Az 1–4. § és a 7–12. § tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 206. § b) pontjában,
az 1–2. § és a 7–12. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdésének b) pontjában,
az 1–2. §, az 5–6. § és a 10. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az 1–2. § és 5–12. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel, az 1–2. § és a 7–12. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A pártfogó ügyvédet, az ügygondnokot és a kirendelt védőt (a továbbiakban együtt: ügyvéd) a bírósági eljárásban és a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában végzett tevékenységért munkadíj és költségtérítés (a továbbiakban együtt: díj) illeti meg.
(2) Az ügyvédi munkadíj kiszámításának alapja az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj összege.
(3) Az ügyvédi díj e rendeletben meghatározott összege az ügyvédi tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot. Az ügyvédnek – legkésőbb a díj megállapításáig – nyilatkoznia kell a díjat megállapító bíróságnak, ügyésznek, illetve nyomozó hatóságnak arról, hogy általános forgalmi adó fizetésére köteles-e.
2. § (1) Az ügyvéd költségtérítés címén a készkiadásainak megtérítésére jogosult. A készkiadások magukban foglalják a postai, távbeszélő, utazási, parkolási, szállás-, leírási, másolási és egyéb indokolt és szükséges költségeket is.
(2) Az ügyvédet útiköltség és szállásköltség illeti meg, ha olyan tárgyaláson vagy más eljárási cselekményen vesz részt, amelyet nem az irodájának székhelyén vagy lakóhelyén tartanak.
(3) Útiköltségként azon költség téríthető meg, amely az ügyvéd lakóhelyéről vagy az ügyvédi iroda székhelyéről a tárgyalásra utazással és a visszautazással kapcsolatban merült fel. Az ügyvéd a helyi viszonyoknak megfelelően – célszerűen és indokoltan – igénybe vehető menetrend szerinti tömegközlekedési eszköz viteldíjának megtérítésére jogosult. Vasúti közlekedés esetén a másodosztályú menetjegy, autóbusszal történő utazásnál az autóbusz viteldíjának megtérítésére van lehetőség.
(4) Ha az ügyvéd saját személygépkocsiján utazik a tárgyalásra, a tanúk költségtérítéséről szóló jogszabály gépjármű igénybevétele esetére irányadó szabályának megfelelő költség megtérítésére jogosult.
(5) Az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy a tárgyalás helyére a nap huszonharmadik és ötödik órája között utazzon. Ha az ügyvéd a közlekedési viszonyok miatt a tárgyalást megelőző napon érkezett a tárgyalás helyére, az elszállásoláshoz indokoltan igénybe vehető szálloda vagy más szállás igazolt díjának megtérítésére jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ügyvéd visszautazására a tárgyalás napján már nincs lehetőség.
3. § (1) A fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az elsőfokú bírósági eljárás befejezéséig
a) polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg,
b) nemperes eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő összeg,
c) büntetőügyben a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg,
d) a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóság megkeresése alapján kirendelt pártfogó ügyvéd által az eljárást megindító kereset vagy kérelem elkészítéséért és előterjesztéséért a kirendelt ügyvédi óradíj kétszeresének megfelelő összeg.
(2) A másodfokú bírósági eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban, továbbá ezen felül büntetőügyben a harmadfokú bírósági és perújítási eljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott összeg ötven százaléka.
(3) A megismételt másodfokú bírósági eljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott összeg huszonöt százaléka.
(4) Büntetőeljárásban a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj a vádemelésig a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelő összeg.
(5) A pernyertes fél pártfogó ügyvédjét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak szerint megállapított összegű munkadíj illeti meg azzal, hogy a pártfogó ügyvéd akkor is kérheti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a munkadíja megállapítását, ha a pertárgy értéke meghatározható. A pernyertes fél pártfogó ügyvédjének a munkadíja nem lehet kevesebb, mint az (1)–(3) bekezdés szerint megállapítható összeg.
(6) Ha az eljárás (1)–(4) bekezdésben megjelölt szakaszain belül több pártfogó ügyvéd járt el, a munkadíjat, költségtérítést közöttük arányosan – a képviselet időtartama vagy erre irányuló kérelem esetén az elvégzett munka arányában – kell megosztani. Mindegyik pártfogó ügyvéd jogosult legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összegének megfelelő összegű munkadíjra. Ebben az esetben az (1)–(4) bekezdés szerinti összeghatár túlléphető a munkadíj megállapítása során.
4. § (1) A pártfogó ügyvédnek az eljárás során felmerült készkiadásait a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egysége állapítja meg a pártfogó ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján.
(2) Ha a pártfogó ügyvéd ezt kifejezetten kéri, vagy nem részletezi és nem igazolja készkiadásait, részére a költségtérítése átalány formájában kerül megállapításra. A költségátalány összege a pártfogó ügyvédi munkadíj huszonöt százaléka.
(3) Ha általános forgalmi adó fizetésére a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó jogi segítő szervezet nem, de a megbízottjaként eljáró ügyvéd köteles, a jogi segítő szervezet a munkadíjat terhelő általános forgalmi adó összegének megfelelő összegre is jogosult költségtérítésként.
5. § (1) Az ügygondnokot – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2)–(6) bekezdésében foglaltak szerint illeti meg munkadíj azzal, hogy az ügygondnok akkor is kérheti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a munkadíja megállapítását, ha a pertárgy értéke meghatározható. Az ügygondnok munkadíja nem lehet kevesebb, mint a (2) bekezdés szerint megállapítható összeg.
(2) Ha a pert jogszabály értelmében ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnokot a 3. § (1)–(3) bekezdése szerint illeti meg a munkadíj.
6. § (1) Az ügygondnoknak az eljárás során felmerült készkiadásait a bíróság kérelemre, az ügygondnok által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg.
(2) Ha az ügygondnok a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a bíróság a készkiadásokról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
7. § (1) A védőt munkadíj címén az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj összege illeti meg.
(2) Ha a védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, az (1) bekezdésben meghatározott munkadíj a felével emelhető.
(3) Ha az eljárási cselekményt valamilyen okból nem lehetett megtartani, a védőt a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg illeti meg.
(4) A felülvizsgálati eljárásban az indítvány megfogalmazásáért a bíróság a védő vagy ügyvédi iroda részére legalább a kirendelt ügyvédi óradíjnak, legfeljebb annak tízszeresének megfelelő összegű munkadíjat állapíthat meg. A felülvizsgálati indítvány elbírálása céljából tartott ülésen részt vevő védő díjára az (1)–(3) bekezdés az irányadó.
(5) A fogva tartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélés esetén a védő díjazására az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a terhelttel folytatott megbeszélésért megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj ötven százalékának megfelelő összeg jár. A megbeszélés időtartamát a terhelt fogva tartását foganatosító szerv igazolja a büntetőügyben eljáró hatóság részére.
(6) A védőt erre irányuló indítványára a büntetőügy iratainak tanulmányozásáért minden megkezdett száz oldal irat után – függetlenül attól, hogy az ügyben hány terhelt védelmét látja el, az iratokat hány alkalommal tanulmányozta, és hogy az iratokat helyettes útján tanulmányozta-e – a kirendelt ügyvédi óradíj összege, de ügyenként összesen legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának megfelelő összegű munkadíj illeti meg. A munkadíj megállapításánál nem vehető figyelembe arról az eljárási cselekményről készített jegyzőkönyv, amelyen a védő részt vett, továbbá olyan irat, amelyet a védő készített, vagy önállóan, illetve csatolmányként nyújtott be.
8. § (1) A kirendelt védőnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság indítványra, a kirendelt védő által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg.
(2) Ha a kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a készkiadásokról a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
9. § (1) A kirendelt védő díját a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint annak felmerülésekor az a bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság állapítja meg és előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült.
(2) Az irattanulmányozásért járó munkadíj iránti igényt a büntetőügy nyomozási, vádemelési és bírósági szakában legfeljebb egy ízben, legkorábban az irattanulmányozást követő eljárási cselekmény alkalmával annál a nyomozó hatóságnál, ügyésznél, bíróságnál kell előterjeszteni, amely előtt a büntetőügy folyamatban van. A munkadíjat ez a nyomozó hatóság, ügyész, bíróság állapítja meg és előlegezi.
10. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
11. § E rendelet 1–4. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja.
12. § Hatályát veszti a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet.
