A jogszabály mai napon ( 2024.03.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, 27. § (1) bekezdésének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Területrendezési hatósági eljárások

1. § (1) Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető

a) *  településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolása hiányában a kiemelt térségi vagy vármegyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak és az egyedi építmények települési mélységű pontosítására (a továbbiakban: pontosítás);

b) * 

c) *  a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben nem szereplő, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban: beillesztés);

d) *  a településrendezési terv készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére * 

da) *  a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, az ökológiai hálózat magterületének övezetében és az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében,

db) *  a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben foglalt kiemelt térségek területi hatálya alá tartozó települések közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen,

dc) *  a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvénybe foglalt Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT) területi hatálya alá tartozó ökológiai hálózat magterületének övezetében történelmi sportterületen

(a továbbiakban együtt: beépítésre szánt terület kivételes kijelölése);

e) *  az országos, a kiemelt térségi vagy a vármegyei területrendezési tervben nem szereplő, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez (a továbbiakban együtt: országos jelentőségű elem beillesztése);

f) *  a BATrT területi hatálya alá tartozó településen a területcseréhez (a továbbiakban: területcsere);

g) *  a településrendezési tervnek a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (a továbbiakban: összhang igazolása), amennyiben a területrendezési terv elfogadása előtt jogszerűen elfogadott településrendezési terv szerinti építési övezet, övezet nincs összhangban a területrendezési terv térségi szerkezeti tervében kijelölt térségi területfelhasználási kategóriával.

(2) * 

(3) *  Az atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezeték elemei beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosításához akkor szükséges, ha

a) az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét,

b) *  az a villamos energiáról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szerepel,

c) *  az a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben vagy a szállítási rendszerüzemeltető működési engedélyében szerepel, vagy

d) az a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítóvezeték kivételével szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére irányul.

(4) *  Az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel.

A területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat

2. § (1) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítésének célja a területrendezési javaslatok és döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása.

(2) *  Területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat csak a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy irányításával készíthető el.

(3) *  Az 1. § (1) bekezdés c)-f) pontjában foglalt területrendezési hatósági eljárások tárgyát képező tevékenységekre vonatkozóan az e rendeletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni.

(4) *  A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során a beillesztésre, a beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, az országos jelentőségű elem beillesztésére, valamint a területcserére vonatkozó javaslat terület-, illetve településrendezési kihatásait össze kell vetni a hatályos területrendezési tervvel.

(5) A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(6) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített környezeti hatástanulmány az 1. számú melléklet II. b) pontjában meghatározott környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzésnek minősül.

A területrendezési hatósági eljárás megindítása

3. § (1) *  A területrendezési hatósági eljárás az

a) *  1. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az 1. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában, valamint az 1. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetben a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat, több település érintettsége esetén a megállapodásukban kijelölt önkormányzat, a vármegyei önkormányzat,

b) *  1. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pontjában foglalt esetben a BATrT területi hatálya alá tartozó települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat,

c) *  1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a beruházó az érintett vármegyei vagy települési önkormányzat egyetértésével

kérelme alapján indul.

(2) *  Az 1. § (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában foglalt esetben állampolgári megkeresésre az illetékes állami főépítész az eljárás megindítását javasolhatja az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél.

(3) *  Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet „térségi területfelhasználási engedély kérelem” formában az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

(3a)-(3c) * 

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát és rövid összefoglaló indoklását, a kérelemben be kell mutatni a várható területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásokat, továbbá a kérelemhez csatolni kell a(az) * 

a) pontosításra irányuló kérelem esetén a területrendezési terv másolatának megfelelő részletét az azonosítandó tervi elemek megkülönböztetésével és a pontosításra vonatkozó - szükség szerint a terv méretarányához igazodó pontosságú rajzi - javaslattal;

b) *  beillesztésre irányuló kérelem esetén

ba) az érintett területrendezési terv (tervek) módosításra vagy kiegészítésre kerülő másolatának részletét az eredeti és a módosítani kívánt tervi elemek megkülönböztetésével,

bb) * 

c) *  beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére irányuló kérelem esetén

ca) *  a hatályos településrendezési terv másolatának megfelelő részletét,

cb) *  a településrendezési terv tervezetét a beépítésre szánt területként kijelölni kívánt terület rajzi munkarészeken történő térbeli meghatározásával,

cc) * 

cd) *  a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó ökológiai hálózat magterületének övezetében a beépítésre szánt terület kijelölésével érintett történelmi sportterületen a ca) és cb) alpontban foglaltakon túl annak bizonyító erejű dokumentumait, hogy a terület megfelel a történelmi sportterület a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben szereplő meghatározásnak;

d) *  területcserére vonatkozó kérelem esetén a c) pont ca) alpontjában foglaltakon túl

da) a BATrT Szerkezeti Terve területcserével érintett részleteinek másolatát,

db) *  a településrendezési terv tervezetét a települési térség kiterjedése bővítésének és ennek ellentételezésére más területfelhasználási kategória egyidejű csökkentésének térbeli meghatározásával,

dc) annak igazoló számítását, hogy a területcsere során a települési térség területének nagysága a település közigazgatási területén nem változik;

e) *  országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó kérelem esetén

ea) *  az Országos Területrendezési Tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén az Országos Területrendezési Terv, a kiemelt térség területrendezési tervében nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a kiemelt térség területrendezési terve, a vármegyei területrendezési tervben nem szereplő országos jelentőségű elem beillesztése esetén a vármegyei területrendezési terv másolatának részletét a beillesztendő tervi elem feltüntetésével,

eb) * 

f) *  összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén

fa) *  a településrendezési terv megfelelő részletének másolatát,

fb) az érintett területrendezési terv megfelelő részletének másolatát, valamint

fc) *  a jogszerűen elfogadott településrendezési terv készítésére vagy módosítására irányuló eljárás folyamatának rövid összefoglalóját, különös tekintettel az eljárás egyeztetésében részt vevőkre és az esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségekre;

g) * 

(4a) *  Országos jelentőségű elem beillesztése az Országos Területrendezési Tervbe, az érintett kiemelt térségi területrendezési tervbe vagy tervekbe, valamint az érintett vármegyei területrendezési tervbe vagy tervekbe egy területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető.

(4b) *  Az 1. § (1) bekezdés szerinti eljárások esetén igazolni kell, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) a kérelem benyújtását megerősítette, több települési önkormányzat érintettsége esetén az érintett önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) a kérelem benyújtását megerősítették és az érintett települési önkormányzatok nevében eljáró önkormányzat kijelölésére vonatkozó, települési önkormányzatok közötti megállapodást megkötötték.

(5) *  Ha az ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal, a (4) bekezdésben meghatározott tartalmú kérelmet - postai úton vagy személyes átadás útján - írásban kell benyújtani egy papíralapú példányban és tíz - az összhang igazolására vonatkozó kérelem esetén két - példányban elektronikus adathordozón. Ha a papíralapú kérelem és az elektronikus adathordozón benyújtott kérelem szövege egymástól eltér, a papíralapú kérelem szövegét kell hitelesnek tekinteni.

(6) *  A területével érintett fővárosi kerületi, fővárosi, megyei jogú városi és vármegyei önkormányzat, valamint az illetékes, de eljáró hatóságként nem kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a területrendezési hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(7) *  Az eljáró hatóság legfeljebb két ízben hívhatja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.

A területrendezési hatósági eljárás folyamata

4. § (1) *  A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén, vizsgálja az ott meghatározott szakkérdést.

(1a) * 

(1b) * 

(2) * 

(3) *  Az eljáró hatóság az eljárás során vizsgálja, hogy a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot az arra a területrendezési tervezési jogosultságról szóló kormányrendelet alapján jogosult személy irányításával készítették el.

(4) *  Az eljáró hatóság az összhang igazolására irányuló eljárás során a területrendezési tervekkel való összhang megállapítása körében vizsgálja, hogy a településrendezési tervben kijelölt, az eljárás tárgyát képező építési övezet, övezet nem akadályozza vagy lehetetleníti el a területrendezési tervben meghatározott műszaki infrastruktúra-hálózat elemének vagy egyedi építménynek a kialakítását.

(4a) *  A térségi területfelhasználási engedélykérelmet - az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelem kivételével - harminc napon belül kell elbírálni. Az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelmet huszonegy napon belül kell elbírálni.

(4b) *  Az eljáró hatóság döntését kizárólag írásban közölheti.

(5) *  Térségi területfelhasználási engedéllyel megállapított területfelhasználási kategória és övezeti határ, műszaki infrastruktúra-hálózat és egyedi építmény az alacsonyabb szintű területrendezési tervekben vagy településrendezési tervben a magasabb szintű terv előzetes módosítása nélkül szerepeltethető.

(6) *  A térségi területfelhasználási engedély az engedélynek megfelelő rendezési terv elkészültéig, de legfeljebb 5 évig hatályos. A engedély hatályossága kérelemre további egy évvel meghosszabbítható.

5. § *  A térségi területfelhasználási engedély iránti kérelem egy példányát meg kell küldeni, valamint a kérelem tárgyában hozott határozatot közölni kell a Dokumentációs Központtal, továbbá a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

7. § * 

8. § *  E rendelet 1. § (1) bekezdése a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez

A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat során le kell határolni a hatásterületet, azt a földrajzi területet, amelyre a területrendezési hatósági eljárás tárgyát képező létesítmény vagy tevékenység környezeti, társadalmi és gazdasági hatást gyakorol, továbbá össze kell hasonlítani a területrendezési terv eredeti változatát és az attól eltérő javaslatot (új változatot), ennek során be kell mutatni:

a) az új változat leírását és annak következtében szükségessé váló változtatásokat (eltéréseket és azok mértékét) a területrendezési terv szerkezeti tervében és annak hatásait a térségi övezetekre;

b) az új változat következtében várható változásokat az érintett térség környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyaiban;

c) a fennmaradó konfliktusokat és ezek feloldására, illetve kezelésére tett javaslatokat;

d) az új változat következtében várhatóan fellépő káros hatások elkerülését szolgáló intézkedésekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat.

2. * 

3. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja.

4. *  A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a területrendezési terv vagy településrendezési terv méretarányának megfelelően megkövetelhető mélységben kell elvégezni.

II. Részletes követelmények

a) A kérelemben szereplő javaslatok területrendezési szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt területrendezési célokra és összefüggésekre;

- a területfejlesztés céljai elérésének térbeli-fizikai feltételeire;

- az érintett települések rendezésére, térbeli fejlődési lehetőségeikre.

b) *  A kérelemben szereplő javaslatok környezeti és környezet-egészségügyi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a levegőre (levegőminőség, porszennyezés, zaj- és rezgésszint);

- a talaj minőségére, a víz- és a szélerózióra, valamint a földtani veszélyforrásokra;

- a hulladékgazdálkodás helyzetére;

- a termőföld mennyiségére;

- a földtani veszélyforrásra és ásványvagyonra;

- a vízre (árvíz és belvíz, felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége);

- az élővilágra (védett természeti területek, Natura 2000 területek, biológiailag aktív felületek aránya, ökológiai hálózat szerkezete és működése, biodiverzitás);

- az élettelen természeti értékekre (földtani feltárásokra, barlangokra, felszínformákra, forrásokra, víznyelőkre);

- az erdőre (erdők rendeltetése, természetessége, károsító hatások);

- a tájra (tájszerkezet, tájjelleg változása, tájhasználati érték növelő vagy csökkentő hatás);

- az épített környezetre (településszerkezet);

- a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet).

c) A kérelemben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi kapcsolatok rendszere, társadalmi mobilitás);

- a foglalkoztatásra és megélhetésre;

- a szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire;

- a népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére;

- a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére.

d) A kérelemben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok hatását:

- a településszerkezetre (területek rendeltetésének változása, vagy használatának korlátozása, területi fejlődés térbeli korlátai);

- természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai);

- az ipar térbeli szerkezetére;

- a mezőgazdaságra;

- az idegenforgalomra;

- a térség vagy település eltartó képességére és versenyképességére;

- a műszaki infrastruktúrára (elérési távolságok és idők, nagyberuházások kivitelezési költségeit befolyásoló tényezők mint például domborzati és geotechnikai viszonyok, műtárgyak);

- az ingatlanérték alakulására.

e) *  A kérelem rajzi melléklete(i) a vonatkozó területrendezési terv(ek) hitelesített másolatának vagy a digitális adatbázisának felhasználásával készítendő(k) el a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §-ában foglaltak szerint.

2. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések

A B
1. Vizsgálat feltétele Vizsgálandó kérdés
2. Minden eljárásnál A területrendezési tervekben rögzített környezetvédelemi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozás, továbbá a környezet, természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített követelmények érvényesülése.
3. *  Térségi szerepű összekötő út és egyéb mellékút pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Térségi kerékpárút-hálózat pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Térségi logisztikai központ pontosítási és beillesztési eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása.
4. Minden eljárásnál. A területrendezési tervekben rögzített régészeti örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos szabályozás, továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek érvényesülése.
5. Minden eljárásnál. Erdő esetében a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása.
6. Azoknál az eljárásoknál, amelyek a termőföldet érintik. A termőföld mennyiségi védelme.
7. * 
8. *  Erőmű pontosítási és beillesztési eljárásánál.
A 132 kV-os elosztóhálózat pontosítási és beillesztési eljárásánál.
A műszaki-biztonsági követelmények érvényesítése.
9. Minden eljárásnál. Környezet-egészségügyi követelmények érvényesítése.

3. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez *