2016. évi CXXV. törvény

az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról ^* 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.”

(2) Az Szja tv. 1/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi feltétel teljesülése esetén a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű nem előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) is választhatja az e § szerinti adózást.”

(3) Az Szja tv. 1/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

11. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.”

(2) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.”

3. § Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja – az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz vagy

b) az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért

azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a magánszemély bevallásának minősül.”

4. § Az Szja tv. 29/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.”

5. § Az Szja tv. a következő 44/F. §-sal egészül ki:

„44/F. § Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az adóhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A–44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.”

6. § Az Szja tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 ezer 400 forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.”

7. § (1) Az Szja tv. 67/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Lekötési hozamot

a) a lekötési időszak megszűnése esetén (az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, vagy – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára);

b) a lekötés megszakítása esetén (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)

az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Amennyiben a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.”

(2) Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) figyelemmel a (10a) bekezdésben foglaltakra, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is;

bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bc) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét

kell figyelembe venni.”

(3) Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A tartós befektetési szerződés (10) bekezdés b) pont szerinti újrakötése esetén a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri.”

8. § Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.”

9. § Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg.”

10. § (1) Az Szja tv. 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.”

(2) Az Szja tv. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. LXVI. törvénnyel megállapított 3. § 93. pontjának az 5000 forintot el nem érő járadékszolgáltatásra vonatkozó előírását először a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.”

11. § Az Szja tv. a következő 90. §-sal egészül ki:

„90. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1/B. § (1), (1a) és (2) bekezdése a 2017. január 1-jétől kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazható.

(3) A 2016. december 31-én hatályos 12/A. §-a szerinti bevallási nyilatkozat a 2016. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nem nyújtható be.

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 29/C. § (4) bekezdése a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható.

(5) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdése és 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontja a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § 10. és 11. pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) és d) pontja a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”

12. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Az Szja tv.

1. 3. § 21. pont f) alpontjában az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot” szöveg;

2. 29/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „hozzátartozói közül” szövegrész helyébe a „hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül” szöveg;

3. 29/B. § (1e) bekezdésében az „egyezség alapján” szövegrész helyébe az „egyezség, közös nyilatkozat alapján” szöveg;

4. 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként” szövegrész helyébe az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként” szöveg;

5. 44/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg, az „az átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

6. 44/B. § (7) bekezdés c) pontjában az „átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az „átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;

7. 44/B. § (8) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

8. 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg;

9. 65/B. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)–(2) bekezdés szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint” szöveg;

10. 65/B. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában az „a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal” szövegrészek helyébe az „az akkor hatályos adókulccsal” szöveg;

11. 67/A. § (4) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

12. 67/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;

13. 68. § (3) bekezdésében az „átalakulása esetén” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása esetén” szöveg;

14. 77/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „átalakuló társas vállalkozás” szövegrész helyébe az „átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás” szöveg;

15. 77/A. § (4) bekezdésében az „(átalakulása esetén jogutódja)” szövegrész helyébe az „(átalakulása, egyesülése, szétválása esetén jogutódja)” szöveg, az „átalakulását, az általa” szövegrész helyébe az „átalakulását, egyesülését, szétválását, az általa” szöveg;

16. 77/A. § (5) bekezdésében az „átalakulás, jogutód nélküli megszűnés” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés” szöveg, a „társas vállalkozás átalakulása révén” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás átalakulása, egyesülése, szétválása révén” szöveg;

17. 77/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg;

18. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontjában a „kiegészítő rokkantsági támogatás” szövegrész helyébe az „árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás” szöveg;

19. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az „a közérdekű kötelezettségvállalásból” szövegrész helyébe az „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból” szöveg;

20. 1. számú melléklet 4. pont 4.10. alpontjában a „munka-rehabilitációs díj” szövegrész helyébe a „fejlesztési foglalkoztatási díj” szöveg;

21. 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjának záró szövegrészében a „munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló” szöveg;

22. 1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontjában az „az átalakulás befejezésekor” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás befejezésekor” szöveg;

23. 2. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában a „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;

24. 3. számú melléklet nyitó szövegrészének negyedik mondatában az „összefüggő kiadásokat, korlátozott mértékű” szövegrész helyébe az „összefüggő kiadásokat, az adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget, korlátozott mértékű” szöveg;

25. 3. számú melléklet II. fejezet címében a „nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe a „nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg;

26. 3. számú melléklet II. fejezet nyitó szövegrészében az „Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:” szöveg;

27. 3. számú melléklet II. fejezet 6. pontjában és IV. fejezet 3. pontjában a „9 Ft/km” szövegrész helyébe a „15 Ft/km” szöveg;

28. 10. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában „természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;

29. 11. számú melléklet nyitó szövegrésze negyedik mondatának b) pontjában az „adott előleget” szövegrész helyébe az „adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget” szöveg

30. 11. számú melléklet III. fejezet 6. pontjában a „9 Ft/km” szövegrész helyébe a „15 Ft/km” szöveg

lép.

14. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.

1. „Bevallási nyilatkozat” alcíme,

2. 62. § (7) bekezdése,

3. 80. § a) pontja,

(2) Hatályát veszi az Szja tv.

1. 13. § (1) bekezdés p) alpontjában az „egyszerűsített bevallásra vagy” szövegrész,

2. 1. számú melléklet 4. pont 4.17. pontjában az „a Deák Ferenc ösztöndíj,” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

15. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3a. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás;”

(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12a. élőzenei szolgáltatás: a FEOR–08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével – rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás útján – nyújtott zeneszolgáltatás;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30. korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel a nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak és azon túlmenően

a) a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,

b) a korai fázisú vállalkozás nem minősül a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének adóéveiben;”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 34b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„34b. uniós szabvány:

a) olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a környezeti mutatókra nézve; vagy

b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;”

(6) A Tao. törvény 4. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„49. vendéglátóhely: olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince, amelynek adóévi árbevételéből legalább 75 százalék a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik.”

16. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig

ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,

kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is)

ma) két és félszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény alkalmazása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (2) bekezdése szerint nem köteles,

mb) másfélszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény alkalmazása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (1) bekezdése szerint köteles,

a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)–(8d) bekezdésekben foglaltakra,”

(3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„sz) a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) karbantartásának az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra,”

(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan – törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés szerinti – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)–(28) bekezdésben foglaltakra is,”

(5) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„x) a kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékére, vagy a karbantartás költségére tekintettel

xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)–(28) bekezdésben foglaltakra is,

xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,”

(6) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti)

„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(7) A Tao. törvény 7. §-a a következő (8)–(8d) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy

a) az adózó olyan korai fázisú vállalkozásban szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),

b) az adózó rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és nyilvántartásba vétele dátumát.

(8a) Az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezményt tőkeemelésre tekintettel akkor veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban az (1) bekezdés m) pontja szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.

(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(8c) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentő tételt a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel keletkező bekerülési érték növekményre alkalmazza, a csökkentést ez esetben is a részesedés szerzésének adóévét követő harmadik adóévben érvényesítheti utoljára az (1) bekezdés m) pontja szerinti korlátra figyelemmel, azzal, hogy a még nem érvényesített részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.

(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

(8) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)–(29) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a beruházás, felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.

(27) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.

(28) Az (1) bekezdés sz) pontja és x) pont xb) alpontja szerint adóévenként, adózónként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) pontja és x) pont xa) alpontja szerint érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.

(29) Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosultnál nyilvántartott ingatlanon végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének, ráfordításának összegét, az (1) bekezdés sz) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés sz) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.”

17. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve – az adózó kivezeti, részben kivezeti,”

(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„i) a 7. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre (kivéve a bejelentett részesedést) elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint érvényesített összeg,”

18. § A Tao. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(Az adózó

jogutód nélküli megszűnésekor)

„cd) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó a szerzés adóévében, vagy az azt követő három adóévben szűnik meg jogutód nélkül,”

19. § A Tao. törvény 18/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az (1) bekezdés szerinti adózó, amely az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint részesedésként mutatna ki, az erre a tevékenységre vonatkozó társasági adókötelezettségét úgy határozza meg, mintha ezt a tevékenységet a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

20. § (1) A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]

„h) az az összeg, amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó

ha) a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt,

hb) az e pontban foglalt adózás előtti eredményt csökkentő tételektől függetlenül, a teljesítés adóévében az MRP szervezet által teljesített juttatással kapcsolatban az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben a (2) bekezdés d) pont db) alpontja szerint az adózás előtti eredmény növeléseként érvényesített, valamint – a teljesítés adóévében – a tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az MRP szervezet részére átadott saját részvénytől eltérő eszközből származóan kimutatott eszköz teljesítéskor kivezetett könyv szerinti értékeként kimutatott,

hc) a munkavállalók részére, valamint az MRP szervezet részére az adóévben átadott saját részvények visszavásárlási értékeként kimutatott.”

(2) A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]

„d) az az összeg,

da) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény terhére számolt el,

db) amely megegyezik az MRP szervezet részére átadott saját részvények átadás időpontjában kimutatott piaci értékével az átadás adóévében,

dc) amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a munkavállalóknak közvetlenül nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési ügyletekre az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben átadott és az adóévben ellenérték nélkül visszavett saját részvényekkel kapcsolatban korábban az (1) bekezdés hc) pontja szerinti csökkentésként érvényesített,”

21. § (1) A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]

„b) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés időpontját magában foglaló adóévben (a továbbiakban: áttérés adóéve) vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,”

(2) A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]

„c) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben magasabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.”

(3) A Tao. törvény 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli:

a) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,

b) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.”

(4) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4a)–(4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott összes eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes immateriális jószága és tárgyi eszköze tekintetében – ideértve mindkét választás esetében azon eszközöket és kötelezettségeket is, amelyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania –, az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben adóalapját úgy határozza meg, mintha az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át.

(4b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó eszközeire és kötelezettségeire az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazza.

(4c) A (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszköz és immateriális jószág az áttérés adóéve első napjára vonatkozóan meghatározott, a 4. § 31/a. pontja szerinti bekerülési értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló, e törvényben meghatározott bekerülési értékkel azonos összegben állapítja meg, a 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét az adózó az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló e törvényben meghatározott számított nyilvántartási értékkel azonos összegben állapítja meg.

(4d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszközeit, immateriális jószágait, eszközeit, kötelezettségeit elkülönítetten tartja nyilván és e nyilvántartásában feltünteti az áttérés adóéve első napját megelőző napra kimutatott, a (4c) bekezdés szerinti bekerülési értéket, könyv szerinti értéket és számított nyilvántartási értéket, továbbá az eszközre, a kötelezettségre vonatkozóan általa az áttérést követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget.

(4e) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés szerinti választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg teheti meg. A (4a) bekezdés szerinti választás az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható és nem visszavonható.

(4f) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott és az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása című standard szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszköze és immateriális jószága bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés adóévének első napját megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális jószága és tárgyi eszköze vonatkozásában az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket – az áttérés adóévének első napjára – úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint meghatározott számított nyilvántartási értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés adóévének első napját megelőző napon fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték hányadosával.

(4g) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott, a (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközeinek és immateriális jószágainak – ideértve azon eszközöket és kötelezettségeket is, melyeket az áttérés adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania – áttérés adóévének első napján fennálló, a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek szerint az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a számított nyilvántartási értékét ezen bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban már érvényesített összeg különbözeteként határozza meg.”

(5) A Tao. törvény 18/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózótól átvett (kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső eszközre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átvétel adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.”

(6) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózónak átadott eszközből származó befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső befektetésre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átadás adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.”

(7) A Tao. törvény 18/C. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 7. § (1) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét csökkenti]

„a) a (13) bekezdés szerinti kötelezettségnek az adóévben bekövetkező csökkenésével, ha a (13) bekezdés szerinti kötelezettség elszámolásakor az adózás előtti eredmény terhére elszámolt ráfordításokkal az adózás előtti eredményét vagy az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttéréskor az adó alapját növelte, kivéve a (13) bekezdés szerinti kötelezettség csökkenésének az adózás előtti eredmény javára el nem számolt, a 18/B. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontja hatálya alá tartozó összegét,”

(8) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (13a) és (13b) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő adózó

a) a (13) bekezdés c) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredményét nem növeli a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal (céltartalékot növelő összeggel), valamint a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerint képzett kiegyenlítési céltartaléknak (céltartalékot növelő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel,

b) az adózás előtti eredményét nem csökkenti a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalék felhasználásával (céltartalékot csökkentő összeggel), valamint az Ltp. szerint felhasznált kiegyenlítési céltartaléknak (céltartalékot csökkentő összegnek) megfeleltethető összeggel kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeggel.

(13b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, lakástakarékpénztárnak minősülő adózó – külön e célra szolgáló nyilvántartás alapján – a korrigált adózás előtti eredményét

a) csökkenti az Ltp. szerinti kiegyenlítési céltartalék képzésének (növelésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény terhére el nem számolt adóévi összeggel,

b) növeli az Ltp. szerinti kiegyenlítési céltartalék felhasználásának (csökkentésének) megfeleltethető, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolt adóévi összeggel.”

(9) A Tao. törvény 18/C. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a végelszámolás, felszámolás nélküli jogutód nélküli megszűnéskor az utolsó adóévben a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy összegben esedékessé válik. E bekezdés alkalmazásában jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.”

(10) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek minősülő adózó az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény 5. § (2) bekezdését a társasági adóalapja megállapítása során azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét nem a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összegével, hanem a hitelintézetek különadója tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összegével csökkenti.”

(11) A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) olyan jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítást hajt végre, amelyet az IFRS-ek szerint nem részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutat ki, de a számvitelről szóló törvény szerint részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutatna ki, akkor erre a leszállításra vonatkozóan (ideértve a leszállításból eredően a részesedésre elszámolt értékvesztést is) a társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha ezt a leszállítást a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

22. § A Tao. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó mértéke – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19 százaléka.”

23. § A Tao. törvény 22. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

24. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 50 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább százötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.”

(2) A Tao. törvény 22/B. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 5 fővel, középvállalkozásnál legalább 10 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének tízszeresével, középvállalkozásnál huszonötszörösével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.”

25. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét – annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül – az állami adóhatóság részére bejelenti. Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó a (3a) bekezdésben meghatározott összeget a támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az adózó a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”

26. § A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.

(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

(4) E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

a) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy

b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.

(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás vagy beruházásrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás vagy beruházásrész energiahatékonyság növekedésével jár.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

(8) Nem vehető igénybe adókedvezmény,

a) ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;

b) ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;

c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz;

e) ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(9) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;

b) bekerülési értékét;

c) többletköltségét;

d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

(10) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(11) Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”

27. § A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

22/F. § (1) Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után a költség, ráfordítás felmerülésének adóévében adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték (díj) összegének legfeljebb 50 százaléka.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adózó az ellenérték (díj) elszámolása adóévének adóalapját a 3. számú melléklet A) rész 3. pontjában foglaltak figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

28. § A Tao. törvény 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege

a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, továbbá

b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.”

29. § A Tao. törvény 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól, illetve a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.”

30. § (1) A Tao. törvény 29/A. § (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(31) A 2016. június 30-án hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól beszerzett, a 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágra tekintettel szerzett bevétel alapján, ha e jószág a kapcsolt vállalkozást nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre az átruházáskor.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (35)–(40) bekezdéssel egészül ki:

„(35) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 18/A. § (5) bekezdését és 18/C. § (4a)–(4g) bekezdését a 2016. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.

(36) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 22. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(37) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3b) és (12) bekezdését első alkalommal a 2015–2016-os támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.

(38) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2013–2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.

(39) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 29/ZS. § (1), (4), (10) bekezdés rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatóak.

(40) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 1. számú melléklet 5/b. pontja a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazható.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (41)–(46) bekezdéssel egészül ki:

„(41) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 23/b. pontját és 16. § (12) bekezdését, továbbá e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a 2017. január 1-jén vagy az azt követően bekövetkező kedvezményezett eszközátruházásra kell alkalmazni.

(42) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 24/A. § (1) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően esedékes adó-, adóelőleg-kötelezettség felajánlásával összefüggésben kell alkalmazni.

(43) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 22/B. § (9) és (14) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.

(44) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját, 34b. pontját és 22/E. §-át első alkalommal az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében lehet alkalmazni.

(45) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózó a 2017. évben kezdődő adóévi vonatkozásában választása szerint alkalmazhatja.

(46) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázat szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat, továbbá az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme d) és e) pontja szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat az adózónak első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”

31. § A Tao. törvény 30. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korai fázisú vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának részletes feltételeit.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”

32. § A Tao. törvény a következő 30/F. §-sal egészül ki:

„30/F. § A 4. § 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

33. § A Tao. törvény

1. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint,

2. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint,

3. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint

módosul.

34. § A Tao. törvény

1. 4. § 3. pontjában a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08)” szövegrész helyébe a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR–08)” szöveg;

2. 7. § (16) bekezdésében az „a harmadik adóévet követő” szövegrész helyébe az „az ötödik adóévet követő” szöveg;

3. 18/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a fejlesztési adókedvezménynek” szövegrész helyébe az „a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt, a társasági adónak a 18/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt, továbbá a fejlesztési adókedvezménynek” szöveg;

4. 18/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adózás előtti eredménye az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív” szövegrész helyébe az „az adózás előtti eredménye, adóalapja az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti” szöveg;

5. 18/C. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés és” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja és” szöveg;

6. 18/C. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrészek helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg;

7. 18/C. § (17) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés f) pontja, 7. § (1) bekezdés z) pontja” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés f), k), sz), z) pontja” szöveg;

8. 18/D. § (6) bekezdésében az „a 18/C. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a 18/C. § (2) bekezdés a) pontja szerint” szöveg;

9. 18/D. § (9) bekezdésében a „meghatározott egyenleget a” szövegrész helyébe a „meghatározott adóévi összeget a” szöveg;

10. 22. § (1) bekezdés b) pontjában „a támogatás adóévét követő 90 napon belül” szövegrész helyébe az „a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig” szöveg;

11. 22/B. § (2b) bekezdésében az „a az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szövegrész helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szöveg;

12. 22/B. § (3) bekezdésében a „beruházás megkezdése előtt” szövegrész helyébe a „beruházás tervezett megkezdése előtt” szöveg;

13. 22/C. § (3b) bekezdésében a „90 napon belül a (3a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig a (3a) bekezdésben” szöveg;

14. 22/C. § (8) bekezdésében a „követő 4. év végéig” szövegrész helyébe a „követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig” szöveg;

15. 24/A. § (1) bekezdésében az „az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése” szöveg;

16. 24/A. § (25) bekezdésében az „utalja át” szövegrész helyébe az „utalja át.” szöveg;

17. 29/A. § (29) bekezdésében az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének n) pontjának” szöveg;

18. 29/A. § (30) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatja abban az esetben is, ha az érintett jószággal kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően költsége, ráfordítása merül fel” szöveg;

19. 29/ZS. § (1) bekezdésében az „az elszámolási törvény 44. §-ában” szövegrész helyébe az „az elszámolási törvény 44. §-ában és 5. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg;

20. 29/ZS. § (4) bekezdésében az „Az elszámolási törvény 44. §-a szerint” szövegrész helyébe a „Figyelemmel az (1) bekezdésre, az elszámolási törvény 44. §-a és 5. § (1)–(2) bekezdései alapján a 2004–2014 évekkel összefüggésben” szöveg;

21. 29/ZS. § (10) bekezdésében az „elszámolási törvény 44. §-ának” szövegrész helyébe az „elszámolási törvény 44. §-ának (figyelemmel az 5. § (1)–(2) bekezdéseire is)” szöveg;

22. 30. § (11) bekezdés e) pontjában a „nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szövegrész helyébe a „fel nem használt, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 18/B. § (1) bekezdés d) pontja;

2. 18/B. § (2) bekezdés b) pontja.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

36. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”

(2) Az Eva. tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint az egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit – választásának megfelelően – vagy a (4)–(6) bekezdésben foglaltak vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.”

37. § Az Eva. tv.

1. 8. § (1), (2) bekezdésében, a 18. § (1), (3), (6), (9) bekezdésében, a 19. § (9) bekezdésében, a 20. § (4) bekezdésében és a 22. § (1) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szövegrész helyébe az „egyéni cég” szöveg;

2. 18. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti az Eva. tv. 3. § (1) bekezdés i) pontja.

4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

39. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kifizető és a magánszemély az ekhóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.”

40. § Az Ekho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza.”

41. § Az Ekho tv. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ekhót választó magánszemély önadózóként az adóévről az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezettel teljesíti bevallási kötelezettségét, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban vallja be.”

42. § Az Ekho tv. a következő 14/D. §-sal egészül ki:

„14/D. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 7. §-a a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.”

43. § Az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szövegrész helyébe az „az Szja tv.” szöveg lép.

5. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

44. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 42. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett társadalombiztosítási támogatás – a különkeretes gyógyszerekre, a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra és a kedvezményezetti státusszal rendelkező gyógyszerekre fordított összeget nem tartalmazó – összege meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának összegét, akkor e kiadási többlet finanszírozása – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – az E. Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.”

45. § A Gyftv. a következő 87/M. §-sal egészül ki:

„87/M. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettség a 2016. évre vonatkozó befizetések esetében alkalmazandó.”

6. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

46. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

„j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 24/B. § (1) bekezdése szerinti jóváírásra tekintettel az adóévben bevételként elszámolt összeg,

k) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében,”

47. § A Távhő törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót – legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban – csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. A fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó, e rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményéhez kapcsolódó, e rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–12. és 38. cikke hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak minősül.”

48. § A Távhő törvény 8. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”

49. § A Távhő törvény 10. § 1. pont 1.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában

energiaellátó:)

„1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők, továbbá a prémium típusú támogatásban részesülő termelők (ideértve mindkét esetben a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiát csak részben a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőt, a prémium típusú támogatási rendszerben részesülő termelőt) közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese,”

50. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés j) és k) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”

51. § A Távhő törvény

1. 6. § (3) bekezdés i) pontjában a „kimutatásokkal igazol.” szövegrész helyébe a „kimutatásokkal igazol,” szöveg;

2. 6. § (8) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a” szövegrész helyébe az „a Tao. tv. 18. §-a” szöveg

lép.

7. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

52. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]

„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)–(3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés is.”

53. § A Különadó tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét)

„a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban elkülönítve be kell vallani vagy fel kell tüntetni az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban;”

54. § A Különadó tv. II. fejezete a következő 12/F. §-sal egészül ki:

„12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”

8. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

55. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:)

„h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;”

56. § A Katv. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját.”

57. § A Katv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)–(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.”

58. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;”

(3) A Katv. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Az (1) bekezdéstől eltérően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikus úton teljesíti, úgy az (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg.”

59. § A Katv.

1. 2. § 22. pontjában az „a magánszemély” szövegrész helyébe az „az adózó” szöveg,

2. 6. §-ában a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szövegrész helyébe a „megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban” szöveg,

3. 7. § (3a) bekezdésében a „választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától” szövegrész helyébe a „választás bejelentését követő hónaptól” szöveg,

4. 10. § (3) bekezdésében a „legalább a minimálbér minősül” szövegrész helyébe a „legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül” szöveg,

5. 26. § (3) bekezdésében az „összeg 16 százaléka” szövegrész helyébe az „összeg 15 százaléka” szöveg

lép.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési kötelezettségének.”

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

10. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

61. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az adó alapja

a) a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve,

b) a földgáz mennyisége, kWh-ban mérve,

c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.

(2) Az adó mértéke

a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,

b) a földgázra kWh-nként 0,3038 forint,

c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

62. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) 7. §-a a következő 59. és 60. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„59. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy olyan folyadéknak, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is (a továbbiakban: töltőfolyadék) nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermékek;

60. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz.”

63. § A régi Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki]

„f) – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő

fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj – kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént – mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,

fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,

fc) – az fa) és fb) pontban nem említett – jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom

egytizenketted részének megfelelő összegben.”

64. § A régi Jöt. 38. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], adójegyhiány [98. § (2) bekezdés] és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.”

65. § A régi Jöt. 48. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az adóraktár engedélyese – kivéve a dohánygyártmány-adóraktár engedélyesét – adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.”

66. § A régi Jöt. 96. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:)

„h) a töltőfolyadék,

i) az új dohánytermék-kategóriák.”

67. § (1) A régi Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

e) a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként,

f) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

fa) egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),

fb) folyadékára 70 forint milliliterenként.”

(2) A régi Jöt. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kiskereskedelmi eladási ár – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár.”

(3) A régi Jöt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

a) belföldön is forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.”

68. § A régi Jöt. 98. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A dohánygyártmány szabad forgalomba bocsátása – ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, kivéve az árumintaként harmadik országból importált vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet, továbbá a töltőfolyadékot, valamint az új dohánytermék-kategóriák egyszer használatos termékeit és folyadékait – kizárólag adójeggyel ellátva megengedett. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.

(2) A dohánygyártmány adójegye darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet arra az adójegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: adójegyhiány). Az adójegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

69. § (1) A régi Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adójegy tartalmazza)

„e) annak – jogszabályban meghatározott módon történő – megjelölését, hogy a dohánygyártmány milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került szabadforgalomba bocsátásra.”

(2) A régi Jöt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A dohánygyártmány adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján, elszámolási kötelezettség mellett és az adójegy előállítási költségének a megfizetése ellenében – a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.”

(3) A régi Jöt. 99. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tárgynapja és az adó-visszaigénylés vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a vámhatóság által a 97. § (5) bekezdés szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”

70. § A régi Jöt. 101. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kiskereskedelmi értékesítés

101. § Az adójegyköteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. évi törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) szerinti dohánytermék-kiskereskedelem keretében, továbbá a Dohánytörvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 99. § (7) bekezdése szerinti esetet.”

71. § A régi Jöt. 110. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:)

„i) az új dohánytermék-kategóriák 800 darabot,

j) a töltőfolyadék 300 millilitert”

(meghaladó mennyisége minősül.)

72. § A régi Jöt. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében)

„b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékek tekintetében az áfatörvény szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségének, illetve az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok értékesítése során a 101. §-ban meghatározott kiskereskedelmi eladási ártól eltérő árat érvényesít-e;”

73. § A régi Jöt. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adójegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy darabszámával és a 98. § (2) bekezdésében meghatározott értékkel büntetendő.”

74. § A régi Jöt. a következő 128/P–128/R. §-sal egészül ki:

„128/P. § A jövedéki biztosíték 2017. december 31-ig a 38. § (12) bekezdésében foglaltak szerint az adójegy átvételével keletkező adó- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre is igénybe vehető.

128/Q. § (1) A 2016. december 31. napjáig szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és a kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyekre e törvény 2016. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó részére legkésőbb 2017. március 1-jéig adható át kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány.

128/R. § A 99. § (4) bekezdését a kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegyekre kell alkalmazni.”

75. § A régi Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy megrendelésének, alkalmazásának, az adójeggyel való elszámolásnak, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;”

76. § Hatályát veszti a régi Jöt.

1. 7. § 28. pontjában az „az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és” szövegrész,

2. 19. § (2) bekezdésében az „– a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték –” szövegrész,

3. 24. § (3) bekezdésében az „– a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész,

4. 24. § (7)–(8) bekezdése,

5. 98. § (5)–(7), (9), valamint (11) bekezdése,

6. 98. § (10) bekezdésben az „Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét.” szövegrész,

7. 99. § (3) bekezdés c) pontja, valamint (5)–(6) és (8) bekezdése,

8. 102. § (2) bekezdésében az „adójegyén szereplő” szövegrész.

12. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

77. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 310. §-sal egészül ki:

„310. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a 2016. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2017. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

78. § Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésében a „6 000 000 forintnak” szövegrész helyébe a „8 000 000 forintnak” szöveg lép.

13. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

79. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 7. pont c) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

ellenőrzött energiatermék:)

„c) a 1507 10 10–1518 00 99, a 2710 12 11–2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 84 00–3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86–3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

energiatermék:)

„b) a 1507 10 10–1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11–2710 12 90 KN-kód szerinti termék, a 3824 84 00–3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86–3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”

(3) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan

energiatermék:)

„d) bármely olyan, az a)–c) pontban foglaltaktól eltérő

da) termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,

db) szénhidrogén, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként

történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;”

(4) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„8. csendes bor: – a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével – a 2204 10 11–2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek

a) tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,

b) tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

(5) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„11. egyéb habzó erjesztett ital: – a habzóbor kivételével – a 2204 10 11–2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10–2205 90 90, 2206 00 31–2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

(6) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 13. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„13. habzóbor: a 2204 10 11–2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10–2205 90 90 KN-kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”

80. § A Jöt. 7. § (1) bekezdés k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Adófizetési kötelezettség keletkezik)

„k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges készletének és nyilvántartás szerinti készletének – a végrehajtási rendeletben meghatározott mértéket meghaladó – különbözete szerinti többletre.”

81. § A Jöt. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az adóraktár engedélyese az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben meghatározott adatait – ha az adatokban változás következett be – a változást követő munkanapon, a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén, valamint ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, telephelyenkénti bontásban megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Több műszakos üzemelés esetén a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt jelentésköteles változásra vonatkozó adatokat a műszak befejezését követő munkanapon kell megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak.”

82. § A Jöt. 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg 50%-át kell nyújtania a jövedéki engedélyes kereskedői tevékenységet legalább 2 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak.”

83. § A Jöt. 29. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig.”

84. § A Jöt. 38. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nyilvántartásba vett felhasználó csak a (2) bekezdés szerinti mennyiségi kereten belül végezhet beszerzést.”

85. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható)

„b) – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj importálása és exportálása, ha a termék nem az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,

c) – az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj kivételével – az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj másik tagállamból belföldre és belföldről másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállítása.”

86. § A Jöt. 74. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Zárjegyet igényelhet

a) az adóraktár engedélyese,

b) a bejegyzett kereskedő,

c) az eseti bejegyzett kereskedő,

d) az importáló,

e) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy.”

87. § A Jöt. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság által a 145. § (5) bekezdés szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”

88. § A Jöt. 78. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A zárjegyigénylőnek az átvett és tagállamba kiszállított zárjegyet az átvételtől számított három, a harmadik országba kiszállított zárjegyet pedig az átvételtől számított hat hónapon belül fel kell helyeznie a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy vissza kell hoznia belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”

89. § A Jöt. 84. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]

„d) a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha az ügyfél elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges elektronikus elérhetőségét,”

90. § A Jöt. 100. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”

91. § A Jöt. 101. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„101. § A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a szabálytalansággal érintett termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.”

92. § (1) A Jöt. 103. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az elkobzott

a) dolog az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadható,

b) energiatermék, valamint az abból vett, az állami adó- és vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minta

ba) a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelem alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható;

bb) közül a ba) alpont szerinti átadásra nem került energiaterméket az állami adó- és vámhatóság – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;

bc) közül az értékesítésre vagy a ba) és bb) alpont szerint átadásra, felhasználásra nem került energiaterméket a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján – az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadható.”

(2) A Jöt. 103. § (7) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt)

„c) energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására, valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására,”

(ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.)

93. § A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az adó mértéke)

„f) földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 28 Ft/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh,”

94. § A Jöt. 112. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A repülőgép-üzemanyagot az (1) bekezdés a) pontja szerint kiszolgáló adóraktár részének tekintendő

a) a kiszolgálást végző tartályautó,

b) – ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség – az adóraktár területén kívül található üzemanyagtöltő pont és az azt ellátó tartályautó.”

95. § A Jöt. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) E § szerinti adó-visszaigénylés – a 112. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a 3. § (2) bekezdés 20. pontja szerinti jelölőanyagot nem tartalmazó gázolaj után érvényesíthető.”

96. § A Jöt. 119. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„119. § Jelölt gázolaj előállítását végző adóraktár engedélyesének a jelölés tevékenységének megkezdését az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.”

97. § A Jöt. 136. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes az állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal megtett nyilatkozata alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A nyilatkozat megtételekor az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a nyilatkozattevő jogi és gazdasági függetlenségét, a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülését, valamint azt vizsgálja, hogy a 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontja szerint a borászati üzemben tárolható terméken túl a nyilatkozattevő tárol-e más jövedéki terméket az egyszerűsített adóraktárban. Ha a nyilatkozattevő a tárgy borpiaci évre vonatkozóan még nem teljesített a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást, a nyilatkozatban meg kell adni a tárgy borpiaci évben a nyilatkozattétel időpontjáig az egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor mennyiségét. Ha a nyilatkozattevő a nyilatkozat megtételekor tevékenységét nem végzi három átlagolható borpiaci éve, akkor a megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatakor. A kisüzemi bortermelői szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján az állami adó- és vámhatóság – a kisüzemi bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén – az egyszerűsített adóraktári engedélyt visszavonja. A kisüzemi bortermelőként végzett tevékenység az adóraktári engedély visszavonásakor kezdhető meg, a tevékenységről vezetett gazdálkodói nyilvántartás változatlan tartalommal, készletfelvétel végzése nélkül vezethető tovább.”

98. § A Jöt. 149. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 149. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 157. § (6) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–156. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158–172. §, valamint a 174. § (1)–(2) bekezdése 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 174. § (3) bekezdése 2017. április 2-án lép hatályba.

(5) A 173. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba.

(7) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”

99. § A Jöt. 150–151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § (1) E törvényt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a 2017. április 1-jét követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.

(2) Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2017. március 31-ét követően folytatni kívánja, 2017. február 28-áig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy módosítva vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári engedélyes, bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja teljesíteni az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek megfelelő jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. április 1-től. Az állami adó- és vámhatóság 2017. március 15-éig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-i érvényesség kezdettel, a korábbi engedély 2017. március 31-jével hatályát veszti. Az engedélyes a 2017. március 31-én hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. július 1-jéig végezheti tevékenységét.

(3) A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár-engedélyes 2017. március 10-éig nyilatkozik arról, hogy 2017. március 31-ét követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy egyszerűsített adóraktár engedélyeseként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a tevékenységre vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az egyszerűsített adóraktári engedéllyel 2017. március 31-ét követően tovább működő engedélyes részére 2017. március 15-éig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-jei hatálybalépéssel, a korábbi engedély 2017. március 31-ével hatályát veszti. A tevékenységüket kisüzemi bortermelőként tovább folytató egyszerűsített adóraktári engedélyesek esetében az engedély hatályvesztésére figyelemmel a régi Jöt. 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti készletfelvételt nem kell elvégezni.

(4) A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat 2017. március 31-ével lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(5) A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy – ideértve azon adómentes felhasználót is, akinek tárgyidőszaka 2017. március 31-ével vagy 2017. április 1. és 2017. május 31. között jár le, de 2017. március 31-éig a régi Jöt. rendelkezései alapján új tárgyidőszak engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be – 2017. március 31-éig írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni. Ha tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. április 15-éig benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, kérelme elbírálásáig, de legfeljebb 2017. május 31-ig folytathatja a régi Jöt.-ben meghatározott feltételekkel tevékenységét. A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet a 23. § szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti azzal, hogy a 24. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek az elektronikus engedély hatálybalépésének napjától köteles eleget tenni, valamint az e törvény szerinti engedély érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka tekintetében elszámolási kötelezettségét a régi Jöt. szerint teljesíti.

(6) Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény szerint a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2017. március 15-éig megküldi az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat a régi Jöt. szerinti engedélyesnek, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a megküldött adattartalmat a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a régi Jöt. szerinti engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást a régi Jöt. szerinti engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(7) A régi Jöt. szerint motorfejlesztést megvalósító személy által tett bejelentés e törvény szerint tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2017. március 31-éig nem telt le, ilyen esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint vezetett nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.

(8) A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő és importáló 2017. június 1-jéig bocsáthat szabadforgalomba adójeggyel ellátott dohánygyártmányt. Az adójegyek átvételére, az adójegyek alkalmazására, az adójegyekről teljesítendő elszámolásra, a fizetési kötelezettség teljesítésére és annak csökkentésére, az adó-visszaigénylésre, az adójegy eltávolítására, felülragasztására, az adójegyekről teljesítendő napi adatszolgáltatásra, valamint az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítésére a 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni és az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat nem kell szerepeltetni az adóraktár e törvény szerint vezetendő nyilvántartásában.

(9) A 24. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. június 30-áig, valamint – abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték mértéke eléri a 2017. március 31-ei szintet – 2017. szeptember 30-áig okozott hibája miatt az állami adó- és vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha bizonyítható, hogy az adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének csökkentése vagy a jövedéki biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.

(10) E § alkalmazásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény sommás eljárásra és függő hatályú döntésre vonatkozó szabályait nem lehet alkalmazni.

(11) A 2017. március 31-ig lejáró jövedéki biztosíték esetén a felajánlott új jövedéki biztosíték nyújtásakor az engedélyes nyújthat a régi Jöt. szerinti biztosítékmaximumot meghaladó jövedéki biztosítékot is.

(12) A 111. § (5) bekezdése szerinti ügyletek esetében e törvény rendelkezéseit az olyan, 2017. március 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. március 31-ét követő időpont. Minden olyan elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak esetében, ahol az időszak 2017. április 1-je előtt kezdődött, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. március 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adóvisszaigénylési jog megállapítására és bevallására.

(13) A régi Jöt. szerinti adófizetésre kötelezett adóalany 2017. március hónapban keletkezett adófizetési kötelezettségének és adólevonási jogának megállapítására és bevallására, valamint az ehhez kapcsolódó termékmérleg havi zárás, a külön nyilvántartás havi zárás, a szállítási nyilvántartás havi zárás benyújtására, továbbá a 2017. március hónapra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetve az adómentes felhasználó 2017. év első negyedéve tekintetében elkészítendő elszámolására és adóbevallási, adófizetési kötelezettségére a 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(14) Dohánygyártmány zárjegy megrendelés 2017. március 1-jétől, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat adását követően nyújtható be.

(15) A dohánygyártmányokra 2017. április 1-jét megelőzően átvett zárjegyek bejelentésköteles készletváltozásáról 2017. március 31-ig teljesítendő bejelentést a régi Jöt. 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatvány alkoholtermék-zárjegyek készletváltozásának bejelentésére szolgáló lapján kell teljesíteni.

(16) A (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmaznia a régi Jöt. szerint nyilvántartásba vett személynek is, kivéve – a (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a motorfejlesztést végző nyilvántartásba vett személyt. A (2) bekezdés alkalmazásában engedély alatt nyilvántartásba vételt, engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétel megtörténtéig, amelyet legkésőbb 2017. június 30-ig végez el az állami adó- és vámhatóság, a régi Jöt. szerinti nyilvántartásba vétel alapján folytatható a tevékenység.

(17) Ha a régi Jöt. szerinti bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező személy tevékenységét e törvény szerinti adóraktári engedéllyel kívánja folytatni 2017. március 31-ét követően, 2017. március 1-jétől jogosult e törvény szerinti adóraktári engedély iránti kérelmet benyújtani. A kérelmet az állami adó- és vámhatóság e törvény alapján bírálja el.

(18) Ha a régi Jöt. szerinti jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkező személy engedélyében szereplő telephelyre ugyanazon személy részére a (17) bekezdés szerint kiadott adóraktári engedély lép hatályba 2017. március 31-ét követően, az adóraktári engedély hatályba lépésének időpontjában az adóraktári engedély hatálybalépését megelőzően a jövedéki engedély alapján beszerzett és adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott, az adóraktári engedélyben szereplő telephelyen tárolt jövedéki termékkészletet az adóraktár engedélyese az adóraktári engedély birtokában, a szabad forgalomba bocsátott termékek forgalmazására vonatkozó szabályok szerint tárolhatja és forgalmazhatja legkésőbb 2017. szeptember 30-ig.

(19) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. § (3) bekezdés szerinti 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1.–2017. július 31. időszak tekintetében nyújtja be.

(20) A (2)–(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a (2)–(3) bekezdés szerinti észrevételt és a (14) bekezdés szerinti megrendelést az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

151. § A 2017. április 1-jét megelőző időszakban előállított magánfőzött párlatra az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

100. § A Jöt. 149. § (1) bekezdésében a „(6)” szövegrész helyébe a „(7)” szöveg lép.

101. § Hatályát veszti a Jöt. 148. § (4) bekezdése.

14. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

102. § Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 22. §-a.

III. FEJEZET

A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

15. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

103. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként – a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezet esetén tulajdonosként, vagyoni értékű jog jogosítottjaként – bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.”

104. § A Htv. 39. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.”

105. § A Htv. 40/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40/B. § (1) Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó e törvény szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke és az alvállalkozói teljesítések értéke megállapítása során a 40/C–40/I. §-okban, az iparűzési adókötelezettség teljesítése során a 40/J–40/M. §-okban foglalt eltéréssel alkalmazza, függetlenül attól, hogy a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik.

(2) Ha a vállalkozó az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá eső közös megállapodás alapján végzett tevékenységének elszámolása eltér a számvitelről szóló törvény szerinti elszámolástól, akkor az e tevékenységre vonatkozó nettó árbevételt, eladott áruk beszerzési értékét, anyagköltséget, közvetített szolgáltatások értékét, alvállalkozói teljesítések értékét úgy határozza meg, mintha ennek a tevékenységnek a teljesítményét a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

106. § (1) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„b) a számvitelről szóló törvény szerinti – nem számlázott – utólag adott (fizetendő) szerződés szerinti engedmény összegével,”

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

(2) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„h) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel,”

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

(3) A Htv. 40/C. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 40/C. § (2) bekezdése a következő l)–m) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„k) az ásványi ércek kitermeléséből származó bevétellel,

l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási szerződésből kapott bevétellel,

m) azzal az (1) bekezdés vagy az a), e) és g)–l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett – általános forgalmi adó nélküli – összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)–l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolhat el,”

[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]

107. § (1) A Htv. 40/D. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„a) a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok összegével,”

(2) A Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„f) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel.”

(3) A Htv. 40/D. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:]

„c) a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”

108. § (1) A Htv. 40/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:

a) az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján a kereskedelmi áru beszerzési költségének meghatározása során figyelembe vett, a számvitelről szóló törvény szerinti – nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegével,

b) a 40/C. § (2) bekezdés a) pontjában említett csere esetén a cserébe kapott készlet csereszerződés szerinti értékével,

c) az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbe adónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,

d) ha a 40/C. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának van helye, akkor az értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapítandó bekerülési értékével,

e) az olyan értékesített áru, telek vagy más ingatlan értékesítéskori könyv szerinti értékével, amely csak azért nem minősül az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi árunak, mert nem a szokásos tevékenység keretében értékesítik,

f) a kereskedelmi áru beszerzésével összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint az áru beszerzési értékét csökkenteni kell.”

(2) A Htv. 40/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket az adóévben csökkenteni kell:

a) az adóévet megelőző adóév(ek)ben a (2) bekezdés d) pontja szerint a könyv szerinti érték növeléseként már figyelembe vett összeggel, ha az IFRS-ek alkalmazásából az következik, hogy az az adóévben az (1)–(2) bekezdés szerint a könyv szerinti érték összegét növeli,

b) a kereskedelmi áru beszerzésével összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint az áru beszerzési értékét növelni kell.”

109. § (1) A Htv. 40/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét növelni kell:

a) az anyag könyv szerinti értékének megállapítása során az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján figyelembe vett, a számvitelről szóló törvény szerinti utólag kapott (járó) – nem számlázott – szerződés szerinti engedménynek minősülő kereskedelmi engedmények, rabattok és hasonló tételek összegével,

b) az anyagbeszerzéssel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint az anyag beszerzési értékét csökkenteni kell.”

(2) A Htv. 40/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét csökkenteni kell:

a) annak az anyagnak a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével, amelyet az IAS 2 Készletek című standard 35. bekezdésében említettek szerint saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések alkotórészeként használtak fel és amelynek könyv szerinti értékét a saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében figyelembe vették,

b) az anyagbeszerzéssel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint az anyag bekerülési értékét (a kezdeti megjelenítéskor) növelni kell.”

110. § A Htv. 40/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozó első olyan adóéve, amelyről éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti (a továbbiakban: áttérés adóéve) adóalapját

a) növelni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó

aa) azon, az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C–40/E. § szerinti nettó árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó az IFRS-ekre nem tért volna át az áttérés évében vagy az azt követő bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne,

ab) azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során a nettó árbevételt az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben is csökkenti;

b) csökkenteni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó

ba) azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételként figyelembe vesz,

bb) azon az IFRS-ek alkalmazásában nettó árbevételt csökkentő költségnek, ráfordításnak nem minősülő összeggel, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételét nem csökkentette, és azt, ha a az IFRS-ek alkalmazására nem tért volna át az áttérés évében, vagy azt követő bármely adóévben nettó árbevételt csökkentő ráfordításként számolhatna el.

(2) Ha a vállalkozó az áttérés adóévét követően olyan, az áttérés adóévét megelőző időszakra vonatkozó számviteli hibát állapít meg, amelynek elszámolása az IFRS-ek szerint eltér a számvitelről szóló törvény szerinti elszámolástól, akkor – az áttérési különbözet módosítása nélkül – az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával megállapítja, hogy az eredeti helyes elszámolás mennyivel befolyásolta volna az áttérési különbözet összegét (számviteli önellenőrzési különbözet). A vállalkozó a számviteli önellenőrzési különbözet összegével módosítja a hiba megállapításának időpontját magában foglaló adóévben az iparűzési adó alapját.”

111. § A Htv. 40/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40/K. § (1) Azon átmeneti adóév esetén, amelyben az iparűzési adóalap [39. §] a 40/B–40/I. § és a 40/J. § (1) bekezdésének alkalmazásával kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév 12 hónapra számított adóalapjának összege, az iparűzési adó alapja – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az utóbbi.

(2) Az adóhatóság a vállalkozó – az átmeneti adóévről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg előterjesztett – kérelme alapján az (1) bekezdés szerinti átmeneti adóév adóalapjaként fogadja el a 40/B–40/I. § és a 40/J. § (1) bekezdés figyelmen kívül hagyásával számított összeget, ha az kisebb, mint az (1) bekezdés szerinti adóalap.

(3) Ha az áttérés adóévében a (2) bekezdést alkalmazzák, akkor az áttérési különbözetet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – abban az adóévben kell figyelembe venni, amelyben a vállalkozó fizetendő adóját első ízben állapítja meg 40/B–40/I. § szerint számított adóalapösszeg alapján.

(4) Az áttérési különbözetet legkésőbb a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (18) bekezdése szerinti jogutód nélküli megszűnéskor pedig az utolsó adóévben figyelembe kell venni. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.”

112. § A Htv. 40/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az áttérés adóévében a 40/B–40/I. §-ok és a 40/J. § (1) bekezdés alkalmazásával számított iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév iparűzési adójának összege, akkor az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlegének összege az utóbbi. Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.”

113. § A Htv. 41. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabályozás szerint is teljesítheti.”

114. § (1) A Htv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adó alapja a korrigált forgalmi érték, akkor az adómentesség összegét a teljes hasznos alapterület vagy terület 1 m2-ére jutó forgalmi érték és az adó alól mentes hasznos alapterület vagy terület szorzataként kell kiszámítani.”

(2) A Htv. 42. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A lakás korrigált forgalmi értékének megállapítása során a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi értéket figyelmen kívül kell hagyni.”

115. § A Htv. a következő 51/C. §-sal egészül ki:

„51/C. § (1) A 39. § (10) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított rendelkezését a 2016. szeptember 30-át követően kezdődő adóév helyi iparűzési adójának megállapítása során is alkalmazni lehet.

(2) A 39/C. § (5) bekezdésének a Mód. törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezését a 2016. évben kezdődő adóév helyi iparűzési adójának megállapítása során nem kell alkalmazni.

(3) A 41. § (8) bekezdésének a Mód. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2016. évben kezdődő adóévi helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése során is alkalmazni lehet.

(4) Az 52. § 22. pont b) alpontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2015. és 2016. évben kezdődő adóévek helyi iparűzési adójának megállapítása során is alkalmazni lehet.”

116. § (1) A Htv. 52. § 22. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(22. nettó árbevétel:)

„b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem csökkenthető, továbbá, ha a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el, akkor a vásárolt követelés könyv szerinti értékének egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összegével, és növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,”

(2) A Htv. 52. §-a a következő 68–69. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„68. átmeneti adóév: az IFRS-t alkalmazó vállalkozó esetén az áttérés adóéve, valamint az azt követő adóév;

69. áttérési különbözet: a 40/J. § (1) bekezdés szerinti adóalap-növelő és -csökkentő tételek együttes összege (előjellel ellátva).”

117. § A Htv.

1. 40/C. § (2) bekezdés f) pontjában az „a)–d) pontban említett” szövegrészek helyébe a „szerinti” szöveg,

2. 40/D. § (1) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

3. 44. § (2) bekezdésében a „2017. október 1-jétől” szövegrész helyébe a „2021. január 1-jétől” szöveg,

4. 52. § 7. pontjában a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni” szövegrész helyébe a „szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét” szöveg,

5. 52. § 49. pontjában a „vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni” szövegrész helyébe a „vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni, kivéve, ha a vagyoni értékű jog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét” szöveg

lép.

118. § Hatályát veszti a Htv.

1. 39/C. § (5) bekezdése,

2. 40/C. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „, függetlenül attól, hogy a bevétel (árbevétel) folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik” szövegrész,

3. 40/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4. § 20. pontja szerinti” szövegrész,

4. 40/C. § (3) bekezdés d) pontja,

5. 42. § (1) és (3) bekezdése,

6. 50. §-a,

7. 51/A. §-a.

16. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

119. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)

„e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti – súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

f) amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,”

120. § Hatályát veszti a Gjt. 21. §-a.

IV. FEJEZET

REKLÁMADÓ

17. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

121. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –)

„e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője (a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet).”

122. § Az Rtv. 7/A. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból]

„g) ha az adóalany adótartozása nettó módon számítva – a naptári hónap 1. napján – a 100 000 forintot meghaladja.”

123. § Hatályát veszti az Rtv.

1. 6. §-a és az azt megelőző „Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása” alcím,

2. 11. § (4) bekezdése.

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

18. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

124. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

„h) termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése;”

125. § (1) Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 23/A. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha az ingatlan tulajdonjogát megszerző vállalkozó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásának nem minősülő személy részére továbbértékesíti, az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének

a) 3%-a,

b) 2%-a, ha a vállalkozó vállalja azt is, hogy az ingatlan továbbértékesítését megvalósító szerződés – a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzésével – teljesedésbe megy.

(1a) E § alkalmazásában

a) vállalkozó: az ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző olyan gazdálkodó szervezet, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, továbbá az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó;

b) továbbértékesítés: az ingatlan – illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított – két éven belüli eladása vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adása.”

(2) Az Itv. 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedély alapján működő ingatlanalap ingatlanszerzése után az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a.”

(3) Az Itv. 23/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben

a) a továbbértékesítés megtörténtét

aa) az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem igazolja,

ab) az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén a pénzügyi lízingbeadás tényének ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, vagy

b) a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment, továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják,

a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével zárul.”

126. § Az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése.”

127. § Az Itv. 62. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

„v) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti hitelező által a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján indított bírósági eljárásban.”

128. § Az Itv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Ha a vagyonszerzés az 5. § (1) bekezdés a)–b), h)–l), n)–q) és s)–t) pontja, a 16. § (1) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése vagy a 26. § (1) bekezdése alapján – ide nem értve a 16. § (1) bekezdés g) pontja, a 17. § (1) bekezdés b) pontja, a 26. § (1) bekezdés a), f), i), l), p), q), r) és y) pontjai szerinti illetékmentes vagyonszerzéseket – mentes az illeték alól, az állami adóhatóság fizetési meghagyás kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.”

129. § Az Itv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az illeték pótlólagos megállapításához való jog a 23/A. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti továbbértékesítés

a) meghiúsulása esetén a továbbértékesítésre nyitva álló határnap

b) teljesülése és a 23/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalás esetén

ba) a továbbértékesítésről szóló szerződés felbontásakor vagy megszüntetésekor a szerződés felbontása vagy megszüntetése, illetve

bb) a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedése

naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.”

130. § Az Itv. a következő 99/O. §-sal egészül ki:

„99/O. § A 17. § (1) bekezdés h) pontjának és a 26. § (1a) bekezdés e) pontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

131. § Az Itv.

1. 23/A. § (4) bekezdésében a „vállalkozó” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,

2. 23/A. § (7) bekezdésében az „adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe” szövegrész helyébe az „értékesített tovább” szöveg,

3. 23/A. § (8) bekezdésében az „eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja” szövegrész helyébe a „továbbértékesíti” szöveg,

4. 102. § (4) bekezdésében az „a vállalkozótól a 23/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés szerinti vállalkozótól a 23/A. § (1a) bekezdése szerinti vállalkozó, a 23/A. § (2) bekezdése szerinti ingatlanalap és a 23/A. § (4) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg

lép.

132. § Hatályát veszti az Itv.

1. 12. § (6) bekezdése,

2. 17. § (3) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében a „legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig” szövegrész,

3. 23/A. § (5) bekezdésében az „, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adásának” szövegrész,

4. 26. § (21) bekezdése,

5. 103. § – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 49. §-ával beiktatott – (5) bekezdése.

19. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

133. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz, vagy törvényes fizetőeszköz eladása a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján,”

(2) A Pti. 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22. pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés, vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint összeállító adózónál – külön e célra szolgáló nyilvántartás alapján – az ennek megfeleltethető összeg.”

134. § A Pti. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

135. § A Pti. 8. §-a a következő (3)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a pénzforgalmi szolgáltató, amelynél a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett, az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegét a (4)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentheti. Ha a pénzforgalmi szolgáltató 2014. december 31-ét követően jogelőd nélkül jött létre, a (4)–(7) bekezdésben meghatározott csökkentést legkorábban az első adóévét követő harmadik adóévtől kezdődően érvényesítheti, ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állománya az adóévet megelőző második adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az érvényesítés adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett.

(4) A (3) bekezdés alapján igénybe vehető csökkentés összege (továbbiakban: kedvezmény) a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének 0,6 százaléka.

(5) A (4) bekezdés alapján számított kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegének 80 százalékát és 300 millió forintot.

(6) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában a (3)–(5) bekezdésben foglaltak alkalmazását bejelentse az adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, vagy a bevallás hibája esetén a bejelentés önellenőrzés keretében történő javításának (a bejelentés pótlásának) nincs helye.

(7) A pénzforgalmi szolgáltató a (3)–(5) bekezdésben foglalt kedvezményt a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány várható növekedése alapján az adóév első napjától kezdődően a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásaiban, adóvisszatartás formájában érvényesítheti.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének mértékét, és a (3) bekezdésben foglalt növekedési feltétel teljesülését az adóévet követő május 31-ig állapítja meg. Amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak szerint számított és igénybe vett kedvezmény összege meghaladja a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény összegét, úgy a pénzforgalmi szolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 50 százalékkal növelt összegét az adóévet követő május hónap pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában bevallja és megfizeti.

(9) Ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévi átlagos összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, vagy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, a (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben, és az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével. A (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben és az adóévet megelőző adóévben magatartása és a kapcsolt vállalkozása vagy kapcsolt vállalkozásai magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével, ha az adóévben vagy az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival szemben jelentős – a (3) bekezdésben foglalt kedvezményre jogosító állománynövekmény 10 százalékát meghaladó – összegű pénzügyi szolgáltatásból eredő követelése keletkezett.

(10) A (3)–(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének megállapításakor szükséges első (korábbi) beszámolóban szereplő, a kedvezmény kiszámításának alapjául szolgáló adatok helyességét az állami adóhatóság a beszámoló mérlegfordulónapját követő nyolc éven belül jogosult ellenőrizni.”

136. § A Pti. 8. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szöveg lép.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

137. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja a következő 9. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

Foglalkoztató:)

„9. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,”

(2) A Tbj. 4. § a) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

Foglalkoztató:)

„10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.”

138. § A Tbj. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/B. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.

(2) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.”

139. § A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)

„s) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesül,”

140. § A Tbj. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)

„c) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék (a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék),”

141. § A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)–(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”

142. § (1) A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az (1)–(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”

(2) A Tbj. 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdéstől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.”

143. § A Tbj. 31. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha)

„b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”

144. § A Tbj. a következő 65/H. §-sal egészül ki:

„65/H. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 31. § (4) bekezdés b) pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen alkalmazható.”

145. § A Tbj.

1. 5. § (2) bekezdésében a „helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője)” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt)” szöveg,

2. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „baleseti járadékban” szövegrész helyébe a „baleseti táppénzben, baleseti járadékban” szöveg,

3. 16. § (3) bekezdésében az „o), u) és v) pontja esetében” szövegrész helyébe az „o), s), u) és v) pontja esetében” szöveg,

4. 26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs ellátásban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban,” szöveg,

5. 26. § (1) bekezdésében a „munka-rehabilitációs” szövegrészek helyébe a „fejlesztési foglalkoztatási” szöveg,

6. 39. § (1) bekezdésében a „t)–v) pontjában” szövegrész helyébe az „s)–v) pontjában” szöveg,

7. 39. § (2) bekezdésében a „t)–w) pontja” szövegrész helyébe az „s)–w) pontja” szöveg,

8. 44/A. § (6) bekezdésében a „k) és s) pontjában” szövegrész helyébe a „k) pontjában” szöveg

lép.

146. § Hatályát veszti a Tbj. 46. § (2) bekezdésben az „A Munka Törvénykönyve” szövegrész.

21. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

147. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az Szja tv. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

148. § Az Eho tv. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.”

149. § Az Eho tv. 4. § (1) és (3) bekezdésében a „15 százaléka” szövegrész helyébe a „14 százaléka” szöveg lép.

150. § Hatályát veszti az Eho tv.

1. 3. § (6) bekezdése,

2. 3/A. §,

3. 4. § (4) bekezdése.

22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

151. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kifizetőt terhelő adó alapja:)

„d) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;”

(2) Az Eat. 455. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)

„j) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”

152. § Az Eat. 458. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámításánál egyéni vállalkozó esetében a 456. § (1) bekezdése szerinti adóalap harmincad részét, társas vállalkozó esetében a 455. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap harmincad részét kell figyelembe venni.”

153. § Az Eat. 462/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. E szabály alkalmazása szempontjából az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani.”

154. § Az Eat. a következő 464/E. §-sal egészül ki:

„464/E. § A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.”

155. § (1) Az Eat. 466. § 7. pontja a következő p) ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában

munkaviszony:)

„p) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama.”

(2) Az Eat. 466. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában:)

„11. a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”

156. § Az Eat. a következő 467/I. §-sal egészül ki:

„467/I. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 455. § (4) bekezdés j) pontja 2015. július 1-jétől alkalmazható.”

157. § Az Eat.

1. 455. § (2) bekezdés h) pontjában az „a)–f) pont hatálya alá” szövegrész helyébe az „a)–g) pont hatálya alá” szöveg,

2. 455. § (4) bekezdés h) pontjában a „11. §-a és 13. §-a szerint” szövegrész helyébe a „11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint” szöveg,

3. 462. § (2) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban” szöveg

lép.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

23. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

158. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az adóhatóság a szervezetet abban az esetben is törli a nyilvántartásból, ha a szervezet a (6) bekezdés szerinti kiutaláshoz szükséges adatokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem tesz eleget.”

159. § Az Szftv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E törvény alkalmazásában adóbevallásnak minősül az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is.”

160. § Az Szftv. 6/A. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton tájékoztatja az 1. § (6) bekezdése szerinti adatokról azokat a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket, akik elektronikus úton benyújtott nyilatkozatuk alapján igényt tartanak ezen adatszolgáltatásra. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi érvényes nyilatkozata alapján történik. A kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti.”

161. § Az Szftv.

1. 5. § (3) bekezdés c) pontjában az „adott –,” szövegrész helyébe az „adott –, vagy” szöveg,

2. 5. § (3) bekezdés e) pontjában az „az a)–d) ponttól” szövegrész helyébe az „az a)–c) ponttól” szöveg,

3. 5. § (4) bekezdésében „az a)–d) és” szövegrész helyébe az „az a)–c) és” szöveg,

4. 5/A. § (3) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-áig elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti” szöveg,

5. 5/A. § (5) bekezdésében a „rendelkezés teljesítéséről” szövegrész helyébe a „rendelkezés címzettjéről, és a részére történő kiutalás teljesítéséről” szöveg,

6. 6/A. § (3) bekezdésében az „átutalás megtörtént” szövegrész helyébe az „átutalás, vagy a köztartozásra levonás megtörtént” szöveg,

7. 6/C. § (1) bekezdésében a „kötelezettség). A” szövegrész helyébe a „kötelezettség). A kedvezményezett a köztartozásra átvezetett összeget is feltünteti a beszámolóban. A” szöveg,

8. 7. § (10) bekezdésében a „költségként a” szövegrész helyébe a „költségként különösen a” szöveg,

9. 7. § (10) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában a „ráfordításai, valamint” szövegrész helyébe a „ráfordításai,” szöveg

lép.

162. § Hatályát veszti az Szftv.

1. 5. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az „, adónyilatkozat” szövegrész,

2. 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „, vagy bevallási nyilatkozat” szövegrész,

3. 5. § (3) bekezdés d) pontja,

4. 5/A. § (5) bekezdésében a „A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.” szövegrész,

5. 5/C. § (1) bekezdésében az „, egyszerűsített bevallást” szövegrész,

6. 5/C. § (2) bekezdésében az „, egyszerűsített bevallástól” szövegrész,

7. 6. § (2) bekezdésében „, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat” szövegrészek.

8. 7. § (10) bekezdés a) pont ac) alpontja.

24. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

163. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amelynek keretében az adózó vagy képviselője számára az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározott ügyek intézését biztosítja. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal kell rendelkeznie, az ügyintézés azonosítást követően folytatható.”

164. § Az Art. 6/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:)

„k) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.”

165. § (1) Az Art. 6/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra – kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez a 133. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés). Az eljárás illetékmentes. Az automatikus fizetési könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül határozatot hoz, amelyet elektronikus úton kézbesít. Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a 1,5 millió forintot. Amennyiben a megbízható adózó az automatikus fizetési könnyítés feltételeinek nem felel meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános szabályok szerint bírálja el.”

(2) Az Art. 6/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.”

166. § Az Art. 6/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:)

„h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.”

167. § Az Art. „Az adózó minősítése” alcíme a következő 6/M. §-sal egészül ki:

„6/M. § Ha a 6/C. § (2)–(4) bekezdése és a 6/I. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.”

168. § Az Art. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a magánszemély, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.”

169. § Az Art. 16. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Az iskolaszövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

170. § (1) Az Art. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adózó,

a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó-és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

c) ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

d) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a)–c) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenteni.

(2) A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, amelyek a cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.”

(2) Az Art. 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:]

„i) székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját.”

(3) Az Art. 17. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti a bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében – annak adatai közlésével – az adószám megállapításáról a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.”

171. § (1) Az Art. 22/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

b) az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján,

c) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

d) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

e) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.”

(2) Az Art. 22/D. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(5) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli.

(6) A (4)–(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és a NAV felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles.”

172. § (1) Az Art. 22/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett – az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén – az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett.”

(2) Az Art. 22/E. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, és

a) ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be – ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett a 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be –, vagy

b) ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.

(12) A (11) bekezdés alkalmazása során a jogelőd az (1)–(2) és (4) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.”

173. § (1) Az Art. 24/C. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot hivatalból visszavonja és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy

a) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy

b) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály fennállásának megszüntetésére.”

(2) Az Art. 24/C. § (13) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a (2) bekezdésben meghatározott akadály és amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó-és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.”

(3) Az Art. 24/C. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a (6a) vagy a (13) bekezdés szerinti kimentési ok fennállását, és mellőzheti a (2) bekezdés, illetve 24/D. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását.”

174. § Az Art. 26/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

26/B. § (1) Azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi személyi jövedelemadó bevallási tervezetét (a továbbiakban: adóbevallási tervezet).

(2) Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, telekommunikációs eszközön keresztül küldött rövid szöveges üzenetben, vagy elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási tervezetet papír alapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton, vagy rövid szöveges üzenetben benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózó által a kérelem benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az adózót. Az adózó elérhetőségére vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.

(3) A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet nem készít.

(4) Az adóbevallási tervezet tartalmazza az adóhatóság nyilvántartásában szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett,

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

b) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,

c) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,

d) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény hatálya alá tartozó különadóalapot képező bevételt és annak adóját,

e) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.

(5) Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére, javítására az ügyfélkapu használatával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.

(6) Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül, kivéve, ha az adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti bejelentést tesz.

(7) Ha az adózó az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (5) bekezdés szerint javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a kiegészített, vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik az adózó személyi jövedelemadó bevallásává, ideértve azt az esetet is, ha a bevallási határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja.

(8) Ha az adózó több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.

(9) Az adózó az adó megfizetésére az adóévet követő év május 20-ig köteles. Az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezése a 37. § (4) bekezdés szerinti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Amennyiben az adózó a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.

(10) Azon ügyfélkapuval rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem javítja, nem egészíti ki, illetve a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó-és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.

(11) Azon ügyfélkapuval nem rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.

(12) Az adózó a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet, illetve az adóbevallási tervezet alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.”

175. § Az Art. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, a kiadott összesített igazoláson köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít.”

176. § Az Art. 31. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha a belföldi illetőségű magánszemély a kifizetőtől kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti osztalékjövedelmet szerez, akkor a (2) bekezdés szerinti bevallásban és adatszolgáltatásban a magánszemély tekintetében azonosító adatként

a) a nevét,

b) a születési dátumát, és

c) adóazonosító jelét

kell szerepeltetni.”

177. § Az Art. „Adóbevallás” alcíme a következő 31/C. §-sal egészül ki:

„31/C. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik azon személygépkocsik alvázszámáról, amelyek vonatkozásában termékimport és Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában személygépkocsi alatt az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti személygépkocsit kell érteni.”

178. § (1) Az Art. 38. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, valamint – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján végrehajtott, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.

(1a) A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, és POS terminál útján végrehajtott, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.”

(2) Az Art. 38. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Magánszemély adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül internetes felületen bankkártyás (VPOS) fizetéssel is teljesítheti.”

179. § Az Art. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetést károsító [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 395. §, 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 309. §, 310. §] bűncselekmény elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező – a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – megfizetett összeget.”

180. § Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti átvezetésnek lenne helye, de az bármely okból nem lehetséges – különösen, ha az adózó megszűnt, vagy ha az adózóval szemben nem folytatott az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárással érintett adónemmel és időszakkal összefüggésben ellenőrzést, vagy ha a terhére nem tett megállapítást –, az elkülönített számlára megfizetett összeget – a (2b) bekezdésben meghatározott eset kivételével – át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára. A kincstár számlájára átutalt összeg a központi költségvetés bevételét képezi.”

181. § Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság)

„n) elektronikus úton havonta a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig a gazdasági kamarák részére – a szakképzésről szóló törvény 42. § (2a) és (6) bekezdésében előírt feladatainak ellátása céljából – hivatalból átadja a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott bevallásban szereplő azon adatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett nem minősül a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetnek.”

182. § Az Art. 88. §-a a következő (6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6e) A hatósági zár alkalmazása ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

183. § Az Art. „Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása” alcíme a következő 90/A–90/B. §-sal egészül ki:

„90/A. § (1) Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez.

(2) A kockázatelemzés során az adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások,

c) adóhatósági nyilvántartások,

d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok,

e) bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint

f) nyilvánosan elérhető adatok

összevetését és kiértékelését végzi el.

(3) Az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.

(4) Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Amennyiben az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e bekezdés alapján beszerzett adatokat haladéktalanul törli.

(5) A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság

a) támogató eljárást indít, vagy

b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja,

c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja a NAV nyomozó hatóságát.

90/B. § (1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében

a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve

b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.

(2) A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.

(4) A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.”

184. § Az Art. a 93. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Teljességi nyilatkozat

93/A. § (1) Ha az ellenőrzés a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul, az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

(3) Az adózó a nyilatkozattételt – akár egészben, akár részben – megtagadhatja. Amennyiben az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, az állami adó- és vámhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.”

185. § Az Art. 108. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg, írásban tájékoztatja az adózót a becslés alkalmazásáról és határidő tűzésével felhívja észrevételei, bizonyítási indítványai megtételére, továbbá az 1. § (5) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatja arról, hogy mely tények bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltéréshez.”

186. § Az Art. 132/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szokásos piaci ár megállapítása, a megállapítás módosítása, illetve érvényességének meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálata kérhető.”

187. § Az Art. 172. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 31/B. § (2a) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.”

188. § (1) Az Art. 172. § (20g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20g) Az állami adó- és vámhatóság

a) a forgalmazó terhére a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) a pénztárgép, taxaméter kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

(2) Az Art. 172. §-a a következő (20i) bekezdéssel egészül ki:

„(20i) Az állami adó- és vámhatóság

a) a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követően az AFE továbbforgalmazása, továbbá a felügyeleti szolgáltatói engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli szolgáltatásnyújtás, felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki a forgalmazó, illetve a szolgáltatásnyújtó terhére,

b) az automataberendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

189. § Az Art. a következő 173/B. §-sal egészül ki:

„173/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet

a) a 22/E. § (1)–(2) és (4) bekezdései szerinti, a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy

b) az egyéb helyszíni ellenőrzése során

talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről,tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).

(2) A hatósági felügyelet az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

(3) A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és – amennyiben a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott raktárban történik – a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.

(6) A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) Ha más hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szükségessége merül fel, akkor az állami adó- és vámhatóság – a társhatóság eljárásához szükséges adatok megküldésével – a társhatóságot értesíti.

(8) A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru – annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon – megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.

(9) Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (8) bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

(10) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról készült végzést annak keltétől számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a honlapon való közzététel napját, az eljáró szerv megnevezését, az ügy számát, a hatósági felügyelet alá vont áru fajtáját, mennyiségét, a hatósági felügyelet alá vonás helyszínét és időpontját, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a hatósági felügyelet alá vont árut az, aki a hatósági felügyelet alá vont áru feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően bizonyítja, a közlést követő 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont árut átveheti, ellenkező esetben az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti. Az e bekezdés szerinti hirdetményben foglaltakat a hirdetménynek a honlapon történő közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(11) Ha a közléstől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja,

a) az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint – ha terhére az állami adó- és vámhatóság a 172. § (19a) bekezdése szerinti bírságot állapított meg – a bírság, vagy

b) az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén az e bekezdés a) pontban említett költségek

pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.

(12) Amennyiben a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan a (11) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a (11) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti.”

190. § Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,

b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, visszatérítésének,

c) az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, az AFE által rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának, a felügyeleti szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenységének, a felügyeleti szolgáltatói szerződésnek, valamint a felügyeleti szolgáltató felelősségének,

d) a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek

részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

191. § Az Art. 175/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja – az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően – az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.”

192. § Az Art. 176/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás ára.”

193. § Az Art. 176/H. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági ár

a) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,

b) az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.”

194. § Az Art. a 176/H. §-t követően a következő alcímmel és a 176/I. §-sal egészül ki:

„Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésben elhelyezett Automata Felügyeleti Egységgel és a felügyeleti szolgáltatóval szembeni követelmények

176/I. § (1) A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(3) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét,

b) a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k megnevezését,

c) a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.

(5) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6) Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti informatikai és biztonsági követelményeknek megfelel.

(7) A 22/D. § (6) bekezdése szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti szolgáltatási szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

(8) A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automataberendezés üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését.

(9) Az AFE jogszerű működéséért és a 22/D. § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős.

(10) Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy (10) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automataberendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha az automataberendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont automataberendezést, illetve AFE berendezést az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy az automataberendezés, illetve AFE megfelel az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság részére.

(12) A (11) bekezdést kell alkalmazni, ha az AFE működésének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(13) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.”

195. § (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”

(2) Az Art. 178. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„25a. székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,”

196. § Az Art. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„216. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított 175/A. §-t, valamint 175/D. § (1), (4) és (6) bekezdését először a 2017. július 1-jén vagy az azt követően induló eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2016. január 1-je és 2017. június 30-a között induló eljárásokban e törvénynek a 2015. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

197. § Az Art. a következő 226. §-sal egészül ki:

„226. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.”

198. § Az Art. a következő 227. §-sal egészül ki:

„227. § Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat a Módtv.6. által megállapított 6/A. § (1) bekezdés c), h) és k) pontjában meghatározott rendelkezés alapján.”

199. § Az Art. a következő 228. §-sal egészül ki:

„228. § A Módtv.6. által megállapított 6/D. § (1) és (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követően keletkezett adótartozás esetében kell alkalmazni.”

200. § Az Art. a következő 229. §-sal egészül ki:

„229. § (1) Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.6. által megállapított 6/E. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott rendelkezés alapján.

(2) A Módtv.6. által megállapított 6/E. § (1) bekezdés h) pontja alapján kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta.”

201. § Az Art. a következő 230. §-sal egészül ki:

„230. § (1) A 22/D. § (4)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az üzemeltetőt.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, 2017. június 30-tól kizárólag AFE-val ellátott automataberendezés üzemeltethető.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2018. január 1-ig mentesül az adózó a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automataberendezésnek az AFE-val való ellátási igényét nem képes teljesíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető.”

202. § Az Art. a következő 231. §-sal egészül ki:

„231. § A 22/E. § (3a) bekezdés – Módtv.6.-tal megállapított – rendelkezéseit első alkalommal a 2017. február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.”

203. § Az Art. a következő 232. §-sal egészül ki:

„232. § A Módtv.6. által megállapított 31/C. §-t először a 2016. december 31-ét követően kezdődő adó-megállapítási időszakokról benyújtott bevallások tekintetében kell alkalmazni.”

204. § Az Art.

a) 1. számú melléklete az 5. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 6. melléklet

szerint módosul.

205. § Az Art.

1. 5. § (6) bekezdésében a „bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés b) pontjában” szöveg,

2. 6/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „megelőző öt évben” szövegrész helyébe a „megelőző négy évben” szöveg,

3. 6/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „bírság összege” szövegrész helyébe a „bírság – ideértve a jövedéki bírságot is – összege” szöveg,

4. 6/A. § (1) bekezdés i) pontjában az „alatt, és” szövegrész helyébe az „alatt,” szöveg,

5. 6/A. § (1) bekezdés j) pontjában az „adózónak.” szövegrész helyébe az „adózónak, és” szöveg,

6. 6/A. § (2) bekezdésében a „b)–j) pontja” szövegrész helyébe a „b)-k) pontja” szöveg,

7. 6/B. § (4) a „vámhatóság 30 napon” szövegrész helyébe a „vámhatóság 20 napon” szöveg,

8. 6/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „70%-át.” szövegrész helyébe a „70%-át,” szöveg,

9. 6/L. §-ában a „számított hat hónapon” szövegrész helyébe a „számított három hónapon” szöveg,

10. 16. § (3) bekezdés b) pontjában az „üzletvezetés helyét;” szövegrész helyébe az „üzletvezetés helyét, székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját;” szöveg,

11. 16. § (3) bekezdés q) pontjában, 23. § (1), (5)–(6) bekezdésében és 53. § (5) bekezdésében az „alapítvány, egyesület” szövegrész helyébe a „bíróság által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,

12. 16. § (5) bekezdésében az „adatokat azok” szövegrész helyébe az „adatokat – a biztosított végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével – azok” szöveg,

13. 17. § (3) bekezdés h) pontjában a „telephelyét.” szövegrész helyébe a „telephelyét,” szöveg,

14. 17. § (3a) bekezdésében az „Az alapítvány, egyesület a” szövegrész helyébe az „A bíróság által nyilvántartandó jogi személy a” szöveg,

15. 23. § (2) bekezdésében az „az alapítvány, az egyesület” szövegrész helyébe az „a bíróság által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,

16. 23. § (5)–(6) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésében, 128/A. § (5a) bekezdésében az „az alapítvány, egyesület” szövegrész helyébe az „a bíróság által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,

17. 24. § (3) bekezdésében a „jövedelmet, a magánszemély” szövegrész helyébe a „jövedelmet, vagy róla az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a magánszemély” szöveg, a „kifizető is kérheti” szövegrész helyébe a „kifizető, adatszolgáltató is kérheti” szöveg,

18. 24/C. § (2) bekezdésében „rendelkező tag, részvényes” szövegrész helyébe a „rendelkező tag, részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)” szöveg,

19. 24/C. § (4) bekezdésében a „számított 8 napon” szövegrész helyébe a „számított 15 napon” szöveg,

20. 24/D. § (2) bekezdésében a „számított 30 napon” szövegrész helyébe a „számított 45 napon” szöveg,

21. 26. § (3) bekezdésének c) pontjában az „állapítja meg,” szövegrész helyébe „állapítja meg.” szöveg,

22. 31. § (2) bekezdés 5. pontjában az „idő naptári napjainak számáról,” szövegrész helyébe az „idő számításának szükségességéről,” szöveg,

23. 31. § (4) bekezdésében az „elkészítéséhez szükséges” szövegrész helyébe az „elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges” szöveg, a „benyújtani, a bevallási” szövegrész helyébe a „benyújtani, illetve az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási” szöveg,

24. 43. § (2) bekezdésében a „befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget” szövegrész helyébe a „befizetett összeget” szöveg, az „adózó fizetési számlájára” szövegrész helyébe az „adózó adószámlájára” szöveg,

25. 52. § (7) bekezdés m) pontjában az „érdekében.” szövegrész helyébe az „érdekében,” szöveg,

26. 91/B. § (1) bekezdésében „a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót” szövegrész helyébe „az adózót” szöveg,

27. 91/B. § (2) bekezdés c) pontjában „a havi” szövegrész helyébe „vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében a havi” szöveg,

28. 108. § (2) bekezdésében a „bizonyítja, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítja és legkésőbb az ellenőrzés befejezésekor készített jegyzőkönyvben számot ad arról, hogy” szöveg,

29. 124. § (5) bekezdésében a „történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon” szövegrész helyébe a „történő elhelyezésről szóló második értesítést követő ötödik munkanapon” szöveg,

30. 132. § (7) bekezdés a) pontjában az „(1)–(5a) és” szövegrész helyébe az „(1)–(5b) és” szöveg,

31. 172/A. §-ában a „bejelentés, valamint” szövegrész helyébe a „bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint” szöveg,

32. 175. § (9) bekezdésében az „időpontjától az” szövegrész helyébe az „időpontjától, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az” szöveg,

33. 176/I. § (2) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg;

34. 1. számú melléklet I/B/2. pontjának d) alpontjában az „utolsó hónapjának 20. napjáig” szövegrész helyébe az „utolsó hónapja 20. napjáig” szöveg,

35. 2. számú melléklet I/3./A. pont b) alpontjában az „I/B/2./c) pontja” szövegrész helyébe az „I/B/2./d) pontja” szöveg,

36. 2. számú melléklet II/A./2. pont c) alpontjában a „társasági adóelőlegnek” szövegrész helyébe a „társasági adóelőlegének” szöveg,

37. 6. számú melléklet 2. b) pontjában és 4. b) pontjában a „társasági adóelőlegnek” szövegrész helyébe a „társasági adóelőlegének” szöveg

lép.

206. § Hatályát veszti az Art.

1. 6/D. § (2) és (3) bekezdése,

2. 22/D. § (2) és (3) bekezdése,

3. 26. § (3) bekezdés d) pontja,

4. „Bevallási nyilatkozat” alcíme,

5. 90. § (6) bekezdése,

6. 174/A. § (1) bekezdésében az „és közzétételére”, „, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését”, valamint „, illetve közzétételi” szövegrészek,

7. 175. § (13) bekezdés h) pontjában az „egyes” szövegrész,

8. 175/D. § (3) bekezdésében az „– ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást –” szövegrész,

9. 175/E. § (1) bekezdése,

10. 189. § (4) bekezdése.

25. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

207. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(E törvény II. fejezete alkalmazásában)

„18. központi adattár: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 21. cikk (5) bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló központi adatbázis.”

208. § Az Aktv. 4. § (6) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)

„2. automatikus információcsere:

a) az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam), valamint

b) az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő hatályos megállapodással rendelkező joghatóság területén

illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;”

209. § Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/B. §-sal egészül ki:

„19/B. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a 2017. január 1-je után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napjának naptári félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(2) Az (1) bekezdés feltételes adómegállapítás esetében a következő feltételek együttes fennállása, illetve a szokásos piaci ármegállapítás vonatkozásában az a) és d) pontok együttes fennállása esetében nem alkalmazandó, ha:

a) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön rendelkezik adóügyi illetőséggel,

b) a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,

c) a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és

d) a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi esetekre nem terjed ki:

a) ha a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozat érvényessége olyan harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodástól függ, amelyet harmadik országok részére történő adatszolgáltatást tiltó nemzetközi adóegyezmény alapján kötöttek. Ebben az esetben a spontán információcsere 19. §-ban foglalt szabályai az irányadók, feltéve, hogy a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást lehetővé teszik és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához hozzájárul. Ha a nemzetközi adóegyezmény szabályai az információátadást nem teszik lehetővé, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága az információ átadásához nem járul hozzá, az információcserére a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelemnek a (4) bekezdésben meghatározott adatai alapján kerül sor.

b) ha a határozat kizárólag természetes személy adókötelezettségének vagy annak hiányának megállapítására irányul.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:

1. az adózó (kérelmező), illetve az adózói csoport (kérelmezői csoport) neve;

2. a határozatnak a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat általános jellegű leírását tartalmazó összefoglalása, amely nem eredményezheti üzleti, ipari, szakmai titok, kereskedelmi folyamat, vagy a magyar jogrendbe ütköző információ felfedését;

3. a határozat kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;

4. a határozat érvényességi idejének kezdő időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

5. a határozat érvényességi idejének lejárati időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);

6. a határozat típusa;

7. a határozat tárgyát képező ügylet értéke (ha a határozat tartalmazza);

8. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó feltételek ismertetése;

9. a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszer ismertetése;

10. annak a tagállamnak a megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyen van);

11. a természetes személy kivételével annak a más tagállambeli személynek, illetve e személyhez kapcsolható tagállam megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha ilyenek vannak);

12. annak megjelölése, hogy a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére nyújtott adatszolgáltatás a határozat rendelkezésein, vagy a szokásos piaci ár megállapítására irányuló adózói kérelem adatain alapul.

(5) Ha az automatikus információcsere keretében beérkező információ a magyar hatáskörrel rendelkező hatóságnak a (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott érintettségét jelzi, a központi adattár működésének megkezdéséig a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az információ beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb a beérkezésétől számított hét munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információk kézhezvételét az információkat közlő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett információkkal összefüggésben a 18. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan – a tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságoktól további információkat kérhet.

(7) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcserét a 16. § (5) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően végzi.

(8) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.”

210. § Az Aktv. 20. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A magyar központi kapcsolattartó iroda)

„d) a 19/B. § és a 45/D. § szerinti adatszolgáltatást a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal – a 19/B. § (4) bekezdés 1., 2., 8. és 11. pontjában foglaltak kivételével – az Európai Bizottság részére is teljesíti.”

211. § Az Aktv. a 43/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 2017. adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 2. cikk 2. pont a) alpont(1)–(7) bekezdésben meghatározott adattartalommal teljesíti.”

212. § Az Aktv. 43/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember 30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.”

213. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/D–E. §-sal egészül ki:

„45/D. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, 2017. december 31-ig közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2012. január 1-je és 2017. január 1-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott adatait. A 19/B. § (2)–(3) bekezdését az e bekezdés szerinti információcsere esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott más tagállamba irányuló adatszolgáltatási kötelezettség a 2012. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén fennállt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem áll fenn – a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységet folytató adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) kivételével –, ha a 2016. április 1-je előtt kiadott, módosított, vagy meghosszabbított határozatot olyan adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) részére adták ki, amelynek a határozat kiadását, módosítását, vagy meghosszabbítását megelőző adóévben a csoportszintű nettó árbevétele nem éri el a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett értékét.

45/E. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 43/I. § (2) bekezdés 2–3. és 5. pontját, valamint az 1. melléklet I.A.1.b), I.A.2. és I.A.4. pontját a 2016. adóévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre is alkalmazni kell.”

214. § Az Aktv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 4. § (3) bekezdés 12a. és 18. pontja, a 15. § (7)–(10) bekezdése, 16. § (4)–(5) bekezdése, a 19/B. §, a 20. § (3) bekezdése, valamint a 45/D. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

215. § Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

216. § Az Aktv.

1. 4. § (2) bekezdés 4. pontjában az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Kormány által kijelölt hatóság” szöveg,

2. 15. § (7) bekezdésében a „más tagállama részére.” szövegrész helyébe a „más tagállama részére. A központi kapcsolattartó iroda által így továbbított információ adótitoknak minősül.” szöveg,

3. 15. § (8) bekezdésében a „2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk szerint” szöveg,

4. 15. § (9) bekezdésében a „vagy szolgáltatott információt kizárólag a CCN-hálózat” szövegrész helyébe a „vagy szolgáltatott információt kizárólag a központi adattár és a CCN-hálózat” szöveg,

5. 19. § (3) bekezdésében az „előzetes megkeresés nélküli” szövegrész helyébe a „spontán” szöveg,

6. 43/B. § (2) bekezdés c) pontjában az „adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan” szövegrész helyébe az „adóévre vonatkozóan” szöveg,

7. 43/I. § (2) bekezdés 1. pontjában a „születési helye, ideje;” szövegrész helyébe a „születési helye, ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;” szöveg,

8. 43/I. § (2) bekezdés 2. pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe a „születési helye és ideje, továbbá – amennyiben ez az információ rendelkezésre áll – az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;” szöveg,

9. 43/I. § (2) bekezdés 3. pontjában a „Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító)” szövegrész helyébe a „Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;” szöveg,

10. 43/I. § (2) bekezdés 5. pontjában „az adóév folyamán lezárták, akkor a lezárás időpontját megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;” szövegrésze helyébe az „az adóév folyamán lezárták, a lezárás ténye.” szöveg,

11. 43/M. §-ában a „ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt” szövegrész helyébe a „ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt” szöveg,

12. az 1. melléklet I.A.1.a) pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe a „születési helye és ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;” szöveg,

13. az 1. melléklet I.A.1.b) pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe a „születési helye és ideje, továbbá – amennyiben ez az információ rendelkezésre áll – az Ellenőrzést gyakorló személy típusa;” szöveg,

14. az 1. melléklet I.A.2. pontjában a „Jelentő Pénzügyi Számla” szövegrész helyébe a „Jelentendő Pénzügyi Számla” szöveg,

15. az 1. melléklet I.A.2. pontjában az „azzal egyenértékű azonosító);” szövegrész helyébe az „azzal egyenértékű azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;” szöveg,

16. az 1. melléklet I.A.4. pontjában az „illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárását megelőző napon;” szövegrész helyébe az „illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárásának ténye;” szöveg,

17. az 1. melléklet III.C.5. b) pontjában a „Jelentő Számláknak kell tekintetni” szövegrész helyébe a „Jelentendő Számlának kell tekinteni” szöveg,

18. az 1. melléklet III.C.5. c) pontjában a „bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla nem dokumentált számla.” szövegrész helyébe a „bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.” szöveg,

19. az 1. melléklet V.D. pontjában a „számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő személy” szövegrész helyébe a „számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy” szöveg, valamint az „egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő,” szövegrész helyébe az „egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő,” szöveg,

20. az 1. melléklet V.D.1. pontjában az „Annak megállapítására, hogy” szövegrész helyébe az „Annak megállapítása, hogy” szöveg,

21. az 1. melléklet V.D.2. pontjában a „Passzív Nem Pénzügyi Jogalany” szövegrész helyébe a „Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:” szöveg,

22. az 1. melléklet VI.2. b) pontjában az „a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény támaszkodhat a pénzmosás” szövegrész helyébe az „a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás” szöveg,

23. az 1. melléklet VII.B.1. pontjában a „biztosítási szerződés” szövegrész helyébe a „Biztosítási Szerződés” szöveg, valamint az „okkal feltételezheti, hogy” szövegrész helyébe az „okkal feltételezi, hogy” szöveg,

24. az 1. melléklet VIII.A.3. pontjában a „Letétkezelő intézmény” szövegrész helyébe a „Letétkezelő Intézmény” szöveg,

25. az 1. melléklet VIII.A.6.1. pontjában a „rövidebb időszak alatt keletkező teljes bruttó bevételének” szövegrész helyébe a „rövidebb időszak alatt keletkező bruttó bevételének” szöveg,

26. az 1. melléklet VIII.A.6.2. pontjában a „Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD)” szövegrész helyébe a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)” szöveg,

27. az 1. melléklet VIII.A.7. pontjában a „Biztosítási szerződésben” szövegrész helyébe a „Biztosítási Szerződésben” szöveg,

28. az 1. melléklet VIII.B.2. a) pontjában a „minden olyan személy, ügynökség, hivatal, iroda,” szövegrész helyébe a „minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda” szöveg,

29. az 1. melléklet VIII.B.5. cd) pontjában az „évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak” szövegrész helyébe az „évente nem haladja meg az 50 000 USD-nak” szöveg,

30. az 1. melléklet VIII.C.17. a) pont ac) alpontjában az „a magyar állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,

31. az 1. melléklet VIII.C.17. e) pont eb) alpont eba) alpontjában az „az ingatlan vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,

32. az 1. melléklet VIII.C.17. e) pont eb) alpont ebb) alpontjában az „az ingatlan vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,

33. az 1. melléklet VIII.C.17. e) pont eb) alpont ebc) alpontjában az „az ingatlan vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,

34. az 1. melléklet VIII.D.5. pontjában a „Bizalmi vagyonkezelés” szövegrész helyébe a „Bizalmi vagyonkezelési szerződés” szöveg,

35. az 1. melléklet VIII.D.5. pontjában az „Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport” szövegrész helyébe az „Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoport” szöveg,

36. a 2. melléklet 5. pontjában a „tényleges irányításának a helye” szövegrész helyébe a „tényleges üzletvezetésének helye” szöveg,

37. a 2. melléklet 6. pontjában az „állítása” szövegrész helyébe a „nyilatkozata” szöveg lép.

26. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének elmaradásáról

217. § Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 13. §-a.

27. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve hatálybalépésének elmaradásáról

218. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.)

1. 28. § (6) bekezdésének a Katv. 2. § 23. pontját megállapító rendelkezése az „a 2016. év nyitó” szövegrész helyett az „a 2017. év nyitó” szöveggel;

2. 32. §-ának a Katv. 20. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkentheti a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)–(5) bekezdés szerint” szövegrész helyett a „negatív, ez az összeg a következő adóévekben – a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – csökkenti a (3)–(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)–(5) bekezdés szerint” szöveggel;

3. 32. §-ában a Katv. 20. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése az „adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben –, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)–(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó” szövegrész helyett az „adóévi kifizetések összegéig, a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)–(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját – függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó” szöveggel;

4. 33. §-ának a Katv. 23. § (2) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezése a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és” szövegrész helyett a „20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és” szöveggel;

5. 34. § (2) bekezdésének a Katv. 28. § (4b) bekezdését megállapító rendelkezése az „alanya – a keletkezést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szövegrész helyett az „alanya – a visszatérést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként” szöveggel;

6. 55. §-ában a Tao. törvény 30/D. §-át megállapító rendelkezése a „7. § (26), (27) és (28) bekezdése” szövegrész helyett a „7. § (26)–(29) bekezdése” szöveggel;

7. 106. § (2) bekezdésének a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 22. pontját megállapító rendelkezése az „a jövedéki adóról szóló törvény” szövegrész helyett az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló – 2016. december 31-én hatályos – 2003. évi CXXVII. törvény” szöveggel;

8. 107. § (2) bekezdésének a Neta tv. 2. § i) pontját megállapító rendelkezése az „a Jöt. 133. § (1) bekezdés e)–i) pontja” szövegrész helyett az „a Jöt. 68. § (1) bekezdése” szöveggel;

9. 133. §-ában a Tbj. 56/K. § (1) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezés az „ami alapján a magyarországi munkavégzése” szövegrész helyett az „ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése” szöveggel

10. 6. mellékletben foglalt táblázat 52. sorában a „húsa, frissen,” szövegrész helyett a „húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen,” szöveggel

11. 6. mellékletben foglalt táblázat 52. sorában a „0207-ből” szövegrész helyett a „0207” szöveggel

lép hatályba.

219. § Nem lép hatályba a Módtv.

1. 9. § (3) bekezdése,

2. 27. § (2) bekezdés 3. pontja,

3. 41. § (3), (6)–(8), (12) bekezdése,

4. 84. §-a,

5. 92. § 7. pontja,

6. 93. § (2) bekezdés 3. és 5. pontja,

7. 98. §-a,

8. 122. § 3. pontja,

9. 156. § (2) bekezdése,

10. 1. melléklet 7. pontja,

11. 5. melléklet 1. pontja.

VIII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

28. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

220. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság a készpénzt határozattal foglalja le.”

221. § A Készpénztörvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, a vámhatóság köteles azt haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani és a hatóság visszajelzéséig az adat alapjául szolgáló készpénz teljes összegét visszatartani.”

222. § A Készpénztörvény a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) A bírság megfizetésére kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a bírság mérséklése érdekében, a bírságot tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül méltányossági kérelemmel élhet. A kérelmet a bírságot kiszabó vámhatóságnál kell benyújtani.

(2) A kérelemben ismertetni kell minden olyan tényt, adatot, okiratot, amely a be nem jelentett készpénz eredetét hitelt érdemlően igazolja. Hitelt érdemlő igazolásnak számít különösen

a) közokirat, vagy

b) teljes bizonyító erejű magánokirat.

(3) A magyar nyelvet nem ismerő kötelezett személy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései szerint kérheti a kérelmében ismertetett tény, adat, okirat vámhatóság általi elbírálását.

(4) Amennyiben a vámhatóság a kérelemnek helyt ad a kiszabott bírságösszeget 50%-al csökkenti és a kötelezett személy részére történő visszafizetéséről határozattal dönt. A visszafizetést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, az 5/A. § (1) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által a kérelemben megjelölt fizetési számlára teljesíti. A tranzakció illetéke a kötelezett személyt terheli.

(5) A bírság visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést, valamint az átváltásból és időmúlásból eredő árfolyamveszteség nem keletkeztet fizetési kötelezettséget a vámhatóság részéről.”

223. § A Készpénztörvény 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3/A. §-át, 4. § (3) bekezdését és az 5/B. §-át a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

224. § A Készpénztörvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes szabályait, a lefoglalt, visszatartott, és ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz kezelésére, letétbe helyezésére és őrzésére vonatkozó részletes szabályokat, a bírság kiszabására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”

225. § A Készpénztörvény 5/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „összeg 40%-ának,” szövegrész helyébe az „összeg 30%-ának,” szöveg lép.

29. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

226. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság vezetője feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.”

227. § A NAV tv. 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A NAV személyi állománya)

„e) tisztjelöltekből”

(áll.)

228. § A NAV tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja , 4–12. §-a, 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 82/C. §-a, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–116. §-a, 117. § (1)–(5) bekezdése, 118–122. §-a, 124–125. §-a, 128–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá az (1) bekezdés utolsó mondata, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174/A. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 289. § (2a) bekezdése, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4)–(5) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, 365. § (2) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.”

229. § A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Kormánytisztviselő pénzügyi nyomozóként csak kivételesen indokolt esetben – az állami adó- és vámhatóság vezetője által adott engedély alapján – foglalkoztatható.”

230. § (1) A NAV tv. 17/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Hszt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez hivatásos munkakör betöltésére vezényelt pénzügyőr illetményére és illetmény jellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a fegyelmi felelősségre vonásra, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni.”

(2) A NAV tv. 17/B. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A Hszt. 165. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 165. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag akkor kell kifizetni, ha a büntetőeljárás felmentéssel zárul.”

(3) A NAV tv. 17/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A Hszt. 168. § (1) bekezdése alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az időpótlék, a közszolgálati pótlék és az idegennyelv-tudási pótlék.”

231. § A NAV tv. 17/B. §-a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A Hszt. 126. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult, ha hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-je előtt a NAV-nál fennállt.”

232. § A NAV tv. 17/C. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hszt. 82/B. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr részére az (1a) bekezdésében meghatározott eljárásrend megfelelő alkalmazásával kell felajánlható hivatásos vagy nem hivatásos munkakört keresni.

(5) A Hszt. 82/D. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állami adó- és vámhatóság vezetője az egészségügyi, a humánigazgatási szakterület, valamint a hivatásos állományú tagok érdekképviseletét ellátó szervek képviselőiből álló bizottságot hoz létre, amely bizottság a döntését az ügy átvételét követő tizenöt napon belül hozza meg.

(6) A Hszt. 82/D. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV vezetője az (5) bekezdés szerinti bizottság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt.

(7) A Hszt. 82/H. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell.

(8) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatban meghozott döntéssel szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül szolgálati panaszt lehet benyújtani.”

233. § A NAV tv. 17/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 30 napot meghaladó vezénylés esetén a pénzügyőr a vezénylés ideje alatt ellátott munkaköri feladatoknak megfelelő közszolgálati pótlékra jogosult a vezénylés idejére.”

234. § A NAV tv. 17/M. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A fegyelmi jogkör gyakorlásába a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonható.”

235. § A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]

„c) a kormánytisztviselő, ügykezelő munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor, továbbá a pénzügyőr szolgálatteljesítési helyének az adott NAV szerven belüli módosításakor,”

236. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan magasabb besorolású vagy magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre, illetve magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.”

237. § A NAV tv. 19/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A jogelőd szervek, valamint a NAV vezetői munkaköreinek és vezetői beosztásainak a 3. számú melléklet szerinti vezetői munkakörökkel történő megfeleltetését a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.”

238. § A NAV tv. 20/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, időpótlékból és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – közszolgálati pótlékból, valamint egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.”

239. § A NAV tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, az előzetes letartóztatásnak, a lakhelyelhagyási tilalomnak, az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az időtartama, illetve az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.”

240. § A NAV tv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szempontjából állásból történő felfüggesztésnek kell tekinteni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezései alapján végrehajtott beosztásból felfüggesztést is.”

241. § A NAV tv. 23. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a munkakörével járó többletkötelezettségek vagy -terhelés, továbbá a kizárólag pénzügyőrrel betölthető munkakörben foglalkoztatott pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 0–650%-a közötti mértékben állapítja meg.”

242. § A NAV tv. 28/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28/C. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

(2) Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásából eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”

243. § A NAV tv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői alapilletmény

a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

b) 75%-ára jogosult a központi szervnél.

A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a besorolása szerinti illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.”

244. § A NAV tv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként – választása szerint – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.”

245. § A NAV tv. 32/Z. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtéríteni a munkáltató által előírt, nem a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által biztosított képzés költségeit, ha a képzés költségei meghaladják az állami adó- és vámhatóság vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

(6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett.”

246. § A NAV tv. 34/P. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját, volt tagját megillető elmaradt jövedelem mértékének megállapításakor az egészségkárosodási ellátást is figyelembe kell venni.”

247. § A NAV tv. 36/N. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez azzal, hogy a kérelemben vizeletvétel helyett vérvételre való kötelezés indítványozható. Ilyen esetben a vérvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.”

248. § A NAV tv. 36/N. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vérvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.”.

249. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;”

250. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„n) az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az egészségkárosodási ellátás számításának és folyósításának szabályait, továbbá az egészségkárosodási ellátásra jogosultakkal betölthető hivatásos és nem hivatásos munkakörök meghatározásának rendjét.”

251. § A NAV tv. 99/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr – amennyiben munkaköre nem változik – 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult. Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1. és 2017. január 1. között idegennyelv-tudási pótlékra vagy magasabb összegű időpótlékra szerzett jogosultságot, azt 2017. január 1-jei hatállyal meg kell állapítani.”

252. § A NAV tv. 99/M. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét követően más munkakörbe kerül kinevezésre, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására vagy visszavonására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. július 1-jei hatállyal került volna sor.”

253. § A NAV tv. 99/M. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Az (1)–(13) bekezdések alapján megállapított illetmény – a 17/D. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között csak abban az esetben módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2017. január 1-jét követően változik vagy fegyelmi büntetés végrehajtása miatt az illetményt módosítani kell.”

254. § A NAV tv. 99/M. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) E § alkalmazásában

a) korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás, 2016. június 30. után létrejött kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony esetében az az összeg, amire a kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. június 30-án fennálló jogviszony esetén a 99/C. § rendelkezései szerint jogosult lett volna,

b) hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek besorolása alapján – a 99/L. §-ban foglaltakra is figyelemmel – megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.”

255. § A NAV tv. 99/N. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti illetményre jogosult azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a 2017. december 31-én folyósított illetménye.”

256. § A NAV tv. 99/N. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018. január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell

a) az illetményalap összegének megváltozása,

b) a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,

c) magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,

d) 31/A. § szerinti címadományozás,

e) magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,

f) fizetési fokozatban történő előresorolás,

g) magasabb mértékű időpótlékra való jogosultság megszerzése, valamint

h) idegennyelv-tudási pótlék összegének megváltozása

esetén.”

257. § A NAV tv. a következő 99/O. §-sal egészül ki:

„99/O. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 17. § (2a) bekezdése a rendelkezés hatálybalépésekor kormányzati szolgálati jogviszonyban lévő pénzügyi nyomozók munkakörét és jogviszonyát nem érinti.”

258. § A NAV tv. 2. melléklete e törvény 8. melléklete szerint módosul.

259. § A NAV tv.

1. 15. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzügyőrökre” szövegrész helyett a „pénzügyőrökre és tisztjelöltekre” szöveg,

2. 17/B. § (3) bekezdésében a „20. §-nak” szövegrész helyébe a „20/A. § (1)–(3) bekezdésének” szöveg,

3. 17/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján” szövegrész helyébe a „pszichikai, fizikai vagy – a Hszt. 82/A. §-ban foglalt személyi kör kivételével – egészségi állapota alapján” szöveg,

4. 19/H. §-ban a „20. § szerinti” szövegrész helyébe a „20/A. § szerinti” szöveg,

5. 19/I. § (1) bekezdésében a „vezetői munkakörben” szövegrész helyébe az „azonos vagy magasabb vezetői munkakörben” szöveg,

6. 19/J. § (2) bekezdésében a „20. §-ban” szövegrész helyébe a „20/A. § (1)–(3) bekezdésében” szöveg

lép.

260. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 17/D. § (6) bekezdése,

2. 20/C. § (6) bekezdése,

3. 32/Z. § (5a) bekezdése.

30. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása

261. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Vámkódex 5. cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személy a NAV felé az adószabályban meghatározott adatokon felül

a) benyújtja a nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e EORI számmal, és

b) bejelenti a nem magyar állampolgárságú személy úti okmányának típusát, számát, a kiállítás és a lejárat idejét, a kiállító hatóság illetőségét, elektronikus elérhetőségét.

(3) A gazdálkodó a NAV felé az adószabályban meghatározott adatokon felül

a) bejelenti az Unió területén letelepedett adózó esetén pénzforgalmi számla számait, és

b) benyújtja a nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e EORI számmal.

(4) A NAV kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(5) A NAV vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján EORI számot állapít meg a Vámkódex 9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben.”

(2) A Vtv. 6. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az FJA 6. cikk (2) bekezdésének kivételével – a (9) bekezdésre figyelemmel – valamennyi, gazdálkodónak nem minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.

(7) A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.

(8) Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.

(9) A vámhatóság az FJA 6. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel mellőzésének indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.”

262. § A Vtv. 11. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)

„s) a közlekedési hatóságot a Vámkódex 39. cikk e) pontja szerinti biztonsági és védelmi szabványokkal kapcsolatban a vámhatóság által lefolytatott eljárásának eredményéről a meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása céljából.”

263. § A Vtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél díjfizetés ellenében jogosult a NAV váminformatikai rendszerében levő, saját vámtevékenységéhez kapcsolódó forgalmi adatok lekérésére. A fizetendő díj mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.”

264. § A Vtv. a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

„9/A. A Vámkódex 29. cikkéhez

22/A. § E törvény vagy az uniós vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a vámhatóság által a Vámkódex 29. cikke szerinti eljárásokban a kérelemre indult eljárásokra meghatározott ügyintézési határidőket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.”

265. § A Vtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot csak akkor kell felszámítani, ha annak számított értéke meghaladja a 2000 forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.”

266. § A Vtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával fejeződik be. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel fejeződik be. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet küldésével fejeződik be.”

267. § A Vtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerinti, a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve – írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre, valamint annak megállapításait – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vámhatóság minden esetben jegyzőkönyvbe foglalja.”

268. § A Vtv. „15. A Vámkódex 48. cikkéhez” alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) A vámhatóság az áruátengedést követően végzett ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének vizsgálata céljából felülellenőrzést folytathat le, amely különösen az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeit veszélyeztető cselekmények feltárására irányul és nem terjed ki azokra az új személyi, tárgyi vagy tényállásbeli elemekre, amelyek az alapeljáráshoz képest megváltoztak és az alapügyben eljáró szerv még nem bírálta el.

(2) A felülellenőrzés tárgyköre az alapellenőrzés tárgyköréhez igazodik és kiterjedhet az ellenőrzött ügyfélnél egy adott időszakban lefolytatott valamennyi áru átengedését követően végzett ellenőrzésre is.

(3) A felülellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(4) A felülellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek a 40. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazni kell az alapellenőrzés megállapításaihoz képest feltárt eltéréseket.

(5) A felülellenőrzés az ellenőrzés befejezését követően határozatot hoz. Ha a felülellenőrzés alkalmával a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, képest eltérést állapít meg, és ez a vámtartozás és egyéb terhek fizetési kötelezettségét érinti, a felülellenőrzés a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot módosítja, határozat hiányában elsőfokú határozatot hoz.

(6) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozattal szemben a NAV-ot irányító miniszterhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A NAV-ot irányító miniszter másodfokú határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.”

269. § A Vtv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díjak és költségek késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti késedelmi kamatot csak akkor kell fizetni, ha annak számított értéke meghaladja a 2000 forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.”

270. § A Vtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott átváltási árfolyam tekintetében, ha az éves kiigazítás időpontjában a szóban forgó összegnek az átváltása a forintban kifejezett értéknek kevesebb, mint 5%-os változását eredményezi, az euróban meghatározott összeg forintban kifejezett értéke változatlan marad.”

271. § A Vtv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság által kiadott engedély a hatályba lépést követő egyéves időtartamra érvényes.”

272. § A Vtv. 24. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) Ha a Vámkódex 89. cikk (2) bekezdés 2. albekezdése alapján a biztosítékot kizárólag Magyarország területére kiterjedően nyújtják, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a biztosítéknak a behozatali vagy kiviteli vám mellett az egyéb terheket is fedeznie kell.

(2) Ha a biztosítékot nyújtó személy rendelkezik az e törvény szerinti általános forgalmi adó biztosítása alóli részleges vagy teljes mentességre jogosító engedéllyel, úgy ezen engedély fennállásáig az (1) bekezdés szerinti esetben az általános forgalmi adóra és az energiaadóra a mentesített összeg tekintetében nem kell biztosítékot nyújtania.”

273. § A Vtv. 26. alcíme helyébe a következő alcím lép és a VIII. Fejezet a következő 26/A. és 26/B. alcímmel egészül ki:

„26. A Vámkódex 92. cikkéhez

60. § A Vámkódex 92. cikk (1) bekezdése alapján a biztosítékot nyújtó személy

a) az ugyanezen cikk a) pontja szerinti biztosítékot hitelintézet által kiadott fedezetigazolással, vagy készpénz letétbe helyezésével,

b) az ugyanezen cikk b) pontja szerinti biztosítékot, mint kötelezettségvállalást a Ptk. szerinti garanciavállaló nyilatkozattal vagy készfizető kezesi szerződéssel teljesítheti.

60/A. § (1) A vámhatóság a 60. § a) pontja szerinti biztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint

a) az elkülönített számlán meghatározott összeg a vám és egyéb terhek kiegyenlítésére rendelkezésére áll,

b) az állami adó- és vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti, és

c) a kibocsátó hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság rendelkezhet.

(2) A vámhatóság biztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a vámhatóság kezelésében lévő vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. Az elfogadásról a vámhatóság az ügyfelet haladéktalanul értesíti. A készpénz formájában nyújtott biztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.

(3) Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, a közölt vámot és egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.

60/B. § (1) A 60. § b) pontja szerinti garanciavállaló nyilatkozatra és a készfizető kezesi szerződésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az uniós vámjogszabályok másként nem rendelkeznek.

(2) A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a készfizető kezesi szerződés a jogosult aláírása nélkül, kizárólag a kötelezettségvállaló által aláírva is érvényes. A készfizető kezesi szerződés a vámhatóság jóváhagyásával válik hatályossá.

(3) Biztosítékként azt az eredeti garanciavállaló nyilatkozatot kell elfogadni, amely az uniós vámjogszabályok vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza

a) a kötelezettségvállaló nevét, székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát,

b) a kötelezettségvállalást kérő, mint megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét, és EORI számát,

c) a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét, adószámát vagy adóazonosító jelét és EORI számát,

d) a kötelezettségvállalás összegét – számmal és betűvel – és devizanemét,

e) a kötelezettségvállalás érvényességi idejére vonatkozó esetleges hivatkozást,

f) a kötelezettségvállaló vállalását arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásos felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a követelt összegeket,

g) a kötelezettségvállalás kezdő időpontjára vonatkozó hivatkozást,

h) azt a rendelkezést, hogy a kötelezettségvállaló által az adott garanciavállaló nyilatkozat kapcsán teljesített kifizetések összegével a kötelezettségvállalás összege csökken,

i) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését.

(4) Biztosítékként azt az eredeti készfizető kezesi szerződést kell elfogadni, amely a (3) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza még

a) azokat a kezességgel biztosított kötelezettségből eredő, adott vámügyi művelet elintézése vagy lezárása kapcsán a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül megtehető kifogásokat, amelyekre a kezes a jogosulttal szemben hivatkozhat, és

b) az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidő hosszabbítására vonatkozó lehetőséget az ahhoz kapcsolódó esetleges kamat és költségfizetési következményekkel.

(5) A kedvezményezett vámhatóság a garanciavállaló nyilatkozat vagy készfizető kezesi szerződés jóváhagyásáról haladéktalanul tájékoztatja a kötelezettségvállalót.

(6) A VA 151. cikk (3) bekezdés esetén a kötelezettségvállaló tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a (6) bekezdés szerinti kedvezményezett vámhatóságot.

(7) A kötelezettségvállaló helytállási kötelezettséghez kapcsolódó, a kedvezményezett vámhatóság általi igénybejelentés esetén az az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalást kérő azonosító adatait – név, cím, adószám vagy adóazonosító jel, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a fizetési kötelezettséggel érintett határozat számát és a vámügyi művelet típusát.

(8) A külföldi hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság által kiállított kötelezettségvállalás esetén a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

26/A. A Vámkódex 94. cikkéhez

61. § (1) Ha a Vámkódex 94. cikk (1) bekezdés szerinti vámhatósági jóváhagyás szükséges, akkor a vám és egyéb terhekre vonatkozó, egyetlen műveletre kiterjedő biztosítéknyújtásra a jóváhagyást engedély formájában (kötelezettségvállalási engedély) a vámhatóság annak a kérelmezőnek adja ki, aki

a) nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás és kényszertörlési eljárás alatt,

b) biztosítékot nyújt garanciavállaló nyilatkozat vagy készpénz formájában, és

c) kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles cégaláírási nyilatkozatát (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni – a nyújtott biztosítékkal összhangban – a kötelezettségvállalással összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint szükség esetén engedély érvényességi idejét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély esetén a Vámkódex 22–28. cikkének, az FJA 11–18. cikkének és a VA 10–15. cikkének kérelem alapján hozott határozatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni.

26/B. A Vámkódex 95. cikkéhez

61/A. § Az FJA 84. cikk (3) bekezdés k) és l) pontokban meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha kérelmező a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény szerinti állami fenntartású muzeális intézmény és a kérelem kizárólag árutovábbítási eljárásra vonatkozik.”

274. § A Vtv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől.”

275. § A Vtv. 68. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetését az adós – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – igazolja.

(8) A vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl tartalmazniuk kell

a) a vámadós EORI számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b) a terhelendő számla számát,

c) az átvevő hitelintézet adatait,

d) a vámhatóság bevételi számlaszámát,

e) a fizetendő összeget,

f) a befizetés vagy terhelés dátumát,

g) a fizetési kötelezettséget közlő határozat számát, valamint

h) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.

(9) A vám és egyéb terhek megfizetését igazoló befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott adatot, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély – az ügyfél kérelmére – az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”

276. § A Vtv. 116. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, valamint a továbbképzéshez kapcsolódó kreditpont minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

277. § (1) A Vtv. 119. § (1) bekezdés 1–11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„1. a vámhatóság és a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó részletszabályokat,

2. az EORI nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat,

3. a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályokat,

4. az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának szempontjait,

5. a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat,

6. a díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályokat,

7. az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályokat,

8. az áruk származására vonatkozó részletes szabályokat,

9. a kötelezettségvállalási engedély alkalmazásának részletes szabályait,

10. a készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes szabályait,

11. a banki fedezetigazolás, garanciavállalói nyilatkozat és a készfizető kezesi szerződés részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 119. § (1) bekezdés 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„25. a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtását, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó részletes szabályokat és

26. a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

278. § (1) A Vtv. 121. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha az FJA 251. cikke alapján érvényességüket megtartó engedélyek tekintetében a 2016. május 1. és 2019. április 30. között tartó átmeneti időszakban kiegészítést vagy módosítást kérelmeznek és a vámhatóság a kiegészítés vagy módosítás tartalmának vizsgálatát követően azt állapítja meg, hogy a kérelemben foglaltak teljesítése jelentős módosításnak minősül az engedély által lefedett tevékenység egészére nézve, úgy a határozatlan érvényességi idejű engedélyeket – a VA 345. cikkre figyelemmel – újraértékeli, míg a határozott érvényességi idejű engedélyek esetében a kérelmet elutasítja.

(12) A (11) bekezdés szerinti jelentős módosításnak minősül, ha:

a) az engedély jogosultjának személyében olyan változás történik, amely EORI szám kiadásával jár,

b) a kérelemben foglaltak teljesítéséhez aránytalanul nagy adminisztratív intézkedést kell végeznie a vámhatóságnak,

c) a kiegészítő vagy módosító kérelemben foglaltak teljesítése az adott vámeljárás vagy művelet esetén a vámfelügyelet teljes felülvizsgálatát igényli, vagy

d) a Vámkódex 211. cikk (6) bekezdés szerinti gazdasági feltételek vizsgálata szükséges.

(13) Ha a (11) bekezdés szerinti átmeneti időszakban a határozott érvényességi idejű engedélyek érvényességi idejének meghosszabbításra vonatkozóan kérelmet terjesztenek elő, úgy azt az FJA. 251. cikk (1) bekezdés a) pontjára tekintettel elutasítja.”

(2) A Vtv. 121. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A 26. és 26/A. alcím hatályba lépése előtt kiadott bankgaranciák és biztosítói kötelezvények a lejáratukig vagy visszavonásukig, de legkésőbb 2019. április 30-ig érvényesek. Amennyiben e biztosítékok alapján az adott áruk 2019. április 30-át követően átmeneti megőrzésben vannak vagy vámeljárás alatt állnak, úgy a biztosíték nyújtására kötelezett köteles az e törvényben foglaltaknak megfelelően új biztosítékot nyújtani.”

279. § A Vtv.

a) 3. § 3. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvényben” szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében a „183 napot belföldön” szövegrész helyébe a „183 napot életvitelszerűen belföldön” szöveg,

c) 21. § (2) bekezdésében a „vámáru-nyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat” szöveg,

d) 25. § (1) bekezdésében a „vámhivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg,

e) 26. § (4) bekezdésében az „a 25. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 25. § (1) bekezdése” szöveg,

f) 26. § (4) bekezdésében a „maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását” szövegrész helyébe a „maga értesíti az ellenőrzést végző vámszervet, és kéri a jogsértéssel érintett vám-árunyilatkozat módosítását az ellenőrzés tárgykörét érintően” szöveg,

g) 51. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése” szöveg,

h) 55. § (2) bekezdésében a „vámárunyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat” szöveg,

i) 57. § (3) bekezdésében a „b)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–d) pontjában” szöveg,

j) 116. § (5) bekezdésében a „visszavonást megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó, 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét” szövegrész helyébe a „visszavonást megelőző továbbképzési időszakra vonatkozó 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét” szöveg,

k) 121. § (3) bekezdésében az „áruátengedést követő ellenőrzés alá vonható.” szövegrész helyébe az „áruátengedést követő ellenőrzés, illetve felülellenőrzés alá vonható.” szöveg,

l) 121. § (9) bekezdésében az „a 23. § (2) bekezdését és a 24. §-t” szövegrész helyébe az „a 23. § (1) és (2) bekezdését” szöveg

lép.

280. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 2. § (8) bekezdése,

b) 3. § 2. pontjában az „a regisztrációs adó,” szövegrész,

c) 7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az érintett személy vámellenőrzése alapján” szövegrész,

d) 21. § (3) bekezdése,

e) 33. § (6) bekezdése,

f) 40. § (1) bekezdésében a „tisztázott tényállásról szóló” szövegrész,

g) 49. alcíme,

h) 93. § (2) bekezdésében az „A kérelem tartalmi elemeit a miniszter rendeletben állapítja meg.” szövegrész,

i) 94. § (5) bekezdés c) pontja,

j) 119. § (1) bekezdés 22. pontja.

IX. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

31. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

281. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. egyéb szervezet:

a) az egyesület, az alapítvány,

b) a köztestület, a közalapítvány,

c) a lakásszövetkezet, a társasház,

d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,

e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,

g) a közös jogkezelő szervezet,

h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,

i) a víziközmű társulat,

j) az egyházi jogi személy,

k) a befektetési alap, az egyéb alapok,

l) a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,

m) a magánnyugdíjpénztár,

n) az önkéntes nyugdíjpénztár,

o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,

p) a közraktár, valamint

q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.”

282. § (1) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. fedezeti ügylet: olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy kizárólag a devizakockázat tekintetében olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételezi. A fedezeti ügylet lehet:

a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egészének vagy meghatározott részének piaci értékében (valós értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet;

b) cash-flow fedezeti ügylet: mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), előrejelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem jelenített, biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet;

c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet;”

(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdése a következő 10/a. és 10/b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10/a. fedezett ügylet: egy olyan eszköz, kötelezettség, biztos elkötelezettség, előrejelzett ügylet vagy külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés, amely a gazdálkodót a valós értékben vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak. Hasonló eszközöket vagy hasonló kötelezettségeket kizárólag akkor lehet összevonni és egy csoportként fedezni, ha az azonos csoportba tartozó egyedi eszközök és kötelezettségek osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett kockázatként megjelöltek;

10/b. megjelölt fedezeti kapcsolat: az 59/A–59/F. § szerinti valós értékelés alkalmazásától függetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdése szerint dokumentált, és az 59/E. § (3) bekezdésének megfelelő fedezeti kapcsolat;”

283. § (1) Az Szt. 3. § (9) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek

a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,

b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző,

c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,

d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.

Származékos ügyletnek minősül különösen a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor;”

(2) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 11/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„11/a. származékos ügylet zárása: a származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése;”

(3) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 12/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12/a. belső érték: az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamat swap ügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet;”

(4) Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 13/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13/a. biztos elkötelezettség: meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás;”

(5) Az Szt. 3. § (9) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„14. fedezeti hatékonyság: azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van.

Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekinthető – és így az 59/E. § (3) bekezdésének a fedezeti hatékonyság mérésére vonatkozó követelményét nem kell alkalmazni –, ha a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja).

A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni.”

284. § Az Szt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig;

b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)–b) és e) pont, valamint a 44. § (5) bekezdés a)–b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet lezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni;

d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell megszüntetni;

e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.

(6) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot, amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint számolják el. A hitelfelvételhez kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.”

285. § Az Szt. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

a) a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig;

b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

c) a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)–b) és e) pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)–b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdés 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett ügylet várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve – a d) pontban foglaltak kivételével –, ha az ügyletet lezárják;

d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell megszüntetni;

e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

(6) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.”

286. § Az Szt. 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.”

287. § (1) Az Szt. 59/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor – a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történő felvételt követően –, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes

a) valós értéken vagy belső értéken kell értékelni a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket,

b) valós értéken kell értékelni a származékos ügyletnek nem minősülő kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat,

c) valós értéken lehet értékelni az értékesíthető pénzügyi eszközöket.

A pénzügyi instrumentumok valós értékükön csak akkor értékelhetők, ha azok valós értéke megbízható módon meghatározható.”

(2) Az Szt. 59/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:)

„f) a nem pénzügyi eszközre vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, ha az nem minősül származékos ügyletnek,”

288. § (1) Az Szt. 59/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A származékos ügyletnek nem minősülő határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés, az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni.”

(2) Az Szt. 59/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A valós értéken történő értékelés esetén a 32. § (5) bekezdés és a 44. § (5) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás nem mutatható ki.”

289. § (1) Az Szt. 59/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet cash-flow fedezeti ügyletként csak a devizaárfolyam-változásból bekövetkező változás miatt fennálló kockázat tekintetében jelölhető meg. A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet minden egyéb esetben csak valós érték fedezeti ügyletként jelölhető meg.”

(2) Az Szt. 59/E. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet esetén, ha

a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának),

b) a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben az ügyletet a továbbiakban kereskedési célú ügyletként kell elszámolni.

(12) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni az előrejelzett ügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha:

a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának). Ebben az esetben el kell számolni a cash-flow fedezeti ügylet zárását a (4) bekezdésben és az 59/D. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a (10) bekezdésben és a 47. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;

b) a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben a jövőre nézve az ügyletet kereskedési célú ügyletként kell elszámolni, azonban az ügylet zárását az a) pontnak megfelelően kell elszámolni;

c) az előrejelzett ügylet bekövetkezése már nem várható. Ebben az esetben a kapcsolódó értékelési különbözetet az 59/D. § (9) bekezdés c) pontjának megfelelően meg kell szüntetni, majd az ügyletet kereskedési célú ügyletként át kell értékelni az 59/A. § (6) bekezdés szerinti értékre, és a továbbiakban kereskedési célú ügyletként kell elszámolni.”

290. § Az Szt. 60. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerült ügyletek elszámolására, értékelésére az (1)–(10) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.”

291. § Az Szt. 81. § (2) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„o) a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét;

p) a térítés nélkül átadott eszközök – a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével – nyilvántartás szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.”

292. § (1) Az Szt. 84. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:]

„f) kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést:

fa) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, az ügylet realizált nyereségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;

fb) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó kamatkülönbözet 32. § (5) bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;

fc) piaci érték (valós érték) fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;

fd) cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét;”

(2) Az Szt. 84. § (7) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)

„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű – különbözet teljes összegét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;

k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem kamatfedezeti célú, egyéb piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét és annak megszüntetését;”

293. § (1) Az Szt. 85. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:]

„c) a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;”

(2) Az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:]

„e) kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést:

ea) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swap ügyletek realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;

eb) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatkülönbözet 44. § (5) bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;

ec) kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;

ed) cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét;”

(3) Az Szt. 85. § (3) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – veszteségjellegű – különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;

k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét és annak megszüntetését;”

294. § Az Szt. 114/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a gazdálkodó az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet e törvény szerint részesedésként mutatna ki, a (4) és (5) bekezdés alkalmazása során, az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeiből levezetett saját tőke elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha az ilyen közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésére nem tért volna át.”

295. § Az Szt. 114/C. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az a jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza, azzal, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti, valamint a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel vizsgálata esetükben nem alkalmazandó.

(9) Az a gazdálkodó, amelynek értékpapírjai kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, az engedély megszerzését követő üzleti évtől köteles a 9/A. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelni. Ezen gazdálkodó a (4) és (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig teljesíti.”

296. § Az Szt. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.”

297. § Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

298. § Az Szt. 177. §-a a következő (62)–(64) bekezdéssel egészül ki:

„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(9) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(63) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7) bekezdését, 32. § (5)–(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c) pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)–(8) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(64) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő 2017. üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépését megelőzően – a korábbi szabályoknak megfelelően – bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016. december 15-ig visszavonhatja.”

299. § Az Szt.

1. 3. § (9) bekezdés 1. pont b) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket” szövegrész helyébe a „származékos ügyleteket” szöveg;

2. 3. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket” szövegrész helyébe a „származékos ügyleteket” szöveg;

3. 29. § (7) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében a „határidős és opciós” szövegrészek helyébe a „származékos” szöveg;

4. 59/B. § (6) bekezdésében, 84. § (5) bekezdés g) pontjában, 85. § (2) bekezdés f) pontjában a „kamat-swap” szövegrészek helyébe a „kamat swap” szöveg;

5. 59/D. § (1) bekezdésében a „határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;

6. 59/E. § (1) bekezdésében az „az ügylet megkötésekor” szövegrész helyébe az „a fedezeti kapcsolat megjelölésekor” szöveg;

7. 59/E. § (4) bekezdésében az „a (6) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe az „a 47. § (11) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg;

8. 90. § (4) bekezdés a) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős részének” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;

9. 90. § (4) bekezdés c) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;

10. 114/C. § (4) és (5) bekezdésében a „90 nappal” szövegrészek helyébe a „30 nappal” szöveg;

11. 114/C. § (7) bekezdésében az „éves beszámolót készítő” szövegrész helyébe az „éves beszámolót áttérés alapján készítő” szöveg;

12. 141. § (3) bekezdésében a „letétbe helyezni” szövegrész helyébe az „az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni” szöveg

lép.

300. § Hatályát veszti az Szt.

1. 59/E. § (6) bekezdése,

2. 84. § (7) bekezdés f) pontjában és 85. § (3) bekezdés f) pontjában a „befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és” szövegrész,

3. 84. § (7) bekezdés s) pontjában, 85. § (3) bekezdés s) pontjában a „(lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése)” szövegrész,

4. 90. § (4) bekezdés a) és c) pontjában az „elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet,” szövegrész,

5. 114/C. § (4) bekezdésében a „, valamint a Központi Statisztikai Hivatal” szövegrész.

32. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

301. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)

„a) a kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításért, valamint a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törléséért,”

(indított kamarai hatósági eljárásért.)

302. § A Kkt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)

„c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”

303. § A Kkt. 52. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha)

„f) a Magyar Nemzeti Bank a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási tevékenységről szóló törvény illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján a minősítés visszavonását kezdeményezte.”

304. § A Kkt. 91. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból törölni kell azt,

a) aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,

b) akinek a vonatkozásában az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési idejének 89. §-ban meghatározott időtartama eredménytelenül eltelt.

(4) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból való törlés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”

305. § A Kkt. 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara felvételi bizottsága)

„c) első fokon dönt a gazdálkodó szervezetek (szervezetek) nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartásból való törlésről,”

306. § A Kkt.

a) 2. § 13. és 14. pontjában az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe az „e törvény alapján” szöveg,

b) 30. § (1) bekezdés d) pontjában a „közfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának” szöveg,

c) 42. § (1) bekezdésében a „41. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „41. § (3) bekezdés” szöveg,

d) 48. § (5) bekezdésében a „Minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

e) 91. § (2) bekezdés d) pontjában, 98. § (1) bekezdés b) pontjában, 101/A. § (1) és (2) bekezdésében a „12. §” szövegrész helyébe a „9/H. §” szöveg,

f) 165. § (4) bekezdésében, 166. § (3) bekezdésében, 167. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 170. § (5) bekezdésében, 171. §-ában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

g) 166. § (2) bekezdésében, 167. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzést” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,

h) 170. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzésről” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzésről” szöveg,

i) 172. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg,

j) 173. §-ában a „minőségellenőrzések” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzések” szöveg

lép.

33. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása

307. § Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által – a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás, amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.””

X. FEJEZET

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK

34. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása

308. § A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény 3. §-ában kihirdetett Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás 2. cikk 2. a) (5) (B) pontjának hivatalos magyar nyelvű fordításában az „az ingatlaneladásból” szövegrész helyébe a „a vagyoneladásból” szöveg lép.

35. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

309. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

XI. FEJEZET

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA

36. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

310. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a miniszter, az egyéb, szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó két vagy többoldalú szerződés esetén a miniszter vagy az állami adó- és vámhivatal vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”

311. § Az Szjtv. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásokra tekintettel az ügyfél a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat és ezt az állami adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az állami adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél, vagy annak képviselője az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az ügyfél képviselője jelenti be, az állami adóhatóság a bejelentésről az ügyfelet írásban értesíti. Az ügyfél az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adóhatósággal szemben az állami adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.”

312. § (1) Az Szjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az állami adóhatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az állami adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az állami adóhatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.”

(2) Az Szjtv. 36. §-a a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, az állami adóhatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.

(3b) Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá az állami adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.

(3c) Az állami adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az állami adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(3d) Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.

(3e) Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, az állami adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.”

313. § Az Szjtv. 36/F. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság elkobozhatja azt a dolgot]

„d) amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben található”

314. § Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Nemzetközi közigazgatási együttműködés

36/L. § (1) Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) végrehajtása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nemzetközi jogsegélyről szóló rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Megállapodás végrehajtása során a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket az állami adóhatóság útján is teljesítheti.

(3) A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság) megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés teljesítése

a) a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti vagy veszélyezteti, vagy

b) a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben eredményre.

(4) A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon lehetővé teszi.

(5) A Megállapodás végrehajtása során

a) a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,

b) a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor.

(6) A megkeresés teljesítéséért – a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel – a magyar hatóság az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3) bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.”

315. § Az Szjtv.

a) 12. § (5) bekezdésében az „elkövetéstől” szövegrész helyébe az „elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől” szöveg,

b) 36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „játékkaszinó üzemeltetése” szövegrész helyébe a „játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése” szöveg

c) 37. § 18. pontjában a „szerencsejáték – ideértve a távszerencsejátékot is –” szövegrész helyébe a „szerencsejáték,” szöveg

lép.

316. § Hatályát veszti az Szjtv.

a) 13. § (5) bekezdésében a „, vita esetén” szövegrész,

b) 34. § (2) bekezdése.

XII. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

37. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

317. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. § e) pontjának ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett]

„ea) az 5. § ab) alpontja szerint, az év 1–6. és 9–12. hónapjában legalább – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított – 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és”

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való megfelelés

318. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, 2. § (2) bekezdése, 3–6. §, 7. § (2)–(3) bekezdése, 8. §, 13. § 1–3. pontja, 7–8. pontja, 11–12. pontja, 18–19. pontja, 23–30. pont, 14–18. §, 20. §, 21. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(11) bekezdése, 22. §, 24. §, 26–28. §, 30. § (3) bekezdése, 32. §, 33. § 2. és 3. pontja, 34. § 1–8. pontja, 17. pontja, 35. §, 37. § 2. pontja, 39. §, 41. §, 43. §, 47. §, 49. §, 53. §, 55–58. §, 59. § 2–5. pontja, 61–76. §, 78. §, 102–136. §, 137. § (1) bekezdése, 138–142. §, 145. § 1–4. pontja, 6–8. pontja, 146–149. §, 150. § 2–3. pontja, 151. § (1) bekezdése, 152. §, 154. §, 155. §, 157. § 1–2. pontja, 158–166. §, 168. §, 170. §, 172–186. §, 188. §, 189. §, 191. §, 195. §, 196. §, 198–200. §, 202–204. §, 205. § 1–6. pontja, 8–37. pontja, 206. § 1. pontja, 3–10. pontja, 207–216. §, 220–272. §, 274–277. §, 278. § (1) bekezdése, 279–295. §, 299. § 1–9. pontja, 11–12. pontja, 300. § 1–4. pontja, 309. §, 317. §, 1. melléklet 1., 2., 5., 6., 8. pontjai és a 3–9. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § 20. pontja, 137. § (2) bekezdése, 145. § 5. pontja 2017. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 206. § 2. pontja 2017. június 30-án lép hatályba.

(5) A 187. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 205. § 7. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

319. § A 207. §, 209. §, 210. §, 213. §, 214. § az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

320. § A 315. § c) pontjában foglaltaknak tartalmilag megfelelő normaszöveg tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése a 2015/470/HU sz. műszaki notifikációs eljárásban megtörtént.

1. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.11. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő f) alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„f) a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”

(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.11. a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

a) belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,

b) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy

c) a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

kerül sor.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.34. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.34. a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a FINA-tisztségviselők, a versenybírók részére kifizetett juttatás (különösen: a napidíj, valamint a szállás- és utazási költségek megtérítése), a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA-tisztségviselők, versenybírók, szervezőbizottsági tisztségviselők, a sportolók és önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások.”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.19. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„b) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;”

7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően

ca) egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,

cb) három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

d) együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.”

8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.8. alponttal egészül ki:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)

„9.8. Az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok

9.8.1. Adómentes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő föld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.

9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”

2. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető]

„b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél, valamint a közfeladatot ellátó víziközmű-szolgáltató által vagyonkezelési jogviszony keretében üzemeltetett és az alaptevékenység ellátásához szükséges tárgyi eszközöknél,”

2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5/b. pontjában a „3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti” szöveg lép.

3. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. A Tao. törvény 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK alcíme alatti táblázata helyébe a következő táblázat lép:

Az építmény jellege	Leírási kulcs %
Ipari építmény	2,0
Mezőgazdasági építmény	3,0
ebből: önálló támrendszer	15,0
Melioráció	10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út	5,0
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is	4,0
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)	7,0
Vízi építmény	2,0
Híd	4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is	8,0
Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték	6,0
Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáztávvezeték, termálkút	10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték	25,0
Egyéb, minden más vezeték	3,0
ebből: víziközmű-vezeték	2,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével)	1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás	6,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény	15,0
Minden egyéb építmény	2,0

2. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]

„5. A HR 8469, 8470, 8472 vtsz.-ok.”

3. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]

„6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok.”

4. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]

„8. A HR 8418 80 vsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.”

5. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]

„12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018–9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.”

6. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme c) pontjában az „a)–b) pontban” szövegrész helyébe az „a)–b) pontban és d)–e) pontban” szöveg lép.

7. A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d) 10%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Hulladék ágazat gépei, berendezései, felszerelései, járművei.

e) 7%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti víziközmű alkotórészét, tartozékát képező gépek, berendezések, felszerelések, a Vksztv.-ben meghatározott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek kivételével.”

4. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) része a következő 3. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„3. az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) összege, a 22/F. § szerinti adókedvezmény érvényesítése esetén;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;”

5. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

Az Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. Az éves adóbevallás határidői)

„b) a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, – ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető magánszemélyt is – ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett

az adóévet követő év május 20-áig,”

(kell bevallást benyújtani.)

6. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklete a következő T) ponttal egészül ki:

„T) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a tárgyévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat tartalmáról.”

7. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. Az Aktv. 1. melléklet III.C.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.”

2. Az Aktv. 1. melléklet III.D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„D. A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be a Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák és Meglévő Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell lezárni.”

3. Az Aktv. 1. melléklet V.A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A. Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák

A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie a 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.”

4. Az Aktv. 1. melléklet V.B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„B. Átvilágítandó Jogalanyi Számlák

A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.”

5. Az Aktv. 1. melléklet V.D.2. pontja a) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:]

„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”

6. Az Aktv. 1. mellékletének V.E. pontja az alábbi 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell elvégezni.”

7. Az Aktv. 1. melléklet V.E.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.”

8. Az Aktv. 1. melléklet VI.2.a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:]

„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”

9. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.B.1. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap valamennyi Jelentendő Számlája tekintetében.”

10. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.9. pontja a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla;”

11. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés adóévének 1. napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő Számlának.”

12. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.”

13. Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó napján, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján vagy azt követően bármely adóév utolsó napján meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.”

8. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

„2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

1.	vezetői munkakör	fizetési fokozat	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	területi szerv	központi szerv
2.	Főigazgató				tábornok
3.	Szakfőigazgató, főigazgató-helyettes				tábornok vagy ezredes
4.	Igazgató	1.	0–5	alezredes
		2.	5–10	alezredes/ezredes
		3.	10–	alezredes/ezredes
5.	Igazgató-helyettes	1.	0–5	alezredes
		2.	5–10	alezredes
		3.	10–	alezredes/ezredes
6.	Főosztályvezető	1.	0–5	alezredes	alezredes/ezredes
		2.	5–10	alezredes	alezredes/ezredes
		3.	10–	alezredes	ezredes/tábornok
7.	Főosztályvezető-helyettes	1.	0–5	őrnagy	alezredes
		2.	5–10	alezredes	alezredes/ezredes
		3.	10–	alezredes	alezredes/ezredes
8.	Osztályvezető	1.	0–5	őrnagy	őrnagy
		2.	5–10	őrnagy	alezredes
		3.	10–	alezredes	alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok (felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2.		A	B	C	D	E
3.	1	hadnagy
4.	2	hadnagy	hadnagy
5.	3	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados
6.	4	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
7.	5	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
8.	6	hadnagy	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
9.	7	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
10.	8	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
11.	9	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
12.	10	főhadnagy	százados	százados	őrnagy	alezredes
13.	11	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
14.	12	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
15.	13	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok (középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)

1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
2.		A	B	C	D
3.	1.	őrmester
4.	2.	őrmester	törzsőrmester	zászlós
5.	3.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
6.	4.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
7.	5.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
8.	6.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
9.	7.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	törzszászlós
10.	8.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
11.	9.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
12.	10.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
13.	11.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
14.	12.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
15.	13.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
”

9. melléklet a 2016. évi CXXV. törvényhez

1. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 1. pontot követően a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Andorra”

2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 11. pontot követően a következő 11a. ponttal egészül ki:

„11a. Brazília”

3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 30. pontot követően a következő 30a. ponttal egészül ki:

„30a. Grönland”

4. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 37. pontot követően a következő 37a. ponttal egészül ki:

„37a. Izrael”

5. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 41. pontot követően a következő 41a. ponttal egészül ki:

„41a. Kína”

6. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 43. pontot követően a következő 43a. ponttal egészül ki:

„43a. Kuvait”

7. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 48. pontot követően a következő 48a. ponttal egészül ki:

„48a. Malajzia”

8. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 53. pontot követően a következő 53a. ponttal egészül ki:

„53a. Monaco”

9. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 54. pontot követően a következő 54a. ponttal egészül ki:

„54a. Nauru”

10. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 58. pontot követően a következő 58a. ponttal egészül ki:

„58a. Orosz Föderáció”

11. A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 60. pontot követően a következő 60a. ponttal egészül ki:

„60a. Saint Kitts és Nevis”

---