Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2017.XII.18.)
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2017. évi CLXXXVI. törvény

a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„51. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;”

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„60. a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások;”

(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 70. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„70. társasház esetén a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, valamint a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás;”

(4) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 71. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„71. az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.”

(5) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 72. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„72. a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.”

2. § Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában a „forgalmi értéke nem” szövegrész helyébe a „forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem” szöveg lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a hallgatói jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából.”

3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

4. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésére, a működési engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásokban a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

5. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdése.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

6. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyt.) 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel, valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében.”

(2) Az Nyt. 21. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

h) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való kikerülés helyére, annak - az elhalálozáson kívüli - okára és idejére, az értesítési címadatokra vonatkozó adatok kivételével a cégnyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához a cégbíróság, valamint a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat;”

5. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

7. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 7/A. § (5) bekezdésében az „A bíróság a határozatot megváltoztathatja.” szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdésében az „A bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja.” szövegrész.

6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

8. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az (1) bekezdéstől eltérően, a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartáshoz az azt vezető hatóság a jogosult azonosításához szükséges, valamint a 18/A. § d) és e) pontjában meghatározott adatkörben közvetlen hozzáférést biztosít a szociális hatáskörében, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében, valamint - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, valamint a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából.”

(2) Az Szt. 43/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.

(4) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(5) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.

(6) A (3) és az (5) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”

7. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

9. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § Az állampolgársági eljárásban - a tájékoztatást kivéve - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton nem tart kapcsolatot.”

(2) Az Ápt. „Az állampolgársági eljárás” című alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.

(3) Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hirdetményi úton - a hivatalos honlapján történő közzététellel - közli a döntését. A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető.”

8. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

10. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban az ügyfél nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.”

(2) A Lakástv. 87/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.”

9. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

11. § Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (8) bekezdésében a „, de bíróságon megtámadható” szövegrész.

10. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

12. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait az e törvényben meghatározott hatósági ügyben az e §-ban, valamint a 4/A-4/C. §-ban foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, akkor a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő 10 napon belül dönt.”

11. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

13. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 39. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a víziközmű társulat működését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni. A fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzése során felkérheti a vízügyi igazgatási szervet, hogy folytasson le szakmai ellenőrzést, továbbá a vízügyi igazgatási szervtől a víziközmű társulatra vonatkozó, a vízügyi igazgatási szervnél rendelkezésre álló adatokat és információt kérhet, amely a megkeresést öt munkanapon belül teljesíti. A vízügyi igazgatási szerv a felkérés alapján az ellenőrzést soron kívül, de legfeljebb tizenöt napon belül lefolytatja és megállapításairól a fővárosi és megyei kormányhivatalt az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül értesíti.

(4b) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során jogszabálysértést tár fel, megkeresheti a cégbíróságot, hogy tizenöt napon belül jelölje ki az elszámoló bizottság tagjait az elszámolási eljárás haladéktalan lefolytatása érdekében, illetve saját hatáskörben intézkedhet a tagok által befizetett hozzájárulások egészének, vagy azok egy részének visszafizetése iránt.”

14. § A Vgtv.

a) 37. § (4) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)” szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „a Ctv. előírásait kell alkalmazni, kivéve a Ctv. 74. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat” szöveg,

c) 39. § (6) bekezdésében az „a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a Ctv.-ben” szöveg

lép.

12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

15. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 10/A. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:]

m) oktatási azonosító szám,”

(2) A Szaztv. 20. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

q) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, valamint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban együtt: oktatási hivatal) az oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban résztvevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben.”

(3) A Szaztv. 23. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

p) az oktatási hivatal az oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben.”

(4) A Szaztv. 24. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)

n) az oktatási hivatal a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére.”

(5) A Szaztv. 37. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a cégbíróságnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési családi és utónevének, születési helyének és időpontjának, lakcímének változásáról, valamint az érintett elhalálozásának tényéről és időpontjáról.”

16. § A Szaztv.

a) 10/A. § (5) bekezdésében a „c)-j), l) és p) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „c)-j), l), m) és p) pontja szerinti” szöveg,

b) 10/E. §-ban a „vagy az ügyintézés során hozzájárult” szövegrész helyébe a „vagy az ügyintézés során hozzájárult, valamint törvény felhatalmazása alapján” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti a Szaztv. 10/A. § (2) bekezdésének l) pontja.

13. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

18. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a természetvédelmi információs rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre.”

14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

19. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

20. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 31. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt)

o) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet”

(kéri.)

(2) A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

x) társasház esetén

xa) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására,

xb) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás.”

16. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 96. § (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A központi nyugdíjbiztosítási szerv a szociális hatáskörben, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a települési önkormányzat jegyzője mint gyámhatóság részére a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása céljából közvetlen hozzáférést biztosít a (2) bekezdés a) és h) pontja alapján nyilvántartott adatokat tartalmazó - külön e célra kialakított - adatbázishoz.”

17. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

22. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás teljesítése során az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.”

18. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

23. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 24/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés a)-h) pont szerinti adatokat.”

(2) Az Átv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A transzponderrel megjelölve tartható ebekről az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme, valamint az ebrendészeti feladatok ellátása céljából nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: ebnyilvántartás).”

(3) Az Átv. 42/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében az ebnyilvántartásban rögzíti az eb veszélyessé nyilvánításának tényét.”

(4) Az Átv. 42/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokat összeveti az ebnyilvántartásban rögzített adatokkal, és eltérés esetén adatot szolgáltat az ebnyilvántartás működtetőjének.

(4) Az ebnyilvántartás működtetőjének kérésére a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.”

24. § Az Átv.

1. 42/A. § (2) bekezdésében az „adatbázisba” szövegrészek helyébe az „ebnyilvántartásba” szöveg, az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,

2. 42/A. § (3) bekezdésében az „adatbázist” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartást” szöveg,

3. 42/A. § (4) bekezdésében az „adatbázisnak” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásnak” szöveg,

4. 42/A. § (5) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,

5. 42/A. § (7) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg,

6. 42/A. § (8) bekezdésében az „adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg, az „adatbázishoz” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartáshoz” szöveg,

7. 42/A. § (9) bekezdésében az „adatbázisban” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásban” szöveg,

8. 49. § (3) bekezdés i) pontjában az „a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos adatbázis” szövegrész helyébe az „az ebnyilvántartás” szöveg, az „adatbázisba” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartásba” szöveg,

9. 49. § (4) bekezdés b) pont be) alpontjában a „veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis” szövegrész helyébe az „ebnyilvántartás” szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti az Átv. 24/B. § (2) és (4) bekezdése.

19. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

26. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv a központi családtámogatási szakmai informatikai rendszeren keresztül közvetlen hozzáférést biztosít a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok kezelésének módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt.”

20. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

27. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„2. Járműnyilvántartás: olyan egységes elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány). A járműnyilvántartás tartalmazza a származás-ellenőrzés eredményének nyilvántartását és az előzetes eredetiségvizsgálattal kapcsolatos adatokat.”

(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A járműnyilvántartás a jármű származás-ellenőrzése tekintetében tartalmazza

a) a jármű származását igazoló okmányok adatait,

b) a származás ellenőrzésének eredményét.

(1d) A járműnyilvántartás a jármű előzetes eredetiségvizsgálata tekintetében tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,

b) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,

c) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,

d) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,

e) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,

f) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,

g) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,

h) a jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját.”

(3) A Kknyt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A származás-ellenőrzéssel kapcsolatos adatok nyilvántartásba vételével összefüggő közlekedési igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette.”

28. § A Kknyt.

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „származásellenőrzési” szövegrész helyébe a „származás-ellenőrzési adatainak” szöveg,

b) 9/B. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés a)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „A 9. § (1d) bekezdés a)-g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés d) pontjában” szöveg,

c) 15. § (1) bekezdés c) pontjában a „9/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (1c) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában” szöveg,

d) 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „9/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1d) bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában” szöveg,

e) 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „9. §-ban, a 9/A. § (1) bekezdésében és” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1c) és (2)-(6a) bekezdésében, valamint” szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés f) pontjában a „9. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában” szöveg,

g) 19. § (1) bekezdés l) pontjában az „a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, továbbá a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában” szöveg,

h) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „9/A-9/B. §-ban” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 9. § (1c) és (1d) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában” szöveg,

i) 24. § (3a) bekezdés b) pontjában a „származás-ellenőrzési nyilvántartásból” szövegrész helyébe a „járműnyilvántartás származás-ellenőrzésre vonatkozó adatai közül” szöveg,

j) 24. § (3a) bekezdés c) pontjában az „az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból” szövegrész helyébe az „a járműnyilvántartás előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó adatai közül” szöveg,

k) 33/A. § (1) bekezdésében a „9/B. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „9. § (1d) bekezdés a)-e) pontjában és 9. § (2) bekezdés d) pontjában” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Kknyt.

a) 2. § 11. és 12. pontja,

b) 7. § c) és f) pontja,

c) 9/A. §-a,

d) 9/B. § (1), (3)-(5) bekezdése,

e) 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában,” szövegrész.

21. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

30. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 21. §-a a következő (6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6d) A nyilvántartó szerv a (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja.”

(2) A Szátv. 21. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, a letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel;”

(3) A Szátv. 21. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

d) a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel.”

22. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

31. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben nincs helye fellebbezésnek.”

23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

32. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 49. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)

c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.”

(2) A Ttv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

IV/A. FEJEZET

A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA

55/A. § (1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.

(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapra - feljegyezte.

55/B. § (1) A tisztség keletkezésének ténye tartalmazza

a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének

aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint

ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén - valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,

b) a társasházközösség nevét.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót benyújtja az ingatlanügyi hatósághoz. A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra feljegyzi.

55/C. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon - bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva - közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.

55/D. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.”

(3) A Ttv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.”

(4) A Ttv. 65. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„3. a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával kapcsolatosan a nyilvántartásba vétel, az adatváltozás bejelentés és a beszámoló benyújtásának rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”

(5) A Ttv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasházkezelői, valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.”

24. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

33. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.”

25. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

34. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.”

(2) A Ctv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cégjegyzék adatainak változására nem cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart.

(3) Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más szervezet vagy személy által elektronikus úton történik és az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor, akkor az értesítést küldő szervezet vagy személy az elektronikus értesítését, illetve határozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel köteles ellátni.”

(3) A Ctv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A cégbíróság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban feltüntetett adatok és tények ellenőrzése érdekében - térítésmentesen - adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.”

(4) A Ctv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyészség, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”

(5) A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az e § szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget az elektronikus értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.”

(6) A Ctv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a 24. § (1) bekezdés b)-d), g) és h) pontjában, a 25. § (1) bekezdés a)-e), h), i), l), n), p), q), s) és t) pontjában foglalt adatok változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén az e bekezdés szerinti adatok változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.”

(7) A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.”

(8) A Ctv. 36. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A cégjegyzék vezetéséhez és a cégnyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) személy (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás) adóazonosító számát. Ha a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, erre a körülményre utalni kell. Az adóazonosító szám a 24. § (1) bekezdés h) pontja szerinti személyek esetében szerepel a cégjegyzékben.”

(9) A Ctv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okirat (különösen a tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. Elektronikus formában létrejött és elektronikus aláírással ellátott dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.”

(10) A Ctv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően. Az elektronikus fizetésre a Magyar Államkincstár útján vagy az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül kerülhet sor. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló elektronikus okiratot a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”

35. § (1) A Ctv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Ctv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38. § (1) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványát és annak mellékleteit informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében), valamint a kérelem formanyomtatványában foglalt adatok formai megfelelőségét megvizsgálja.

(2) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványában megjelölt természetes személyek adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).

(3) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem formanyomtatványában és a (2) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat a cégbíróság részére átadja.

(4) Az e § szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a cégbíróság az azonosított természetes személyt a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégbíróság informatikai rendszere a természetes személy cégjegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a külön törvény szerint képzett kapcsolati kódot.

38/A. § (1) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem formanyomtatványa és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, nem tartalmazzák megfelelően a 44. §-ban foglalt adatközléshez szükséges adatokat, továbbá ha a 38. § szerinti adatigénylés eredményeként megállapítható, hogy a formanyomtatványban elírásnak nem tekinthető érdemi hiba szerepel, a céginformációs szolgálat a kérelmet a (3) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(2) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra és a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok ellenőrzésére is sikeresen sor került, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja azt az illetékes cégbírósághoz. A céginformációs szolgálat tájékoztatja továbbá a cégbíróságot a 38. § szerinti adatigénylés eredményéről. Ha a céginformációs szolgálat az adatok ellenőrzése során hibát észlelt, azonban a kérelem visszaküldésének esete nem állt fent, megjelöli a hibásan feltüntetett adatot is.

(3) A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, ha az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a személyre szabott ügyintézési felület működése során felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja.”

(2) A Ctv. IV. Fejezetének 5. Címe a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § (1) A cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése (változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni.”

(3) A Ctv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha kérelem visszautasítására nem kerül sor, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja akkor is, ha a 78. § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban megállapítja a kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselővel (cégvezetővel) szemben a kizáró ok fennálltát, továbbá ha a külön törvény rendelkezései szerint arról szerez tudomást, hogy a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel.”

(4) A Ctv. 50. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha e törvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb harminc nappal előzheti meg az adat kérelemben megjelölt változásának időpontját.

(7) Ha e törvény rendelkezései alapján a cégadat változásának időpontja a bejegyzés napját követő időpont, nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a cégadatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a cégjegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.”

(5) A Ctv. 51. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha a cég cégjegyzék adatai között bejegyzett cég vagy természetes személy adatai változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor, a cégnek az automatikus bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban, illetve egyéb cégiratban kell átvezetnie a cégjegyzék adataiban szereplő cég vagy a természetes személy adataiban bekövetkezett változást is.”

(6) A Ctv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy a 24. § (1) bekezdés h) pontja vagy a 25. § (1) bekezdés i) pontja szerinti személy, a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a cégjegyzékből.”

36. § (1) A Ctv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatalból vagy automatikusan meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre a bíróság jogerős vagy a hatóság végleges határozata alapján került sor.”

(2) A Ctv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/A. § (1) Ha valamely cégadat nyilvántartásba vétele hivatalbóli vagy automatikus bejegyzéssel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, a cég, a bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.

(2) A cégbíróság a kérelemről soron kívül nemperes eljárásban határoz; az eljárás során kizárólag okirati - ideértve az elektronikus okiratot is - bizonyításnak van helye. A cégbíróság a bejegyzést kérőt az eljárásban felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon bejegyzés alapját képező elektronikus értesítésben feltüntetett adat helyességéről.

(3) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a végzést hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cégbíróság számára a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a végzést hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.

(6) Ha a cégbíróság az eljárás eredményként a hivatalból vagy automatikusan meghozott végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a cégnyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható.”

37. § (1) A Ctv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos eljárásnak minősül az is, ha a cégbírósági informatikai rendszer jelzése alapján szerez tudomást a cégbíróság arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat hatálya megszűnt, a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy elhalálozott, vagy egyéb, informatikai úton lefolytatott vizsgálat az eljárás lefolytatását teszi szükségessé.”

(2) A Ctv. VI. Fejezetének 3. Címe a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.”

(3) A Ctv. 77. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a cég felszámolás alá kerül, vagy más törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vele szemben kényszertörlési eljárás megindítását jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására még sor kerülhet.”

38. § (1) A Ctv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a cégjegyzékbe bejegyezni kért természetes személy adatainak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetése során felmerült kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.”

(2) A Ctv. 104. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.

(4) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készítsen a legfőbb szervnek, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.”

(3) A Ctv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő negyvenöt napon belül értesíti.”

(4) A Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra)

b) a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat,”

(5) A Ctv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.”

39. § A Ctv. VIII. Fejezet 6. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. CÍM

AZ EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS

114. § (1) A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

(2) Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

(3) A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz (e cím alkalmazásában a továbbiakban: adóhatóság). A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

(4) A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza a 102. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott.

(5) Az egyszerűsített végelszámolásra e címben foglalt eltérésekkel a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

115. § (1) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldat törlését - az adóhatóság értesítése alapján - automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe.

(2) Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt - az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság - a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén - törli a céget a cégjegyzékből.

115/A. § (1) Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha

a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,

b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy

c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.

(2) A cég az (1) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül köteles végelszámolót választani és a 101. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét a cég nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő kettőszáztizenegyedik napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja e bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja.”

40. § A Ctv. 128. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

l) az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a cégbíróság közötti kapcsolattartásra,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

41. § A Ctv. a következő 131/J-L. §-sal egészül ki:

„131/J. § (1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 30. § (4) bekezdését és 50. § (6) és (7) bekezdését a rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. §-ának szabályait a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott kijavítási kérelmekre kell alkalmazni. A Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a cégbíróság kijavítási kérelemre indult, a rendelkezések hatálybalépésének napján már folyamatban lévő nemperes eljárásban is alkalmazhatja, ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat hibás.

(3) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 114-115/A. §-át a rendelkezések hatálybalépését követően az adóhatósághoz bejelentett egyszerűsített végelszámolásra kell alkalmazni.

131/K. § (1) A cégbíróság a Módtv4. hatálybalépését követő hat hónapon belül a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek adatainak ellenőrzése, kapcsolati kód képzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.

(2) Az e § szerinti adatigénylésre automatikusan, az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján kerül sor. Az informatikai rendszer - a természetes személy cégjegyzékből való törlésének időpontjáig - tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

131/L. § A jogi képviselő 2020. január 1-jétől a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet és minden egyéb beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, a Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is benyújthatja. E határidőig a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során kizárólag a IV. Fejezet 2. cím szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályai alkalmazhatóak.”

42. § A Ctv.

1. 10. § (3) bekezdésében a „cégjegyzékből véglegesen törölni” szövegrész helyébe a „cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni” szöveg,

2. 18. § (1) bekezdésében a „kell mellékelni” szövegrész helyébe a „kell mellékelni; a céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi” szöveg,

3. 24. § (1) bekezdés g) pontjában az „önálló vagy együttes” szövegrész helyébe az „önálló, együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény) szöveg,

4. 24. § (1) bekezdés h) pontjában az „a cég képviseletére jogosultak” szövegrész helyébe az „a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult” szöveg,

5. 24. § (4b) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében az „alapján, hivatalból jegyzi be” szövegrész helyébe az „alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

6. 26. § (3) bekezdésében az „alapján hivatalból jegyzi be” szövegrészek helyébe az „alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

7. 26. § (3) bekezdésében az „alapján szintén hivatalból jegyzi be” szövegrész helyébe az „alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

8. 26. § (8) bekezdésében az „A hivatalból történő” szövegrész helyébe az „Az automatikus” szöveg,

9. 35. § (2) bekezdésében az „a cégbíróság hivatalból jegyez be” szövegrész helyébe az „a cégbíróság hivatalból vagy automatikusan jegyez be” szöveg,

10. 44/A. § (2) bekezdésében az „az adószám megállapításának napjától” szövegrész helyébe az „az adószámról való értesítés napjától” szöveg,

11. 46. § (1) bekezdésében a „jogszabályok rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)-(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e” szöveg,

12. 48. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés b) és f) pontjában, 74. § (5) bekezdésében az „a 3. számú mellékletben” szövegrészek helyébe az „az 1. és 2. számú mellékletben” szöveg,

13. 72/A. § (6) bekezdésében a „kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmező elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, amelynek során a kérelmet” szöveg,

14. 72/B. § (3) bekezdésében az „Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság” szövegrész helyébe az „A cégbíróság” szöveg,

15. 88. § (1) bekezdésében az „a cég vezető tisztségviselőjétől” szövegrész helyébe az „a cég vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a cég egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a cég tagjaitól” szöveg,

16. 90. § (1) bekezdésében a „cégbíróság a Cégközlönyben” szövegrész helyébe a „cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást és a Cégközlönyben” szöveg,

17. 102. § (2) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás alá került cég nevét” szövegrész helyébe az „a végelszámolás alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal” szöveg,

18. 106. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítette” szöveg,

19. 109. § (1) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szöveg,

20. 109. § (2) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül” szöveg,

21. 118. § (2) bekezdésében az „és rendelkezik az eltiltásról” szövegrész helyébe az „és - kivéve, ha a bejelentett követelés kielégítésre került - rendelkezik az eltiltásról” szöveg,

22. 118/B. § (5) bekezdésében a „98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja” szövegrész helyébe a „98. § (3) bekezdése” szöveg,

23. 128. § (1) bekezdés n) pontjában a „szerződésminták” szövegrészek helyébe a „szerződésminták, iratminták” szöveg,

24. 1. számú melléklet I. pont 13. alpont a) pontjában a „magánokirat” szövegrész helyébe a „magánokirat, székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint ideértve az ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását” szöveg,

25. 1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában az „alapítási engedélye” szövegrész helyébe az „alapítási, a cégbejegyzést követően az alapító okiratának, illetve cégadatának módosítási engedélye” szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a Ctv.

a) 9/E. § (1) bekezdésében a „22/A. § szerinti” szövegrész,

b) 22/A. §-a,

c) 30. § (6) bekezdése,

d) 48. § (2) bekezdésében az „A bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.” szövegrész,

e) 76. § (3) bekezdésében az „az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy” szövegrész,

f) 88. § (1) bekezdésében a „vezető tisztségviselője” szövegrész,

g) 98. § (3) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít,” szövegrész,

h) 98. § (3) bekezdés b) pontja,

i) 107. §-a,

j) 108. § (1) bekezdésében az „a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján” szövegrész,

k) 108. § (2) bekezdésében az „- a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve” szövegrész,

l) 111. § (1) bekezdés d) pontja,

m) 112. § (2) bekezdése,

n) 3. számú melléklete.

26. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

44. § Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) „A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok” alcím címében az „és szakhatóságok” szövegrész;

b) 6/A. §-a,

c) 6/I. § (4) bekezdése,

d) 12. § (5) bekezdés e) pontja.

27. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

45. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a „szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatnak a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez” szöveg lép.

28. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

46. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

s) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat”

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A Harmtv. 106. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.”

47. § A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az „(1)-(1b) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(1c) bekezdésben” szöveg lép.

29. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

48. § (1) A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztv.) 4. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (3) bekezdés szerint zár alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Kincstár illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(3b) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(3c) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére.”

(2) A Készpénztv. 5/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetéséhez pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevétele válik szükségessé, a vámhatóság a pénzváltási szolgáltatás helyszínére kíséri az eljárás alá vont személyt.”

(3) A Készpénztv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:

„5/C. § Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénz-bejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.”

49. § Hatályát veszti a Készpénztv. 7. §-a.

30. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

50. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére közvetlen hozzáférést biztosít.”

31. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

51. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 40/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40/G. § Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.”

52. § Hatályát veszti a Kstv. 47. §-a.

32. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

53. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 39. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)

h) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők”

(Adattárban nyilvántartott adataihoz.)

54. § Az Evt.

a) 39. § (3) bekezdés f) pontjában a „szabad rendelkezésű erdők, valamint” szövegrész helyébe a „szabad rendelkezésű erdők,” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdés g) pontjában a „szabad rendelkezésű erdők” szövegrész helyébe a „szabad rendelkezésű erdők, valamint” szöveg,

c) 39. § (4) bekezdésében az „államigazgatási szerv,” szövegrész helyébe az „államigazgatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv,” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti az Evt. 51. § (11) bekezdése.

33. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

56. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kötvénynyilvántartó szerv az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv részére az adatigénylés teljesítése érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a kötvénynyilvántartás (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adataihoz.”

34. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

57. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresést követő harminc napon belül adja meg, amelybe a külföldi hatóság megkeresése esetén az anyakönyvi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele.

(3) Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.”

(2) Az At. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat, amely a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség.”

(3) Az At. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(2) A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(4) Nem kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a fél személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség.

(5) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.”

(4) Az At. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (3) és (4) bekezdése vagy 27. §-a alapján a házassági név anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni.”

(5) Az At. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi szerv engedélyezheti. A névváltoztatást az anyakönyvi szerv jegyzi be az anyakönyvbe.”

(6) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

g) a családtámogatási szerv az anyasági támogatás megállapítása iránti eljárás lefolytatása céljából.”

58. § (1) Az At. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyvi eljárásban való közreműködésre jogosult szerveket és személyeket, azok illetékességét és hatáskörét, a nyilvántartó szervet, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével kapcsolatos együttműködésének kereteit,

b) az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket,

c) az MTA-utónévjegyzékbe történő felvételre vonatkozó nyilatkozatával összefüggő megkeresésre és az anyakönyvi szerv közreműködésére vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásának, valamint az anyakönyvezési feladatok ellátásának,

b) az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,

c) a névviselés, a névváltoztatás,

d) a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,

e) az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(2) Az At. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy az anyakönyvi szakvizsga részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

59. § Az At.

a) 44. § (9) bekezdésében az „az érintett kérelmére az Nmjt. 10. §-a” szövegrész helyébe az „az Nmjtv. 16. § (1)-(2) és (5) bekezdése” szöveg,

b) 44/A. § (1) bekezdésében az „az Nmjt. 10. §-a” szövegrész helyébe az „az Nmjtv. 16. § (2) bekezdése” szöveg,

c) 60. § (3) bekezdésében az „azon bejegyzés” szövegrész helyébe az „azon” szöveg,

d) 71/A. §-ában az „az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

e) 72. § (4) bekezdésében az „a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi” szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti az At.

a) 4. § (5) bekezdés e) pontja,

b) „Az eljárás felfüggesztése” alcím címe és 16/A. §-a,

c) 51. § (2)-(5) bekezdése,

d) 52. § (2) bekezdése,

e) 67. § (2) bekezdése.

35. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

61. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.

(2) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör gyakorlására.”

(2) A Khtv. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

„19/B. § (1) A járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört gyakorol.

(2) Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben eljárva a járási (fővárosi kerületi) hivatal az e törvényben és az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.

(3) A járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben hozott döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.”

(3) A Khtv. 21/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

d) a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályokat”

(rendeletben határozza meg.)

36. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

62. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az erdészeti hatóság részére díj-, költség- és térítésmentesen közvetlen hozzáférést biztosít a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázis a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott adataihoz.

(18a) A természetvédelmi hatóság a természetvédelmi törzskönyvek vezetése, továbbá a nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi törzskönyvek adatainak gyűjtése és nyilvántartása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen, közvetlenül hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisoknak ezen feladatok ellátásához szükséges adataihoz.”

37. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

63. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság szakértői bizottság közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás lefolytatásához, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdése szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel bővíti.”

(2) A Felnőttképzési tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szakértői bizottság közreműködése esetén az engedélyezési, valamint az ellenőrzési eljárásban részt vevő ügyfél köteles

a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá

b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen

ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,

bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.”

(3) A Felnőttképzési tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevétele esetén - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe és a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”

(4) A Felnőttképzési tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OSAP) szerinti adatszolgáltatást nem teljesítettek.”

38. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

64. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása”

(2) A Hhvtv. 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését;

b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát;

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát;

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;

g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;

k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A Hhvtv. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.”

(4) A Hhvtv. 54. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Adattár részét képezik)

a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,”

65. § A Hhvtv.

a) 34. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe a „veszi nyilvántartásba” szöveg,

b) 34. § (6) bekezdésében a „vízterületek” szövegrész helyébe a „vízterületek és jogosultak” szöveg

lép.

66. § Hatályát veszti a Hhvtv.

a) 10. alcím címében az „és nyilvántartásuk” szövegrész,

b) 34. § (3)-(5) bekezdése.

39. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

67. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 38. §-ában a „, felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi kérelem” szövegrész.

40. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

68. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.”

(2) A Kbt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével.”

(3) A Kbt. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

a) ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező;

b) nincs helye sommás eljárásnak;

c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet;

d) a hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”

(4) A Kbt. 145. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.”

(5) A Kbt. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban - a 145. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint -, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő.”

(6) A Kbt. 148. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha egy adott jogsértés kapcsán a (7) bekezdés c) pontja szerinti iratbetekintést követően a (7) bekezdés d) pontja szerinti előzetes vitarendezés kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontjának meghatározására a (7) bekezdés d) pontja alkalmazandó.”

(7) A Kbt. 149. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemben meg kell jelölni)

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait;”

(8) A Kbt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha

a) a kérelem a 149. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,

b) nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,

c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy

d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton nyújtották be.

Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.”

(9) A Kbt. 151. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást jogszerűen visszavonta.”

(10) A Kbt. 151. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a külön jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.”

(11) A Kbt. 151. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.

(10) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek.”

69. § (1) A Kbt. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést visszautasítja, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott jogosult terjesztette elő.”

(2) A Kbt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt vagy kezdeményezőt, a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a közbeszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet, illetve hivatalból indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. Ha az ajánlatkérővel az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre.”

(3) A Kbt. 154. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívüli - a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, a kérelmezőn, valamint a hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ideértve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni.

(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel.”

(4) A Kbt. 154. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok - öt napon belüli megküldésére, illetve a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni, illetve hozzáférhetővé tenni. A papíralapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.”

(5) A Kbt. 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggesztheti, ha az előkérdés eldöntése más szerv hatáskörébe tartozik.”

(6) A Kbt. 160. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.

(4) Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.”

(7) A Kbt. 160. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi, és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8 napon belül megtartható legyen.”

(8) A Kbt. 161. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében indokolt. A Döntőbizottság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében szükséges. A Döntőbizottság - kivéve, ha a zárt tárgyalásra törvény kötelező rendelkezése alapján került sor - a nyilvánosság kizárásáról indokolt végzést hoz.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül megküldi az ügyfeleknek.”

(9) A Kbt. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor, betekinthet a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.”

70. § (1) A Kbt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”

(2) A Kbt. 165. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)

g) hivatalból megállapítja a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés semmisségét vagy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett szerződés nem semmis,

h) megállapítja, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.”

(3) A Kbt. 165. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7b) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.”

(4) A Kbt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

(5) A Kbt. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen közigazgatási pert indíthat a 152. §-ban meghatározott szervezet vagy személy is. A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.”

(6) A Kbt. 170. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül továbbítja a bírósághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerből kinyert elektronikus másolati formában is továbbíthatja a bíróság részére.”

(7) A Kbt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § (1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére. A bíróság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét felhívhatja a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére, amelynek az ajánlatkérő haladéktalanul köteles eleget tenni.

(2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.

(3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.”

(8) A Kbt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„172. § (1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság összegét is - alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8)-(10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében megállapítja a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 137. § (3) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés semmisségét vagy azt, hogy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(4) Ha a bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a bíróság hatvan napon belül dönt.

(6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

(7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.”

71. § (1) A Kbt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 175. § (1) bekezdésében foglalt eset, valamint a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.”

(2) A Kbt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.”

(3) A Kbt. 177. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 165. § (2) bekezdés g) pontjában és (7a)-(7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben eljáró bíróság szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.

(6) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, úgy - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése alapján - a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8)-(9) bekezdés szerint indíthat pert, illetve perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 165. § (7b) bekezdése, illetve a 172. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(8) A 165. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(9) A 172. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(10) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)-(9) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók.”

72. § (1) A Kbt. 187. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Hatóság (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóság elnökének köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő a Hatóság határozatát közigazgatási perben megtámadhatja a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(2) A Kbt. 188. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bármely gazdasági szereplő, akivel (amellyel) szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amit - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Hatóság egy munkanapon belül visszaigazol. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság részére.”

(3) A Kbt. 188. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A sommás eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hatóság több ízben is felhívhatja hiánypótlásra a kérelmező ügyfelet.”

(4) A Kbt. 188. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a határozatot a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldi. A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást.

(4b) Ha a kérelmet a Hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani.”

(5) A Kbt. 188. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”

73. § (1) A Kbt. 195. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát is, amelyek a (9) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása esetén a hatóság a kérelmet visszautasítja. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható.”

(2) A Kbt. 195. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A hiányosan benyújtott okiratok pótlására a közbeszerzésekért felelős miniszter egy alkalommal, nyolcnapos határidőt biztosít a kérelmező számára. A hiánypótlási határidő eredménytelen eltelte esetén a közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet elutasítja.

(10b) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”

(3) A Kbt. 195. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A közbeszerzésekért felelős miniszter (7) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a közbeszerzésekért felelős miniszternek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A közbeszerzésekért felelős miniszter feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a határozattal szemben közigazgatási pert indíthat a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(4) A Kbt. 197. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított rendelkezései a 2018. január 1-jén és az azt követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazandók.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével e törvény 2018. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alkalmazandók a 2018. január 1-jét megelőzően közzétett 51. § szerinti előzetes tájékoztató és 113. § szerinti összefoglaló tájékoztatás útján meghirdetett közbeszerzési eljárások esetében.”

74. § A Kbt.

1. 46. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per esetén a közigazgatási per” szöveg

2. 53. § (2) bekezdésében az „ajánlatkérőnél érdeklődésüket” szövegrész helyébe az „eljárás iránt érdeklődésüket” szöveg,

3. 56. § (4) bekezdésében az „52. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „52. § (4) és (5) bekezdése” szöveg,

4. 62. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerősen eltiltásra” szövegrész helyébe a „véglegesen vagy jogerősen eltiltásra” szöveg, az „a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntésében vagy” szöveg, az „a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per” szöveg,

5. 62. § (1) bekezdés h) pontjában az „a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság három évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki” szöveg,

6. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában az „olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság” szövegrész helyébe az „olyan társaság” szöveg, a „2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja” szövegrész helyébe a „2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja” szöveg,

7. 62. § (1) bekezdés l) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg, a „- vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági -” szövegrész helyébe a „- vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági -” szöveg,

8. 62. § (1) bekezdés n) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „véglegessé vált és végrehajtható” szöveg, az „a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per” szöveg, a „más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen” szövegrész helyébe a „más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen - három évnél nem régebben -” szöveg,

9. 62. § (1) bekezdés p) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,

10. 62. § (1) bekezdés q) pontjában az „a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - 90 napnál nem régebben meghozott határozata” szöveg,

11. 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,

12. 63. § (1) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat” szöveg,

13. 64. § (1) bekezdésében az „a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -” szövegrész helyébe az „a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti” szöveg,

14. 64. § (2) bekezdésében a „Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -” szövegrész helyébe a „Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti” szöveg,

15. 67. § (2) bekezdésében az „A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését” szövegrész helyébe az „A nyilatkozat - ha e törvény végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza annak megjelölését” szöveg, az „adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat” szövegrész helyébe az „adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat” szöveg,

16. 71. § (9) bekezdésében a „csak a (4) bekezdésben foglalt” szövegrész helyébe a „csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges” szöveg,

17. 117. § (4) bekezdésében a „g)-k) és m) pontja” szövegrész helyébe a „g)-k), m) és q) pontja” szöveg,

18. 144. § (2) bekezdésében a „polgári jogi igények elbírálása” szövegrész helyébe a „polgári jogi igények elbírálása - a 145. § (3a) bekezdésében foglalt kivétellel -” szöveg,

19. 147. § (1) bekezdésében az „a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében” szöveg,

20. 147. § (3) bekezdésében az „a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 22. §, illetve 23. § (1) bekezdésében” szöveg,

21. 151. § (5) bekezdésében az „a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja” szövegrész helyébe az „a kérelmet - az Ákr.-ben foglalt eseteken túl - öt napon belül visszautasítja” szöveg,

22. 152. § (8) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasítására” szövegrész helyébe a „visszautasítására” szöveg,

23. 160. § (2) bekezdésében az „az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek” szövegrész helyébe az „az ügyfelek 154. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek” szöveg,

24. 163. § (1) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész helyébe a „tízezer” szöveg,

25. 164. § (3) bekezdésében a „közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében” szövegrész helyébe a „közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a közbeszerzési eljárás mellőzése ügyében” szöveg,

26. 164. § (6) bekezdésében a „felfüggesztését” szövegrész helyébe a „szünetelését” szöveg,

27. 166. § (3) bekezdésében a „határozat bírósági felülvizsgálatát [170. §] kérték” szövegrész helyébe a „határozattal szemben közigazgatási pert indítottak” szöveg,

28. 166. § (4) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasító” szövegrész helyébe a „visszautasító” szöveg, a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „ellen indított közigazgatási per” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe az „ítéletét” szöveg,

29. 166. § (5) bekezdésében a „határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik” szövegrész helyébe a „határozata ellen közigazgatási pert indítottak” szöveg,

30. 175. § (2) bekezdésében az „a Pp.” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény” szöveg,

31. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat” szövegrész helyébe a „minden olyan véglegessé vált döntőbizottsági - vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági - határozat” szöveg,

32. 187. § (2) bekezdés g) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „megtámadására irányuló közigazgatási per” szöveg,

33. 187. § (2) bekezdésének j) pontjában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,

34. 190. § nyitó szövegrészében az „eljárások bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe az „eljárásokra vonatkozó közigazgatási per” szöveg,

35. 191. § (4) bekezdésében a „Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára” szövegrész helyébe a „közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 89. § (1) bekezdés b) pontjára és a 90. § (1) és (2) bekezdésére” szöveg,

36. 193. § (1) bekezdés e) pontjában a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben való megtámadása” szöveg,

37. 197. § (7) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata” szövegrész helyébe a „közigazgatási perben való megtámadása” szöveg

lép.

75. § Hatályát veszti a Kbt.

1. 151. § (6) bekezdése,

2. 161. § (3) bekezdése,

3. 162. § (5) bekezdése,

4. 170. § (4) bekezdése,

5. „A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per” alcíme,

6. „A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per” alcíme,

7. 71. § (10) bekezdésében a „(példányokat)” szövegrész,

8. 87. § (6) bekezdésében a „- faxon vagy elektronikus úton -” szövegrész,

9. 109. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külön kormányrendelet szerinti,” szövegrész,

10. 117. § (8) bekezdésében a „, telefaxon vagy elektronikus úton” szövegrész,

11. 127. § (2) bekezdésében a „faxon vagy elektronikus úton” szövegrész,

12. 146. § (3) bekezdésében a „[151. § (5) és (6) bekezdés, Ket. 30. §, 31. § (1) bekezdés]” szövegrész

13. 166. § (1) bekezdésében az „és egyéb érdekelteknek” szövegrész,

14. 170. § (2) bekezdésében a „vagy ajánlott küldeményként postára adni” szövegrész.

41. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

76. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 42. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„42. § [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.”

(2) Az Ákr. 116. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja.”

42. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

77. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a továbbiakban: Ákr. módtv.) 135. § (16) bekezdésének a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) bekezdését módosító rendelkezése a „kijelölt másodfokú szerv” szövegrész helyett a „helye fellebbezésnek” szöveggel lép hatályba.

(2) Az Ákr. módtv. 141. § (6) bekezdésének a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „döntést” szövegrész helyett a „döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt” szöveggel lép hatályba.

(3) Az Ákr. módtv. 179. § e) pontjának a Kknyt. 13. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „9/B. § (1) bekezdés f)-h) és j) pontjában” szövegrész helyett a „9. § (1d) bekezdés e)-g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés a) pontjában” szöveggel lép hatályba.

(4) Az Ákr. módtv. 248. § (3) bekezdésének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónap” szövegrész helyett „két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek” szöveggel lép hatályba.

(5) Az Ákr. módtv. 444. § a) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (2) bekezdését módosító rendelkezése az „Az (1) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyett a „Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait” szöveggel lép hatályba.

(6) Az Ákr. módtv. 444. § c) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (4a) bekezdését módosító rendelkezése az „A (4) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait” szövegrész helyett az „Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait” szöveggel lép hatályba.

78. § Nem lép hatályba az Ákr. módtv.

1. 10. § (5) bekezdése,

2. 43. § (1) bekezdése,

3. 45. § a) pontja,

4. 24. alcíme,

5. 56. § c) pontja,

6. 62. § d) pontja,

7. 73. § (1) bekezdése,

8. 110. §-a,

9. 136. § 6. és 7. pontja,

10. 178. § (3) bekezdése,

11. 196. §-a,

12. 218. § a) pontja,

13. 221. § d) pontja,

14. 266. § a) pontja,

15. 356. § (4) bekezdése,

16. 443. § (2), (3), (4) és (7) bekezdése,

17. 464. § d) pontja,

18. 492. §-a.

43. Záró rendelkezések

79. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) és (4) bekezdése, a 2-7. §, a 8. § (2) bekezdése, a 9-14. §, a 15. § (1)-(4) bekezdése, a 16-19. §, a 20. § (1) bekezdése, a 22-26. §, a 31. §, a 32. § (5) bekezdése, a 33. §, a 42. § 24-25. pontja, a 44. §, a 48-49. §, az 51-63. §, valamint a 67-75. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. § (1) és (5) bekezdés, a 15. § (5) bekezdése, a 30. §, a 34-41. §, a 42. § 1-23. pontja, a 43. §, a 45-47. §, az 50. §, valamint a 64-66. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. § (3) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 27-29. §, és a 32. § (1)-(4) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.

80. § E törvény

a) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.