A Kormány a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendeletet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap) finanszírozott kutatás-fejlesztési és innovációs programok és projektek értékelésére kell alkalmazni.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. ellenőrzés: a kutatás-fejlesztési és innovációs (a továbbiakban: KFI) programok és a KFI projektek megvalósításával kapcsolatos tevékenységek és eredmények jogszabályi és szerződési feltételeknek való szakmai, jogi, pénzügyi megfelelőségi vizsgálata (értékelés, monitoring, szabályosság vizsgálata);
2. előzetes (ex-ante) értékelés: a KFI program helyzetelemzésen alapuló célszerűségének és a célok eléréséhez felhasználni javasolt eszközök megfelelőségének vizsgálata;
3. utólagos (ex-post) értékelés: a KFI program végrehajtását és befejezését követő vizsgálat, amely kiterjed a források felhasználása szabályosságának, a KFI program és a végrehajtás módja eredményességének és hatékonyságának ellenőrzésére, a KFI program társadalmi-gazdasági és tudományos hatásainak elemzésére, valamint arra, hogy a KFI programban meghatározott célkitűzéseket sikerült-e elérni, teljesíteni;
4. folyamatos (on-going) értékelés: a KFI program megvalósítása során folyamatosan (általában 12 havonta) végzett vizsgálat, amely kiterjed a megvalósulás menetének, valamint az időközi eredmények és az elért célok nyomon követésére;
5. FTE: Full Time Equivalent (teljes munkaidő egyenérték) a statisztikai létszám adott időszakra vonatkozó mértékegysége. Egy FTE a statisztikai létszám, ha az adott projekt teljes időtartama alatt egy fő teljes munkaidőben a projekt megvalósítása érdekében volt foglalkoztatva;
6. indikátorok: A KFI program, illetve a KFI projekt kiírója által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő mutatók, amelyek az eredmény vagy a teljesülés
a) mennyiségi (db, fő, m, m2, m3, tonna, Ft, EUR, %),
b) minőségi (kategória, szint, célcsoportra, funkcióra, kompetenciára, helyre, témára utaló jelző),
c) vagy időbeni (állandó, időszakos, évi)
meghatározásra szolgálnak, típusa szerint lehet:
6.1. bemeneti (input) indikátor: olyan mutatószám, amely számszerűsítve rögzíti a projekt céljait megvalósítók által igénybe veendő eszközök kiindulási értékeit a program vagy projekt kezdetén a humán, infrastrukturális, és pénzügyi erőforrásokat illetően,
6.2. kimeneti (output) indikátor: olyan mutatószám, amely számszerűsíti a projekt keretében elvégzett tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. A kimeneti (output) indikátorok jellemzően számszerűsíthető értékeket mérnek (így különösen publikációk és szabadalmak száma, prototípusok és eljárások száma, képzések száma),
6.3. eredmény indikátor: a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkozó mutatószám, amely a közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújt információt. Az eredmény indikátor lehet pénzügyi (például a termelési költségek csökkenése) vagy nem pénzügyi mutató (a kiképzett emberek száma, új termékek, szolgáltatások),
6.4. hatás indikátor: a projekt olyan következményeire utaló mutatószám, amely jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkezik. A hatás bekövetkezése a projekten kívül álló tényezőtől is függhet (például munkahelyteremtés, profitnövekedés, tudományos eredmények idézettsége, felhasználása más eljárásokban);
7. időközi (mid-term) értékelés: a KFI program megvalósításának folyamata során (általában a futamidő közepén) végzett vizsgálat, amely célja a KFI program eredményeinek elemzése, annak megállapítása, hogy a KFI program lezárulásáig megvalósítható-e az elérni kívánt cél;
8. projekt: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 19. pontja szerinti projekt;
9. program: a KFItv. 3. § 13. pontja szerinti kutatás-fejlesztési és innovációs program;
10. monitoring: az értékeléssel összefüggő olyan folyamat, amelynek feladata az egyes KFI programok és KFI projektek szakmai és pénzügyi előrehaladásának rendszeres nyomon követése, vizsgálata, amely alapján javaslat fogalmazható meg a szükséges beavatkozásokra.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a KFItv. szerint kell értelmezni.
3. § Az értékelés általános célja a KFItv. szerinti kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer célszerűségének, hatékonyságának, versenyképességének és ellenőrizhetőségének a biztosítása.
4. § (1) Az értékelésnek a szakpolitikai döntéshozatal megalapozását kell szolgálnia (használhatóság elve).
(2) Valamennyi értékelés során vizsgálni kell a változtatás szükségességét. A KFI program módosítására irányuló javaslatnak az adatok elemzésével és értelmezésével igazolható módon kell alátámasztania a megvalósíthatóságot, illetve annak a megvalósítás tárgyi, személyi, intézményi feltételeire is ki kell térnie.
5. § (1) Az értékelést megbízható és ellenőrizhető adatok alapján kell végezni (tárgyilagosság elve).
(2) Az értékelés során felhasznált valamennyi adatnak, információnak visszakereshetőnek, dokumentáltnak kell lennie.
(3) Az értékelési szempontoknak logikusnak, indokoltnak, nyilvánosnak kell lenniük.
(4) Az értékelés következtetéseinek az értékelésben megjelenített és feldolgozott információkon kell alapulniuk és tárgyilagosnak kell lenniük.
6. § (1) Az értékelés megállapításaival kapcsolatban minél szélesebb körben kell tájékoztatást adni és gondoskodni kell arról, hogy a megállapítások, javaslatok hozzájárulhassanak a fejlesztések, a KFI program végrehajtása eredményességének javításához (hasznosulás elve).
(2) Az értékelési tevékenységen belül megfelelő kapacitást szükséges fordítani az értékelések megállapításainak megfelelő kommunikációjára, amely során az értékelésekből levezethető főbb szakpolitikai következtetéseket érthető, áttekinthető formában, megfelelő rendszerességgel kell bemutatni az érintettek számára.
7. § (1) Az értékelési folyamatban a lehetőségekhez képest valamennyi releváns információt fel kell használni (teljeskörűség elve).
(2) Az értékelésnek elő kell segítenie a döntések és a folyamatok tökéletesítését.
(3) A tárgyilagosság elvére figyelemmel információt kiszűrni, figyelmen kívül hagyni csak abban az esetben megengedett, ha az információ nem ellenőrizhető, a forrása nem dokumentálható, vagy ha az információ hasznosíthatósága nincs megfelelő arányban a megszerzés költségével.
(4) A teljeskörűség biztosítása érdekében az értékelés megtervezése során mindig figyelembe kell venni a vizsgálandó témát érintő, már lezárt hazai és nemzetközi KFI program értékelése eredményeit, tapasztalatait.
8. § Az értékelés megfelelő működése megköveteli az értékelési tevékenység függetlenségét, az érdekellentéttől való mentességét, a pártatlan és az elfogulatlan értékelést (függetlenség és hitelesség elve).
9. § (1) Az értékelőknek együtt kell működniük a KFI program felhívásainak kiírójával (partnerség elve).
(2) Az értékelés során megfogalmazott javaslatoknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jövőbeni KFI programok meghirdetése során azokat a KFI program felhívásainak kiírója hasznosítani tudja.
(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal), mint az értékelési feladatokat koordináló szervezet köteles az értékelési feladat hatékony ellátásához szükséges valamennyi információt biztosítani az értékelők részére.
10. § Az értékelési tevékenységnek javítania kell az állami működés átláthatóságát (nyilvánosság elve).
11. § (1) Az értékelés tervezésének és koordinálásának valós, strukturált és költséghatékony módszereken kell alapulnia (kivitelezhetőség elve).
(2) A kivitelezhetőség elvének érvényesülése érdekében a várható költségek és az elvárható hasznok aránya alapján kell meghatározni az értékelés során alkalmazandó eljárásokat.
12. § A jelen kormányrendelet szerinti értékelési feladatok koordinálását, a programértékelés és a projektértékelés módjának, eszközeinek, szempontjainak meghatározását, valamint az értékelés jóváhagyását az NKFI Hivatal mint az NKFI Alapért felelős szerv a KFItv. szerint létrehozott és működtetett szakterületi kollégiumok, Innovációs Testület és szakértői csoportok közreműködésével látja el.
13. § (1) Az NKFI Hivatal az értékelés hatékonyságának elősegítésére módszertani útmutatót és monitoring adatlapot dolgoz ki, amelyeket hozzáférhetővé tesz az értékelésben közreműködők számára.
(2) Az alkalmazandó értékelések eljárásrendjének és módszertanának részletes szabályait az NKFI Hivatal belső szabályzatban határozza meg.
(3) Nem lehet a KFI program értékelője az, aki a KFI program kialakításában részt vett.
(4) Nem lehet a KFI projekt értékelője az, aki a KFI projekt kialakításában és megvalósításában részt vett.
(5) Az értékelés során tekintettel kell lenni a KFI programok eltérő sajátosságaira.
14. § A KFI program- és projektértékelés során megfogalmazott javaslatok figyelembevételével a szükséges intézkedésekről az NKFI Hivatal elnöke dönt.
15. § Az NKFI Hivatal a KFI programhoz kapcsolódóan
a) programértékelési tervet készít az adott KFI program, az érintett ágazat és a tudományterület sajátosságainak figyelembevételével, valamint
b) a 4. melléklet figyelembevételével meghatározza a KFI program céljának és a cél elérésének ismérveit és indikátorait.
16. § A programértékelés
a) előzetes (ex-ante),
b) időközi (mid-term),
c) utólagos (ex-post), vagy
d) folyamatos (on-going)
értékelési mód szerint történhet.
17. § (1) A programértékelési terv részeként meg kell határozni a programértékelés során alkalmazandó, a 16. § szerinti értékelési módot és annak időbeli ütemezését.
(2) Folyamatos (on-going) értékelési mód alkalmazása esetén az értékelés időbeli ütemezését több értékelési szakasz kijelölésével (periodikusan) kell meghatározni.
18. § A 21–23. §-okban meghatározottak szerinti, valamint a KFI programok pályázati felhívásaira benyújtott és elfogadott projektjavaslatok alapján megvalósított KFI projektek értékeléséből álló utólagos (ex-post) értékelést minden KFI program tekintetében el kell végezni.
19. § Az NKFI Hivatal a programértékelést követő legfeljebb egy éven belül a honlapján történő közzététel útján gondoskodik a programértékelésből származó eredmények nyilvánosságra hozataláról.
20. § Az előzetes (ex-ante) értékelés időbeli ütemezését úgy kell meghatározni, hogy az a KFI program tervezési időszakában befejeződjön.
21. § Az előzetes (ex-ante) értékelés során a következőket kell vizsgálni:
a) a KFI program szükségessége,
b) ha a KFI programban meghatározott társadalmi és gazdasági célok számszerűsítve kerültek megállapításra, azok alapján a program teljesülése értékelhető-e,
c) a kijelölt célok társadalmilag és gazdaságilag megalapozottak-e,
d) a KFI program költségvetési forrása biztosított-e és nem veszélyezteti-e más KFI program megvalósulását,
e) a KFI program keretén belül benyújtásra kerülő projektek értékelésének, kiválasztásának tervezett módja megfelel-e a KFI program céljainak,
f) a támogatás módja, keretösszege és a projektre igénybe vehető támogatás összege megfelelő-e a KFI program megvalósításához.
22. § Amennyiben az értékelés azt állapítja meg, hogy a KFI program célja előreláthatóan nem fog teljesülni, vagy a nem teljesülés veszélye jelentős, az értékelés tapasztalatai alapján, az értékelés részeként javaslatot kell megfogalmazni a KFI program céljai elérése érdekében szükséges intézkedésekre.
23. § A programértékelés dokumentuma a következő részekből áll:
a) az adott KFI program 4. melléklet figyelembevételével meghatározott céljának és a cél elérése ismérveinek és indikátorainak összegző bemutatása,
b) a 21. § szerinti vizsgálat megállapításainak, valamint a megállapításokból levonható következtetéseknek és az azokat megalapozó hiteles adatoknak a bemutatása,
c) a b) pont szerinti megállapítások és következtetések részletes indoklása,
d) a KFI program várható hatásainak, eredményeinek előrejelzése,
e) ajánlás a meghirdetésre kerülő KFI programokra vonatkozóan.
24. § Az utólagos (ex-post) értékelés során a következőket kell megvizsgálni:
a) a KFI program kiírásakor meghatározott társadalmi és gazdasági célok elérése;
b) a tervezés és előkészítés folyamata;
c) a KFI program megvalósulása;
d) a kimeneti eredmények;
e) a költséghatékonyság.
25. § A KFI programok utólagos (ex-post) értékelése során a következő értékelési szempontokat kell figyelembe venni:
a) az adott KFI program hogyan működött a hazai tudományos, társadalmi, politikai és gazdasági környezetben (tartalmi értékelés),
b) az adott KFI program megfelelt-e a meghirdetéskor megfogalmazott igényeknek (formai értékelés),
c) a megvalósult KFI program végrehajtásának és működésének megfelelőségét (folyamatértékelés),
d) az adott KFI program tudományos, társadalmi és gazdasági eredményeit és hatásait (eredmény- és hatásértékelés), a lehetséges pozitív és a lehetséges negatív változások, valamint a rövid, a közepes és a hosszú távú hatások vizsgálatával,
e) a KFI program hatékonyságát és eredményességét elősegítő szempontok (teljesítményértékelés).
26. § A programértékelés dokumentuma a következő részekből áll:
a) az adott KFI program 4. melléklet figyelembevételével meghatározott céljainak és a cél elérése ismérveinek és indikátorainak összegző bemutatása,
b) a 24. § szerinti vizsgálat megállapításainak, valamint a megállapításokból levonható következtetéseknek és az azokat megalapozó hiteles adatoknak a bemutatása,
c) a 4. melléklet figyelembevételével meghatározott célok, ismérvek és indikátorok teljesülésével kapcsolatos megállapítások, valamint a megállapításokból levonható következtetések és az azokat megalapozó hiteles adatok bemutatása,
d) a b) és a c) pont szerinti megállapítások és következtetések részletes indoklása,
e) a programértékelés eredményét összegző megállapítások.
27. § A jelen alcím szerinti értékelés a végrehajtás alatt álló KFI program eredményeinek értékelésére terjed ki.
28. § Az értékelés során a 21–23. és a 24–26. §-okat értelemszerűen kell alkalmazni.
29. § Amennyiben az értékelés azt állapítja meg, hogy a KFI program célja előreláthatóan nem fog teljesülni vagy a nem teljesülés veszélye jelentős, az értékelés tapasztalatai alapján, az értékelés részeként javaslatot kell megfogalmazni a KFI program céljai elérése érdekében szükséges intézkedésekre.
30. § (1) A támogatói döntés előkészítése érdekében el kell végezni a projektjavaslatok értékelését.
(2) A projektjavaslatok értékelésének – a KFI program célkitűzéseinek és az 1. melléklet szerinti szempontok figyelembevételével kialakított – szempontrendszerét a KFI program pályázati kiírása határozza meg.
(3) A jelen alcím szerinti értékelésnek ki kell terjednie a projektjavaslat KFI szakmai tartalmi és költségtervi részének, valamint a projektvezető és a projekt megvalósításában közreműködők szakmai kompetenciájának, továbbá a projekt eredményességének, valamint a projekt céljának és jellegének megfelelő gazdasági és társadalmi hasznosulás vizsgálatára.
(4) Az értékelésre vonatkozó határidőket az NKFI Hivatal elnökének utasításában foglaltak figyelembevételével a támogatási szerződés határozza meg.
31. § (1) A támogatói döntést követően a folyamatos szakmai és pénzügyi ellenőrzés biztosítása érdekében a KFI program pályázati kiírásában meghatározott időszakonként és a projekt befejezésekor a kedvezményezettnek a KFI program pályázati kiírásában és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint szakmai és pénzügyi beszámolót kell benyújtania az NKFI Hivatal részére.
(2) A szakmai és pénzügyi beszámoló értékelésének szempontrendszerét a 2. mellékletben meghatározottak figyelembevételével a KFI program pályázati kiírása tartalmazza.
(3) A jelen szakasz szerinti értékelésnek ki kell terjednie a projekt szakmai előrehaladásának vizsgálatára és a tervezett munkatervi ütemezéssel való összhangjára, valamint a projekt megvalósítása során felmerült költségeknek a projekt céljához illeszkedő felhasználására és számviteli megfelelőségének vizsgálatára. Az értékelés kiterjedhet továbbá a projekt eredményének szellemitulajdon-védelmi oltalmáról való gondoskodás vizsgálatára, amennyiben a szellemitulajdon-védelmi oltalom az adott projektre értelmezhető.
32. § (1) Amennyiben a KFI program pályázati kiírása fenntartási kötelezettséget írt elő, a fenntartási kötelezettség a pályázati kiírásban meghatározottak szerint, de – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a projekt befejezését követő legfeljebb 5 évig terjedhet.
(2) A fenntartási kötelezettség alatt a kedvezményezettnek a KFI program pályázati kiírásában és a támogatási szerződésben meghatározottak szerinti időszakonként szakmai fenntartási és haladási beszámolót kell benyújtania az NKFI Hivatal részére.
(3) A szakmai fenntartási és haladási beszámoló értékelésének szempontrendszerét a 3. mellékletben meghatározottak figyelembevételével a KFI program pályázati kiírása tartalmazza.
33. § Az NKFI Hivatal a honlapján történő közzététel útján gondoskodik a projektértékelés eredményének az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a KFItv. rendelkezési szerinti nyilvánosságra hozataláról.
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
35. § E rendeletet a hatálybalépését követően megindított programértékelésekre, a hatálybalépését követően meghirdetett pályázati felhívásokra benyújtott projektjavaslatok értékelésére és az e pályázati felhívások alapján támogatott projektek értékelésére kell alkalmazni.
1. A kutatási/megvalósítási terv értékelése: értékelni kell a projekt KFI szakmai tartalmát, és azt, hogy a projekt sikeres megvalósítása hozzájárul-e az érintett szakterület, tudományág fejlődéséhez.
2. Időbeliség értékelése: vizsgálni kell, hogy a projekt megvalósítható-e a tervezett időben.
3. A projektvezető és a projekt megvalósításában közreműködők alkalmassága: a projektvezető és a projekt megvalósításában közreműködők szakmai eredményeinek megítélése a projektjavaslat benyújtását megelőző 5 év 5 legfontosabb közleményének jelentősége és hatása (idézettsége)/alkotása/szabadalma/vezetett projektek/piacra vitt termékek jelentősége, illetve a teljes életmű további 5 legfontosabb közleményének jelentősége és hatása (idézettsége)/alkotása/szabadalma/vezetett projektek/piacra vitt termékek jelentősége alapján.
4. A projektjavaslat megvalósíthatóságának értékelése: a projektjavaslat megvalósítási helyszínének az érintett szakterület, tudományág szempontjából a projekt sikeres megvalósítására való alkalmasságának, infrastrukturális feltételeinek és kisegítő személyzettel való megfelelő ellátottságának és a projekt megvalósítását veszélyeztető lehetséges kockázatok vizsgálata.
5. A projektjavaslat megvalósításához szükséges engedélyek rendelkezésre állása: annak vizsgálata, hogy a projekt megvalósításához van-e szükség szakhatóság vagy más, jogszabály alapján erre felhatalmazott szerv engedélyére.
6. A támogatási igény realitása: a munkaterv, a kutatási időráfordítás, a szakmai és költségterv megalapozottságának, összhangjának, valamint a projekt megvalósítása esetén várható eredmények és a költségek viszonyának vizsgálata.
7. Az együttműködés megalapozottsága: a projektjavaslat megvalósításában részt vevő különböző szereplők (intézményeken belül és kívül, vállalati és akadémiai stb.) korábbi együttműködéseinek eredményessége vagy a leendő együttműködés sikerességének megfelelő alátámasztottsága.
8. Piaci hasznosíthatóság: a projektjavaslat sikeres megvalósítása esetén (termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés, KFI eredmények) milyen versenyképes, a piac számára hasznosítható eredmények születnek meg? A megvalósuló technológia-transzfer tevékenység vizsgálata, illetve – amennyiben releváns az adott projekt esetében – a projekt befejezési évét követő fenntartási időszak alatt 2 egymást követő teljes üzleti évben a KFI tevékenység eredményéből [projekt keretében kifejlesztett termék (beleértve az alkatrész és/vagy részegység), szolgáltatás, vagy technológia értékesítéséből] származó értékesítési árbevétel összege (a1+a2) meghaladja a támogatás megadott (X)%-át. [X = (a1+a2) / kifizetett támogatás*100]
9. Fenntarthatóság: annak vizsgálata, hogy a projektjavaslatban vállalt kapacitásnövelés (humán, infrastrukturális, együttműködés, hálózatosodás) milyen mértékben tartható fenn a támogatási időszak után is.
10. Újszerűség és kivitelezhetőség: a szakértő átfogó értékelésben nyilatkozik a kutatási terv újszerűségéről (milyen új eredmények várhatók) és kivitelezhetőségéről (a munkaterv, kutatási időráfordítás és költségterv viszonyáról).
1. Szakmai értékelés: feladata a projekt megvalósítása során folytatott munka folyamatosságának, eredményességének és további támogathatóságának véleményezése (figyelembe véve a projekt vállalásait, pénzügyi/szakmai mérföldköveit). Az értékelésnek ki kell terjednie az alábbiak vizsgálatára:
a) a projekt időarányos eredményessége,
b) a munkatervtől történt esetleges eltérések és azok indoklása,
c) az indikátorok és egyéb mutatók (időarányosság figyelembevételével) értékelése,
d) a projekt folytatásának vagy a projektfinanszírozás leállításának indokoltsága,
e) a projekt esetleges módosításának indokoltsága (feladatok, időkeret, költségkeret),
f) a projektben résztvevők személyében beállt esetleges változások,
g) az eredmények nyilvánosságra hozatalának teljesülése és módja.
2. Pénzügy/számviteli ellenőrzés során az értékelésnek ki kell terjednie az alábbiak vizsgálatára:
a) a költségterv és a megvalósult kiadások viszonya,
b) a támogatás felhasználására vonatkozó pénzügyi és számviteli, jogszabályban és támogatási szerződésben foglalt rendelkezések betartása.
1. Szakmai értékelés: feladata a projekt megvalósításával elvégzett munka eredményességének véleményezése, részletes tudományos értékelés, szakmai vita bemutatásával. Az értékelésnek ki kell terjednie az alábbiak vizsgálatára:
a) a kutatási projekt megvalósításával elért és a fenntartási időszakra vállalt eredmények,
b) a fenntartási és haladási időszakra vállalt indikátoroktól történt esetleges eltérések,
c) a tudományos eredmények nyilvánosságra hozatalának módja,
d) a technológia-transzfer,
e) a termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés piaci sikeressége
f) a kapacitásnövelés (humán, infrastrukturális), illetve a létrejött együttműködések és hálózatosodás fenntarthatósága.
I. Az indikátorok megválasztásakor figyelembe veendő szempontok:
1. Programértékelésre, projektértékelésre vagy mindkettőre alkalmazhatóak-e.
2. Kutatás-fejlesztési vagy innovációs projektre, esetleg mindkettőre alkalmazhatóak-e.
3. Ha kutatás-fejlesztési és innovációs projektre egyaránt alkalmazhatóak, annak mérlegelése, hogy az egyes indikátorok a projekt sajátságainak megfelelően milyen súlyozással veendők figyelembe.
II. Választható indikátorok:
1. A projekt közvetlenül hasznosítható eredményei
a) Kifejlesztett új termék [db; megnevezésük]
b) Kifejlesztett új szolgáltatás [db; megnevezésük]
c) Kifejlesztett új technológia [db; megnevezésük]
d) Kifejlesztett prototípus [db; megnevezésük]
e) Szabadalmi bejelentések száma [db]
− benyújtott hazai szabadalmi bejelentések száma [db; ügyszám, dátum]
− benyújtott nemzetközi és európai szabadalmak [db; ügyszám, dátum]
f) Megadott szabadalmak száma [db]
− megadott hazai szabadalmak [db; ügyszám, dátum]
− megadott nemzetközi szabadalmak [db; lajstromszám, dátum]
g) Benyújtott hazai használati mintaoltalmi bejelentések [db; ügyszám, dátum]
h) Megadott hazai használati mintaoltalmak [db; lajstromszám, dátum]
i) Benyújtott hazai formatervezési mintaoltalmi bejelentések [db; ügyszám, dátum]
j) Megadott hazai formatervezési mintaoltalmak [db; lajstromszám, dátum]
k) Benyújtott hazai növényfajta-oltalmi bejelentések [db; ügyszám, dátum]
l) Megadott hazai növényfajta-oltalmak [db; lajstromszám, dátum]
m) Elkészült know-how
n) Projekt eredményeként létrejött új projektek száma [db]
− ebből új hazai projektek [db; rövid címük]
− ebből új nemzetközi projektek száma [db; rövid címük]
o) A projektben hasznosított magyar szellemi termékek száma [db]
2. Emberi erőforrás
a) Statisztikai állományi létszám mutatók [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – nő [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – férfi [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – K+F férfi [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – K+F nő [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – kutató, fejlesztő [fő]
− Átlagos statisztikai állományi létszám – K+F segédszemélyzet [fő]
b) A projektbe bevont foglalkoztatottak száma, időráfordítása össz. [fő; FTE * ]
− A projektben részt vevő kutatók száma, időráfordítása összesen [fő; FTE]
− ebből a projektbe bevont nők száma, időráfordítása összesen [fő; FTE]
− a projektbe bevont PhD hallgatók száma, időráfordítása összesen [fő; FTE]
− ebből a projektbe bevont női PhD hallgatók száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
− a projektbe bevont posztdoktorok száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
− ebből a projektbe bevont női posztdoktorok száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
− a projektbe bevont fiatal kutatók száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
− ebből a projektbe bevont női fiatal kutatók száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
− a projekt során létesített új kutatói munkahelyek száma, az új kutatók időráfordítása a projektben összesen [db; FTE]
− a projektben részt vevő tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma, időráfordítása összesen [fő; FTE]
− a projektben részt vevő tudományos fokozattal nem rendelkező kutatók száma, időráfordítása összesen [fő; FTE]
c) A projekt kapcsán hazatelepült kutatók száma, időráfordítás összesen [fő; FTE]
3. Társadalmi, gazdasági és tudományos hasznosítás
a) Horizontális szempontok érvényesülése (fenntartható fejlődés, környezetvédelem, esélyegyenlőség, biztonság, regionális egyenlőtlenségek mérséklése) [db; szempont(ok) megnevezése]
b) Disszertációk, fokozatok száma [db; típusa (MSc, PhD, MTA doktora)]
c) A projekt eredményeinek nyilvános terjesztése, pl. nyilvános fórumon történő bemutatása [db; fórum neve, ideje]
− hazai fórumokon [db; fórum neve, ideje]
− nemzetközi fórumokon [db; fórum neve, ideje]
d) Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények száma és formája [db; forma megnevezése]
e) A projekt eredményeit bemutató publikációk száma [db, SCImago top 5%, 10%, 25% db * ]
− ebből hazai publikációk száma [db]
− ebből nemzetközi publikációk [db, SCImago top 5%, 10%, 25% db]
f) Projekt támogatásából megjelent közleményekre érkező hivatkozások száma [db]
g) A projekt közvetlen eredményét hasznosítók száma összesen [db]
− ebből KKV [db, székhely(ek)]
− ebből nagyvállalat [db, székhely(ek)]
− ebből nemzetközi [db, székhely(ek)]
h) Létrehozott spin-off cégek száma [db, rövid neveik]
4. Forrásbevonás
a) A projektbe bevont saját forrás [eFt]
b) A saját forráshoz bevont külső tőke összege összesen (például kockázati tőke, bankhitel stb.) [eFt]
− ebből hazai tőkebefektetés [eFt]
− ebből külföldi tőkebefektetés [eFt]
5. Hosszú távú gazdasági hasznosítás (fenntartási időszak)
a) A projekt eredményét hasznosítók (vállalkozások, szövetkezetek, intézmények) száma összesen [db]
− ebből KKV [db, székhely(ek)]
− ebből nagyvállalat [db, székhely(ek)]
− ebből nemzetközi [db, székhely(ek)]
b) Megtartott munkahelyek száma [db]
c) A projekt eredményeként létrejött többlet árbevétel összesen [eFt]
− ebből belföldi árbevétel [eFt]
− ebből külföldi árbevétel, és az országok felsorolása, ahonnan az árbevétel származik [eFt, országok]
d) A projekt eredményeként elért költségcsökkentés, megtakarítás [eFt]
e) További együttműködés egyetemmel, kutatóintézettel [db]
f) Projekt eredményeként létrejött új projektek [db, támogatási összeg]
− ebből hazai [db, támogatási összeg]
− ebből külföldi [db, támogatási összeg]
