Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2017.V.26.)

 

2017. évi LVI. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

1. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,

b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,

c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,

d) az ország környezeti állapotának javulásához,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,

f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,

h) a tiszta ivóvíz biztosításához,

i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.”

2. § (1) Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.”

(2) Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:

a) az arborétumra;

b) a közparkra;

c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;

e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;

f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;

h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;

j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;

k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.”

(3) Az Evt. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

3. § (1) Az Evt. 5. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;”

(2) Az Evt. 5. § 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;

13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;”

(3) Az Evt. 5. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;”

(4) Az Evt. 5. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;”

(5) Az Evt. 5. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„31. erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján - faapríték esetében annak származása alapján - a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető

a) hengeres vagy hasított faanyag,

b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve

c) faapríték;”

(6) Az Evt. 5. §-a a következő 42-50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„42. erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;

43. erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - létrehozott erdei burkolt út;

44. épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával - létrehozott erdei földút;

45. közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján - a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül - létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;

46. erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;

47. őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

48. idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

49. intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj;

50. termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj.”

4. § (1) Az Evt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Erdőnek minősül az Adattárban:

a) erdőrészletként, vagy

b) szabad rendelkezésű erdőként

nyilvántartott terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy

bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

a) közút,

b) vasút,

c) folyó,

d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy

e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa

nem szakítja meg.

(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.”

(2) Az Evt. a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban - ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával - borítja a területet.

(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban - a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2) Az erdészeti hatóság

a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy

b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból

előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(3) Ha

a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.”

5. § (1) Az Evt. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:)

e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;”

(2) Az Evt. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy - a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével - az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.”

(3) Az Evt. 7. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális - erdőtelepítés esetén tervezett - természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).

(6) A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében - a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

(7) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.”

6. § Az Evt. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben - ide nem értve az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőt - az e törvény hatálybalépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető.”

7. § Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője - a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően - a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát.”

8. § Az Evt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,

b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,

c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,

örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,

b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és

c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben - a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - tilos a tarvágás.

(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az

a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy

b) a természetes újulat megőrzése - sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése - érdekében

indokolt.

(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kártalanítási igényt nem keletkeztet.”

9. § Az Evt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdő

a) telepítését,

b) felújítását, valamint

c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését

- annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal - előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.

(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

10. § Az Evt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”

11. § Az Evt. 13. § és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„13. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;

b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;

c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;

d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;

e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;

f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;

g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;

h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;

i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban - az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt

a) tisztásként,

b) erdei farakodóként és készletező helyként,

c) nyiladékként,

d) cserjésként vagy

e) erdészeti létesítményhez tartozó területként

- az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően - fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének - az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével - fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(4) Az erdészeti hatóság

a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy

b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti

célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik - az érintett miniszter kezdeményezésére - visszavonja.

(5) Ha

a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre - az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül

a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17-20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77-85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)

vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - a fátlan állapotban tartott erdő kivételével - az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.”

12. § Az Evt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Evt. „Az erdészeti létesítmény” alcíme a következő 15/A. §-sal és 15/B. §-sal egészül ki:

„15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;

b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;

d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,

b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint

c) az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -

létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítését, bővítését, korszerűsítését, valamint rendeltetése megváltoztatását annak megvalósulásától számított 30 napon belül az erdészeti hatóság részére bejelenti.

(8) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint - összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben - hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.”

13. § (1) Az Evt. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.”

(2) Az Evt. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.”

14. § Az Evt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek - a haszonvételi joggyakorlás kivételével - az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.”

15. § Az Evt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását - a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel - 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és - a határozott idejű szerződéseket kivéve - a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult - a haszonvételi joggyakorló kivételével -, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, - a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) állandó lakhely,

ae) adóazonosító jel vagy adószám,

af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

ag) erdőgazdálkodói kód,

ah) levelezési cím;

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) képviselő neve,

bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

be) adószám,

bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

bg) erdőgazdálkodói kód;

c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

ca) a település neve,

cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,

cc) a földrészlet helyrajzi száma,

cd) az alrészlet jele,

ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,

cf) a földterület erdészeti azonosítója,

cg) a használt terület nagysága,

ch) a használat jogcíme,

ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,

cj) a használat időtartama,

ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;

d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint

b) a (7) bekezdés c) pont ch)-cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

16. § Az Evt. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni)

c) a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.”

17. § Az Evt. „Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.

(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt

a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének - ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy

b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését

kell érteni.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 20-21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.”

18. § Az Evt. „Erdőgazdálkodási haszonbérlet” alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai

20. § (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.

(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.

(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.

20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.

(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

(3) Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon

a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy

b) erdőkezelésbe adás útján

társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.

(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.

20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel - a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével - gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.

20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2) Haszonbérlet esetében a szerződő felek

a) a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,

b) a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,

c) a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak.

20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó

a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,

b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.

(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

(3) A 21/B. § (7) bekezdésében vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21. § (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentésére.

(2) Ha a (1) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében, valamint a 21/B. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.

(3) Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve, ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony megszűnik.”

19. § Az Evt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Erdőkezelés

21/A. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).

(2) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.

(3) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.

21/B. § (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.

(2) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.

(3) Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

(4) Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben - erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításáig terjedő időszakban - felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

(5) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.

(6) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

(7) Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.

(8) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő

a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy

b) a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget.”

20. § (1) Az Evt. 22. §-a és 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„22. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait -egymással megfelelően összehangolva - az erdő rendeltetései határozzák meg.

(2) Az erdő rendeltetéseként a

a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,

b) 25. § szerinti közjóléti, és

c) 26. § szerinti gazdasági

rendeltetések határozhatók meg.

23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését

a) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,

b) erdei génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,

c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,

d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,

e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő elhelyezkedése és természetességi állapota alapján a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelyeken,

f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján

a b)-d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

a) a miniszter,

b) a környezetvédelemért felelős miniszter,

c) a természetvédelemért felelős miniszter,

d) az oktatásért felelős miniszter,

e) az egészségügyért felelős miniszter,

f) a honvédelemért felelős miniszter,

g) a határrendészetért felelős miniszter,

h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

j) a vízvédelemért felelős miniszter,

k) a közlekedésért felelős miniszter,

l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy

m) az érintett települési önkormányzat jegyzője

is kezdeményezheti.

(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.

(5) Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.

(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését

a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,

b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy

d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.”

(2) Az Evt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2) A természetvédelmi rendeltetést - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

(3) Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében - védett természeti terület, illetve a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.

(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.”

21. § (1) Az Evt. 24. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

g) part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;”

(2) Az Evt. 24. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak.:)

k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;”

(3) Az Evt. 24. § (2) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

o) Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő, közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, és a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő;

p) különleges védelmi rendeltetések:

pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;

pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;

pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.”

22. § Az Evt. 26. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:

(Gazdasági rendeltetések az alábbiak:)

e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;

f) tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;

g) kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;

h) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.”

23. § Az Evt. „Az erdő rendeltetésének megváltoztatása” alcím helyébe a következő alcím lép:

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok

27. § (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

(3) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növényegészségügyi, vagy erdővédelmi okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést követően lehet végezni.

(4) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28. § (1) Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására Natura 2000 területen lévő, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28/A. § (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,

b) Natura 2000 rendeltetésű erdőben a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhely kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,

c) Natura 2000 területen kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a faj monitorozott adatok alapján megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében, valamint

d) fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében,

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.

(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.

(3) Az erdőgazdálkodás 27. §-ban, 28. §-ban, vagy (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó korlátozására az erdőgazdálkodóval való megállapodás alapján kerülhet sor.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően korlátozza.

(5) A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,

b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafaj összetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá

c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,

b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint

c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

a) az erdészeti hatóság

aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,

ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve

ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá

b) az erdőgazdálkodó

ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,

bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve

c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.”

24. § (1) Az Evt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása

28/E. § (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)-c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt - kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,

b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,

c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,

d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,

e) a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,

f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén - amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi - a véghasználat befejezésének korlátozására, g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására

közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.”

(2) Az Evt. 28/E. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az erdőgazdálkodás (2) bekezdésben foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén az erdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.

(4) A miniszter évente tájékoztatót tesz közzé az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.”

25. § Az Evt. „Az üzemmód” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Az erdőgazdálkodás üzemmódja

29. § (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során - az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban - alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:

a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;

b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;

c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;

d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében - felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.

(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.

(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság - a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével - szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.”

26. § Az Evt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);

b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,

c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),

d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint

e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.”

27. § Az Evt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként - körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

a) igazgatási tevékenység keretében

aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és

ab) összegyűjti - örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként - az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint

b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)

ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,

bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és

bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

(2) A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap. Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(3) A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.

(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését

a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,

b) az a) pontba nem tartozó, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével közli.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére - a döntés közlése mellett - megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban

a) ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során, vagy

b) az erdőgazdálkodó kérelmére

módosíthatja az erdőtervet.

(9) Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.”

28. § Az Evt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter - az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett - Adattárat működtet.

(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,

b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,

c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,

d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,

e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:

ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,

ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,

ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,

ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,

g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,

h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,

i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,

j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:

ja) megnevezés, egyedi azonosító,

jb) földrajzi elhelyezkedés,

jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,

k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint

l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.

(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján - nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a művelési ág módosítását.”

29. § (1) Az Evt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít

a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,

c) a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,

d) a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,

e) a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,

f) az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint

g) az erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére az erdők és szabad rendelkezésű erdők

Adattárban nyilvántartott adataihoz.”

(2) Az Evt. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.”

30. § Az Evt. 41. §-a és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„41. § (1) Az erdőgazdálkodó

a) az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet - a (2) bekezdés kivételével -,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést

a tevékenység megkezdését legkésőbb 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha

a) az erdőgazdálkodó a 33. § (8) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,

b) az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy

c) az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.

(3) Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:

a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,

b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,

c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve

d) az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.

(4) A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés

a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,

b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,

c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban

kell bejelenteni.

(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja

a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy

b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy - az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén - megtilthatja, ha

a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,

b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy

c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.

(7) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben

folytatott gazdálkodást kell érteni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.

42. § Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti.”

31. § (1) Az Evt. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül:)

a) az erdészeti magánút, az engedélyköteles épített közelítő nyom, valamint az erdei sípálya létesítése, bővítése,”

(2) Az Evt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről.”

32. § Az Evt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IV. FEJEZET

ERDŐTELEPÍTÉS

44. § (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.

45. § (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.

(2) Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(3) Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 területként kijelölt közösségi jelentőségű, jelölő élőhely százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt, fásítást, illetve fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényt telepíteni tilos.

(4) Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.

(5) Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.

(6) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- - amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- - méteres sávban nem ültethető fa.

46. § Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

47. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban erdőként nyilvántartásba veszi.

(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.

48. § (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.

(2) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy

c) az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.

49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.

50. § Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.”

33. § Az Evt. 51-52/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Az erdő faállományát

a) annak véghasználatát követően,

b) ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy

c) ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan - felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő esetén ötven - százalék alá csökkent,

az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság

a) az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy

b) ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével írja elő.

(4) Az erdő felújítása történhet:

a) természetes módon:

aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);

ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);

b) mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

(5) Sarjeredetű természetes felújítással - az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével - az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(6) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.

(7) Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(8) Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló - lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes - faállomány létrehozásával kell felújítani.

(9) Természetes erdő, természetszerű erdő vagy származékerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.

(10) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

(11) Ha az erdőfelújítás műszaki átvételére a (10) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor, az erdőgazdálkodó az erdőfelújítás állapotát évente, a tárgyév október 31-ig bejelenti az erdészeti hatóság részére.

52. § (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.

(2) Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az erdősítést az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.

(3) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést - ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható - legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell.

(4) Az erdőfelújítás megkezdését - a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését - követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.

52/A. § (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,

b) az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és

c) az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.

(2) Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdő felújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.

(5) Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.

(6) Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt - az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően - a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.”

34. § Az Evt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.”

35. § Az Evt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti

a) az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy

b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.”

36. § Az Evt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.”

37. § Az Evt. „Az erdővédelem általános szabályai” alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén - beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is - a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata - amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el - tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult

a) kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy

b) kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.”

38. § (1) Az Evt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén - ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető - az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.”

(2) Az Evt. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.”

39. § Az Evt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tilos erdőben

a) a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;

b) hulladékot elhelyezni;

c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.”

40. § (1) Az Evt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - szennyvíziszap elhelyezése tilos.”

(2) Az Evt. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását

a) erdőtelepítés talaj előkészítése, valamint

b) a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése

során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából - kérelemre, védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével - engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül történő figyelemmel kísérését.”

41. § Az Evt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az erdőgazdálkodó turisztikai célból - tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos - tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.”

42. § Az Evt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő - meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.

(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja.”

43. § Az Evt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása.”

44. § (1) Az Evt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.”

(2) Az Evt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.”

45. § Az Evt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.”

46. § Az Evt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fakitermelés módja lehet:

a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;

b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;

c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;

d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is;

e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;

f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;

g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;

h) egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.”

47. § Az Evt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt értékek között határozza meg.

(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.

(3) Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő véghasználatára - amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak -

a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,

b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel

a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.”

48. § Az Evt. 72. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 72. § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha

a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán - összesen legalább egy hektár területen - túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,

b) a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és

ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy

bb) az erdőgazdálkodó korábban eredményes erdőfelújítási tevékenységet - az 52. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesítésével - még nem végzett, vagy

c) azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással érintett önálló erdőgazdálkodási egység,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek

vonatkozásában kell vizsgálni.

(3) Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja.

(4) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság

a) bankgaranciát,

b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, vagy

c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, illetve államkötvényt

fogadhat el.

(4a) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó biztosítékot - a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felszabadítja.

(4b) Ha a 106. § (6) bekezdésében foglalt kötelezett a biztosíték nyújtójával nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a biztosítékot - amennyiben a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosai ellentétes megállapodást nem kötöttek - a kötelezett javára szabadítja fel.”

49. § Az Evt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) Tarvágás következtében az erdőben

a) sík és dombvidéki

aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,

ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,

ac) az aa)-ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,

b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb

egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól

a) erdőkárok bekövetkezése esetén,

b) természetvédelmi célból, vagy

c) gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés - az erdészeti hatóság engedélyével - az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő területen, egyszerre valósult meg,

el lehet térni.”

50. § Az Evt. VII. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

Földalatti gomba gyűjtése

76/A. § (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.

(2) Az erdészeti hatóság - a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének figyelembevételével -

a) ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve

b) a földalatti gomba faj állományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan korlátozhatja, illetve megtilthatja.

(3) Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt a honlapján közzéteszi.

76/B. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:

a) a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,

b) a tanfolyam elvégzésének ideje,

c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,

d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint

e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Erdei legeltetés

76/C. § (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.

(2) Erdei legeltetésre

a) a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos

aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben, valamint

ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen - az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével -, továbbá

b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban

kerülhet sor.

(3) Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.

(4) Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.

(5) Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére - Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal - történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető.

(6) A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.”

51. § Az Evt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Az erdő igénybevétele

a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;

b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);

c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);

d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

(2) Nem minősül erdő igénybevételének:

a) a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,

b) a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

c) a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

d) az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:

da) nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,

db) erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,

dc) épített közelítő nyom, valamint

e) az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása.”

52. § (1) Az Evt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Erdőt igénybe venni - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.”

(2) Az Evt. 78. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is engedélyezheti

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő 77. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy

b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.”

(3) Az Evt. 78. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem létesíthető.

(6) Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság - ha szükséges - az erdőtervet is módosítja.”

53. § Az Evt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét - megegyező tartalommal - korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat hatályban van.”

54. § Az Evt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve létesítménnyel kapcsolatos eljárásban - amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van - erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő kivonást.”

55. § (1) Az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdővédelmi járulék mértéke

erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként)

bb) egyéb esetben - valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is - az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;”

(2) Az Evt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdővédelmi járulék mértéke)

d) a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén - a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege.”

(3) Az Evt. 81. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként, illetve természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásaként a területen korábban fenntartott erdő - ha annak adatai az Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő - elsődleges rendeltetését és természetességi állapotra vonatkozó alapelvárását kell alapul venni.”

56. § (1) Az Evt. 82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,

amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:)

aa) kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),”

(2) Az Evt. 82. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)

d) faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért;”

(3) Az Evt. 82. § (3) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)

e) védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását vagy helyreállítását írta elő;

f) kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő.”

(4) Az Evt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül.”

57. § Az Evt. „Az erdő igénybevétele” alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény hatálybalépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az igénybevételt.”

58. § Az Evt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során

a) ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy

b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - amennyiben az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor a használatra jogosultat - a helyreállításra.”

59. § Az Evt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) Erdő megosztásával - erdő igénybevétele kivételével - csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe egy hektárnál nagyobb.

(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.”

60. § Az Evt. IX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEIJÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA”

61. § Az Evt. „Az erdészeti termékek szállítása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom

87. § (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.

(3) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra - annak megfelelő helyszíni jelzésével - a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást határozhat meg.

88. § (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára - kiemelten az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállításához - közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetve az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.

(3) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.”

62. § Az Evt. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fakitermelés jogosultja, illetve a kitermelt erdei faválasztékkal rendelkezni jogosult vagy annak meghatalmazottja az erdőből, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületről, szabad rendelkezésű erdőből, fásításból, valamint e törvény hatálya alá nem tartozó területről kitermelt erdei faválaszték származásáról köteles a szállításhoz szükséges igazolást (a továbbiakban: szállítójegy) kiállítani.

(2) Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik.”

63. § Az Evt. 90/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság részére.

(7) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője

a) természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,

b) gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét.”

64. § Az Evt. 90/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni.”

65. § Az Evt. 90/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

c) illegális kitermelés vagy annak vélelme esetén zárlati intézkedést rendel el, melynek keretében:

ca) a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

cb) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

cc) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére, amennyiben egy hónapon belül nem igazolja a fa vagy fatermékek 995/2010/EU rendelet 2. cikk f) pontja szerinti legális eredetét,

cd) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi, illetve

ce) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,”

66. § Az Evt. 90/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége eredményes lefolytatása érdekében a faanyag kereskedelmi lánc egyes szereplőitől - legfeljebb harmincnapos - határidő kitűzésével, az előállított vagy forgalmazott fával és fatermékkel kapcsolatban írásban adatszolgáltatást kérhet.”

67. § (1) Az Evt. 91. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy

b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a) Az állam illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.”

(2) Az Evt. 91. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1d) A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben haladhat át.”

68. § Az Evt. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak

a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,

b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint

c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton

szabad.”

69. § Az Evt. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/A. § Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral - erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével - közlekedni tilos.”

70. § Az Evt. 94. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.

(4) Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja.”

71. § (1) Az Evt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia, kivéve, ha az erdőgazdálkodó - gazdálkodó szervezet esetén annak személyesen közreműködő tagja - jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben.

(2) Jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának minősül

a) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében vagy megbízással történő alkalmazása, valamint

b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzetet munkaviszony keretében alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása.”

(2) Az Evt. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állam a 100%-os tulajdonában nem álló erdőben felmerülő erdészeti szakirányítás, illetve erdőkezelés költségeihez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul.”

72. § Az Evt. „Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép és ezen alcím a következő 97/A. §-sal egészül ki:

Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása

97/A. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során

a) ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását, valamint

b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetet haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködik.

(2) A jogosult erdészeti szakszemélyzet az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl

a) az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében,

b) az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,

c) a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatja,

d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve lehetőség szerint azt elektronikus úton benyújtja, valamint

e) kiállítja a műveleti lapot.

(3) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult

a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,

b) termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,

c) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

d) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,

e) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

f) közjóléti létesítmény engedélyezési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére, valamint

g) örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére.”

73. § Az Evt. 98. § (1)-(1e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 98. § a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére, valamint az erdőkezelésre jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.

(1a) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:

a) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

b) születési hely, idő,

c) anyja neve,

d) lakcím vagy tartózkodási hely,

e) adóazonosító jel,

f) levelezési cím,

g) telefonszám, e-mail-cím,

h) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:

ha) jogosult erdészeti szakszemélyzet,

hb) felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,

hc) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,

i) nyilvántartási kód,

j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,

k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók.

(1b) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:

a) egyéni vállalkozó esetében:

aa) családi és utónév,

ab) székhely,

ac) telephely,

ad) levelezési cím,

ae) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

af) adószám,

b) jogi személy esetében:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) telephely,

bd) képviselő neve,

be) adószám,

c) nyilvántartási kód,

d) erdőkezelésre való jogosultság fennállása esetén a jogosultság ténye,

e) szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet azonosító adatai, valamint

f) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott szankciók.

(1c) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)-k) pontjában, valamint az (1b) bekezdés c)-f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1d) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, - az (1a) bekezdés b), c) és e) pontban foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - betekintés biztosítható, és szemlemásolat adható.

(1e) A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.

(1f) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”

74. § Az Evt. „Jogosult erdészeti szakszemélyzet” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények

101. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdészeti gépet az adott erdészeti gép vonatkozásában erdészeti gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.

(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott

a) szakmai végzettség megléte vagy

b) felkészítő tanfolyamot követően a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele.”

75. § (1) Az Evt. 103. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.”

(2) Az Evt. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.”

(3) Az Evt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult

a) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, valamint

b) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.”

76. § Az Evt. „Eljárási szabályok” alcíme a következő 104/A. §-sal egészül ki:

„104/A. § (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül

a) az erdészeti hatóság

aa) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,

ab) a 15. § (4) bekezdésében, valamint

ac) a 41. § (1) bekezdésében,

b) a természetvédelmi hatóság

ba) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. § (2) bekezdésének c) pontjában,

bb) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. § (3) bekezdésében,

bc) a 27. § (3) bekezdésében, valamint

bd) Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében

foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem vonatkozik.”

77. § (1) Az Evt. 105. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság - a körzeti erdőtervezési eljárás kivételével - az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.”

(2) Az Evt. 105. §-a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az erdészeti hatóság a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet erdészeti szakirányítói névjegyzékbe történő felvételére irányuló eljárását a rendészeti tevékenység gyakorlásához szükséges szolgálati igazolvány és jelvény kiállítása iránti eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti.

(13) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.”

78. § Az Evt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) Erdészeti hatósági eljárásban

a) az erdészeti hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban tart kapcsolatot,

b) kérelmet előterjeszteni csak írásban lehet,

c) döntést szóban közölni nem lehet,

d) hatósági ellenőrzést az ügyfél nem kérhet,

e) szünetelés nem kérhető.

(2) Erdészeti hatósági eljárásban a hatóság az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. § b) pontjában foglalt esetben két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel.

(3) Erdőtelepítés vagy erdőfelújítás befejezetté nyilvánítására irányuló eljárás ügyintézési határideje az érintett erdőtelepítés vagy erdőfelújítás műszaki átvételekor kezdődik.

(4) Az ügyintézési határidő

a) erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárás esetén - az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével - kilencven nap,

b) a körzeti erdőtervezési eljárás és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárás esetén százhúsz nap.

(5) Az erdészeti hatóságnak az Ákr. szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról

a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,

b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,

c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,

d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,

e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,

f) az erdőterv módosítására, és

g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban sommás eljárás nem alkalmazható.

(7) Az erdő igénybevételének engedélyezésére vagy elvi engedélyezésére irányuló eljárásban súlyos eljárási jogszabálysértésként semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.

(8) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor, és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.

(9) Az erdészeti hatóság végleges döntésében foglalt kötelezettség végrehajtását - a pénzügyi kötelezés kivételével - az erdészeti hatóság foganatosítja.”

79. § Az Evt. 105. §-a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A miniszter az e törvényben foglalt hatósági nyilvántartásokhoz kapcsolódóan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltakkal összhangban hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (a továbbiakban: Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer) működtet.

(11) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely eljárás lefolytatására vonatkozóan az Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatát írja elő, akkor az eljárásban

a) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtja be,

b) a hatóság és a szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, továbbá

c) az ügyfél és a szakhatóság az érintett hatósági nyilvántartás számára nyilvános adataiba elektronikus úton betekinthet.”

80. § (1) Az Evt. 105/A. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság jogosult)

„d) a rendőrségtől - az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira, valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára”

(vonatkozó adat igénylésére.)

(2) Az Evt. 105/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri - a bejelentési kötelezettségre meghatározott határidőben értesíti az erdészeti hatóságot.”

81. § Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

105/B. § (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért - beleértve a szakhatósági eljárásokat - valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:

a) erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,

b) erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,

c) erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,

d) erdő üzemmódjának módosítása,

e) átmeneti erdőterv kérelme,

f) erdőterv módosítása,

g) erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.”

82. § Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Az erdészeti hatóság elsőfokú és másodfokú eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

105/C. § (1) Part- vagy töltésvédelmi, árvízvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a (2) bekezdés szerinti eljárásban

a) az erdészeti hatóság elsőfokú eljárásában

aa) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében a területi vízügyi hatóságot,

ab) a vízvédelem tekintetében a területi vízvédelmi hatóságot,

b) az erdészeti hatóság másodfokú eljárásában

ba) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében az országos vízügyi hatóságot,

bb) vízvédelem tekintetében az országos vízvédelmi hatóságot

szakhatóságként kell bevonni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóság

a) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

b) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

c) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy a rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,

d) az erdőterv meghatározására,

e) az erdőterv módosítására,

f) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,

g) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,

h) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésére,

i) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére,

j) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,

k) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,

l) cserjék kivágásának engedélyezésére

irányuló eljárás esetén, szakhatósági eljárása során vizsgálja, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv az árvízvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) A területi vízügyi hatóság, a területi vízvédelmi hatóság, az országos vízügyi hatóság, valamint az országos vízvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

105/D. § (1) A honvédelemért felelős minisztert elsőfokú eljárásban szakhatóságként kell bevonni

a) honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén

aa) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

ab) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

ac) erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott erdő helyreállításának előírására.

ad) erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására,

ae) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,

af) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,

ag) az erdőterv meghatározására,

ah) az erdőterv módosítására,

ai) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,

aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,

ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére,

al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására,

am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,

an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és

ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint

b) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén

ba) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

bb) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

bc) az erdőterv meghatározására,

bd) az erdőterv módosítására,

be) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és

bf) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére

irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

(2) A honvédelemért felelős miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.”

83. § (1) Az Evt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az erdőgazdálkodó - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő kivételével - az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdőgazdálkodó költségére elrendeli és elvégezteti. Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei a kötelezettel szemben vezetett végrehajtási eljárásban nem térülnek meg, az erdő használatára, használatba adására jogosult köteles a költségeket megtéríteni.”

(2) Az Evt. 106. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján az erdő jogszerű használójának személye nem ismert, és az erdő fennmaradása, fejlődése vagy állapotának megőrzése veszélybe kerül, az erdészeti hatóság 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az erdő használatára, használatba adására jogosultat

a) az erdő használatba adására, illetve

b) az erdő használatára való jogosultság 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentésére.

(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az erdészeti hatóság az erdő fenntartása érdekében halaszthatatlan erdőgazdálkodási tevékenységet - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdő használatára, használatba adására jogosult költségére rendeli, illetve végezteti el.

(1c) Erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság - ha annak feltételei fennállnak - az (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt kötelezett kötelezését megelőzően, az alábbi sorrend biztosításával rendeli és végezteti el:

a) a nyújtott erdő felújítási biztosíték terhére,

b) az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező véghasználat végrehajtója terhére.”

(3) Az Evt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot az erdő használatára, használatba adására jogosultnak is kézbesíteni kell.”

(4) Az Evt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az erdészeti hatóság erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg. A megbízott erdőkezelő felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.”

(5) Az Evt. 106. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az erdészeti hatóság az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenység elrendelését mellőzheti, ha a felszólítására a kötelezett a tevékenység elvégzésével legkésőbb a mulasztás megállapítása évének végéig egy erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg, és a hatályos megbízási szerződést az erdészeti hatóság részére bemutatja.

(7) Ha a kötelezett mulasztása miatt a (6) bekezdésben foglalt tevékenység a következő évben az erdőfelújítás műszaki átvételéig nem kerül végrehajtásra, az erdészeti hatóság a kötelezett részére a tárgyévet követő öt évben erdőgazdálkodási tevékenység elrendeléséhez kapcsolódóan a (6) bekezdésben foglalt lehetőséget nem biztosít.”

84. § (1) Az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

a) erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak;”

(2) Az Evt. 107. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

h) valamely tevékenység végrehajtására vagy az erdő állapotára vonatkozóan e törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;”

(3) Az Evt. 107. § (1) bekezdés k)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását;

l) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben

la) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére megállapított határidőt, vagy

lb) pótlási kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz határidőben eleget;

m) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben túllépi az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidőt;”

(4) Az Evt. 107. § (1) bekezdése a következő s)-u) ponttal egészül ki:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

s) megsérti a 15. § (2) bekezdésben foglaltakat;

t) a 106. § (7) bekezdésében foglalt mulasztást követi el;

u) erdei legeltetési tevékenységhez jogszerűtlenül járul hozzá.”

(5) Az Evt. 107. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki)

a) a 18. § (2) vagy (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja;

b) e törvény alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet - a fakitermelés kivételével - engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre;”

85. § (1) Az Evt. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki

a) az e törvény hatálya alá tartozó terület tulajdonosára, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy

b) az erdészeti szakszemélyzetre vagy jogosult erdészeti szakszemélyzetre, ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt, és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.”

(2) Az Evt. 108. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha)

a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;”

86. § (1) Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő d)-j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)

d) határozza meg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;

e) határozza meg az erdészeti hatósági eljárások, bejelentések részletes szabályait;

f) határozza meg az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályai;

g) határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit;

h) határozza meg az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, és az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait és feltételeit;

i) határozza meg az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

j) határozza meg az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat.”

(2) Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)

k) határozza meg az erdőgazdálkodás korlátozása esetén fizetendő kártalanítás megállapításának részletes szabályait.”

(3) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„1. az erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethető erdészeti gépek körét, valamint az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;

2. az erdészeti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó bejelentés, kérelem, valamint adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;”

(4) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„4. az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes szabályait;”

(5) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„9. az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;”

(6) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„17. az erdészeti szakirányítás, illetve az erdőkezelés költségeihez való hozzájárulás részletes szabályait;”

(7) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„21. az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;”

(8) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 26. és 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„26. a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására, valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;

27. a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat.”

(9) Az Evt. 112. § (3) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

„1. erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;

2. a fátlan állapotban tartott, illetve a felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes szabályait;”

(10) Az Evt. 112. § (3) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

„4. a bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének részletes szabályait.”

(11) Az Evt. 112. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

„1. az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;”

(12) Az Evt. 112. § (4) bekezdése a következő 3-6. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

„3. az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös szabályait;

4. az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;

5. a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;

6. az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása meghatározásának részletes szabályait.”

(13) Az Evt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb megelőzési szabályokat és intézkedéseket.”

(14) Az Evt. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait.”

87. § Az Evt. 113. §-a következő (18)-(30) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad.

(19) A módosító törvény hatálybalépésekor az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdőterv módosítása nélkül

a) átalakító üzemmódú erdő esetében átmeneti üzemmódra,

b) szálaló üzemmódú erdő esetén örökerdő üzemmódra

változik, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(20) A módosító törvény hatálybalépéséig üzemmód-megállapítással nem érintett erdőrészletek üzemmódja vágásos, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(21) A módosító törvény hatálybalépését követően

a) a partvédelmi rendeltetés part- vagy töltésvédelmi rendeltetésnek,

b) a vízgazdálkodási rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésnek,

c) a gyógyerdő rendeltetés parkerdő rendeltetésnek

minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(22) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését követően, 2017. december 31-ig az Adattárban törli az erdő rendeltetései közül

a) az erdészeti arborétum rendeltetést,

b) a településvédelmi rendeltetést, ha az nem erdőgazdálkodó kérelmére vagy közérdekből való kezdeményezésre került megállapításra.

(23) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését követően, 2018. június 30-ig az erdő rendeltetéseit a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, elsődleges rendeltetéseit a 23/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban felülvizsgálja és a szükséges módosításokat az Adattáron átvezeti.

(24) Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.

(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján megkötött megbízási szerződések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.

(26) A módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(27) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére

a) kivezeti az Adattárból, vagy

b) ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.

A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség.

(28) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.

(29) Az Adattárban nyilvántartott,

a) a 13. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a módosító törvény hatálybalépését követően,

b) a 13. § (1) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 2018. július 1-jétől

fátlan állapotban tartott erdőnek minősül, amely változást az erdészeti hatóság az Adattáron átvezet.

(30) A 33. § (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. A módosító törvény hatálybalépése előtt lezárt körzeti erdőterv esetén az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság e törvénynek a módosító törvény hatálybalépését megelőző rendelkezései szerint állapítja meg.”

88. § Az Evt. XIII Fejezete, a „Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések” alcímet követően, a következő alcímmel egészül ki:

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

114/A. § E törvény 8. § (1)-(7) és (9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

89. § Az Evt.

1. 2. § (1) bekezdésében a „során a fenntartható” szövegrész helyébe a „során - kiemelten az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetében - a fenntartható” szöveg,

2. 3. § (2) bekezdésében az „Erdőprogram” szövegrész helyébe az „Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia)” szöveg,

3. 4. § (3) bekezdésében az „a természet védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.)” szöveg,

4. 5. § 5. pontjában a „magvetés vagy” szövegrész helyébe a „magvetés, sarjaztatás vagy” szöveg,

5. 5. § 7. pontjában a „szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő” szövegrész helyébe az „által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott” szöveg,

6. 5. § 9. pontjában a „közcélú” szövegrész helyébe a „közérdekű” szöveg,

7. 5. § 14. pontjában a „jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő” szövegrész helyébe az „által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott” szöveg,

8. 5. § 18. pontjában az „erdő jön” szövegrész helyébe a „faállomány jön” szöveg,

9. 5. § 41. pontjában a „hatósági eljárás” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzés, eljárás” szöveg,

10. 18/A. §-ában az „az erdő” szövegrész helyébe az „a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló erdőnek minősülő föld” szöveg,

11. „Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai” alcíme címében, valamint 19. § (1) bekezdésében az „Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület” szövegrészek helyébe az „Erdőnek minősülő föld” szöveg,

12. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „18. § (6) bekezdés aa)-ad) vagy (6) bekezdés ba)-be) pontja” szövegrész helyébe a „18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)-be) alpontja” szöveg,

13. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „18. § (6)” szövegrész helyébe a „18. § (7)” szöveg,

14. 30. § (2) bekezdésében az „a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv” szövegrész helyébe az „a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés” szöveg,

15. „A körzeti erdőterv” alcíme címében az „erdőterv” szövegrész helyébe az „erdőtervezés, erdőterv” szöveg,

16. 33. § (5) bekezdés b) pontjában az „, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével” szövegrész helyébe az „ügyfelek részére közhírré tétellel” szöveg,

17. 39. § (2) bekezdésében a „teljes vagy” szövegrész helyébe a „betekintés biztosítható, és” szöveg,

18. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

19. 43. § (1) bekezdés c) pontjában a „védelmi és” szövegrész helyébe a „védelmi vagy” szöveg,

20. 43. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdőterv elkészítését követően 30” szövegrész helyébe az „erdőtervezés befejezését követő harminc” szöveg,

21. 43. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Erdőprogram” szövegrész helyébe a „Stratégia” szöveg,

22. 53. § (2) bekezdésében az „a szálaló és átalakító” szövegrész helyébe az „az örökerdő és átmeneti” szöveg,

23. „A befejezett erdősítés felülvizsgálata” alcíme címében az „erdősítés” szövegrész helyébe az „erdőfelújítás” szöveg,

24. 56. § (1) bekezdés e) pontjában a „változása, fagy” szövegrész helyébe a „változása, belvíz, aszály, fagy” szöveg,

25. 60. § (2) bekezdésében az „erdősítések befejezését” szövegrész helyébe az „erdő fennmaradását vagy felújítását” szöveg,

26. 61. § (2) bekezdésében az „erdei utakon és az erdőben” szövegrész helyébe az „erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben” szöveg,

27. 65. § (1) bekezdésében az „erdő tulajdonosa” szövegrész helyébe az „erdő jogszerű használója” szöveg,

28. 65. § (2) bekezdésében az „erdőgazdálkodó” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodó - haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló -” szöveg,

29. 69. § (4) bekezdésében az „A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei” szövegrész helyébe az „Az erdei” szöveg,

30. 72. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(5) bekezdés” szöveg,

31. 73. § (1) bekezdésében az „Az ápoló- és tisztítóvágás” szövegrész helyébe az „A tisztítóvágás” szöveg,

32. 76. § (2) bekezdésében a „Vízgazdálkodási” szövegrész helyébe az „Árvízvédelmi” szöveg,

33. 79. § (3) bekezdésében a „tulajdonos” szövegrész helyébe a „tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja” szöveg,

34. 79. § (3a) bekezdésében a „tulajdonosának vagy tulajdonosainak” szövegrész helyébe a „tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának” szöveg,

35. 81. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

36. 81. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint 81. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „természetes és természetszerű természetességi állapotú” szövegrészek helyébe a „természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású” szöveg,

37. 82. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „természetes, természetszerű, származék-, átmeneti természetességi állapotú” szövegrész helyébe a „természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő vagy átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású” szöveg,

38. 82. § (3) bekezdés c) pontjában az „és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő” szövegrész helyébe a „vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a terület” szöveg,

39. 82. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „csereerdősítést” szövegrész helyébe az „az erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést” szöveg,

40. 83. § (2) bekezdésében az „előhasználat” szövegrész helyébe az „előhasználat, valamint az erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés” szöveg,

41. 90/E. § (2) bekezdés e) pontjában a „tevékenységeit,” szövegrész helyébe a „tevékenységeit, azok telephelyenkénti elkülönítésével,” szöveg,

42. 90/F. § (2) bekezdésében a „hatóság az ügyfél” szövegrész helyébe a „hatóság hivatalból, a bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak,” szöveg,

43. 90/I. § (1) bekezdésében a „lefoglalható” szövegrész helyébe a „lefoglalható vagy zár alá vehető” szöveg,

44. 90/K. § (6) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe az „elkobzott” szöveg,

45. 90/L. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés i) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

46. 90/L. § (1) bekezdésében a „honlapján közzéteszi” szövegrész helyébe a „honlapján haladéktalanul közzéteszi” szöveg,

47. 90/L. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerő beálltára” szövegrész helyébe a „véglegessé válásra” szöveg,

48. 90/M. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg,

49. 92. § (2) bekezdésében a „járműközlekedésre utat az” szövegrész helyébe az „erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az” szöveg,

50. 100. § (1) bekezdésében az „erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „erdészeti szakszemélyzet valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet” szöveg,

51. 106. § (3) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségeinek megelőlegezését” szöveg,

52. 107. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot szab ki” szöveg,

53. 107. § (1) bekezdés f) pontjában a „73. § (3)” szövegrész helyébe a „69. § (1)” szöveg,

54. 107. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni” szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra” szöveg,

55. 108. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Erdővédelmi bírságot köteles fizetni” szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra” szöveg,

56. 108. § (1) bekezdés k) pontjában az „(1)” szövegrész helyébe az „(1), (4) vagy (5)” szöveg,

57. 108. § (3) bekezdés c) pontjában a „0,1” szövegrész helyébe a „0,5” szöveg,

58. 108. § (3) bekezdés c) pontjában a „nagyságú területen” szövegrész helyébe a „nagyságú egybefüggő területen” szöveg,

59. 108. § (4) bekezdésében az „Erdővédelmi bírság megfizetésére kötelezhető a faanyag kereskedelmi lánc szereplője” szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjére” szöveg,

60. 108. § (5) bekezdés b) pontjában az „elrendelt” szövegrész helyébe az „e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt” szöveg,

61. 112. § (1) bekezdés b) pontjában a „módját” szövegrész helyébe a „módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait” szöveg,

62. 112. § (2) bekezdés 5. pontjában az „erdőterv készítésének” szövegrész helyébe az „erdőtervezés” szöveg,

63. 112. § (2) bekezdés 19. pontjában az „az átalakítási és szálalási terv” szövegrész helyébe az „az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv” szöveg,

64. 112. § (2) bekezdés 22. pontjában a „megállapításának” szövegrész helyébe a „megállapításának, megszűntetésének” szöveg,

65. 113. § (13) bekezdésében az „erdőterv határozatban” szövegrész helyébe az „erdőtervben” szöveg,

66. 113. § (17) bekezdésének nyitó szövegrészében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti az Evt.

1. preambulumában a „fenntartója által biztosított” szövegrész,

2. 5. § 3., 11., 15., 17., 19., 21., 22. és 24. pontja,

3. 7. § (1) bekezdés f) pontjában a „legalább 15 éves vágásfordulóval” szövegrész,

4. 8. § (8) bekezdésében az „elsődleges” szövegrész,

5. 16. § (8) bekezdése,

6. 17. § (1) bekezdésében a „tulajdonos, vagy” szövegrész,

7. 17. § (5)-(9) bekezdése,

8. 19. § (3) bekezdése,

9. 24. § (1) és (3)-(5) bekezdése,

10. 24. § (2) bekezdés c), d), e), h) és l) pontja,

11. 24. § (2) bekezdés i) pontjában a „, valamint belterületi” szövegrész,

12. 25. § a), c) és d) pontja,

13. „A körzeti erdőgazdálkodás” alcíme,

14. 33. § (2) bekezdésében az „A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap.” szövegrész,

15. 33. § (3) bekezdésében az „- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül -” szövegrész,

16. 34-36. §-a,

17. „Közjóléti erdőtervezés és nyilvántartás” alcíme,

18. 39/A. §-a,

19. „Az erdőterv” alcíme,

20. 56. § (2) bekezdése,

21. 66. § (2) bekezdésében az „, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót” szövegrész,

22. 69/A. §-a,

23. 70. § (2) bekezdése,

24. 73. § (2), (3), (5), (7) és (8) bekezdése,

25. 80. § (5) bekezdése,

26. 83. § (1) bekezdése,

27. „Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben” alcíme,

28. 90. § (4) bekezdése,

29. 90/K. § (1) bekezdés d), és f)-i) pontja,

30. 90/K. § (2) bekezdése,

31. 90/L. § (1) bekezdésében a „, vagy fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész,

32. 90/M. § (2) bekezdése,

33. 91. § (1c) bekezdése,

34. 91. § (6) bekezdésében az „és bejelentett” szövegrész,

35. 95. § (1) és (2) bekezdése,

36. 95. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az” szövegrész,

37. 105. § (2) bekezdése,

38. 107. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat -” szövegrész

39. 107. § (1) bekezdés g) pontjában az „(1), (2),” szövegrész,

40. 107. § (1) bekezdés e) pontjában a „, (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4)” szövegrész,

41. 107. § (1) bekezdés j) pontjában a „, szálalást” szövegrész

42. 107. § (1) bekezdés n) pontja,

43. 107. § (2) bekezdése,

44. 107. § (3) bekezdés c) pontja,

45. 112. § (2) bekezdés 12., 17. és 23. pontja,

46. 112. § (7) bekezdése,

47. 112. § (8) bekezdésében a „, a díjfizetés alóli mentesség eseteit” szövegrész,

48. 113. § (5)-(7), (10)-(12), (14)-(16) bekezdése,

49. 114. §-a.

2. Az erdőről, az erdővédelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról

91. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg, akkor azt a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növényegészségügyi vagy erdővédelmi okból, az Evt. 27. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni.”

92. § Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény

a) 23. § h) pontjában az „erdőfelújítás,”

b) 24. § m) pontjában az „erdőfelújítást,”

szövegrész.

93. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 243. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvény hatálya alá tartozó területről kitermelt faanyagot” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott erdei faválasztékot” szöveg,

b) 243. § (1a) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg

lép.

94. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Az erdészeti hatóság jogosult a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisból a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott adatok igénylésére.”

95. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a következő 82. §-sal egészül ki:

„82. § Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek közül vizsgálja, hogy

a) használati megosztás benyújtása esetén a szerződés valamely önálló erdőgazdálkodási egység területére vonatkozik-e, és a használatba adásról a használati megállapodásban megjelölt tulajdonostárs, illetve tulajdonostársak rendelkeztek-e,

b) a haszonbérlet időtartamának meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel-e, és

c) a haszonbér meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel-e.”

(2) A Fétv. 69. § (2) bekezdésében az „erdőnek minősülő földnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőgazdálkodási” szövegrész helyébe az „erdőnek minősülő föld” szöveg lép.

96. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „18. § (7) bekezdés a)-c) pontjában” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

97. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 24. § (2) bekezdése, a 65. és 66. §, a 78. §, a 82. §, a 86. § (2) és (6) bekezdése, a 89. § 9., 16., 43-45., 47. és 66. pontja, a 90. § 14. és 15., valamint 29-32. pontja, a 71. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 79. § 2019. január 1-jén lép hatályba.