20/2017. (XII. 21.) IM rendelet

az új polgári perrendtartásról és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 2. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 4. alcím tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

az 5. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 6. alcím tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével –;

a 7. alcím tekintetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 172. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 8. alcím tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés a) és h) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével –;

a 9. alcím tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés c) pontjában, a büntetőeljárásról szól 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdésének i) pontjában, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 10. alcím tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 11. alcím tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 12. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 13. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 14. alcím tekintetében a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet H) pontjában foglalt táblázat 8. sora alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével –;

a 15. alcím tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 16. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 17. alcím tekintetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 18. alcím tekintetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 5. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 19. alcím tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 20. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 21. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés d) pontjában, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés d) pontjában, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) és j) pontjában, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 22. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 23. alcím tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 24. alcím tekintetében a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 25. alcím tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 26. alcím tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 27. alcím tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 28. alcím tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § d) és e) pontjában, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –;

a 29. alcím tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § c) pontjában és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –;

a 30. alcím tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában, valamint a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 119. § b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 31. alcím tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 32. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 33. alcím tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 34. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben –;

a 35. alcím tekintetében a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 26. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 36. alcím tekintetében az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 37. alcím tekintetében a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 32. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 38. alcím tekintetében az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 39. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 40. alcím tekintetében a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 41. alcím tekintetében az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével –;

a 42. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –;

a 43. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 44. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva;

a 45. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet módosítása

1. § (1) A tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet [a továbbiakban: 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet] 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § E rendelet 2–7. §-ának hatálya alá tartozó ügyekben a belföldi hitelezőt tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a járásbíróság személyes költségmentességben részesítse. Ha a járásbíróság a belföldi hitelező részére nem engedélyezett személyes költségmentességet, a bíróság felhívja a belföldi hitelezőt, hogy a fordítási költség előrelátható összegét a járásbíróságnál helyezze letétbe.”

(2) A 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében és 17. §-ában az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter,” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében, 8. § (2)–(4) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 17. §-ában és 18. §-ában a „Művelődésügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében és 14. §-ában az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszterhez” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter,” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében és 18. §-ában az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,

f) 6. § (3) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak,” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszternek,” szöveg,

g) 7. §-ában az „A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,

h) 9. § (2) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében és 13. § (4) bekezdésében a „Művelődésügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek” szöveg,

i) 9. § (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a „Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.” szövegrész helyébe a „Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.” szöveg,

j) 11. § (3) bekezdésében a „Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.” szövegrészek helyébe a „Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében a „teljes vagy részleges” szövegrész,

b) 6. § (3) bekezdésében a „(részleges költségmentesség esetében a költségek bírósági letétbe nem helyezett részének)” szövegrész,

c) 9. § (1) bekezdése,

d) 9. § (3) bekezdésében az „A belföldi adósnak a fordítási díjak megfizetését vállaló nyilatkozatát külön jegyzőkönyvbe kell foglalni.” szövegrész,

e) 15. §-ában az „[a 2/1958. (II. 16.) IM rendeletnek a 3/1961. (XI. 25.) IM rendelet 1. §-ával módosított 2. §-a, valamint 8. §-a]” szövegrész.

2. Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosítása

2. § (1) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet [a továbbiakban: 3/1986. (II. 21.) IM rendelet]

a) 1. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „az igazságügyi szakértői testületnek, továbbá” szöveg,

b) 1. § (4) bekezdésében az „intézmények” szövegrész helyébe az „intézmények, az igazságügyi szakértői testületek” szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében a „szakértői” szövegrész helyébe a „szakértő” szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében és I. számú melléklet 10. pontjában a „hatósági ügy bírósági felülvizsgálatát” szövegrész helyébe a „közigazgatási pert” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenységről” szövegrész helyébe a „szakértőkről” szöveg,

f) 9. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős” szöveg, a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg,

g) 9. § (5) bekezdésében az „a kirendelésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül ezt” szövegrész helyébe az „ezt a Szaktv.-ben meghatározott határidőn belül” szöveg,

h) 10. § (1) bekezdésében az „Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői intézmény és a szaktanácsadó” szövegrész helyébe az „A szakértő” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a 3/1986. (II. 21.) IM rendelet

a) 9. § (5) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész,

b) 15. § (2) bekezdése.

3. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosítása

3. § (1) A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet [a továbbiakban: 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet] 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó esetében az igazolásnak az összes olyan kamarai jogtanácsos nevét és kamarai azonosító számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.”

(2) Az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet a következő 17/I. §-sal egészül ki:

„17/I. § A 2017. december 31-éig teljesített, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogi előadói joggyakorlati idő igazolásának az összes olyan a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogtanácsos nevét és igazolványa számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.”

(3) Az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 4. számú melléklet I. 4. pontjában az „amelynek tagja olyan jelöltet is beosztottak, akinek hozzátartozója vagy akivel munkavégzésre irányuló vagy más olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel elfogultsága nem zárható ki” szövegrész helyébe az „amelynek tagja, olyan jelöltet is beosztottak, akinek hozzátartozója vagy akivel olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel elfogultsága nem zárható ki, valamint ha a jelölt beszámolójának tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható el” szöveg lép.

4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása

4. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kjvhr.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a pályázó hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a Ktv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a pályázó kérheti, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére – annak a közjegyzői kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

(2) A Kjvhr. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyzőnek a hivatása gyakorlására alkalmas irodával kell rendelkeznie, amelynek címét a hivatalba lépését megelőzően a területi elnökségnek bejelenti. Az iroda alkalmasságának megállapítása után a közjegyző az országos kamara elnökétől kéri az eskütétel időpontjának kitűzését.”

(3) A Kjvhr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi kamara elnöke szakmai ellenőrzési jogkörében vizsgálja a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek foglalkoztatását és gyakorlati képzését.”

(4) A Kjvhr. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az országos kamara a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről – kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket – az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal országos statisztikai összesítést készíteni.

(2) Az országos kamara az összesítést a miniszter által vezetett minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz továbbítja.”

(5) A Kjvhr. „Általános ügyviteli szabályok” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Ha a közjegyző a közjegyzői okiratot elektronikus úton készíti el, és jogszabály a mellékletnek, a kérelemnek, a meghatalmazásnak vagy egyéb iratnak a közjegyzői okirathoz való fűzését írja elő, a közjegyző

a) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, az elektronikus iratot,

b) ha a közjegyzői okirathoz fűzendő irat papíralapú iratként áll rendelkezésre,

ba) a kérelem, az egyszerű másolatban rendelkezésre álló okirat valamint képfelvétel esetén ezek egyszerű elektronikus másolatát,

bb) a ba) pontban meghatározottakon kívüli egyéb irat esetén annak a közjegyző által készített hiteles elektronikus másolatát

az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban egyesíti oly módon, hogy az elektronikus tároló-dokumentumot hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a közjegyzői okirathoz fűzendő elektronikus irat, illetve a papíralapú irat elektronikus másolatának mérete nem teszi lehetővé, hogy az elektronikus közjegyzői okirattal egy elektronikus tároló-dokumentumban kerüljön egyesítésre, a közjegyzői okirathoz fűzendő iratot a közjegyző adathordozón helyezi el, amit iratkezelési szempontból az elektronikus közjegyzői okirattal egységes okiratnak kell tekinteni.”

(6) A Kjvhr. a következő 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névaláírás hitelesítésnél – a Ktv. 139. § (5)–(6) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyfél által aláírt, kinyomtatott aláíró lapot a névaláírást követően meg kell őrizni.”

(7) A Kjvhr. 5. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(8) A Kjvhr.

a) 1. § (1) bekezdésében az „ügyviteli alkalmazottat” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az „alkalmazottat” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodai ügyintézőt és az egyéb irodai alkalmazottat” szöveg,

c) 8. § (4) bekezdésében a „[Ktv. 20. § (2) és (3) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[Ktv. 20. § (2)–(3) bekezdése]” szöveg,

d) 30. § (1) bekezdésében a „bizalmi őrzési megbízás alapján” szövegrész helyébe a „bizalmi őrzésre irányuló kérelem alapján” szöveg,

e) 30. § (1) bekezdésében a „készpénz” szövegrész helyébe a „készpénzt” szöveg,

f) 30. § (4) bekezdésében az „a Magyar Országos Közjegyzői Kamara” szövegrész helyébe az „az országos kamara” szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Kjvhr.

a) 7. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 8/A. §-a,

c) 9. §-a,

d) 11. §-a,

e) 12. §-a,

f) 13/A. §-a,

g) 20. §-a, valamint

h) 21. §-a.

(10) Hatályát veszti a Kjvhr. 39/A. §-a.

5. A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása

5. § (1) A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet [a továbbiakban: 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E rendelet hatálya a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő képviseletét ellátó egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő és kamarai jogtanácsos (a továbbiakban együtt: ügyvéd) díjának felszámítására és megállapítására terjed ki.”

(2) A 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A végrehajtást kérő az adóst terhelő ügyvéd díjaként az ügyvédi megbízási szerződésben (a továbbiakban: díjmegállapodás) foglalt összeget számíthatja fel. A bíróság az ügyvédi díj összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a végrehajtási kérelemben foglalt, illetve a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeggel (a továbbiakban: végrehajtási ügyérték).

(2) Díjmegállapodás érvényesítése hiányában, vagy ha a képviseletet kamarai jogtanácsos látja el, a végrehajtást kérő a 3–7. § szerint munkadíjat, a 8. § szerint költségátalányt, és a 9. § szerint készkiadást számíthatja fel. Ha a végrehajtás pénzfizetésre irányul, a munkadíjat és a költségátalányt a végrehajtási ügyérték alapulvételével kell megállapítani.”

(3) A 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Költségátalányként a munkadíj 30%-a, de legalább 1500 Ft számítható fel.”

(4) A 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Készkiadásként az ügyvéd eljárásában indokoltan felmerült készkiadások – postai, távbeszélő-, utazási, szállás-, leírási, másolási és más hasonló költségek – fedezésére szolgáló összeg számítható fel.”

(5) A 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 10/A. § (1) bekezdésében a „felmerült” szövegrész helyébe a „felmerült és felszámításra került” szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet

a) 1. § (4) bekezdése,

b) 10/A. § (2) bekezdésében az „ügyvéd részére az” szövegrész,

c) 11. § (1) bekezdése.

6. A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet módosítása

6. § (1) A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet [a továbbiakban: 11/1999. (X. 6.) IM rendelet] 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogalmazói utánpótlás folyamatos biztosítása érdekében a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnökök (a továbbiakban: kinevező) évente két alkalommal közös, összesített pályázatot (a továbbiakban: központi felvételi) írnak ki. A bírósági igények összesítéséről, valamint a pályázatok egységes feltételekkel, beérkezési és elbírálási határidővel történő közzétételéről az Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke) gondoskodik.”

(2) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 1/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázati kiírást a Bírósági Közlönyben, a bíróságok központi honlapján, valamint – amennyiben a bíróság rendelkezik vele – a bíróság saját honlapján kell közzétenni. Az OBH elnöke – a hallgatók számára történő közzététel érdekében – az egyetemek állam- és jogtudományi karainak dékáni hivatalait is tájékoztatja a pályázati kiírásról.”

(3) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 1/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A versenyvizsgát az OBH elnöke a beérkezési határidőtől számított 45 napon belül bonyolítja le. A vizsga eredményéről az OBH elnöke – a pályázó pályázati anyagának, pontszámának a megküldésével – értesíti a kinevezőt.”

(4) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/C. § (1) A kinevező dönt a pályázat elbírálásáról. Ennek során a sikeres versenyvizsgát tett pályázót meghallgathatja.

(2) A kinevező tájékoztatja az OBH elnökét a kinevezni kívánt pályázóról. A több álláshelyet is megjelölő, sikeres versenyvizsgát tett pályázó kinevezéséről elsőként az első helyen megjelölt bíróság elnöke jogosult dönteni, melyről az OBH elnökét, a sorrendben következőként megjelölt további bíróságok elnökét és a pályázót értesíti.”

(5) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet a következő 1/D. §-sal egészül ki:

„1/D. § Az 1/A. §–1/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fogalmazónak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésében szereplő áthelyezése esetén.”

(6) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fogalmazó joggyakorlati idejét úgy kell beosztani, hogy polgári, büntető, illetve közigazgatási és munkaügyi ügyszakban első és másodfokon, valamint a többi ügyszakban is megfelelő időt töltsön el, továbbá – a 4. §-nak megfelelően – a jogalkalmazás más területein is tapasztalatot szerezhessen. A fogalmazók joggyakorlati idejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat az OBH elnöke határozza meg. A fogalmazónak évente legalább 50 érdemi határozattervezetet kell készítenie.”

(7) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fogalmazó munkájáról joggyakorlati kimutatás készül. A feladatok teljesítését az a bíró vagy más vezető igazolja és értékeli, aki mellett a fogalmazó a munkáját végezte. A joggyakorlati kimutatás tartalmát és vezetésének részletes szabályait az OBH elnöke határozza meg.”

(8) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság elnöke a jogi szakvizsgára és a beszámolókra való felkészüléshez az OBH elnöke által meghatározott szabályok szerint munkaidő-kedvezményt biztosít.”

(9) A 11/1999. (X. 6.) IM rendelet

a) 6. § (2) bekezdésében az „állapíthat meg” szövegrész helyébe az „az OBH elnöke által meghatározott szabályok alapján állapít meg” szöveg,

b) 4. §-ában az „(ügyészség, ügyvédség, közjegyzőség, közigazgatás, nyomozó hatóság)” szövegrész helyébe az „(ügyészi, ügyvédi, közjegyzői, közigazgatási, nyomozó hatósági tevékenység)” szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti a 11/1999. (X. 6.) IM rendelet

a) 1/B. § (1) bekezdésében az „a beérkezési határidő lejártát követő 5 munkanapon belül” szövegrész,

b) 2. számú melléklete.

7. A hirdetményi kézbesítés országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítéséről szóló 23/2001. (XII. 15.) IM rendelet módosítása

7. § A hirdetményi kézbesítés országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítéséről szóló 23/2001. (XII. 15.) IM rendelet 1. §-ában a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 102. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartására vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.

8. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása

8. § (1) A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazása során)

„22a. ügyszak: a bírósági jogalkalmazásra tartozó ügycsoportok jogágak szerinti, vagy az adott jogágon belül az eljárásban résztvevő személyek szerinti egysége (büntető, katonai büntető, büntetés-végrehajtási, szabálysértési, polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi);”

(2) A Büsz. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A választottbírósági határozatok jegyzéke és a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) által vezetett lajstrom elektronikus úton és papír alapon egyaránt vezethető.”

(3) A Büsz. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha a fél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha jogszabály vagy a 18. § (2) bekezdése alapján az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke valamely beadvány előterjesztésére nyomtatványt rendszeresít, a jegyzőkönyv felvétele helyett a bírósági dolgozó a nyomtatványt tölti ki az ügyfél által rendelkezésre bocsátott vagy előadott adatok alapján.

(2) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján szóban előadott, jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon rögzítendő keresetének, keresetet tartalmazó iratának, viszontkeresetének, beszámításának és ellenkérelmének elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt nyomtatványt – lajstromozását követően nyomban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Ha a fél egyéb kérelmét, nyilatkozatát nem a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott bíróságon terjeszti elő, a bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy ilyen kérelmét, nyilatkozatát szóban kizárólag mely bíróságnál terjesztheti elő. A kioktatásról a fél kérésére a bíróság jegyzőkönyvet vesz fel, egyébként a megjelenésről feljegyzést készít.

(3) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a kérelemről nem kell jegyzőkönyvet felvenni, de az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.

(4) Az ítélkezési szünet időszakára vonatkozóan a törvényszék elnöke elrendelheti, hogy a 8 főnél kevesebb engedélyezett bírói létszámmal működő járásbíróság (a továbbiakban: kisebb járásbíróság), illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett az (1) bekezdésben foglalt feladatot a törvényszék székhelyén működő járásbíróság vagy e bíróság és mellette a törvényszék elnöke által kijelölt más járásbíróság lássa el. Erről a feleket legalább 30 nappal a tárgyalásmentes időszakot megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatónak ki kell terjednie arra is, hogy ebben az időszakban, amennyiben a bíróság nem lát el ügyeletet, a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a szóban előterjeszthető keresetét, keresetet tartalmazó iratát, viszontkeresetét, beszámítását és ellenkérelmét, egyéb kérelmét, nyilatkozatát a bíróságon nem tudja közvetlenül előadni, ezt az ügyeletet ellátó bíróságon teheti meg.

(5) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a szóban előterjeszthető keresetét, keresetet tartalmazó iratát, viszontkeresetét, beszámítását és ellenkérelmét, illetve egyéb kérelmét, nyilatkozatát a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel az ügyeletet ellátó bíróságon adja elő, az ügyeletet ellátó bíróság az (1) bekezdés szerinti nyomtatványt, illetve jegyzőkönyvet – annak lajstromozását követően nyomban – az illetékes bíróságnak küldi meg. E nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a fél az illetékes bíróságon tette volna meg.”

(4) A Büsz. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.”

(5) A Büsz. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal – ügyész, ügyvéd, kamarai jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatást igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával, ügyvéddel munkaviszonyban álló – ide nem értve az alkalmazott ügyvédet – kizárólag az (5) bekezdésben felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult, e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik, és a munkaviszonya kellően igazolt. Az ügyvédjelölt és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.”

(6) A Büsz. 12/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelmezőnek a regisztráció során megadott adatait a regisztrációval érintett ügyben papír alapon is be kell nyújtania, vagy a BETFR rendszeren keresztül elektronikus úton meg kell küldenie a regisztrációval érintett ügyben eljáró bírósághoz, mely adatokat a bíróság a lajstromprogramban rögzíti.”

(7) A Büsz. 19. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„Tárgyalási jegyzék, kitűzés”

(8) A Büsz. „Tárgyalási jegyzék, kitűzés” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A bíróság az eljárási cselekmény időpontjának kitűzése során – amennyiben az akadályba nem ütközik, kérelemre – figyelembe veszi az idézendő személyek megjelenését befolyásoló körülményeket is.”

(9) A Büsz. „Az általános meghatalmazások jegyzéke” alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartása

20. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartását az OBH elnöke kezeli, a nyilvántartásba az adatokat a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott illetékes bíróság jegyzi be.”

(10) A Büsz. 29. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján – a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül – az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:)

„e) közigazgatási ügyszakban

1. első fokú közigazgatási peres ügy,

2. fellebbezett közigazgatási peres ügy,

3. közigazgatási nemperes ügy,

4. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy,

5. egyéb közigazgatási bírósági eljárás,

6. bíróság kijelölése,

7. közigazgatási szerv kijelölése,

8. felülvizsgálati ügy,

9. felülvizsgálati nemperes ügy,

10. választási jogorvoslati ügy,

11. népszavazási jogorvoslati ügy,

12. egyéb (vegyes) ügy,

13. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;”

(11) A Büsz. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/A. § A külföldön kézbesítendő irat külföldre továbbítása iránt a bíró (tanács elnöke) teszi meg a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 73. § (1)–(3) bekezdése vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti intézkedéseket.”

(12) A Büsz. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:

a) a keresetlevelet visszautasították,

b) félbeszakadt az eljárás,

c) szünetel az eljárás,

d) felfüggesztették az eljárást,

e) megszüntették az eljárást,

f) a fizetési meghagyásos eljárás iratait, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívása szerinti bíróságnak küldik meg,

g) tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó vagy intézkedést alkalmazó végzést,

h) más ügyhöz való egyesítésről rendelkeztek,

i) az ügy áttételéről rendelkeztek, vagy más bíróságot jelöltek ki az eljárásra,

j) bíróság elé állítás esetén az ügyésznek való visszaküldésről rendelkeztek,

k) magánvádas eljárás esetén az ismeretlen elkövető kilétének felderítése érdekében nyomozást rendeltek el, illetve azért rendelkeztek az ügyésznek való megküldésről, mert olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli,

l) a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján, a tévesen a bírósághoz benyújtott keresetlevélnek az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szerv részére történő megküldéséről rendelkeztek,

m) az eljárás elhúzódása miatt benyújtott, felterjesztett kifogást bíráltak el.”

9. § (1) A Büsz. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § A cégbíróságon az eljáró bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban együtt: ügyintéző) kijelölése elsősorban számítógépes ügyelosztást segítő számítógépes program felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben – különösen a kapcsolódó ügyekre és az ügyintézők munkaterhére tekintettel – az eljáró ügyintézőt a cégbíróság vezetését ellátó bírósági vezető vagy helyettese jelöli ki.”

(2) A Büsz. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Ha az ügyintéző a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzésben az előszerkesztés adatait – a szükséghez képest – módosítani kell.

(2) A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzés jogerősítését követően meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A bejegyző végzést, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében (a továbbiakban: elektronikus irattár) őrzi.”

(3) A Büsz. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § A jogorvoslattal megtámadható végzés esetében a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után az ügyintéző megállapítja, hogy a végzés jogerős, és a végzést jogerősíti. A végzés jogerősítéséről a kérelmezőt a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kell értesíteni.”

(4) A Büsz. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) Ha a cég székhelyének más bíróság területére történő áthelyezésre irányuló változásbejegyzési kérelmével együtt végelszámolásának megindítását is bejelenti, a bíróság a végelszámolás megindításáról külön végzést hoz.

(2) Ha a cég székhelyének más bíróság területére történő áthelyezésre irányuló változásbejegyzési kérelmével együtt a cég törlésére irányuló kérelmét is benyújtja, a bíróság a cég törlését megelőzően intézkedik a székhely áthelyezésének bejegyzéséről.”

(5) A Büsz. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbíróság a kizárólag papír alapon rendelkezésre álló cégiratot más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el, és az a cégbíróságon nem végezhető el. A cégbíróság az eredeti iratról az irat megküldését megelőzően fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott digitális másolatot készít, melyet e-aktában helyez el.”

(6) A Büsz. 61/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/C. § Ha az ügyintéző a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével.”

(7) A Büsz. 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/E. § A fellebbezéssel megtámadható végzés esetében az 56. § rendelkezései irányadóak.”

(8) A Büsz. 62. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:)

„q) vagyonrendezési nemperes ügy, ideértve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 58. § (5) bekezdése szerinti ügyeket is,”

(9) A Büsz. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló kirendelése – a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti és egyéb törvényben meghatározott kivétellel – a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése, valamint a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Felsz.kijr.) szerint, a Felsz.kijr.-ben meghatározott elektronikus kijelölő program felhasználásával történik. A kijelölési műveletről külön iratot kell készíteni.”

(10) A Büsz. 63/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Cstv. a bíróság végzésének vagy a végzés kivonatának Cégközlönyben történő közzétételéről rendelkezik, a bíróság a közzététel iránt – ha törvény eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul intézkedik.”

10. § (1) A Büsz. 75/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Ha a beadvány vagy a melléklete, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, az adathordozón – a törvény által meghatározott határidő figyelembevételével – benyújtott iratot iratkezelési szempontból egységes beadványnak kell tekinteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak az adathordozón elhelyezett fájlban hivatkoznia kell a beadványnak a kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van.”

(2) A Büsz. 75/C. §-a a következő (2b)–(2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztése esetére – ideértve a (2a) bekezdés szerinti adathordozón történő benyújtást is – űrlapot rendszeresíthet. Ha az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie.

(2c) A központi honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással.

(2d) Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az OBH elnöke az űrlapot haladéktalanul módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít.

(2e) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulcs használata mellett a saját titkosító kulcsával titkosítva is megküldheti a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldi titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.

(2f) A kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, az elektronikus úton kapcsolatot tartó erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A befogadás-visszaigazolás a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó neve,

b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,

c) a befogadás időpontja és

d) a beadvány azonosítására alkalmas információ.

(2g) A bíróság a hozzá érkezett beadványról az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére – automatizáltan –

a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

b) a beadvány elektronikus úton kapcsolatot tartó általi megnevezését,

c) a beadvány érkeztetésének időpontját – nap, óra, perc pontossággal meghatározva – és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,

d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,

e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,

f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni.”

(3) A Büsz. 75/C. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) A beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén az adathordozót törvény által meghatározott határidőben nyújtották be.”

(4) A Büsz. 75/C. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Ha a beadványt jogszabály alapján adathordozón nyújtják be, az adathordozó beérkezésének tényét az iroda rögzíti a lajstromba. Az adathordozón rögzített adatok informatikai szempontú biztonsági ellenőrzéséről, valamint az adatok biztonságos kezeléséről a bíróság folyamatosan gondoskodik.”

(5) A Büsz. 75/C. § (6d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6d) Jogszabály szerint csatolt adathordozónak az eljárás többi résztvevője részére történő kézbesítés céljából csatolt példányait a bíróság az adathordozó informatikai szempontú biztonsági ellenőrzését követően kézbesíti, informatikai hiba esetén azt jelzi a benyújtónak.”

(6) A Büsz. 75/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBH a bíróságok központi internetes oldalán tájékoztatást ad az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben érvényesülő szabályokról, követelményekről, lényeges információkról, így különösen:)

„b) az eljárás során alkalmazandó űrlapokról, azok közzétételének időpontjáról és kitöltésének módjáról,”

11. § A Büsz. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § (1) 2018. január 1-jén vagy azt követően indult, a polgári perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó polgári ügy:

a) papíralapú kapcsolattartás esetén az a polgári ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a bíróságra,

b) elektronikus kapcsolattartás esetén az a polgári ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a kézbesítési rendszerbe,

ide nem értve az újraindult, valamint azokat az ügyeket, amelyekben törvényben meghatározott megelőző eljárás 2018. január 1-je előtt indult.

(2) 2018. január 1-jén vagy azt követően indult, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási ügy:

a) papíralapú kapcsolattartás esetén az a közigazgatási ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén vagy azt követően az első fokon eljárt, egyfokú eljárás esetén a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtották, illetve igazolható módon postára adták; közvetlenül a bírósághoz benyújtandó eljárást megindító irat esetén azt a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtották vagy igazolható módon postára adták;

b) elektronikus kapcsolattartás esetén az a közigazgatási ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító iratot 2018. január 1-jén vagy azt követően az első fokon eljárt, illetve egyfokú eljárás esetén a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez 2018. január 1-jén vagy azt követően elektronikusan előterjesztették; közvetlenül a bírósághoz benyújtandó eljárást megindító irat esetén a bírósághoz 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a kézbesítési rendszerbe,

ide nem értve az újraindult ügyeket.”

12. § A Büsz.

a) 12/B. § (1) bekezdésében az „oldalán” szövegrész helyébe a „honlapján (a továbbiakban: központi honlap)” szöveg,

b) 50. § (2) bekezdésében az „elektronikus aláírással” szövegrész helyébe az „elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel (a továbbiakban együtt: elektronikus aláírás)” szöveg,

c) 58/A. § (2) bekezdésében az „A Ctv. 9/D. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

d) 61/A. § (1a) bekezdésében az „A Ctv. 9/D. § szerinti” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

e) 61/H. § (1) bekezdésében a „minősített” szövegrész helyébe az „a Ctv. 17. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,

f) 61/L. § (1) bekezdésében a „bírói” szövegrész helyébe a „bírósági” szöveg,

g) 65/A. § (4) bekezdésben a „bíróságok központi internetes oldalán” szövegrész helyébe a „központi honlapon” szöveg, az „az OBH honlapjáról” szövegrész helyébe az „a központi honlapról” szöveg,

h) 75/B. § (3) bekezdésében a „bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe a „központi honlapon” szöveg,

i) 75/C. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a fél” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

j) 75/C. § (4) bekezdés c) pontjában a „fél” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,

k) 75/D. § (4) bekezdésében a „Pp. 119. §-ának” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvénynek és a Be.-nek az iratok megtekintésére, másolatkészítésre vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg,

l) 75/E. § (3) bekezdésében az „a fél részére elektronikus” szövegrész helyébe az „az elektronikus” szöveg,

m) 75/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „bíróságok központi internetes oldalán” szövegrész helyébe a „központi honlapon” szöveg,

n) 75/F. § (5) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartást vállal” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartásra köteles, vagy azt vállalja” szöveg,

o) 75/G. §-ában az „a félnek” szövegrész helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartónak” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a Büsz.

a) 57. § (3) bekezdésében a „, feltüntetve az iratokon, hogy azok alapján bejegyzésre nem került sor” szövegrész,

b) 61/D. § (1) bekezdésében az „az áttételt elrendelő,” szövegrész,

c) 75/C. § (5c) bekezdése,

d) 75/E. § (1) bekezdése,

e) 75/E. § (2) bekezdésében a „fél részére” szövegrész,

f) 75/E. § (4) bekezdésében a „fél” szövegrészek.

9. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosítása

14. § (1) A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet [a továbbiakban: 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet] 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Teljesítési és őrzési letétként kétezer forintot meghaladó összegű pénz, továbbá őrzési letétként ötezer forintot meghaladó értékű tárgy helyezhető bírósági letétbe. Ezen összeghatár szerinti korlátozás nem vonatkozik a kisajátítási eljárás szabályai szerint lefolytatott eljárás keretében megállapított, az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítási eljárás keretében megállapított, valamint az ezek körébe nem eső egyéb – jogszabályban (különösen a bányászatról szóló törvényben, a földgázellátásról szóló törvényben, a villamos energiáról szóló törvényben) meghatározott személyek, szervezetek részére biztosított – közérdekű használati joggal összefüggésben a kártalanításra jogosult részére járó összeg letétbe helyezésére.”

(2) A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bírósági letéti ügyben hivatásos bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző jár el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e rendelet nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A letevő a teljesítési letétként történő letétbe helyezéssel felmerült költségeit felszámíthatja, kivéve, ha a felek a bírósági letétbe helyezéssel történő teljesítésben és egyidejűleg a költségviselésre vonatkozóan is megállapodtak.”

(4) A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek az új polgári perrendtartásról és az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 20/2017. (XII. 21.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 2. § (3) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

(5) A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 5. § (1) bekezdésében a „polgári perrendtartás” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szöveg lép.

(6) Hatályát veszti a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 22. § (1) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 28. §-ában és 32. § (1) bekezdésében az „A bíróság határozatának kézbesítésére és a fellebbezésre a Pp. rendelkezései irányadók.” szövegrész.

10. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet módosítása

15. § (1) A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet [a továbbiakban: 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E rendelet hatálya a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet (a továbbiakban együtt: fél) képviselő – ügyvédi tevékenységet gyakorló – egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos munkadíjának és készkiadásának felszámítására és megállapítására terjed ki.

(2) A pártfogó ügyvéd és az ügygondnok részére megállapítható díjról és költségekről külön rendelet rendelkezik.”

(2) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként

a) a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint

b) a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások

együttes összegét számíthatja fel.”

(3) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fél a 2. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a munkadíj összegét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével is felszámíthatja.”

(4) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,

c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.”

(5) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.”

(6) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként

a) a 3. § szerinti munkadíj, valamint

b) a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások

együttes összegét számíthatja fel.

(2) A munkadíj megállapítása során a 3. § (6) bekezdését alkalmazni kell.”

(7) A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a „megállapított” szövegrész helyébe a „felszámított” szöveg,

b) a 3. § (4) bekezdésében az „a peres” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdés szerinti” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében az „a pertárgy értékével vagy” szövegrész,

b) 4/A. § (1) bekezdésében az „1992. évi LXXIV.” szövegrész,

c) 4/A. § (2) bekezdése.

11. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet módosítása

16. § (1) A közjegyzői ügyvitel szabályairól 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: KÜSZ) 1. § (1) bekezdés b) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

(A rendelet hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó)

„b) közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatása,”

(során a közjegyzők ügyvitelére terjed ki.)

(2) A KÜSZ 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazása során)

„32. elektronikus tároló-dokumentum: elektronikus adatok tárolására szolgáló, elektronikus aláírást tartalmazó dokumentum.”

(3) A KÜSZ 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5. § (1) A közjegyző által vezetett nyilvántartásokat – az átadókönyv kivételével – elektronikus úton a MOKK által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni.

(2) Elektronikus ügykezelés esetén, ha jogszabály a mellékletnek, a kérelemnek, a meghatalmazásnak vagy egyéb iratnak a közjegyzői irathoz való fűzését írja elő, a közjegyző,

a) ha a közjegyzői irathoz fűzendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, az elektronikus iratot,

b) ha a közjegyzői irathoz fűzendő irat papíralapú iratként áll rendelkezésre,

ba) a kérelem, az egyszerű másolatban rendelkezésre álló okirat, valamint képfelvétel esetén ezek egyszerű elektronikus másolatát,

bb) a ba) pontban meghatározottakon kívüli egyéb irat esetén annak a közjegyző által készített hiteles elektronikus másolatát

az elektronikus közjegyzői irattal egy elektronikus tároló-dokumentumban egyesíti oly módon, hogy az elektronikus tároló-dokumentumot hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a közjegyzői irathoz fűzendő elektronikus irat, illetve a papíralapú irat elektronikus másolatának mérete nem teszi lehetővé, hogy az elektronikus közjegyzői irattal egy elektronikus tároló-dokumentumban kerüljön egyesítésre, a közjegyzői irathoz fűzendő iratot a közjegyző adathordozón helyezi el, amit iratkezelési szempontból az elektronikus közjegyzői irattal egységes iratnak kell tekinteni.

5/A. § (1) A MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresíthet. Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt a közjegyzőhöz űrlapon kell előterjesztenie.

(2) Ha a MOKK a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére nem rendszeresít űrlapot, az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványt és mellékletét az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti formában nyújthatja be.

(3) A MOKK az (1) bekezdés szerint rendszeresített űrlapot a honlapján közzéteszi. A honlapot el kell látni az űrlap kitöltésének módjáról, valamint annak jogkövetkezményeiről való tájékoztatással, ha a fél a kérelmét nem a rendszeresített űrlapon terjeszti elő.

(4) A honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(5) Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, a MOKK az űrlapot haladéktalanul módosítja, vagy új űrlapot rendszeresít. A lejárt űrlap hozzáférhetőségét a korábban benyújtott dokumentumok hiteles megjelenítése céljából olyan módon kell biztosítani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be.

(6) Ha az űrlap módosítására kerül sor, a MOKK e tényről a honlapján az űrlap közzététele előtt harminc nappal tájékoztatást ad. A MOKK az űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni új űrlap kialakításánál.”

(4) A KÜSZ 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A másolat papíralapú iratról elektronikus formában, elektronikus iratról pedig papír alapon is kiadható.”

(5) A KÜSZ 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A telefax, elektronikus küldemény átvételére a közjegyző által kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott jogosult. A közjegyző, illetve az általa kijelölt közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott a közjegyző elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét az oda érkező elektronikus küldemény átvétele céljából munkanaponként legalább egy alkalommal ellenőrzi, és gondoskodik a dokumentumok érkeztetéséről.”

(6) A KÜSZ 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A közjegyzői irodához érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a közjegyző nevét, az ügyszámot, továbbá az érkezés évét, hónapját és napját, az érkezés módját.

(2) Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az iraton feltüntetett adatokat a nyilvántartás vezetője az irat első példányán aláírja.

(3) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

(4) Az azonos tartalmú, de eltérő módon érkezett iratokat – a tényleges érkezés feltüntetése mellett – azonos sorszám alatt kell iktatni.”

(7) A KÜSZ 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Az irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általában postai úton történik. Szükség esetén az iratot a közjegyző futár útján is kézbesítheti.

(2) A közjegyző az illetékességi területén személyesen vagy közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott útján is kézbesíthet.

(3) A fogva tartásban lévő személy részére a fogva tartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni az iratot.

(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a közjegyzői irodában is átveheti.

(5) A közjegyző az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni.

(6) A közjegyző a végrehajtható okiratot a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint küldi meg a végrehajtónak.”

(8) A KÜSZ 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kiadmány papíralapú iratról elektronikus formában, elektronikus iratról pedig papír alapon is kiadható.”

(9) A KÜSZ 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) A fellebbezést felterjesztő lappal, az iratok elektronikus másolatával, illetve kiadmányával együtt kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság, illetve a Kúria döntését igénylő egyéb ügyek iratait jelentéssel kell felterjeszteni.

(2) Az iratok felterjesztésekor csatolni kell a fellebbezéssel megtámadott határozat egy kiadmányát a másodfokú bíróság (Kúria) irattára részére. Az iratborítékon fel kell jegyezni a felterjesztés időpontját.

(3) Az iratokat elektronikus úton kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni.

(4) Fellebbezés esetén az iratokat annyi felterjesztő lappal kell felterjeszteni, ahány határozatot jogorvoslattal támadtak meg. A felterjesztő lapon utalni kell az ugyanabban az ügyben felterjesztett másik (többi) felterjesztő lapra. Külön jelentést csak akkor kell csatolni, ha ez a másodfokú bíróság tájékoztatása céljából szükséges.

(5) Ha a közjegyző a fellebbezés felterjesztése mellett az eljárást folytatja, csak azokat az iratokat kell felterjeszteni, amelyek a fellebbezés elbírálásához szükségesek.

(6) Ha az iratoknak csak egy részét kell felterjeszteni, a felterjesztett iratok sorszámait feltüntető jegyzéket kell az elektronikus tároló-dokumentumban elhelyezni.

(7) Ha az irodavezető észleli, hogy a felterjesztett iratok hat hónap alatt nem érkeztek vissza, ezt jelenti a közjegyzőnek.

(8) Ha a perújítási eljárás során a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak a beszerzése iránt, a bíróság részére felterjesztett iratok sorszámait tartalmazó jegyzéket az elektronikus tároló-dokumentumban el kell helyezni, és fel kell jegyezni a közjegyzői ügyekről vezetett nyilvántartásban a felterjesztés időpontját. Ha az irodavezető észleli, hogy a felterjesztett iratok hat hónap alatt nem érkeztek vissza, ezt jelenti a közjegyzőnek.”

(10) A KÜSZ 45/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor

a) a Kar Hivatali szervének a végrehajtási záradék másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton,

b) a végrehajtónak a végrehajtási záradékot, a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat hiteles kiadmányát és nem hiteles másolatát, valamint

c) a végrehajtást kérőnek a záradék mellett a végrehajtási záradék alapjául szolgáló okirat nem hiteles másolatát küldi meg.”

(11) A KÜSZ 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző által hozott végzés jogerejét az ügyben eljáró közjegyző a végzés eredeti példányára vezetett jogerősítési záradékkal (a továbbiakban: záradék) vagy külön végzéssel tanúsítja. A záradéknak (végzésnek) tartalmaznia kell a jogerőre emelkedés időpontját.”

(12) A KÜSZ

a) 3. § (1) bekezdésében az „irodai alkalmazott” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott” szöveg,

b) 7. § (3) bekezdésében az „a jegyzőkönyvvezető” szövegrész helyébe a „– jegyzőkönyvvezető igénybevétele esetén – a jegyzőkönyvvezető” szöveg,

c) 11. § (4) bekezdésében, a 32. § (9) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, valamint az 50. § (5) bekezdésében a „dolgozó” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott” szöveg,

d) 12. § (2) bekezdésében, az 1. melléklet 11.4. pontjában, a 2. melléklet 9.4. pontjában, a 3. melléklet 10.4. pontjában, a 4. melléklet 10.3. pontjában, az 5. melléklet 9.4. pontjában, valamint a 6. melléklet 8.4. pontjában a „jogtanácsos” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsos” szöveg,

e) 12. § (2) bekezdésében a „jogtanácsosi” szövegrész helyébe a „kamarai jogtanácsosi” szöveg,

f) 27. § (1) bekezdésében az „új eljárásra utasító határozata” szövegrész helyébe az „új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzése” szöveg,

g) 42. § (2) bekezdésében a „közjegyző alkalmazottja” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodai ügyintéző vagy egyéb irodai alkalmazott” szöveg,

h) 46. § (2) bekezdés d) pontjában az „áttételéről” szövegrész helyébe az „áttételéről és megszüntetéséről” szöveg,

i) 1. mellékletének 3.6. pontjában és 2. mellékletének 3.6. pontjában a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. § (2) bekezdése szerinti vélelmezett kézbesítés” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 137. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció” szöveg,

j) 1. mellékletének 11.3. pontjában és 2. mellékletének 9.3. pontjában a „kézbesítési vélelem megdöntésének” szövegrész helyébe a „kézbesítési kifogás előterjesztésének” szöveg

lép.

(13) A KÜSZ 32. § (9) bekezdésében a „havonta, a statisztikai adatszolgáltatás előtt” szövegrész helyébe a „havonta” szöveg lép.

(14) Hatályát veszti a KÜSZ 27. § (2a) bekezdése.

12. A jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet módosítása

17. § (1) A jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet [a továbbiakban: 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet] 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelmező részére a minisztérium küldi meg a szerződés megkötését kezdeményező adatlapot (a továbbiakban: adatlap), melyet a minisztérium tájékoztatásul a honlapján is közzétesz.

(3) A kitöltött adatlapnak tartalmaznia kell a Tv. 65. § (1) bekezdésében és a 66. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint az e rendeletben meghatározott nyilatkozatokat, továbbá csatolni kell hozzá az e rendeletben meghatározott mellékleteket.”

(2) A 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A minisztérium a névjegyzékbe vételt követő tizenöt napon belül értesíti a kérelmezőt a névjegyzékbe vétel napjáról.”

(3) A 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A minisztérium a szolgáltatási szerződés tervezetének aláírására szolgáló felhívásában a névjegyzékbe felvett kérelmezőt a szerződésnek az adatlapban foglaltak alapján történő kitöltésére, aláírására és tizenöt napon belüli megküldésére hívja fel.

(2) Ha a minisztériumhoz megküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a minisztérium vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető azt a beérkezésétől számított harminc napon belül aláírásával és a minisztérium bélyegzőjének lenyomatával látja el. A szerződés aláírását követően a minisztérium a szerződés egyik példányát megküldi a kérelmező részére.

(3) Ha a megküldött szerződés hiányos vagy nem a kérelemben foglalt adatokat tartalmazza, a minisztérium a szerződést visszaküldi a kérelmezőnek, és felhívja a szolgáltatási szerződés adatlapnak megfelelő kitöltésére, illetve az adatlap módosítására.”

(4) A 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet

a) 2. § (1) és (2) bekezdésében a „kérelméhez” szövegrész helyébe az „adatlapjához” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében, 3. § (2), (3) és (5) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében az „a kérelmében” szövegrész helyébe az „az adatlapján” szöveg,

c) 3. § (1) bekezdésében a „csatolnia kell a kérelméhez” szövegrész helyébe az „az adatlapjához csatolnia kell” szöveg,

d) 3. § (4) bekezdésében a „kérelmében” szövegrész helyébe az „adatlapján” szöveg,

e) 4. § (2) bekezdésében az „a kérelméhez” szövegrész helyébe az „az adatlapjához” szöveg,

f) 5. § (1) bekezdésében az „a kérelme” szövegrész helyébe az „az adatlapja” szöveg,

g) 11. §-ában a „világhálón” szövegrészek helyébe a „honlapján” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet 7. § (2) bekezdésében az „, és a szolgáltatási szerződés meghosszabbítása alapján történő bejegyzésre” szövegrész.

13. A jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet módosítása

18. § (1) A jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet [a továbbiakban: 11/2004. (III. 30.) IM rendelet] 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A jogi segítő a támogatás utólagos engedélyezése mellett nyújtott jogi szolgáltatás esetében a díjról kiállított számlát a véglegessé vált támogatást engedélyező határozat alapján küldi meg a kormányhivatalnak.”

(2) A 11/2004. (III. 30.) IM rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében az „a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet 2. melléklete” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtás iránti kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványra és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat megállapító rendelet” szöveg,

b) 5. § (4) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében a „8 munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz napon” szöveg,

d) 7. §-ában a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a 11/2004. (III. 30.) IM rendelet

a) 8. §-a,

b) 10. §-a.

14. A bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről szóló 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet módosítása

19. § (1) A bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről szóló 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet [a továbbiakban: 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet (a továbbiakban együtt: fél) képviselő szabadalmi ügyvivő munkadíjának és készkiadásának felszámítására és megállapítására a 2–5. §-t kell alkalmazni.”

(2) A 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi ügyvivő által képviselt fél szabadalmi ügyvivői költségként

a) a fél és a szabadalmi ügyvivő között létrejött szabadalmi ügyvivői megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint

b) a fél által a szabadalmi ügyvivő részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel.”

(3) A 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fél a 2. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a munkadíj összegét a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével is felszámíthatja.”

(4) A 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege

a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft;

b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft;

c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.”

(5) A 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint a szabadalmi ügyvivőnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.”

(6) A 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet

a) 2. § (3) bekezdésében a „megállapított” szövegrész helyébe a „felszámított” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében az „a peres” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdés szerinti” szöveg,

c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „polgári peres ügyben” szövegrész helyébe a „polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban” szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti a 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet

a) 2. § (3) bekezdésében az „a pertárgy értékével vagy” szövegrész,

b) 4. §-a,

c) 5. § (1) bekezdésében és 6. § (3) bekezdésében az „1992. évi LXXIV.” szövegrész,

d) 5. § (2) bekezdése.

15. Az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról szóló 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet módosítása

20. § Az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról szóló 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében az „aláírásról” szövegrész helyébe az „ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szöveg,

b) 8. § (3) bekezdésében az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot” szövegrész helyébe az „Igazságügyi Minisztériumot” szöveg

lép.

16. Az igazságügyi szakértői igazolványról szóló 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet módosítása

21. § (1) Az igazságügyi szakértői igazolványról szóló 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet] 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakértő köteles az igazolvány megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét haladéktalanul bejelenteni a miniszternek.”

(2) A 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter részére az igazolvány bevonásáról hozott határozatának megfelelően megküldött vagy átadott, bevont igazolványt a miniszter szabályzatában foglaltak szerint meg kell semmisíteni.”

(3) Hatályát veszti a 19/2006. (IV. 24.) IM rendelet

a) 6. § (1) bekezdése és

b) 10. § (3)–(5) bekezdése.

17. A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

22. § A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem visszautasítását, illetve a cégbejegyzési kérelem egyszerűsített cégeljárás során történő elutasítását követően a cég a bejegyzési kérelmét visszautasító, illetve elutasító végzés közlésétől számított 8 napon belül újból benyújtja [Ctv. 45. § (5) bekezdése, 48. § (9) bekezdése], a befizetett közzétételi költségtérítés összegét az újabb eljárásban hozott végzés közzétételére kell felhasználni.”

18. Az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben című 25/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

23. § Az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben című 25/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a 2. § (3) bekezdése szerinti elektronikus igazolást nem csatolják, és a cégbíróság emiatt a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja [Ctv. 45. §], a visszautasító végzésben az is szerepel, hogy az eljárásban esetlegesen megfizetett illeték a cégbíróság székhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságtól, a közzétételi költségtérítés pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumtól – írásbeli kérelemre – külön jogszabályban meghatározott mértékben visszaigényelhető, figyelemmel a 9. §-ban foglaltakra is.

(2) Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli visszautasítására nem az (1) bekezdésben meghatározott okból került sor, a végzésben a cégbíróság feltünteti, hogy a kérelmező milyen ügyazonosító számra, milyen összegű illetéket, illetve költségtérítést fizetett. Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet ismételten előterjesztik – a Ctv. 45. § (5) bekezdésében és 48. § (9) bekezdésében meghatározott eset kivételével –, a korábbi eljárás során megfizetett illeték és költségtérítés a megismételt eljárásban nem vehető figyelembe, azokat ismételten meg kell fizetni.”

19. Az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló 18/2007. (III. 19.) IRM rendelet módosítása

24. § Az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló 18/2007. (III. 19.) IRM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti európai közösségi jogászok, valamint alkalmazott európai közösségi jogászok Magyarország területén ügyvédi tevékenység folytatására a Mellékletben meghatározott szakmai megnevezések alatt jogosultak.”

20. A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzendő személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek nyilvántartásáról szóló 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet hatályon kívül helyezése

25. § Hatályát veszti a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzendő személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek nyilvántartásáról szóló 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet.

21. A tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosítása

26. § (1) A tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet [a továbbiakban: 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet] 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1–6. §-ban meghatározott költségeket a kiskorú vagy az állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanút kísérő személy részére is meg kell téríteni. A tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát kétség esetén orvosi igazolással kell igazolni.”

(2) A 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A szakértői vizsgálaton megjelent tanú a költségeire vonatkozó, e rendeletben meghatározott igazolásokat és a szakértő által kiállított igazolást a költségei megtérítése érdekében a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság vagy bíróság részére küldi meg.”

(3) A 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „kihallgatott” szövegrész helyébe a „kihallgatott vagy meghallgatott” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében az „a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe az „az öregségi teljes nyugdíj mindenkori” szöveg

lép.

22. Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet módosítása

27. § (1) Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet [a továbbiakban: 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet] 20/B. § (5) bekezdésében az „a Szaktv.” szövegrész helyébe az „az igazságügyi szakértőkről szóló törvény” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 11. § (2) bekezdésében a „[Szaktv. 16. § (4) bekezdés]” szövegrész.

23. A Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet módosítása

28. § (1) A Közjegyzői Levéltár tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet [a továbbiakban: 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet] 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A levéltáros a kérelmet visszautasítja, ha a kérelmező a hiánypótlást a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére nem teljesíti.

(3a) A levéltáros a kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelem közjegyzői okiratra vonatkozik, és a Kjtv. 151–152. §-ai alapján a kérelmező részére az okiratról hiteles másolat nem adható ki,

b) a kérelem közjegyzői nemperes iratra vonatkozik, és az ügyben a kérelmező vagy képviselője nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott iratbetekintési joggal.”

(2) A 62/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 51. § (4) bekezdésében az „elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította vagy elutasította” szöveg lép.

24. A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet módosítása

29. § (1) A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet [a továbbiakban: 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet] 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/A. § (1) A szakmai képzésben való oktatókénti közreműködés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelő alkalmazásával 10-10 kreditpont megszerzésének minősül.

(2) A felsőfokú oktatási intézményben történő oktatás a közvetítő továbbképzési időszaka alatt a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelő alkalmazásával 10-10 kreditpont megszerzésének minősül. A közvetítés jogintézményével kapcsolatos tudományos fokozatszerzés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt 50 kreditpont megszerzésének minősül.”

(2) A 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 7. § (3) bekezdésében a „polgári jogi” szövegrész helyébe a „polgári vagy közigazgatási jogi” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet

a) 6. §-a és

b) 8. §-a.

25. A munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet módosítása

30. § (1) A munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet [a továbbiakban: 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a munkavállaló átlagkeresete az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja, vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta, és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság – a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.”

(2) A 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A bíróság a 3. § (1) bekezdése szerint határoz abban az esetben is, ha az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény tárgyi költségkedvezmény fenn nem állására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(3) A 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § E rendelet szabályait a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben az állam nevében foglalkoztatott személy vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell.”

26. A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet módosítása

31. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet [a továbbiakban: 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet] 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet

a) 1. melléklet 1.2., 1.7., 3.2. és 6.3. pontjában, a 2. melléklet 2.7.2. pontjában, valamint a 3. melléklet 2.7.2. pontjában az „idézési” szövegrész helyébe a „kézbesítési” szöveg,

b) 1. melléklet 1.3. pontjában a „nyilvántartási szám vagy cégjegyzékszám” szövegrész helyébe a „nyilvántartó hatóság és nyilvántartási szám, továbbá adószám” szöveg,

c) 1. melléklet 3. és 4. pontjában az „adatok” szövegrész helyébe a „kötelező adatok” szöveg,

d) 1. melléklet 4.3. pontjában a „szükséges adatok (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.)” szövegrész helyébe a „szükséges adatok” szöveg,

e) 3. melléklet 4.6.1. pontjában a „Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 99. § (2) bekezdése szerinti vélelmezett kézbesítés” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési fikció” szöveg,

f) 5. melléklet 1.3. pontjában, 6. melléklet 1.3. pontjában, 7. melléklet 1.3. pontjában és 9. melléklet 2.3. pontjában a „Pp. 196. §” szövegrész helyébe a „Pp. 325. §” szöveg

lép.

27. A fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról szóló 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet módosítása

32. § A fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról szóló 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet

a) 9. § (2) bekezdés c) pontjában az „elutasításáért” szövegrész helyébe a „visszautasításáért” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés c) pontjában a „felfüggesztéséért, végrehajtási” szövegrész helyébe a „végrehajtási” szöveg,

c) 9. § (4) bekezdés b) pontjában a „vélelem megdöntése iránti kérelem” szövegrész helyébe a „kifogás” szöveg,

d) 13. §-ában a „költségfeljegyzési” szövegrész helyébe a „díjfeljegyzési” szöveg

lép.

28. A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet módosítása

33. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet [a továbbiakban: 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet] 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendelet alkalmazása során a fizetési meghagyásos eljárás alatt a részletekben való teljesítés és a fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárást, valamint a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárást is érteni kell.”

(2) A 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fél díjfizetési kötelezettségének az e §-ban meghatározottak szerint tehet eleget.

(2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a díjfizetés történhet

a) átutalással,

b) bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével vagy

c) a 6. §-ban meghatározott módon.”

(3) A 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A részletekben való teljesítés és a fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban, valamint a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban a kérelem (3) és (4) bekezdésben leírt módon való előterjesztése esetén a fél bankkártyával kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével is megfizetheti a díjat.”

(4) A 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 10. § (4) bekezdésében az „az elutasított” szövegrész helyébe az „a visszautasított” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontjában az „(az átutalás tényét a közjegyzői kamara honlapján közzétett módon kell igazolni)” szövegrész.

29. A fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet módosítása

34. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet [a továbbiakban: 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet] 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző)

„c) az eljárást befejezettnek nyilvánította,”

(2) A 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A jogerő megállapítása külön végzéssel történik. A végzésnek tartalmaznia kell a jogerőre emelkedés időpontját.”

(3) A 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet

a) 1. § (2) bekezdés 1. pontjában, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésében az „aktanyomat” szövegrész helyébe az „iratanyag” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „költségfeljegyzési” szövegrész helyébe a „díjfeljegyzési” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében a „22. §-át” szövegrész helyébe a „22. § (1)–(3) bekezdését” szöveg,

d) 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „hivatalból elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította” szöveg,

e) 12. § (1) bekezdés g) pontjában az „elutasította” szövegrész helyébe a „visszautasította” szöveg,

f) 14. § (1) bekezdésében a „bíróságnak való” szövegrész helyébe a „bíróságnak elektronikus úton való” szöveg,

g) 14. § (2) bekezdésében az „aktanyomatot” szövegrész helyébe az „iratanyagot” szöveg,

h) 14. § (5) bekezdésében az „(aktanyomattal)” szövegrész helyébe az „(iratanyaggal)” szöveg,

i) 25. § (2) bekezdésében az „elutasítása” szövegrész helyébe a „visszautasítása vagy elutasítása” szöveg,

j) 30. § (1) bekezdésében a „jogi képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője” szöveg,

k) 30. § (2) bekezdésében az „a Küsz. 12. és 13. §, valamint 14. § (1) bekezdését” szövegrész helyébe az „a Küsz. 12. és 13. §-át, 14. § (1) bekezdését, valamint 44. § (3) bekezdését” szöveg,

l) 1. melléklet 3.1. pontjában az „1 millió Ft– 10 millió Ft” szövegrész helyébe az „1 millió Ft – 3 millió Ft között, 3 millió Ft – 10 millió Ft” szöveg,

m) 1. melléklet 4.2. pontjában az „elutasítása” szövegrész helyébe a „visszautasítása” szöveg

lép.

30. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet módosítása

35. § (1) A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hevhr.)

a) 6. §-ának (1) bekezdésében az „elutasításáról” szövegrész helyébe az „elutasításáról vagy visszautasításáról” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdésében az „a hatósági letétről és a lefoglalt dolgok tárolásának és értékesítésének részletes szabályairól szóló 40/2009. (IX. 15.) IRM rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló rendelet szerinti” szöveg

lép.

(2) A Hevhr. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) Hatályát veszti a Hevhr. 4/A. § (3) bekezdése.

31. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet módosítása

36. § A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet 39. mellékletének 2. pontjában a „Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg lép.

32. Az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet módosítása

37. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet [a továbbiakban: 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet] 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Az igazságügyért felelős miniszter a kézbesítési rendszer működtetésének felügyeletével kapcsolatban ellátja az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

(2) A 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelemben meg kell jelölni – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § a) és b), valamint e)–g) pontjának valamelyikére hivatkozással – a meghatalmazotti tevékenység típusát is, és – kivéve, ha a képviseleti jog igazolására kötelezésnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból nincs helye – a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazottként való eljárásra feljogosító jogviszony fennállását igazoló irat elektronikus másolatát.”

(3) A 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelemben meg kell jelölni – a Pp. 65. § a) és b), valamint e)–g) pontjának valamelyikére hivatkozással – a meghatalmazotti tevékenység típusát is, és – kivéve, ha a képviseleti jog igazolására kötelezésnek az Eüsztv. 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból nincs helye – a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazottként való eljárásra feljogosító jogviszony fennállását igazoló irat elektronikus másolatát.”

(4) A 40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet

a) 38. § (2) bekezdésében az „a kormányrendelet 2. § 6. pontja” szövegrész helyébe az „az Eüsztv. 1. § 34. pontja” szöveg,

b) 43. § (1) bekezdésében a „vélelem” szövegrész helyébe a „fikció” szöveg

lép.

33. A civil szervezetek nyilvántartásával összefüggésben a bírósági eljárásokban érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 58/2012. (XII. 28.) KIM rendelet módosítása

38. § A civil szervezetek nyilvántartásával összefüggésben a bírósági eljárásokban érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 58/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 2. melléklet

a) 3. pont 3.3. alpontjában a „hiánypótlás nélküli elutasításának” szövegrész helyébe a „visszautasításának” szöveg,

b) 3. pont 3.4. alpontjában a „hiánypótlást követő elutasításának” szövegrész helyébe az „elutasításának” szöveg

lép.

34. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet módosítása

39. § A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 23. § (3) bekezdésében az „a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában” szövegrész helyébe az „a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló rendelet (a továbbiakban: R.)” szöveg lép.

35. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló 16/2014. (III. 13.) KIM rendelet módosítása

40. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló 16/2014. (III. 13.) KIM rendelet

a) 20. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában az „elutasító” szövegrész helyébe az „elutasító vagy visszautasító” szöveg,

b) 5. mellékletének 6. pont felvezető szövegében az „elutasítása” szövegrész helyébe az „elutasítása vagy visszautasítása” szöveg,

c) 5. mellékletének 6.1. pontjában az „utasította el” szövegrész helyébe az „utasította el vagy utasította vissza” szöveg

lép.

36. A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet módosítása

41. § A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásának vezetéséről és az abból történő adatszolgáltatás részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„2. közjegyző: az a közjegyző és közjegyző-helyettes (a továbbiakban együtt: közjegyző), aki a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába adatot bejegyez, továbbá az a közjegyző, közjegyzőhelyettes, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 29. § (2a) bekezdésében nevesített jogkörében eljáró közjegyzőjelölt, valamint a Kjtv. 29. § (2b) bekezdésében nevesített jogkörében eljáró közjegyzői irodai ügyintéző, aki a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából adatot igényel,”

37. A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet módosítása

42. § A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet

a) 6. § (5) bekezdésében az „ügyvéd” szövegrészek helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében, 1. melléklet 5.2. pontjában és 2. melléklet 4.2. pontjában az „ügyvéd” szövegrész helyébe az „ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos” szöveg,

c) 9. alcímének címében és 1. melléklet 3. pontjában az „ügyvédek” szövegrész helyébe az „ügyvédek vagy kamarai jogtanácsosok” szöveg,

d) 35. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

38. A közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet módosítása

43. § A közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet

a) 5. § (3) és (4) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében az „elutasító végzést” szövegrész helyébe a „visszautasító végzést” szöveg

lép.

39. Az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II. 25.) IM rendelet módosítása

44. § Az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról szóló 3/2015. (II. 25.) IM rendelet 2. § b) pontjában a „magtartása” szövegrész helyébe a „magatartása” szöveg lép.

40. A közvetítői igazolványról szóló 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet módosítása

45. § (1) A közvetítői igazolványról szóló 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet [a továbbiakban: 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet] 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter részére az igazolvány bevonásáról hozott határozatának megfelelően megküldött vagy átadott, bevont igazolványt meg kell semmisíteni.”

(2) A 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet 7. § d) pontjában a „Hivatalos Értesítőben” szövegrész helyébe a „kormányzati portálon” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet 5. §-a.

41. A bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 26/2015. (IX. 30.) IM rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 26/2015. (IX. 30.) IM rendelet

a) 1. § (2) bekezdés e) pontja,

b) 1. melléklet 6. A bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban működő igazgatási egységekben vagy a szakirányú feladatokhoz kapcsolódó vezetői és egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek táblázatának 11. sora.

42. A tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgatására szolgáló rendőrségi helyiség kialakításáról és ellenőrzéséről szóló 34/2015. (XI. 10.) IM rendelet módosítása

47. § A tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett meghallgatására szolgáló rendőrségi helyiség kialakításáról és ellenőrzéséről szóló 34/2015. (XI. 10.) IM rendelet

a) Melléklet 1. pontjában az „az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 85. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja előírásainak figyelembe vételével, legalább 2,5 méteres belmagasság mellett minimum olyan alapterületűnek kell lennie, hogy abban egyidejűleg egyszerre legalább 4 fő tartózkodhasson” szövegrész helyébe a „legalább 2,5 méteres belmagasság mellett minimum 13 m2 alapterületűnek kell lennie” szöveg,

b) Melléklet 3. pontjában az „OTÉK” szövegrész helyébe az „országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet” szöveg

lép.

43. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelet módosítása

48. § (1) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egyes feladatairól, valamint egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2016. (III. 8.) IM rendelet [a továbbiakban: 5/2016. (III. 8.) IM rendelet] 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A papíralapú kérelemnek meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában, ügyvédi képviselet esetén pedig a Pp. 114. § (3) bekezdésében foglaltaknak.”

(2) Az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 5. § (6) bekezdésében a „vélelem” szövegrész helyébe a „fikció” szöveg lép.

44. Az igazságügyi szakértőjelölti igazolványról szóló 12/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosítása

49. § (1) Az igazságügyi szakértőjelölti igazolványról szóló 12/2016. (VI. 29.) IM rendelet [a továbbiakban: 12/2016. (VI. 29.) IM rendelet] 4. § (2) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a 12/2016. (VI. 29.) IM rendelet

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 4. § (3) bekezdése és

c) 5. § (2) bekezdése.

45. Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosítása

50. § Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet 1. mellékletében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált” szöveg, a „kiutalt, vagy” szövegrész helyébe a „kirendelés alapján” szöveg lép.

46. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 4. § (4) és (10) bekezdése, valamint a 16. § (13) bekezdése 2019. január 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelethez

A Kjvhr. 5. számú melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Közjegyzői nemperes ügyek – kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek

1. Hagyatéki ügy

2. Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítási ügy

3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy

4. Szakértői kirendelés

5. Előzetes bizonyítás

6. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése

7. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása

8. Gépjármű zálognyilvántartás

9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése

10. Európai fizetési meghagyásos ügy

11. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás

12. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás

13. Közjegyzői letéti eljárás

14. Közjegyző előtti egyezségi eljárás

15. Összesen

Az ügyek száma, megoszlása az eljárás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

időtartama szerint

a

b

Előző hónapról folyamatban maradt

Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

Összesen

1 éven túli

2 éven túli

5 éven túli

Jogerőre emelkedett nemperes ügyek/végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásos ügyek száma

Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma

Felterjesztett

Fel nem terjesztett fellebbezések

Intézkedést igénylő

Visszavonás

Elutasítás

A másodfokú bíróságról visszaérkezett

Helybenhagyás

ügyekben hozott határozatok:

Hat. kívül helyezés, új eljárás

Megváltoztatás

Az európai fizetési meghagyásos ügyekben érkezett ellentmondások száma

A befejezett ügyekben az eljárás

0-3 hónap

3-6 hónap

6-12 hónap

1 év felett

2 év felett

”

2. melléklet a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelethez

1. A 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 1. melléklet 1.3. pontja a következő 1.3.1. alponttal egészül ki:

„1.3.1. külföldi székhelyű vállalkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény 3. § (6) bekezdés szerinti képviselet neve, székhelye és 1.3. pont szerinti azonosító adatai”

2. A 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 1. melléklet 1.7. pontja a következő 1.7.3. alponttal egészül ki:

„1.7.3. meghatalmazott esetén a meghatalmazott neve, kézbesítési címe, telefonszáma és elektronikus levélcíme”

3. A 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 1. melléklet 1. pontja a következő 1.8. alponttal egészül ki:

„1.8. természetes személy jogosult esetén születési hely és idő, anyja neve”

3. melléklet a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelethez

„1. melléklet a 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelethez

A hagyatéki leltár nyomtatványának adattartalma

1. A leltár-nyomtatvány fajtája:

1.1. eredeti

1.1.1. a leltár tartalma teljes

1.1.2. a leltár tartalma hiányos (megjegyzésben a kiegészítendő adat és a kiegészítés várható határideje)

1.2. kiegészítés (megjegyzésben a kiegészítés oka)

1.3. kijavítás

2. A leltárkészítés oka:

2.1. hivatalból

2.1.1. a hagyatékban található vagyontárgy jellege (pl. a hagyatékban ingatlan, gazdasági társasági/szövetkezeti részesedés, lajstromozott tárgy van)

2.1.2. az örökösként érdekelt személye (pl. nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel/méhmagzat/ Magyar Állam stb.)

2.1.3. végintézkedéssel történt alapítványrendelés

2.2. kérelemre [megjegyzésben a kérelmező neve (megnevezése)]

2.2.1. hagyatéki eljárásban érdekelt kéri

2.2.2. hagyatéki eljárásban való érintettséget megalapozó vagyontárgy leltározását kérik

2.2.3. öröklési bizonyítvány kiállítását kérik

2.2.4. hagyatéki eljárási igazolás kiállítását kérik

2.3. az eljárás megindításának időpontja

3. A leltár megküldésre kerül:

3.1. a közjegyzőnek (megjegyzésben az illetékességét megállapító ok)

3.2. a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: gyámhivatal) (megjegyzésben ennek oka)

4. Az örökhagyóra vonatkozó adatok:

4.1. a Törvényben felsorolt személyes adatok

4.2. a Törvényben felsorolt foglalkozás, amely esetében az örökhagyó halálával kapcsolatban értesítési kötelezettség áll fenn (megjegyzésben annak ténye, ha a szakmai kamara vagy gyámhivatal részére jegyzőkönyv került megküldésre, ha pedig az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, akkor ennek a ténye, és az, hogy azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak, és a leltárban nem szerepelnek, külön jegyzőkönyv tartalmazza)

4.2.1. a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a jegyző birtokába került, vagy egyébként adat merült fel ilyen szerződés létrejöttére, vagy arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, és a jegyző értesítette a halálesetről a szerződésben szereplő vagyonrendelőt, a további vagy új vagyonkezelőt és a kedvezményezettet

4.3. végintézkedésre vonatkozó adatok [ténye, illetve bejelentés létezéséről, helyéről (őrzőjéről) vagy tanúiról stb.]

5. A joghatóság vizsgálatához szükséges adatok:

5.1. Az örökhagyó állampolgárságával kapcsolatos adatok

5.1.1. Az örökhagyó halálakori állampolgársága (az örökhagyó valamennyi közokirattal igazolt állampolgárságát fel kell tüntetni)

5.1.2. Az állampolgárság megállapításának alapjául szolgáló közokirat adatai

5.1.2.1. Kiállító állam megnevezése

5.1.2.2. Az okmány típusa

5.1.2.3. Az okmány kiállításának időpontja

5.2. A magyar állampolgársággal nem rendelkezett örökhagyó idegenrendészeti jogállására vonatkozó adatok

5.2.1. Az örökhagyó belföldi tartózkodási jogcímének pontos típusa

5.2.2. Az okmány kiállításának időpontja

5.3. A magyar állampolgársággal nem rendelkezett örökhagyó belföldi jövedelemszerző tevékenységére vonatkozó adatok

5.3.1. A jövedelemszerző tevékenység fajtája (pl. munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, egyéni vállalkozás, társas vállalkozásban személyes közreműködés stb.)

5.3.2. A jövedelemszerző tevékenység kezdetének időpontja

5.3.3. Az örökhagyó TAJ-száma

5.4. Az örökhagyó magyarországi lakhatásával kapcsolatos adatok, így különösen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelyeként szolgáló lakás használatának jogcíme (tulajdonjog, lakásbérlet, szívességi lakáshasználat stb.)

6. A hagyatékra vonatkozó adatok (vagyontárgyak megnevezése és helye; közhiteles nyilvántartásban szereplése esetén a 7.1. pontban felsoroltaktól független adatai):

6.1. ingatlan

6.1.1. tulajdonjog [az egyes ingatlanoknál résztulajdon esetén megjegyzésben: aránya és a tulajdonostárs neve (megnevezése)]

6.1.2. lakásszövetkezeti tagot megillető lakáshasználati jog

6.2. ingó dolog

6.2.1. tulajdon/egyéb jog [az egyes ingó dolgoknál résztulajdon esetén megjegyzésben: aránya és a tulajdonostárs neve (megnevezése)]

6.2.2. kötelezettség

6.3. egyéb meglévő vagyon, vagy követelés értékmegjelöléssel [pl. fizetési, nyugdíj-előtakarékossági, tartós befektetési, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, ügyfél vagy értékpapírszámla (a számlavezető cégneve, a számla számának, egyenlegének, névértékének és esetleges kedvezményezettjének megjelölésével), gazdasági társasági/szövetkezeti részesedés stb.]

7. A 6.1–6.3. pontban felsoroltakra vonatkozó egyéb adatok:

7.1. a hagyatékba való tartozás nem egyértelmű

7.1.1. örökösként érdekelt vitatja (megjegyzésben: ki és milyen jogcímen vitatja)

7.1.2. házastársi/élettársi közös szerzeményi igényt jelentenek be (megjegyzésben: ki vitatja)

7.1.3. egyéb ok miatt (megjegyzésben: ki és milyen jogcímen vitatja)

7.1.4. a vagyon másik hagyatéki eljárás tárgya, és még nem adták át (megjegyzésben: az abban eljáró közjegyző elérhetősége)

7.1.5. a jog vagy kötelezettség nyilvántartáson kívüli (megjegyzésben: ki a nyilvántartott)

7.2. érték

7.2.1. hivatalos (megjegyzésben: értékbizonyítvány/szakértő stb.)

7.2.2. becsléssel megállapított (megjegyzésben: nyilatkozati joggal a jogosultak éltek-e)

8. A hagyatéki terhekre vonatkozó adatok:

8.1. bejelentő neve

8.2. jogosult neve és a jogosultság keletkezési ideje

8.3. érték

8.4. bizonyíték [hogyan (ki által, mivel) igazolható a fennállása]

9. A hagyatéki eljárásban érdekeltek és egyéb résztvevők adatai:

9.1. a Törvényben felsorolt személyes adatok [megjegyzésben: érdekeltséget vagy részvételt megalapozó ok (törvényes, végrendeleti örökös, gondnok, tanú, a végrendelet birtokosa vagy tudója stb.), rokonsági fok, és van-e képviselője; végintézkedés esetében is feltüntetendő a leszármazó és a felmenő, aki kötelesrészre, valamint ági vagyonra jogosul lehet]

9.2. képviselőnek a Törvényben felsorolt adatai [megjegyzésben: meghatalmazással, hivatalból (törvényes/társaság) vagy kirendelés útján keletkezett, és kinek a képviselője]

10. Kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó adatok:

10.1. helyszíni leltározás [megjegyzésben: oka (hivatalból/kinek a kérelmére)]

10.2. meghallgatás

10.2.1. oka (hivatalból vagy kinek a kérelmére)

10.2.2. meghallgatott személyek adatai

10.2.3. feltüntetésre kért nyilatkozatok

10.3. biztosítási intézkedés

10.3.1. elrendelésének oka (hivatalból vagy kinek a kérelmére)

10.3.2. biztosított vagyontárgy

10.3.3. célja (őrzés/értékesítés stb.)

10.3.4. foganatosítója

10.3.5. felmerült költsége

10.4. megkeresés

10.4.1. a megkeresett megnevezése és elérhetősége

10.4.2. felmerült költsége

11. A leltár készítőjének adatai:

11.1. név

11.2. beosztás

11.3. elérhetőség

11.4. aláírás helye

12. A leltár mellékleteinek felsorolása”

---