a kialakítandó vadászterület egészéhez. Az így megállapított tulajdoni aránynál a Magyar Állam tulajdoni hányada nem vehető figyelembe.
(3) A vadászterület földtulajdonosai számára a földtulajdonosi közösség képviselőjének is lehetővé kell tenni azt, hogy az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.
(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.
10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.
11. § (1) Társult vadászati jog esetén a Vtv. 13. § (3) bekezdésében előírt okirat nyilvántartásba vételére irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság a bejegyzés teljesítéséhez vizsgálja, hogy
a) a gyűlést az arra jogosult személy, illetve személyek hívták-e össze,
b) a hirdetmény megfelel-e a Vtv. 14. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek,
c) a gyűlés a meghirdetett napirendek szerint hozta-e meg döntését,
egyéb kérdésekben a földtulajdonosoknak a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.
(3) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője – a Vtv. 14. §-ában meghatározott hirdetményi úton – köteles a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlését összehívni.
a) a működési szabályzatban a pénzügyi beszámolásra meghatározott időszakonként, az éves költségvetés megállapításának, illetve a vadászati közösség működését lezáró pénzügyi beszámolónak a megtárgyalására;
b) minden olyan esetben, amikor a földtulajdonosok vadászati közösségének képviseletében olyan intézkedés válik szükségessé, amely meghaladná a működési szabályzatban, illetve a tulajdonosok korábbi határozataiban foglaltakat;
c) a földtulajdonosok vadászati közösségének megszűnése időpontját legalább hatvan nappal megelőzően;
d) amennyiben azt a földtulajdonosok Vtv. 12. §-ában foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezi.
(4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat – az általuk közösen meghatározott módon és rendben – a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének – eltérő megállapodás hiányában – évente megfizetni.
12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.
(2) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.
13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.
(2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét – eltérő megállapodás hiányában – évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.
14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.
15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról. Az átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek gondoskodni a vad és élőhelyének védelméről.
16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület,
a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy
b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni.
(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos.
17. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.
(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha,
úgy kialakítva, hogy a kerítése megfeleljen a Vtv. 23. §-ban foglalt követelményeknek.
(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.
(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.
(2) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére, melyek a vadaskert engedélyezési határozatában szerepelnek.
19. § (1) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül:
a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik;
b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartását szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges.
(2) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a minisztérium engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.
(3) Aki zárttéri tartáshoz szükséges engedély nélkül vagy a zárttéri tartásra, hasznosításra vonatkozó hatósági engedélytől eltérően tart vadat, cselekménye a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt zárttéri tartást az illetékes vadászati hatóság engedélyezi.
20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.
21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:
a) az elejthető vadfajok körét,
b) az elejtés módját, eszközeit,
c) a hatósági vadászat rendjét,
d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.
(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki.
(3) A hatósági vadászatot a vadászatra jogosult költségére kell elvégezni, melynek költségeit a vadászati hatóság előlegezi meg. A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.
(4) Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a – külön jogszabály szerinti – 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással. A hatósági vadászat meg nem térült költsége a jogosulttól adók módjára behajtható.
22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.
(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.
(3) A Vtv. 30. § (1) bekezdése szerint tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is.
(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.
(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.
23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.
(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.
24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.
(2) Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi. Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból származó nagyvad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.
(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.
(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.
(5) Az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri vadtartás, valamint a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályainak megsértésének minősül.
25. § A Vtv. 37. § a)–e) pontjaiban foglalt tilalmak megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.
26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.
(2) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság – védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.
(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.
(4) Bérvadászat során állat-egészségügyi okból a Vtv. 73. §-ában felsorolt trófeás vad nem ejthető el.
(5) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a vad vadászati idényen kívüli – vadászati hatóság engedélye nélkül történt – elejtése a vadászat rendje megsértésének minősül.
28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.
(2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők névjegyzékét – a kiadott engedélyek számának megadásával – a minisztérium hivatalos lapjában évenként teszi közzé.
(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.
29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.
(2) Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet minden év február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.
(3) Az éves vadállománybecslés és vadgazdálkodási terv részletes követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
30. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre – a tv. 45. § (3) bekezdésében és 47. § (3) bekezdésében meghatározott módon – engedélyezheti.
(2) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó előírásokat is – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.
31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.
(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.
32. § (1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 33. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, továbbá az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri.
(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.
33. § (1) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.
(2) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján – az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.
(3) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.
34. § (1) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 9. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A 9. számú melléklet II. része tartalmazza az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles tizenöt napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.
35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)–(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.
(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.
(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a „Hivatásos Vadász” feliratú embléma.
(4) A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, könnygázszóró palack, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.
(5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.
(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni.
(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.
37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.
(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.
(3) A szolgálati lőfegyver, valamint a könnygáz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.
(4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.
38. § (1) A hivatásos vadász feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben az alábbi feltételek betartásával a rendőrségnél rendszeresített könnygázt alkalmazhat. A könnygáz alkalmazását meg kell előzni:
a) a cselekmény, magatartás abbahagyására való felhívásnak,
b) figyelmeztetésnek, hogy könnygáz alkalmazására kerül sor.
(2) Előzetes figyelmeztetés nélkül a könnygáz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a hivatásos vadász életét, testi épségét veszélyeztetné.
(3) A könnygáz nem alkalmazható szemmel láthatóan kiskorú, súlyos beteg vagy fogyatékos személlyel, illetve terhes nővel szemben.
(4) A könnygázt a lehető legkisebb sérelmet okozó módon kell alkalmazni. Ha alkalmazása a célját elérte, további alkalmazásnak nincs helye.
(5) A hivatásos vadász feladatának ellátása során a könnygáz palackot hordtáskában viseli. A könnygáz palackot nyilvános helyen őrizetlenül hagyni vagy idegen személy őrizetére bízni tilos.
39. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy egyébként legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert használhat.
40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.
(2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.
41. § A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével
a) az elejtett szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért öt darab sörétes lőszer,
b) az elejtett borzért, nyestért, görényért tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
c) február 1.–október 15. közötti időszakban elejtett rókáért huszonöt darab sörétes vagy három darab golyós lőszer, október 16.–január 31. közötti időszakban történt elejtése esetén pedig tíz darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,
d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer
illeti meg a jogosult költségére. A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg.
42. § A 35. § (1) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében és a 41. §-okban foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodás szabályai megsértésének minősül.
43. § (1) Az azonosítójel az 1. § a) pontjában felsorolt vadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszerhasználatos zárású műanyag szalag. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg –, illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja.
(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.
(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és szállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.
(4) Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
44. § (1) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.
(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.
(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.
(4) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező.
45. § (1) A vadászható madárfajok elejtett egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.
(2) A vadászható madárfajok esetében kereskedelemnek minősül vadászonként és vadfajonként a tíz darabot meghaladó mennyiségű vadászható madárfaj értékesítése. A vadászható madárfajok közül tilos kereskedelmi tevékenységet folytatni a böjti réce, a kerceréce, a balkáni gerle, a szarka, a szajkó, a dolmányos varjú, a nagy lilik és az erdei szalonka egyedeivel.
46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni főjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.
47. § (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.
(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az érvényessége lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni.
(3) A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetését a jogosulton kívül a vadászati hatóság ellenőrizheti. A vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetési szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.
48. § (1) A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni.
(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.
49. § (1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.
(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.
50. § (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként összesen tízezer forint.
(2) A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara – a külön jogszabályban foglaltak szerint – havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára.
(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.
51. § (1) A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra tízezer, egy évre százezer forint, amit – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni. A kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését.
(2) A fel nem használt vadászati engedély nem váltható vissza.
(3) A vadászati engedély elvesztése, megsemmisülése esetén a pótlásként kiadott engedély után a teljes igazgatási-szolgáltatási díjat meg kell fizetni.
52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.
(2) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt – a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében – a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak megküldeni, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.
(3) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.
(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosult védett természeti területen kívül is köteles bejelenteni az illetékes természetvédelmi hatósághoz.
(5) Ha a vadászati engedéllyel rendelkező bérvadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.
(6) A (2)–(5) bekezdésekben foglalt kötelezettségek megsértése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.
54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.
55. § (1) A miniszter – a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(2) Vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál.
(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki
a) erdészeti, mezőgazdasági, közép- vagy felsőfokú szakoktatási intézményben a vadászat-vadgazdálkodás tananyagát tartalmazó tantárgyból eredményes vizsgát tett – ami a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekre is kiterjedt –, és ezt az oktatási intézmény hiteles okiratban igazolja;
b) felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szerzett;
c) vadgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett;
d) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.
Az a)–d) pontokban felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól is mentesítenek.
(4) Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.
56. § A vadászvizsga díja tízezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.
57. § (1) A vadászvizsga bizonyítvány – amit a vadászkamara ad ki – az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet (Vadászvizsga Főkönyv). Az állami vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány, a jelentkezés és vadászvizsga-nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 15. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság tagjainak aláírásukkal kell hitelesíteni. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.
58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 4,5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.
(2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.
(3) Vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint őz fogható be.
(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.
59. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízi élőhelyeken 2005. augusztus 15-től az ólomsörét használata vízivad vadászat során tilos. A felsorolt vízi élőhelyek határain vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon a vissza.
(2) A Vtv. 68. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a két tölténynél nagyobb tárkapacitású (melyben egyidejűleg háromnál több lőszer tartható) félautomata (öntöltős) sörétes vadászfegyver használata vadászaton tilos. A két tölténynél nagyobb tárkapacitású félautomata (öntöltős) sörétes vadászfegyver használata során a tárreduktor alkalmazása kötelező.
60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.
(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.
61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.
(2) A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.
(3) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni.
(4) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
62. § (1) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani.
(2) A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.
63. § (1) A vadászkutyafajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítménybírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is.
(2) A vadászaton a vaddisznó hajtóvadászata kivételével az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya használható.
(3) A vadászkutyát – a kotorékebek kivételével – vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető, megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
(4) A jogosult a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján más vadász részére a kutya tartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékát köteles megtéríteni.
(5) A vadászkutya vadászaton történő használatának szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.
64. § (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.
(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.
(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.
65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni.
(3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.
66. § (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.
(2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.
(3) A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.
67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.
(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Minden esetben kötelező az egyénileg vadászó, bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.
(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.
(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.
68. § (1) A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.
(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.
(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.
69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:
a) a cserkelés,
b) a les,
c) a barkácsolás, és
d) a vízi járműből történő vadászat,
e) az egyéni apróvad vadászat,
f) a solymászat.
(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.
(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.
(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.
70. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint a solymászat kivételével az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.
(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)–bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint.
(3) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével), valamint a vadászati hatóság engedélyével az őzsuta és -gida.
(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.
71. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni.
(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.
(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.
(4) A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.
72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.
(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.
(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.
73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű – csónak – használható, amely
a) kifogástalan műszaki állapotú,
b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint
c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízi járműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.
(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak érvényes vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.
(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.
(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.
74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.
(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.
75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.
(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.
(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.
(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.
(5) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.
76. § (1) A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és az elejtés szakszerűségét. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.
(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.
(3) A Vtv. 73. § (6) bekezdésének alkalmazásában trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan fejlődőképes trófeájú, korcsoportjában kímélendő vad elejtése ami a vadállomány korosztályi összetételét hátrányosan befolyásolja.
(4) A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságon kívül bemutathatja Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Fejér vagy Pest megyei vadászati hatóságok valamelyikénél is. Ez esetben a trófeát elbíráló hatóság a bírálat eredményét hivatalból jelenti az elejtés helye szerinti vadászati hatóságnak.
77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.
(2) A hivatásos vadász – a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni és a bírálatig tárolni.
(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.
(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.
(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.
(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
78. § A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):
| a) gímszarvas | 240 C.I.C. pont | |
| b) dámszarvas | 200 C.I.C. pont | |
| c) muflonkos | 220 C.I.C. pont | |
| d) őzbak | 170 C.I.C. pont | |
| e) vadkan | 130 C.I.C. pont |
esetében a bírálatát végző vadászati hatóság köteles – az értékelését követő nyolc napon belül – a trófeát a minisztériumnak nemzeti értékké való nyilvánítás céljából felülbírálatra bemutatni.
79. § (1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.
(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság által igazolt trófeabírálati jegyet a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.
(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.
(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a 18. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
80. § (1) Elhullott vagy állat-egészségügyi ok miatt elejtett vad trófeabírálata kérelméhez a hatósági állatorvos által külön jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.
(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.
81. § (1) A minisztérium a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.
(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a minisztérium gondoskodik.
(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet, amelynek megfizetését a külön jogszabály szerinti számláról kell teljesíteni. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő összeg mértékéig igényelhető a kártalanítás.
82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
| a) őszi gabona | október 1.–augusztus 15. | |
| b) tavaszi gabona | április 1.–augusztus 1. | |
| c) kukorica | április 15.–november 30. | |
| d) burgonya | április 15.–október 15. | |
| e) napraforgó, szója | április 15.–szeptember 30. | |
| f) borsó | március 1.–augusztus 30. | |
| g) szőlő, gyümölcsös | egész évben |
83. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.
(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. Az így keletkezett vadkárigény legkésőbb az erdőtelepítés, illetve az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig érvényesíthető. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához a külön jogszabály szerint számítandó újraerdősítési költséget kell alapul venni.
(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
(4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti.
(5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.
(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
(3) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát.
85. § (1) Vadvédelmi hozzájárulást a jogosultnak évenként két egyenlő részletben március 31-éig és november 30-áig az éves vadgazdálkodási terv alapján kell fizetni.
(2) A vadvédelmi hozzájárulás vadgazdálkodási évre vonatkozó tényleges összegét a tárgyévet követő március 31-éig a hasznosított vadállomány mennyisége alapján kell megállapítani.
(3) A vadvédelmi hozzájárulás összege csökkenthető a mesterséges tenyésztésből származó és a vadászterületre kiengedett fácán mennyisége arányában megállapított összeg huszonöt százalékával.
86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.
87. § A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét – külön jogszabály szerint a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.
88. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.
(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.
89. § (1) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.
(2) A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban, – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a 22. számú melléklet szerinti igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A jogorvoslati kérelem díját vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult vadászati hatóság rendelkezik.
(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.
90. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 5. §-ában foglaltakat a díjmentesség megállapítása tekintetében,
b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében,
c) 32. §-ában foglaltakat a jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése tekintetében,
d) 82. §-ában foglaltakat a mulasztási bírság tekintetében,
alkalmazni kell azzal, hogy illetékhivatal helyett minisztériumot, illeték helyett díjat kell érteni.
(2) A díjfizetés ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 111. §-a és 112. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.
92. § (1) A minisztérium a külön jogszabályban meghatározottak szerint megalapítja a „Magyar Vadgazdálkodásért” (a továbbiakban: állami elismerés) elnevezésű állami elismerést.
(2) Az állami elismerésben részesülhet a vadgazdálkodási ágazat szakmai gyakorlatában tevékenykedő természetes személy. Az állami elismerést évenként legfeljebb két fő kaphatja meg.
(3) Az állami elismerés díja bruttó kettőszázötvenezer forint, amely az FVM „Vadgazdálkodási tevékenységek” számláról teljesítendő. Az állami elismerés díja a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció mértékével helyesbítendő.
(4) Az állami elismerést a minisztérium javaslata alapján a miniszter adományozza meghatározott feltételrendszer alapján.
93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.
94. § (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.
(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium négy, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb három fő, továbbá négy fő megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási-kutatási intézményei képviseletében.
(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdek-képviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.
95. § A hatósági vadászat költségeinek megelőlegezésére a Vtv. 82. § szerinti vadvédelmi hozzájárulás is felhasználható. A hatósági vadászat megtérült költségét a jogosulttal történő elszámolást követően a 10032000–01031654–00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára kell visszafizetni.
96. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet, valamint az azt módosító 7/1998. (II. 13.) FM rendelet, 11/2000. (III. 27.) FVM rendelet, 90/2001. (XI. 7.) FVM rendelet és 76/2002. (VIII. 23.) FVM rendelet. A 11. és 13. számú mellékleteinek nyomtatványai (a hivatásos vadász szolgálati igazolványa és naplója, a vadászati napló tartalma és a teríték-nyilvántartás mintája) azonban 2005. február 28-ig még felhasználhatók.
(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.
(3) A módosított 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet alapján a vadászati hatóság nyilvántartásába vett vadászatra jogosultak e rendelet hatálybalépésének napjától számított 6 hónapon belül kötelesek pótolni a 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a többlethasználati díj megfizetésének rendjére vonatkozó megállapodást, valamint az e) pontja szerint a működési szabályzat két tanúval hitelesített példányát.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről.
MINTA
(Kiállítandó 3 példányban,
melyből 2 példány a hatóságot illeti.)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
...................................................... MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
Vadászatra jogosult neve: ............................................................................................................
címe: .........................................................................................................................................
adószáma: .................................................................................................................................
bírósági bejegyzés száma: .........................................................................................................
Tulajdonosok képviselőjének neve: .............................................................................................
lakóhelye: ..................................................................................................................................
adóazonosító jele: .....................................................................................................................
Vadászterület határát megállapító határozat száma: ....................................................................
A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja: ...............................................
1. A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása:
| igen | nem |
2. Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:
haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése: ........................................................................
Kelt: .....................................................
.....................................
kérelmező aláírása
Csatolt dokumentumok: száma ............. db
felsorolása:
MINTA
A ..... vadászati hatóság, .......... számú jogerős határozatában megállapított/kijelölt
– – – –
vadászterület földtulajdonosai ..... év .......... hó ..... napján hozott .............. határozatukban a vadászati közösség működéséhez az alábbi szabályzatot elfogadták:
1. A fenti vadászterület tulajdonosainak vadászati közössége – a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (1)–(2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően – a tulajdonosok képviselőjének törvényben biztosított jogosultságára figyelemmel képviselőjéül
........................................-t (név)
................................... (székhelye/lakóhelye)
megválasztotta.
A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
2. A vadászati közösség
...................................................................................................................................................
megbízási díj ellenében megbízza a képviselőjét a közösség vadászati jogából eredő ügyei teljes körű intézésére. A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ.
(forint összegű/a pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű)
3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is)
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
4. A vadászterületen vadászatra jogosult:
– megnevezése: .....................................................................................................................
– székhelye, címe: .................................................................................................................
– cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma): ......................................
(A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.)
5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása biztosítékául ........................................................................................
A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti.
(mellékkötelezettséget nem köt ki/mellékkötelezettséget köt ki)
(bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése)
6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan ............................. illeti meg, mely kiegészül a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével.
(tulajdoni hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada arányában)
7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon történnek.
8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás a következő időszakban esedékes:
(Az elszámolás az adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége – utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.)
(minden pénzügyi év végét követő ..... napon belül/meghatározott időszakonként)
9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti:
A bank, bankfiók megnevezése és címe: .....................................................................................
számlaszáma: ...............................................................................................................................
A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.
k. m. f.
......................................
képviselő
Hitelesítők:
..................................................
..................................................
A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet a minisztériumhoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:
– a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);
– a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;
– a mellékleteket.
A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;
2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:
a) a vadaskert létesítésének célja,
b) a természeti adottságok, a terület leírása,
c) a tervezett létesítmények, berendezések,
d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,
e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),
f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),
g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),
h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,
i) ábrák, táblázatok;
3. Az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét.
4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.
MINTA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
........................................................ MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
| Vadászterület azonosító száma (kódszám) | Neve, helye | Rendeltetése (megnevezve) | Terület nagysága | Vadgazdálkodási körzet száma | |
| Megye | Vadászterület sorszáma | Rendel- tetése | Jogo- sultság módja | Szer- vezeti formája | |||||||||||
| – | – | – | – | ||||||||||||
Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2–20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.
Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.
A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00–09-ig felhasználható tartalék kódszám, a vadászterület esetleges megosztása esetére.
| Megye kódszáma | Megye megnevezése | Vadászterület számjele kezdőértéke | |
| 02 | Baranya | 5001 | |
| 03 | Bács-Kiskun | 6001 | |
| 04 | Békés | 9501 | |
| 05 | Borsod-Abaúj-Zemplén | 6501 | |
| 06 | Csongrád | 8001 | |
| 07 | Fejér | 4001 | |
| 08 | Győr-Moson-Sopron | 1001 | |
| 09 | Hajdú-Bihar | 9001 | |
| 10 | Heves | 7001 | |
| 11 | Komárom-Esztergom | 2501 | |
| 12 | Nógrád | 5501 | |
| 13 | Pest | 5701 | |
| 14 | Somogy | 3501 | |
| 15 | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 8501 | |
| 16 | Jász-Nagykun-Szolnok | 7501 | |
| 17 | Tolna | 4501 | |
| 18 | Vas | 1501 | |
| 19 | Veszprém | 3001 | |
| 20 | Zala | 2001 |
Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.
Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát gyakorló; „2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as kódszámmal a társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó vadászatra jogosultat kell jelölni.
A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság; „2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti szervezete; „3”-as kódszámmal a mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os kódszámmal a szövetkezet; „7”-es kódszámmal az erdőbirtokossági társulat; „8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; „0” kódszámmal egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.
| a) Nagyvadfajok | ||
| Gímszarvasbika, golyóra érett | szeptember 1.–október 31. | |
| – bika selejt, tehén | szeptember 1.–január 31. | |
| – ünő borjú | szeptember 1.–február 28. | |
| Dámbika, golyóra érett | október 1.–december 31. | |
| – bika selejt | október 1.–január 31. | |
| – tehén, ünő borjú | október 1.–február 28. | |
| Őzbak | április 15.–szeptember 30. | |
| suta, gida | október 1.–február 28. | |
| Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány | szeptember 1.–február 28. | |
| Vaddisznó kan, süldő, malac, (*6) | egész évben | |
| – koca | május 1.–január 31. | |
| Szika szarvasbika, | ||
| – tehén, -ünő, -borjú | szeptember 1.–december 31. | |
| ba) Apróvadfajok | ||
| Mezei nyúl | október 1.–január 20. | |
| Üregi nyúl | szeptember 1.–január 31. | |
| Fácánkakas | október 1.–január 31. | |
| – fácántyúk (*1) | vadászati idény nélkül | |
| Fogoly (*2) | október 1.–december 31. | |
| Vetési lúd, Nagylilik (*3) | október 1.–január 31. | |
| Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa (*4) | szeptember 1.–január 31. | |
| Barát-, Kerceréce (*4) | október 1.–január 31. | |
| Böjti réce | vadászati idény nélkül | |
| Erdei szalonka (*5) | március 1.–április 10. | |
| Balkáni gerle | augusztus 15.–február 28. | |
| Örvös galamb | augusztus 15.–október 31. | |
| bb) Egyéb apróvadfajok | ||
| Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve | egész évben | |
| Házi görény, Nyest | szeptember 1.–február 28. | |
| Borz, Aranysakál | június 1.–február 28. | |
| Dolmányos varjú, Szarka (*8) | július 1.–február 28. | |
| Szajkó (*8) | augusztus 1.–február 28. |
Az a), ba) és bb) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a következő 1–8. pontokban foglalt kiegészítő rendelkezéseket is figyelembe kell venni.
1. A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
2. Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.
3. A vetési lúd és a Nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és Nagylilikből naponta fajonként és személyenként összesen legfeljebb négy darab ejthető el.
4. Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként és fajonként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.
5. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni. Naponta, személyenként legfeljebb 4 darabot szabad elejteni.
6. Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
7. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.
8. Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.
1. Fertő–Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész
2. Tatai Öreg-tó TT
3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT
4. Pacsmagi-tavak TT
5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók
6. Balaton
7. Duna–Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
8. Ócsai TK
9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét
10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély
11. A Körös–Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét
12. Hortobágyi Nemzeti Park
13. Csondrádbokrosi Sós-tó
14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT
15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)
16. Tokaj-Bodrogzugi TK
17. Rétszilas
1. Sárvíz-völgye TK
2. Péter-tavi Madárrezervátum TT
3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe
4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
5. Pellérdi-halastavak
6. Sumonyi-halastavak
7. Baláta-tó TT
8. Boronka-melléki TK
9. Borsodi-Mezőség TK
10. Gátéri Fehér-tó
11. Hevesi Füves Puszták TK
12. Kecskeri puszta TT
13. Kesznyéteni TK
14. Körös–Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták
15. Közép-tiszai TK
16. Nagybereki Fehér-víz TT
17. Sárosfői-halastavak TT
18. Sárréti TK
19. Szatmár-Beregi TK
20. Szigetközi TK
21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
22. Tiszavasvári Fehér-szik TT
23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT
1. oldal
Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a vadászatra jogosult aláírása.
2. oldal
Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, azonosító (kódszám), a vadászati jog hasznosítási formája, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a vadgazdálkodási egység levelezési címe.
1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadászterület részletes határleírása, a vadászterület közigazgatási jellemzői, a vadászterület birtokviszonyainak jellemzői.
2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése
2.1. A vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: a vadgazdálkodási körzet száma és neve, a vadgazdálkodási körzet jellemzése.
2.2. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafaj- és korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján, az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a vadgazdálkodásra).
2.3. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.
3. Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)
3.1. Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési módszerei és szempontjai (minimális állománynagyság, maximális állománynagyság, az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.
3.2. Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (minimális állománynagyság, az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).
3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.
3.4. Kutatási programban való részvétel.
4. Nyilvántartások
4.1. Vadállomány-becslési jelentések.
4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek.
4.3. Vadgazdálkodási jelentések.
4.4. Trófeabírálati adatok.
4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok.
5. A vadgazdálkodási egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadászterület kialakítására vonatkozó tulajdonosi határozat, a vadgazdálkodási egység kijelöléséről hozott határozat, a vadgazdálkodási egység 1:100 000 méretarányú térképen, a vadgazdálkodási határainak koordináta jegyzéke. Saját jogon való vadgazdálkodás esetén a tulajdonosi közösség képviselőjének adatai és a tulajdonosi közösség működési szabályzata. Haszonbérbe adás esetén: a haszonbérlő adatai és a jóváhagyott haszonbérleti szerződés.
6. Tervezési mellékletek
6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások.
6.2. A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai.
A vadászatra jogosultak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészíttetett vadgazdálkodási üzemtervek tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.
Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:
Adatszolgáltató neve, telephelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.
A) TÁBLA Becsült vadállomány
Vadállomány, (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad területen, zárt kertben, összesen.
B) TÁBLA Egyéb fajok állománya
Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka, borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, arany sakál) és létszám.
C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés
Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás. Értékesítés, illetve felhasználás. Élő vad értékesítés.
D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés
Megnevezés, (tervezett zárt téri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében
E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás
Megnevezés, (művelésre tervezett vadföld, művelésre tervezett vadlegelő) tervezett takarmány felhasználás (szálas, szemes, lédús és táp bontásban).
F) TÁBLA Tervezett vadgazdálkodási berendezések, a vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó közlések, egyéb megjegyzések
A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.
Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),
a vadgazdálkodási szakmérnöki,
a vadgazdálkodási üzemmérnöki,
a vadgazda mérnöki,
a felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló
oklevelet.
b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. után megszerzett
okleveles agrármérnöki,
okleveles erdőmérnöki,
állatorvos doktori,
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,
okleveles gazdasági agrármérnöki,
mezőgazdasági mérnöki
diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.
A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő tárgyköröket tartalmazza: vadbiológia és ökológia; populációbiológia és hasznosítás; vadfajok állattana; vadászati jog és igazgatás; élőhelyfejlesztés; vadtakarmányozás; vadgazdálkodási és vadászati ismeretek; vadászatszervezés; vadegészségtan; apróvad és nagyvad tenyésztése; trófeabírálat; fegyverismeret.
c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja
a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,
az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,
az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,
a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,
az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.
d) Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.
Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,
a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,
az erdész-technikusi szakképesítést,
az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.
Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:
a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.
A felsorolt szakképesítésekhez kötött állások betöltésekor a vadászati hatóság, illetve a munkáltató meghatározott idejű szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő.
HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT
MINTA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................................ MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
A vadászatra jogosult neve: .................................................................................................................
Székhelye, címe: ........................................................, telefonja: .........................................................
Vadászterülete kódszáma: ................................................, nagysága: ............................................. ha
Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):
– vadászterület nagysága szerint: ..........................................................................................................
– hatósági intézkedés szerint: ................................................................................................................
– irányító munkakörben: .......................................................................................................................
Összesen: ...............................................................................................................................................
| Az esküt tett hivatásos vadász | Bejegyzés | ||||||||
| nyilván- tartó sorszáma | neve | bejelentett lakcíme | szak- képesítése, okirat száma/ kibocsátója | fegyver- tartási engedély száma | eskü- okmány száma | szolgálati igazol- ványa/- jelvénye száma | intézkedés, a határozat száma | dátum, aláírás | |
MINTA
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................ MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE
| Hivatásos vadász | Vadászati hatósági igazolások | Bejegyzés | |||||||
| nyilván- tartó sorszáma | neve, szül. helye, ideje | bejelentett lakcíme | vadász- jegye száma | fegyver- tartási engedély száma | eskü- okmány száma | szolgálati igazol- ványa/ jelvénye száma | intézkedés, a határozat száma | dátum, aláírás | |
Én, ................................................ hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.
MINTA
(Szigorú számadású nyomtatvány!)
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................................ MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
ESKÜOKMÁNY
Igazolom, hogy ................................................ születési hely, idő: ................................................ lakos az 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.
Ennek alapján részére a ................................................ számú szolgálati jelvényt kiadtam, és az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, ................................................ sorszám alatt bevezettem.
Kelt, ..... év ..... hó ..... nap
................................................
vadászati hatóság
7,5 X 10,5 cm
| Nyilv. szám: ............................. | A foglalkoztató vagy megbízó | ||||||||
| neve: ..................................................................................... | |||||||||
| HIVATÁSOS VADÁSZ | székhelye: ............................................................................. | ||||||||
| SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY | Működési körzet: .................................................................. | ||||||||
| ............................................................................................... | |||||||||
| ............................................................................................... | |||||||||
| Szolgálatba lépés napja: ....................................................... | |||||||||
| A szolgálati igazolvány kiállítója: | |||||||||
| Fénykép | FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS | ||||||||
| helye | VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM | ||||||||
| ......................................... MEGYEI | |||||||||
| VADÁSZATI HATÓSÁG | |||||||||
| Kelt: 20.... .......................... hó ....... nap. | |||||||||
| Érvényes visszavonásig | |||||||||
| ................................................ | |||||||||
| saját kezű aláírás | P. H. | ||||||||
| Név: ....................................................................................... | ................................................ | ||||||||
| vadászati hatóság | |||||||||
38 mm átmérőjű, ezüst alapszínű fémjelvény, a közepén gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén „HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható. Hátlapján a szolgálati igazolvánnyal azonos sorszám szerepel.
MINTA
Érvényes visszavonásig!
Megjegyzés: a szolgálati napló számozott lapokból álló, a vadászati hatóság által hitelesített jegyzettömb.
105 x 103 mm
Kivonat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 19961. évi LV. törvényből
„A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet – a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul – megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl esetében az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.” [Vtv. 57. § (2) bekezdése]
| ................................................ MEGYEI | Nyilvántartási szám: ................................................ | |||||||
| VADÁSZATI HATÓSÁG | ||||||||
| Vadászatra jogosult neve: .............................................................................. | ||||||||
| Kódja: - - - - | ||||||||
| TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS | ||||||||
| (Érvényes visszavonásig) | ||||||||
| Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz. | ||||||||
| Kelt, ................................................ 20 ..... év ................................................ hó ..... nap | ||||||||
| P. H. | ||||||||
| ................................................ | ||||||||
| vadászati hatóság | ||||||||
| TÁRSASVADÁSZATON RÉSZT VEVŐ VADÁSZOK | VADÁSZAT | |||||||
| vadász neve | jegy/engedély száma | balesetvédelmi oktatás elismerése, aláírás | helye, ideje | |||||
| ELEJTETT VAD | ||||||||
| faj megnevezése, ivara | darab | faj megnevezése, ivara | darab | azonosítójel/szám | felhasználás/vadászrész | |||
................................................
vadászatvezető
Társasvadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére jogosultak
| Név | Érvényesség | Megbízó | Aláírás | |
| ................................................ MEGYEI | Nyilvántartási szám: ................................................ | |
| VADÁSZATI HATÓSÁG | ||
| Vadászatra jogosult neve: .............................................................................. | ||
| Kódja: - - - - | ||
| EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS | ||
| Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz. | ||
| Kelt, ................................................ 20 ..... év ................................................ hó ..... nap | ||
| P. H. | ||
| ................................................ | ||
| vadászati hatóság | ||
Kivonat a ...../2004. (... ...) FVM rendeletből:
Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseket ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.
| Vadászat helyi szabályzata: | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ........................................................................................................................................................................ | |
| ................................................ | |
| vadászatra jogosult | |
Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok vadászjegy nyilvántartója
| Név | Vadászjegy száma | ||||||||||
| Bejegy- | VADÁSZAT | ||||||||||
| zés sorszáma | kezdete (dátum, idő) | biztonsági körzet (terület) vagy les megnevezése, vadászati mód | vadászaton résztvevők neve, vadász vendég vadászjegy/engedély száma | vége (dátum, idő) | |||||||
| ZSÁKMÁNY | Megjegyzés | ||||||||||
| faja | ivara | db | azonosítójel száma | (hibázás, sebzés, áeü. októl történt elejtés, a vaddal kapcsolatos intézkedés stb.) | Aláírás | ||||||
MINTA külső fedőlapja
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
ÁLLAMI VADÁSZJEGY
a Magyar Köztársaság területén a hatályos jogszabályok betartásával, vadászat gyakorlásához
Személyi okmánnyal érvényes!
MINTA 1. oldala
Szigorú számadású nyomtatvány
Sorszám: .....
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................ MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE
Név: .......................................................................................................................................................
Személyi okmány száma: ......................................................................................................................
Lakóhely: ..............................................................................................................................................
A kiadás vadászévére szóló biztosítás: .................................................................................................
Kiadáskor érvényesítve: ...../..... vadászévre
Kelt, .................... év ..... hó ..... nap
P. H.
................................................
vadászkamara
MINTA 2. oldala
| BIZTOSÍTÁS | BIZTOSÍTÁS | |
| ÉRVÉNYESÍTVE | ÉRVÉNYESÍTVE | |
| ...../..... | ...../..... | |
| vadászati évre | vadászati évre | |
| P. H. | P. H. | |
| Kelt: ...................., ..... év ..... hó ..... nap | Kelt: ...................., ..... év ..... hó ..... nap | |
| ................................................ | ................................................ | |
| vadászkamara | vadászkamara | |
| BIZTOSÍTÁS | BIZTOSÍTÁS | |
| ÉRVÉNYESÍTVE | ÉRVÉNYESÍTVE | |
| ...../..... | ...../..... | |
| vadászati évre | vadászati évre | |
| P. H. | P. H. | |
| Kelt: ...................., ..... év ..... hó ..... nap | Kelt: ...................., ..... év ..... hó ..... nap | |
| ................................................ | ................................................ | |
| vadászkamara | vadászkamara | |
MINTA hátsó fedőlapja
* – Ez a vadászjegy vadász-íjászatra is érvényes.
– Ez a vadászjegy ragadozó madárral való vadászatra is érvényes.
– Ez a vadászjegy kizárólag vadász-íjászatra érvényes.
– Ez a vadászjegy kizárólag ragadozó madárral való vadászatra érvényes.
* Az érvénytelen rész törlendő.
Kelt: .................... év ..... hó ..... nap.
P. H.
................................................
vadászkamara
A vadászjegyet és az azonos sorszámon kiadott egyéni lőjegyzéket a vadászkamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki. A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg [Vtv. 60. § (2)–(3) bekezdése]. A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt vadászévenként érvényesíteni kell [Vtv. 61. § (2) bekezdése].
MINTA 1. oldala
Szigorú számadású nyomtatvány
MINTA külső fedőlapja
| Vadászterület | Elejtés | Vad | |||||||
| A vadászatra jogosult által megbízott kísérő köteles vezetni | |||||||||
| a jogosult meg- nevezése | kódszáma | helye | ideje | faj meg- nevezése | ivar | db | azonosító- jel | egyéb | |
MINTA
Szigorú számadású nyomtatvány.
Sorszám:
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................ MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE
VADÁSZVIZSGA BIZONYÍTVÁNY
A Vadászvizsga Bizottság tanúsítja, hogy
név: ........................................................................................................................................................
anyja neve: ............................................................................................................................................
születési hely, idő: .................................................................................................................................
lakóhelye: ..............................................................................................................................................
a mai napon eredményes vadászvizsgát tett.
Kelt, ................... év ..... hó ..... napján
P. H.
| ................................................ | ||
| Vizsgabizottság elnöke | ||
| ................................................ | ................................................ | |
| Vizsgabizottság tagja | Vizsgabizottság tagja | |
Kiegészítő vizsgát tett ragadozó madárral való vadászatból.
Kelt, ................... év ..... hó ..... napján
P. H.
| ................................................ | ||
| Vizsgabizottság elnöke | ||
| ................................................ | ................................................ | |
| Vizsgabizottság tagja | Vizsgabizottság tagja | |
Kiegészítő vizsgát tett vadász-íjászatból.
Kelt, ................... év ..... hó ..... napján
P. H.
| ................................................ | ||
| Vizsgabizottság elnöke | ||
| ................................................ | ................................................ | |
| Vizsgabizottság tagja | Vizsgabizottság tagja | |
MINTA
Lapszám: .....
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................ MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE
| Sor- szám | Jelent- kezés (dátum) | Név, anyja neve | Lakcím | Kiértesí- tés (dátum) | Azono- sító | Gyakor- latered- mény | Teszt pont- szám | Szóbeli ered- mény | Vizsga idő- pontja | Pót- vizsga idő- pontja | Bizo- nyítvány száma | |
MINTA
Lapszám: .....
ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA
................................................ MEGYEI
TERÜLETI SZERVEZETE
| Sorszám | Bizonyítvány száma | Név | Anyja neve | Szül. hely, idő | Lakcím | Kiegészítő vizsga | |
| Gímszarvas | Dámszarvas | Őz | Muflon | ||
| Első agancsú – 24 hónapos kor alatt | |||||
| Fiatal | 2–5 év | 2–4 év | 2–3 év | 2–3 év | |
| Középkorú | 6–10 év | 5–9 év | 4–5 év | 4–6 év | |
| Öreg | 11 évtől | 10 évtől | 6 évtől | 7 évtől |
MINTA
Lapszám: .....
A vadászatra jogosult neve: ..................................................................................................................
Vadászterület kódszáma: ......................................................................................................................
| Teríték- nyilván- tartás be- jegyzése | Elejtés | Elejtő | Vad | Trófeabírálat | |||||||
| sorszáma | helye | elejtés (ideje) | kifőzés (ideje) | neve | enge- délye száma | vadfaj | azono- sítójel | bérvad- lőjegyzék száma | bemuta- tás ideje, trófea azonosító adatai | igazolása | |
Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-egészségügyi elejtésről stb.):
Kelt: ............... év ..... hó ..... napján
P. H.
................................................
vadászatra jogosult
Megjegyzés: a trófeabírálati jegyet kis alakú, sorba számozott, háromlapos átíró bizonylattömbből kell kiadni.
A jegyet trófeadarabonként kell kiállítani, amelyből a tőpéldány a jogosultnál marad, kettő példány a trófeát kíséri a bírálatig, amelyből az egyik a vadászati hatóságot illeti, a másik a vadásznál a trófea eredetét és bírálatát igazolja.
| Vadfaj | Díj | |
| Gímszarvas | ||
| 3,00 kg-ig | 600 Ft | |
| 3,01 kg-tól | 1600 Ft | |
| érmes | 3400 Ft | |
| Dámszarvas | ||
| 1,50 kg-ig | 600 Ft | |
| 1,51 kg-tól | 1600 Ft | |
| érmes | 3400 Ft | |
| Őz | ||
| 250 g-ig | 600 Ft | |
| 251 g-tól | 1600 Ft | |
| érmes | 3400 Ft | |
| Muflon | ||
| 50,00 cm-ig | 1200 Ft | |
| 50,01 cm-től | 1600 Ft | |
| érmes | 3400 Ft | |
| Vadkan | ||
| 18,00 cm-ig | 600 Ft | |
| 18,01 cm-től | 1600 Ft | |
| érmes | 3400 Ft |
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
................................................MEGYEI
VADÁSZATI HATÓSÁG
Sorszám: ...../év)/.....
| Megnevezés | Mennyiség | Megjelölés azonosító jel, kísérőokmány száma | |
A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.
Kiállítva: ....., ..... év ..... hó ..... napján
P. H.
................................................
vadászati hatóság
I.
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadkárral érintett területek
a) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
b) a ............. fekvő ............-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
c) ........................................................................................................................................................
2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:
| a) alatti esetben ............................................................... | ......%-ban | |
| .................................................................................. | .....%-ban | |
| vadkár | .....%-ban | |
| b) alatti esetben ............................................................... | .....%-ban | |
| .................................................................................. | .....%-ban | |
| vadkár | .....%-ban | |
| c) ...................................................................................... | ||
3. A vadkárt ................................................ vad okozta.
4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ........
............................................................................................................................................................
5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: ...................................................................................................................................................
............................................................................................................................................................
6. Mikor következett be a vadkár: ...............................................................................................
...................................................................................................................................................
7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: .................................... kódszáma: ....................................
Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján
................................................
kárbecslő
A felek a jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................
Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján
................................................ képviseletében
................................................
aláírás
................................................ képviseletében
................................................
aláírás
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. A vadkárral érintett területek
a) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
b) a ....... dűlőben fekvő .....-val bevetett ..... ha ..... m2 területű ingatlanból ..... ha ..... m2 területen,
c) ........................................................................................................................................................
2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (értéktőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában becsült értékesítési ár):
a) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,
értéke
b) alatti esetben .....% ..... t ..... kg, ..... Ft,
értéke
c) ..........................................................
Összesen: ..... Ft
3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár) ................................................ Ft.
Kelt: ....., ..... év ..... hó ..... napján
................................................
kárbecslő
II.
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) .................................................................................................................... vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:
kódszáma:
2. Erdőgazdálkodó megnevezése:
3. Községhatár megnevezése:
4. Erdőtag száma:
erdőrészlet megnevezése:
területe: ............... ha
5. Az erdősítés eredete
a) természetes mageredetű:
b) természetes sarjeredetű:
c) mesterséges erdőfelújítás:
6. Sikeresen erdősült terület:
7. Elszámolható célállomány típus:
8. Az erdősítés készültségi foka:
9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:
10. A károsítás időpontja:
11. A károsítás mértéke: .....%
12. Károsult redukált terület: ..... ha
(sikeresen erdősült terület x károsítási %)
13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:
14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:
Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján
................................................
kárbecslő
A felek jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:
Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján
................................................ képviseletében
................................................
aláírás
................................................ képviseletében
................................................
aláírás
III.
(Jegyzőkönyv)
Készült:
(károsult) ................................................ vadkár ügyében.
Jelen vannak alulírottak:
1. Vadgazdálkodó egység megnevezése: ..............................................................................................
kódszáma: ..........................................................................................................................................
2. Erdőgazdálkodó megnevezése: .........................................................................................................
3. Községhatár megnevezése: ...............................................................................................................
4. Erdőtag száma: ..................................................................................................................................
erdőrészlet megnevezése: ..................................................................................................................
területe: ......................................................................................................................................... ha
5. Az erdősítés eredete
a) természetes mageredetű: ...............................................................................................................
b) természetes sarjeredetű: ...............................................................................................................
c) mesterséges erdőfelújítás: ..............................................................................................................
6. Sikeresen erdősült terület: ...............................................................................................................
7. Elszámolható célállomány típus: .....................................................................................................
8. Az erdősítés készültségi foka: ..........................................................................................................
9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése: .........................................................................................
10. A károsítás időpontja: .....................................................................................................................
11. A károsítás mértéke: ....................................................................................................................%
12. Károsult redukált terület: ............................................................................................................ ha
(sikeresen erdősült terület x károsítási %)
13. A kárérték megállapításánál figyelembe vett újraerdősítési költség: .................................... Ft/ha
14. Az erdőrészletben keletkezett kár értéke: ................................................................................... Ft
(károsult redukált terület x újraerdősítési költség)
15. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény .................................................................... Ft
Kelt: ..............., ..... év ..... hó ..... napján
................................................
kárbecslő
| Faj | Érték (ezer Ft/egyed) | |
| Gímszarvas | ||
| bika (trófea szerint) | ||
| 5,00 kg-ig | 600 | |
| 5,01–10,00 kg-ig | 1000 | |
| 10,01 kg-tól | 3750 | |
| tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) | 1000 | |
| tehén, ünő | 200 | |
| borjú | 100 | |
| Dámszarvas | ||
| bika (trófea szerint) | ||
| 3,00 kg-ig | 400 | |
| 3,01 kg-tól | 850 | |
| tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) | 600 | |
| tehén, ünő | 150 | |
| borjú | 100 | |
| Őz | ||
| őzbak (trófea szerint) | ||
| 350 g-ig | 200 | |
| 351 g-tól | 600 | |
| tar fejű és agancsfejlesztő (barkás) | 350 | |
| suta | 100 | |
| gida | 50 | |
| Muflon | ||
| kos (trófea szerint) | ||
| 70 cm-ig | 350 | |
| 70,01 cm-től | 600 | |
| juh, jerke | 100 | |
| bárány | 50 | |
| Vaddisznó | ||
| kan (trófea szerint) | ||
| 12–18 cm-ig | 250 | |
| 18,01 cm-től | 600 | |
| koca | ||
| 50 kg-tól | 250 | |
| süldő | 100 | |
| malac (20 kg-ig) | 50 | |
| (zsigerelt testtömeg szerint) | ||
| Mezei nyúl | 20 | |
| Fácán | ||
| kakas | 10 | |
| tyúk | 20 | |
| Fogoly | 20 | |
| Nagylilik | 10 | |
| Vetési lúd | 10 | |
| Tőkés réce | 10 | |
| Böjti réce | 10 | |
| Csörgő réce | 10 | |
| Barátréce | 10 | |
| Kerceréce | 10 | |
| Szárcsa | 10 | |
| Erdei szalonka | 10 | |
| Balkáni gerle | 10 | |
| Örvös galamb | 10 | |
| Egyéb vadászható állatfajok | 5 | |
| Hullott agancs (kg-ja) | 5 |
MINTA külső oldala
Szigorú számadású nyomtatvány
| A) | B) | |||||||||||||||
| FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI | FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI | |||||||||||||||
| MINISZTÉRIUM | MINISZTÉRIUM | |||||||||||||||
| VADÁSZATI HATÓSÁG | VADÁSZATI HATÓSÁG | |||||||||||||||
| ................................................ | ................................................ | |||||||||||||||
| MEGYEI VADÁSZATI ÉS HALÁSZATI FELÜGYELŐSÉG | VADÁSZATI ÉS HALÁSZATI FŐOSZTÁLY | |||||||||||||||
| fénykép | fénykép | |||||||||||||||
| helye | helye | |||||||||||||||
| NÉV | NÉV | |||||||||||||||
| BEOSZTÁS | BEOSZTÁS | |||||||||||||||
| ................................................ | ................................................ | |||||||||||||||
| saját kezű aláírás | saját kezű aláírás | |||||||||||||||
| P. H. | P. H. | |||||||||||||||
| ................................................ | ................................................ | |||||||||||||||
| vadászati hatóság vezetője | vadászati hatóság vezetője | |||||||||||||||
MINTA felső oldala
Kivonat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényből
„89. § (1) A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, valamint a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati felügyelő, feladatainak ellátása során jogosult:
a) külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni, ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani;
b) a jogosulttól, a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni, valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni;
c) a vadászterületen megfigyelést végezni;
d) a vadat veszélyeztető vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;
e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;
f) a vadászati hatóság nevében hozott határozatát – utólagos írásba foglalási kötelezettsége mellett – szóban is megadni;
g) jogosulatlan vadászat vagy vadászati eszköz jogosulatlan használata esetén a vadászathoz használt eszközt – ideértve a gépjárművet is – elismervény ellenében visszatartani;
h) a vadászati jog gyakorlásával összefüggő szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúja esetén az illetékes hatóságnál a vadászati felügyelőség vezetőjének megbízása alapján eljárást kezdeményezni;
i) a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását ellenőrizni.”
Az igazolvány visszavonásig érvényes.
| Kiállítva: ................................................ | Nyilv. sz.: ................................................ |
A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról a Magyar Köztársaság színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.
18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról a Magyar Köztársaság címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén „VADÁSZATI HATÓSÁG” felirat látható.
A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – az ügyfélnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg 3000 Ft igazgatási-szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetnie a vadászati hatóság által megállapított számlára.
A vadászati hatóság első fokú határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelem esetén – a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírságot kiszabó határozat kivételével – 6000 Ft igazgatási-szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetnie a vadászati hatóság által megállapított számlára.
Vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírságot kiszabó határozat ellen benyújtott fellebbezés esetében az igazgatási-szolgáltatási díj minimum 6000 Ft, mely minden megkezdett 10 000 Ft-ot követően 200 Ft-tal emelkedik.
1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):
| – Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: | 4 000 Ft | |
| – Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: | 1 300 Ft | |
| – Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: | 1 300 Ft |
2. Térképi adatok kiadása
| – Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: | 2 500 Ft | |
| – Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: | 2 500 Ft | |
| – Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően – A1 méretű laponként: | 20 000 Ft | |
| – Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: | 6 000 Ft |
3. Egyéb adatszolgáltatás
| – Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: | 12 000 Ft | |
| – Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: | 6 000 Ft/óra |
4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás
| – Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: | díjmentes | |
| – Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: | 90% kedvezmény | |
| – Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: | 30 000 Ft/db/körzet | |
| – Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): | 10 000 Ft/db/körzet |
Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.
