A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető),
b) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ),
c) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 3.9. pontja szerinti kapacitásigénylőkre, valamint
d) a vasúti igazgatási szervre.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) alapszolgáltatás díja: a Vtv. 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;
b) beruházási díj: a Vtv. 67/G. § (2) bekezdése alapján a meglévő vasúti pályahálózaton végzett beruházások, vagy új vasúti pályaszakasz létesítése esetén felszámított díj;
c) DD: Díjszámítási Dokumentum, a díjképzési rendszer adott menetrendi évi elemeinek meghatározására vonatkozó számítások alapjául szolgáló adatokat, valamint a díjakhoz kapcsolódó számításokat tartalmazó dokumentum;
d) díjmegállapító szervezet:
da) nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén a VPSZ,
db) a da) pontba nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető;
e) DM: Díjképzési Módszertan, a díjképzési rendszer elemeinek meghatározására szolgáló módszertani dokumentum;
f) egyéb környezeti díj: a Vtv. 67/C. § (2) bekezdése alapján a zajhatáson kívüli egyéb környezeti hatások költségeinek figyelembevétele érdekében felszámított díj;
g) eltérő nyomtáv miatti díj: a Vtv. 67/G. § (1) bekezdés alapján a normál nyomtávtól eltérő nyomtávú hálózatot üzemeltető nem EGT-államba irányuló vagy ilyen országokból érkező vasúti árufuvarozási szolgáltatásokra felszámított díj;
h) ETCS díj: a Vtv. 67/G. § (3) bekezdése alapján meghatározott vasúti folyosók esetében a vonatok ETCS berendezéssel való felszerelésének ösztönzésére felszámított, az igénybevett szolgáltatásokért fizetendő összeget csökkentő vagy növelő díj;
i) indokolt költség: a szolgáltatás nyújtásához és az adott technológiai szolgáltatási szint biztosításához feltétlenül szükséges anyag, munkaerő és szolgáltatások piacon elérhető legalacsonyabb árával megegyező költség és ráfordítás, valamint az ezeket módosító egyéb tételek;
j) járulékos szolgáltatás díja: a Vtv. 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;
k) kiegészítő szolgáltatás díja: a Vtv. 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;
l) kiegyenlítő juttatás: a Vtv. 67/I. § (2) bekezdése alapján nyújtott díjcsökkentés;
m) környezetvédelmi díj: a Vtv. 67/C. § (2) bekezdése alapján az adott vonat közlekedtetése által okozott környezeti hatások költségének megfelelő mértékben felszámított díjak gyűjtő elnevezése;
n) mellékszolgáltatás díja: a Vtv. 2. melléklet 4. pontjában meghatározott szolgáltatásért fizetendő díj;
o) pályahálózat-fenntartási díj: a Vtv. 67/D. § (3) bekezdése alapján a pályahálózat-fenntartás céljára felhasznált kapacitásra felszámított díj;
p) pályahálózat-működtető: a Vtv. 2. § 5.7. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet;
q) túlterheltségi díj: a Vtv. 67/C. § (1) bekezdése alapján a túlterheltnek minősített pályaszakaszokra vonatkozóan megállapított díj;
r) zajszennyezési díj: a Vtv. 67/C. § (2) bekezdése alapján a zajhatások költségeinek figyelembe vétele érdekében felszámított díj.
3. § A díjmegállapító szervezet a díjképzési rendszer adott menetrendi évre vonatkozó elemeit előre határozza meg a pályahálózat-működtető utolsó lezárt üzleti évének tényadatai, a DM, a DM-ben meghatározott egyéb adatforrások pályahálózat-működtető utolsó lezárt üzleti évére vonatkozó tényadatai, valamint a várható központi költségvetési támogatás mértéke alapján.
4. § (1) A díjképzési rendszer elemei az alábbiak lehetnek:
a) alapszolgáltatás díja,
b) járulékos szolgáltatás díja, ezen belül
ba) kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésért fizetendő díj,
bb) kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj,
c) kiegészítő szolgáltatás díja,
d) mellékszolgáltatás díja
e) egyéb díjképzési elemek:
ea) túlterheltségi díj,
eb) környezetvédelmi díj (a zajszennyezési díj és az egyéb környezeti díj),
ec) pályahálózat-fenntartási díj,
ed) felár,
ee) eltérő nyomtáv miatti díj,
ef) beruházási díj,
eg) ETCS díj,
eh) általános kedvezmény,
ei) egyedi kedvezmény,
ej) kiegyenlítő juttatás.
(2) *
(3) *
5. § Az alapszolgáltatások díjainak és a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésért fizetendő díjaknak az alapját képező, vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költségek nem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyek abban az esetben is terhelnék a pályahálózat-működtetőt, ha e szolgáltatásokat a kapacitásigénylők nem vennék igénybe.
6. § (1) Amennyiben a díjmegállapító szervezet felszámítja a túlterheltségi díjat, köteles kijelölni a túlterheltségi díj felszámításának időszakát, melynek végidőpontja nem haladhatja meg a kapacitás bővítési tervben meghatározott intézkedések végdátumát.
(2) Ha rendelkezésre áll a túlterheltnek minősített pályaszakasznak megfelelő helyettesítő pályaszakasz, akkor a túlterhelt pályaszakaszon fizetendő díjak túlterheltségi díjjal növelt értéke nem haladhatja meg a helyettesítő pályaszakasz használata esetén fizetendő díjak értékét.
(3) Ha nem áll rendelkezésre a túlterheltnek minősített pályaszakasznak megfelelő helyettesítő pályaszakasz, akkor a túlterheltségi díjak értéke nem haladhatja meg a pályahálózat-működtetőnek a túlterheltség miatt felmerülő többletköltségeinek értékét.
7. § (1) A díjmegállapító szervezet a környezetvédelmi díj kialakítása során köteles megvizsgálni a figyelembe venni kívánt környezeti hatás nagyságát, a módosítás piaci szereplőkre és díjképzési rendszerre gyakorolt hatását, és amennyiben a környezetvédelmi díjak felszámítása a pályahálózat-működtető összbevételében várhatóan növekedést eredményez, a közúti árufuvarozásban alkalmazott, környezeti hatások költségét figyelembe vevő díjképzési elveket is.
(2) A zajhatásokat figyelembe vevő környezetvédelmi díjak kialakítása és alkalmazása esetén a zajhatásokból eredő költség felszámítása során alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló 2015. március 13-i 2015/429 bizottsági végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(3) A környezetvédelmi díjakból befolyó bevételeket és azok felhasználását a pályahálózat-működtetőknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk.
8. § (1) Pályahálózat-fenntartás céljára felhasznált kapacitásra a díjképzési rendszer elemei közül csak a pályahálózat-fenntartási díj számítható fel.
(2) A pályahálózat-fenntartási díj abban az esetben számítható fel, ha a pályahálózat-fenntartás céljára felhasznált kapacitást pályahálózat-működtetőn kívüli szervezet veszi igénybe.
(3) A pályahálózat-fenntartási díjat a díjmegállapító szervezet egyedileg, a DM-ben rögzítetteknek megfelelően határozza meg.
9. § (1) Ha a kapacitásigénylők által várhatóan fizetendő és az elszámolandó hálózat-hozzáférési díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózat-működtetőnek a Vtv. 2. számú mellékletében meghatározott szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenységével kapcsolatos összes várható indokolt költségét és ráfordítását nem fedezik, akkor a díjmegállapító szervezet felszámíthatja a Vtv. 67/E. § (1) bekezdésében meghatározott felárat.
(2) A felár felszámítását megelőzően a Vtv. 67/E. § (3) bekezdése alapján szegmensvizsgálat keretében elemezni szükséges, hogy van-e olyan, a (4) bekezdésben meghatározott piaci szegmens, amely az alapszolgáltatásért, valamint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésért fizetendő, felárral növelt hálózat-hozzáférési díjat nem képes megfizetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szegmensvizsgálat során a Vtv. 67/E. § (4) bekezdésében rögzített három szegmens kötelezően vizsgálandó, a (4) bekezdésben felsorolt szegmenspárok közül a relevánsakat szükséges vizsgálni, ezen túlmenően csak a szállított áruk vagy személyek köre alapján meghatározott, relevánsként azonosított szegmensek vonhatóak be a szegmensvizsgálatba. Csak azokat a szegmenseket lehet relevánsként azonosítani, amelyek esetén biztosított az adatgyűjtés.
(4) Vizsgálható szegmenspárok:
a) személyszállítási – árufuvarozási szolgáltatások;
b) veszélyes anyagokat szállító vonatok – egyéb tehervonatok;
c) belföldi – nemzetközi szolgáltatások;
d) kombinált fuvarozás – közvetlen tehervonatok;
e) városi vagy regionális – helyközi személyszállítási szolgáltatások;
f) zárt tehervonatok – egyes kocsi forgalom;
g) rendszeres – alkalomszerű vasúti szolgáltatások.
(5) Meg kell határozni azokat a piaci szegmenseket, amelyeken a kapacitásigénylők jelenleg nem nyújtanak szolgáltatásokat, de erre sor kerülhet a (6) bekezdésben meghatározott szegmenslista összeállítását követő 5. menetrendi év végéig. A pályahálózat-működtető nem számíthat fel felárat ezen piaci szegmensek tekintetében.
(6) A (3) bekezdés alapján a szegmensvizsgálatba bevonásra kerülő és a (5) bekezdés alapján azonosított szegmensek listáját legkésőbb az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat közzétételére vonatkozó határidő előtt 5 hónappal meg kell állapítani. A szegmenslista összeállítása során legalább egy, a 15. §-ban meghatározottak szerinti tárgyalás megtartása kötelező.
(7) A szegmenslista 5 menetrendi évre érvényes. A szegmenslista felülvizsgálatát abban az esetben szükséges elvégezni, ha azt a VPSZ, a pályahálózat-működtető, a kapacitásigénylő vagy a vasúti igazgatási szerv a szegmenslista módosítására vonatkozó javaslat és indoklás benyújtása mellett legkésőbb a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére vonatkozó határidő előtt 6 hónappal kezdeményezi. A szegmensek listájának módosítását szükséges elvégezni, ha a 15. §-ban rögzített tárgyaláson az érdekelt felek a lista módosításában megegyeznek.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott szegmensvizsgálat keretében vizsgálni szükséges legalább, hogy a szegmensvizsgálatba bevont szegmensek esetében mekkora az egyes szegmensek teherviselő képessége alapján érvényesíthető elméleti maximum felár és a piac által megengedett megtérülési arány.
(9) A szegmensvizsgálat eredményét legkésőbb a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére vonatkozó határidő előtt 3 hónappal kell közzétenni.
(10) A szegmensvizsgálat eredményei, az alapszolgáltatásért és a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésért fizetendő díjak, valamint a figyelembe vehető központi költségvetési támogatás értéke alapján a díjmegállapító szervezet értékeli a felárak hatásait az egyes szegmensek vonatkozásában és megállapítja a felszámítható felárat.
(11) Amennyiben a (10) bekezdés alapján valamely szegmens esetében nem érvényesíthető felár, a szegmens által nem megfizetett költségek nem szükségszerűen a szegmenspárt terhelik.
10. § Amennyiben az adott menetrendi évben beruházási díj kerül megállapításra, akkor a pályahálózat-működtető által készített hosszú távú költségtervet, a pályahálózat jobb kihasználására vonatkozó kapacitás-számításokat, az eredményjavulásra vonatkozó számításokat, vagy ha a pályahálózat-működtetési szerződésben a kockázatok megosztására vonatkozó megállapodás került rögzítésre, a megállapodást a díjmegállapító szervezetnek be kell mutatni.
11. § A díjmegállapító szervezet az ETCS díj meghatározása során a DM-ben rögzített előírásoknak megfelelően jár el. A pályahálózat-működtető az ETCS díjat alkalmazhatja a Vtv. 67/G. § (3) bekezdése alapján meghatározott vasúti folyosókon kívüli vasútvonalak esetében is. Amennyiben az ETCS díj alkalmazása a jelen paragrafusban foglaltak alapján kiterjesztésre kerül, azt az érintett pályahálózat-működtető által üzemeltetett pályahálózat egészére vonatkozóan egységes elvek mentén kell alkalmazni.
12. § A díjmegállapító szervezet a Vtv. 67/H. § (1) és (3) bekezdése szerinti általános kedvezményt csak abban az esetben állapíthat meg, ha a kapacitásigénylők által várhatóan fizetendő és elszámolandó hálózat-hozzáférési díjak, valamint a nyújtott állami támogatás összege a pályahálózat-működtetőnek a Vtv. 2. mellékletében meghatározott szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenységével kapcsolatos összes indokolt költségét és ráfordítását fedezi.
13. § (1) A díjmegállapító szervezet által a Vtv. 67/H. § (1) és (4) bekezdése alapján az új vasúti szolgáltatások fejlesztésére adott egyedi kedvezmény legfeljebb két egymást követő menetrendi évre vonatkozhat. A díjmegállapítást megelőző 5 menetrendi évben már nyújtott és megszüntetett, majd újból bevezetett szolgáltatás nem tekinthető új szolgáltatásnak.
(2) A díjmegállapító szervezet egyedi kedvezményt csak abban az esetben nyújthat, ha a hozzáférésre jogosultak által várhatóan fizetendő és elszámolandó díjbevétel többlet meghaladja a kedvezmény nyújtása miatt várhatóan felmerülő pótlólagos költségek és ráfordítások összegét.
(3) Egyedi kedvezmények bevezetése a 15. §-ban meghatározottak alapján kezdeményezhető.
14. § (1) A vasúti pályahálózat használata esetén a vasúti közlekedési tevékenységtől eltérő közlekedési tevékenységek által okozott, igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti és infrastrukturális költségek meghatározására szolgáló módszertant és számításokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé, amely alapján a díjmegállapító szervezet – feltéve, hogy a pályahálózat-működtető a Vtv. 67/I. § (1) bekezdésében meghatározott kiegyenlítő juttatásban részesül – hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételekkel meghatározza és érvényesíti a kiegyenlítő juttatással arányos díjcsökkentés értékét.
(2) Az (1) bekezdésben említett módszertan és számítások rögzítik legalább a kiegyenlítő juttatás nyújtásának időszakát, a Vtv. 2. melléklete alapján a kiegyenlítő juttatásban érintett szolgáltatások körét és az érintett szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegyenlítő juttatás értékét.
(3) A díjcsökkentés értékére vonatkozó kalkulációt legkésőbb az (1) bekezdésben említett módszertan közzétételét követő 1 hónapon belül el kell végezni és a számításokat a DD-ben nyilvánosságra kell hozni.
15. § A díjképzési rendszer elemeire vonatkozó tárgyalás kezdeményezésére a kapacitásigénylő, a VPSZ, a pályahálózat-működtető és a vasúti igazgatási szerv jogosult. A tárgyalás megszervezését a kapacitásigénylő, a pályahálózat-működtető és a vasúti igazgatási szerv írásban, a tárgyalás okának megjelölésével kezdeményezi a díjmegállapító szervezetnél. A díjmegállapító szervezet jogosult a megjelölt tárgyalási okhoz kapcsolódóan a tárgyalást kezdeményező féltől további dokumentumok bekérésére. A díjmegállapító szervezet a tárgyalást megelőző legalább 10 munkanappal értesíti a tárgyalás helyéről, idejéről és témájáról az érdekelt feleket.
16. § (1) A díjmegállapító szervezet módosítja a díjképzési rendszer elemeit, ha
a) a pályahálózat-működtetőnek nyújtott állami támogatás mértéke,
b) a pályahálózat-működtető által működtetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat mérete
közül legalább az egyik jelentős mértékben megváltozott a díjképzési rendszer elemeinek korábbi megállapításakor figyelembe vett értékhez képest.
(2) A nem független vasúti pályahálózat-működtető az (1) bekezdés szerinti jelentős mérték túllépéséről haladéktalanul értesíti a VPSZ-t.
(3) Ha a díjmegállapító szervezet úgy kívánja módosítani a díjképzési rendszer elemeit, hogy a kapacitásigénylők által az igénybe vett szolgáltatásokért fizetendő összeg emelkedne, úgy a módosított díjképzési rendszer elemek a Hálózati Üzletszabályzat közzétételét követően 3 hónappal lépnek hatályba.
(4) Amennyiben az üzleti év lezárását követően a pályahálózat-működtető kapacitásigénylők által a díjképzési rendszer elemei alapján fizetett, vagy elszámolt bevételéről megállapítható, hogy az a DM-ben meghatározott mértékben eltér a díjképzési rendszer elemeinek megállapításakor figyelembe vett költségektől, a költségeltérés a következő díjkalkulációhoz kapcsolódó adatszolgáltatás indokolt költségeiben a DM-ben leírt szabályok szerint érvényesíthető.
17. § (1) A DM-et a díjmegállapító szervezet készíti 5 menetrendi évre vonatkozóan. A díjmegállapító szervezet a DM-et a DM által érintett első menetrendi év Hálózati Üzletszabályzatának közzétételi időpontját megelőzően legalább 25 hónappal köteles elkészíteni és nyilvánosságra hozni. A DM módosítására a Vtv. 67/J. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat eredményeként, a pályahálózat működtető vagy a VPSZ kezdeményezése alapján kerülhet sor. A módosított DM-et a díjmegállapító szervezet az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat közzétételi időpontját megelőzően legalább 4 hónappal köteles elkészíteni és nyilvánosságra hozni.
(2) A DM
a) a pályahálózat-működtetési tevékenység külön jogszabály alapján elkülönített valamennyi költségének és ráfordításának a pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások közötti felosztását szabályozza,
b) egyértelműen és ellenőrizhetően meghatározza a számviteli nyilvántartási rendszer, valamint a szolgáltatások indokolt költségei közötti kapcsolatot,
c) rendelkezik a szolgáltatások indokolt költségeinek a vasúti pályahálózat olyan legkisebb egységeire történő felosztásáról, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti pályahálózat bármely szakaszának nyílt hozzáférésűvé minősítése vagy az alóli mentesítése esetén is a nyílt hozzáférésű és a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton nyújtott szolgáltatások költségei és ráfordításai külön-külön megállapíthatók legyenek,
d) az indokolt költségek szolgáltatások közötti felosztásához azt a teljesítménymutatót (teljesítménymutatókat) rendeli, amely a leginkább tükrözi az indokolt költségek egyes szolgáltatások nyújtásához felmerült arányát.
(3) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásának alapjául szolgáló indokolt költségeket a DM-ben meghatározott módon, elkülönítetten tartja nyilván.
(4) A DM tartalmazza:
a) a díjképzési rendszer elemei meghatározásának módját,
b) a pályahálózat-működtető által a Vtv. 2. melléklete alapján nyújtott valamennyi szolgáltatást,
c) a számviteli nyilvántartási rendszer és a Vtv. 2. mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózat-működtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek, ráfordítások közötti összefüggéseket,
d) a Vtv. 2. mellékletében felsorolt szolgáltatások, valamint a pályahálózat-működtetési tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek és ráfordítások felosztásának módját,
e) az indokolt költségek körének meghatározását,
f) az indokolt költségek vasúti pályahálózat egyes szakaszaira történő felosztásának módját,
g) a nyújtott szolgáltatások közvetlen és közvetett költségei meghatározásának módját,
h) az alapszolgáltatásokhoz és a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférést biztosító szolgáltatásokhoz kapcsolódó indokolt költségek esetében egyértelműen azonosítható módon a vonatközlekedésből közvetlenül eredő költségek körét,
i) az indokolt költségek felosztása és a díjképzési rendszer elemeinek meghatározása során alkalmazott teljesítménymutatókat, valamint azok mérésének módját,
j) a 9. § (6) bekezdésében meghatározott szegmenslistát,
k) amennyiben a DM érvényességi idején belül alkalmazásra kerül:
ka) a Vtv. 67/D. § (1) és (2) bekezdésében hivatkozott ésszerű nyereség megállapítására vonatkozó szabályokat,
kb) a Vtv. 67/C. § (6) bekezdésében hivatkozott, a díjak aránytalan ingadozása elkerülése érdekében alkalmazott átlagolás módszertanát,
kc) a pályahálózat-fenntartási díjhoz kapcsolódó bevételveszteség meghatározásának módszertanát,
l) a központi költségvetési támogatás felosztásának módszertanát,
m) a 16. § (1) bekezdés szerinti jelentős mértéket, valamint
n) a 16. § (4) bekezdés szerinti mértéket és elszámolási szabályokat,
o) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokban alkalmazott gyakorlatok vizsgálatát.
18. § (1) A DD-t a díjmegállapító szervezet készíti egy menetrendi évre vonatkozóan. A díjmegállapító szervezet a DD-t az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat mellékleteként hozza nyilvánosságra.
(2) A DD elemei:
a) a DD tartalmazza:
aa) a nyújtott szolgáltatásokhoz rendelt indokolt költségek értékét,
ab) az indokolt költségek felosztása és a díjképzési rendszer elemeinek meghatározása során alkalmazott teljesítménymutatók értékét,
ac) a díjképzési rendszer elemeinek meghatározása során figyelembe vett központi költségvetési támogatás szolgáltatásokhoz rendelt értékét,
ad) a díjképzési rendszer elemeinek értékét,
b) a DD tartalmazhatja továbbá
ba) a Vtv. 67/D. § (1) és (2) bekezdésében hivatkozott ésszerű nyereség megállapításához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bb) túlterheltségi díjak meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bc) környezetvédelmi díjak meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bd) a Vtv. 67/C. § (6) bekezdésében hivatkozott, a díjak aránytalan ingadozása elkerülése érdekében alkalmazott átlagoláshoz kapcsolódó adatok és számításokat,
be) a pályahálózat-fenntartási díj meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bf) a felárak meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bg) az eltérő nyomtáv miatti díj meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bh) a beruházási díj meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bi) az ETCS díj meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bj) az általános kedvezmény meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bk) az egyedi kedvezmények meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat,
bl) a kiegyenlítő juttatás meghatározásához kapcsolódó adatokat és számításokat.
19. § (1) A nem független vasúti pályahálózat-működtető, figyelemmel a pályaműködtetési szerződésre, a DM elkészítéséhez szükséges valamennyi információt legkésőbb a DM elkészítésére meghatározott határidőt megelőzően három hónappal, a DD elkészítéséhez szükséges valamennyi információt pedig a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére külön jogszabályban előírt időpont előtt legkésőbb három hónappal megadja a VPSZ számára. Amennyiben a VPSZ által kért információt a nem független vasúti pályahálózat-működtető nem határidőben, vagy nem adja meg, a VPSZ a vasúti igazgatási szervnél piacfelügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) A díjmegállapító szervezet a részére az adatszolgáltatás alkalmával üzleti titokként átadott adatokat ezen minőségre figyelemmel kezeli.
(3) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) a DM-ben meghatározott adatgyűjtés és költségfelosztás megfelelőségének vizsgálata,
b) a hálózat-hozzáférési díjak meghatározásához felhasznált költségek és ráfordítások indokolt költségek körébe tartozásának és indokoltságának ellenőrzése,
c) a díjképzési rendszer alkalmazott elemeinek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésének ellenőrzése,
d) a 15. §-ban rögzített, a díjképzési rendszer elemeire vonatkozó tárgyalások felügyelete,
e) a környezetvédelmi díjakból befolyó bevételeknek a Vtv. 67/C. § (4) bekezdése szerinti felhasználásának ellenőrzése.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
21. § Ha az állam az országos vagy az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, elővárosi vasúti pályahálózat működtetőjével nem kötött a vasúti pályahálózat működtetésére szerződést, akkor a díjképzési rendszer elemeinek kialakításakor a díjmegállapító szervezet a miniszter által meghatározott várható központi költségvetési támogatás mértékét veszi figyelembe.
22. § A 9. § (6) és (9) bekezdésében rögzített előírásokat elsőként a 2016/2017. menetrendi időszakra vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat nyilvánosságra hozataláig kell teljesíteni.
23. § Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-ei 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdésének, 30. cikk (8) bekezdésének, 31. cikk (3)–(5) és (9) bekezdésének, 32. cikk (1) és (3)–(6) bekezdésének, 33. cikk (2)–(3) bekezdésének, 34. cikk (3) bekezdésének, 56. cikk (6) bekezdésének, 64. cikk (1) bekezdésének, valamint VI. melléklet 1. pontjának való megfelelést szolgálja.
24. § * Ez a rendelet a vasúti szolgáltatások működtetésével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségek kiszámításának módjairól szóló, 2015. június 12-i (EU) 2015/909 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
