A Kormány
az 1–2. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában és 21/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3–14. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3)–(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv kijelölése tárgyában a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv kijelölése tárgyában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25–26. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés c) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 27. § tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. § tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (2) bekezdés b)–c), g) pontjában, 175. § (3) bekezdés a)–b), d)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3) bekezdésében és 175. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés b) pontjában, 175. § (2) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a 175. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 33. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 34. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban (a továbbiakban: járási hivatal) integrált ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: kormányablak) működtet.
(2) A kormányablak a 3–8. § szerinti eljárások során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – országos illetékességgel jár el.
(3) Az 1. melléklet 1., 3., 4., 5 és 12. pontjában meghatározott, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben az a kormányablak jár el, amelynek területén az ügyfél lakcíme található.
(4) Hivatalból indult eljárásra az a kormányablak az illetékes, amelyet működtető járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a járási hivatal illetékességi területén több kormányablak is működik, az eljárásra a járási hivatal által a járási hivatal törzshivatala ügyrendjében meghatározott kormányablak az illetékes.
2. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ügyek tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3–4. §-ában meghatározott szerv gyakorolja.
(2) A kormányablakok működésének szakmai irányítását a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter – az informatikai vonatkozású kérdéskörökben az e-közigazgatásért felelős miniszter, az informatikai infrastruktúra vonatkozásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével – látja el.
(3) A közigazgatás szervezéséért felelős miniszter szakmai irányítást gyakorol a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenysége felett, amelynek keretében ellátja az ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére és monitoringjára vonatkozó feladatokat.
(4) A miniszter (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) közreműködik.
3. § (1) A kormányablak az 1. mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el. Az 1. mellékletben meghatározott ügyekben azonnali ügyintézésre van lehetőség.
(2) Az 1. mellékletben meghatározott ügy akkor tekinthető azonnal intézhetőnek, amikor az ügyfél az azonnali elintézéshez szükséges valamennyi jogszabályi feltételt a kérelem benyújtásakor biztosítja.
4. § A kormányablak a 2. mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el, az eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül.
5. § (1) A kormányablakban előterjeszthetőek a 3. mellékletben meghatározott beadványok, amelyeket a kormányablak haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon további ügyintézés végett az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbít.
(2) Amennyiben a beadvány hiányos, a kormányablak tájékoztatja az ügyfelet a hiányosságokról, és amennyiben a hiányok jellege lehetővé teszi, biztosítja az azonnali javítás vagy pótlás lehetőségét. Az ügyfél kérésére a kormányablak a beadványt a hiányoktól függetlenül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(3) Az ügyfél a hiányosságok pótlását – ideértve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hiánypótlási felhívás teljesítését is – a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Amennyiben az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
(4) Amennyiben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti.
(5) A kormányablak az (1)–(3) bekezdés szerinti továbbítást elektronikus úton, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi, kivéve, ha a kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az azokról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges. A kormányablak – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – a benyújtott beadványt papír alapon is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak.
(6) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az ügyfél által benyújtott kérelem tekintetében is, amennyiben az a 3. mellékletben felsorolt ügyek valamelyikében indult hatósági eljáráshoz kapcsolódik.
(7) A kormányablak a 3. melléklet szerinti beadványokkal kapcsolatos eljárásában a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a Ket. 38/A. § (3) bekezdés b)–d) pontja nem alkalmazható.
6. § (1) A kormányablak az 1–3. melléklet szerinti ügyekben a 3–5. §-ban meghatározottak mellett az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, valamint szükség esetén segítséget nyújt az ügyfélnek a beadvány kitöltésében.
(2) A kormányablak a 4. mellékletben meghatározott ügyekben az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.
7. § A kormányablak hatósági szolgáltatásként – ahol ennek technikai feltételei adottak – az 5. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
8. § A kormányablak hivatalból jár el a 6. mellékletben meghatározott ügytípusok és intézkedések kapcsán.
9. § (1) A kormányablak a 3–8. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az ügyfél elektronikus nyilatkozatát úgy is fogadhatja, hogy az ügyfél szóban előterjesztett nyilatkozatát elektronikus úton rögzíti, majd azt az ügyfél az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.
(2) A kormányablak a 3–8. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult az ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak az ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal – a közokiratnak minősülő iratokról készült másolatok kivételével – köteles gondoskodni a papír alapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről, és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról.
(4) Az 1. és 2. melléklet szerinti ügykörökben a papír alapú iratok tárolásáról, illetve a 3. melléklet szerinti ügykörökben azon papír alapú iratok tárolásáról, amelyekről az eljáró hatósághoz csak a hiteles elektronikus másolat került továbbításra, az a kormányhivatal gondoskodik, amelyhez tartozó kormányablakban keletkezett vagy átvételre került az irat. A tárolás piaci szolgáltatás igénybevételével is biztosítható.
(5) A kormányablak 3–8. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a kormányablakok technikai feltételeit meghatározó miniszteri rendeletben megfogalmazott követelmények és feltételek szerint az informatikai üzemeltetési és szolgáltatói feladatok ellátását a KEK KH biztosítja, és ezen feladatok ellátása érdekében bevonja a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t.
10. § A 3. és 4. mellékletben foglalt ügykörök tekintetében a kormányablak kezdeményezésére az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság köteles a kormányablakkal együttműködni, és a kormányablak részére az e rendeletben foglalt feladatainak ellátásához szükséges mértékben a felvilágosítást haladéktalanul megadni a feladatellátás jogszabályszerűsége, az ügyféli jogok gyakorlásának előmozdítása érdekében.
11. § (1) A kormányablak a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti állam által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatások, valamint a Ket. 168/A–168/B. § szerinti ügyfél-regisztrációs eljárás szerveként jár el.
(2) A kormányablaknál megtehetők a Ket. 162. §-a szerinti ügyintézési rendelkezések.
12. § (1) A KIH a kormányablakban intézett és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet.
(2) A tudástár tekintetében:
a) formai hiba: a tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság;
b) tartalmi hiba: a tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma.
13. § (1) A tudástár tartalmának jogszabály-változáson alapuló módosításáért az ügykör tekintetében szabályozásra feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) a felelős. Ennek keretében a szakminiszter köteles gondoskodni
a) az új ügykörök esetében a kormányablakban való intézhetőség vizsgálatáról,
b) az új ügyköröknek a kormányablakban való intézhetősége esetében a 3–8. § szerinti ügykörszint megállapításáról,
c) az új, illetve módosult ügykörökhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának kiegészítéséről, illetve módosításáról,
d) a hatályon kívül helyezett jogszabályon alapuló ügykörökhöz kapcsolódó tudástár-tartalommal összefüggésben a hatályon kívül helyezés bejegyzéséről, valamint
e) az a)–d) ponthoz kapcsolódóan a jelen rendelet 1–6. mellékletében foglalt ügykörlista módosításáról.
(2) Amennyiben egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.
14. § (1) A tudástárba új ügykör bejegyzésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.
(2) Formai hiba észlelése esetén a formai hibát a minisztérium a szakminiszter egyidejű értesítése mellett kijavítja.
(3) Tartalmi hiba észlelése esetén a minisztérium a szakminiszterhez fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor.
(4) Amennyiben tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a minisztérium és a szakminiszter között, a felek kötelesek a vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni.
(5) Az 1–6. mellékletben foglalt ügykörlista azon ügykörei esetében, amelyekre nézve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontban tájékoztatási kötelezettség áll fenn, a KIH a tudástáron keresztül az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont külön jogszabály szerint kijelölt működtetője számára mindazon információkat biztosítja, amelyek közzétételét külön jogszabály előírja.
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A (8) bekezdés 2014. február 15-én lép hatályba.
(3) A 16. § (1) bekezdése 2014. március 1-jén lép hatályba.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal által a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 21–23. § alapján működtetett kormányablak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal a www.kormanyhivatal.hu honlapon, valamint a helyben szokásos módon folyamatos tájékoztatást ad arról, hogy a kormányablak eleget tesz-e az ezen rendeletben a kormányablakokra előírt feltételeknek. Amennyiben igen, a kormányablak eljárására és a kormányablak által ellátott ügykörökre ezen rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) Amennyiben jogszabály – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet kivételével – kormányablakról rendelkezik, ott ezen rendelet szerinti kormányablakot kell érteni.
(6) E rendelet hatálybalépését követően új kormányablak felállítására csak ezen rendelet szabályai alapján kerülhet sor.
(7) E rendelet 27. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(8) Az 1. melléklet helyébe a 7. melléklet lép.
16. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A központi szerv első fokú hatósági jogkörében)
„l) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről.”
(2) Az R1.
a) 17. § (2) bekezdés d) pontjában az „elvesztése,” szövegrész helyébe az „elvesztése, eltulajdonítása” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében a „megsemmisült,” szövegrész helyébe a „megsemmisült, azt eltulajdonították,” szöveg
lép.
17. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Kormányablakhoz benyújtott kérelem esetén az igény elbírálására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz
a) az Igazolvány,
b) a jövedelemigazolás,
c) az Utazási utalvány elnevezésű nyomtatvány, valamint a hozzá tartozó menetjegy,
d) az Utazási utalvány sajátos nevelési igényű gyermek és kísérője részére elnevezésű nyomtatvány
hitelesített elektronikus másolatának megküldésével egyidejűleg eredetben, papír alapon is továbbítani kell a benyújtott dokumentumokat.
(6) A kormányablak öt évig köteles megőrizni a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolást, a kórházi (klinikai) ápolásról, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodásáról szóló kórház (klinika) által kiállított igazolást, amelyet hiteles elektronikus másolatként továbbított az igény elbírálására hatáskörrel rendelkező szervhez.”
18. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, illetve a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) jár el.”
(2) Az R2. 12. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A jogosult részére – személyazonosító igazolvány iránti kérelmére – ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és)
„c) a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor.”
(3) Az R2. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:)
„a) a 12. § a) és c) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 30 nap;”
(4) Az R2.
a) 7. § (1) bekezdésében a „29. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „29. § (2) bekezdésében” szöveg,
b) 18. § (3) bekezdés d) pontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg
lép.
19. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) jár el.”
20. § A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében a „Ket. 156. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ket. 61. § (1a) bekezdésében” szöveg lép.
21. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Kormány az egyes elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatok ellátására, azok fejlesztésére és üzemeltetésére, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására létrehozza a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH).”
(2) Az R3. 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő f) ponttal:
[A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a KEKKH]
„e) szabálysértési nyilvántartás vezetésével összefüggő ügycsoportja tekintetében a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter,
f) a kormányablakok feladatai ellátásához nyújtott informatikai szolgáltatások tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter együttesen
gyakorolja.”
(3) Az R3. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § (1) A KEKKH – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az e-közigazgatásért felelős miniszter szakmai irányításával felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei informatikai tevékenysége felett.
(2) A kormányablakok tekintetében a KEKKH az okmányok kiállítása, valamint a KEKKH által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások tekintetében gyakorol szakmai irányítást.
(3) A KEKKH közreműködik a közigazgatás szervezéséért felelős miniszternek a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenységének szakmai irányításával, ezzel összefüggésben az ügyfélszolgálati működésének fejlesztésével, elemzésével és monitoringjával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(4) A KEKKH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok számára külön jogszabályban meghatározott informatikai szolgáltatásokat nyújt, valamint közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai tárgyú szerződései tekintetében a miniszter által gyakorolt egyetértési jog érvényesítése során.
(5) A KEKKH az (1) bekezdés szerinti szakmai felügyelete keretében a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei által használt szakrendszerek esetében együttműködik a szakrendszereket üzemeltető szakmai irányító szervvel.
(6) A kormányablakok által használt közhiteles hatósági nyilvántartások fejlesztése esetén a nyilvántartást vezető szerv köteles egyeztetni a fejlesztésről a KEKKH-val.”
(4) Az R3. 12/A. § (3) bekezdés c) pontjában a „honosításával” szövegrész helyébe a „honosításával és visszahonosításával” szöveg lép.
(5) Az R3. a 12/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kormányzati Ügyfélvonal
12/C. § (1) A KEKKH működteti a 1818-as és a 185-ös telefonszámon elérhető országos telefonos ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: Kormányzati Ügyfélvonal).
(2) A Kormányzati Ügyfélvonal az (1) bekezdésben foglaltak keretében a kormányablakokra és a kormányablakokban intézhető ügyekre vonatkozóan tájékoztatást és egyéb ügyintézési szolgáltatásokat nyújt, amelynek keretében különösen ügyindítást, ügyintézést és időpontfoglalást tesz lehetővé.”
(6) Az R3. 16/C. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A KEKKH]
„b) a jogszabályban foglaltak szerint ellátja a kormányzati internetes tájékoztatás központi internetes honlapjai infrastruktúrájának üzemeltetésével összefüggő feladatait,
c) a jogszabály alapján nyújtott általános nyomtatványkitöltő űrlap benyújtás támogatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásánál jogszabály alapján az ügyfél-regisztrációs adatbázisban kezelt adatok tekintetében adatkezelőként jár el, továbbá a szolgáltatás nyújtójával együttműködve ellátja a szolgáltatás keretében biztosított ügyfélkapuhoz és hivatali kapuhoz történő csatlakozások koordinációs és adminisztratív feladatait,”
(7) Az R3. 16/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/D. § A KEKKH ellátja – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a közigazgatási szervek hatósági eljárásaiban használt, elektronikusan kitölthető űrlapok logikai és formai ellenőrzési, minőségbiztosítási feladatait, az űrlapok tervezéséhez informatikai, megjelenítési szakmai támogatást nyújt. A KEKKH ellenőrzési és minőségbiztosítási feladata nem terjed ki az űrlapok szakmai tartalmára, annak meghatározása a tervező szervezet felelőssége.”
22. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 48. § (4) bekezdésében az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.
23. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdésében és 116. §-ában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.
24. § A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jegyző a (3) bekezdés g) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával hivatalból szerzi be. A Kormány a vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban]
„b) élelmiszer vagy állat vásári értékesítése esetén az élelmiszer-higiénia és állategészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságot”
[szakhatóságként jelöli ki.]
25. § A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
26. § A közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg lép.
27. § (1) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakítására és működtetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézési lehetőségek egységes felületen való elérését biztosító szolgáltatását a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (a továbbiakban: Működtető) működteti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) bevonásával.
(3) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a KEKKH által működtetett Központi Okmányiroda személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít. A Központi Okmányiroda a (2) bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az ügyeknek a körét, amelynek tekintetében személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít.
(4) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a KEKKH tájékoztatási és külön jogszabályban meghatározott ügykörökben és feltételekkel telefonos ügyfélszolgálati tevékenységet lát el. A KEKKH a (2) bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az ügyeknek a körét, amelynek tekintetében telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít.
(5) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a 4. § (1) bekezdése szerinti kijelölt szerv vagy szervezet a 4. §-ban meghatározott feladatokat látja el.”
(2) Az R4. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Működtető a segítségnyújtó szervezetek (2) bekezdés szerinti adatait közzéteszi az integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító felületén.”
(3) Az R4. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Szolgtv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános és a (2) bekezdés szerinti ügyspecifikus tájékoztatást, a Szolgtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyintézési lehetőséget, valamint a Szolgtv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító szolgáltatásának működtetője a Szolgtv. 33. §-ában erre kötelezett szervekkel együttműködve működteti.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti működtető az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét az e rendelet szerinti tartalmú, szolgáltatási tevékenységek szerint rendszerezett, hiteles, naprakész tájékoztatók, amely eljárási cselekményhez szükséges, az elektronikus űrlapok, valamint a Szolgtv. szerinti nyilvántartások elérhetőségének integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító felületén történő közzétételével valósítja meg.”
(4) Az R4.
a) 3. § (2) bekezdésében a „ponton keresztül legalább a következő hatósági eljárásokban szükséges eljárási cselekmények megtételét” szövegrész helyébe a „pontnak a különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító szolgáltatásán keresztül legalább a következő hatósági eljárásokban szükséges eljárási cselekmények elvégzésének lehetőségét” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében az „a kormányablakok” szövegrész helyébe az „a Központi Okmányiroda” szöveg,
c) 9. § c) pontjában az „a Működtető” szövegrész helyébe az „az 1. § (2)–(5) bekezdése szerinti szolgáltatások működtetői” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdésében az „a Működtetőnek” szövegrész helyébe az „az 1. § (2)–(5) bekezdése szerinti szolgáltatások működtetőinek” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R4. 11. § (3) bekezdése.
28. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 3. §-ában a „90 napon” szövegrész helyébe a „60 napon” szöveg lép.
29. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) első fokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak (a továbbiakban együtt: közlekedési igazgatási hatóság), valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal),
b) másodfokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal
jár el.”
(2) Az R5. 19. melléklet VI. A vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során szükséges okmányok alcím B) pont b) alpontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép.
30. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Ket. 168/A. § alkalmazásában az alábbi SZEÜSZ-ök igénybevétele kötött előzetes ügyfél-regisztrációs eljáráshoz:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,
c) azonosítási szolgáltatás, ide nem értve az egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás, azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás részszolgáltatásokat,
d) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
e) hitelesítés-szolgáltatás,
f) személyre szabott ügyintézési felület,
g) ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás részeként működő ügyfélkapu.”
(2) Az R6. 8. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ-t kizárólag saját ügyintézése érdekében biztosítja, úgy azt általános szerződési feltételek helyett szolgáltatási szabályzat alapján nyújtja.
(1b) Ha a SZEÜSZ szolgáltató több SZEÜSZ-t együttesen nyújt, úgy a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.”
(3) Az R6. 9. alcímének helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációja
13. § (1) A Ket. 172. § d) pontja szerinti elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési szolgáltató) a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt köteles elektronikus úton regisztrálni a felügyelet erre a célra kialakított on-line felületén (a továbbiakban: eüsz szolgáltatói regisztráció). Az eüsz szolgáltatói regisztráció nem kötelezi az elektronikus ügyintézési szolgáltatót az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásra.
(2) Az eüsz szolgáltatói regisztráció során a következő adatokat kell bejelenteni:
a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató nevét, székhelyét, elektronikus levélcímét,
b) az elektronikus ügyintézési szolgáltató kapcsolattartójának nevét és elektronikus levélcímét, amennyiben a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult,
c) amennyiben az elektronikus ügyintézési szolgáltató rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszerben hivatali kapuval, annak az azonosítóját, valamint
d) az elektronikus ügyintézési szolgáltató által nyújtott elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások körét.
(3) A felügyelet névjegyzéket vezet a regisztrált elektronikus ügyintézési szolgáltatókról, amely a (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazza. A névjegyzék a (2) bekezdés a) és d) pontja tekintetében elektronikus úton bárki számára kereshető módon hozzáférhető.
(4) A felügyelet az elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére, vagy, amennyiben hivatalos eljárása során tudomására jut, hivatalból módosíthatja a (2) bekezdésben felsorolt adatokat.
(5) A felügyelet
a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére,
b) az elektronikus ügyintézési szolgáltató megszűnése esetén, vagy
c) az elektronikus ügyintézési szolgáltató valamennyi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatása megszűnése esetén
törli a szolgáltatót a névjegyzékből.
(6) A felügyelet a névjegyzék természetes személyre vonatkozó adatait a regisztráció megszüntetését követő öt év múlva törli.
(7) A felügyelet a névjegyzékbe vételről, az adatok módosításáról és az (5) bekezdésben meghatározott névjegyzékből való törlésről értesíti az elektronikus ügyintézési szolgáltatót.
(8) Az eüsz szolgáltatói regisztráció díjmentes.”
(4) Az R6. 33–42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„33. § Az azonosítási szolgáltatás részszolgáltatásai
a) teljeskörű azonosítás szolgáltatás (a továbbiakban: TASZ),
b) egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás (a továbbiakban: EASZ), valamint
c) azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás (a továbbiakban: AESZ).
34. § (1) A TASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében a SZEÜSZ szolgáltató az azonosítást kérő hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban együtt: azonosítást kérő szervezet) részére megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel, továbbá az azonosítást kérő szervezet ilyen igénye és az érintett hozzájárulása esetén a szervezet számára igazolja az adott személy személyazonosságát.
(2) A TASZ keretében az azonosítást végző SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban: azonosítási szolgáltató) az ügyfelet az azonosítást kérő szervezet számára azonosítja, ennek részeként az ügyfél hozzájárulása alapján az azonosítást kérő szervezet rendelkezésére bocsátja az ügyfél azonosításához feltétlenül szükséges adatot vagy nyilatkozatot, és az azonosítás céljából alkalmazott műszaki megoldásnak megfelelően az elektronikus nyilatkozatot tevő személy és az azonosított ügyfél közötti kapcsolatot hitelesíti.
(3) A TASZ az azonosítandó személy azonosításán, azonosságának ellenőrzésén túlmenően kiterjed
a) a természetes személy vagy szervezet regisztrációjára,
b) a természetes személyhez vagy szervezethez az azonosításhoz szükséges kód, eszköz vagy más elem hozzárendelésére, ahol ez értelmezhető,
c) az egyedi esetben történő azonosítás lefolytatásához szükséges hitelesítési és egyéb információk biztosítására az azonosítást kérő felé,
d) a sikeres azonosítás esetén a jogosult által kért információ szolgáltatására.
(4) A TASZ keretében természetes személyek és szervezetek, továbbá informatikai rendszerek regisztrációja és azonosítása egyaránt elvégezhető.
(5) A TASZ olyan azonosítási technikák alkalmazására terjedhet ki, amelyekről a felügyelet ajánlást tett közzé, vagy amelyet már nyilvántartásba vett.
(6) A TASZ az azonosítást a különböző azonosítási technikák kombinálásával is biztosíthatja.
35. § (1) A TASZ keretében természetes személyek regisztrációjához és azonosításához szükséges adatkezeléshez, beleértve a szervezetek képviselőinek nyilvánosnak nem minősülő, azonosításhoz szükséges adatainak kezelését, amennyiben az azonosításuk nem törvényi kötelezés alapján elektronikusan végzendő elektronikus ügyintézési eljáráshoz szükséges, az érintett természetes személyek hozzájárulása szükséges.
(2) A TASZ szolgáltatás tekintetében a természetes személy regisztrációjára a Ket. 168/A. § szerinti ügyfél-regisztrációs eljárás szabályai irányadók azzal, hogy a TASZ által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos feltételekkel biztosítható az ügyfél személyazonosságának az előzetes ellenőrzése.
36. § (1) Az EASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára – más, azonosítási szolgáltatónak nem minősülő, azonosítási megoldásokat biztosító szolgáltatók szolgáltatásait igénybe véve – elvégzi az azonosítást.
(2) Az ügyfél rendelkezése és az elektronikus ügyintézés sajátosságai szerint az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató – kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja – az azonosítási szolgáltatás keretében az azonosítást kérő szervezet számára
a) nyilatkozik arról, hogy az általa megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy az általa azonosított személlyel azonos-e, vagy
b) a megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy azonosítás során kért adatait rendelkezésre bocsátja.
(3) Az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató nyújthat olyan szolgáltatást, amelynek keretében az ügyfél erre irányuló igénye esetén az azonosításhoz feltétlenül szükséges adaton vagy nyilatkozaton kívül
a) az ügyfél értesítési címét,
b) az ügyfél által adott meghatalmazással kapcsolatos adatokat,
c) nem természetes személy ügyfél esetén a szervezeti képviseletével kapcsolatos adatokat,
d) vagy más, az ügyfél által megjelölt, elektronikus ügyintézés során felhasználni kívánt adatokat
is a hatóság rendelkezésére bocsátja.
(4) Az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató olyan azonosítást is végezhet, ahol a hatóság számára az ügyfél tényleges azonosítóinak megismerését nem teszi lehetővé, hanem csupán az ismeretlen, nem azonosított ügyfél és egy korábban eljárt vagy regisztrált személy azonosságát igazolja (a továbbiakban: anonim azonosítás).
(5) Az azonosítási szolgáltató az általános szerződési feltételeiben – kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja – rögzíti, hogy az adott azonosítási formánál
a) az azonosítás milyen mozzanatokból áll,
b) mely cselekménynél mely személy vagy szervezet működik közre, és ennek során milyen adatot kell szolgáltatnia,
c) az adatok milyen ellenőrzésen és feldolgozáson esnek át,
d) mi jelenti az ellenőrzés sikeres és sikertelen lefolytatását.
(6) Ha az EASZ felelősséget vállal az azonosítás megfelelőségéért, úgy az EASZ használatával történő azonosításra megfelelően irányadók az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések.
(7) A (6) bekezdés alá nem tartozó esetekben az EASZ igénybevételével történő azonosítás akkor alkalmazható, ha a címzett ügyintézési rendelkezésében vagy külön nyilatkozatában az ilyen módon történő azonosításhoz hozzájárult.
37. § (1) Az AESZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára – más TASZ, illetve EASZ szolgáltatásokat igénybe véve – elvégzi az azonosítást, beleértve
a) az azonosítandó személlyel történő adategyeztetés lefolytatását,
b) az azonosítási mód azonosítandó személy általi megválasztásának lehetővé tételét, és
c) az azonosítandó személy által kiválasztott azonosítási szolgáltatónál a konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását.
(2) Az AESZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint
a) az ügyfél az AESZ által kezelt lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja,
b) az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát, amelyhez a TASZ, illetve az EASZ bevonását szükség szerint az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató biztosítja,
c) az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató megadja az azonosítást kérő felé az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenséget az azonosítást kérőnek,
d) az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi azonosítót vagy az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet adja meg.
(3) Az AESZ nyújtása során az AESZ az általa nyújtott azonosítási mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelőségéért felel. A szolgáltatás nyújtása során
a) TASZ igénybevétele esetén az azonosítás megfelelőségéért a TASZ szolgáltató felel,
b) EASZ igénybevétele során az azonosítás elfogadhatóságára, valamint az EASZ és az ügyfél felelősségére az EASZ-ra vonatkozó rendelkezések irányadók.
38. § (1) Az ügyfél szervezetek regisztrációjára a természetes személy ügyfél regisztrációjára vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Valamely szervezet képviseletére vonatkozó regisztráció esetén a regisztrációt végző szerv a regisztrációt kezdeményező természetes személy képviseleti jogosultságát
a) közhiteles nyilvántartásban rögzített képviseleti jogosultság esetén a közhiteles nyilvántartásban,
b) közhiteles nyilvántartásban szereplő képviseleti joggal rendelkező személy meghatalmazottja esetén a meghatalmazó jogosultságának a közhiteles nyilvántartásban történő ellenőrzésével, valamint a meghatalmazás érvényességi kellékeinek a vizsgálata útján,
c) közhiteles nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetében a regisztrációt kezdeményező által benyújtott, legalább teljes bizonyítóerejű magánokirat alapján,
d) ha az a)–c) pont nem alkalmazható, a bejelentő egyoldalú nyilatkozata alapján
ellenőrzi.
(3) A regisztrációról a regisztrációt végző szerv a szervezetet annak a közhiteles nyilvántartásban szereplő, ennek hiányában a regisztrációs kérelemben bejelentett székhelyén vagy egyéb címén írásban értesíti.
39. § (1) Közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításra csak az arra jogszabályban kijelölt szervezet jogosult.
(2) A közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításhoz szükséges regisztrációt csak az érintett szerv képviseletére jogosult személy, hivatalos úton, közokiratba vagy közhiteles nyilvántartásba foglalt adatszolgáltatásra alapozva kezdeményezheti.
40. § Természetes személy ügyfél, valamint ügyfél szervezet regisztrációja megvalósítható a jelen § szerinti feltételes regisztrációval is. Feltételes regisztráció során
a) az azonosításhoz szükséges információt az azonosítási szolgáltató saját nyilvántartása, valamely hatóság adatszolgáltatása vagy ügyfél elektronikus kérelme alapján előre elkészíti,
b) az azonosítási szolgáltató az azonosításhoz szükséges információkat postán hivatalos iratként személyes kézbesítés kikötésével a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője részére megküldi úgy, hogy a postai szolgáltató csak a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője azonosítása után adja át a küldeményt,
c) az azonosítási lehetőség tényleges alkalmazásához az ügyfélnek a szolgáltatást egy előírt kivárási időt követően külön eljárásrendben aktiválnia kell.
41. § (1) Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére és erősségére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.
(2) TASZ vagy AESZ keretében az azonosítás végrehajtása során az azonosítási szolgáltató köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:
a) az alkalmazott azonosításnak a külön jogszabályban meghatározott biztonsági szintjéről,
b) az azonosított jogalany 38. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról, valamint
c) az alkalmazott azonosítási technikáról.
42. § (1) A hatóság képviseletében eljáró természetes személyek közül
a) fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,
b) hatóság vagy más közhatalmat gyakorló szervezet nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezet
nyújthat TASZ-t azonosítási szolgáltatóként, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.
(2) A hatóság részére
a) a szervezet nevében jognyilatkozat tételhez felhasznált, vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,
b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltató
nyújthat TASZ-t, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.”
(5) Az R6. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:
a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát,
b) záradékban az eredeti iratot kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat,
c) záradékban metaadatként az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az a) pont szerinti tartalomból egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak,
d) „az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat” záradék szöveget,
e) a papír alapú másolat keltezését,
f) a másolat hitelesítésének módja szerint a másolatkészítő szervezet elnevezését és a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését, vagy az (5) bekezdés szerinti hitelesítésre történő utalást.”
(6) Az R6. 86. § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A papír alapú másolat úgy is elkészíthető, hogy a SZEÜSZ szolgáltató a teljes elektronikus dokumentumot a papír alapú másolaton, az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kód formájában elhelyezi. A papír alapú másolat e kód alapján hiteles, ha a kód alapján visszaállított eredeti elektronikus dokumentum megegyezik a papír alapú másolattal.
(6) A másolatkészítő a másolat elkészítését megelőzően köteles ellenőrizni az eredeti elektronikus irat hitelességét. A (2) bekezdés c) pontja szerinti metaadatok tartalmazzák a hitelesítés, valamint a hitelesség ellenőrzésének adatait.”
(7) Az R6. a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha
a) a másolatkészítés zárt rendszerben történik, amelynek külső beavatkozástól mentes, az eredeti és a másolat összerendelését tekintve garantáltan hibamentes működését auditálás igazolja,
b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást.
(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható.
(3) Automatikus másolatkészítés esetén a 86. § (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, valamint a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.”
(8) Az R6. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítését a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.
(1a) A papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítése során nem alkalmazandók a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben a számviteli bizonylatokról történő másolatkészítésre irányadó különös rendelkezések.”
(9) Az R6. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A SZEÜSZ szolgáltató a papír alapú iratról készült hiteles elektronikus másolatot a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus aláírás használata helyett az iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint is hitelesítheti.”
(10) Az R6. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Az elektronikus iratok kezelése akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, ha a hatóság egyes iratkezelési feladatokat olyan szakrendszerben valósít meg, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása.
(2) A SZEÜSZ szolgáltató köteles az iratkezelési alapkövetelmények teljesülését auditálással igazolni. Az auditálás során igazolni kell, hogy a SZEÜSZ működése összhangban van a szakrendszer által ellátott iratkezelési műveletekre vonatkozóan az iratkezeléssel és annak tanúsításával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel.
(3) A szolgáltatás csak a szakigazgatási folyamat szempontjából releváns iratkezelési lépésekre, illetve azon belül az adott informatikai támogatással lefedett folyamatelemekre korlátozva is kialakítható. Ilyen esetben az iratkezelési alapkövetelmények teljesítését csak a releváns folyamatelemekhez tartozó követelmények tekintetében kell igazolni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében külön jogszabály alapján olyan iratkezelési rendszer is biztosítható, amely valamely hatóság részére egyes iratkezelési feladatok ellátását, illetve több hatóság részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.”
(11) Az R6. 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alá tartozó szolgáltatás akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, a SZEÜSZ-re vonatkozó rendelkezések szerint, ha az adott szolgáltatás tekintetében jogszabály kifejezetten előírja, hogy a szolgáltatás az informatikai háttér szolgáltatása SZEÜSZ szabályai szerint nyújtandó.”
(12) Az R6. 103. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ügyintézési rendelkezést a nyilatkozatot tevő személy – a telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozat kivételével – aláírásával vagy az elektronikus dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint hitelesíti. A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, a személyhez rendelést záradékban igazolja, és azt az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.
(4) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozatot tevő személy által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja, azt az ügyfélen kívül kizárólag a megkereső bíróságoknak, hatóságoknak vagy más szerveknek bocsátja rendelkezésére.
(5) A szolgáltató az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, a szolgáltató által hitelesített igazolásban tájékoztatja a hatóságot vagy más SZEÜSZ szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról.
(6) A szolgáltató kizárólag a csatlakozott hatóságok vagy más SZEÜSZ szolgáltatók számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. A csatlakozás során a hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.
(7) Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más azonosítót közölhet a hatósággal vagy más SZEÜSZ szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató jogosult.”
(13) Az R6. 106. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető hatóság nyújthat olyan szolgáltatást, melynek keretében a képviseletre jogosult kérelme alapján ellenőrzi és – sikeres ellenőrzés esetén – hitelesen igazolja a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát.
(7) A meghatalmazott a hatósági eljárásban a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A meghatalmazást a hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le.
(8) A nyilvántartó szerv a meghatalmazás nyilvántartásba vétele során a meghatalmazót és a meghatalmazottat az összerendelési nyilvántartásban használt kapcsolati kódjuk alapján veszi nyilvántartásba, a személyek azonosító kódjait vagy más azonosító adatait nem tárolja. A meghatalmazás nyilvántartó szerv általi igazolása során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével a meghatalmazást annak az azonosítónak vagy azonosító kódnak a megadásával igazolja, amelynek kezelésére az érintett hatóság jogosult.”
(14) Az R6. 109–111. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„109. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) a hatóság által készített elektronikus dokumentumok, illetve az elektronikus dokumentumokról készített papír alapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás. A nyilvántartás a nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja.
(2) A nyilvántartásba bejegyzést csak
a) az adott iratot kiadmányozó hatóság,
b) az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint
c) az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet
tehet.
(3) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.
(4) Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott pszeudonim azonosításhoz köthető.
(5) Amennyiben a SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételei szerint a nyilvántartás egyes elemeinek elérése korlátozott hozzáférésű, úgy a hozzáférés csak az általános szerződési feltételekben meghatározott hatósági, illetve ügyintézői kör számára tehető lehetővé.
(6) A SZEÜSZ szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.
110. § Ha az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus irat teljes tartalmát tartalmazza, azt – a kizárólag közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó iratok kivételével – titkosítva tárolja. Az okirat kiállítója köteles elhelyezni az iraton a titkosítás feloldásához szükséges kulcsot, valamint az iratnak a nyilvántartásban történő megtekintéséhez szükséges elérési adatokat. Ilyen esetben az irat hitelesnek tekintendő, ha annak az iratérvényességi nyilvántartás igénybevételével történő ellenőrzése sikeres volt.
111. § (1) Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása kijelölt SZEÜSZ szolgáltató általi nyújtása során a nyilvántartás az irat titkosított változata helyett tartalmazhatja az eredeti elektronikus irat elérhetőségi adatait, az irat lenyomatát, valamint az irat szöveges tartalmának lenyomatát is. Ebben az esetben az eredeti elektronikus irat megőrzéséről és elérhetőségéről az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása SZEÜSZ-t igénybe vevő hatóság gondoskodik. Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása kijelölt SZEÜSZ szolgáltatója a hiteles másolaton köteles elhelyezni az irat lenyomatát, az irat szöveges tartalmának lenyomatát, valamint az eredeti elektronikus irat, illetve az iratérvényességi nyilvántartásban tárolásra kerülő lenyomatok elérhetőségi adatait. A lenyomatokat és a dokumentum elérhetőségét az iratérvényességi nyilvántartásban is el kell helyeznie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a papír alapú másolat hitelesnek tekintendő, ha az ellenőrzési folyamat során a papír alapú irat egyezése megállapítható az eredeti elektronikus dokumentummal, és az eredeti irat lenyomatának és az iratérvényességi nyilvántartásban rögzített lenyomatnak egyezése is megállapítható. Ha az ellenőrzés során az egyezés nem állapítható meg, úgy a hatóság által tárolt elektronikus dokumentum, valamint a papír alapú másolat hitelessége a hatóság által tárolt elektronikus dokumentum tartalma, a papír alapú másolat tartalma, valamint az ezek alapján képzett, illetve a nyilvántartásban tárolt lenyomatok összevetése alapján állapítandó meg.”
(15) Az R6. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányzati hitelesítés-szolgáltatóra a közfeladat ellátása céljából kiadott tanúsítványok és egyéb szolgáltatások tekintetében – a 114. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatásokra kiterjedően is – nem vonatkoznak a hitelesítés-szolgáltatókra irányadó pénzügyi követelmények és nem köteles felelősségbiztosítást kötni.”
(16) Az R6. 156. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozattevő személyt legalább az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, névhez kötött azonosítás szabályai szerint azonosítja.
(3) A SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy az igazolást az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt külön jogszabályban meghatározott szervezeti aláírással és időbélyegzővel hitelesíti. Az igazolás vagy záradék tartalmazza:
a) a nyilatkozattevő nevét és a rendelkezésére álló további igazolt azonosító adatok közül a nyilatkozattevő által megjelölt és a SZEÜSZ szolgáltató által az azonosítási szolgáltatónál vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint
b) a nyilatkozat további azonosító adatait.
(3a) Ha az ügyfél a (3) bekezdés a) pontja alapján valamely azonosító adat feltüntetését igényelte, a hozzájárulása megadottnak tekintendő az érintett adatnak az igénybe vett azonosítási szolgáltatónál, illetve az összerendelési nyilvántartás igénybevételével történő lekérdezéséhez.
(3b) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1)–(3a) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.”
(17) Az R6. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) A Kormány jogszabályban kijelölt szolgáltató útján papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása szolgáltatást működtet, nem kizárólagos jelleggel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a másolatkészítés során tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzést nem alkalmazhat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az igénybe vevő hatóság adatfeldolgozójaként jár el.”
(18) Az R6. VI. fejezete a 170/A. §-át követően a következő 47/B–47/F. alcímmel egészül ki:
„47/B. Személyre szabott ügyintézési felület
170/B. § (1) A személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás (a továbbiakban: SZÜF) keretében a szolgáltató az azonosított ügyfél számára az ügyfél által személyre szabható internetes felületet biztosít az ügyfél által igénybe vehető SZEÜSZ-ök, valamint az egyéb elektronikus ügyintézési szolgáltatások (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: SZEÜSZ) igénybevételére, valamint SZEÜSZ-ök igénybevételére szolgáló más internetes felületek elérésére. A SZÜF szolgáltatás a Kormány által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) A szolgáltató a SZÜF első igénybevétele során, valamint az ügyfél igénye alapján bármikor az azonosított ügyfél által önkéntesen a szolgáltató rendelkezésére bocsátott adatok alapján – a leggyakrabban igénybe vett SZEÜSZ-ök igénybevételét, valamint SZEÜSZ-ök igénybevételére szolgáló más internetes felületek elérését biztosító – alapértelmezett ügyintézési felületet bocsát az ügyfél rendelkezésére.
(3) A SZÜF szolgáltató az alapértelmezett ügyintézési felületen, valamint a személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban együtt: ügyintézési felület) biztosítja, hogy az ügyfél az ügyintézési felületet személyre szabhassa úgy, hogy azon keresztül – a SZÜF kivételével – az általa kiválasztott SZEÜSZ-öket vehesse igénybe, valamint az általa kiválasztott SZEÜSZ-öknek az igénybevételét biztosító internetes felületeket érhesse el.
(4) A SZÜF szolgáltató az azonos jogszerűen nyújtott SZEÜSZ-ök között sem az alapértelmezett ügyintézési felületen való hozzáférhetővé tétel, sem pedig azok megjelenítése, sorrendje tekintetében nem tehet megkülönböztetést.
(5) A SZÜF keretében a szolgáltató az azonosított ügyfél által e célból rendelkezésre bocsátott adatok másik SZEÜSZ szolgáltató részére való átadásával is biztosíthatja az általa nyújtott SZEÜSZ igénybevételét. Ebben az esetben a másik SZEÜSZ szolgáltató az érintett adatok szolgáltatását az ügyféltől nem kérheti, kivéve, ha a rendelkezésre bocsátott adatok valóságtartalma tekintetében kétsége merül fel vagy annak a SZÜF szolgáltató útján nem biztosítható – az ügyfél nyilatkozatán kívüli – igazolását jogszabály előírja.
(6) A SZÜF szolgáltató az ügyintézési felületen köteles tájékoztatni az ügyfelet arról, ha az ügyintézési felületen keresztül igénybe vehető SZEÜSZ-t nem ő szolgáltatja, valamint ebben az esetben a SZEÜSZ szolgáltató nevéről és nyilvántartási számáról.
47/C. Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás
170/C. § (1) Az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján, és annak keretei között ellátja a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere által elektronikus felületen részére átadott, elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott iratnak, ügyiratnak, irategyüttesnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: irat) kezelési jogosultsággal vagy anélkül, valamint az elektronikus iktatókönyv adataival történő dokumentált átruházása tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (3) és (5) bekezdés szerinti feladatokat. A szolgáltatás a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszerei közötti iratátadásra is igénybe vehető.
(2) A közfeladatot ellátó szerv az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.
(3) A SZEÜSZ szolgáltató az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezésről igazolást állít ki az átadó részére.
(4) Az irat akkor minősül átadottnak, amikor a SZEÜSZ szolgáltató – az átvevő közfeladatot ellátó szerv rendszerének elektronikus értesítése mellett – az átvevő közfeladatot ellátó szerv számára elérhetővé teszi
a) az iratot elektronikus formában, valamint
b) az elektronikus iktatókönyv iratra vonatkozó iktatási adatait.
(5) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelő rendszerei közötti átadáshoz szükséges informatikai rendszerek elérési útvonalát tartalmazó elektronikus címzésekről a SZEÜSZ szolgáltató belső nyilvántartást vezet.
170/D. § (1) Az iratáthelyezésről a címzett közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési rendszerén keresztül igazolást ad a SZEÜSZ szolgáltató részére, amely igazolást vagy – annak három napon túli elmaradása esetén – az iratáthelyezés sikertelenségéről szóló, a SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolást a SZEÜSZ szolgáltató az átadást kezdeményező közfeladatot ellátó szervnek megküldi. A jelen bekezdés szerinti igazolások nem érintik az iratátadás 170/C. § (4) bekezdés szerinti minősítését.
(2) Az iratot átadó közfeladatot ellátó szerv az iratáthelyezés megtörténtére vonatkozó (1) bekezdés szerinti igazolás átvételét követően az iratáthelyezés sikerességét iratkezelő rendszerében rögzíti.
(3) Az iratot átvevő közfeladatot ellátó szerv az átvett iratot az elektronikus iratkezelő rendszer átadott adatai alapján a saját iratkezelő rendszerében – ha ezt az iratáthelyezésben érintett közfeladatot ellátó szervek iratkezelési szabályzata lehetővé teszi, automatikus iktatás útján – elhelyezi.
(4) Az elektronikus iktatórendszernek az irattal átküldött adatait az iratot átvevő szerv által közvetlenül értelmezhető formában kell az irathoz mellékelni. A szolgáltatás a metaadatok kódolt, valamely törzsadattárra vagy kódszótárra alapuló formájának kiegészítő információként történő továbbítását is lehetővé teheti, ha a kódszótár a SZEÜSZ szolgáltatónál bejelentett és egyértelműen azonosított.
47/D. Központi érkeztetési ügynök
170/E. § (1) A központi érkeztetési ügynök (a továbbiakban: KÉÜ) jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján és annak keretei között a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a közfeladatot ellátó szerv részére elektronikus úton érkezett küldemények átvétele, felbontása és érkeztetése tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (3)–(5) bekezdés szerinti feladatokat.
(2) A közfeladatot ellátó szerv a KÉÜ keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.
(3) A KÉÜ szolgáltatás magában foglalja a közfeladatot ellátó szerv által részlegesen is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:
a) az elektronikus dokumentumnak a közfeladatot ellátó szerv által kijelölt kapcsolattartási módon való átvételét,
b) ha ez lehetséges, a feladó ügyintézési rendelkezésének való megfelelés ellenőrzését,
c) a dokumentum biztonsági ellenőrzését,
d) a dokumentum megnyithatóságának, formátumának ellenőrzését,
e) elektronikus aláírással ellátott küldemény esetén az elektronikus aláírás érvényességének ellenőrzését, valamint jogszabály rendelkezése vagy a közfeladatot ellátó szervvel kötött megállapodás alapján a hosszútávú letagadhatatlansághoz szükséges kellékek biztosítását,
f) a dokumentumnak a közfeladatot ellátó szerv nevében történő átvételének hivatalos visszaigazolását vagy – ha ennek a feltételei nem állnak fenn – az átvétel hivatalos megtagadását,
g) a dokumentum, valamint az érkeztetési nyilvántartás adatainak – az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatással kompatibilis formában – a címzett közfeladatot ellátó szerv részére történő átadását.
(4) A SZEÜSZ szolgáltató – amennyiben arra a jelen rendelet alapján jogosult – a címzett közfeladatot ellátó szerv ilyen rendelkezése alapján az érkezett dokumentumot a hiteles elektronikus másolatkészítés SZEÜSZ-re vonatkozó szabályok alkalmazásával a közfeladatot ellátó szerv által meghatározott formátumúra alakítja és a beérkezett dokumentummal együtt továbbítja a címzett közfeladatot ellátó szerv részére.
(5) A KÉÜ a küldemény átvételét, felbontását és érkeztetését követően a közfeladatot ellátó szerv részére az érkeztetési nyilvántartás adataival együtt, amennyiben ez lehetséges, olyan formában adja át, hogy azt a címzett közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere automatikusan érkeztetni tudja. A KÉÜ a közfeladatot ellátó szerv rendelkezése alapján az érkeztetési nyilvántartás adatait közvetlenül a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere számára adja át, a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere – ha az iratkezelési szabályzata ezt lehetővé teszi – az érkeztetési nyilvántartás adatait automatikusan is bevezetheti iratkezelő rendszerébe.
(6) A KÉÜ a küldemény átvétele, felbontása és érkeztetése során a közfeladatot ellátó szerv adatfeldolgozójaként jár el.
47/E. Központi kézbesítési ügynök
170/F. § (1) A központi kézbesítési ügynök (a továbbiakban: KKÜ) jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján és annak keretei között a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a közfeladatot ellátó szerv által kiküldendő elektronikus iratok kézbesítésének előkészítése, adathordozójának, fajtájának meghatározása, továbbá a kézbesítés módja tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (4) és (5) bekezdés szerinti feladatokat.
(2) A közfeladatot ellátó szerv a KKÜ keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.
(3) A közfeladatot ellátó szerv a küldeményt a küldemény címzettjének a KKÜ szolgáltatás ellátásához szükséges, az iratkezelési szabályzatában meghatározott adatokkal együtt adja át a KKÜ részére.
(4) A KKÜ magában foglalja a közfeladatot ellátó szerv által részlegesen is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:
a) a küldeménynek a közfeladatot ellátó szervtől történő átvételét,
b) a küldemény kiküldés előtti biztonsági ellenőrzését,
c) a jogszabályoknak, – és ha a címzett személye automatikusan megállapítható – a címzett ügyintézési rendelkezésének és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a közfeladatot ellátó szerv rendelkezésének is megfelelő kézbesítési forma, mód és cím megválasztását,
d) a küldemény elektronikus aláírással való központi hitelesítését,
e) a küldemény c) pont szerinti kézbesítési mód és forma szerinti, kézbesítési címre történő kézbesítése iránti intézkedést,
f) a küldemény elküldését, valamint kézhezvételét igazoló visszaigazolás átvételét és a közfeladatot ellátó szerv felé történő átadását, amennyiben a kézbesítési szolgáltatás részeként ilyen kiállításra kerül, valamint
g) a kézbesítés iránt történő intézkedés időpontjának és módjának a közfeladatot ellátó szervvel való haladéktalan közlését.
(5) Ha a KKÜ a közfeladatot ellátó szerv javára közigazgatási hatósági hatáskörben kiállított közokirat kézbesítésében közreműködik, és a hatóság a kézbesítés módját nem határozza meg, a KKÜ a kapcsolattartás módját a Ket. közigazgatási hatóságra vonatkozó rendelkezései szerint választja meg.
(6) A KKÜ a szolgáltatás nyújtása során az igénybe vevő adatfeldolgozójaként jár el.
170/G. § (1) A KKÜ a kézbesítésre átadott küldemények kézbesítési rendszerben használt azonosítójáról nyilvántartást vezet.
(2) Ha a közfeladatot ellátó szerv a KÉÜ szolgáltatást a KKÜ szolgáltatással közösen veszi igénybe,
a) a KKÜ szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a KÉÜ szolgáltató számára hozzáférhetővé teszi annak érdekében, hogy a KÉÜ szolgáltató a kézbesítés eredményéről érkező visszajelzéseket a kézbesítésre átadás adataihoz csatoltan tudja a közfeladatot ellátó szerv számára megadni,
b) a KÉÜ szolgáltató a kézbesítések eredményéről érkező igazolásokat a KKÜ szolgáltató által hozzáférhetővé tett nyilvántartás alapján a küldésre vonatkozó adatokhoz csatoltan adja át a közfeladatot ellátó szervnek.
47/F. Elektronikus űrlap
170/H. § (1) Az elektronikus űrlap SZEÜSZ keretében a SZEÜSZ szolgáltató valamely hatóság részére
a) olyan informatikai eszközt biztosít, amely az igénybe vevő hatóság számára lehetővé teszi az elektronikus űrlap megtervezését,
b) az elektronikus űrlap ügyfelek általi kitöltését segítő szolgáltatást vagy programot biztosít, és
c) a létrehozott elektronikus űrlaphoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, így különösen biztosítja az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú másolat készíthetőségét.
(2) A SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus űrlapok tervezését és kitöltését segítő programokat úgy alakítja ki, hogy azok lehetővé tegyék az űrlapok közvetlen vagy közvetett integrálását az interaktív virtuális ügyfélszolgálat keretében nyújtott szolgáltatásba.
(3) Az elektronikus űrlap szolgáltatás a Kormány által kötelezően nyújtandó SZEÜSZ, amelyet a jogszabályban kijelölt szolgáltató kizárólagos jelleggel nyújt.
(4) A SZEÜSZ szolgáltató köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti informatikai eszköz olyan mélységű dokumentációját a hatóság rendelkezésére bocsátani, amely tartalmazza az informatikai eszközzel létrehozásra kerülő elektronikus űrlapok adatszerkezetének képzési szabályait.”
(19) Az R6. a következő 174. §-sal egészül ki:
„174. § A személyre szabott ügyintézési felület kijelölt szolgáltatójának a kijelölés szerinti szolgáltatást legkésőbb 2015. július 1-jétől kell nyújtania.”
(20) Az R6.
a) 5. § (1) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „szolgáltató – az olyan, hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató kivételével, amely a SZEÜSZ-t kizárólag saját ügyintézése érdekében biztosítja –” szöveg,
b) 10. §-ában a „feltételeknek” szövegrész helyébe a „feltételeknek vagy szolgáltatási szabályzatnak” szöveg,
c) 68. § (3) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe az „igénybe vevő” szöveg,
d) 70. § (2) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „a SZEÜSZ igénybe vevője” szöveg,
e) 74. § c) pontjában az „aláírás kibocsátása” szövegrész helyébe az „aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány kibocsátása” szöveg,
f) 76. § (5) bekezdés a) pontjában az „az elektronikus tájékoztatási szolgáltatás keretében” szövegrész helyébe az „az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint” szöveg,
g) 86. § (3) bekezdésében a „teljes tartalmat” szövegrész helyébe a „teljes szöveges és ábrázolt tartalmát” szöveg,
h) 88. § (1) bekezdésében a „feltételeiben” szövegrész helyébe a „feltételeiben vagy szolgáltatási szabályzatában” szöveg,
i) 88. § (3) bekezdésében a „SZEÜSZ szolgáltató” szövegrész helyébe a „jogszabályban kijelölt SZEÜSZ szolgáltató” szöveg,
j) 104. § (2) bekezdésében az „elektronikus tájékoztatási szolgáltatása keretében” szövegrész helyébe az „az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint” szöveg,
k) 114. § (1) bekezdésében az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–e) pontja” szöveg,
l) 172. § (1) bekezdésében az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–e) pontja” szöveg,
m) 172. § (3) bekezdésében a „köteles időszakonként” szövegrész helyébe a „köteles a szolgáltatás megrendelésekor előzetesen vagy időszakonként” szöveg
lép.
(21) Hatályát veszti az R6.
a) 19. alcíme,
b) 71. § (2) bekezdése,
c) 78. § (2) bekezdése,
d) 89. § (4) bekezdése,
e) 106. § (4) bekezdése, valamint
f) 112–113. §-a.
31. § (1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Kormány az ügyintézési rendelkezést nyilvántartó szervként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát jelöli ki.
(2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezést tehet az ügyintézési rendelkezést nyilvántartó szerv mellett
a) a kormányablakban, valamint
b) az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében biztosított telefonos ügyfélszolgálaton, ide nem értve az ügyintézési rendelkezés első megtételét.
(3) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezés keretében meghatalmazást adhat az állandó postai szolgáltatóhelyeken.”
(2) Az R7. 4. §-a a következő p)–t) ponttal egészül ki:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„p) az elektronikus űrlapok kezelése keretében elektronikus űrlap tervezését és kitöltését segítő szolgáltatás vagy program biztosítása tekintetében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, amely feladatának ellátásába bevonja a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
q) a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,
r) az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,
s) a központi érkeztetési ügynök szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,
t) a központi kézbesítési ügynök szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t.”
(3) Az R7. 4. § m) pontjában az „azonosítási” szövegrész helyébe a „teljeskörű azonosítás” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az R7. 4. § f) pontja.
32. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított és az adott kapcsolattartási mód alkalmazását a hatóság biztosítja, az ügyfél eltérő tartalmú ügyintézési rendelkezése hiányában elektronikus kapcsolattartás keretében beadványát benyújthatja
a) biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével,
b) a jogszabályban meghatározott körben a külön jogszabály szerinti ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében,
c) a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel elektronikus levelezés útján,
d) a hatóság által biztosított internetes felületen történő dokumentumfeltöltés útján, vagy
e) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében lehetővé tett további kapcsolattartási módok alkalmazásával.
(2) Elektronikus levélben az ügyfél a beadványát a hatóság által az erre a célra megadott elektronikus levélcímre nyújthatja be, feltéve, hogy az ügyintézési rendelkezésében a kapcsolattartás e módját nem zárta ki. A hatóság köteles 1 munkanapon belül visszaigazolni az ügyfél által benyújtott beadvány kézhezvételét. A beadvány akkor minősül előterjesztettnek, ha a hatóság a benyújtás tényét visszaigazolta.
(3) Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság eltérő tartalmú ügyintézési rendelkezése hiányában elektronikus kapcsolattartás keretében az iratok ügyfél részére történő kézbesítése történhet
a) biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével,
b) a jogszabályban meghatározott körben a külön jogszabály szerinti ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében, az ügyfél által előterjesztett beadványra válaszüzenetként,
c) a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel elektronikus levelezés útján, vagy
d) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében lehetővé tett további kapcsolattartási módok alkalmazásával.
(4) Elektronikus levelezés útján az irat akkor kézbesíthető az ügyfél részére, ha ahhoz az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében hozzájárult. Az ügyfél a hozzájárulását 2014. december 31-ig beadványában is megadhatja. Elektronikus levelezés útján nem kézbesíthető olyan irat, amivel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. Az ügyfél köteles visszaigazolni a hatóság által kézbesített irat kézhezvételét. Az irat akkor minősül kézbesítettnek, ha az ügyfél a kézbesítés tényét visszaigazolta.
(5) A (4) bekezdés szerinti kapcsolattartás esetén a Ket. 78. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell döntésnek nem minősülő üzenetekre, valamint a 78. § (1) és (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó személyekre és szervekre is.
(6) Biztonságos kézbesítési szolgáltatás hatóság általi igénybevétele esetén a hatóság által kézbesítendő irat kézbesítési szolgáltató részére történő átadása az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyéről, illetve a hatóság részére történő kézbesítés a hatóságnak az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyére történhet. Ilyen esetben az irat átvételére, illetve az üzenet fogadására vonatkozó igazolást a hivatali kapu szolgáltatója is hitelesítheti.
(7) Jogszabály egyes hivatalos iratok benyújtását, így különösen az adó- és járulék bevallásokkal kapcsolatos bevallások megküldését biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, az átvétel tényének és idejének külön szabályozott módon történő igazolásával.”
(2) Az R8. III. fejezete a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A hatóságok egymás közötti kapcsolattartása történhet
a) biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével,
b) az ÁBT részét képező BEDSZ szolgáltatás igénybevételével, a hatóság tárhelyére történő kézbesítés útján,
c) a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel elektronikus levelezés útján,
d) iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás igénybevételével, illetve
e) ha a hatóság külön jogszabály alapján az érintett hatósággal közös iratkezelő rendszert használ, az iratkezelő rendszerben történő elhelyezéssel, vagy
f) a hatóságok egymás közötti megállapodásában lehetővé tett további kapcsolattartási módok alkalmazásával.
(2) A hatóságok egymás részére az erre a célra megadott elektronikus levélcímeikre küldött elektronikus levéllel tarthatnak kapcsolatot. A hatóság köteles 1 munkanapon belül visszaigazolni a másik hatóság által elküldött irat kézhezvételét. Az irat akkor minősül előterjesztettnek, ha a címzett hatóság a kézhezvételt visszaigazolta.
(3) Biztonságos kézbesítési szolgáltatás hatóság általi igénybevétele esetén a hatóság által kézbesítendő irat kézbesítési szolgáltató részére történő átadása az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyéről, illetve a hatóság részére történő kézbesítés a hatóságnak az ÁBT részét képező BEDSZ keretében elérhető hivatali tárhelyére történhet. Ilyen esetben az irat átvételére, illetve az üzenet fogadására vonatkozó igazolást a hivatali kapu szolgáltatója is hitelesítheti.”
(3) Az R8. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazást a hatóság köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott eljárástípusban a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás tartalmazza.
(2) Meghatalmazott eljárása esetén az eljárás ügyintézési rendelkezésben meghatározott feltételeire a meghatalmazott ügyintézési rendelkezése irányadó.”
(4) Az R8. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hatóság a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés során indokolt esetben, különösen biztonsági szempontból kiemelt eljárási cselekmények elvégzését megelőzően köteles gondoskodni az azonosság ismételt ellenőrzéséről.”
(5) Az R8. 22. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) Az elektronikus dokumentum hitelesítése történhet:]
„c) az iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint,
d) kizárólag a hatóság zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén az ilyen esetekre az informatikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott módon és feltételekkel, vagy
e) valamely SZEÜSZ tekintetében jogszabály által megengedett további hitelesítési mód alkalmazásával.”
(6) Az R8. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése akkor állapítható meg, ha
a) a hatóság által kézbesített elektronikus irat egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal,
b) a hatóság által kézbesített papír alapú irat tartalmi egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján, vagy egyedi, hamisítás felderítését segítő adat (különösen sorszámozott matrica, az iraton szereplő záradék, az irat ellenőrzési adatainak eléréséhez szükséges véletlenszerű hivatkozási kód) alapján, vagy
c) az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása kijelölt SZEÜSZ szolgáltató általi nyújtása kapcsán az iratérvényességi nyilvántartás a papír alapú irat lenyomatát tartalmazza, úgy hogy a papír alapú irat tartalmi egyezése megállapítható az eredeti elektronikus irattal való összevetés alapján, és az eredeti elektronikus irat lenyomata egyezik az iratérvényességi nyilvántartásban tárolt lenyomattal, vagy ha az eredeti irat elérhetősége nem biztosított, az iratérvényességi nyilvántartásban tárolt szöveges tartalomra vonatkozó lenyomat ellenőrzése alapján.”
(7) Az R8. VI. fejezete a 34. §-t követően a következő 34/A. és 34/B. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy valamennyi, hasonló feladatot ellátó vagy egyébként hasonló elektronikus űrlapot használó hatóság azonos elektronikus űrlapot használhasson.
(2) A hatóság az elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.
(3) Az adatok értelmezéséhez szükséges információ adatszerkezetben történő szerepeltetésétől a hatóság eltekinthet, ha
a) az elektronikus űrlap csak előre meghatározott zárt folyamatban, rögzített felhasználási helyeken kerül felhasználásra,
b) az elektronikus űrlapok verzióiról a hatóság hivatalos, nyilvános nyilvántartást vezet,
c) biztosított a kezelőprogramok minden felhasználási helyen történő aktuális állapotának elérése, frissítése, valamint
d) a kezelőprogramok visszamenőlegesen is képesek kezelni az elektronikus űrlapok verzióit és a nem kompatibilis elektronikus űrlap használatának kizárása biztosított.
(4) A hatóság köteles az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni, valamint a felügyelet részére bejelenteni az elektronikus űrlap adatszerkezetét és kitöltés-ellenőrzési szabályait.
34/B. § (1) A hatóság köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolat készíthetőségét. A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papír alapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.
(2) A papír alapú másolat készítése esetén a hatóság az elektronikus űrlapon megadott információ elektronikus leolvasását egyszerűsítő kódnyomtatás lehetőségét is biztosíthatja; ha az elektronikus űrlap papír alapú másolata automatikusan kerül feldolgozásra, akkor a hatóság az elektronikus leolvasást egyszerűsítő kódnyomtatást biztosítani köteles.”
(8) Hatályát veszti az R8.
a) 3. § (4) bekezdésében az „a Ket. 169. § (1) bekezdés a) pontja szerint” szövegrész,
b) 21. §-a.
33. § A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Hivatal
a) módszertani és tudásközpontként önálló elemzési, hatásvizsgálati, módszertan-fejlesztési tevékenységeket lát el,
b) részt vesz az államigazgatási feladat- és hatáskörök feladatkataszterének elkészítésében,
c) részt vesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörét, szervezetét és működését érintő projektek előkészítésében, végrehajtásában, adminisztrációjában,
d) szervezi a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok fejlesztését, a kormányablakok elhelyezésével összefüggően javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki,
e) működteti a kormányablak-tudástárat,
f) közreműködik a közigazgatás szervezéséért felelős miniszternek a kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenységének szakmai irányításával, ezzel összefüggésben az ügyfélszolgálati működés fejlesztésével, elemzésével és monitoringjával kapcsolatos feladatok ellátásában,
g) közzétételre előkészíti a Magyar Közlöny és a Hivatalos Értesítő egyes lapszámait, mint elektronikus dokumentumokat,
h) gondoskodik a formatervezési tevékenységet előmozdító programok, kiállítások, más rendezvények kezdeményezéséről, szervezéséről, valamint irányítja a formatervezéssel kapcsolatos ismeretek összehangolt terjesztését, a hazai formatervezési kultúra fejlesztését, közreműködik a formatervezők iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteinek gyarapításában, amely tevékenységeihez a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.”
34. § Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kérelmező vagy meghatalmazottja a kérelmet papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújthatja
a) bármely területi kamaránál, vagy
b) az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél.”
35. § (1) Hatályát veszti a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet
a) 5. § (1) bekezdésében a „, vagy a kormányablakhoz” szövegrészek,
b) 5. § (4) bekezdésében a „vagy a kormányablakhoz” szövegrész és az „, amelyet a kormányablak nyolc napon belül megküld a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve részére” szövegrész.
(2) Hatályát veszti
a) a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.16–1.18. pontjai,
c) a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 13. §-a.
1. Új személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem
2. Személyazonosító igazolvány eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének, megrongálódásának, illetve megtalálásának bejelentése
3. Lakóhely címének, megváltoztatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (lakcímbejelentés)
4. Tartózkodási hely címének, megváltoztatásának, megszüntetésének, megújításának a bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (lakcímbejelentés)
5. A törvényes képviselő arra irányuló kérelme, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
6. Értesítési cím bejelentése
7. Címjogosult és postafiók bérlőjének előzetes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani
8. Lakcímbejelentésről, értesítési cím bejelentéséről értesítés kérése
9. Szállásadói nyilatkozat bejelentése és nyilvántartásba vétele
10. Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozat megtétele, visszavonása
11. Egyéni vállalkozói igazolvány leadása (szünetelés, adatváltozás, megszűnés miatt)
12. Új személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem, költözéssel nem járó lakcímváltozás (házszám, épület, lépcsőház, ajtó, emelet) esetén
13. Forgalmi engedély cseréjére irányuló kérelem
14. Forgalmi engedély pótlására irányuló kérelem, elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés bejelentésével
15. Törzskönyv elvesztésének bejelentése (pótlásra irányuló kérelem nélkül)
16. Közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatást korlátozó, tiltó nyilatkozat megtétele,
17. Közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatást korlátozó, tiltó nyilatkozat visszavonása
18. Közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem
19. Közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem
20. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása iránti kérelem
21. Jármű forgalomból történő átmeneti időszakra történő kivonása iránti kérelem
22. Jármű forgalomból történő végleges kivonása iránti kérelem
23. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának a lejárati idő előtt megelőzően való megszüntetése iránti kérelem
24. Származásellenőrzés nyilvántartásba vétele iránti kérelem
25. Eladó bejelentése a jármű tulajdonjogának változásáról
26. Üzembentartó személyében bekövetkezett változás bejelentése
27. Jármű átrendszámozása iránti kérelem (forgalmi engedély cseréjével együtt)
28. Közúti közlekedési okmánykiállítással nem járó záradék bejegyzése, törlése iránti kérelem
29. Parkolási igazolvány kiadására irányuló kérelem
30. Parkolási igazolvány cseréjére irányuló kérelem
31. Parkolási igazolvány pótlására irányuló kérelem
32. Közúti közlekedési parkolási igazolvány nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem
33. Nemzetközi vezetői engedély kiállítása iránti kérelem
34. Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését és eredményét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása a nyilvántartásból (ha az korábban nem került kézbesítésre)
35. Hatósági bizonyítvány másolat kiállítása az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból
36. Útlevél tároló elem adattartalmának ellenőrzésére irányuló kérelem
1. Egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelem
2. Egyéni vállalkozói igazolvány cseréje iránti kérelem
3. Egyéni vállalkozói igazolvány pótlása iránti kérelem
4. Egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos adatváltozás bejelentése és nyilvántartásba vétele
5. Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése és nyilvántartásba vétele
6. Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése és nyilvántartásba vétele
7. Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentése és nyilvántartásba vétele
8. Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele
9. Egyéni vállalkozói tevékenység özvegy vagy örökös által történő folytatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele
10. Egyéni vállalkozói tevékenység törvényes képviselő által történő folytatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele
11. Állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem
12. Állandó személyazonosító igazolvány cseréje, pótlása iránti kérelem
13. Letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnál indult kérelem alapján
14. Lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem
15. Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával történő elhagyás bejelentése
16. Külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokra vonatkozóan
17. Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás iránti kérelem
18. Magyar igazolvány kiállítása iránti kérelem
19. Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítása iránti kérelem
20. Vezetői engedély kiállítása iránti kérelem (első vezetői engedély)
21. Vezetői engedély cseréje iránti kérelem
22. Vezetői engedély pótlása iránti kérelem
23. EGT-államban kiállított vezetői engedély cseréje iránti kérelem
24. Törzskönyv cseréjére irányuló kérelem
25. Törzskönyv pótlására irányuló kérelem, elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés bejelentésével együtt
26. Új jármű első forgalomba helyezése iránti kérelem (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával)
27. Használt jármű forgalomba helyezése iránti kérelem (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával)
28. Rendszámtábla elvesztésének, ellopásának bejelentése és rendszámtábla pótlására irányuló kérelem
29. Rendszámtábla megrongálódása esetén, annak utángyártása iránti kérelem
30. Jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése iránti kérelem (ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes rendszámtábla és szükség esetén indítási napló kiadása – a rendszám jellegétől függően)
31. Gépjármű átírása iránti kérelem (a járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele, törzskönyv és forgalmi engedély kiadásával)
32. Regisztrációs matrica pótlására irányuló kérelem
33. Magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem
34. Magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem soron kívüli eljárásban
35. Magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem sürgősségi eljárásban
36. Második magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem
37. Második magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem soron kívüli eljárásban
38. Második magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem sürgősségi eljárásban
39. Szolgálati útlevél kiadása, cseréje iránti kérelem
40. Szolgálati útlevél kiadása, cseréje iránti kérelem soron kívüli eljárásban
41. Hajós szolgálati útlevél kiadása, cseréje iránti kérelem
42. Hajós szolgálati útlevél kiadása, cseréje iránti kérelem soron kívüli eljárásban
43. Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlap kiállítására irányuló kérelem
1. Anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem
2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem
3. Rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem
4. Rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
5. Rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről
6. Építési engedély kiadása iránti kérelem
7. Bontási engedély kiadása iránti kérelem
8. Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem
9. Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem
10. Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
11. Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem
12. Bontás tudomásulvétele iránti kérelem
13. Építésfelügyeleti hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
14. Építésügyi hatósági eljárásokban jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem
15. Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem
16. Használatbavételi engedély iránti kérelem
17. Építésügyi hatósági engedélyek hatályának meghosszabbítása iránti kérelem
18. Összevont telepítési eljárás iránti kérelem
19. Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem
20. Építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem
21. Műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelem
22. Az építőipari vállalkozói kivitelezői tevékenység bejelentése
23. Előzetes építésügyi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem
24. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-a szerinti panasz
25. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-a szerinti panasz
26. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz
27. Útlevél nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem
28. Kiskorú útlevél kiállításához a törvényes képviselő hozzájárulásának visszavonása iránti kérelem
29. Útlevél eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének, találásának bejelentése
30. Anyasági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem
31. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása iránti kérelem
32. Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem
33. Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve Kártyahelyettesítő nyomtatvány iránti kérelem
34. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem, ha a kérelmező hozzátartozói nyugdíjban részesül
35. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére
36. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem rehabilitációs járadékban részesülő személy részére
37. Kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem özvegy részére
38. Egyszeri segély engedélyezése iránti kérelem
39. Nyugdíjfolyósításhoz kapcsolódó bejelentés
40. Nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba történő betekintés iránti kérelem
41. Óvodáztatási támogatás iránti kérelem
42. Törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatban
43. Otthonteremtési támogatás iránti kérelem
44. Lakáscélú állami támogatásokat igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti kérelem
45. Lakáscélú állami támogatás visszafizetési kötelezettségének felfüggesztése iránti kérelem
46. Igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakástakarék-pénztári szerződésnek
47. Lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek (kivéve önkormányzatok, egyházi és nem állami fenntartók) fizetési könnyítés iránti kérelme
48. Megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem
49. Megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentés
50. Annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni
51. Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány iránti kérelem
52. Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem
53. Fogyatékosságot érintő lényeges tények, körülmények megváltozásának bejelentése
54. Utazási költségtérítés iránti kérelem egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán
55. Aktív korúak ellátása iránti kérelem
56. Lakásfenntartási támogatás iránti kérelem
57. Az Egészségbiztosítási Alap terhére méltányosságból adható egyszeri segély iránti kérelem
58. Táppénz, gyermekápolási táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj megállapítása iránti méltányossági kérelem
59. Nevelési ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék)
60. Iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem (családi pótlék)
61. Gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése
62. Vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése
63. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele iránti kérelem
64. Gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem
65. Családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás megadása és eseti gondnok kirendelése iránti kérelem
66. Gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem
67. Kérelem a tizenhatodik életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezésére
68. Olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogos érdeke fűződik
69. Szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapítása, meghosszabbítása iránti kérelem
70. Szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapítása, meghosszabbítása iránti kérelem
71. Állampolgársági honosítási kérelem
72. Állampolgársági visszahonosítási kérelem
73. Állampolgárság megszerzése iránti nyilatkozat
74. Állampolgárságról való lemondó nyilatkozat
75. Állampolgárság visszaállítására irányuló kérelem
76. Állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
77. Állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére biztosított helyszín megváltoztatása iránti kérelem
78. Hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránti kérelem
79. Hatósági közvetítői nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem
80. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz, kivéve az állami adó- és vámhatóság elleni panaszokat
81. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti közérdekű bejelentés, kivéve az állami adó- és vámhatósághoz intézett közérdekű bejelentéseket
82. Családi gazdaság nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból való törlése iránti kérelem, nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződésben rögzített adatokban történt változás bejelentése és igazolása
83. Állatmenhely létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem
84. Állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem
85. Természetes fürdőhely kijelölése iránti kérelem
86. Bejelentés parlagfű-fertőzött ingatlanról
87. Közterületen lévő fásszárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem
88. Üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem
89. Vásár 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem
90. Vásár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem
91. Piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem
92. Piac üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem
93. Bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés
94. Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándék bejelentése
95. Helyi termelői piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem
96. Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
97. Szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
98. Szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése
99. Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
100. Panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
101. Panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése
102. Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
103. Kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
104. Kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése
105. Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
106. Üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
107. Üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése
108. Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
109. Közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
110. Közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése
111. Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem
112. Egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése
113. Egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése
114. Állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem
115. Állatpiac tartásának engedélyezése iránti kérelem
116. Állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem
117. Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem
118. Utazásszervezői, utazásközvetítői tevékenységi engedély visszavonása és a nyilvántartásból való törlés iránti kérelem
119. Illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása
120. Veszélyes anyaggal és keverékkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése
121. Veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése
122. Egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése
123. Üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés
124. Üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme
125. Adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem
126. Fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések
127. Polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélye iránti kérelem
128. Biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelme
129. Egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelem
130. Gyorsforgalmi út céljára történő ingatlan rendelkezésre tartása miatti kártalanításra vonatkozó kérelem
131. Járművezetők előéleti pontrendszerével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelem
132. Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem
133. Származásellenőrzés nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem
134. Közúti közlekedési okmánytárból adatszolgáltatás iránti kérelem
135. Jármű egyedi azonosító jellel (alvázszámmal) történő utólagos ellátásának engedélyezésére irányuló kérelem
136. Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem az egyéni vállalkozók nyilvántartásából
137. Időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelem
138. Alanyi ápolási díj megállapítása iránti kérelem
139. Alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem
140. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem
141. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem
1. Terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem
2. Gyermekgondozási díj iránti kérelem
3. Házassági szándék bejelentése és házasságkötés
4. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre vonatkozó szándék bejelentése
5. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítéséhez, házasságkötéséhez bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása iránti kérelem
6. Tervezett építési tevékenység engedélyezésére, tudomásulvételére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megnevezéséről és elérhetőségéről való tájékoztatás
7. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedély iránti kérelmekről való tájékoztatás
8. Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban a kérelmezendő eljárástípus illetékének mértékéről szóló tájékoztatás
9. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az egyes szakhatósági eljárások illetékének, igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről való tájékoztatás
10. Nem EGT-állam által kiállított vezetői engedély honosítása iránti kérelem
11. Különleges rendszámtábla kiadása iránti kérelem (forgalmi engedély, törzskönyv, indítási napló kiadása a rendszám típusától függően – OT, SP, V, DT, CK, CD)
12. Személyes úton igényelt hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás
13. Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás
14. Születés bejelentése és anyakönyvezése
15. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése
16. Házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem
17. Egyénileg kiválasztott és egyedileg legyártott rendszámtábla kiválasztásának, legyártásának engedélyezésére irányuló kérelem
18. Magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem azonnali eljárásban
19. Második magánútlevél kiadása, cseréje iránti kérelem azonnali eljárásban
20. Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél, hajós szolgálati útlevél pótlása iránt elektronikus úton benyújtott kérelemre induló eljárás
21. A második magánútlevél kiállítása iránt elektronikus úton benyújtott kérelemre induló eljárás
1. Ügyfélkapu-regisztráció
2. Egyedi hatósági ügyek intézéséhez internetes kapcsolati lehetőség és informatikai segítség nyújtása
3. Tájékoztatás nyújtása az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről, informatikai segítség nyújtása, továbbá egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez, az adatváltozások elektronikus bejelentéséhez, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének, szünetelés utáni folytatásának, valamint megszűnésének elektronikus bejelentéséhez
4. Elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben, felvilágosítás és segítségnyújtás az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer kapcsán az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan
5. Internethasználat és hozzáférés biztosítása az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz és elektronikus alkalmazásainak használatához, elektronikus ügyintézés indításához
6. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról vezetett nyilvántartásában való szereplés – az egészségbiztosító elektronikus szolgáltatásának igénybevételével való – ellenőrzése
7. A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos elektori gyűlés megtartása és lebonyolítása
8. A kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába
9. Ügyfélkapu-regisztráció birtokában az ingatlan-nyilvántartásból nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésének biztosítása
10. Cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásról tájékoztatás
1. Az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzése
2. Vezetési jogosultság szüneteltetése
3. Vezetői engedély visszavonása és vezetési jogosultság szüneteltetése
4. Külföldi vezetői engedély bevonása és vezetési jogosultság szüneteltetése
5. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása a forgalmi engedély és hatósági jelzés bevonásával
6. Jármű forgalomból történő átmeneti kivonása
7. Külföldi hatósági engedély és jelzés bevonása
8. Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása, költözéssel nem járó lakcímváltozás (helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jellege vagy területszervezési eljárásban hozott döntés) esetén
9. Lakcím, értesítési cím érvénytelenségének megállapítása
10. Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétele, és új hatósági igazolvány kiállítása
11. A mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványának visszavonása
12. Állampolgársági eskü letételét követően az okmányok átadása, megsemmisítése a jogszabályban meghatározott esetekben
13. Az elhunyt személyek okmányaival kapcsolatos intézkedések megtétele
„1. melléklet az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A kormányablakban azonnal intézhető ügyek
1. Új személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem
2. Személyazonosító igazolvány eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének, megrongálódásának, illetve megtalálásának bejelentése
3. Lakóhely címének, megváltoztatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (lakcímbejelentés)
4. Tartózkodási hely címének, megváltoztatásának, megszüntetésének, megújításának a bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (lakcímbejelentés)
5. A törvényes képviselő arra irányuló kérelme, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát
6. Értesítési cím bejelentése
7. Címjogosult és postafiók bérlőjének előzetes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani
8. Lakcímbejelentésről, értesítési cím bejelentéséről értesítés kérése
9. Szállásadói nyilatkozat bejelentése és nyilvántartásba vétele
10. Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozat megtétele, visszavonása
11. Egyéni vállalkozói igazolvány leadása (szünetelés, adatváltozás, megszűnés miatt)
12. Új személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem, költözéssel nem járó lakcímváltozás (házszám, épület, lépcsőház, ajtó, emelet) esetén
13. Forgalmi engedély cseréjére irányuló kérelem
14. Forgalmi engedély pótlására irányuló kérelem, elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés bejelentésével
15. Törzskönyv elvesztésének bejelentése (pótlásra irányuló kérelem nélkül)
16. Közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatást korlátozó, tiltó nyilatkozat megtétele
17. Közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatást korlátozó, tiltó nyilatkozat visszavonása
18. Közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem
19. Közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából egyedi adatszolgáltatás iránti kérelem
20. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása iránti kérelem
21. Jármű forgalomból történő átmeneti időszakra történő kivonása iránti kérelem
22. Jármű forgalomból történő végleges kivonása iránti kérelem
23. Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának a lejárati idő előtt megelőzően való megszüntetése iránti kérelem
24. Származásellenőrzés nyilvántartásba vétele iránti kérelem
25. Eladó bejelentése a jármű tulajdonjogának változásáról
26. Üzembentartó személyében bekövetkezett változás bejelentése
27. Jármű átrendszámozása iránti kérelem (forgalmi engedély cseréjével együtt)
28. Közúti közlekedési okmánykiállítással nem járó záradék bejegyzése, törlése iránti kérelem
29. Parkolási igazolvány kiadására irányuló kérelem
30. Parkolási igazolvány cseréjére irányuló kérelem
31. Parkolási igazolvány pótlására irányuló kérelem
32. Közúti közlekedési parkolási igazolvány nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem
33. Nemzetközi vezetői engedély kiállítása iránti kérelem
34. Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését és eredményét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása a nyilvántartásból (ha az korábban nem került kézbesítésre)
35. Hatósági bizonyítvány másolat kiállítása az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból
36. Útlevél tároló elem adattartalmának ellenőrzésére irányuló kérelem
37. Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem
38. Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem”
