A Kormány
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében,
a 49. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában,
az 50. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a polgári felhasználású robbanóanyagokra, a polgári robbantási tevékenységekre, a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására, a hatósági engedélyezés feltételeire, a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozásokra és mindezek hatósági felügyeletére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) azokra a robbanóanyagokra, amelyeket a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek általi használatra szánnak,
b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló rendelet szerinti pirotechnikai termékekre,
c) a polgári felhasználású lőszerekre, valamint
d) az 1. mellékletben felsorolt, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” című kiadványa alapján azonosított pirotechnikai termékekre és lőszerekre.
2. § A polgári robbantási tevékenység hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Hatásterületnek a bányászatról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerint meghatározott robbantási biztonsági távolságok burkológörbéjével lehatárolt terület minősül.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott akkreditálás;
2. belföldi átadás: olyan robbanóanyag szállítás, amelynek a kiindulópontja és végcélja egyaránt Magyarországon található;
3. biztonság: a balesetek megelőzése és – amennyiben a megelőzés nem jár eredménnyel – hatásaik enyhítése;
4. CE-jelölés: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a robbanóanyag megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező európai uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek;
5. címzett: a robbanóanyag szállítási vagy a belföldi átadási engedélyben megjelölt gazdasági szereplő, aki a szállítmány fogadója és aki rendelkezik jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van a szükséges engedélyeknek;
6. engedély: a robbanóanyagoknak az Európai Unión belül tervezett szállítását engedélyező határozat;
7. forgalmazás: robbanóanyag kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy felhasználás céljából az európai uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;
8. forgalmazó: bármely, a gyártótól vagy az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely a robbanóanyagot forgalmazza;
9. forgalomba hozatal: egy robbanóanyag első alkalommal történő forgalmazása az európai uniós piacon;
10. forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a robbanóanyag forgalmazását az értékesítési láncban;
11. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, valamint bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagok tárolásával, felhasználásával, szállításával, importjával, exportjával vagy kereskedelmével foglalkozik;
12. gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagot gyárt vagy aki robbanóanyagot terveztet vagy gyártat és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy saját célra használ;
13. harmonizált szabvány: az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;
14. honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott szabvány;
15. importőr: az Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó robbanóanyagot hoz forgalomba az európai uniós piacon;
16. jogszerű felhasználás: a közbiztonságot és közrendet sértő jogellenes felhasználás megelőzése;
17. megfelelőségértékelés: eljárás, amely bizonyítja a robbanóanyaggal kapcsolatos, e rendeletben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését;
18. megfelelőségértékelő szervezet: az a jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végez;
19. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy az e rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;
20. műszaki leírás: a robbanóanyag által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;
21. nemzeti akkreditáló testület: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;
22. robbanóanyag: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” című kiadványa szerint az 1. osztályba tartozó, robbanóanyagnak minősülő anyagok és tárgyak;
23. robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében polgári robbantási tevékenységet folytató vállalkozás;
24. szállítás: a robbanóanyagoknak az Európai Unió területén történő bármilyen mozgatása, kivéve az egy telephelyen belül történő mozgatást;
25. szállításért felelős személy: a szállításért felelős gazdasági szereplő által kijelölt, a szállítási vagy a belföldi átadási engedélyben megjelölt személy, aki a szállítással vagy a belföldi átadással kapcsolatos feladatokat – a szállításért felelős gazdasági szereplő nevében – ellátja és felügyeli;
26. szállításért felelős gazdasági szereplő: a robbanóanyag szállítási vagy a belföldi átadási engedély benyújtására jogosult gazdasági szereplő, aki a szállítási vagy a belföldi átadási tevékenység végrehajtásáért felel és a szállításban vagy a belföldi átadásban részt vevő személyekért felelősséget vállal;
27. uniós harmonizációs jogszabály: minden, a termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló európai uniós jogszabály;
28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető robbanóanyag visszavétele.
4. § (1) A robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.
(2) A robbanóanyag
a) gyártási,
b) forgalmazási,
c) felhasználási, vagy
d) megsemmisítési
engedélye robbanóanyag megszerzésére is feljogosít. A robbanóanyag tárolásának engedélyezéséről a bányafelügyelet a robbanóanyag-raktár használatbavételi engedélyezési eljárása során dönt.
(3) A robbanóanyag gyártási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a gyártás helyét település, utca, házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
c) a gyártás egyéb hatósági feltételeit, és
d) az engedély hatályát.
(4) A robbanóanyag-forgalmazási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b) a forgalmazni kívánt robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint
c) az engedély hatályát.
(5) A robbanóanyag megszerzési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint
c) az engedély hatályát.
(6) A robbanóanyag felhasználási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a robbantási munka helyét a bányaüzem megnevezésével, cím vagy helyrajzi szám szerinti megjelölésével,
b) a biztonsági távolságok méreteit,
c) a robbantásvezető és a robbantás tervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
d) az egy év alatt felhasználható robbanóanyag mennyiségét, fajtáját,
e) a robbantási munka előzetes bejelentési kötelezettségére történő felhívást,
f) a robbantási munka egyéb hatósági feltételeit, és
g) az engedély hatályát.
(7) A felhasználási engedélyben a bányafelügyelet a kérelemben szereplő robbanóanyagokkal azonos robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező robbanóanyag felhasználását is engedélyezheti.
(8) Nincs szükség robbanóanyag megszerzési engedélyre a (11) bekezdés szerinti esetben. A robbanóanyag megszerzéséhez elegendő az ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítás, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kattv.) szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében az intézkedésre jogosult szerv nyilatkozata.
(9) A robbanóanyag gyártási és forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. A robbanóanyag felhasználási és megsemmisítési engedély hatálya a vonatkozó bányászati tevékenység végzésére jogosító bányafelügyeleti engedély vagy az általános építésügyi hatóság által kiadott építésügyi hatósági engedély hatályával egyezik meg. Ha a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, akkor a robbanóanyag felhasználási engedély hatálya egy évig terjed.
(10) A bányafelügyelet a polgári robbantási tevékenységre vagy polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására jogosító engedélyben rendelkezik azokról a feltételekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a polgári robbantási tevékenység és a robbanóanyag-forgalmazás mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, valamint a természeti és az épített környezetet ne veszélyeztesse.
(11) Ha a robbantási munkát
a) a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében, vagy
b) ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítási célból, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején
a Kattv. szerinti, a katasztrófavédelemben részt vevő szerv rendeli el, a robbantási munka robbanóanyag felhasználási engedély nélkül is végezhető.
(12) A (10) bekezdés szerinti esetben a robbantási munkát a helyszínen robbantásvezetőnek kell irányítania. Ha a robbantási munkát a (11) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, a robbantási munkát csak víz alatti és jég robbantási munkák végzésére jogosult robbantásvezető irányíthatja.
(13) A robbantási munkát a (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbantási munka kezdete előtt legalább két órával
a) a (11) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek,
b) a (11) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének
köteles bejelenteni. A (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbanóanyag-felhasználást követően az elvégzett robbantási munkát haladéktalanul köteles a bányafelügyeletnek, a rendőrségnek és a környezetvédelmi hatóságnak jelenteni.
(14) A (13) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell
a) a robbantási munka pontos helyét, célját,
b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint
c) – bányafelügyeletnek küldendő jelentés esetében – a robbantásvezető nevét, értesítési címét, a robbantásvezetői engedély számát is.
5. § (1) A robbanóanyag szállítását és belföldi átadását a rendőrség engedélyezi. Az engedélyt – a 2. mellékletben foglaltak szerint benyújtott kérelem alapján – szállítás esetében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, belföldi átadás esetében a kérelmező telephelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság adja ki. Szállítás esetében az engedély egy példányát az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve belföldi átadás esetében a megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság a kérelmező tevékenysége szerint illetékes megyei, illetve fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak haladéktalanul megküldi.
(2) A robbanóanyag birtokosa a robbanóanyagot csak polgári robbantási tevékenységre vagy robbanóanyag-forgalmazásra jogosultnak adhatja át.
(3) Robbanóanyag gyártására, vizsgálatára jogosult szervezetek gyártási, kutatási, ellenőrzési vagy megsemmisítési célból történő robbanóanyag felhasználást, megsemmisítést az e tevékenységek végzésére engedélyezett létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) területén bányafelügyeleti engedély nélkül akkor végezhetnek, ha
a) a robbantás repesz- vagy káros léglökés hatása nem terjed túl a létesítmény területén, és
b) a robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül lévő idegen, védendő létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek hozzájárulását megszerezték.
(4) Az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek belső szabályozása alapján kialakított, engedélyezett és védett raktárában a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás bértárolási szerződés alapján is tárolhat robbanóanyagot.
6. § (1) A robbanóanyag-felhasználás tervezett időpontját – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a bányafelügyeletnek, a felhasználás helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak és környezetvédelmi hatóságnak, továbbá épület vagy építmény robbantása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a 3. melléklet szerinti adattartalommal a robbantás előtt legalább 72 órával korábban be kell jelenteni. A bejelentéshez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a honlapján formanyomtatványt tesz közzé.
(2) Nem kell bejelenteni a mélyműveléses bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, továbbá a külszíni művelésű bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást a megyei rendőr-főkapitányságnak.
(3) Ha a robbantásra a bejelentett időpontban nem kerül sor, de azt követően 72 órán belül tervezik azt elvégezni, a tervezett új robbantás időpontját haladéktalanul be kell jelenteni az (1) bekezdésben meghatározott hatóságoknak.
(4) A robbantásvezető az egyedi robbantási munka elvégzését követő három napon belül köteles a robbantási munkára vonatkozó jelentését a bányafelügyeletnek megküldeni, melynek tartalmaznia kell:
a) a robbantási munka helyét, célját,
b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint
c) a robbantásvezető nevét, lakcímét, a robbantásvezetői engedély számát.
7. § Robbanóanyag gyártási, forgalmazási, tárolási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkát, valamint e munkák irányítását nem végezheti az a természetes személy,
a) aki az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendeletben meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik;
b) akit
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XI. fejezet], személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím 166–168. §, 170. § (2)–(5) bekezdés, 171. §; III. cím 174. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II. cím 197–198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], embercsempészés [1978. évi IV. törvény 218. §], hivatalos személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím], közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. §], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. §], terrorcselekmény [1978. évi IV. törvény 261. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [1978. évi IV. törvény 261/A. §], légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [1978. évi IV. törvény 262. §], visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel [1978. évi IV. törvény 263. §], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [1978. évi IV. törvény 263/A. §], visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. §], bűnszervezetben részvétel [1978. évi IV. törvény 263/C. §], visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel [1978. évi IV. törvény 264/C. §], közveszéllyel fenyegetés [1978. évi IV. törvény 270/A. §], garázdaság [1978. évi IV. törvény 271. §], önbíráskodás [1978. évi IV. törvény 273. §], visszaélés kábítószer-prekurzorral [1978. évi IV. törvény 283/A. §], vagyon elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet 316–324. § és 326–327. §], fegyveresen elkövetett szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont], fegyverrel vagy csoportosan elkövetett elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont],
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet], háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet], emberölés [Btk. 160. §], erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. §], testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. §], kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. §], emberrablás [Btk. 190. §], emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191. §], emberkereskedelem [Btk. 192. §], kényszermunka [Btk. 193. §], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §], kényszerítés [Btk. 195. §], szexuális erőszak [Btk. 197. §], kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak [Btk. 216. §], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése [Btk. 217. §], radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. §], állam elleni bűncselekmények [Btk. XXIV. Fejezet], hivatali bűncselekmények [Btk. XXVIII. Fejezet], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XXIX. Fejezet], terrorcselekmény [Btk. 314–316. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §], terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §], jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. §], bűnszervezetben részvétel [Btk. 321. §], közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. §], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. §], lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. §], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása [Btk. 328. §], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. §], kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. §], közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. §], garázdaság [Btk. 339. §], embercsempészés [Btk. 353. §], vagyon elleni erőszakos bűncselekmények [Btk. XXXV. Fejezet], lopás [Btk. 370. §], rongálás [Btk. 371. §], sikkasztás [Btk. 372. §], csalás [Btk. 373. §], gazdasági csalás [Btk. 374. §], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. §], hűtlen kezelés [Btk. 376. §], orgazdaság [Btk. 379. §], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §] vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont]
elkövetése miatt elítéltek, illetve vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
c) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt ítéltek el, illetve akivel szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
d) aki ellen a b) és c) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás jogerős befejezéséig;
e) aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, illetve lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, garázdaság, veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.
8. § A polgári robbantási tevékenységek és a robbanóanyag-forgalmazás folytatásával kapcsolatos adatok nyilvántartása érdekében az engedélyező hatóság köteles
a) az engedélyeket a tevékenység megkezdése előtt öt nappal,
b) az engedélyt visszavonó határozatokat nyolc napon belül,
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervének, illetve az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányságnak elektronikus dokumentum formájában megküldeni.
9. § (1) A polgári robbantási tevékenységnek és a robbanóanyag forgalmazásának ellenőrzése során lefoglalt robbanóanyag őrzéséről a lefoglalás helye szerint illetékes rendőrkapitányság köteles intézkedni.
(2) Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető polgári robbantási tevékenység, illetve robbanóanyag-forgalmazás megkezdését, folytatását a bányafelügyelet megtilthatja, továbbá korlátozhatja, megtilthatja a polgári robbantási tevékenység végzését, a robbanóanyag-forgalmazás megkezdését, folytatását.
(3) Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető robbanóanyag átadásának megkezdésével, folytatásával kapcsolatban a rendőrség intézkedhet, a tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja.
10. § A polgári robbantási tevékenységre, robbanóanyag-forgalmazásra vonatkozó engedély birtokosa (a továbbiakban: engedélyes) az engedély elvesztését a bányafelügyeletnek, a robbanóanyag elvesztését a bányafelügyeletnek és a rendőrségnek köteles haladéktalanul bejelenteni.
11. § (1) Az engedélyes halála vagy jogutódlással történő megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az engedélyt az azt kiadó hatóságnak köteles leadni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bányafelügyelet kezdeményezésére a rendőrség intézkedik a robbanóanyag hatósági tárolásáról vagy amennyiben lehetséges, a helyszínen történő zárolásáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági tárolás költségeit az engedélyes örököse, illetve a jogutódja köteles megtéríteni.
12. § (1) A rendőrség a 11. § (2) bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyag megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodik, ha a robbanóanyag állapota megköveteli, illetve a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás vagy zárolás megkezdését követő egy éven belül nem gondoskodott.
(2) A robbanóanyag tulajdonosa a rendőrség által a 11. § (2) bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyagot arra jogosultnak elidegenítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti.
13. § A bányafelügyelet a közbiztonságot érintő veszélyhelyzet vagy e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása vagy használata esetén köteles intézkedni a jogosulatlan birtoklás vagy használat megakadályozására.
14. § (1) A robbanóanyag akkor hozható forgalomba, illetve forgalmazható, ha az e rendelet által megállapított követelményeknek megfelel (a továbbiakban: megfelelőség), és megfelelőségét a 16. § szerinti tanúsítási eljárásban bejelentett szervezet tanúsítja, továbbá megfelelőségi jelöléssel ellátták.
(2) Ha a robbanóanyagra több olyan jogszabály is vonatkozik, amely előírja a megfelelőségi jelölés feltüntetését, a megfelelőségi jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott robbanóanyag megfelel mindezen jogszabályok előírásainak.
(3) Magyarország területén csak olyan robbanóanyag gyártható, forgalmazható, használható fel vagy tárolható, amely a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény szerint megjelölésre került.
15. § (1) A robbanóanyagnak meg kell felelnie a 4. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek.
(2) A robbanóanyagot, amely megfelel a vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel e rendelet követelményeinek.
16. § A robbanóanyag megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők:
a) az 5. melléklet 1. pontban meghatározott EU típusvizsgálat (B-modul) és a gyártó választása szerint
aa) az 5. melléklet 2. pontban meghatározott belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség (C-modul),
ab) az 5. melléklet 3. pontban meghatározott a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D-modul),
ac) az 5. melléklet 4. pontban meghatározott a termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (E-modul),
ad) az 5. melléklet 5. pontban meghatározott a termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (F-modul),
vagy
b) az 5. melléklet 6. pontban meghatározott egyedi termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (G-modul).
17. § (1) A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalakor biztosítja és felel azért, hogy azt az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.
(2) A gyártó az 5. mellékletnek megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 16. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi.
(3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy robbanóanyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 6. melléklet szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot és elhelyezi a 41. § (1) bekezdése szerinti CE-jelölést.
(4) A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni.
(5) A gyártó biztosítja azon eljárások működését és fejlesztését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak a gyártás során figyelembe kell vennie a robbanóanyag tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a robbanóanyag megfelelőségét bejelentették.
(6) A gyártó
a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani,
b) a robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát,
c) a b) pontban megjelölt vizsgálat alapján köteles a nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, és
d) köteles az a)–c) pontban foglaltakról a forgalmazót folyamatosan tájékoztatni.
(7) A gyártó biztosítja, hogy a robbanóanyagon az azonosításukat lehetővé tevő 27–37. § szerinti egyedi azonosítót, valamint típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve ha a robbanóanyag mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a robbanóanyag csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján feltünteti.
(8) A gyártó feltünteti a robbanóanyagon, illetve ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján a gyártó bejegyzett kereskedelmi nevét, vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jelezni.
(9) A gyártó gondoskodik arról, hogy a robbanóanyaghoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót. A használati utasításnak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenni.
(10) Abban az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni és erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadni az előírások megsértésének részleteit, valamint a meghozott korrekciós intézkedéseket.
(11) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
18. § (1) Az importőr kizárólag e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő robbanóanyagot hozhat forgalomba.
(2) Az importőr kizárólag olyan robbanóanyagot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelést. Köteles megbizonyosodni arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a robbanóanyagon elhelyezte az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelte hozzá a szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartotta a 17. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket.
(3) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot.
(4) Az importőrnek fel kell tüntetnie a robbanóanyagon vagy ha ez nem lehetséges, a robbanóanyag csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóság számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.
(5) Az importőr gondoskodik arról, hogy a robbanóanyaghoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven.
(6) Az importőr által végzett raktározás, illetve szállítás nem veszélyeztetheti a robbanóanyag e rendelet követelményeinek való megfelelőségét.
(7) Az importőr
a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani,
b) a robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát,
c) a b) pont szerinti vizsgálat alapján köteles a nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, továbbá
d) az a)–c) pontban foglaltakról folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót.
(8) Abban az esetben, ha az importőr által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, az importőr köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.
(9) Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.
(10) Az importőr a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a piacfelügyeleti hatóság számára az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a piacfelügyeleti hatóság kérésére bármikor rendelkezésére bocsátható legyen.
(11) Az importőr a piacfelügyeleti hatóság kérésére köteles a hatóságnak átadni a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A hatóság kérésére az importőr együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
19. § (1) A robbanóanyag forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a robbanóanyagon elhelyezték-e az előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 17. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.
(2) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e rendelet követelményeinek, a forgalmazó addig nem forgalmazhatja a robbanóanyagot, amíg a robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt és a piacfelügyeleti hatóságot.
(3) A forgalmazó által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a robbanóanyagnak e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.
(4) Abban az esetben, ha a forgalmazó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.
(5) Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.
(6) A forgalmazó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A hatóság kérésére a forgalmazó együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
(7) Robbanóanyag forgalmazásakor a forgalmazók e rendeletben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.
20. § Ha az importőr, illetve a forgalmazó a saját nevében, illetve védjegye alatt hozza forgalomba a robbanóanyagot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott robbanóanyagot, ami befolyásolhatja a robbanóanyag alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 17. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik.
21. § A gyártó, az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő köteles a robbanóanyag forgalomba hozatalától számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni
a) minden olyan gazdasági szereplőt, amely robbanóanyagot szállított nekik;
b) minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek robbanóanyagot szállítottak.
22. § (1) A robbanóanyag szállításához az engedélyt a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságától a címzett szerzi be. Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a címzett rendelkezik-e jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van-e a szükséges engedélyeknek. A szállításért felelős gazdasági szereplő értesíti a robbanóanyagok szállításáról és minden mozgásáról annak a tagállamnak vagy tagállamoknak az illetékes hatóságait, amely(n)ek területén a robbanóanyagot átszállítják és megszerzi az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását.
(2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, robbanóanyagok megszerzésére való jogosultság ellenőrzésének tekintetében probléma merül fel, a tagállam e tárgyban rendelkezésére álló információkat továbbítja az Európai Unió Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság), amely értesíti erről a többi tagállamot is.
(3) Ha a címzett szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezi a szállítást, dokumentumot állít ki a címzett részére, amely tartalmazza a (4) és (5) bekezdésben meghatározott összes információt. Ez a dokumentum a bejelentett rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot. A dokumentumot az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Ennek a dokumentumnak egy példányát a címzett őrzi meg, aki kérésre a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságainak vizsgálat céljából bemutatja.
(4) Ha a robbanóanyagok szállítását egy tagállam területén vagy területének egy részén a felhasználás biztonságára vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelés érdekében különleges ellenőrzés alá kell vonni, a szállítást megelőzően a címzett a következő információkat bocsátja a címzett szerinti tagállamban az illetékes hatóság rendelkezésére:
a) az érintett gazdasági szereplők neve és címe;
b) a szállított robbanóanyagok száma és mennyisége;
c) a szóban forgó robbanóanyag és az azonosítási eszközök teljes leírása, beleértve az UN számot is;
d) ha a robbanóanyagokat forgalomba hozzák, a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelésre vonatkozó információk;
e) a szállítóeszköz és az útvonal;
f) az indulás és érkezés várható időpontja;
g) ha szükséges, a tagállamba történő belépés és az onnan történő kilépés pontos helye.
(5) A címzett szerinti tagállam illetékes hatóságai a (4) bekezdésben foglaltak szerint megvizsgálják a szállítás feltételeit, különös tekintettel a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményekre. Ha a robbanóanyagok a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményeknek megfelelnek, a hatóságok a szállítást engedélyezik. Más tagállamok területén keresztül történő szállítás esetén ezek a tagállamok ugyanúgy megvizsgálják a szállításra vonatkozó részleteket és engedélyezik azokat.
(6) Ha egy tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározott, a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelmények szükségtelenek, a robbanóanyagok területükön vagy annak egy részén a (4) bekezdés szerinti információk előzetes rendelkezésre bocsátása nélkül is szállíthatók. A címzett szerinti tagállam illetékes hatósága ilyen esetben meghatározott időtartamra szóló engedélyt ad ki, amely indokolással bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. A (3) bekezdésben meghatározott dokumentum, amely a rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot, kizárólag erre az engedélyre utal.
(7) A kiindulási tagállam által saját területén végrehajtandó szokásos ellenőrzések sérelme nélkül, az érintett illetékes hatóságok kérésére a címzettek és az érintett gazdasági szereplők a kiindulási tagállam és a tranzit tagállam hatóságainak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő, a robbanóanyagok szállítására vonatkozó információkat.
(8) Gazdasági szereplő nem szállíthat robbanóanyagokat, amennyiben a címzett nem szerezte be a szállításhoz az (1) és (3)–(6) bekezdés értelmében szükséges engedélyeket.
(9) A szállítási engedély a fogadó állam hatósága által kiállított engedély hatályáig, de legfeljebb a kiállítását követő 3 hónapig hatályos.
(10) A szállítás, illetve a részszállítások lebonyolításáról az engedéllyel rendelkező öt napon belül köteles értesíteni az engedélyt kiállító hatóságot. A szállítás elmaradása esetén az értesítést az engedély hatályának lejártát követő öt napon belül kell megtenni.
23. § A szállítási engedély iránti kérelemnek, illetve a belföldi átadási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 22. § (4) bekezdés a)–f) pontja szerinti információkat.
24. § (1) A belföldi átadási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.
(2) A belföldi átadási engedély iránti kérelemben nem kell megjelölni a 22. § (4) bekezdésének g) pontjában foglaltakat.
(3) A belföldi átadási engedély a kiállítástól számított 1 évig terjedő hatállyal állítható ki.
25. § (1) A robbanóanyag gyártására és állandó tárolására szolgáló helyeken (a továbbiakban: védendő helyek) olyan őrzésvédelmi rendszert kell kialakítani, mely megbízhatóan jelzi az illetéktelen behatolást, illetve jelenlétet, a behatolás helyét, a rongálást vagy a rendszer működőképtelenségét.
(2) Az őrzésvédelmi rendszert élőerős őrzés és technikai eszközök kombinációja alkothatja, kialakítása során az élőerő létszáma a technikai eszközök műszaki tartalmának megfelelő növelésével csökkenthető.
(3) Az élőerős őrzés megvalósítható állandó 24 órás őrzésvédelem kialakításával, a védendő helyek figyelésével, állandó hírkapcsolat biztosításával történő járőrözés útján és a rendkívüli események jelzésének biztosításával, részletes Őrszolgálati Utasítás alapján.
(4) Munkaidőben a védendő helyen dolgozó személyek is elláthatják az őrzésvédelemmel kapcsolatos feladatokat, munkaidőn kívül, munkaszüneti és pihenőnapon őrszolgálatot kell biztosítani.
(5) Az élőerős őrzés esetén a minimális technikai követelmény a megerősített kerítés és kapuk kialakítása a raktár vagy a telephely körül; a védendő helyek nyílászáróinak, szellőző nyílásainak mechanikus védelemmel (rács), biztonsági zárral vagy lakattal történő ellátása.
(6) Az élőerős védelmet kiváltó technikai követelmény lehet a védendő helyek külső mozgás érzékelős megvilágítása, 24 órában aktivált térfigyelő kamerarendszer felállítása, a védendő helyeken belül elektronikus nyitás- és mozgásérzékelők elhelyezése, a biztonságtechnikai rendszernek olyan kialakítása, mely biztosítja a riasztó jelzések továbbítását a megfelelő hatóságokhoz vagy folyamatos 24 órás felügyeletet ellátó kivonuló védelmi szolgálathoz, a biztonságtechnikai eszközök jeleinek rögzítése, a rögzített adatok megőrzése, tárolása mellett.
26. § Az engedélyező hatóság a 22–24. §-ban rögzített információk tekintetében a tagállamok közötti információcsere megvalósulása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet adatvédelmi szabályainak figyelembevételével kapcsolatot tart a többi tagállam illetékes hatóságaival, és kérésre a többi tagállam, valamint a Bizottság rendelkezésére bocsátja az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó naprakész információkat.
27. § (1) A gazdasági szereplők a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét biztosító rendszert (a továbbiakban: rendszer) alkalmaznak, amely figyelembe veszi a robbanóanyagok méretét, alakját és tervezését, kivéve, ha a robbanóanyag jellemzőiből és bizonyos tényezőkből, például a robbanóanyag alacsony detonációs hatásából, felhasználási módjából és az adott robbanóanyaggal való visszaélés esetleges hatásainak csekély biztonsági kockázatából eredő alacsony kockázati szint miatt nincs szükség egyedi azonosító feltüntetésére. A rendszer nem vonatkozik a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban szállított és átadott robbanóanyagokra, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagokra, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be.
(2) A rendszer biztosítja a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét lehetővé tevő adatok – akár elektronikus eszközök révén történő – gyűjtését és tárolását, valamint egy olyan egyedi azonosító elhelyezését a robbanóanyagon vagy annak csomagolásán, amely lehetővé teszi az ilyen adatokhoz való hozzáférést. Ezek az adatok a robbanóanyag egyedi azonosításához kapcsolódnak, ideértve a gazdasági szereplők birtokában lévő robbanóanyag tárolásának helyét, valamint a gazdasági szereplők azonosító adatait.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok logikai rendszerezettségét, az adattárolás megfelelő működését, az adatok tárolásának biztonságosságát időközönként felül kell vizsgálni, és meg kell óvni az adatokat a véletlen vagy szándékos rongálódástól vagy megsemmisüléstől. Ezeket az adatokat a nyilvántartásba vett üzletkötéstől, illetve robbanóanyagok használata és elhelyezése esetén a használattól vagy elhelyezéstől számítva az ellátási láncon és az életcikluson keresztül meg kell őrizni, még akkor is, ha a gazdasági szereplő felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel. A dokumentumokat az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátani.
28. § (1) A robbanóanyag-szektorban működő gazdasági szereplők, amelyek robbanóanyagokat gyártanak, importálnak vagy gyutacsokat szerelnek össze (a továbbiakban: vállalkozások) egyedi azonosítással kötelesek jelölni a robbanóanyagokat és a legkisebb csomagolási egységek mindegyikét. Nem kell jelölni:
a) a csomagolatlanul vagy szivattyús kocsiban szállított és átadott robbanóanyagot a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez,
b) a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagot és azt, amelyet közvetlenül a gyártása után töltenek be,
c) a zsinórszerű nem robbanó gyújtóeszközt (a továbbiakban: gyújtózsinór),
d) a hajlékony szövött textilburkolattal és egy vagy több külső védőburkolattal körülvett fekete lőporbélből álló, meggyújtását követően előre meghatározott sebességgel, külső robbanás nélkül égő biztonsági gyújtózsinórt, valamint
e) a kézifegyver-töltényben indítóelemként, lövegeknél ütőgyutacsként szolgáló, ütésre könnyen robbanó kis mennyiségű primer robbanóanyag-keveréket tartalmazó fém vagy műanyag gyutacskapszulát.
(2) Ha egy robbanóanyag további gyártási eljárások tárgyát képezi, a gyártónak a robbanóanyagot nem kell új, az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítással jelölni, kivéve, ha az eredeti egyedi azonosítás többé nincs a 29. §-nak megfelelően jelölve.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a robbanóanyagot export céljára gyártják és az importáló ország követelményeivel összhangban lévő azonosítással jelölik, ami lehetővé teszi a robbanóanyag nyomon követhetőségét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítás a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott alkotóelemeket tartalmazza.
(5) A bányafelügyelet minden gyártási helyhez kiadott gyártási engedélyében három számjegyből álló kódot határoz meg.
(6) Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térség területén kívül helyezkedik el, a Magyarországon székhellyel rendelkező gyártó kapcsolatba lép az importáló tagállam hatóságával abból a célból, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá. Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térségen kívül helyezkedik el és a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén belül rendelkezik székhellyel, az érintett robbanóanyagok importőrjének kapcsolatba kell lépnie a bányafelügyelettel, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá.
(7) A robbanóanyagokat újracsomagoló forgalmazók a robbanóanyagra és a legkisebb csomagolási egységre kötelesek egyedi azonosítást rögzíteni.
29. § Az egyedi azonosítást az érintett robbanóanyagokon és a legkisebb csomagolási egységeken jól láthatóan, egyértelmű és maradandó módon kell rögzíteni.
30. § A töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia minden egyes töltényen, illetve zsákon. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes tölténycsomagra.
31. § A csomagolt kétkomponensű robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a két komponenst tartalmazó minden egyes legkisebb csomagolási egységen.
32. § Az alapgyutacsok esetében az egyedi azonosításnak a gyutacshüvelyen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból, illetve bélyegzésből kell állnia. Minden egyes gyutacscsomagra járulékos címkét kell helyezni.
33. § Az elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok esetében az egyedi azonosításnak egy, a vezetékeken vagy a gyújtócsövön lévő öntapadós címkéből vagy pedig a gyutacshüvelyen lévő öntapadós címkéből, illetve közvetlen nyomtatásból vagy bélyegzésből kell állnia. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes gyutacscsomagra.
34. § A 28. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott indítótöltetektől eltérő töltetek és az erősítőtöltetek esetében az egyedi azonosításnak az ilyen indító- és erősítőtölteteken elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Minden egyes indító- vagy erősítőtöltet-csomagra járulékos címkét kell helyezni.
35. § A robbanózsinórok esetében az egyedi azonosításnak a tekercsen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Az egyedi azonosítást 5 méterenként kell feltüntetni a robbanózsinór külső borításán vagy a közvetlenül a robbanózsinór külső szálán lévő műanyag extrudált belső rétegen. Minden egyes robbanózsinór-csomagra járulékos címkét kell helyezni.
36. § A robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a robbanóanyagot tartalmazó dobozon vagy dobon.
37. § A vállalkozások az eredeti azonosító címke felragasztható kivitelű másolatait – a robbanóanyagok téves felhasználásának elkerülése érdekében – a felhasználók rendelkezésére bocsáthatják. A másolatokat értelemszerűen az eredeti másolataiként kell megjelölni.
38. § (1) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője felelősséget vállal és az 5. melléklet alapján kiállított EU-megfelelőségi nyilatkozattal igazolja, hogy a robbanóanyag megfelel-e a rendeletben meghatározott, rá vonatkozó követelményeknek.
(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat az 5. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(3) Amennyiben a robbanóanyagra több olyan európai uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett európai uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.
(4) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott robbanóanyagot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett, e rendeletben meghatározott követelményeknek.
39. § Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy ítéli meg, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó, e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, ezt indokolással ellátva a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 1535/2015/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti.
40. § A robbanóanyagokat forgalomba hozatal előtt a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek szerint CE-jelöléssel kell ellátni.
41. § (1) A CE-jelölést a robbanóanyagon jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a robbanóanyag jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.
(2) A CE-jelölést a robbanóanyag forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni.
(3) A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban. A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.
(4) A CE-jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.
(5) A saját felhasználásra gyártott robbanóanyagok, a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul, szivattyús kocsikban vagy mobil robbanóanyag-gyártó egységekben szállított és átadott robbanóanyagok, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagok esetében, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be, a CE-jelölést a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.
42. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) jelöli ki a bejelentett szervezeteket az EU-típusvizsgálatra.
(2) A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése és bejelentése a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletben, továbbá az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló rendeletben előírt feltételek és eljárások alapján történik.
(3) A kijelölő hatóság bejelenti a Bizottságnak és az EGT-államoknak az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket.
(4) A gazdasági szereplő panaszt nyújthat be a bejelentett szervezet döntése ellen. A panaszt annál a bejelentett szervezetnél kell benyújtani, amely a sérelmezett döntést hozta. A panaszos ügy kivizsgálását a bejelentett szervezet soron kívül elvégzi és annak eredményéről írásban tájékoztatja a panaszost. A gazdasági szereplő panaszának kivizsgálása kapcsán keletkezett iratokat a gazdasági szereplő köteles 10 évig megőrizni és a kijelölő szervezet által lefolytatott ellenőrzés során az ellenőrzést végző részére bemutatni.
43. § Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy a robbanóanyag megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy az megfelel a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.
44. § (1) A bányafelügyelet, mint piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását.
(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság a közrendet, illetve a közbiztonságot veszélyeztető működés gyanúját keltő körülményről szerez tudomást vagy a robbanóanyag kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra vagy a környezetre, piacfelügyeleti eljárást folytat le.
(3) A piacfelügyeleti eljárást az érintett gazdasági szereplők bevonásával kell lefolytatni.
(4) Ha a piacfelügyeleti eljárás során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a robbanóanyag nem felel meg e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja a gazdasági szereplőt valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételére. A piacfelügyeleti hatóság intézkedéséről tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely a robbanóanyag EU-típusvizsgálatát végezte.
(5) Ha a gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóság 30 napon belül megtiltja vagy korlátozza a robbanóanyag forgalmazását, illetve kivonja a robbanóanyagot a forgalomból vagy azt visszahívja.
(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a robbanóanyagon
a) a megfelelőségi jelölést nem a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelet 30. cikkében foglaltaknak megfelelően tüntették fel,
b) a megfelelőségi jelet nem tüntették fel,
c) a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 43. §-t megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel,
d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy nem megfelelően készítették el,
e) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos,
f) a 17. § (7) bekezdésében, illetve a 18. § (4) bekezdésében meghatározott információt egyáltalán nem vagy hiányosan tüntették fel,
g) a 17. § vagy a 18. § által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül, kötelezi az érintett gazdasági szereplőt a jogsértés megszüntetésére és a robbanóanyag megfelelőségének biztosítására.
(7) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a robbanóanyag nem felel meg a rendelet követelményeinek.
(8) A piacfelügyeleti hatóság a (4)–(6) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka
a) az adott robbanóanyagra vonatkozó rendelkezések be nem tartása, vagy
b) a honosított harmonizált szabvány hiányossága.
(9) A (8) bekezdés szerinti értesítésben a piacfelügyeleti hatóság megadja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő robbanóanyag azonosításához szükséges adatokat, a robbanóanyag származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat.
(10) A (4)–(6) bekezdés alapján hozott jogerős és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.
(11) Ha más tagállam hoz a (8) bekezdés szerinti nemzeti intézkedést, a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatja a Bizottságot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett robbanóanyag megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem ért egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásairól.
(12) Amennyiben a (11) bekezdésben foglalt nemzeti intézkedés indokolt, a piacfelügyeleti hatóság gondoskodik az adott robbanóanyaggal kapcsolatban az olyan korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a robbanóanyag visszavonása a piacról.
45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
46. § (1) E rendelet a hatálybalépését megelőzően megadott hatósági engedély birtokában történő jogszerű tevékenységvégzést nem érinti. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet] alapján kibocsátott tanúsítványok továbbra is az abban meghatározott időpontig hatályosak.
(2) A 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kibocsátott okmányok 2016. december 31-ig hatályosak.
47. § Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló, 2008. április 4-i 2008/43/EK bizottsági irányelvnek,
c) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló 2008/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. február 22-i 4/2012/EU bizottsági irányelvnek, valamint
d) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
48. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan polgári felhasználású robbanóanyagnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
49. § A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 115. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet)
„a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
50. § A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 56. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet − a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény, a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról és a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról szóló rendeletek rendelkezéseivel együtt −)
„c) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
51. § Hatályát veszti a 191/2002. (IX. 4.) Korm rendelet.
| UN szám | Megnevezés és leírás | Osztályo- zási kód | Glosszárium (csak tájékoztatásul) | |
| G összeférhetőségi csoport | ||||
| 0009 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer Gyűjtőfogalom, elsősorban katonai felhasználású eszközökre vonatkozik, azaz valamennyi típusú bombára, gránátra, rakétára, aknára, lövedékre és egyéb hasonló eszközre. Lőszer, gyújtóhatású Gyújtóanyagot tartalmazó lőszer. Ha a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. | |
| 0010 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0009-es UN számot. | |
| 0015 | Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer, füstképző Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat tartalmaznak. Ha a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. | |
| 0016 | Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0015-ös UN számot. | |
| 0018 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel | 1.2 G | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel Könnyeztető anyagot tartalmazó lőszerek. Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag, hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. | |
| 0019 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel | 1.3 G | Lásd a 0018-as UN számot. | |
| 0039 | Bombák, villanófénytöltettel | 1.2 G | Bombák Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak. | |
| 0049 | Villanófénypatronok | 1.1 G | Villanófénypatronok Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanóporkészletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve. | |
| 0050 | Villanófénypatronok | 1.3 G | Lásd a 0049-es UN számot. | |
| 0054 | Jelzőpatronok | 1.3 G | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. | |
| 0066 | Gyújtózsinór | 1.4 G | Gyújtózsinór Ez a tárgy vagy fekete lőporral, vagy más gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak vagy fekete lőporbélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég és a gyújtásnak valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre történő átvitelére használják. | |
| 0092 | Világítótestek, földi | 1.3 G | Világítótestek Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak. | |
| 0093 | Világítótestek, légi | 1.3 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0101 | Gyújtó, nem robbanó | 1.3 G | Gyújtó (Fuse/Fuze) Bár e két szó eredete azonos (a francia fusée, fusil) és gyakran úgy tartják, hogy csak az írásmódjuk különbözik, érdemes fenntartani azt az egyezményes értelmezést, amely szerint a „fuse” szó (gyújtózsinór) zsinórszerű gyújtóeszközt jelent, míg a „fuze” szó (gyutacs) jelentése: lőszerben használt eszköz, amely mechanikai, elektromos, kémiai vagy hidrosztatikus összetevőket foglal magában, amelyek célja a robbantó vagy gyújtóláncban a deflagráció, vagy a robbanás kiváltása. Pillanatgyújtók, nem robbanó (quickmatch) Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (quickmatch). Nyílt lánggal égnek és tűzijátéktestek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra. | |
| 0103 | Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt | 1.4 G | Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt Deflagráló robbanóanyagot tartalmazó fémcsőből álló eszköz. | |
| 0171 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel, vagy anélkül Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is. | |
| 0191 | Jelzőtestek, kézi | 1.4 G | Jelzés céljából tervezett eszköz. | |
| 0192 | Vasúti durrantyúk | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0194 | Vészjelzők, tengeri | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0195 | Vészjelzők, tengeri | 1.3 G | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0196 | Füstjelzők | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0197 | Füstjelzők | 1.4 G | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0212 | Nyomjelzők lőszerekhez | 1.3 G | Nyomjelzők lőszerekhez Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék. | |
| 0254 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0171-es UN számot. | |
| 0297 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0254-es UN számot. | |
| 0299 | Bombák, villanófénytöltettel | 1.3 G | Lásd a 0039-es UN számot. | |
| 0300 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0009-es UN számot. | |
| 0301 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobótöltettel | 1.4 G | Lásd a 0018-as UN számot. | |
| 0303 | Lőszer, füstképző, robbanó- vagy kidobótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0015-ös UN számot. | |
| 0306 | Nyomjelzők lőszerekhez | 1.4 G | Lásd a 0212-es UN számot. | |
| 0312 | Jelzőpatronok | 1.4 G | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. | |
| 0313 | Füstjelzők | 1.2 G | Lásd a 0195-ös UN számot. | |
| 0318 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.3 G | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Magában foglal gyakorlógránátot, kézi- vagy fegyvergránátot. | |
| 0319 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.3 G | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják. | |
| 0320 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.4 G | Lásd a 0319-es UN számot. | |
| 0333 | Tűzijátéktestek | 1.1 G | Tűzijátéktestek Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak. | |
| 0334 | Tűzijátéktestek | 1.2 G | Lásd a 0333-as UN számot. | |
| 0335 | Tűzijátéktestek | 1.3 G | Lásd a 0333-as UN számot. | |
| 0336 | Tűzijátéktestek | 1.4 G | Lásd a 0333-as UN számot. | |
| 0362 | Gyakorlólőszer | 1.4 G | Gyakorlólőszer Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz. | |
| 0363 | Próbalőszer | 1.4 G | Próbalőszer Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való. | |
| 0372 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.2 G | Lásd a 0318-as UN számot. | |
| 0373 | Jelzőtestek, kézi | 1.4 S | Lásd a 0191-es UN számot. | |
| 0403 | Világítótestek, légi | 1.4 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0418 | Világítótestek, földi | 1.1 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0419 | Világítótestek, földi | 1.2 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0420 | Világítótestek, légi | 1.1 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0421 | Világítótestek, légi | 1.2 G | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0424 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.3 G | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel, lövedék robbanótöltettel. | |
| 0425 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.4 G | Lásd a 0424-es UN számot. | |
| 0428 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.1 G | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: mindenféle lőszer; jelzőpatronok; kábelvágó szerkezet robbanóanyaggal; tűzijátéktestek; világítótestek, légi; világítótestek, földi; kioldószerkezetek, robbanóanyagtartalmúak; robbanószegecsek; jelzőtestek, kézi; vészjelzők; vasúti durrantyúk; füstjelzők. | |
| 0429 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.2 G | Lásd a 0428-as UN számot. | |
| 0430 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.3 G | Lásd a 0428-as UN számot. | |
| 0431 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.4 G | Lásd a 0428-as UN számot. | |
| 0434 | Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel | 1.2 G | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel, lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel, lövedék robbanótöltettel. | |
| 0435 | Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel | 1.4 G | Lásd a 0434-es UN számot. | |
| 0452 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.4 G | Lásd a 0372-es UN számot. | |
| 0487 | Füstjelzők | 1.3 G | Lásd a 0194-es UN számot. | |
| 0488 | Gyakorlólőszer | 1.3 G | Gyakorlólőszer Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: gyakorlógránátok. | |
| 0492 | Vasúti durrantyúk | 1.3 G | Lásd a 0194-es UN számot. | |
| 0493 | Vasúti durrantyúk | 1.4 G | Lásd a 0194-es UN számot. | |
| 0503 | Légzsákfelfúvók, vagy légzsákmodul, vagy biztonsági öv előfeszítők | 1.4 G | ||
| S összeférhetőségi csoport | ||||
| 0110 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.4 S | Lásd a 0318-as UN számot. | |
| 0193 | Vasúti durrantyúk | 1.4 S | Lásd a 0194-es UN számot. | |
| 0337 | Tűzijátéktestek | 1.4 S | Lásd a 0334-es UN számot. | |
| 0345 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.4 S | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. | |
| 0376 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.4 S | Lásd a 0319-es UN számot. | |
| 0404 | Világítótestek, légi | 1.4 S | Lásd a 0092-es UN számot. | |
| 0405 | Jelzőpatronok | 1.4 S | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. | |
| 0432 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.4 S | ||
1. Robbanóanyag gyártási engedélykérelem
1.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a robbanóanyag előállítását végző vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;
b) a gyártás helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám);
c) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
d) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.
1.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a jogerős és végrehajtható egységes környezethasználati engedély másolatát;
b) gyártási tevékenységhez szükséges épületek jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye másolatát;
c) veszélyes tevékenység megkezdéséhez előírt hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogerős és végrehajtható engedélyének másolatát;
d) bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást;
e) a robbanóanyag gyártásra szolgáló létesítmények, berendezések és eszközök, valamint a gyártási technológia, illetve a gyártás személyi feltételei biztosítottságának igazolását, a munkavédelemről szóló törvény szerinti, a munkavédelmi üzembe helyezés feltételéül szolgáló munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményét.
1.3. A helyszíni keveréssel előállítható, kizárólag saját felhasználási célú robbanóanyag gyártási engedélykérelemhez nem kell mellékelni az 1.1. pont d) alpontjában, valamint az 1.2. pont a) és b) alpontjában előírtakat.
2. Robbanóanyag-forgalmazási engedélykérelem
2.1. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a forgalmazó megnevezését, székhelyét, magyarországi telephelyét, fióktelepét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.
2.2. A kérelemhez mellékelni kell bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást.
3. Robbanóanyag megszerzési engedélykérelem
3.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét;
d) a megszerzés célját, illetve annak igazolását, bizonyítását, hogy a robbanóanyag megszerzése a kérelmező tevékenységének elvégzéséhez szükséges; és
e) a tárolás helyének, illetve módjának meghatározását vagy az azonnali felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot.
3.2. A kérelemhez mellékelni kell bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást.
4. Robbanóanyag felhasználási, valamint megsemmisítési engedélykérelem
4.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a kérelmező nyilatkozatát az engedély alapját képező bányafelügyeleti engedélyről és számáról;
d) a robbantás célját, időpontját, időtartamát, helyének megjelölését, a felhasználásra tervezett robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, földalatti bánya esetében a gázkitörés-, a sújtólég- és szénporrobbanás-veszélyességi besorolást;
e) a robbantás tervezőjének nevét, lakcímét és engedélyének számát, valamint a robbantásvezető nevét, lakcímét és engedélyének számát, ha a felelős személy nem azonos a robbantásvezetővel;
f) a robbantás tervezőjének nyilatkozatát arról, hogy a tervezett robbantás Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerinti repeszhatása, a rezgésre érzékeny létesítményeken várható rezgések szeizmikus hatása nem veszélyezteti az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot;
g) a rezgésre érzékeny létesítmények felsorolását; és
h) a robbantás során szükséges biztonsági intézkedéseket, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések, védőeszközök, védőberendezések leírását.
4.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a robbantás műszaki leírását;
b) a földalatti bányában, valamint a geofizikai mérések esetében végzett robbantás kivételével, olyan méretarányú térképet három, természetvédelmi hatóság érintettsége esetén négy példányban, amelyen a tervezett robbantás helye, hatásterülete és biztonsági távolságai, valamint az ezen belül lévő valamennyi építmény, védendő létesítmény, valamint ezek védőterülete, védőövezete, biztonsági övezete, továbbá a vízi utak és a védett természeti területek jól látható módon fel vannak tüntetve;
c) a robbantandó építmény vagy tárgy tulajdonosának, kezelőjének robbantásra vonatkozó megrendelését, ha az nem a robbantás végzője;
d) nyomvonalas, illetve vízi létesítmény, repülőtér vagy műemlék védőtávolságán belüli, valamint hajóúton vagy honvédelmi szempontból jelentős, illetve védett természeti területen végzett robbantás esetében az érintett kezelő, illetve üzemeltető védett természeti terület esetében az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulását; és
e) épület robbantásos bontása esetén az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható bontási engedélyének másolatát, amely tartalmazza, hogy az épület bontása robbantásos technológiával is elvégezhető.
4.3. A kőolaj- és földgázbányászat, illetve víz kitermelése céljából fúrólyukban tervezett robbantás esetében, ha a robbantás biztonsági távolságán belül nem található építmény vagy más védendő létesítmény, nem kell a 4.2. pont b) alpontja szerinti térképet mellékelni.
5. Robbanóanyag szállítási engedélykérelem
5.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a 7. számú melléklet szerinti okmány adatait;
b) a robbanóanyag szállításában közreműködő személyek személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét;
c) Magyarország területén a szállításért felelős személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefon, e-mail);
d) a magyarországi szállítási útvonal leírását.
5.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a közlekedési alágazatnak megfelelően az ADR, RID, ADN 1.10 fejezete szerinti Közbiztonsági Tervet;
b) a fogadó állam és a kilépés helye szerinti szomszédos állam hatósága engedélyének másolatát.
6. Robbanóanyag belföldi átadási engedélykérelem
6.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmet benyújtó megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát;
b) a robbanóanyag feladójának nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
c) a robbanóanyag címzettjének nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
d) a robbanóanyag szállításában közreműködő vállalkozás nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
e) a robbanóanyag szállításában közreműködő természetes személy személyazonosító adatait, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
f) Magyarország területén a szállításért felelős természetes személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
g) a szállítandó robbanóanyag kereskedelmi megnevezését, típusszámát, mennyiségét (nettó kilogramm, darab vagy méter) és UN számát;
h) a gyártó megnevezését és székhelyét;
i) a magyarországi szállítási útvonal leírását.
6.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a közlekedési alágazatnak megfelelően az ADR, RID, ADN 1.10 fejezete szerinti Közbiztonsági Tervet;
b) a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.
1. A bejelentést tevő
1.1. neve,
1.2. címe,
1.3. telephelye,
1.4. elérhetősége.
2. A robbantással érintett építmény
2.1. elnevezése,
2.2. helye,
2.3. közművei kiszakaszolásának megoldásai.
3. A robbantás biztonsági távolságán belül lévő lakóterület kiterjedése.
4. A robbantás során szükséges biztonsági intézkedések, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések leírása.
5. A robbantás biztonsága érdekében lezárt útszakaszok ismertetése.
6. A robbantás ideje: év/hónap/nap, óra:perc.
7. A robbantásért felelős személy
7.1. neve,
7.2. születési helye és ideje,
7.3. anyja neve,
7.4. állandó lakóhelye,
7.5. telefonszáma.
8. Nyilatkozat arról, hogy a bejelentő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a bejelentésben lévő adatok a valóságnak megfelelnek.
9. Az egyedi azonosításnak a következőkből kell állnia:
9.1. Az azonosítás olvasható része a következőket tartalmazza:
a) a gyártó nevét;
b) alfanumerikus kódot, amely a következőket tartalmazza:
ba) Magyarországot azonosító két betűt „HU” jelzéssel;
bb) a bányafelügyelet által meghatározott 28. § (5) bekezdése szerinti 3 számjegyből álló kódot, amely azonosítja a gyártási hely nevét;
bc) az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló jogszabály szerinti egyedi termékkódot és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” melléklete szerint a küldeménydarabokon feltüntetendő információkat (jelöléseket és bárcákat).
9.2. Egy elektronikusan olvasható azonosítást vonalkód és/vagy mátrix kód formátumban, amely közvetlenül kapcsolódik az alfanumerikus azonosító kódhoz.
9.3. Azon cikkek esetében, amelyeken túl kis méretük miatt a 9.1. pont b) alpontjában, valamint a 2. pontban meghatározott információ nem tüntethető fel, illetve amelyek esetében az egyedi azonosítás elhelyezése alakjuk vagy formatervezésük miatt műszakilag nem kivitelezhető, az előírt azonosítást a legkisebb csomagolóegységeken kell feltüntetni, amely csomagolóegység a szállítás vagy a belföldi átadás során nem bontható meg.
9.4. Az egyes legkisebb csomagolóegységeket pecséttel kell lezárni.
9.5. Azokat az alapgyutacsokat vagy erősítőtölteteket, amelyek a 9.3. pontban foglalt kivételhez tartoznak, maradandó módon kell megjelölni annak biztosítása érdekében, hogy a 9.1. pont b) alpontja szerinti információ tisztán olvasható legyen. Az egyes legkisebb csomagolóegységen fel kell tüntetni a csomagban található alapgyutacsok és erősítőtöltetek számát.
9.6. A 9.3. pontban meghatározott mentesség hatálya alá tartozó egyes robbanózsinórok egyedi azonosítását a tekercsen vagy az orsón, illetve adott esetben a legkisebb csomagolóegységen kell feltüntetni.
1. Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni, gyártani és szállítani, hogy használata során a lehető legkisebb kockázatot jelentse az emberi életre és egészségre és a szokásos, előrelátható feltételek között – különös tekintettel a biztonsági előírásokra és normákra – megelőzze a vagyontárgyak és a környezet károsodását.
2. A lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében minden robbanóanyagnak meg kell felelnie a gyártó által meghatározott teljesítményjellemzőknek.
3. Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni és gyártani, hogy hulladék formájában a megfelelő műszaki eljárások alkalmazásával a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre.
1. Legalább a következő információkat és tulajdonságokat kell – ha releváns – tekintetbe venni vagy megvizsgálni:
a) a tervezés és a jellemző tulajdonságok, beleértve a kémiai összetételt, a homogenitás fokát és adott esetben a méreteket és a szemcsenagyság eloszlását;
b) a robbanóanyag fizikai és kémiai stabilitása minden olyan környezeti feltétel között, amelynek ki lehet téve;
c) ütésre és dörzsölésre való érzékenység;
d) az egyes összetevők összeférhetősége, fizikai és kémiai stabilitásukra tekintettel;
e) a robbanóanyag kémiai tisztasága;
f) a robbanóanyag vízálló képessége, amennyiben párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják és amennyiben biztonságára vagy megbízhatóságára a víz kedvezőtlen hatást gyakorolhat;
g) alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség, amennyiben a robbanóanyagot hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra, felhasználásra szánják és biztonságára vagy megbízhatóságára a robbanóanyag egészének, vagy egy összetevőjének hűtése, illetve hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat;
h) a robbanóanyag alkalmassága veszélyes környezetben (például sújtólég, forró tömegek) történő felhasználásra, amennyiben ilyen körülmények közötti felhasználásra szánják;
i) biztonsági jellemzők a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére;
j) a megfelelő elhelyezés és működés a robbanóanyag rendeltetésszerű használata során;
k) megfelelő utasítások és ha szükséges, jelölések a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan;
l) a robbanóanyagnak, csomagolásának vagy más összetevőjének a tárolás alatt, a gyártó által meghatározott felhasználhatósági idő lejártáig bekövetkező elváltozásokkal szembeni ellenálló képessége;
m) a robbanóanyag megbízható és biztonságos működéséhez szükséges összes eszköz és kellék meghatározása.
2. Minden robbanóanyagot valósághű körülmények között kell vizsgálni. Amennyiben ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amilyenek között a robbanóanyagot használni fogják.
3. A robbanóanyagok csoportjaival szemben támasztott követelmények
3.1. A robbanóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyújtás javasolt módszerének biztosítania kell a robbanóanyagok biztonságos, megbízható és teljes robbanását, illetve ha szükséges, elégését, azzal, hogy a fekete lőpor esetében az elégés képességét kell ellenőrizni;
b) a töltényes robbanóanyagok esetében a robbanásnak biztonságosan és megbízhatóan kell végigfutnia a tölteteken;
c) a föld alatti használatra szánt robbanóanyagok által termelt füst csak olyan mennyiségben tartalmazhat szén-monoxidot, nitrózus gázokat, más gázokat, gőzöket és lebegő szilárd részecskéket, hogy azok a szokásos üzemi körülmények között ne károsítsák az egészséget.
3.2. A robbanó gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint a nem elektromos gyutacsvezetékek a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint lökéshullámcsövek burkolatának megfelelő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie és megfelelően védenie kell a robbanóanyag-töltetet a szokásos mechanikai hatásoktól;
b) a biztonsági gyújtózsinór égésidejének paramétereit meg kell adni és megbízhatóan be kell tartani;
c) a robbanó gyújtózsinóroknak alkalmasnak kell lenniük a megbízható gyújtásra, elégséges gyújtóképességgel kell rendelkezniük és a tárolás tekintetében még különleges környezeti viszonyok között is meg kell felelniük a követelményeknek.
3.3. A gyutacsok (beleértve a késleltető gyutacsokat) a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyutacsoknak mindenféle előre látható felhasználási körülmény között megbízhatóan kell gyújtaniuk azt a robbanóanyagot, amelynek indításához tervezték őket;
b) a robbanó gyújtózsinórok késleltetői megbízhatóan legyenek indíthatók;
c) a gyújtóképességet a nedvesség nem befolyásolhatja hátrányosan;
d) a késleltetett gyutacs késleltetési idejének annyira egyformának kell lennie, hogy biztosítsa az egymást követő fokozatok közötti késleltetési idők átfedése valószínűségének elhanyagolhatóságát;
e) az elektromos gyutacsok elektromos jellemzőit (pl. a robbanást nem okozó feszültség, ellenállás) a csomagoláson fel kell tüntetni;
f) az elektromos gyutacsok vezetékeinek, rendeltetésüket figyelembe véve, megfelelő szigeteléssel és mechanikus szilárdsággal kell rendelkezniük, beleértve a gyutacsokhoz való rögzítést.
3.4. A hajtóanyagok és rakéta-hajtóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) ezek az anyagok a rendeltetésszerű használat során nem robbanhatnak fel;
b) ha szükséges, a hajtóanyagokat (pl. a nitrocellulóz alapúakat) bomlás ellen védeni kell;
c) a préselt vagy öntött formájú szilárd rakéta-hajtóanyagok nem tartalmazhatnak nem szándékolt, működésükre veszélyes hatást gyakorló repedéseket vagy gázbuborékokat.
1. Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a robbanóanyag műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a robbanóanyag műszaki tervezése megfelel ezen rendelet rá vonatkozó követelményeinek.
2. Az EU-típusvizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy értékelik a robbanóanyag megfelelő műszaki tervezését a műszaki dokumentáció és a 3. pontban meghatározott alátámasztó bizonyítékok vizsgálata, valamint a teljes terméknek (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjának) a tervezett termelést képviselő valamely mintadarabjának vizsgálata révén.
3. A gyártó az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa megválasztott bejelentett szervezethez nyújtja be.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és ha a kérelmező meghatalmazott képviselője nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a műszaki dokumentáció, amelynek lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését; a műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését; a műszaki dokumentáció, ha alkalmazható, legalább az alábbiakat tartalmazza:
ca) robbanóanyag általános leírása;
cb) az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai, tervei;
cc) a robbanóanyag e rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;
cd) a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket ezen rendelet alapvető biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;
ce) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;
cf) a vizsgálati jegyzőkönyvek;
d) a tervezett termelés tekintetében reprezentatív mintadarabok; a bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha ez a vizsgálati program elvégzéséhez szükséges;
e) a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték; ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolnia, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat nem teljes egészükben alkalmazták; az alátámasztó bizonyítéknak, ha szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laborban az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.
4. A bejelentett szervezet:
4.1. A robbanóanyag esetében megvizsgálja a műszaki dokumentációt és a műszaki tervezés megfelelőségének értékelésére szolgáló bizonyítékot.
4.2. A mintadarab(ok) esetében:
4.2.1. ellenőrzi, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítja, melyek azok az összetevők, amelyeket a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg és melyek azok az összetevők, amelyeket az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;
4.2.2. elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta-e;
4.2.3. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogyha nem a vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő megoldásokat alkalmazták, a gyártó által elfogadott megoldások – beleértve az alkalmazott egyéb vonatkozó műszaki előírásokban szereplőket is – teljesítik-e e rendelet megfelelő alapvető biztonsági követelményeit;
4.2.4. megállapodik a gyártóval a vizsgálatok és tesztek elvégzésének helyszínéről.
5. A bejelentett szervezet elkészíti a 4. ponttal összhangban vállalt tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. Bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.
6. Ha a típus megfelel e rendelet az érintett robbanóanyagra alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.
Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei minden olyan vonatkozó információt tartalmaznak, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott robbanóanyag megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.
Ha a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.
7. A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Ha igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.
A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a robbanóanyagnak e rendeletben szereplő alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.
8. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról, valamint ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja az ilyen visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok, illetve kiegészítések jegyzékét.
Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az ilyen általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról, valamint kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és kiegészítésekről.
Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve az ilyen tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.
9. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a műszaki dokumentációt.
10. A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban meghatározott kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízásban.
1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, ahogyan a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit. A gyártó köteles minden robbanóanyagon a „CE” megfelelőségjelölést elhelyezni és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiadni.
2. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát és e rendelet követelményeinek való megfelelését.
3. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát.
4. A bejelentett szervezet a maga által választott időközönként szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett megfelelő mintát vizsgáltatja. A vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e az érintett irányelvek követelményeinek. Ha egy vagy több vizsgált termék nem felel meg a követelményeknek, a bejelentett szervezetnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.
5. A bejelentett szervezet felelősségére a gyártónak fel kell tüntetnie a bejelentett szervezet azonosító számát és a tanúsítvány számát a termékeken.
1. A gyártási folyamat minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok gyártása, végső ellenőrzése és tesztelése céljából, valamint a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.
3. Minőségbiztosítási rendszer
3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;
d) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
e) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.
3.2. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt, rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások, valamint utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:
a) a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;
b) az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;
c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;
d) a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;
e) a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének megfigyelését szolgáló eszközök.
3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek.
A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.
A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület, terméktechnológia értékelése terén és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában meghatározott műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék e rendelet követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.
A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.
3.5. A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.
A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek vagy újbóli értékelésre van szükség.
Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
4. A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.
4.2. A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés, vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
b) a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.
4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.
4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:
a) a 3.1. pontban meghatározott dokumentáció;
b) a 3.5. pontban meghatározott jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;
c) a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban meghatározott határozatai és jelentései.
7. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.
Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.
8. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
1. A termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok végső ellenőrzése és tesztelése céljából, valamint a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.
3. Minőségbiztosítási rendszer
3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és, ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;
d) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
e) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.
3.2. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások, valamint utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:
a) a minőségbiztosítási célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;
b) a gyártás után elvégzendő vizsgálatok és tesztek;
c) a minőségbiztosítási nyilvántartás, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;
d) a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök.
3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek.
A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.
A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület, terméktechnológia értékelése terén és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában meghatározott műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék e rendelet követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.
A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.
3.5. A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.
A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek vagy újbóli értékelésre van szükség.
Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
4. A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.
4.2. A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
b) a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.
4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.
4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:
a) a 3.1. pontban meghatározott dokumentáció;
b) a 3.5. pontban meghatározott jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;
c) a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban meghatározott határozatai és jelentései.
7. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.
Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.
8. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
1. A termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 5.1. és a 6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá saját felelősségére biztosítja és kijelenti, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, szóban forgó robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet követelményeinek.
3. Ellenőrzés
A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a robbanóanyagok megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, továbbá a jogalkotási aktus megfelelő követelményeinek.
A robbanóanyagok megfelelő követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket a gyártó választása szerint vagy a 4. pontban leírtak szerinti vizsgálatokkal és tesztekkel, vagy az 5. pontban meghatározott módon, statisztikai alapon vizsgálják és tesztelik a robbanóanyagokat.
4. A megfelelőség ellenőrzése minden egyes termék vizsgálatával és tesztelésével
4.1. Minden robbanóanyagot egyenként vizsgálnak meg és a vonatkozó harmonizált szabvány(ok) ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat vagy ezekkel egyenértékű, egyéb vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó vizsgálatokat végeznek el rajtuk annak érdekében, hogy az EU-típusjóváhagyási tanúsítványban leírt, jóváhagyott típusnak és e rendelet követelményeinek való megfelelőségüket ellenőrizzék. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
4.2. A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra, tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat ellenőrzési célból a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5. A megfelelőség statisztikai ellenőrzése
5.1. A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak nyomon követése biztosítsa az egyes gyártott tételek homogenitását, továbbá robbanóanyagait homogén tételek formájában nyújtja be ellenőrzésre.
5.2. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában lévő valamennyi robbanóanyagot egyenként kell megvizsgálni és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt megfelelő vizsgálatokat vagy más vonatkozó műszaki előírásokban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet alkalmazandó követelményeinek, továbbá hogy megállapítsák, hogy a tétel elfogadható vagy visszautasítandó. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
5.3. Ha a tételt elfogadják, a tételbe tartozó valamennyi robbanóanyagot jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve azokat a mintába tartozó robbanóanyagokat, amelyekről megállapították, hogy nem feleltek meg a vizsgálatokon.
A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5.4. Ha egy tételt visszautasítanak, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében. Abban az esetben, ha a tételeket gyakran visszautasítják, a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést és megfelelő intézkedéseket hozhat.
6. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
6.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
6.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
A gyártó – a 3. pontban meghatározott bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is feltüntetheti a terméken.
Ha a bejelentett szervezet beleegyezik, a gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási folyamat során feltüntetheti a bejelentett szervezet azonosító számát a robbanóanyagokon.
7. Meghatalmazott képviselő
A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban. A meghatalmazott képviselő nem köteles teljesíteni a gyártók 2. és 5.1. pontban meghatározott kötelezettségeit.
1. Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – robbanóanyag megfelel e rendelet rá alkalmazandó követelményeinek.
2. A műszaki dokumentáció
2.1. A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt és a 4. pontban meghatározott bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, ha alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a robbanóanyag általános leírása;
b) az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai, tervei;
c) a robbanóanyag b) alpont szerinti rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;
d) a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák; azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket e rendelet alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve; a részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;
e) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei; és
f) a vizsgálati jegyzőkönyvek.
2.2. A gyártó a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
3. Gyártás
A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa a gyártott robbanóanyagnak e rendelet alkalmazandó követelményeinek való megfelelőségét.
4. Ellenőrzés
A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi vagy elvégezteti a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított megfelelő vizsgálatokat vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra, tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon elhelyezi a CE-jelölést és – a 4. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyagot, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 2.2. és az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
1. ... szám (termék-, típus-, tétel- vagy sorozatszám):
2. A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:
3. Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.
4. A nyilatkozat tárgya (a termék nyomon követhetőségét lehetővé tevő azonosító):
5. A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó európai uniós harmonizációs jogszabálynak:
6. Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.
7. A .... bejelentett szervezet (név, szám) elvégezte a ... (a beavatkozás ismertetése) és a következő bizonyítványt adta ki:
8. További információk:
A nyilatkozatot a nevében és megbízásából írták alá:
(a kiállítás helye és dátuma):
(név, beosztás) (aláírás):
[a 2014/28/EU irányelv 11. cikkének (5) és (6) bekezdése]
| ROBBANÓANYAGOK KÖZŐSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSA (a lőszerek kivételével) (a 2014/28/EU irányelv 11. cikk) | |||||||||||||||
| 1. Az engedély jellege | |||||||||||||||
| A lejárat időpontja*: | |||||||||||||||
| □ Egyszeri szállítás | □ Többszöri szállítás – meghatározott időtartam | ||||||||||||||
| 2. Az érintett szereplők adatai | |||||||||||||||
| 2.1. Címzett kérelmező* | 2.2. Feladó | ||||||||||||||
| Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: Aláírás: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | ||||||||||||||
| 2.3. Fuvarozó(k) | |||||||||||||||
| Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | |||||||||||||
| 3. A robbanóanyagok részletes leírása | |||||||||||||||
| UN szám* | Osztály/ alosztály | Kereskedelmi név* | CE-jelölés (Igen/Nem) | Gyár címe | Mennyiség* | Egyéb infor- mációk | |||||||||
| 4. Szállítási adatok | |||||||||||||||
| 4.1. Hely és idő: | |||||||||||||||
| Indulás helye: | Indulás időpontja: | ||||||||||||||
| Szállítás helye: | Várható érkezési időpont: | ||||||||||||||
| 4.2. Az útvonal általános ismertetése: | |||||||||||||||
| Tagállam | Belépési hely | Kilépési hely | Szállítóeszköz | ||||||||||||
| 5. A tranzittagállamok hatóságainak engedélyei, beleértve a biztonsági azonosítást is (pl. pecsét) | |||||||||||||||
| SZÁRMAZÁSI ORSZÁG | ENGEDÉLY IDŐPONTJA | ENGEDÉLY SZÁMA | LEJÁRAT IDŐPONTJA | ||||||||||||
| TRANZITORSZÁGOK | ENGEDÉLY IDŐPONTJA | ENGEDÉLY SZÁMA | LEJÁRAT IDŐPONTJA | ||||||||||||
| 6. A címzett tagállam hatóságának engedélye (beleértve a biztonsági azonosítást is) | |||||||||||||||
| Dátum: Az aláíró hatóságnál betöltött pozíció: | ..................................................................... (aláírás) | ||||||||||||||
Magyarázó megjegyzések:
1. A robbanóanyagok címzettje tölti ki a robbanóanyagok Európai Gazdasági Térségen belüli szállítására szolgáló okmány 1–4. részét és az okmányt a címzett illetékes hatóságához nyújtja be engedélyezés céljából.
2. A címzett illetékes hatósága engedélyének beszerzésén kívül (az okmány 6. rovata) a szállításért felelős személynek értesítenie kell a tranzittagállamok és a származási tagállam illetékes hatóságait, amelyek engedélye szintén szükséges (az okmány 5. rovata). Az illetékes hatóságok engedélyei szerepelhetnek ugyanazon az okmányon vagy különálló okmányok gyűjteményében. Az engedélyt minden esetben biztonságosan azonosítani kell.
3. Ha a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor az összes információ előzetes megadása szükséges az okmányban. Ha az ügyletben részt vevő illetékes hatóságok egyike sem véli úgy, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor csak a csillaggal (*) jelölt adatokat kell megadni.
4. Az okmánynak minden esetben a rendeltetési helyre való megérkezésig kell a robbanóanyagokat kísérnie.
5. „A robbanóanyagok részletes leírása” a kereskedelmi nevet, az UN számot és a helyes szállítási megnevezést, valamint minden más olyan megfelelő információt jelent, amely alkalmas a cikkek azonosítására. Egyértelműen jelezni kell, ha a robbanóanyagok nem rendelkeznek CE-jelöléssel.
6. A „Mennyiség” – megfelelő módon – a cikkek számát vagy a robbanóanyagok nettó tömegét jelenti.
