Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2017.V.31.)
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2017. évi LVII. törvény

egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról * 

1. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

1. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 89. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt - műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 8 munkanapon belül köteles elvégezni. A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. A felülvizsgálat díjmentes.

(2) Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(2a) A 67. § (1) bekezdése szerinti - a szállító-, illetve az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti - igény bejelentése esetén az igénybejelentő jogosult a Hivatal eljárását kezdeményezni a 67. § (3) bekezdése szerinti elutasítás közlésétől számított 30 napon belül, vagy ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó az igénybejelentéstől számított 8 munkanapon belül nem nyilatkozik a csatlakozás iránti igényről, a mulasztás napjától számított 30 napon belül.”

(2) A Get. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak és a kiviteli tervnek megfelel. A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg, továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel műszaki-biztonsági követelményeinek.

(4a) A földgázelosztó a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a földgázelosztóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a fogyasztói vezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a földgázelosztó a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a földgázelosztó köteles a fogyasztói vezetéket haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a földgázelosztó határidőn belüli nyilatkozatával a fogyasztói vezeték üzembe helyezését megtagadja, az ingatlan tulajdonosa a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”

2. § A Get. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külön díj ellenében végzett szolgáltatások díját úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését. A Hivatal a fizetendő külön díj mértékét a szolgáltatásokkal összefüggő munkavégzésre fordított munkaidő és a munkavégzés átlagos óradíjának alapulvételével határozza meg. Ráfordított időként a Hivatal rendeletében meghatározottak szerint kizárólag a munkavégzés helyszínén munkavégzésre fordított idő vehető figyelembe.”

3. § A Get. 108. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Mentes a csatlakozási díj és minden más, a földgázelosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb 4 m3/óra névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése azzal, hogy ebben az esetben az elosztóvezeték építése 250 méterig díjmentes.”

4. § A Get. 132. §-a a következő 54. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„54. a fogyasztói vezeték üzembe helyezésének megtagadása esetén az eljáró műszaki biztonsági hatóságot, valamint a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait.”

2. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

5. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg. A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.”

(2) A VET 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A Hivatal a csatlakozás megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a döntéshez szükséges dokumentumok teljes körű rendelkezésre állásától számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest értesíteni. A Hivatal eljárása díjmentes.

(5) A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja. A hálózati engedélyes, az igénybejelentő és az általa megbízott vállalkozás kötelesek egymással együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a műszaki biztonsági hatóság vezeti.

(6) Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a hálózati csatlakozással összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, vagy a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozással összefüggő tervek olyan módosítását írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(7) Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(8) A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles a hálózati csatlakozást üzembe helyezni. Amennyiben a hálózati engedélyes a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”

6. § A VET 146. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2)-(4) bekezdés szerinti külön díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését.”

7. § A VET 146/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Mentes a csatlakozási díj és minden más, az elosztónak fizetendő díj alól a legfeljebb 32 A névleges teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése azzal, hogy ha ebben az esetben a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében

a) kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, akkor felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra rendszerhasználóként

aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 100 méter,

ab) földkábel esetén legfeljebb 50 méter

hosszúságú közcélú vezeték,

b) középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, akkor kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként

ba) szabadvezeték esetén legfeljebb 500 méter,

bb) földkábel esetén legfeljebb 250 méter

hosszúságú közcélú vezeték, valamint a szükséges új nagy/középfeszültségű és közép/középfeszültségű transzformátorállomás létesítése

díjmentes.”

8. § A VET 170. § (1) bekezdése a következő 52. és 53. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„52. a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartására, regisztrációjára vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,

53. a hálózati csatlakozással összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt az eljáró műszaki-biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint a hálózati csatlakozás üzembe helyezésének hálózati engedélyes általi megtagadása esetén az eljáró műszaki biztonsági hatóságot, és a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

9. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 17. alcíme a következő 55/H. §-sal egészül ki:

„55/H. § Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.”

(2) A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/I. és 55/J. §-sal egészül ki:

„55/I. § Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő - víziközmű-szolgáltató helyett - a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti. A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni.

55/J. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló a bekötéssel összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, új terv benyújtását, vagy a tervek olyan kiegészítését írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(2) Amennyiben az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az - a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított - kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(3) A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik és az ehhez szükséges műszaki feltételek adottak, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezését megtagadja, vagy a műszaki feltételek a víziközmű-szolgáltató szerint egyébként nem adottak, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az üzembe helyezés elrendelésére irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”

10. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdése a következő 26. és 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„26. a kivitelezői jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,

27. a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait, továbbá a jelen pontban megjelölt tevékenységeket végző műszaki biztonsági hatóságot”

(rendeletben állapítsa meg.)

4. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

11. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/C. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A területrendezésért felelős miniszter, valamint a megyei önkormányzat számára a területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.”

5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

12. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés b) pontjában a „képest nem csökkenhet,” szövegrész helyébe a „képest, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint nem csökkenhet,” szöveg lép.

13. § Az Étv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítéséhez, és a településképi követelmények meghatározásához szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a településrendezési és településfejlesztési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.”

14. § Az Étv. 53/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő

a) ipari rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló épület esetében 30 nap,

b) egyéb esetben 35 nap,

kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.”

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

15. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A területrendezésért, valamint a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter a területrendezési, valamint a településfejlesztési és településrendezési feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területrendezési és településrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz.

(5) A megyei önkormányzat a megyei területrendezési terv készítése érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.

(6) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzatok a településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz, valamint a 1:10000 digitális szintvonalrajzhoz és domborzatmodellhez térítésmentesen hozzáférhet.

(7) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz az Országos Építésügyi Nyilvántartás és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer működtetője térítésmentesen hozzáférhet.

(8) A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasága a területfejlesztési, a területrendezési feladatainak ellátása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területfejlesztési és -rendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.”

7. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

16. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a az alábbi (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A területrendezésért felelős miniszter, a megyei önkormányzat, valamint a települési önkormányzat a területrendezési, valamint a településrendezési feladatainak ellátásához (a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges adatokhoz) díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisokhoz, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzához és domborzatmodelljéhez (DDM-5).”

8. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 6. §, a 11-16. § a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (1) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § (1) bekezdése 2017. július 1. napján lép hatályba.

(4) Az 1. § (2) bekezdése, a 4. §, az 5. § (2) bekezdése, a 8. §, a 9. § (2) bekezdése és a 10. § 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.