A Kormány az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. § (4) bekezdésében, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott azon bírósági ügyintézőkre terjed ki, akik polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi ügyekben, valamint büntetőügyekben ítélkező bíró vagy tanács mellé, továbbá igazgatási ügyben eljáró bírósági vezető (a továbbiakban együtt: bíró) mellé kerültek beosztásra.
2. § A bírósági ügyintéző az egyéb jogszabályokban rögzített feladatai mellett az e rendeletben meghatározott feladatokat láthatja el.
3. § A bírósági ügyintéző a bíróság előtti peres és nemperes eljárásokban tárgyaláson (meghallgatáson) kívül jár el.
4. § (1) A bíró az ügyet - az intézkedésnek az ügyiratra történő feljegyzése mellett - a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja.
(2) A bírósági ügyintéző a bírónak az ügyiratra feljegyzett utasításának, utasítás módosításának megfelelően jár el.
(3) A bírósági ügyintéző kérheti az utasítás pontosítását vagy az üggyel kapcsolatban egyéb állásfoglalás adását.
5. § (1) A bírósági ügyintéző az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott, a bíró utasításának megfelelően önállóan eljárva, önálló aláírási joggal rendelkezve meghozott végzések és megtett intézkedések mellett, a bíró utasításának megfelelően elkészíti a nem az ügy érdemében hozott, a bíró által megjelölt egyéb határozatok és intézkedések tervezetét.
(2) A bírósági ügyintéző a bíróság egyes eljárási cselekményei során - erre irányuló bírói utasítás esetén - jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el. A jegyzőkönyvvezetésre adott bírói utasítást az ügyiratra nem kell feljegyezni.
6. § A bírósági ügyintéző egyéb - a bíróságon foglalkoztatott - igazságügyi alkalmazott által ellátható feladatokat is elvégezhet, ha az ezekre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott képesítési és egyéb feltételeknek megfelel.
7. § (1) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban
a) hiánypótlásra felhívó,
b) keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés i) és j) pontja alapján elutasító,
c) igazolási kérelmet a Pp. 106. § (2)-(3) bekezdése alapján elutasító,
d) idéző,
e) ügygondnokot kirendelő,
f) a bizonyítási eljárással járó költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeg bíróságnál történő előzetes letételére kötelező,
g) költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonásáról szóló,
h) perköltségbiztosíték összegéről rendelkező,
i) az ítélet és az eljárást befejező végzés kézbesítésének esetét kivéve, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a Pp. 106. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel elutasító,
j) tolmács kirendelésére vonatkozó,
k) az eljárás szünetelését megállapító,
l) az eljárás félbeszakadását a Pp. 111. § (2)-(4) bekezdése alapján megállapító,
m) a bírósági ügyintéző által meghozott végzések tekintetében kijavító és kiegészítő,
n) a bírósági ügyintéző által meghozott, a Pp. 227. § (2) bekezdésében meghatározott, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó
végzést hozhat.
(2) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül
a) iratokat szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől,
b) iratokat küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,
c) állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása iránt,
d) a perbehívottat értesítheti a beavatkozás lehetőségéről,
e) tájékoztatást adhat arról, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó fél számára milyen feltételek mellett rendelhető el a hirdetményi kézbesítés,
f) hirdetményi kézbesítést rendelhet el,
g) külföldre történő kézbesítéshez szükséges intézkedéseket tehet,
h) megteheti a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a kézbesítési vélelem beállásakor szükséges intézkedéseket,
i) az eljárásban részt vett személyek meghallgatásán kívül megteheti az elveszett (megsemmisült) iratok pótlása iránti intézkedéseket,
j) intézkedhet a jogerő megállapítása és a félnek erről való értesítése tárgyában,
k) intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és ügygondnoki díj kiutalása tárgyában,
l) intézkedhet a végzés elleni fellebbezés másodpéldányának a fellebbező fél ellenfelének történő megküldése iránt, egyben felhívhatja a fellebbező fél ellenfelét a fellebbezésre vonatkozó észrevételek megtételére,
m) az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,
n) az iratokat felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztheti a Legfelsőbb Bírósághoz, és értesítheti a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével.
8. § (1) A bírósági ügyintéző a gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.
(2) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, a bírósági ügyintéző jogosult az erről szóló végzést meghozni, és annak megküldésével haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrkapitányságot.
9. § A bírósági ügyintéző közigazgatási perben a Pp. 331. § alapján megküldheti a keresetlevelet a közigazgatási szervnek.
10. § (1) A bírósági ügyintéző másodfokon a peres eljárásban a 7. § (1) bekezdés a) és c)-n) pontjaiban meghatározott végzést hozhat.
(2) A bírósági ügyintéző másodfokon a peres eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül a 7. § (2) bekezdés a)-c), e)-g) és i)-l) pontjaiban meghatározott feladatokat láthatja el, továbbá intézkedhet a fellebbezési ellenkérelemnek, illetőleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányának a fellebbező fél számára történő kézbesítése iránt, valamint az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.
11. § A bírósági ügyintéző a 7. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott végzéseket abban az esetben hozhatja meg, ha a bírói utasítás a döntés valamennyi tartalmi elemére kiterjed.
12. § (1) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat
a) a fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 316. § (3) bekezdésében és 320. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével,
b) a bírósági letéti eljárásban,
c) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,
d) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása iránti eljárásban,
e) a gondnokoltak jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban,
f) a választottbírósági határozatok jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban.
(2) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult
a) az egyesületek, a társadalmi szervezetek, valamint a sportági szakszövetségek jogi személyiséggé nyilvánított szervezeti egységeinek nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásban,
b) az alapítvány - a közalapítvány és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. §-ában foglaltak alapján létrehozott alapítvány kivételével - nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,
c) az európai területi együttműködési csoportosulásban való részvétel jóváhagyása iránti eljárásban,
d) az európai területi együttműködési csoportosulás nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,
e) a jogtanácsosi névjegyzék vezetésével (bejegyzés, törlés, változások bejegyzése) kapcsolatos eljárásban.
(3) A bírósági ügyintéző a holtnak nyilvánítási eljárásban, a holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásban, továbbá a halál tényének megállapítására irányuló eljárásban első fokon eljárhat - kivéve, ha bizonyítás felvételére vagy az érdekeltek meghallgatására kerül sor -, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult.
13. § A bírósági ügyintéző a csődeljárásban első fokon jogosult
a) az eljárást megszüntető végzés közzétételének elrendelésére;
b) az eljárás megszüntetésére, ha
ba) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
bc) nincs meg a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése.
14. § A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban első fokon jogosult
a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;
b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha
ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
bb) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
bc) az adós, illetőleg a kérelmező vagy a Cstv. 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik,
bd) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el;
c) 30 nap haladékot biztosítani az adós részére a tartozás kiegyenlítésére;
d) felhívni az adós vezetőjét a Cstv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
15. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: Tv.) alapján a bírósági ügyintéző első fokon jogosult
a) a pénzügyi gondnok jelentésének az önkormányzat és a hitelező részére történő megküldésére;
b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha
ba) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,
bb) a bejelentő a hiánypótlásra visszaadott kérelmet 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,
bc) a polgármester a képviselő-testület felhatalmazása nélkül járt el, kivéve, ha a polgármester a Tv. 5. § (2) bekezdése szerint kezdeményezte az eljárást, vagy
bd) a hitelező a Tv. 7. §-ában meghatározott időtartam előtt kezdeményezte az eljárást;
c) a Tv. 22. § (1) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében írt határidőket meghosszabbítani;
d) a helyi önkormányzat és a hitelező kifogásait hiánypótlásra visszaadni.
16. § A nemperes eljárások során a 7. § és a 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
17. § A nyomozási bíró utasítása alapján a bírósági ügyintéző, ha az ülésen jegyzőkönyvvezetőként vett részt, elkészítheti a különösen védett tanú kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 213. § (2) bekezdése szerint.
18. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (5) bekezdése alapján az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratok hirdetményi úton történő kézbesítése iránt intézkedhet.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alapján a hivatalos iratot az érintett személy részére személyesen is kézbesítheti, illetőleg az érintett személy a hivatalos iratot a bírósági ügyintézőtől a bíróságon is átveheti.
19. § A bírósági ügyintéző a Be. 70/B. § alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot készíthet és adhat ki.
20. § (1) A bírósági ügyintéző állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett a Be. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján.
(2) A bírósági ügyintéző a bírósági ügyvitel szabályai szerint jogosult iratok megküldésére más bíróság, ügyész, nyomozó hatóság és más hatóság számára. A bírósági ügyintéző megkeresheti a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot és más hatóságot iratok megküldése és a megküldött iratok visszaküldése iránt.
21. § (1) A bírósági ügyintéző az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében a Be. 73. § alapján a terhelt vagy a tanú lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.
(2) A bírósági ügyintéző a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg. A bírósági ügyintéző a terhelt vagy a tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére.
22. § A bírósági ügyintéző a folyamatban lévő ügyet az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak az egyesítés megfontolása érdekében megküldheti a Be. 265. § (1) bekezdése alapján.
23. § A bírósági ügyintéző a másodfokú bírósági eljárásban jogosult
a) a Be. 358. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni az első fokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 358. § (1) bekezdés d) pontja alapján,
c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 358. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
24. § A bírósági ügyintéző a harmadfokú bírósági eljárásban jogosult
a) a Be. 390. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,
b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 390. § (1) bekezdés d) pontja alapján,
c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a harmadfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a harmadfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 390. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
25. § A bírósági ügyintéző a perújítási eljárásban jogosult az alapügy iratainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 412. § (1) bekezdése alapján.
26. § A bírósági ügyintéző a felülvizsgálati eljárásban jogosult
a) a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a jogosultnak észrevételezésre megküldeni a felülvizsgálati indítványt, valamint az ügyész nyilatkozatát a Be. 422. § (4) bekezdése alapján,
b) a terhelt és védője részére észrevételezésre megküldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészi nyilatkozatot a Be. 422. § (4) bekezdése alapján,
c) a magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak észrevételezésre megküldeni a Be. 422. § (2) és (4) bekezdése alapján.
27. § A bírósági ügyintéző a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban jogosult a terheltnek és a védőnek észrevételezésre megküldeni a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt a Be. 434. § (3) bekezdése szerint.
28. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 528. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján értesítheti az ügyészt, ha az ügyész a tárgyalásnak a vádlott távollétében való megtartását indítványozta, és a vádlott tartózkodási helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté vált, illetőleg a külföldön tartózkodó vádlott hazatért.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 529. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján tájékoztathatja az ügyészt, ha a vádlottal szemben az elfogatóparancs kibocsátása nem vezetett eredményre.
(3) A bírósági ügyintéző a Be. 532. § (2) bekezdése alapján felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő folytatását, ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a bíróság a büntetőeljárás felajánlását nem tartja indokoltnak.
29. § A bírósági ügyintéző a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 565. § (2) és (4) bekezdése alapján az ügyész és az idegenrendészeti hatóság nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.
30. § A bírósági ügyintéző a pártfogó felügyelet utólagos elrendelésére irányuló eljárásban a Be. 567. § (2) bekezdése alapján az ügyész indítványának beszerzése iránt intézkedhet.
31. § A bírósági ügyintéző a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 577. § (3) bekezdése alapján az ügyész nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.
32. § A bírósági ügyintéző jogosult a büntetés-végrehajtási bíró utasítása alapján az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni a Be. 590. § (3) bekezdése szerint. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.
33. § A bírósági ügyintéző jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására irányuló eljárásban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedni a Be. 591. § (4) bekezdése szerint.
34. § A bírósági ügyintéző a kegyelmi eljárásban jogosult
a) a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 597. § (5) bekezdése alapján,
b) a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat és a kegyelmi kérelmet az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 598. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
35. § A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendeletben meghatározott értesítőlapok kiállítására és aláírására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.
36. § A bírósági ügyintéző jogosult a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM-IM együttes rendeletben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartás részére történő bírósági adatközléshez szükséges adatlapok kiállítására és aláírására.
37. § (1) A bírósági ügyintéző jegyzőkönyvbe foglalhatja a jogi képviselő által nem képviselt félnek a polgári eljárást kezdeményező keresetét vagy kérelmét, valamint a per megindítását megelőző kérelmét.
(2) Ha törvény alapján a fél a folyamatban lévő polgári peres és nemperes eljárások során szóbeli kérelmét jegyzőkönyvbe mondhatja, a bírósági ügyintéző jogosult a jegyzőkönyvet felvenni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetében a bírósági ügyintéző köteles a felet a szükséges tájékoztatással ellátni.
38. § A bírósági ügyintéző jegyzőkönyvbe foglalhatja a Be. 172. § (2) bekezdése és a Be. 497. § (1) bekezdése alapján a bíróságon tett feljelentést.
39. § A bírósági ügyintéző ellátja az igazságügyi szolgálati jogviszonyából eredő, a bírósági vezető által meghatározott egyéb feladatokat, így különösen előkészítheti a bírósági vezető által meghatározott statisztikai jelentéseket, elvégezheti a külön törvény alapján a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteendő bírósági határozatoknak a közzétételt megelőző anonimizálását.
40. § Ez a rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
41. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a bírósági ügyintézők által polgári, gazdasági, és munkaügyi ügyszakban ellátható feladatokról szóló 210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet,
b) a bírósági ügyintézők által a büntetőügyekben ellátható feladatokról szóló 34/2003. (III. 27.) Korm. rendelet,
c) a bírósági ügyintéző által a büntetőügyekben ellátható feladatokról szóló 34/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 153/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet,
d) a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés q) pontja.
