Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.03.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklusban

a) a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjak (a továbbiakban: rendszerhasználati díjak),

b) a közcélú hálózathoz történő csatlakozásért fizetendő díjak (a továbbiakban: csatlakozási díjak) és

c) az elosztó által a felhasználó vagy engedélyes igénye alapján, illetve a felhasználó szerződésszegése esetén végzett külön szolgáltatások (a továbbiakban együtt: külön díj ellenében végezhető szolgáltatás) külön díjainak (a továbbiakban: külön díjak)

(a továbbiakban együtt: díjak) alkalmazása során.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtók, így

a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő) vagy

b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó (a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);

2. csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze;

3. ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki ideiglenes csatlakozás megvalósítására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni;

4. ideiglenes rendszerhasználat: legfeljebb 12 hónap határozott időtartamú rendszerhasználat;

5. háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítménye: a háztartási méretű kiserőmű hálózathasználati szerződésben kVA-ben rögzített névleges teljesítőképességének értékével megegyező, kW-ban értelmezett érték;

6. kiindulási pont: az a pont, amely a közcélú hálózaton a csatlakozást igénylő igénybejelentésekor kerül kijelölésre, amely ponttól a kijelölt csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni;

7. kisfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül közép/kisfeszültségű csatlakozásnak;

8. közép/kisfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont

a) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsain,

b) a közép/kisfeszültségű transzformátor kapcsairól közvetlenül ellátott, a transzformátorállomás részét képező kisfeszültségű kapcsoló- vagy elosztóberendezésben vagy

c) technikai okokból a közép/kisfeszültségű transzformátorállomástól a vezeték nyomvonal vízszintes vetületére vetítve 3 méteren belül elhelyezett fogyasztásmérő szekrényben

található;

9. középfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségen van, de nem minősül nagy/középfeszültségű csatlakozásnak;

10. nagy/középfeszültségű csatlakozás: az a csatlakozás, amelyiknél az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű csatlakozási pont a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásban a transzformátorkapcsokon, vagy a kapcsokról közvetlenül ellátott kapcsoló- vagy elosztóberendezésben található;

11. nagyfeszültségű csatlakozás: az a közcélú hálózatra való csatlakozás, amelyiknél a csatlakozási pont 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségen van;

12. névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel az olvadóbiztosító kiolvadás, illetve a túláram-korlátozóval rendelkező megszakító leoldás nélkül tartósan terhelhető;

13. saját célú felhasználási arány (a továbbiakban: SCFA):

a) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség és az adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség különbségének és

b) az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiségnek

az aránya, két tizedesjegyre kerekítve;

14. túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, túláram-korlátozóval rendelkező megszakító.

MÁSODIK RÉSZ

RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK

I. FEJEZET

A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK FIZETÉSÉRE KÖTELEZET TEK KÖRE

2. Általános szabályok

3. § Ha a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, a rendszerhasználati díjakat a hálózathoz csatlakozó felhasználó helyett a felhasználó által megbízott villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató fizeti meg.

3. Az átviteli díj megfizetésére kötelezettek

4. § (1) Az átviteli rendszerirányító részére az átviteli díjat

a) az átviteli hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa) felhasználó,

ab) erőmű, illetve

ac) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője

b) az elosztó az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználók után és

c) a rendszerösszekötő vezetéken keresztül villamosenergia-szállítást végző

ca) az átviteli hálózatról történő villamosenergia-kiszállítás után és

cb) az átviteli hálózatra történő villamosenergia-beszállítás után

fizeti meg.

(2) Az elosztó részére az átviteli díjat az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

a) felhasználó,

b) erőmű, illetve

c) közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője

fizeti meg.

4. Az elosztási díj és a közvilágítási elosztási díj megfizetésére kötelezettek

5. § Az elosztó részére az elosztási díjat

a) az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó

aa) felhasználó,

ab) erőmű,

ac) a közvetlen vezeték vagy magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője, valamint további elosztó, illetve

b) az országhatárt keresztező elosztó vezetéken keresztül villamosenergia-szállítást végző

ba) az elosztó hálózatról történő villamosenergia-kiszállítás után és

bb) az elosztó hálózatra történő villamosenergia-beszállítás után

fizeti meg.

6. § Az elosztó részére a közvilágítási elosztási díjat az elosztó hálózatra a közvilágítási elosztó hálózaton keresztül csatlakozó felhasználó fizeti meg.

II. FEJEZET

A RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK ALKALMAZÁSÁNAK ÉS MEGFIZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. § A rendszerhasználati díjak a hálózathasználati szerződés részét képezik.

8. § A rendszerhasználati díjak és azok alkalmazási feltételei

a) belföldi villamosenergia-forgalom esetében a csatlakozási pontra vagy

b) villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítása esetében a határkeresztezés elszámolási pontjára

vonatkoznak.

9. § (1) A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendelet szerint a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjakat a villamos energia egész számú kWh-ban - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni.

(2) *  Kétirányú mérés esetén az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban, irányonként kell megállapítani. A forgalomarányos - kWh-ra vetített - rendszerhasználati díjakat elszámolási időszakonként az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni. Háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos - kWh-ra vetített - rendszerhasználati díjakat megfizetni.

(3) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van, a mért villamos energia mennyisége a nem mért hálózati szakasz veszteségével - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - korrigálható.

(4) Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültségszintje azonos, a soros hálózati elemek veszteségét az elosztói szabályzat szerint kell meghatározni. Ha a mérési pont és a csatlakozási pont feszültsége nem azonos, a villamosenergia-forgalom adatait - az (5) vagy (6) bekezdésben foglaltak szerint - növelni vagy csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történő meghatározása érdekében.

(5) A terhelt transzformátor hatásos veszteségét

a) 500 kVA transzformátor névleges teljesítményig a mért energiaforgalom 2,5%-ával,

b) 501-1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény között a mért energiaforgalom 1,5%-ával,

c) 1000 kVA transzformátor névleges teljesítmény felett a mért energiaforgalom 1%-ával

kell figyelembe venni.

(6) A rendszerhasználó tulajdonában lévő, hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor esetében a transzformátor típusának megfelelő mérési lapokon feltüntetett, a hálózathasználati szerződés mellékletében szereplő üresjárási hatásos veszteséget (kWh/hó), valamint a transzformátor egyedi fázisjavítása hiányában - a meddő villamos energiát (kVArh/hó) is el kell számolni a csatlakozási ponthoz tartozó rendszerhasználati díjakkal.

10. § (1) A villamos energia rendszerhasználati díjakat a hálózati engedélyes - egyéb megállapodás hiányában - havonta egy alkalommal, az V. Fejezetben foglalt számlázási feltételek szerinti számla kiállításával alkalmazza.

(2) A rendszerhasználati díjak megfizetése - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - utólag történik.

(3) Az elosztói alapdíj és az elosztói teljesítménydíj megfizetése előre esedékes.

(4) Az előrefizetős mérők esetében a Ft/kWh mértékegységben megállapított rendszerhasználati díjak megfizetése is előre, a mérők feltöltésekor, a feltöltött villamosenergia-mennyiség alapján esedékes.

11. § (1) Ha a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által a villamos energia ellátás minimális követelményeit tartalmazó határozataiban megállapított minimális minőségi mutatószámok közül legalább egy, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutat, a rendszerhasználati díjak alkalmazására jogosult a beszámolási évet követő naptári év július 1-je és december 31-e közötti időszakában az elosztási díjelemek vonatkozásában - az elosztói veszteség díj kivételével - a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő díjcsökkentést köteles alkalmazni az általa kiszolgált rendszerhasználók esetében.

(2) Az (1) bekezdés szerint kötelezően alkalmazandó díjcsökkentés mértéke

a) 1%, ha az adott minimális minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 5%-kal, de 10%-nál kisebb mértékben,

b) 2%, ha az adott minimális minőségi mutatószám vonatkozásában a teljesítés legalább 10%-kal

marad el a minimális minőségi követelménytől.

(3) Ha több minimális minőségi mutatószám esetében következik be a (2) bekezdésben meghatározott teljesítéselmaradás, akkor a díjcsökkentés mértékét az érintett minimális minőségi mutatószámokra meghatározott díjcsökkentési mértékek összeadásával kell megállapítani.

(4) A díjcsökkentés az elosztó számára külön felszólítás nélkül kötelező, és arról köteles a rendszerhasználóit tájékoztatni.

(5) Ha a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, és az érintett villamosenergia-kereskedő az (1)-(4) bekezdés szerinti díjcsökkentésben részesült, köteles a díjcsökkentés teljes összegét - egyetemes szolgáltató esetében a Hivatallal egyeztetett módon - közvetlenül vagy közvetve az érintett felhasználóknak továbbadni.

5. Az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékére vonatkozó szabályok

12. § *  Az átviteli rendszerirányító a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetések érdekében azon bevételi többletét, amelyet

a) az elosztó esetében az átviteli díjnak az elosztó hálózatra közvetlenül vagy közvetve csatlakozó, a villamosenergia-rendszert vételezésre használó rendszerhasználó átviteli díját meghaladó része és

b) a díjfizetés alapjául szolgáló, 13. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-mennyiség

szorzata alapján realizál, a VET 144. § (2) bekezdése szerinti, utólag adott árengedmény jogcímen a Hivatal elnöke által a VET 143. § (6) bekezdése alapján rendeletben megállapított arányok szerint köteles megosztani az elosztói engedélyesek között. A tárgyhavi átviteli díjjal szemben csak a tárgyhóra vonatkozó árengedmény érvényesíthető, és elosztói engedélyesenként az általános forgalmi adó nélkül számított utólagos tárgyhavi árengedmény összege nem érheti el a tárgyhavi árengedmény alapjául szolgáló tárgyhavi átviteli díj általános forgalmi adó és tárgyhavi árengedmény nélkül számított összegét.

III. FEJEZET

AZ ÁT VITELI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. § (1) Az átviteli díjat - a 9. §-ban és a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a villamos energia egész számú kWh-ban meghatározott havi mennyisége után kell megfizetni.

(2) Az elosztó az átviteli és az elosztó hálózat közötti elszámolási mérési pontoknak, az elosztó hálózatok közötti elszámolási mérési pontoknak, valamint az elosztó hálózatára csatlakozó, 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek mérési pontjainak előjelhelyesen összegzett energiaforgalma után fizeti meg az átviteli díjat az átviteli rendszerirányítónak.

(3) Az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az átviteli hálózati csatlakozási pontjainak összegzett energiaforgalma után fizeti meg az átviteli díjat az átviteli rendszerirányítónak. Ha az átviteli hálózatra csatlakozó rendszerhasználónak elosztó hálózati csatlakozási pontja is van, akkor a rendszerghasználó az átviteli díjat az azon mért energiaforgalom után - a 4. § (2) bekezdésével összhangban - az elosztónak fizeti meg.

(4) Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználó az elosztó által havonta leolvasott - ennek hiányában jogszabály vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint meghatározott - villamosenergia-mennyiség alapján fizeti meg az átviteli díjat az elosztónak. Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó a díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

(5) A villamos energiának az átviteli hálózatról történő kiszállításánál vagy az átviteli hálózatra történő beszállításánál a párhuzamos üzemű villamosenergia-rendszerek esetében menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség alapján kell az átviteli rendszerirányító részére az átviteli díjat megfizetni.

IV. FEJEZET

AZ ELOSZTÁSI DÍJ ÉS A KÖZVILÁGÍTÁSI ELOSZTÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

6. Elosztói alapdíj

14. § (1) Az elosztói alapdíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben havonta, vagy a rendszerhasználóval történt megállapodás alapján évente egy vagy több alkalommal kell csatlakozási pontonként megfizetni.

(2) Ha a csatlakozási ponthoz nem tartozik külön mérés, erre a csatlakozási pontra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az elosztói alapdíj 30%-át kell megfizetni.

(3) Közvilágítási célra történő vételezés esetében az elosztói alapdíjat

a) mért felhasználás esetében mérési pontonként,

b) mérés hiánya esetén felhasználási helyenként

kell megfizetni.

(4) Ha a magánvezetékre felhasználók is csatlakoznak, akkor a magánvezetékre csatlakozó felhasználók az elosztói alapdíjat közvetlenül az elosztó részére fizetik meg.

(5) Ha az adott csatlakozási ponthoz tartozó mérés nem a csatlakozási pont feszültségszintjén történik, akkor az elosztói alapdíjat a mérés feszültségszintjének megfelelően kell megfizetni.

7. Elosztói teljesítménydíj

15. § Az elosztói teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben, havonta kell megfizetni.

16. § (1) A profil elszámolású felhasználónak minősülő rendszerhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelyre vonatkozóan

a) az üzembe helyezési szándékról szóló, a Vhr. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybejelentés illetékes elosztóhoz történő benyújtása, vagy

b) a névleges teljesítmény megnövelése

2017. március 31. utáni időpontban történik.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat fizetni abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti háztartási méretű kiserőmű úgy került kialakításra, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást, és erről az üzemeltető a hálózathasználati szerződéshez kapcsolódóan nyilatkozott.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíjat a (4) bekezdés szerint meghatározott teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága és az (5) bekezdés szerint meghatározott korrekciós tényező szorzataként kW-ban kiszámított, egy tizedesjegyre kerekített teljesítményérték alapján kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti, teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága

a) a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében 0 kW,

b) a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.

(5) A (3) bekezdés szerinti korrekciós tényezőt az (1-SCFA) értéken kell számításba venni, figyelembe véve a (10) és (11) bekezdésben foglaltakat is.

(6) Az (1) bekezdés szerinti elosztói teljesítménydíj esetében az elszámolási időszak egy év. Az első év kezdete a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének napja, az elszámolási időszak vége az éves leolvasás időpontja.

(7) A (6) bekezdés alkalmazása tekintetében a háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezésének napja

a) új háztartási méretű kiserőmű üzembehelyezése esetén az ehhez kapcsolódóan az elosztó által felszerelt fogyasztásmérő berendezés felszerelésének a napja,

b) a névleges teljesítmény megnövelését célzó átalakítás esetén a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napja.

(8) Ha a rendszerhasználó személyében változás következik be vagy a háztartási méretű kiserőmű műszaki jellemzőiben a jóváhagyott csatlakozási dokumentációhoz képest változás történik, akkor a változás napját - a hálózathasználati szerződés módosítása hatálybalépésének napját - megelőző napon az elszámolási időszak lezárul, és a változás napjával új elszámolási időszak kezdődik.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben, illetve az elosztói teljesítménydíj egyéb változása esetén az elszámolást időarányos megosztás alapján kell végrehajtani.

(10) Ha a (6) és (7) bekezdés szerinti elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése nem biztosított, a korrekciós tényezőt 1-es értéken kell figyelembe venni.

(11) Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni.

(12) A (11) bekezdés szerinti esetben utólagos elszámolásnak van helye az elszámolási időszakot követően.

(13) Az utólagos elszámolás kiindulópontját az elszámolási időszak mérései szerinti SCFA alapján meghatározott korrekciós tényező képezi. A felek

a) az ezen korrekciós tényezővel kiszámított éves teljesítménydíj-fizetési kötelezettség és

b) a havi teljesítménydíj-fizetések

különbségének megfelelően számolnak el egymással az elosztó által kiállított soron következő havi számla keretében.

17. § (1) Nem profil elszámolású felhasználó esetében az elosztói teljesítménydíj fizetésének alapját - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hálózathasználati szerződésben rögzített, a nem profil elszámolású felhasználó által a szerződéses időszakra igényelt legmagasabb (lekötött) teljesítmény (kW) képezi. A lekötött teljesítmény után a teljesítménydíjat akkor is meg kell fizetni, ha azt a nem profil elszámolású felhasználó nem veszi igénybe. A lekötött teljesítmény a szerződéses évfordulók között, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a nem profil elszámolású felhasználó kezdeményezésére, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig - további egy éves szerződéses időszakra érvényesen - mindkét irányban módosítható. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további egy évre érvényben marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét.

(2) Ha a rendszerhasználó nem rendelkezik hálózathasználati szerződéssel, a hálózathasználati szerződés megkötéséig, vagy a korábban megkötött hálózathasználati szerződés érvényének lejártát követően, a teljesítménydíj fizetésének alapját a rendelkezésre álló teljesítmény kW-ban kifejezett értéke képezi.

(3) A kVA-ben meghatározott névleges csatlakozási (látszólagos) teljesítmény meghatározásának alapját képező áramértéket

a) kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkalmazása esetén a névleges áramerősségek fázisonkénti összegzésével,

b) beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító alkalmazása esetén a beállított (de egy óránál nem hosszabb idő alatt) kioldó áram fázisonként beállított értékei összegével

kell figyelembe venni.

(4) A kVA-ben meghatározott rendelkezésre álló (látszólagos) teljesítményből a legnagyobb leköthető teljesítmény kW-ban kifejezett értékét

a) a meddő energia mérése esetén cos fi = 1,

b) a meddő energia mérésének hiányában cos fi = 0,9

értékkel kell kiszámítani.

(5) Ha a rendszerhasználó a teljesítményigényének vagy az egyidejű legmagasabb teljesítményigényének biztonságosabb kielégítése érdekében - a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott - többirányú hálózati ellátást kíván igénybe venni, és azt az elosztó hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási, illetve hálózathasználati szerződésben is rögzítették, akkor a rendszerhasználónak az ezen ellátáshoz tartozó csatlakozási pontokra lekötött teljesítmények után is meg kell fizetnie az elosztói teljesítménydíjat.

(6) Ideiglenes rendszerhasználat esetében közép- és nagyfeszültségű csatlakozásnál az első túláramvédelem beállított értékével számított teljesítmény alapján kell a teljesítménydíjat a vételezés időtartamára vonatkozóan felszámítani.

(7) A közvilágítási célra vételező felhasználók esetében a teljesítményüket a közvilágítási lámpatestek beépített teljesítményével, azaz a fényforrásnak az előtét, a gyújtó és a lámpatestbe épített feszültségszabályzó teljesítményfelvételével növelt névleges villamos teljesítményével kell figyelembe venni. Ha a közvilágítási berendezés fényáramszabályzóval van ellátva, akkor a közvilágítási berendezés számított teljesítményét - az elosztó üzletszabályzatában rögzített módon - a szabályzóberendezés által beállított legnagyobb feszültségnek megfelelő szabályozási tényezővel kell módosítani.

(8) A vízügyi igazgatóságok kezelésében, továbbá a vízitársulatok kezelésében álló és helyi vízrendezési, valamint vízkár-elhárítási feladatok ellátása érdekében működtetett ár- és belvízvédelmi szivattyútelepek esetében az adott hónapra vonatkozó teljesítménydíjat az adott hónapot követően kell elszámolni oly módon, hogy a fizetendő teljesítménydíj megegyezzen az adott hónapban mért legnagyobb teljesítmény-igénybevételnek megfelelő éves teljesítménydíj 1/12 részével.

(9) A rendszerhasználó előzetesen bejelentett teljesítménytúllépést szerződéses évenként legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra kérhet, amelyet az elosztó - a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig - köteles biztosítani. A rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépése iránti igényét legkésőbb három munkanappal az igénybevételt megelőzően köteles bejelenteni az érintett elosztónak.

(10) Ha a rendszerhasználó a lekötött teljesítmény túllépését az elosztónak előzetesen bejelentette, és azt az elosztó engedélyezte, akkor a teljesítménytúllépésért fizetendő díj mértéke (a teljesítménytúllépés hónapjára) az éves teljesítménydíj 1/10 része a túllépés minden kW-jára.

(11) *  A lekötött teljesítmény nem engedélyezett túllépése esetén a rendszerhasználó a túllépés minden megkezdett kW-jára havonta a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerint rendeletben megállapított éves teljesítménydíj 1/4 részének megfelelő teljesítménydíjat köteles fizetni.

8. Elosztói forgalmi díj, elosztói veszteségdíj, elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj

18. § (1) Az elosztó hálózatra csatlakozó rendszerhasználó számára az elosztó által legalább havi gyakorisággal leolvasott, két mérőállás közötti villamosenergia-mennyiség (egész számú kWh-ban meghatározott) különbözete - ennek hiányában a legutolsó elszámoló számla alapján vagy a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint egy hónapra megállapított villamos energia (egész számú kWh-ban meghatározott) mennyisége - jelenti a díjfizetés alapját.

(2) Az energiaforgalom mérésének hiányában az elosztó és a rendszerhasználó az elosztói forgalmi díj, az elosztói veszteség díj és az elosztói meddő energia díj alapjául szolgáló átalány villamosenergia-mennyiségben is megállapodhat.

(3) A villamos energiának az elosztó hálózatról történő kiszállításánál vagy az elosztó hálózatra történő beszállításánál a menetrend alapján megállapított villamosenergia-mennyiség vagy a mért energiaforgalom jelenti a díjfizetés alapját.

(4) Közvilágítási célra történő vételezés esetében

a) a mért fogyasztás,

b) a 17. § (7) bekezdésben meghatározott teljesítmény és a közvilágítási naptár, vagy más módon megállapított világítási időtartam szorzata alapján számított fogyasztás vagy

c) ha a közvilágítás fényáramszabályzóval van ellátva, akkor - mérés hiányában - az érintett engedélyes üzletszabályzatában rögzített módon, a szabályozási tényezőt (tényezőket) figyelembe vevő számítással meghatározott fogyasztás

jelenti a díjfizetés alapját.

9. Elosztói meddő energia díj

19. § (1) A meddő villamos energia elszámolását a rendszerhasználó által a közcélú hálózatból vételezett (induktív) vagy betáplált (kapacitív) meddő villamos energia elszámolására kell alkalmazni bármely feszültségszintű csatlakozás esetében.

(2) Az elosztó

a) a csatlakozási ponton mért hatásos villamos energia mennyisége és a meddő villamos energia méréséhez szükséges feltételek műszaki-gazdasági vizsgálata vagy

b) a rendszerhasználóval kötött megállapodás

alapján eltekinthet a meddő villamos energia mérésétől és elszámolásától.

(3) A rendszerhasználó csak az indokolt mértékig kötelezhető kompenzálásra, és a meddő villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálásnak az adott villamos fogyasztási helyen indokolt mértékéről a szerződő felek közösen állapodnak meg.

(4) A meddő villamos energiát - jogszabályban vagy külön megállapodásban foglalt eltérés hiányában - a feszültségszintenként mért hatásos villamosenergia-mennyiségeket alapul véve, az alábbiak szerint kell elszámolni:

a) nagyfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes,

b) középfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes,

c) kisfeszültségű csatlakozás esetében az elszámolási időszakban vételezett hatásos villamos energia 25%-át meg nem haladó induktív meddő villamos energia díjmentes.

(5) *  Az elosztó a kapacitív meddő villamos energia és a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó induktív meddő villamos energia után a Hivatal elnöke által a VET 143. § (5) bekezdése szerint rendeletben megállapított előírt elosztói meddő energia díj megfizetését kérheti.

10. Az elosztási díj alkalmazásának egyéb különös szabályai és a közvilágítási elosztási díj alapja

20. § (1) A közép/kisfeszültségű csatlakozáshoz tartozó elosztási díjjal - a közvilágítási célú vételezés kivételével - csak a legalább 3x80 A névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező, nem profil elszámolású felhasználók számolhatók el.

(2) A közvilágítási célú vételezést a profil elszámolású fogyasztókra meghatározott közép/kisfeszültségű elosztási díjjal kell elszámolni.

(3) A kisfeszültségű csatlakozás kisfeszültségű profilos elosztási díját köteles megfizetni

a) a profil elszámolású felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével), és

b) az okos mérés bevezetését célzó mintaprojektben részt vevő, 3x80 A-t nem meghaladó névleges csatlakozási teljesítményű, kisfeszültségen csatlakozó felhasználó.

(4) A kisfeszültségi csatlakozás kisfeszültségű vezérelt elosztási díját köteles megfizetni - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - a felhasználó (a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével)

a) a bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott, arról más áramkörre nem átkapcsolható - felhasználói berendezés fogyasztása,

b) annak a +2 Celsius fok levegőhőmérsékletnél és +35 Celsius fok előremenő vízhőmérsékletnél mérve legalább 3 jósági fokú hőszivattyúnak, és a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épület hőellátására hasznosító berendezésnek az üzemeltetését közvetlenül szolgáló - a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, nem dugaszolással, arról kizárólag az állag sérelme nélkül megfelelő eszközzel leválasztható módon csatlakoztatott - készüléknek a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idény alatti villamosenergia-fogyasztása,

c) ha az adott felhasználási helyen kizárólag a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételéről szóló kormányrendelet szerinti mélyvölgy időszakban használ fel villamos energiát, akkor ezen villamosenergia-fogyasztás

után.

(5) A kisfeszültségi csatlakozás kisfeszültségű idősoros elosztási díjat köteles megfizetni a kisfeszültségű csatlakozású nem profil elszámolású felhasználó.

(6) A vezérelt felhasználók felhasználói berendezése az elosztó által vezérelt felhasználói áramkörre csak állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatható. A hálózati engedélyes jogosult ellenőrizni a vezérelt áramkör, valamint az arra kapcsolt felhasználói berendezések jogszabálynak való megfelelőségét. A jogszabályi rendelkezések be nem tartása a hálózathasználati szerződés megszegésének minősül, aminek megállapítása esetén az elosztó által vezérelt, mért fogyasztást is a kisfeszültségű profilos (nem vezérelt) elosztási díjjal kell elszámolni.

(7) A közvilágítási elosztási díj fizetésének alapját a közvilágítási elosztó hálózatról vételezett, 16. § (4) bekezdése szerint meghatározott villamosenergia-mennyiség képezi.

V. FEJEZET

A VILLAMOS ENERGIA RENDSZERHASZNÁLATI DÍJAK SZÁMLÁZÁSI FELTÉTELEI

11. Az átviteli rendszerirányító által kibocsátott számlák

21. § (1) Az átviteli rendszerirányító havonta egy számlát állíthat ki a díjfizetésre kötelezetteknek.

(2) A számla tartalmazza:

a) a tárgyhó utolsó napján 24.00 órakor történt leolvasásokon alapuló, a 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti villamosenergia-mennyiséget (energiaforgalmat),

b) az átviteli díjat,

c) a kötelezettnek az a) és b) pont alapján a tárgyhóra számított teljes fizetési kötelezettségét.

22. § (1) Az átviteli rendszerirányító a számla kiállításával megegyező időpontban határozza meg a 12. § (1) bekezdése szerinti árengedmény elosztónkénti összegét, amelyről számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki az elosztók részére. Ezzel egyidejűleg az átviteli rendszerirányító köteles az engedmény mértékének ellenőrzéséhez szükséges összesített villamosenergia-forgalmi adatokról az elosztókat tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti árengedmény megfizetése a számla kiegyenlítését követően, a számla fizetési határidejét követő banki napon, az átviteli rendszerirányító által az elosztók részére kibocsátott, számlával egy tekintet alá eső okirat alapján történik.

(3) A (2) bekezdés szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratban szereplő összeg az átviteli rendszerirányító által az elosztók részére nyújtott utólagos árengedménynek minősül, amit az elosztók - tájékoztatási kötelezettségük során - a Hivatal számára elkülönülten is kötelesek kimutatni.

12. Az elosztó által kibocsátott számlák

23. § (1) Az elosztó havonta egy, a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló rész- vagy elszámoló számlát állíthat ki, és nyújthat be a díjfizetésre kötelezetteknek.

(2) A számlák tartalmazzák feszültségszintenként

a) a rendszerhasználati díjakat, díjanként és díjelemenként,

b) a rendszerhasználati díjfizetés alapjául szolgáló mennyiségeket (a csatlakozási pontok számát, a teljesítményt, a villamos energia mennyiségét),

c) a kötelezett által fizetendő rendszerhasználati díjösszegeket díjelemenként.

24. § (1) Ha villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseit megbízottként, összevontan kezeli, a villamosenergia-kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató részére benyújtott számlának - 23. § (2) bekezdésében foglaltakon túl - a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) az elosztói alapdíj fizetési alapjául szolgáló elosztó hálózati csatlakozási pontok számát feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

b) az elosztói teljesítménydíj fizetés alapjául szolgáló teljesítményeket feszültségszintenként összegezve,

c) a legalább havi gyakorisággal leolvasott rendszerhasználók esetében a tényleges villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve,

d) a c) pontba nem tartozó rendszerhasználókra az elosztóval kötött megállapodás alapján - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban - rögzített, a havonkénti fogyasztói rész- vagy végszámlákban szereplő villamosenergia-mennyiségeket feszültségszintenként, ezen belül kisfeszültségen tarifasoronként is összegezve.

(2) A közvilágítási felhasználó részére benyújtott számlának - 23. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a következő részletezett adatokat is tartalmaznia kell:

a) az elosztói alapdíj fizetés alapjául szolgáló mérési pontok vagy felhasználási helyek számát,

b) a közvilágítási berendezések teljesítményét,

c) *  a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjak megfizetéséhez az elszámolás alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiségeket.

(3) A részszámlákon a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjak - a tételenkénti feltüntetés helyett - összevontan is szerepeltethetők.

HARMADIK RÉSZ

CSATLAKOZÁSI DÍJAK

VI. FEJEZET

A CSATLAKOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

25. § (1) E rendelet csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezéseit - a 31. § (1) bekezdés c) pontjában, a 32. § (3) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(2) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem fizetnek.

(3) A csatlakozási díjakat a csatlakozást igénylő annak a hálózati engedélyesnek a részére fizeti meg, akinek a hálózatára csatlakozik vagy csatlakozni kíván.

(4) A hálózati engedélyes a csatlakozást igénylőtől a közcélú hálózatra való új csatlakozáshoz igényelt villamos teljesítmény, illetve a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli díjat nem kérhet.

(5) Ha a csatlakozás beruházást igényel a közcélú hálózaton, akkor

a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által vagy

b) a csatlakozást igénylő és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a csatlakozást igénylő saját beruházásában

a csatlakozási pontig megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

(6) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes igénye miatt van szükség a legkisebb költség elvének megfelelő - a jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozásnál magasabb költséggel megvalósítható csatlakozásra, akkor a csatlakozást igénylővel szemben a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozáshoz tartozó díjfizetési szabályokat kell alkalmazni.

(7) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes külön, a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a 26. § (2) bekezdés és a 33. § (5) és (6) bekezdés szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztók minden naptári év utolsó hónapjában honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza.

26. § (1) Ha

a) a rendszerhasználó az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítményének egy részét a teljesítmény rendelkezésre állásától számítva legalább 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

b) ezt követően a hálózati engedélyes írásban kezdeményezi a rendszerhasználónál a rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény csökkentését,

c) ezt a rendszerhasználó a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja és

d) a rendszerhasználónak a hálózati engedélyessel szemben nincs lejárt esedékességű díjfizetési kötelezettsége, akkor a hálózati engedélyes visszafizeti a rendszerhasználó részére - a rendelkezésre álló teljesítmény csökkenésének ellenértékeként a rendszerhasználó által az adott csatlakozási ponthoz tartozóan korábban - de 10 évnél nem régebben - megfizetett csatlakozási díj (kis- és középfeszültségű vételezésre történt csatlakozás esetén csak az alapdíj) nominális összegének a teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő részét.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó ugyanarra a csatlakozási pontra a későbbiekben bármikor az aktuálisan rendelkezésre állónál magasabb teljesítményre nyújt be igényt, akkor a csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan a kérelem benyújtásakor hatályos szabályok szerint fizeti meg.

VII. FEJEZET

A NEM TÉTELESEN MEGÁLLAPÍTOT T CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

13. Az erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet - és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő felhasználó által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai

27. § (1) Erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet - (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: erőmű) és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés alapulvételével kell a csatlakozási díjat előzetesen megfizetni. Ha a szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye.

(2) Erőmű - kivéve a VET 35. § (3) bekezdése szerinti erőművet (termelőt) - és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az adott hálózati engedélyes 5 évnél nem régebbi azon hálózati beruházásainak nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a rendszerhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált. Ezen értéket a hálózati engedélyes független műszaki-gazdasági szakvélemény figyelembevételével határozza meg.

28. § (1) A létrejövő új erőmű vagy meglévő erőmű új, a meglévő csatlakozási teljesítmény felett többletteljesítményt igénylő erőműegysége csatlakozási díjkedvezményre jogosult, ha

a) kizárólag a Vhr. 7. számú melléklet a) pont aa)-ad) alpontjai szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal működtethető vagy

b) az a) pontban foglaltakon kívüli, de a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrásokkal részben vagy egészben működtethető, és az erőmű üzemeltetője vállalja, hogy az új erőmű vagy erőműegység összes végtermékének előállításához évenként, a működés megkezdésének évét követő első naptári év elejétől az ötödik naptári év végéig számítva éves átlagban

ba) legalább 70%-ban vagy

bb) legalább 90%-ban

a Vhr. 7. számú melléklet a) pontja szerint elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrást használ.

(2) A csatlakozási díjkedvezmény szempontjából nem tekinthető új erőműnek vagy erőműegységnek az a műszaki megoldás, amelyik - a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket kivéve - a villamosenergia-termelés tekintetében bármilyen módon műszakilag kapcsolódik egy már meglévő erőműhöz vagy erőműegységhez, vagy azzal közös főberendezést tartalmaz.

(3) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő erőmű üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozási díjkedvezményt igénylő) a csatlakozási szerződés megkötése előtt írásban nyilatkozik a hálózati engedélyes részére arról, hogy a csatlakozási díjkedvezményt igénybe kívánja venni.

(4) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatban foglaltak igazolása érdekében legkésőbb az üzembe helyezést követő egy hónapon belül kérelmezi a Hivatalnál a csatlakozási díj számításánál figyelembe vett új erőmű, illetve erőműegységei vonatkozásában a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti minősítést.

(5) A csatlakozási díjkedvezményt igénylő (1) bekezdés b) pont szerinti vállalásának a csatlakozó új erőmű - vagy a csatlakozási többletteljesítményt szükségessé tevő új erőműegységek - működtetéséhez felhasznált

a) elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének és

b) összes elsődleges energiaforrás gigajoule-ban (GJ) mért mennyiségének

egymáshoz viszonyított aránya alapján számolva kell teljesülnie.

(6) A csatlakozási díjkedvezmény

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a csatlakozási díj 50%-a,

b) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetében a csatlakozási díj 30%-a,

c) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a csatlakozási díj 50%-a.

(7) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsággal kapcsolatos feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi és amennyiben megállapítja, hogy

a) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége a (4) bekezdés szerinti minősítést nem kapta meg, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezményt egy összegben,

b) az erőmű, illetve annak a csatlakozási díjkedvezmény számításánál figyelembe vett egy vagy több erőműegysége által kapott, (4) bekezdés szerinti minősítést a működés megkezdésétől számított 5 éven belül visszavonta, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 5 éven belüli, a minősítéssel már nem érintett időszak hosszával arányos részét, vagy

c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti erőmű által felhasznált elsődlegesnek minősülő megújuló energiaforrások aránya az adott naptári évben - a működés megkezdésének évét követő 1. naptári év elejétől az 5. naptári év végéig számítva - nem érte el az (1) bekezdés b) pontja szerint általa előzetesen vállalt százalékos határértéket, akkor a kapott csatlakozási díjkedvezmény 20%-át (évente)

az erőmű üzemeltetője a Hivatal határozata alapján visszafizeti a hálózati engedélyes részére.

14. A háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díjára vonatkozó szabályok

29. § (1) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár 3x63 Amper.

(2) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén a vételezésre és a betáplálásra igényelt teljesítmény közül a nagyobbik alapulvételével, de minden esetben a rendszerhasználókra vonatkozó, a 31-34. §-ban foglalt szabályok szerint kell a csatlakozási díjat megfizetni, amely teljesítmény vételezésre és betáplálásra is igénybe vehető.

(3) A vételezésre rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb betáplálási teljesítményigény esetén nem kell csatlakozási díjat fizetni.

15. Az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj alkalmazásának szabályai

30. § Az ideiglenes csatlakozási ponton túli - nem közcélú - vezetékek létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenes csatlakozást kérő viseli.

VIII. FEJEZET

A KÖZÉP- VAGY KISFESZÜLTSÉGŰ KÖZCÉLÚ HÁLÓZATRA CSATLAKOZÓ FELHASZNÁLÓK ÁLTAL FIZETENDŐ CSATLAKOZÁSI DÍJ ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI

16. Csatlakozási alapdíj

31. § (1) Csatlakozási alapdíjat nem fizet

a) az erőmű a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező rendszerhasználói igény tekintetében a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig,

b) a felhasználó a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért,

c) a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege - az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva - nem haladja meg a 32 Ampert.

(2) Ha a felhasználó által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.

(3) A közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felüli többletteljesítmény-igény esetén a csatlakozási alapdíjat a többletteljesítményt igénylő az igényelt többletteljesítménynek megfelelően fizeti meg, figyelembe véve az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat is.

(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan - a nem vezérelt vételezésen kívül - a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti

a) időszakos, külön mért, vezérelt, illetve

b) idényjellegű, külön mért

vételezésre (felhasználásra) is igényel villamos teljesítményt, akkor a csatlakozási alapdíjat - feltéve, hogy az idényjellegű, külön mért vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem haladja meg a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményét - csak a legnagyobb rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után fizeti meg, figyelembe véve az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat is.

17. A csatlakozóvezeték díja

32. § (1) Csatlakozóvezeték díjat nem fizet a csatlakozást igénylő a csatlakozóvezeték létesítéséért, ha az igényének kielégítése érdekében kiépítésre kerülő kisfeszültségű csatlakozóvezeték egy rendszerhasználóra jutó hossza nem haladja meg

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetékhosszokon a nyomvonalhossz vízszintes vetületi hossza értendő.

(3) Az (1) bekezdés szerinti díjmentesség felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetében alkalmazandó.

18. A közcélú vezeték díja

33. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében

a) kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra rendszerhasználóként,

aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 50 méter,

ab) földkábel esetén legfeljebb 25 méter

hosszúságú közcélú vezetéket,

b) középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként,

ba) szabadvezeték esetén legfeljebb 250 méter,

bb) földkábel esetén legfeljebb 125 méter

hosszúságú közcélú vezetéket, valamint a szükséges új nagy/középfeszültségű és közép/középfeszültségű transzformátorállomást

az elosztó pótlólagos díjfizetés nélkül létesíti, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnöveli.

(2) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszokon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása szempontjából számításba vehető, az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig megvalósítandó nyomvonal vízszintes vetületi hossza értendő.

(3) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat villamosenergia-ellátási szabályzat (elosztói szabályzat) határozza meg.

(4) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó, leendő rendszerhasználó által fizetendő közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig fizetett közcélú vezeték létesítési díjösszeg egy rendszerhasználóra - beleértve az új csatlakozást igénylőt is - eső értékével.

(5) A hálózati engedélyes a (4) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán, illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.

(6) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú vezeték díját az (1)-(2) bekezdések e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti a létesítés évétől számított 5 évig.

19. Egyéb díjalkalmazási szabályok

34. § Ha a kis- vagy a középfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő a legkisebb költség elvének megfelelő - de az egyéb jogszabályi előírásokat is figyelembe vevő - csatlakozáshoz képest az igényelt

a) vezetékhosszak,

b) műszaki megoldás vagy

c) hatósági, illetve szakhatósági eljárás

miatt csak magasabb költséggel megvalósítható csatlakozást kér, akkor a csatlakozást igénylő - a villamosenergia-ellátási szabályzatban (elosztói szabályzat) foglaltakra is figyelemmel - a hálózati engedélyes részére a 31-33. §-ok szerinti csatlakozási díjakon felül a ténylegesen megvalósuló beruházás aktivált értéke és a legkisebb költségű változatnak megfelelő beruházás villamosenergia-ellátási szabályzat (elosztói szabályzat) szerinti, elméletileg meghatározott aktiválási értéke közötti különbség 70%-át is megfizeti.

NEGYEDIK RÉSZ

KÜLÖN DÍJAK

20. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások felhasználói igény alapján

35. § (1) Az elosztó külön díjat kérhet - a külön díjak meghatározásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint - a felhasználó által igényelt következő, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokért:

1. fogyasztásmérő berendezés hitelességének lejárta miatti csere kivételével a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálata, beleértve a szakértői vizsgálat és a vizsgálatra szállíttatás költségét,

2. előre fizetős fogyasztásmérő berendezés felszerelése vagy nem előre fizetős fogyasztásmérő berendezésnek előre fizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

3. előre fizetős fogyasztásmérő berendezésnek nem előre fizetős fogyasztásmérő berendezésre történő cseréje,

4. a felhasználónak a villamosenergia-ellátásból a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti kikapcsolása utáni visszakapcsolása,

5. számlamásolat készítése esetén azonos számlánként, készpénz-átutalási megbízások pótlása esetén ugyanazon számlához tartozó készpénz-átutalási megbízásonként a második alkalmat követően,

6. rendkívüli leolvasás felhasználási helyenként felszámítva,

7. a távlehívható fogyasztásmérő-berendezésből kinyerhető, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó, elszámolási alapadatokon - negyedórás mért adatok vagy mérőállások - felüli adatok rendelkezésre bocsátása azonos mérési időszakra vonatkozóan 12 hónapon belül a második alkalmat követően,

8. az elosztó kezelésében lévő kisfeszültségű szabadvezeték-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

9. az elosztó kezelésében lévő kisfeszültségű földkábel-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

10. az elosztó kezelésében lévő középfeszültségű szabadvezeték-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

11. az elosztó kezelésében lévő középfeszültségű földkábel-hálózaton végzett feszültségmentesítés és feszültség alá helyezés,

12. egy felhasználási helyre vonatkozó felhasználói csatlakozási terv felülvizsgálata naptári évenként a második alkalmat követően és

13. a felhasználási helyen hibaelhárítás céljából történő megjelenés esetében, ha a hiba a csatlakozási pont után a felhasználói berendezésben van.

(2) Az elosztó - a külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint - külön díjat kérhet a kiserőműtől (a háztartási méretű kiserőmű kivételével)

1. az igénybejelentésre vonatkozó tájékoztató elkészítéséért,

2. a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálatáért és

3. a csatlakozási terv felülvizsgálatáért.

36. § (1) Ha az elosztó a felhasználó által megbízott villamosenergia-kereskedő megrendelése alapján jár el, a külön díjjal való elszámolás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlenül a felhasználóval történik.

(2) *  A 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás és a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti kikapcsolás külön díját az (1) bekezdés szerint eljáró elosztó a külön díj fizetésére kötelezett felhasználóval vagy a külön díj fizetésére kötelezett felhasználó (1) bekezdés szerinti, a felhasználó visszakapcsolását kérő villamosenergia-kereskedőjével számolja el. Ha a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás és a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti kikapcsolás külön díját az elosztó a felhasználó visszakapcsolását kérő villamosenergia-kereskedőjével számolja el, akkor ezt a külön díjat a villamosenergia-kereskedő a külön díj fizetésére kötelezett felhasználóval elszámolja.

21. A külön díj megfizetése alóli mentesülés (ingyenesség)

37. § (1) Az elosztó a felhasználók részére külön díj megfizetése nélkül, ingyenesen köteles biztosítani a 35. §-ban meghatározott, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat a következő esetekben:

1. a 35. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott, felhasználási helyenként felszámított rendkívüli leolvasásra vonatkozó szolgáltatás, ha arra a felhasználó személyében történő változással összefüggésben kerül sor, vagy ha arra fogyasztásmérő berendezés hibája vagy a számlázással kapcsolatos megalapozott panasz miatt kerül sor,

2. a 35. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, ha azok nyújtására kereskedőváltással összefüggésben került sor,

3. a 35. § (1) bekezdés 8-11. pontjában foglalt szolgáltatások, ha azok elvégzését jogszabály az elosztó kötelezettségeként határozza meg,

4. a 35. § (1) bekezdés 2. és 3. pontjában meghatározott szolgáltatások, ha a felhasználó szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül,

5. a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő leendő rendszerhasználó csatlakozást igénylő részére előre fizetős fogyasztásmérő berendezés felszerelése egy felhasználási helyen,

6. a szerződéses jogviszonnyal összefüggő dokumentumok - ideértve az üzletszabályzatot is - teljes vagy részbeni másolati példányának évente egy alkalommal történő kiadása, továbbá a szerződéses jogviszonnyal összefüggő ügy intézéséhez szükséges formanyomtatványok rendelkezésre bocsátása,

7. a 35. § (1) bekezdés 5., 7. és 12. pontja szerinti szolgáltatás első és második alkalommal történő igénybevétele,

8. a közvilágítás fogyasztásának mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés felszerelése,

9. a VET 63/B. §-a szerinti minimális szolgáltatás műszaki feltételeinek biztosítása,

10. a távlehívható fogyasztásmérő berendezésben tárolt és kiolvasható, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó adatokba az elosztó ügyfélszolgálatán történő betekintés és

11. a távlehívható fogyasztásmérő berendezésben tárolt és kiolvasható, a felhasználó villamosenergia-fogyasztására vonatkozó adatokhoz három hónapra visszamenőlegesen az elosztó honlapján történő hozzáférés.

(2) Ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezés hibás mérésének feltételezése miatt a fogyasztásmérő berendezés felülvizsgálatát kérte az elosztótól, és a felülvizsgált fogyasztásmérő berendezés mérése a jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, vagy az elosztó megállapítja, hogy a fogyasztásmérő berendezés hibás, az elosztó a 35. § (1) bekezdés 1. pontja alapján felszámított külön díjat a felülvizsgálat eredményéről való értesüléstől számított 8 napon belül a felhasználónak vagy a fizetőnek visszatéríti.

(3) Az elosztó a felhasználó kérésének megfelelő fizetési mód szerint - ennek hiányában a felhasználó számlafizetési módja szerinti módon - köteles teljesíteni a (2) bekezdés szerinti visszatérítést a felhasználó vagy a fizető számára.

(4) Ha a felhasználó szociálisan rászoruló fogyasztónak minősül, akkor a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti visszakapcsolás és a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti villamosnergia ellátásból való kikapcsolás díjának megfizetését a hozzá felszerelt előre fizetős fogyasztásmérő berendezés igénybevételével törlesztve is teljesítheti.

22. A felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

38. § (1) Az elosztó a felhasználótól annak szerződésszegése esetén külön díjat kérhet

1. egyfázisú fogyasztásmérő berendezés,

2. többfázisú fogyasztásmérő berendezés,

3. első túláramvédelmi készülék,

4. időprogram-kapcsoló vagy kapcsolóóra,

5. hangfrekvenciás vagy rádiófrekvenciás központi vezérlés vevőkészüléke,

6. mágneskapcsoló

külső behatásból eredő sérülés, rongálódás miatti cseréjéért, amennyiben az a felhasználó kizárólagos őrizetében van, vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során az elosztó mindenben jogszabályban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint járt el. A külön díj nem tartalmazza a cserélni szükséges berendezés utánpótlási árát, amely árat a felhasználó - a külön díjjal együtt - szintén köteles megtéríteni.

(2) Az elosztó a felhasználótól annak szerződésszegése esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - külön díjat kérhet az általa kibocsátott

1. nem könyvelt küldeményként küldött fizetési felszólításért,

2. tértivevényes küldeményként küldött kikapcsolási értesítőért,

3. a villamosenergia-ellátásból való kikapcsolásáért.

39. § (1) Ha jogerősen megállapítást nyer, hogy a felhasználó nem követett el szerződésszegést, akkor az érintett engedélyes köteles a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, valamint a 38. § szerinti esetekben felszámított külön díjat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti kamattal együtt 8 napon belül a felhasználónak vagy a fizetőnek visszatéríteni.

(2) Az érintett engedélyes a felhasználó kérésének megfelelő fizetési mód szerint - ennek hiányában a felhasználó számlafizetési módja szerinti módon - köteles teljesíteni az (1) bekezdés szerinti visszatérítést a felhasználó vagy a fizető számára.

40. § (1) Az elosztó nem kérhet a 35. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, valamint a 38. § szerinti külön díjakat abban az esetben, ha az elosztó a szerződésszegés miatt elvégzett külön díj ellenében végezhető szolgáltatás ellenértékét meghaladó mértékű kötbérigényt érvényesít.

(2) Az elosztó nem kérhet a 38. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti külön díjat, ha behajtási költségátalányt követel a felhasználótól vagy a felhasználó önkéntesen teljesíti a behajtási költségátalány megfizetését.

23. A külön díjak alkalmazásának egyéb szabályai

41. § (1) Az elosztó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor is jogosult a külön díj felszámítására, ha a felhasználó előzetes értesítése és az előzetes időpont-egyeztetés ellenére a felhasználó által megrendelt külön díj ellenében végezhető szolgáltatás teljesítésére a felhasználó hibájából nem kerül sor.

(2) Ha a felhasználó a külön díj ellenében végezhető szolgáltatást az egyeztetett időpont előtt legalább az egyeztetett időpontot megelőző munkanap 16 óráig lemondja, a felhasználó mentesül a külön díj megfizetése alól.

42. § (1) A 35. § (1) bekezdés 2. pontjában foglalt külön díj ellenében végezhető szolgáltatás esetében az elosztó a külön díjon felül a kétféle fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási értékének különbözetét is jogosult felszámítani.

(2) A 35. § (1) bekezdés 3. pontjában foglalt külön díj ellenében végezhető szolgáltatás esetében a külön díjat csökkenteni kell a kétféle fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási értékének különbözetével, ha az elosztó az (1) bekezdés szerinti különbözetet a szolgáltatás nyújtása során felszámította.

24. A tájékoztatás módjára vonatkozó szabályok

43. § (1) Az elosztó a felhasználók tájékoztatása céljából a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat és az azokhoz kapcsolódó külön díjak hatályos, forintban kifejezett, általános forgalmi adó nélküli és azzal növelt értékeit az ügyfélszolgálatokon, a VET 50/B. §-a szerinti ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, valamint honlapján közzéteszi.

(2) A külön díj ellenében végezhető szolgáltatások hatályos díjainak általános forgalmi adó nélküli, valamint azzal növelt forintban kifejezett értékeit az elosztó üzletszabályzata tartalmazza.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. § (1) Ez a rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 28. § (1) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)-(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) *