A Kormány
az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. § (4) bekezdésében,
a 3–9. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (3) bekezdés a) pontjában, a 10–14. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 15. § tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott azon bírósági ügyintézőkre terjed ki, akik polgári, gazdasági, végrehajtási, közigazgatási, munkaügyi, szabálysértési, valamint büntető- és büntetés-végrehajtási ügyekben eljáró bírósági titkár, bíró vagy tanács mellé, továbbá igazgatási ügyben eljáró bírósági vezető (a továbbiakban együtt: bíró) mellé kerültek beosztásra.”
2. § A Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A bíró vagy a bírósági titkár az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró vagy a bírósági titkár a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja.
(2) A bírósági ügyintéző a bíró vagy a bírósági titkár írásbeli utasítása alapján, annak megfelelően jár el.
(3) A bírósági ügyintéző kérheti az üggyel kapcsolatban egyéb állásfoglalás adását.”
3. § A Korm. rendelet A bírósági ügyintéző feladatellátásának alapelvei alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A bírósági ügyintéző feladatainak ellátása során – valamennyi ügyszakra kiterjedően – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazza.”
4. § A Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban
1. hiánypótlásra felhívó,
2. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés h)–j) pontja alapján elutasító, valamint a Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasító,
3. igazolási kérelmet a Pp. 106. § (2) és (3) bekezdése alapján elutasító, valamint az igazolási kérelemnek helyt adó,
4. idéző, valamint a kitűzött határnap előtt a tárgyalási határnapot elhalasztó,
5. ügygondnokot kirendelő,
6. perköltség előlegezésére kötelező,
7. költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése, és munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonásáról szóló,
8. perköltségbiztosíték összegéről rendelkező,
9. az ítélet és az eljárást befejező végzés kézbesítésének esetét kivéve, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemnek helyt adó, valamint a kérelmet elutasító,
10. tolmács kirendelésére vonatkozó, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,
11. az eljárás szünetelését megállapító,
12. az eljárás félbeszakadását a Pp. 111. § (2)–(4) bekezdése alapján megállapító,
13. a bírósági ügyintéző által meghozott végzések tekintetében kijavító és kiegészítő,
14. a bírósági ügyintéző által meghozott, a Pp. 227. § (2) bekezdésében meghatározott, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó,
15. a Pp. 101. §-a alapján hirdetményi kézbesítést elrendelő,
16. a Pp. 104. §-a alapján határidőt meghosszabbító,
17. határozat jogerőre emelkedését megállapító,
18. a Pp. 257. § (1) bekezdése szerinti fellebbezésre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségére felhívó,
19. a Pp. 264. §-a alapján perújítási kérelmet hivatalból elutasító,
20. a Pp. 318. § (1) bekezdése szerinti permegszüntető,
21. a Pp. 321/A. § (3) bekezdése szerinti permegszüntető végzést hozhat.
(2) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül
1. a Pp. 3. § (6) bekezdése alapján a beadványokat kiadhatja a feleknek,
2. iratokat
2a. szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, illetve
2b. küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,
3. állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és civil szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, valamint környezettanulmány készítése iránt,
4. külföldre történő kézbesítéshez szükséges intézkedéseket tehet,
5. megteheti a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a kézbesítési vélelem beállásakor szükséges intézkedéseket,
6. az eljárásban részt vett személyek meghallgatásán kívül megteheti az elveszett (megsemmisült) iratok pótlása iránti intézkedéseket,
7. intézkedhet a félnek a jogerő megállapításáról való értesítése tárgyában,
8. intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és ügygondnoki díj kiutalása, valamint az elnöki letétekkel kapcsolatos megkeresések tárgyában,
9. az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,
10. az iratokat felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztheti a Kúriához, és értesítheti a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével,
11. a Pp. 87. § (2) bekezdése alapján értesítheti a jogi segítségnyújtó szolgálatot,
12. az alkotmányjogi panaszt továbbíthatja az Alkotmánybírósághoz.”
5. § A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági ügyintéző a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat rendezése iránt indított, valamint rokontartással kapcsolatos perekben elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.”
6. § A Korm. rendelet 12. §-a előtti alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„A polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatok”
7. § (1) A Korm. rendelet 12. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – első fokon eljárhat, és az ügy érdemében végzés meghozatalára jogosult
a) az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban,
b) a bírósági letéti eljárásban,
c) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,
d) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása iránti eljárásban,
e) a gondnokoltak névjegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban,
f) a választottbírósági határozatok jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban.
(2) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – első fokon eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult
a) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó szervezetek nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásban,
b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti civil szervezet végelszámolási, kényszer-végelszámolási és egyszerűsített törlési eljárásban,
c) apaság vélelmének megdöntése iránti nemperes eljárásban,
d) az európai területi együttműködési csoportosulás nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,
e) a jogtanácsosi névjegyzék vezetésével (bejegyzés, törlés, változások bejegyzése) kapcsolatos eljárásban,
f) önkényesen elfoglalt lakás kiürítésével kapcsolatos eljárásban.”
(2) A Korm. rendelet 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bírósági ügyintéző végrehajtási eljárásban első fokon jogosult
a) megkeresés kiadására és iratok beszerzésére a végrehajtótól, más bíróságtól, vagy hatóságtól,
b) hiánypótlás kibocsátására,
c) a kifogásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217. § (5) bekezdésén alapuló hivatalbóli elutasítására,
d) zálogjogosulti bekapcsolódási eljárásnál felhívás kibocsátására,
e) jogerő megállapítására,
f) kérelemtől elállás esetén peren kívüli eljárás megszüntetésére,
g) Pp. 101. §-a alapján hirdetményi kézbesítést elrendelő végzés meghozatalára,
h) Pp. 104. §-a alapján határidő hosszabbítás engedélyezésére,
i) fellebbezés észrevételezésre történő kiadására,
j) általa hozott végzések kijavítására, kiegészítésére,
k) végrehajtási kifogás visszavonása esetén a kifogás tárgyában indult eljárás megszüntetésére.”
8. § A Korm. rendelet 13–15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„13. § A bírósági ügyintéző a csődeljárásban – a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárás kivételével – első fokon jogosult
a) az egyezséget jóváhagyó, valamint a csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelésére;
b) a csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítani, ha az adós a hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem csatolta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott legfőbb szerv előzetes egyetértését.
14. § A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban – a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult felszámolási eljárás kivételével – első fokon jogosult
a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;
b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására,
ba) ha az adós által kezdeményezett felszámolás esetén a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott legfőbb szerv egyetértése hiányzik, vagy
bb) a hitelező által a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja és 24. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett eljárások esetén akkor, ha a teljesítési határidőt jogerős bírósági határozat állapította meg, és az a felszámolás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el;
c) a Cstv. 26. § (3) bekezdése szerint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére fizetési határidő engedélyezésére;
d) az adós vezetőjének a Cstv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére történő felhívására;
e) a Cstv. 24. § (2) bekezdése szerint a felszámolási kérelem benyújtásáról az adós értesítésére;
f) a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések kivonatának közzétételére;
g) a Cstv. 63/B. § (2)–(3) bekezdése szerint a felszámoló által az egyszerűsített felszámolás lefolytatatásáról készített jelentésnek, valamint a vagyonfelosztási javaslatnak a hitelezők, az állami és az önkormányzati adóhatóság részére történő megküldésére.
15. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) alapján a bírósági ügyintéző első fokon jogosult
a) a Har. 29. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vagy a hitelező észrevételének a pénzügyi gondnok részére történő megküldésére;
b) az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, ha a polgármester hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem csatolta a Har. 5. § (3) bekezdésben meghatározott okiratokat;
c) a Har. 22. § (1) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében foglalt határidőknek a Har. 28. §-a szerinti meghosszabbítására;
d) a helyi önkormányzat és a hitelező kifogásainak hiánypótlásra történő visszaadására;
e) a Har. 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben az eljárás szünetelésének megállapítására;
f) az adósságrendezési eljárást megindító és befejező végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelésére.”
9. § A Korm. rendelet a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Are. tv.) meghatározott bírósági adósságrendezési eljárással összefüggésben bírósági ügyintéző első fokon jogosult
a) a bírósági adósságrendezés iránti kérelem elutasítására az Are. tv. 33. § d) és e) pontja szerinti esetekben,
b) a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére az Are. tv. 83. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja, valamint f) és g) pontja esetében,
c) a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására az Are. tv. 98. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben.”
10. § A Korm. rendelet a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 48. § (1) bekezdése alapján védőt rendelhet ki, és a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a terheltet, valamint a Be. 48. § (8) bekezdése szerint a fogvatartást végrehajtó intézetet.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 48. § (4) bekezdése alapján a védő kirendelését visszavonhatja.”
11. § A Korm. rendelet 21. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bírósági ügyintéző jogosult a Be. 162. § (7) bekezdése alapján az elővezetési költséget megállapító végzés meghozatalára.
(4) A bírósági ügyintéző a Be. 268. § (1) és (2) bekezdése alapján intézkedhet aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, e körben – az ügyész megkeresésének kivételével – megkeresést teljesíthet, adatszolgáltatást igényelhet és adatok beszerzése iránt intézkedhet.
(5) A bírósági ügyintéző a Be. 566. § (4) bekezdése alapján, felülvizsgálat előtt, beszerezheti az elmeorvos-szakértői véleményt.
(6) A bírósági ügyintéző jogosult a tolmács kirendelésére vonatkozó, a tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító végzés, valamint a Be. 588. § (7) bekezdése szerinti értesítés kiadására.
(7) A bírósági ügyintéző a Be. 593. § (1) bekezdése alapján jogosult a foglalási jegyzőkönyv megküldése iránt a bírósági végrehajtót megkeresni.”
12. § A Korm. rendelet a következő 21/A. és 21/B. §-sal egészül ki:
„21/A. § A bírósági ügyintéző a Be. 74. § (3) bekezdése alapján végzést hozhat a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem tárgyában.
21/B. § A bírósági ügyintéző a Be. 261. §-a szerinti eljárásban az általa hozott határozatokat kijavíthatja.”
13. § A Korm. rendelet a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A bírósági ügyintéző a Be. 574. § (1) bekezdésének második fordulatában foglaltak szerint az iratokat az összbüntetési eljárás lefolytatására a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróságnak, a Be. 574. § (2) bekezdése alapján a katonai büntetőeljárást lefolytató bíróságnak megküldheti.
(2) A bírósági ügyintéző a Be. 574. § (3) bekezdése alapján jogosult a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére.”
14. § A Korm. rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A bírósági ügyintéző jogosult a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendeletben meghatározott értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.”
15. § A Korm. rendelet a 36. §-t követően a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:
„A szabálysértési eljárásban ellátható feladatok
36/A. § (1) A bírósági ügyintéző első fokon a szabálysértési eljárásban
a) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 67. §-a szerint tolmácsot kirendelő, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,
b) a Szabs. tv. 72. § (7) bekezdése szerint útbaindítási és elővezetési költséget megállapító,
c) az eljárást
ca) a Szabs. tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodása,
cb) a Szabs. tv. 82. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalása miatt felfüggesztő,
d) ha
da) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés d) pontja szerint az eljárás alá vont személy meghalt,
db) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés f)–g) pontja szerint a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták, illetve ilyen eljárás van folyamatban,
dc) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Szabs. tv. 6. § (6) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés miatt, valamint
dd) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés j) pontja szerint az eredményes közvetítői eljárásra figyelemmel az eljárást megszüntető,
e) a Szabs. tv. 86. § (1) bekezdése szerint igazolási kérelemnek helyt adó, elutasító,
f) a Szabs. tv. 92. § (5) bekezdése szerint személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet elbíráló,
g) a Szabs. tv. 97. § (1) bekezdése szerint az általa hozott végzést kijavító,
h) a Szabs. tv. 97. § (2) bekezdése szerint az általa hozott végzést kiegészítő,
i) a Szabs. tv. 128. § (5) bekezdése szerint a perújítási eljárást a perújítási kérelem visszavonása folytán megszüntető,
j) a Szabs. tv. 119. § (1) bekezdése és 121. § (3) bekezdése szerint a törvényben kizárt, az elkésett, az arra nem jogosulttól származó, vagy az ismételten azonos tartalommal előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelmet, illetve fellebbezést elutasító,
k) a Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése szerint a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka végrehajthatóságának a Szabs. tv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés esetén a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,
l) a Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése szerint a helyszíni bírság, pénzbírság megfizetésére tekintettel szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,
m) a Szabs. tv. 141. § (9) bekezdése és 144. § (3) bekezdése szerint a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési átváltoztatása iránti indítványról tájékoztató szerinti végzést hozhat.
(2) A bírósági ügyintéző első fokon a szabálysértési eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül
a) a Szabs. tv. 56. § (3) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében az eljárás alá vont személy vagy a tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet, így a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresheti meg, valamint az eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére,
b) a Szabs. tv. 89. § (5) bekezdése szerint hirdetményi kézbesítést rendelhet el,
c) intézkedhet a szabálysértési kifogás miatt felterjesztett szabálysértési iratok visszaküldése iránt a szabálysértési hatóságnak,
d) a Szabs. tv. 120. § (4) bekezdés d) pontja szerint iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, iratokat küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,
e) a Szabs. tv. 120. § (4) bekezdés e) pontja szerint állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása iránt,
f) intézkedhet a saját hatáskörben meghozható végzések jogerejének megállapítása iránt,
g) intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj kiutalása, illetve a rendbírság végrehajtása tárgyában,
h) a Szabs. tv. 121. § (4) bekezdése szerint az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,
i) a Szabs. tv. 143. § (1) bekezdése szerint továbbíthatja a szabálysértési hatóság részére az elkövető bíróságnak megküldött pénzbírság, szabálysértési költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelmét,
j) intézkedhet a jogerős végzés végrehajtása céljából a végzés hatóságok (így különösen nyomozóhatóság, általános szabálysértési hatóság, foglalkoztatási szerv) részére történő megküldése, nyilvántartásba történő bejegyzése iránt,
k) az elektronikus tárgyalási naplót az ügyirat tartalma alapján vezetheti.
(3) A bírósági ügyintéző az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultságait tárgyaláson kívül – a bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett – gyakorolhatja.”
16. § A Korm. rendelet
a) 10. § (1) bekezdésében az „a) és c)–n)” szövegrész helyébe az „1. és 3–21.”,
b) 10. § (2) bekezdésében az „a)–c), e)–g) és i)–l)” szövegrész helyébe az „1–4., 6–8. és 11.”,
c) 20. § (1) bekezdésében a „társadalmi szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet”,
d) 28. § (1) és (2) bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdése”,
e) 39. §-ában az „egyéb feladatokat, így különösen előkészítheti a bírósági vezető által meghatározott statisztikai jelentéseket” szövegrész helyébe az „egyéb igazgatási feladatokat”
szöveg lép.
17. § Hatályát veszti a Korm. rendelet
a) 5. § (2) bekezdésében az „A jegyzőkönyvvezetésre adott bírói utasítást az ügyiratra nem kell feljegyezni.” szövegrész,
b) 19. §-a.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
