Hatály: közlönyállapot (2017.V.26.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2017. évi LIII. törvény

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról * 

E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

a) hitelintézetre;

b) pénzügyi szolgáltatóra;

c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre;

d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;

e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;

f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;

g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;

h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;

i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;

j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;

k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

l) ügyvédre, közjegyzőre és

m) bizalmi vagyonkezelőre

(a továbbiakban együtt: szolgáltató).

(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;

b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.

(3) E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.

(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá

a) a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,

b) a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.

(5) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

(6) E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a közjegyzőre is, ha a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.

2. § A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;

2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

3. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;

4. árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;

5. árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató;

6. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;

7. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;

8. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény;

9. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

10. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;

11. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

12. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;

13. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;

14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;

15. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;

17. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;

18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;

19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;

21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;

22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

23. levelező kapcsolat:

a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,

b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;

24. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

25. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;

26. pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

27. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;

28. pénzügyi szolgáltató:

a) a pénzügyi vállalkozás,

b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,

c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

e) az utalványkibocsátó,

f) a pénzváltó iroda,

g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,

h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz,

i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,

j) a befektetési vállalkozás,

k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében,

m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében;

29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;

30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;

31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

33. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)–(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

35. szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint

b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;

36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:

a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,

b) a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,

c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

38. tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;

40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:

a) az 1. § (1) bekezdés a)–f), h)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,

b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint

c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat

(a továbbiakban együtt: útmutató);

41. ügyfél:

a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és

b) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;

42. ügyfél-átvilágítás:

a) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7–11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,

b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések;

43. ügylet:

a) az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy

b) az ügyleti megbízás.

44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;

45. üzleti kapcsolat:

a) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)–e), g) és h), valamint j)–m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,

c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,

b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,

c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,

d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,

e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,

f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,

g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,

h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

(4) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

(5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés

a) a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);

b) i) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;

c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;

d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

da) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),

db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);

e) j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

f) f) és h) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);

g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;

d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;

e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;

f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget.

4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét,

ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ag) azonosító okmányának típusát és számát;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

bc) főtevékenységét,

bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:

a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

(5) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (2)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(8) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – másolatot készít.

(9) A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A kártyatermet, játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.

(10) A szolgáltató a (2)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

(11) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10) bekezdésben meghatározottak végrehajtására útmutatót ad ki.

8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(5) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

9. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,

f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(3) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(4) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(5) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázat érzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

10. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

b) ügylet esetén a megbízás tárgyát és összegét,

c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

(4) A szolgáltató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

11. § (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

(2) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyletre és pénzügyi műveletre.

(4) Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon.

12. § (1) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében – kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente – a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleteket – a szolgáltató harminc napon belül írásban vagy a szerződésben meghatározott módon felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére azzal, hogy az azonosító adatok közléséig a számlán megbízás teljesítésére nincs mód.

13. § (1) A szolgáltató – a (2)–(6) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.

(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

(3) A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles

a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá

b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;

(4) Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye a szerződés megkötésekor nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.

(5) A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla és értékpapír letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.

(6) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst – az ügylet teljesítését megelőzően – azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

(7) A bizalmi vagyonkezelő köteles a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.

(8) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

(9) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

(10) Nem kell a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,

b) jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (2)–(6) bekezdése alapján megállapította, és

c) nem történt változás a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 9. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokban.

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató, pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda kivételével – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére, vagy adók, bírságok, illetékek megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével – az ügyleti megbízás teljesítésekor – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

5. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

15. § (1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben, a belső szabályzatban és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

(3) A szolgáltató a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása esetén, ha

a) az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű, fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal rendelkezik, és amely kizárólag Magyarország területén használható fel;

b) az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer forintot;

c) az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;

d) az elektronikus pénzen tárolt összeg olyan elektronikus pénz terhére nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg; valamint

e) az elektronikuspénz-kibocsátó megfelelően ellenőrzi az ügyletet, vagy az üzleti kapcsolatot a szokatlan ügylet, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény kiszűrése érdekében.

(4) A szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.

6. Fokozott ügyfél-átvilágítás

16. § (1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni:

a) a 17–21. §-ban meghatározott esetekben vagy intézkedések esetén,

b) ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, valamint

c) a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a 7–11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a 17–21. §-ban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni.

17. § (1) A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

a) azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy

b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatok rögzítésére a 7–10. §-ban foglaltaknak megfelelően és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.

(5) A szolgáltató a (3)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § és 9. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-en szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.

(7) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (6) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.

18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles

a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;

b) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

(2) Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelező kapcsolatot tart fenn.

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e az (1)–(2) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

19. § (1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

(3) A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(5) A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

20. § (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

(3) A szolgáltató – ha az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor.

(5) A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

21. § (1) Háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 7. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ag) alpontjában és b) pont ba) és bb), valamint bf) alpontjában felsorolt adatokat kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.

7. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

22. § (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást

a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 7–10. §-ban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

(3) Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató

a) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy

b) székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

(4) A szolgáltató nem jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

23. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

24. § A 22. § és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. A 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

8. Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása

25. § (1) A szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a 9. § alapján rögzített és ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi nyilvántartásban nem szerepelnek.

(2) A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e törvényben foglalt feladatai ellátása érdekében az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv és a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból.

(3) Az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból – a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára vonatkozó e törvényben meghatározott adatok kivételével – harmadik személy egyedi adatszolgáltatás keretében – kizárólag a felhasználás céljához feltétlenül szükséges mértékben – adatot igényelhet, ha

a) az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja, és

b) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében az szükséges, továbbá

c) a központi nyilvántartás létrehozásáról szóló jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

(4) Az adatok megismerése nem járhat az adatigényléssel érintett személy személyiségi jogainak, magánélethez való jogának aránytalan sérelmével.

(5) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a szolgáltatónak – kivéve az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott szolgáltatót – valamint harmadik személynek az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen korlátozható, ha:

a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna;

b) a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen.

(6) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó 9. §-ban meghatározott adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály tartalmazza.

9. A pénzátutalásokat kísérő adatok

26. § (1) A Rendelet 8. cikke és 12. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.

(2) A Rendelet 14. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.

(3) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat.

(4) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat az 57. és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.

(5) A Rendelet 17. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a 19–22. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.

(6) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egység a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza, továbbá megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.

(8) A 69. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(9) A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

(10) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(11) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltató a Felügyelet és a pénzügyi információs egység felé a 72. §-ban meghatározottak alapján tesz bejelentést.

(12) A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében, továbbá a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

(13) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

10. Kockázatértékelés

27. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső kockázatértékelést készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles kockázatainak megállapítása és értékelése céljából azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

(4) A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés és az (5) bekezdésben meghatározott belső eljárásrend alkalmazására a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(8) A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a terrorizmus-finanszírozási kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén felülvizsgálni és a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően módosítani.

28. § (1) A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti kockázatértékelést készíteni.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv feltárja a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján fennálló pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat, felhasználva ehhez a 27. § alapján rendelkezésre álló valamennyi információt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti kockázatértékelés elkészítéséhez az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.

(4) A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti kockázatértékelés figyelembevételével az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti eljárásrendet készíteni.

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általa felügyelt szektort érintő, a kockázatértékelésben már feltárt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok változását figyelemmel kíséri, és a még nem azonosított kockázatokat feltárja. Ennek figyelembevételével a kockázatértékelését aktualizálja.

29. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés eredményeiről.

11. A bejelentési kötelezettség

30. § (1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja

a) pénzmosásra,

b) terrorizmus finanszírozására, vagy

c) dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény (a továbbiakban együtt: bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény) felmerülése esetén köteles a 31. § (1) bekezdésében megjelölt személynek haladéktalanul bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szolgáltató által a 7–14. § alapján rögzített adatokat,

b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és

c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(3) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében, valamint a 13. § (8) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.

31. § (1) A szolgáltató köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet.

(2) A szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.

(3) A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységnek védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.

32. § (1) A 31. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek a 31. § (3) bekezdés szerinti továbbításáig a szolgáltató nem teljesítheti az ügyletet.

(2) Amennyiben az ügylet (1) bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a 31. § (3) bekezdése alapján a bejelentést.

33. § A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja – beleértve a kijelölt személyt – (a továbbiakban együtt: a bejelentő), valamint a szolgáltató tekintetében – jóhiszeműség esetén – a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.

34. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügylet felfüggesztését az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesítheti. Ebben az esetben a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésében felhívja erre a pénzügyi információs egység figyelmét.

(3) A pénzügyi információs egység – a 48. § (1) bekezdésében meghatározott hatóság ilyen tartalmú megkeresése esetén – bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdekre hivatkozással írásban kötelezheti a szolgáltatót, hogy az a felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleteket végrehajtsa.

(4) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyletet, ha a pénzügyi információs egység a 35. § (4) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a 35. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egység értesítése nélkül eltelt.

(5) A szolgáltatónak az ügylet felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.

35. § (1) A szolgáltató felfüggeszti a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően az ügyletek végrehajtását, ha a pénzügyi információs egység az ügylettel kapcsolatban vagy a szolgáltató ügyfelével összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.

(2) A pénzügyi információs egység a 34. § (1) bekezdés szerinti bejelentés megtétele, valamint az (1) bekezdés szerinti értesítés napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a felfüggesztéssel kapcsolatos bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás szükségességét.

(3) A pénzügyi információs egység jogosult a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatát egy alkalommal további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbításhoz szükséges.

(4) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban értesíti a szolgáltatót, ha

a) a (3) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,

b) az ügylet a pénzügyi információs egység vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.

36. § A szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az ügyletek teljesítésének 34. § (1) bekezdés, illetve 35. § (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséért, ha az utóbb – a 34. § (4) bekezdése alapján – teljesíthető.

37. § (1) Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek a felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

(2) Ha a vámhatóságnak a vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

12. A pénzügyi információs egység

38. § (1) A pénzügyi információs egység a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából elemző-értékelő tevékenységet folytat, amelynek keretében operatív és stratégiai elemzést végez.

(2) A pénzügyi információs egység a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de az e törvényben meghatározott feladatkörében függetlenül működik.

39. § A pénzügyi információs egység bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából operatív elemzést végez. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése során:

a) összeveti a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok figyelembevételével a 40. §-ban meghatározottak szerint kapott információkat az elemző-értékelő tevékenység céljából kezelt adatokkal, és automatizált kockázatelemzést végez;

b) összeveti az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, valamint az e törvény alapján beszerezhető adatokat, valamint az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;

c) nyomon követi az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat, valamint az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;

d) dönt a 34. § (3) bekezdésében, a 35. § (4) bekezdésében, a 42–44. §-ban és a 46. §-ban meghatározottak végrehajtásának szükségességéről;

e) dönt az 49. §-ban meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés keretében alkalmazható intézkedésekről;

f) megállapításokat tesz, következtetéseket von le a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás érdekében.

40. § Az operatív elemzés

a) a szolgáltató bejelentése;

b) a szolgáltató 34. § (1) bekezdésében meghatározott ügylet felfüggesztésével kapcsolatos bejelentése;

c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság 37. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatása;

d) a 48. § (1) bekezdésben felsorolt hatóságok 48. § (4) bekezdésében meghatározott információ szolgáltatására vonatkozó igénylése;

e) a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 4. § (3) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított információ;

f) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv adatigénylése, illetve bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény miatt tett tájékoztatása;

g) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott nemzetközi információcsere és együttműködés különböző formái

alapján indul meg.

41. § (1) A pénzügyi információs egység a stratégiai elemzése során vizsgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket.

(2) A pénzügyi információs egység tájékoztatást küldhet a stratégiai elemzés eredményéről a 48. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknek, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveknek, feltéve, hogy a szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére, és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

42. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egység részére megküldeni.

(3) A szolgáltató köteles biztosítani a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítését.

43. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

(2) A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében kért (1) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.

44. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében adat szolgáltatását kérheti az (1) bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás igénylése mellett a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.

(4) A (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője kivételesen megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (3) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha

a) az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása;

aa) folyamatban lévő nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés érdekét sérti;

ab) nemzetbiztonsági érdeket sért;

b) az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik;

c) külföldi titkosszolgálattól származó adat vonatkozásában az adatot szolgáltató külföldi titkosszolgálat az adat átadásához nem járul hozzá; vagy

d) az adatátadáshoz a nemzetközi közös nyomozócsoportban vagy bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagállam nem járul hozzá.

(5) Az (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője az átadott adatnak e törvény 48. § (1) bekezdésében és 49. § (1) bekezdésében meghatározott szerv részére történő továbbítását

a) megtilthatja;

b) korlátozhatja;

c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

45. § (1) A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egység legalább nyolc-, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 34. § (1) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység – indokolt esetben – az (1) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.

(3) A pénzügyi információs egység a 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott megkeresésben megjelöli az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét.

(4) Ha a pénzügyi információs egység megkeresése személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

46. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről, illetve – ha a javasolt eljárás lefolytatására sor került – az eljárás jogerős befejezését követően az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve a cégbíróság a tájékoztatásban megküldött információk felhasználásának eredményéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

47. § A pénzügyi információs egység a 42–44. § és a 46. § alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban meghatározott operatív elemzésének ellátása érdekében használhatja fel.

48. § (1) A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:

a) a nyomozó hatóság;

b) az ügyészség;

c) a bíróság;

d) a nemzetbiztonsági szolgálat;

e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv

részére.

(2) A pénzügyi információs egység az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.

(3) A pénzügyi információs egység az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles megőrizni.

(4) A pénzügyi információs egység adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, azok teljesítéséhez szükséges mértékben a cél megjelölésével megkeresést küldhetnek.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatóságok visszajelzést küldenek a pénzügyi információs egységnek az operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, és az említett eredmény alapján a lefolytatott eljárás befejezésének módjáról, valamint – amennyiben ez értelmezhető – a büntetendő alapcselekmény megnevezéséről.

(6) A pénzügyi információs egység az 49. § (1) bekezdése alapján tudomására jutott és az (1) bekezdés alapján továbbított információ felhasználását az 53. § (1) bekezdésében meghatározottak biztosítása céljából

a) megtilthatja;

b) korlátozhatja;

c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

49. § (1) A pénzügyi információs egység jogosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységgel, illetve a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés arra az esetre is kiterjed, ha az esetlegesen elkövetett, pénzmosáshoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmény jogi minősítése az információcsere időpontjában még nem ismert.

(3) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében – a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport iránymutatásainak megfelelő – védett elektronikus csatornákat használ.

(4) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés során figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásait és az Egmont Csoport iránymutatásait.

(5) A pénzügyi információs egység jogosult külföldi pénzügyi információs egységgel együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.

50. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak megfelelően megkeresést küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak.

(2) A megkeresés minden olyan, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szempontjából lényeges tényt, információt – az azokkal összefüggő természetes és jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kapcsolatos adatot – tartalmaz, amely a külföldi pénzügyi információs egység tevékenységéhez, illetve a megkeresés eredményes megválaszolásához feltétlenül szükséges. A megkeresésben meg kell jelölni annak indokát, valamint a kért információk felhasználásának módját.

(3) Amennyiben a pénzügyi információs egység olyan szolgáltatónak küldene megkeresést a 42. § alapján, amely Magyarország területén szolgáltatást nyújt, de Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezik, akkor a pénzügyi információs egység a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységéhez küldi meg, ahol a szolgáltató székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik.

51. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak megfelelően tájékoztatást küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak.

(2) A tájékoztatás az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat megfelelően tartalmazza. A tájékoztatásban meg kell jelölni annak indokát, valamint a továbbított információk felhasználásának módját.

(3) Ha e törvény vagy a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján a pénzügyi információs egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi információs egységének.

52. § (1) A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e törvény, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.

(2) A pénzügyi információs egység a külföldi pénzügyi információs egység információcsere iránti megkeresésének megválaszolását, illetve az azzal kapcsolatos tájékoztatást megtagadja, ha

a) a teljesítés Magyarország alapvető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekét sérti;

b) a teljesítés a magyar joggal ellentétes;

c) az információ csak az információ birtokosának hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik,

d) az információ csak a külföldi pénzügyi információs egység vagy az Europol hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(3) A pénzügyi információs egység nem tagadhatja meg a nemzetközi információcserét és az együttműködést arra tekintettel, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozása a magyar jogtól eltér.

(4) A pénzügyi információs egység az általa a külföldi pénzügyi információs egység részére továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti.

(5) A pénzügyi információs egység haladéktalanul és a lehető legszéleskörűbb hozzájárulását adja a megküldött információnak a külföldi pénzügyi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához. A pénzügyi információs egység a hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az

a) kívül esik e törvény alkalmazási körén;

b) a nyomozás eredményes lefolytatását veszélyezteti;

c) csak külföldi pénzügyi információs egység hozzájárulásával adható meg, és ezen hozzájárulás hiányzik;

d) a (2) bekezdésben meghatározott megtagadásnak van helye, de az az információ átadásának pillanatában még nem volt ismert;

e) jogos érdek súlyos sérelemével jár.

(6) A pénzügyi információs egység a hozzájárulás megtagadását megfelelően indokolja.

53. § (1) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információkat kizárólag arra a célra használhatja fel, amire az információt a megkeresésben előzetesen kérte és kapta, vagy amelyre a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatásában az információt átadta. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy információtovábbításhoz az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információkat kizárólag az e törvényben meghatározott célokból használhatja fel.

(3) A pénzügyi információs egység az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs egységei tekintetében az 50. §-ban és az 51. §-ban meghatározott formáktól eltérő, de a 49. § (4) bekezdésének megfelelő információcsere-mechanizmust is alkalmazhat, ha a mechanizmus célja a nemzetközi információcsere felgyorsítása vagy előkészítése.

(4) Alkalmazható technológiának minősül a személyes adatok teljes védelmét, titkosítását, valamint az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs egységei által kezelt személyes adatok titkosított módon történő összevetését megvalósító technológia is.

13. A felfedés tilalma

54. § (1) A bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egység, valamint a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 43. § (2) bekezdése alapján megkeresett hatóság, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a 44. § és a 46. § alapján megkeresett szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, 44. § és a 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, valamint a 48. §-ban és a 49. §-ban meghatározott információ továbbítására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

(5) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy

a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyletre vonatkoznak,

b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,

c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és

d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

55. § Az 54. §-ban rögzített korlátozás hatálya kiterjed az ügyfélnek a 7–11. § alapján rögzített személyes adataihoz való hozzáférésére, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének adatkezelő általi teljesítésére is.

14. Adatvédelem, nyilvántartás, statisztika

56. § (1) A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(2) A szolgáltató a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.

57. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(2) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

(4) A szolgáltató az 56. §-ban, illetve az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul köteles törölni, illetve megsemmisíteni.

58. § (1) A szolgáltató az 56. § (2) bekezdésétől, illetve az 57. § (1)–(3) bekezdésétől eltérően az ott meghatározott adatokat, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig köteles megőrizni.

(2) Az adatmegőrzési időtartam (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.

(4) A pénzügyi információs egység és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot a tudomásra jutásától, illetve a birtokába kerülésétől számított tíz évig köteles megőrizni.

59. § (1) A pénzügyi információs egység – együttműködve az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó hatóságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal – köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága nyomon követhető legyen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:

a) a bejelentések számát;

b) a 34. § és a 35. § alapján felfüggesztett ügyletek számát, az eredményes felfüggesztések számát és az így biztosított összegeket devizanemenként;

c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az EU és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értékét;

d) azoknak a bejelentéseknek a számát valamint az összes pénzügyi információs egységhez beérkezett bejelentéshez viszonyított arányát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 48. § (1) bekezdése és a 49. § (1) bekezdése alapján továbbított;

e) a pénzügyi információs egység által a 49. § alapján külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások számára és a külföldi pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítésére vonatkozó adatokat;

f) a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, külön feltüntetve a pénzügyi információs egység által küldött információtovábbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult, a büntetendő alapcselekmények megnevezését, valamint a nyomozás befejezésének módját;

g) az f) pontban meghatározott büntetőeljárásokban

ga) a vádemelések és a vádlottak számát;

gb) a jogerős ítéletek és a jogerősen elítéltek számát;

h) az f) pontban meghatározott büntetőeljárások során alkalmazott lefoglalások számát, a lefoglalt tárgy értékét, továbbá a lefoglalt vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, illetve az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, valamint a vagyonelkobzás alá vont vagyon forintban és euróban meghatározott értékét;

i) az e törvény hatálya alá tartozó ágazatok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek által nyilvántartott adatokat.

(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági Hivatal a jogerős bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.

(4) A (2) bekezdés – i) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.

(5) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokból összeállított átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi.

(6) Az Európai Bizottság kérésére a pénzügyi információs egység a (2) bekezdés szerinti statisztikákról a miniszter útján rendszeresen tájékoztatást nyújt.

(7) A pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatairól rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a szolgáltatókat, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert.

15. Csoportszintű politikák és eljárások, intézkedések az Európai Unió más tagállamában, illetve harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén

60. § (1) Az ugyanazon csoporthoz tartozó 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikákat és eljárásokat (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások) alkalmazni.

(2) A csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a szolgáltató által rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, annak tartalmát, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megosztásának biztosítására.

61. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató a 60. § (1) bekezdése alapján biztosítja, hogy az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai az e tagállam pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti rendelkezéseit is alkalmazzák.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, Magyarországon szolgáltatást nyújtó, de fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkező európai uniós tagállami szolgáltató köteles kijelölni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásnak megfelelő működését, illetve elősegíti a 68. §-ban előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását.

(3) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket az Európai Unió más tagállamában található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.

62. § (1) Ha a harmadik ország jogi szabályozása lehetővé teszi, a szolgáltató köteles az e törvényben meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni az olyan harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban, amelyek nem az e törvénnyel egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokban találhatóak.

(2) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket a harmadik országokban található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.

(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepében vagy a leányvállalatában – az európai felügyeleti hatóságok által kidolgozott és az Európai Bizottság által elfogadott iránymutatással összhangban – kiegészítő intézkedéseket alkalmazni, illetve indokolt esetekben az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról.

16. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program

63. § (1) A szolgáltató – az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai vonatkozásában – köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket.

(3) Az (1) bekezdésben előírt belső ellenőrzési és információs rendszer ezenfelül kiterjed a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által az e törvény rendelkezéseinek a szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében – a szolgáltató típusára és méretére tekintettel – kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

(4) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére útmutatót adhat ki.

(5) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően – egy vagy több, a belső szabályzatában meghatározott vezetőt, aki az e törvényből eredő kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

64. § (1) A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottak képzési programokon való részvételét biztosítani.

(4) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére a (3) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására útmutatót adhat ki.

17. Belső szabályzat

65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzatot jóváhagyja, ha az megfelel az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeknek, valamint jogszabállyal és e törvény céljával nem ellentétes.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzat kidolgozásához kötelező útmutatót köteles kiadni a felügyelete alatt álló szolgáltató számára.

(4) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében – ideértve a 27. § szerinti belső kockázatértékelését is – bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani.

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (4) bekezdés alapján felülvizsgált belső szabályzatot a felügyeleti kockázatértékeléssel összhangban – a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően végrehajtott első – e törvény szerinti felügyeleti eljárás keretében jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket és jogszabállyal, valamint e törvény céljával nem ellentétes.

(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

(7) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelő részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében az e § szerinti belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(8) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és i) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a törvényben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy belső szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.

(9) Az 1. § (1) bekezdés f)–h) és j) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenysége megkezdését követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(10) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató az e törvény hatálya alá kerülő tevékenysége kapcsán köteles e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

18. Felügyelet, intézkedések

66. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét meghatározó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltatónak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésének biztosítására is.

(3) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § e) és f) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. Az 5. § e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervek e törvény szerinti kérelemre induló hatósági eljárásuk során a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazzák.

(4) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pont da) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.), az 5. § d) pont db) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjtv. rendelkezései szerint jár el.

67. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz igazítani.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv 66. § és e § szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltató 27. § szerinti belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is.

68. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e törvény rendelkezéseinek való megfelelését is.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során a 61. § (2) bekezdésében meghatározott központi kapcsolattartó pont vonatkozásában – kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén – átmeneti időtartamra a 69. § szerinti intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedés végrehajtása során köteles együttműködni az érintett másik tagállam felügyeletet ellátó szervével.

69. § (1) E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmezteti a szolgáltatót;

b) határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;

c) kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott határidőn belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatására;

d) az 1. § (1) bekezdés a)–e), g), i) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében – törvényben meghatározott korlátok mellett – a felügyeletet ellátó szerv visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt;

e) az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a felügyeletet ellátó szerv törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, az 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;

f) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;

g) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;

h) az a)–i) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan

ha) az 1. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

hb) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

hc) az 1. § (1) bekezdés f)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer forinttól legfeljebb négyszáz millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott esetben a jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszáz millió forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.

(3) Amennyiben a felügyeletet ellátó szerv e törvény rendelkezéseinek megsértése mellett az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések megsértését is megállapítja, a pénzbírság összegére a pénzbírság középmértéke irányadó. A középmérték a pénzbírság alsó és felső határa összegének fele.

(4) Ha a felügyeletet ellátó szerv a (3) bekezdésben rögzített esetben szab ki pénzbírságot, akkor a pénzbírság maximális mértéke a pénzbírság középmértékével emelkedik, de nem érheti el az e törvény és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott pénzbírság együttes összegét.

(5) Az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a jogsértés súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására,

c) a jogsértő piaci részesedésére abban az esetben, ha az az adott szolgáltatói kategória tekintetében értelmezhető,

d) a jogsértés szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

e) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,

f) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(6) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(7) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

70. § Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során szorosan együttműködnek egymással, a pénzügyi információs egységgel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel és a bírósággal, valamint a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet ellátó szervekkel.

71. § (1) Az e törvény szerinti felügyeleti eljárás során hozott jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv – a szolgáltatóval történő közlést követően – haladéktalanul köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése – a jogsértés súlyára is tekintettel – aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b) az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatói szektor stabil, zavartalan működését veszélyeztetné; vagy

c) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv mentesülhet, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(5) Az (1) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(6) Az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani.

72. § (1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele (a továbbiakban: értesítést beküldő személy) – nevének és lakcímének megadásával – írásban értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény esetén (a továbbiakban: értesítés).

(2) Az értesítést az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a beérkezéstől számított harminc napon belül köteles megvizsgálni és dönteni az e törvény szerinti felügyeleti eljárás hivatalból való megindításának szükségességéről, az ellenőrzés módjáról, illetve a felügyeleti eljárás megindításának mellőzéséről. Ha az értesítést beküldő személy az értesítést nem az eljárásra jogosult felügyeletet ellátó szervhez tette meg, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az értesítést az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez haladéktalanul átteszi.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az értesítést beküldő személyt

a) a (2) bekezdés alapján meghozott döntéséről haladéktalanul,

b) az értesítés áttételéről az áttétellel egyidejűleg értesíti.

(4) Az értesítés érdemi vizsgálata mellőzhető, ha:

a) ugyanazon személy küldött ismételten a korábbival mindenben megegyező értesítést;

b) az értesítést beküldő személy az (1) bekezdésben meghatározott körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tájékoztatta a felügyeletet ellátó szervet;

c) az értesítést beküldő személy nem igazolta az (1) bekezdés szerinti érintettségét;

d) az értesítés nyilvánvalóan alaptalan;

e) az értesítés vizsgálata nem tartozik e törvény hatálya alá;

f) az értesítés vizsgálatára a felügyeletet ellátó szerv nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(5) Az azonosíthatatlan személy által küldött értesítés vizsgálatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv mellőzi, kivéve, ha az értesítés alapjául a rendelkezésre álló információk alapján súlyos jogsértés szolgál.

(6) Az értesítést beküldő személyt – jóhiszeműsége esetén – nem érheti hátrány az értesítés megtétele miatt.

(7) Az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait kizárólag az e törvény szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv az e §-ban rögzített kötelezettségek végrehajtása érdekében kezelheti. Az érintett személyes adatai – írásbeli hozzájárulása nélkül – jogosulatlan harmadik fél számára nem adhatóak át és nem hozhatóak nyilvánosságra.

(8) Az értesítéssel, az az alapján lefolytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni.

19. Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

73. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

(2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.

(3) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha

a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,

b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.

(4) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha

a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,

b) a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.

74. § (1) A bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja – ideértve az alkalmazott ügyvédet is – a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.

(2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egység részére.

(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 30. § (1) bekezdésében, a 63. §-ban és a 64. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.

75. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében az ügyvédhez és a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a 74. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.

(3) Ha a megkeresett ügyvéd vagy közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 73. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli, köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 45. § szerint megjelölt határidőn belül a kijelölt személy részére megküldeni, aki a választ haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egység részére.

(4) Ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a 73. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, vagy e tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, de a 73. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott mentesülési ok áll fenn, akkor az ügyvéd vagy a közjegyző jogosult a válaszadás megtagadására. Az ügyvéd vagy a közjegyző a válasz megtagadásának tényéről a (3) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a pénzügyi információs egységet.

(5) Az ügyvéd vagy a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének.

(6) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.

76. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara a 65. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében szabályzatot bocsát ki, amelyben meghatározza a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát.

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Magyar Ügyvédi Kamara, a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

20. Záró rendelkezések

77. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f) és h)–k) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében

a) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,

b) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,

c) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,

d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,

e) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,

f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,

g) a képzési programra,

h) az ügylet felfüggesztésére vonatkozó részletszabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében

a) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,

b) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,

c) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,

d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,

e) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,

f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,

g) a képzési programra,

h) az ügylet felfüggesztésére vonatkozó részletszabályokat.

78. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. június 26-án lép hatályba.

(2) A 93–94. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § 28. pont m) alpontja 2018. január 3-án lép hatályba.

79. § A szolgáltató – a 13. § (7) bekezdésétől eltérően – 2019. június 26-át követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni, ha

a) az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot,

b) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26-ig nem végezte el, és

c) az ügyfél vonatkozásában a 7–11. §-ban és a 19–20. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.

80. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a belső szabályzatát az e törvény szerinti felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni. E kötelezettségnek a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az e törvény szerinti felügyeleti útmutató kiadását követő 180 napon belül, legkésőbb 2018. január 1. napjáig köteles eleget tenni.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti belső szabályzatot.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított húsz napon belül köteles elkészíteni.

(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

(5) A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.

81. § Ha a szolgáltató e törvény hatálybalépését megelőzően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személyről tájékoztatta a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, a 31. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra a kijelölt személy vagy annak 31. § (2) bekezdése szerinti adatainak változása esetén köteles. Ebben az esetben a kijelölt személyben történő változásig a kijelölt személy feladatait a 2007. évi CXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személy látja el.

21. Az Európai Unió jogának való megfelelés

82. § (1) E törvény a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

22. Módosító rendelkezések

83. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”

(2) Az Szjtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”

(3) Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 29/H. § (2)–(3) bekezdését a fogadás-szervezőre is alkalmazni kell.”

(4) Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 29/H. § (2)–(3) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.”

(5) Az Szjtv. 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:

a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,

b) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,

c) állampolgárság,

d) azonosító okmány típusa, száma,

e) születési hely és idő.”

(6) Az Szjtv. 29/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 17. § szerint végzi el.”

84. § (1) A Kjtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzi

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban

foglalt kötelezettségek teljesítését.

(2) Ha az ellenőrzés eredményeként a területi elnökség azt állapítja meg, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, illetve közjegyzőjelölt az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség

a) határozatban felhívja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(3) A területi elnökség (2) bekezdés a) pontja szerinti határozata elleni fellebbezést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bírálja el.”

(2) A Kjtv. „Fegyelmi büntetések” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A 48/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a) a jogsértés súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve közjegyzőjelölttel történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése – a jogsértés súlyára is tekintettel – aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(5) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha

a) a (4) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(7) A (3) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(8) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani.”

(3) A Kjtv. a következő 184. §-sal egészül ki:

„184. § A 48/A. § és 74/A. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.”

85. § (1) Az Üt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések – a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések kivételével – a következők:

a) megrovás,

b) pénzbírság,

c) a kamarából való kizárás

(a továbbiakban: kizárás).”

(2) Az Üt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírság összege – a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabott pénzbírság kivételével – a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.”

(3) Az Üt. 120/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) elnöksége a 106. § (2) bekezdés o) pontjában foglalt feladata keretében e § szerint félévente ellenőrzi az ügyvédnek

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pontban jelzett törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban

foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).”

(4) Az Üt. 120/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében)

a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet,”

(5) Az Üt. 120/A. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti.

(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség

a) határozatban felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének.”

(6) Az Üt. 120/A. §-a a következő (12)–(19) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

(13) A (12) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a) a jogsértés súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(14) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – az ügyvéddel történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(15) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése – a jogsértés súlyára is tekintettel – aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(16) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha

a) a (15) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(17) A (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(18) A (14) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(19) A területi elnökség a (14) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani.”

(7) Az Üt. 134. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény – a végrehajtására kiadott rendelettel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkei.”

86. § (1) A Tpt. 301. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal” szöveg lép.

(2) A Tpt. 1. számú melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,”

87. § Az Fnyt. 9. § (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:)

o) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat és eljárásrendeket,”

88. § (1) A Bszt. 28. § (1) bekezdés o) pontjában és 33. § (1) bekezdés h) pontjában a „pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek” szöveg lép.

(2) A Bszt. 30. § (2) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal” szöveg lép.

(3) A Bszt. 1. melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,”

89. § (1) Az MNBtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

(2) Az MNBtv. 45. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB hatóságként jár el)

„a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,”

(során.)

(3) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés a) pontjának ag) alpontjában, b) pontjának bg) alpontjában és c) pontjának ca) alpontjában a „Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Pmt. 62. § (3) bekezdése” szöveg lép.

90. § Az Fsztv. 55. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]

d) a pénzforgalmi közvetítőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,”

91. § (1) A Hpt. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 15. § (2) bekezdése szerinti összeghatároknak megfelel.”

(2) A Hpt. 161. § (3) bekezdés e) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben” szöveg lép.

(3) A Hpt. 5. melléklet 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Ez a törvény)

d) a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

92. § (1) A Bit. 244. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez – tárgyi feltételként – mellékelni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is.”

(2) A Bit. 247. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:]

c) – az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez kapcsolódóan – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.”

(3) A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

f) – az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.”

(4) Hatályát veszti a Bit. 244. § (1) bekezdés f) pont ff) alpontja.

93. § A 69. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiszabott pénzbírságot a közléstől számított harminc napon belül kell megfizetni. A szolgáltató kérelmére a felügyeletet ellátó szerv a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztást, illetve részletekben történő teljesítést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) is megállapíthat. A pénzbírság megfizetésére kötelezett szolgáltató a határozat közlésétől számított öt napon belül benyújtott kérelmében kérheti a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az esetben, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A feltételek meglétét a szolgáltatónak hitelt érdemlően, dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell.”

94. § (1) A 26. § (6) bekezdésében és 66. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény” szövegrészek helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép.

(2) A 71. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.

95. § Hatályát veszti

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló 28/2008. (X. 10.) PM rendelet.