A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.
2. § * (1) * Szilárd ásványi nyersanyagok esetében:
a) * a kitermelt ásványi nyersanyag értéke a bányatelket megállapító határozatban kitermelhető ásványi nyersanyagként rögzített ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének, továbbá az 1. melléklet 109–110. sora szerinti egyéb nyersanyagok esetében a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat alapján kitermelt, illetve hasznosított mennyiségének, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított, vagy a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy tulajdonába került ásványi nyersanyag mennyiségének (m3 vagy t) és az 1. mellékletben megjelölt vagy ércek esetében – kivéve a bauxitot – az abban feltüntetett képlet segítségével kiszámolt fajlagos értéknek (Ft/m3 vagy Ft/t) szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés f)–h) pontja szerinti, illetve a Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély esetében a Bt. 20. § (3a) bekezdése szerinti, vagy a Bt. 3. § (1d) bekezdése szerinti személy esetében Bt. 20. § (3c) bekezdése szerinti százaléka.
(1a) * A Bt. 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag 1. melléklet szerinti besorolását a kitermelést megelőzően földtani szakértővel kell megállapítani. Ha a szakvélemény alapján többfajta ásványi nyersanyag kitermelése történik, a bányajáradék bevallást és befizetést valamennyi ásványi nyersanyag tekintetében teljesíteni kell.
(1b) * A meddőhányóból kitermelt vagy a kitermelési műszaki üzemi terv alapján értékesített meddő összetételét földtani szakértővel kell megállapítani.
(2) A bányavállalkozónak a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében meghatározott bányajáradék bevallási időszakonként geodéziai módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon kell meghatároznia. A bányavállalkozónak a teljes évre (tárgyévre) vonatkozó ásványi nyersanyag mennyiségi változásait kizárólag geodéziai felmérésen alapuló térfogatszámítással kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét mérési adatokkal és jegyzőkönyvvel, valamint számítással kell bizonylatolni. Mélyműveléses bányaüzem esetén az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség meghatározása hitelesített tömegméréssel is történhet. Az éves változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. A geodéziai méréseken alapuló ásványi nyersanyagot meghatározó számításokat hites bányamérő által ellenjegyzett dokumentációba kell foglalni.
(3) * Az ércek esetében – a bauxitot kivéve – a bányavállalkozónak mérnie és bizonylatolnia kell a kitermelt nyersanyag fémtartalmát is. A nyersanyag fémtartalmát a kitermelt ércből vett átlagminta vizsgálatával kell meghatározni. Az átlagmintavétel gyakoriságát és módszerét, a vizsgálati módszert és a vizsgálatot végző laboratóriumot a kitermelési műszaki üzemi tervben kell meghatározni.
(4) * A Bt. 1. § (7) bekezdésében meghatározott hatósági engedéllyel rendelkező személynek (a továbbiakban: engedélyes) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel kell meghatároznia. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.
(4a) * A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén, a törvény alapján a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető helyett, a vele szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy (a továbbiakban: építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét geodéziai módszerekkel határozza meg, és a meghatározás módjáról és eredményéről bizonylatot készít.
(5) * Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az ásványi nyersanyag kitermelésének befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló jelentést a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) megküldeni. Az engedélyes, illetve az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles a fizetendő bányajáradék értékét meghatározni és a 8. § szerint befizetni.
(5a) * A bányafelügyelet a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ellenőrzése céljából – a bányavállalkozó vagy az engedélyes költségére – geodéziai méréseket rendelhet el.
2/A. § * (1) A Bt. 3/A. §-a alapján az ásványi nyersanyag felszín alatti vízből történő kinyerése esetén a kinyert ásványi nyersanyag értékét a kinyerési folyamat végtermékeként előállított vegyület hitelesített eszközzel megállapított tömegéből az adott fém vagy fémek sztöchiometriai szabályok szerint számított tömegének (kg) és a fém 1. melléklet szerinti fajlagos értékének (Ft/kg) szorzataként kell meghatározni.
(2) A fizetendő bányajáradék az (1) bekezdés szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés h) pontja szerinti százaléka.
3. § (1) * Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében
a) * a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyerhető, a 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontjában szereplő képletek alapján számított energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/GJ) szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (7) bekezdése szerinti százaléka.
(2) * Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a bányavállalkozó, és az egyéb hatósági engedély alapján geotermikus energiát kitermelő személy köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.
(3)–(6) *
4. § (1) Kőolaj esetében
a) * a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/t) szorzata,
b) * a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.
(3)–(5) *
5. § (1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében
a) * a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata,
b) * a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés a), c)–e) és i) pontja, valamint (5) bekezdése szerinti százaléka.
(2) * A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) és 25/0 ºC-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3)–(5) *
6. § (1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében
a) * a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték
aa) * a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 141/B. §-a szerint módosított szerződés alapján, a GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott áron és mennyiségben értékesített földgáz esetében az értékesített földgáz 25/0ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh), de legfeljebb 6453 Ft/MWh fajlagos értéknek szorzata,
ab) * az aa) alpontban meghatározott célú értékesítés biztosításához kitermelt és az aa) alpontban meghatározott célú értékesített mennyiség különbözeteként adódó 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata,
ac) * nem az aa) alpont szerinti értékesítés esetében a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (Ft/MWh) szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka.
(2) * A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségét (Em3-ben) – ezen belül az (1) bekezdés aa) pontja szerinti önfogyasztás és hálózati veszteség mennyiségét külön tételként feltüntetve –, valamint a kitermelt földgáz 25/0 ºC-os égéshő alapú energiáját (MWh-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3)–(5) *
7. § (1) Széndioxid földgáz esetében
a) * a kitermelt szén-dioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt szén-dioxid technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) mért mennyiségének (Em3) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értékének (Ft/Em3) szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.
(3)–(4) *
7/A. § * (1) Termálvízzel kitermelt kísérőgáz esetében
a) * a kísérőgáz után keletkező érték a kinyert és hasznosított szénhidrogén 25/0 ºC-os égéshő alapú energiájának (MWh) és az 1. melléklet szerinti képlettel meghatározott fajlagos értékének (Ft/MWh) szorzata,
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó vagy az engedélyes köteles a kinyert és hasznosított kísérőgáz mennyiségét meghatározni és a mérési eredmények alapján írásban dokumentálni.
8. § (1) * A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, a bányafelügyelet e célra rendszeresített elektronikus űrlapján teljesíti, természetes személy bányavállalkozó a honlapon közzétett nyomtatvány kitöltésével és postai úton történő beküldésével is teljesítheti. A bányajáradék önbevallás teljesítésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Az elektronikus űrlaphoz vagy a nyomtatványhoz csatolni kell a teljesült átutalási megbízás elektronikus, vagy postai küldés esetén papíralapú másolatát.
(1a) * Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(1b) * A késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az adott naptári félév teljes idejére.
(2) * A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára kell befizetni. Ha befizetést nem a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy teljesíti, az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy megnevezését vagy nevét, akinek érdekében a befizetés történt.
(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.
(4) * A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető az adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának pontossága és megfizetésének megtörténte.
(4a) * A bányavállalkozó esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,
b) szilárd ásványi nyersanyagok esetén
ba) az ásványi nyersanyag tárgyévi mennyiségi változását bemutató, – hites bányamérő által ellenjegyzett – geodéziai felmérésen alapuló alapadatokat és számításokat, valamint az ásványvagyon mennyiségének változásait tartalmazó művelési térképet,
bb) az ércek fémtartalmának vizsgálati jegyzőkönyveit, és
c) mérőműszeres mennyiség meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.
(4b) * Az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell *
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és ennek meghatározási módját, alapadatait,
b) az ásványi nyersanyag e rendelet 1. melléklete szerinti besorolásának igazolását,
c) a bányajáradék kiszámításának módját és befizetésének bizonylatait,
d) mérőműszeres anyagmennyiség-meghatározásnál a mérési eljárás és a mérő laboratórium akkreditálását igazoló bizonylatot.
(5) * A bányavállalkozó, az engedélyes és az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.
(6) * A bányavállalkozó a bányajáradék önbevallással egyidejűleg köteles a bányafelügyeletnek megküldeni a szénhidrogénre vonatkozó fajlagos érték meghatározását alátámasztó számítási anyagokat.
8/A. § * (1) A bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) * a bányavállalkozó, az engedélyes, valamint az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy nevét, címét és bányafelügyeleti azonosító számát,
b) a bányatelket megállapító határozatban vagy a kitermelési műszaki üzemi tervben, vagy a hatósági engedélyben meghatározott kitermelőhely megnevezését,
c) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. mellékletben meghatározott csoport és alcsoport szerinti megnevezését,
d) az ásványi nyersanyag, vagy a geotermikus energia 1. melléklet szerinti kódját,
e) a bevallási időszakot,
f) * a kitermelt vagy kinyert mennyiséget az 1. melléklet szerinti mértékegységben,
g) az 1. melléklet szerinti vagy az ott szereplő képlettel kiszámolt fajlagos értéket,
h) * a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék vetítési alapját,
i) a bányajáradék százalékos mértékét,
j) * a 2. melléklet 1.2. pontja szerinti képlettel megállapított bányajáradék értékét,
k) * a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy pénzforgalmi jelzőszámát,
l) * a bányavállalkozó, az engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, valamint
m) * bányavállalkozó esetén a hatályos műszaki üzemi terv ügyiratszámát, engedélyes vagy az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy esetén az engedély ügyiratszámát.
(2) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) a bányászati mód kódját,
b) ércek esetében a kitermelt érc mennyiségét tonnában, a perkoláció során kitermelt folyadék mennyiségét m3-ben, az érc fémtartalmát g/t-ban, valamint a folyadék fémtartalmát g/m3-ben.
(3) Felszín alatti vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az önbevallás tartalmazza:
a) az energiahordozó térfogatát m3-ben,
b) a kútfejen mért hőmérsékletet °C-ban,
c) a hőcserélő kimenetén mért hőmérsékletet °C-ban,
d) a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti képlettel megállapított t/2 °C értéket, és
e) a 2. melléklet 2.2. pontja szerinti képlettel megállapított kinyert energia mennyiségét GJ-ban.
(4) * Ha a geotermikus energia kinyerése termálvíztől eltérő geotermikus energiahordozóval (a továbbiakban: hőközvetítő anyag) történik, az (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon kívül az önbevallás tartalmazza a hőközvetítő anyag fajhőjét GJ/m3 °C-ban kifejezve.
(5) * A Bt. 30. § (3) bekezdése alapján a kitermelés szüneteltetése idejére, a kiesett bányajáradék pótlására fizetendő díjra vonatkozó önbevallás az (1) bekezdés a)–e) és j)–m) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
8/B. § * Az ásványi nyersanyagok megnevezését és meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.
9. § (1) * Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) * Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján legalább kétévenként felül kell vizsgálni.
(3) *
10. § * Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően meghatározott és nyilvántartott ásványi nyersanyagok e rendelet szerinti kódszámoknak, valamint csoportoknak és alcsoportoknak való megfeleltetését az 1. melléklet I oszlopa tartalmazza.
11. § * E rendeletnek az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2024. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított rendelkezéseit első alkalommal
a) havi bányajáradék bevallás esetén a 2024. július hónapra vonatkozó,
b) negyedéves bányajáradék bevallás esetén a 2024. harmadik negyedévre vonatkozó
bányajáradék bevallás során kell alkalmazni.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1 | Főcsoport | Csoport | Alcsoport | |||||||
| 2. * | Megnevezése és a főcsoporthoz tartozó típusos kőzet, egyéb anyag vagy energia általános földtani leírása | Megnevezése | A csoporthoz tartozó típusos kőzet, egyéb anyag vagy energia általános földtani leírása | Megnevezése | Az alcsoporthoz tartozó típusos kőzet általános földtani leírása | Kód | A nyersanyag fajlagos értéke | Mérték- egység | A 64/2013. (III. 4.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően bevallott ásványi nyersanyag kódszáma és megnevezése | |
| 3 | Olyan mélységi magmás (intruzív) | 1. Tömb gránit | Azon gránit nyersanyag, amely ép, tömör legalább 40%-ban 0,25 m3-nél nagyobb tömbökben fejthető. | 1011 | 6 620 | Ft/m3 | ||||
| 4 | kőzet amelynek SiO2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó | 2. Gránit | A gránit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. | 1012 | 5 420 | Ft/m3 | 5100 Gránit | |||
| 5 | 1. Gránit | ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, kvarc, Na-Ca-plagioklász, biotit, esetleg amfiból és/vagy rombos piroxén. Szövete | 3. Gránit murva | Azon gránit nyersanyag, amely tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen 25 cm alatti méretbe felaprózódott. | 1013 | 1 200 | Ft/m3 | 5100 Mállott gránit | ||
| 6 | 1. Mélységi magmás (intruzív) kőzetek. A magma felszín | durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. | 4. Gránit aplit | A gránitban jelentkező nagy földpát (Ortoklász+plagioklász min. 50%, ill. K2O+Na2O min. 5,5%) és kvarc tartalmú telér kőzet. | 1014 | 10 800 | Ft/m3 | |||
| 7 | alatti, több km mélységben történő megszilárdulásával létrejött kőzetek. | 2. Diorit | Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, amfiból, és/vagy piroxén, esetleg kvarc. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. | 1020 | 5 420 | Ft/m3 | ||||
| 8 | 3. Gabbró | Olyan mélységi magmás (intruzív) kőzet amelynek SiO2 tartalma 50% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén és/vagy amfiból Ca-plagioklász. Szövete durvaszemcsés, holokristályos, ekvigranuláris. | 1030 | 8 420 | Ft/m3 | |||||
| 9 | 1. Riolit | Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 70% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. | 1110 | 720 | Ft/m3 | 5700 Riolit | ||||
| 10 | 2. Kiömlési (vulkáni) és Szubvulkáni kőzetek. Kiömlési (vulkáni) kőzetek: A folyékony lávából a | 2. Dácit | Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 70–60% közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Na-Ca-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. | 1120 | 3 000 | Ft/m3 | 5300 Dácit | |||
| 11 | felszínen (vagy annak közelében) megszilárdult magmás kőzetek. Szubvulkáni kőzetek: A felszín alatt nagyobb mélységben megszilárdult | 3. Fonolit | Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: K-földpát, Na-Ca-plagioklász, alkáli piroxén, biotit, nefelin vagy leucit, analcim, esetleg alkáli amfiból, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. | 1130 | 6 600 | Ft/m3 | ||||
| 12 | kőzetek. Ezek durvább szemcsések, mint a vulkáni kőzetek, de kőzetnevük | 4. Andezit | Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 60% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Ca-Na-plagioklász, piroxén, amfiból, | 1. Pados andezit | Azon andezit nyersanyag, amelynek tömegének legalább 70%-a kihűlési felületekkel határolt 10–20 cm nagyságú lemezekből épül fel. | 1141 | 2 050 | Ft/m3 | 5600 Pados andezit | |
| 13 | ugyanaz, mint a megfelelő vulkáni | esetleg biotit, kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. | 2. Andezit | Az andezit csoport leírásánál szereplő leírással azonos. | 1142 | 1 800 | Ft/m3 | 5600 Andezit | ||
| 14 | kőzeté. | 5. Bazalt | Azon kiömlési (vulkáni) kőzet, amelynek SiO2 tartalma 50% körüli, (± 10%) kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: olivin, piroxén, Ca-plagioklász, amfiból, esetleg kőzetüveg. Szövete finomszemcsés, porfíros. | 1150 | 3 000 | Ft/m3 | 5500 Bazalt 5200 Diabáz | |||
| 15 | 1. Riolittufa (tufit) | A riolittufa csoport leírásával megegyezik. | 1211 | 920 | Ft/m3 | 5900 Riolittufa | ||||
| 16 | 3. Piroklasztikumok | 2. Kálitufa | Káliumtartalmú riolittufa. K2O tartalom minimum 5%. | 1212 | 4 000 | Ft/m3 | 7000 Kálitufa | |||
| 17 | (tufa és tufit). A vulkanizmus során keletkezett | 1. Riolittufa (-tufit) | Riolit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a riolitéval azonos. | 3. Horzsakőtufa, (pumicit) | Vulkáni gőzök és gázok expanziója által keletkezett magas horzsakő törmelék tartalmú riolittufa. | 1213 | 3 700 | Ft/m3 | 5900 Horzsakőtufa (pumicit) | |
| 18 | kőzet, amelyben a vulkáni törmelékszemcsék (éles ásvány-, kőzetüveg vagy | | | 4. Zeolitos riolittufa I. | Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. | 1214 | 4 800 | Ft/m3 | ||
| 19 | kőzettörmelékek), horzsakövek, üveges, gyakran agyag- ásványosodott. | 5. Zeolitos riolittufa II. | Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 40–60% között van. | 1215 | 3 700 | Ft/m3 | 5900 Zeolitos riolittufa | |||
| 20 | Alapanyaga porózus szerkezetű. A poranyag szárazföldi lerakódásával | 6. Zeolitos riolittufa III. | Savanyú vulkánitokból hidrolites bomlás révén keletkezett zeolit ásványokat tartalmazó kőzet, amelynek zeolit tartalma 20–40% között van. | 1216 | 2 500 | Ft/m3 | ||||
| 21 | keletkezik. Ha a lerakódás vízben történik, a | 2. Dácittufa (-tufit) | Dácit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a dácitéval azonos. | 1220 | 7 500 | Ft/m3 | 4900 Dácittufa | |||
| 22 | kőzetet tufitnak nevezzük. | 3. Andezittufa (-tufit) | Andezit vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa az andezitéval azonos. | 1230 | 7 500 | Ft/m3 | ||||
| 23 | 4. Bazalttufa (-tufit) | Bazalt vulkanizmus során keletkezett tufa, illetve tufit kőzet. Kemizmusa a bazalttéval azonos. | 1240 | 1 800 | Ft/m3 | 5400 Bazalttufa | ||||
| 24 | 4. Egyéb magmás-és utómagmás folyamatokkal | 1. Perlit | Azon nyersanyag, amelynek SiO2 tartalma 60–80% közötti, kötött víz tartalma 2%-nál nagyobb. Kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: kőzetüveg (obszidián, horzsakő, szurokkő), kvarc, K-földpát, Na-Ca-plagioklász, biotit. Szövete üveges. | 1. Duzzasztható perlit | Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely legalább 50%-ban tartalmaz duzzasztható (hő hatására, kristályvizének elvesztésével térfogatának többszörösére duzzad) perlit nyersanyagot. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség 40–120 g/l. | 1311 | 3 000 | Ft/m3 | 7200 Perlit | |
| 25 | létrejött kőzetek | A perlit egy sajátos környezetben – felszín közeli-szubvulkáni, képződő riolitos kémizmusú kőzet, melyet a magas kötött víztartalma, és az abból adódó jellegzetes szövete különíti el a riolittól. | 2. Perlit tartalmú vulkáni anyag | Azon perlit tartalmú nyersanyag, amely csekély mennyiségű duzzasztható perlitet tartalmaz, az anyag zöme riolit és riolit tufából áll. Duzzasztás hatására a halmazsűrűség 120–400 g/l. | 1312 | 1 800 | Ft/m3 | |||
| 26 | 1. Bentonit | Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >50% montmorillonit. | 1411 | 7 700 | Ft/m3 | 4100 Bentonitos agyag | ||||
| 27 | 2. Bentonitos agyag | Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >30%-a montmorillonit. | 1412 | 6 000 | Ft/m3 | |||||
| 28 | 5. Törmelékes üledékes kőzetek Kiindulási anyaguk | Zömében – legalább 50%-ban 20 mikronnál kisebb szemcseméretű üledék, amely uralkodóan – legalább 60%-ban – agyagásványok (illit, montmorillonit, kaolinit stb.) alkotják. Az agyagásvány jellege meghatározza a nyersanyag | 3. Kaolin | Azon nemes agyag mely összetételében az agyagásvány tartalom legalább 75%-a kaolin, (A12O3 min. 30%) Fe2O3 max. 1,0%, K2O max. 2,5%, SO3 max. 1,5%, iszapolási maradék a 0,063 mm-es szitán max. 10%. | 1413 | 37 500 | Ft/m3 | 4100 Kaolinos agyag | ||
| 29 | fizikai mállással keletkezett kőzettörmelék. | 1. Agyag | tulajdonságait. Képződése lehet üledékes (amikor a mállással képződött agyagásványok lepusztulásával, szállításával, | 4. Kaolinos agyag | Azon agyag nyersanyag (tűzállóagyag), mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit. | 1414 | 5 600 | Ft/m3 | 4100 Tűz- és saválló agyag | |
| 30 | | leülepedésével keletkezik) és lehet hidrotermális vagy egyéb folyamatokhoz kötötten (amikor | 5. Illites agyag | Azon agyag nyersanyag, mely összetételében az agyagásvány tartalom >60%-a kaolinit-illit. | 1415 | 21 400 | Ft/m3 | 4100 Illites agag | ||
| 31 | kőzetlebontással, többnyire tufákból képződik, a kőzetalkotó ásványok és a kőzetüveg agyagásványosodásával). | 6. Keramzit-agyag | Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma Fe2O3 és szerves anyag tartalma révén hő hatására duzzad, és ezáltal porózussá alakul (keramzit). | 1416 | 7 200 | Ft/m3 | ||||
| 32 | 7. Festékföld agyag | Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma, jó fedőképessége és különböző fémoxid (Fe, Mn.) tartalma révén egyöntetű, jól definiálható színe van. | 1417 | 1 200 | Ft/m3 | |||||
| 33 | 8. Képlékeny agyag – I | Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 10%, szabadkvarc max. 25%, 10 μm alatti szemcse min. 50%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 0,5%, +0,2 mm mész konkréció max. 0,5%. | 1418 | 3 000 | Ft/m3 | |||||
| 34 | 9. Képlékeny agyag – II | Azon agyag nyersanyag, amelynek kevert agyagásvány tartalma révén képlékeny, formázható és kedvező hajlítószilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Égetéskor csekély zsugorodással és hézagosan vagy tömören égnek ki. Összetételében és fizikai tulajdonságában: finom elosztású kalcit max. 30%, szabadkvarc max. 35%, 10 μm alatti szemcse min. 30%, +0,2 mm szemcse tartalom max. 1%, +0,2 mm mész konkréció max. 1%. | 1419 | 1 300 | Ft/m3 | 4100 Agyag, képlékeny agyag | ||||
| 35 | | Zömében – legalább 60%-ban 0,06–0,002 mm méretű törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételétől | 1. Gyógyiszap | Gyógyászati célra alkalmas képlékeny iszap függetlenül a származási helytől és a kitermelési módszertől. | 1421 | 22 500 | Ft/m3 | 4100 Gyógyiszap | ||
| 36 | 2. Kőzetliszt, iszap | és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga kvarc, csillám, agyagásvány, alárendelten egyéb kőzetalkotó ásvány. A kőzetliszt száraz, széteső. Az iszap folyós, vízzel telített kőzetliszt. | 2. Kőzetliszt, kőzetiszap | A kőzetliszt, iszap csoport leírásánál szereplő leírással azonos. | 1422 | 870 | Ft/m3 | |||
| 37 | 3. Aleurolit (iszapkő) | Cementált, kötött kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet. | 1430 | 870 | Ft/m3 | |||||
| 38 | 4. Lösz | Uralkodóan 0,05–0,02 mm méretű, szél által szállított, gyengén kötött törmelékszemcsékből álló üledékes kőzet. A gyenge kötést meszes anyag biztosítja. | 1440 | 870 | Ft/m3 | |||||
| 39 | 5. Homok | Legalább 65%-ban 4,0–0,06 mm méretű, törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc, kvarcit, lídit, | 1. Nemes homok | Azon homok nyersanyag, amelynek SiO2 tartalma >90%, Fe2O3 + TiO2 tartalma <2,5%, CaCO3 tartalma <1,5%, és szemszerkezetének >70%-a 1,0–0,06 mm között van. A szemcsék anyaga zömében kvarc és kvarcit, (kvarchomok). | 1451 | 2 300 | Ft/m3 | 4200 Kvarchomok | ||
| 40 | kevesebb csillám és földpát. | 2. Földpátos homok | Azon földpát tartalmú homok nyersanyag, amely legalább 20% földpátot tartalmaz. | 1452 | 9 600 | Ft/m3 | ||||
| 41 | 3. Homok | A homok csoport leírásánál szereplő leírással azonos. | 1453 | 870 | Ft/m3 | 4200 Homok | ||||
| 42 | 6. Kavics | Zömében lekerekített durva-finom törmelékszemcsékből álló üledék, függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságától. A törmelékszemcsék anyaga legnagyobbrészt kvarc és metamorf kőzet. Szemszerkezetének legalább 60%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű. | 1460 | 1 050 | Ft/m3 | 4300 Kavics | ||||
| 43 | 1. Homokos kavics | Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 0,06–4,0 mm és legalább 50%-a 4,0 mm-nél nagyobb átmérőjű. | 1471 | 1 150 | Ft/m3 | |||||
| 44 | 7. Átmeneti törmelékes nyersanyagok | Agyag- homok- és kavics méretű törmelékes szemcsékből álló laza üledékes kőzet. A szemcsék anyaga elsősorban kvarc, kvarcit csillám, metamorf kőzettörmelék. Az agyagfrakció elsődlegesen illit és montmorillonitból áll, alárendelten kaolin. | 2. Kavicsos homok | Azon kevert kavics és homok nyersanyag, amelynek szemszerkezetének legalább 30%-a 4,0 mm-nél nagyobb és a 0,06–4,0 mm tartomány részaránya legalább 50%. | 1472 | 1 150 | Ft/m3 | |||
| 45 | 3. Agyagos törmelék | Azon kevert törmelékes szemcsékből álló nyersanyag, amelyben 0,06 mm alatti szemcsék aránya meghaladja a 30%-ot. | 1473 | 700 | Ft/m3 | |||||
| 46 | 1. Tömbös homokkő- konglomerátum | Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amely függetlenül a szemcsék és a kötőanyag milyenségétől legalább 40%-ban, legalább 0,25 m3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető. | 1481 | 7 800 | Ft/m3 | 4400 Tömbös homokkő | ||||
| 47 | A homok és/vagy kavics méretű | 2. Kova kötésű homokkő- konglomerátum | Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban kova. | 1482 | 8 300 | Ft/m3 | 4400 Kvarchomokkő | |||
| 48 | 8. Homokkő- konglo- merátum | szemcsék összecementálódásával keletkezik. A cementáló anyag leggyakrabban mész, limonit vagy kova, ritkábban agyag. | 3. Karbonát kötésű homokkő- konglomerátum | Azon homokkő-konglomerátum nyersanyag, amelynek kötőanyaga >60%-ban karbonát. | 1483 | 6 600 | Ft/m3 | |||
| 49 | 4. Kaolinos homokkő- konglomerátum | A homok és kavics méretű szemcsék laza összecementálódásából álló nyersanyag, amelyben a kötőanyagban több-kevesebb (általában 10–20%) agyag (kaolin) található. A szemcsék anyaga általában kvarc-, kvarcit-metamorf kőzet. A homokkő szemcseösszetétele legalább 60%-ban homok méretű. | 1484 | 2 300 | Ft/m3 | 4400 Kaolinos homokkő | ||||
| 50 | 5. Homokkő- konglomerátum | Az előző (1–3) alcsoportokba nem sorolható homokkő-konglomerátum | 1485 | 5 000 | Ft/m3 | |||||
| 51 | 6. Vegyi és/illetve biogén üledékes kőzetek. Anyaguk nagyrészt kémiai kicsapódással vagy biokémiai folyamatokkal jön létre. | 1. Édesvízi mészkő (travertino) | Forrásból vagy tavakból kivált mészkő (CaCO3), lyukacsos-porózus szerkezetű, közepes keménységű, gyakran növényi struktúrák őrződnek meg benne. Kalcium-karbonát tartalma legalább 75%, oldási maradék legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható. | 1510 | 7 200 | Ft/m3 | ||||
| 52 | 2. Durva mészkő/puha mészkő | Sekélytengeri lerakódású, meszes molluszka héjak törmelékéből álló, gyakran teljes ősmaradványokat is tartalmazó, porózus, alacsony keménységű mészkő. Kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 10%. Könnyen faragható, vágható. | 1520 | 1 900 | Ft/m3 | 4500 Puha (mállott) mészkő | ||||
| 53 | Tengeri lerakódású mésziszap átkristályosodásával keletkezett, | 1. Tömb kristályos mészkő | Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely gyakran pados, legalább 40%-ban, legalább 0,25 m3 méretű tovább feldolgozásra alkalmas tömbökben fejthető. | 1531 | 7 100 | Ft/m3 | 4500 Vastagpados mészkő | |||
| 54 | 3. Tömött, kristályos mészkő | mikrokristályos kalcitból álló, tömött szövetű, gyakran vastagpados elválású, szilánkos törésű kőzet. Esetenként ősmaradványokkal. Kalciumkarbonát tartalma legalább 80%, oldási maradék tartalma legfeljebb 15%. | 2. Minőségi kristályos mészkő | Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amely fehér, sárgásfehér színű, kalciumkarbonát tartalma legalább 95%, magnéziumkarbonát tartalma maximum 1%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 1%, és oldási maradéka max. 0,5%. | 1532 | 5 500 | Ft/m3 | |||
| 55 | 3. Kristályos mészkő | Azon tömött, kristályos mészkő nyersanyag, amelynek kalcium-karbonát tartalma legalább 80%, magnézium-karbonát tartalma maximum 5%, és oldási maradéka maximum 15%. | 1533 | 1 200 | Ft/m3 | 4500 Tömör mészkő | ||||
| 56 | Mésziszapból való tengeri lerakódású, vagy mészkőből Ca-Mg helyettesítéssel keletkezett üledékes kőzet. Magnézium-karbonát | 1. Minőségi dolomit | Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgásfehér színű, magnézium-karbonát tartalma 36–46%, kalcium-karbonát tartalma 52–60%, különböző fémoxidok tartalma legfeljebb 2%, és oldási maradéka max. 3%. | 1541 | 2 200 | Ft/m3 | 4600 Minőségi dolomit | |||
| 57 | 4. Dolomit | mennyisége 25–46%, kalcium-karbonát mennyisége 54–75%, mikrokristályos dolomit ásványból, alárendelten kalcitból álló, tömött szövetű kőzet, esetenként ősmaradványokkal, | 2. Porlódó dolomit | Azon dolomit nyersanyag, amely természetes aprózódása és porlódása révén legalább 80%-ban 4 mm-nél kisebb törmelékszemcsékből áll. | 1542 | 1 400 | Ft/m3 | 4600 Porló dolomit | ||
| 58 | kőbelekkel. Gyakran darabos, néha pados elválású. | 3. Dolomit | Azon dolomit nyersanyag, amely darabos, néha pados elválású, sárgás-fehér színű, magnézium-karbonát tartalma 25–46%, kalcium-karbonát tartalma 54–75%. | 1543 | 1 600 | Ft/m3 | 4600 Dolomit | |||
| 59 | 5. Mangán- karbonát | Tengeri képződésű karbonátos kőzet, amelynek mangánkarbonát tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Fő ásványa a rodokrozit. Glaukonit-szeladonitból álló sávok tagolják. | 1550 | 46 000 | Ft/m3 | 8500 Karbonátos mangánérc | ||||
| 60 | Tengeri vagy tavi lerakódású, | 1. Leveles márga | Azon márga nyersanyag, amely vastagpados, tömött, burkoló-, illetve falazókő gyártására alkalmas. | 1561 | 7 800 | Ft/m3 | 4700 Leveles márga | |||
| 61 | 6. Márga | agyagásványokból és kalcit elegyéből álló, finomszemcsés kőzet. Ha az agyagásványok mennyisége | 2. Mészmárga | Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 60–80%, illetve oldási maradéka 20–40%. | 1562 | 3 400 | Ft/m3 | |||
| 62 | jelentősebb, a kőzet agyagmárga, ha a kalcité, mészmárga. | 3. Márga | Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 40–60%, illetve oldási maradéka 40–60%. | 1563 | 2 400 | Ft/m3 | 4700 Márga | |||
| 63 | 4. Agyagmárga | Azon márga nyersanyag, amely CaCO3 tartalma 20–60%, illetve oldási maradéka 40–60%. | 1564 | 1 000 | Ft/m3 | |||||
| 64 | Nagy SiO2 tartalmú kőzet, mely lehet hidrotermális, metamorf vagy üledékes (vegyi, illetve biogén) keletkezésű. A nyersanyaggá való felhasználásuk azonossága miatt, ide | 1. Kovaföld (diatomit) | Tengeri vagy tavi lerakódású, diatoma algák kovavázainak felhalmozódásával keletkezett, finomszemcsés, kis térfogatsúlyú, mikroporózus kőzet. | 1571 | 6 900 | Ft/m3 | 5800 Kovaföld | |||
| 65 | 7. Kvarcit és kovaüledék | soroljuk a hidrotermális, metamorf és üledékes keletkezésű kovákat is. | 2. Kvarcit- hidrokvarcit, radiolarit | Magas – legalább 80% – SiO2 tartalmú, tömeges megjelenésű kőzet. Ha a kicsapódás mocsári környezetben történt, limnokvarcitnak nevezzük, ekkor általában rétegzettséget mutat. Radiolarit tengeri szerves kovaállatok vázából képződött tömör kovakőzet. | 1572 | 5 400 | Ft/m3 | 5800 Kvarcit | ||
| 66 | A tőzeg, lápos területeken, edényes növények oxigénszegény körülmények közötti bomlással felhalmozódásával és | 1. Tőzeg | Azon tőzeg nyersanyag, amelynek az abszolút száraz anyagra számított szervesanyag tartalma 14 súly %-nál nagyobb. | 1611 | 1 500 | Ft/m3 | 1300 Tőzeg-lápföld – láp | |||
| 67 | konzerválódásával keletkező, magas | 2. Lápföld | Legalább 30% iszap tartalmú tőzeg. | 1612 | 1 000 | Ft/m3 | ||||
| 68 | 7. Szerves-anyag tartalmú kőzetek Összetételükben a növényi eredetű anyag meghatározó. | 1. Tőzeg, lápföld, lápimész | szervesanyag-tartalmú kőzet, amelyben még jól láthatók a növényi részek. A nyersanyag teleptani és fizikai jellegéből adódóan max. 40% vizet tartalmaz. Az érett tőzegben a növényi maradványok szabad szemmel csak elvétve ismerhetők fel. Nedvesen kenődő, kiszáradva rögösen esik szét. A rostos tőzeg 50 súly %-át 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. A vegyes tőzeg a rostos és az érett tőzeg keveréke. A lápföld iszappal keveredett tőzeg. Ha az iszap mésztartalmú, lápimésznek nevezzük. | 3. Lápimész | Meszes lápföld. | 1613 | 800 | Ft/m3 | ||
| 69 | 2. Alginit | Vulkáni krátertavakban keletkezett, szervesvázú fosszilis algából és magasabb rendű növényi pollenből erősen bentonitosodott, mállott bazalttufából és meszes anyagból álló, magas szerves anyag tartalmú kőzet. | 1620 | 3 400 | Ft/m3 | 7100 Alginit | ||||
| 70 | 1. Szerpentinit | Bázisos magmás kőzetek kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: szerpentin (lizardit, krizotil. antigorit) mellett kevesebb klorit. Előfordulnak karbonátok, talk és ércásványok. Foliáció nem jellemző. | 1710 | 5 400 | Ft/m3 | |||||
| 71 | 8. Metamorf kőzetek Nyomás és hő hatására átalakult közetek. | 2. Talkpala | Olyan talk /Mg3(Si4O10(OH)2/ ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek a talk tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. Képződésére nézve: kontakt, tektonikus metamorfit. | 1720 | 12 000 | Ft/m3 | ||||
| 72 | 3. Agyagpala | Agyag igen kisfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: illit. Foliáció jellemző, finomszemcsés, vékonylemezes-leveles, palás. | 1730 | 10 000 | Ft/m3 | |||||
| 73 | 4. Fillit | Finom-közepes szemcsés, csillogó, az irányított filloszilikátok párhuzamos rendezettségéből adódó, jól meghatározott palásságot mutató kisfokú metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásványok: kvarc, muszkovit (szericit), klorit, albit. | 1740 | 12 000 | Ft/m3 | |||||
| 74 | 5. Zöldpala | Zöld színű palás kőzet, melynek színét aktinolit, klorit, epidot adja. Jellegzetes ásványai még az albit, zoizit, esetleg kvarc. | 1750 | 5 500 | Ft/m3 | 6000 Zöldpala | ||||
| 75 | 6. Csillámpala | Agyag közepes fokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: csillám, kvarc, plagioklász, andaluzit, gránát. Foliáció jellemző, csillámos fényű, durvaszemcsés, durvapalás. | 1760 | 8 000 | Ft/m3 | |||||
| 76 | 7. Gneisz | Magmás vagy üledékes kőzetek nagyfokú metamorfózisával keletkező metamorf kőzet. Kőzetalkotó ásvány: kvarc, plagioklász, csillám, sillimanit, káliföldpát, gránát. Foliáció nem mindig jellemző, durvaszemcsés. | 1770 | 850 | Ft/m3 | 6200 Gneisz | ||||
| 77 | 1. Oxidos, | Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és | ||||||||
| Olyan érc, amelyben a mangán és | dúsítható | mosással a Mn tartalom dúsítható. | 1811 | n | ||||||
| 1. Mangánérc | kísérő elemeinek ásványai dúsulnak | mangánérc | Fő ásványai: pirolúzit, pszilomelán, | E = Σ Fé i*Ci | ||||||
| 9. Ércek A földkéregben | fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban | manganit. | i=1 | |||||||
| 78 | feldúsult olyan ásványtársulások, amelyekből – egy fizikai dúsítást követően – | mangán, de a mangán kinyerésével egyidőben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. | 2. Oxidos, nem dúsítható mangánérc | Olyan mangánérc, amelyben a Mn tartalmú ásványok több mint 60%-a oxidos formában vannak jelen, és mosással a Mn tartalom nem dúsítható. | 1812 | ahol: E= az érc – bányajáradék szempontjából figyelembevett – értéke (Ft/t., ill. Ft/m3.) | ||||
| 79 | valamilyen kémiai, kohászati eljárással, illetve perkolációval fém, fémek vagy | 1. Pát vasérc | Olyan vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen. | 1821 | Ci= a bevallási időszakban kitermelt érc, illetve a perkoláció során kitermelt folyadék | |||||
| 80 | fémtartalmú vegyületek állíthatók elő. Az adott ércből – | Olyan érc, amelyben a vas és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban vas, de a vasérc | 2. Szilikátos pát vasérc | Olyan karbonátos vasérc, amelyben az Fe tartalmú ásványok legalább 40%-a szilikát és oxid formában vannak jelen. | 1822 | „i” fém átlag tartalma (g/t., ill. g/m3) i = a bányajáradék bevallás tárgyát képező | Ft/t, ill. Ft/m3 | |||
| 81 | genetikájából és így összetételéből | feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség | 3. Pirites homok | Olyan vasérc, amelyben az Fe több mint 80%-a pirit formában van jelen. | 1823 | fém n = az ércben, | ||||
| 82 | adódóan – elsődlegesen bizonyos fém(ek) | 2. Vasérc | nyílik. Oxidos vasércek: hematit, limonit, goethit, magnetit. Karbonátos vasércek: sziderit, | 4. Titántartalmú vasérc | Olyan vasérc, melyben az Fe mellett Ti és V ásványok találhatók (Wherlit). | 1824 | illetve a perkolációs oldatban jelenlévő bányajáradék-köteles | |||
| 83 | állítható(k) elő, de az adott fém(ek) kinyerésével | ankerit. Szulfidos vasércek: pirit, markazit. | 5. Barnavasérc | Olyan vasérc, melyben az Fe oxi-hidroxidos ásványok formájában van jelen. | 1825 | fémek összessége. Féi – az i fém alábbiak szerinti fajlagos értéke | ||||
| 84 | egyidőben lehetőség válhat további fémek kinyerésére. | 6. Ankerit | Olyan vasérc, amelyben a CO3 tartalom magas, és a vas tartalmú ásványok több mint 80%-a karbonátos (sziderit) formában vannak jelen. | 1826 | Fe = 0,051 Ft/g Hg= 11,8 Ft/g Mn = 0,688 Ft/g Mo = 7 Ft/g U = 29,7 Ft/g | |||||
| 85 | 3. Rézérc | Olyan érc, amelyben a réz és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati | 1. Kalkopirites rézérc | Olyan rézérc, amelyben a Cu tartalmú ásványok több mint 80%-a kalkopirit és egyéb Cu szulfid formában vannak jelen. | 1831 | Zn = 0,44 Ft/g Pb = 0,455 Ft/g Cu= 1,835 Ft/g Au = 11 847,55 Ft/g | ||||
| 86 | eljárással elsősorban réz, de a rézérc feldolgozása során további fémek előállítására is lehetőség nyílik. | 2. Enargitos rézérc | Olyan rézérc, amelyben a Cu tartalmú ásványok zömében több mint 60%-a enargit és egyéb komplex szulfid formában vannak jelen. | 1832 | Ag = 233,768 Ft/g Rh=l 012 Ft/g Ga= 110 Ft/g Ti = 2,31 Ft/g | |||||
| 87 | 4. Polimetallikus érc | Olyan érc, amelyben cink, ólom és réz, valamint kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban cink, ólom és réz, de az érc feldolgozásával egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. | 1840 | Ritkaföldfémek: La =13,778 Ft/g Ce = 17,778 Ft/g Pr = 55,556 Ft/g Nd = 62,222 Ft/g Sm = 33,333 Ft/g Gd = 55,556 Ft/g Tb = 73,333 Ft/g | ||||||
| 88 | 5. Nemesfémérc | Olyan érc, amelyben nemesfém (Au, Ag, Pt stb.) és kísérő elemeinek ásványai és terméselemei dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban nemesfém, de a nemesfémérc kinyerésével egy időben további fémek előállítására is lehetőség nyílik. | 1850 | Eu = 985,25 Ft/g Er = 77,778 Ft/g Dj = 600 Ft/g Sc = 4 000 Ft/g Y = 37,778 Ft/g | ||||||
| 89 | 6. Radioaktív ércek, elemek | Olyan érc, amelyben urán és/vagy thorium és kísérő elemeinek ásványai dúsulnak fel. Az ércből valamilyen kémiai, kohászati eljárással elsősorban U, Th, vagy egyéb radioaktív elem, de az érc feldolgozásával egyidőben további – elsősorban radioaktív és ritka elemek kinyerésével – fémek előállítására is lehetőség nyílik. | 1860 | |||||||
| 90 | 7. Egyéb érc | A jellemző fém alkotórész alapján nevesített érc, beleértve a lantanidák és az aktinidák valamint kísérő elemeinek érceit függetlenül az érc ásványtani felépítésétől (szilikát, oxid, szulfid stb.) és genetikájától. | 1870 | |||||||
| 91 | 8. Bauxit | Olyan üledékes kőzet, melyben az alumínium, vas-, és a titán-oxid, illetve -hidroxid ásványainak együttes mennyisége > 50% és ezen belül az alumíniumásványok vannak többségben. A bauxitjelleget a mennyiségi ásványos összetétel határozza meg. A bauxit alumínium ércként való meghatározása nem egyértelmű, és nem mindenhol elfogadott. Képződése olyan üledékképződési és diagenetikus folyamatok összessége, mely alumíniumban különösen dús üledékes kőzetek kialakulásához vezet, beleértve a mállás, a szállítás, a leülepedés és a bauxitosodás folyamatait is. | 1880 | 21 400 | Ft/m3 | 8100 Bauxit | ||||
| 92 | 1. Barit (BaSO4) | Olyan barit (BaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek barit tartalma eléri vagy meghaladja az 50%-ot. | 1910 | 24 000 | Ft/m3 | |||||
| 93 | 2. Fluorit (CaF2) | Olyan fluorit (CaF2) tartalmú nyersanyag, amelynek fluorit ásvány tartalma eléri vagy meghaladja a 40%-ot. | 1920 | 30 000 | Ft/m3 | |||||
| 94 | 10. Ipari ásványok A keletkezésük helyétől, módjától és befogadó kőzettől | 3. Gipsz (CaSO4x2H2O) | Olyan gipsz (CaSO4x2H2O) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek a gipsz tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. | 1930 | 4 200 | Ft/m3 | 4800 Gipsz | |||
| 95 | függetlenül olyan feldúsult ásványok, ásványtárulások, melyek fizikai | 4. Anhidrit (CaSO4) | Olyan anhidrit (CaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelynek anhidrit tartalma eléri vagy meghaladja a 60%-ot. | 1940 | 3 000 | Ft/m3 | ||||
| 96 | eljárással a befogadó kőzetből kinyerhetők. | 5. Gipsz tartalmú anhidrit – anhidrit tartalmú gipsz | Olyan gipsz (CaSO4x2H2O) és anhidrit (CaSO4) ásvány tartalmú nyersanyag, amelyben a gipsz és anhidrit együttes tartalom eléri, vagy meghaladja a 60%-ot. | 1950 | 2 000 | Ft/m3 | ||||
| 97 | 6. Timsók | Szulfátokban (linarit-alunit félék) gazdag, különböző mértékű kőzet-átalakulási termékek. | 1960 | 5 000 | Ft/m3 | 6900 Termálsó | ||||
| 98 | 1. Feketekőszén | Olyan közepes szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe és karcolata fekete, szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitreflexió értéke 0,60%–2,00% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 80–93%, égéshője 24,0 MJ/kg. (Qsdaf) | 2010 | 12 000 | Ft/m3 | 900 Feketeszén | ||||
| 99 | 11. Kőszenek Növények levegőtől elzárt bomlásával, a betemetődést | 2. Barnakőszén (szubbitumenes kőszén) | Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe fekete vagy barna, karcolata barna. Szárazanyagra számított hamutartalma 50%-nál kisebb, vitrinitre flexió értéke 0,30–0,60% közötti, elemi szén (karbon) tartalma 65–80%, égéshője 16,0–24,0 MJ/kg. (Qsdaf) | 2020 | 11 000 | Ft/m3 | 900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei kivételével | |||
| 100 * | követő hő és nyomás hatására keletkezett, éghető üledékes kőzet. | 3. Lignit | Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (Ad) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35–50%, összes nedvességtartalma (Wtl) kisebb, mint 35% és égéshője (Qsd) 14–16 MJ/kg. | 2030 | 8 000 | Ft/m3 | 900 Barnaszén a Borsodi és Nógrádi medence kőszenei | |||
| 101 | 4. Lignit II. (ortho-lignit) | Olyan alacsony szénültségű kőszén – beleértve a kőszénhez adszorbtíve kötött metán (CH4) tartalmat is –, amelynek színe világosbarnától a feketéig változhat a típustól függően, felismerhetők a növényi maradványok. Szárazanyagra számított hamutartalma (Ad) 50%-nál kisebb, elemi szén (karbon) tartalma (Ctd) 35–50%, összes nedvességtartalma (Wtl) 35%-nál nagyobb és égéshője (Qsd) kisebb, mint 14,0 MJ/kg. | 2040 | 5 400 | Ft/m3 | 900 Lignit | ||||
| 102 | 1. Kőolaj | A szénhidrogéntelep kezdeti rétegnyomáson és hőmérsékleten folyékony halmazállapotú szénhidrogének. A szénhidrogének technikai normál állapoton (15 °C, 0,1 MPa) stabil (állandósított) cseppfolyós része. Általában sötétbarna, barnásfekete (zöld árnyalatú), folyékony vagy félszilárd halmazállapotú, víznél kisebb sűrűségű, viszonylag sok illó anyagot tartalmazó, főleg szénhidrogénekből álló elegy, amelyben a hidrogén és szénatomok molekulaszerkezete igen változatos. Általában található benne kén-, nitrogén- vagy oxigén vegyület, nyomelemek és némi víz. A kőolaj tartalmazhat gázt, folyékony vagy szilárd halmazállapotú összetevőket az olaj típusától (minőségétől), illetve a nyomás és hőmérsékleti körülményektől függően. | 2110 | E = 119420 *k–K1*I ahol E= a kőolaj – bányajáradék szempontjából figyelembevett – értéke (Ft/t) k = P1 * 7,55 * d1 / P0 * 7,55 *d0 P1 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) bevallási időszak (hónap) napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga P0 = a Platt’s Oil Market Wire Brent (Dtd) 2007. december hónap napi árainak (USD/bbl) számtani átlaga 7,55= USD/bbl ár és az USD/t ár viszonyszáma d1 = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/USD d0 = az MNB devizaárfolyamainak 2007. december hónapra vonatkozó számtani átlaga Ft/USD K1 = fajlagos előkészítési költség 10 000 Ft/t I = korrekciós tényező évenként az előző évi ipari – élelmiszer nélküli – belföldi értékesítés árindexével növekszik. Az I értéke 2008. évben 1,06. | Ft/t | 9010 Kőolaj | ||||
| 103 * | 12. Szénhidrogén tartalmú nyersanyagok A kőolaj és a szénhidrogén- földgáz. Összefoglaló elnevezése: szénhidrogén. | 2. Konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz | A szénhidrogéntelep kezdeti nyomásán és hőmérsékletén gáz- és cseppfolyós halmazállapotú, szénhidrogén alapú gázok elegyének technikai normál állapoton (15 °C. 0,1 MPa) gáz halmazállapotú része. Idetartozik a földgáz technikai normál állapoton folyékony (állandósított) része (kondenzátum, gazolin), amelyet átszámítással kell a kútfejen termelt gázmennyiségben szerepeltetni. Összetételében könnyű paraffin szénhidrogénekből (főleg CH4) álló, gyakran CO2-t és N2-t, esetleg H2S-t, és nemes gázokat tartalmazó gáz. A konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz másodlagos migráció révén kerül a felhalmozódás helyére, ahol a sűrűség szerint elkülönült szénhidrogének (földgáz, kőolaj) normál porozitású és permeabilitású rezervoár-kőzetekben helyezkednek el, és hagyományos technológiával kitermelhetők. A földgáz összetételében a nem éghető gázok aránya nem éri el a 30 térfogat %-ot. | 2120 | E = p × d – K2 × I ahol E = a szénhidrogén földgáz – bányajáradék szempontjából figyelembe vett – értéke (Ft/MWh) p = a GTFTX00 szimbólumú Platts Dutch TTF Day ahead földgáz jegyzésár bevallási időszakra elérhető napi záró jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh) + 1,05 EUR/MWh számtani átlaga + 1,05 EUR/MWh d = az MNB devizaárfolyamainak bevallási időszakra (hónap) vonatkozó számtani átlaga Ft/EUR K2 = fajlagos előkészítési költség 260 Ft/MWh I = korrekciós tényező, amely évenként az előző évi ipari – élelmiszer nélküli – belföldi értékesítés árindexével változik. Az I értéke a 2008. évben 1,06. | Ft/MWh | 9020 Konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz | |||
| 104 * | 3. Nem konvencionális eljárással termelhető szénhidrogén földgáz (medence- központú gáz) | Olyan szénhidrogén földgáz, amelynek fizikai-kémiai paraméterei megegyeznek a konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgázéval (kód: 2120), de a keletkezés helyén, az anyakőzetben található, azaz (még) nem zajlottak le a migrációs folyamatok, és a fázisok hidrodinamikai törvények szabályozta szétválása sem történt meg. Ezért nevezik „folyamatos telítettségű” vagy „nem-hidrodinamikus” telepnek is. A rezervoár nagyon alacsony permeabilitású, hagyományos technológiával nem termelhető (hatékony stimuláció szükséges), illetve kinyerése növelt hatékonyságú eljárásokat igényel. | 2130 | 9030 Nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz | ||||||
| 104/a * | 3/a. Kísérőgáz | A földkéregből kitermelt + 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű folyékony halmazállapotú anyagból kinyerhető éghető, oldott gázok. | 2131 | |||||||
| 105 * | 4. Inert földgáz | A föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló olyan ásványi nyersanyag, amelynek összetételében, a nem éghető gázok aránya eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot, de nem soroljuk ide a vízgőzt. | 1. Szénhidrogén tartalmú inert földgáz | Olyan szénhidrogén tartalmú földgáz, amelynek inert gáz tartalma eléri vagy meghaladja a 30 térfogat %-ot. | 2141 | 9040 Magas inert gáz tartalmú szénhidrogén földgáz | ||||
| 106 * | 2. Széndioxid földgáz | Olyan inert földgáz, amely CO2 tartalma legalább 60%, és fűtőértéke nem éri el a 12 MJ/m3-t. | 2142 | 3 900 | Ft/Em3 | 9400 Széndioxid földgáz | ||||
| 107. * | 13. Geotermikus energia A földkéreg belső energiája | 1. Geotermikus energia | A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható, a geotermikus energiahordozók közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával. | 2211 | 2000 | Ft/GJ | 2100 Geotermikus energiahordozó kitermelésével nyert geotermikus energia 2200 Hőközvetítő anyag recirkulációjával nyert geotermikus energia | |||
| 108. * | ||||||||||
| 109. * | 14. Egyéb nyersanyagok | 1. Vegyes, kevert nyersanyagok | Azon ásványi (nyers) anyagok, melyek vegyes, kevert összetételük révén az 1–101. sorszám egyikébe sem sorolhatók be. | 1. Kevert ásványi nyersanyag I. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41–45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. | 2311 | Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték | Ft/m3 | ||
| 110. * | 2. Kevert ásványi nyersanyag II. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 34., 36., 41–45. és 63. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. | 2312 | 660 | Ft/m3 | 0000 Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok | ||||
| 111. * | 3. Kevert ásványi nyersanyag III. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3–33., 35., 37–40., 46–62., 64–76. és 92–97. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza. | 2313. | Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték | Ft/m3 | |||||
| 112. * | 4. Kevert ásványi nyersanyag IV. | Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a melléklet 3–33., 35., 37–40., 46–62., 64–76. és 92–97. sorában szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. | 2314. | 660 | Ft/m3 | 0000 Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok | ||||
| 113. * | 15. Felszín alatti vizekben természetes módon oldott állapotban előforduló nyersanyagok Olyan kémiai elemek vagy vegyületek, melyek az elsődlegesen szilárd állapotban előforduló kőzetek és ásványok természetes oldódása révén kerülnek a felszín alatti vizekbe. | 1. Fémek | Felszín alatti vizekben oldott állapotban megtalálható fémes elemek. A fémek bármilyen forráskőzetből származhatnak, nem csak ércekből. | 3010 | Li = 45 570 Ft/kg U = 29 700 Ft/kg | Ft/kg | ||||
1. A bányavállalkozó által benyújtott bányajáradék önbevallás
1.1. * A 8/A. § (1) bekezdés h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:
| bányajáradék vetítési alapja = | kitermelt vagy kinyert mennyiség | |
| (m3, t, kg, illetve MWh) × fajlagos érték (Ft/m3, Ft/t, Ft/kg, illetve Ft/MWh) |
1.2. * A 8/A. § (1) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék-értéket a következő képlettel kell meghatározni:
bányajáradék értéke = bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban
2. Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.
2.1. * A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:
| t/2 °C = | kútfejen mért hőmérséklet (°C) – 30 (°C) 2 | ||
2.2. * A 8/A. § (3) bekezdés e) pontjában előírt kinyertenergia-mennyiséget a következők szerint kell megállapítani:
a) termálvízből kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) × t/2 (°C) × 0,004186 GJ/m3 °C,
b) hőközvetítő anyagból kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) × t/2 (°C) × energiahordozó fajhője GJ/m3 °C.
