Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2018.02.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet

a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) A harmadik vagy további gyermek születésére tekintettel e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: támogatás) vehető igénybe a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat, tanyát vagy birtokközpontot (a továbbiakban: lakás) terhelő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentése érdekében.

(2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Egyéb lakástámogatások” előirányzata biztosítja.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. gyermek: az igénylőnek, illetve házastársának vagy élettársának vér szerinti gyermeke, ideértve a magzatot a várandósság betöltött 12. hetét követően (a továbbiakban: magzat), valamint az igénylő, illetve házastársa vagy élettársa által a támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtásának időpontját megelőzően örökbefogadott gyermek;

2. igénylő: a lakáscélú jelzáloghitel-szerződés adósa, továbbá a házastársa vagy élettársa, aki a járási hivatalnál kérelmet nyújt be;

3. járási hivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a lakáscélú jelzáloghitellel érintett lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye és a főváros területén fekvő lakáscélú jelzáloghitellel érintett lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. Kerületi Hivatala;

4. lakáscélú jelzáloghitel: az e rendelet kihirdetését

a) megelőzően kötött szerződés alapján folyósított olyan forintalapú jelzáloghitel, amelynek fedezete Magyarország területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás, lakóház, tanya vagy birtokközpont megjelöléssel nyilvántartott ingatlan, illetve

b) követően kötött, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 76. pontja szerinti forintalapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés;

5. pénzügyi intézmény: a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás;

6. támogatott személy: az igénylő, akinek a járási hivatal véglegessé vált közigazgatási hatósági határozatával (a továbbiakban: támogatást megállapító határozat) a támogatásra való jogosultságát és a támogatás összegét megállapította, valamint az állami igény érvényesítése tekintetében a károsult állammal szemben a büntetőbíróság által jogerősen megállapított felelősséget viselő terhelt.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényben, valamint a Hpt.-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.

3. A támogatásra jogosult személyek

3. § (1) Házastársak és élettársak - ideértve azt az esetet is, ha a lakáscélú jelzáloghitel-szerződésnek kizárólag az egyik fél az alanya − a támogatást kizárólag együttesen igényelhetik (a továbbiakban: együttes igénylés).

(2) Együttes igénylés esetén az igénylési feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és a nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie.

(3) A támogatást igényelheti:

a) magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, valamint

e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

(4) Nem magyar állampolgár részére a támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható.

4. § (1) A támogatás

a) a kérelem benyújtásának időpontjában és

b) − a 6. § (1) bekezdése szerinti, már megszületett gyermekre tekintettel történő igénylés esetén − a gyermek születésének időpontjában

fennálló, fel nem mondott lakáscélú jelzáloghitel-szerződés esetén igényelhető.

(2) A lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakásban az igénylőnek − együttes igénylés esetén az igénylőknek összesen − legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

5. § A támogatás elsősorban az igénylő jelzáloghitel-szerződéséből eredő tőketartozása csökkentésére használható fel, amennyiben pedig a tőketartozás összege nem éri el a támogatás összegét, úgy a támogatás a tőketartozás járulékai - ide nem értve a késedelmi kamatot − csökkentésére használható fel.

6. § (1) A támogatásra való jogosultság feltétele az igénylőnek vagy együttes igénylés esetén az igénylők egyikének az e rendelet hatálybalépését követően született vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, valamint a kérelem benyújtásának időpontjában a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzata.

(2) Az e rendelet hatálybalépését követően született ugyanazon gyermek támogatására kizárólag egy alkalommal és egy lakáscélú jelzáloghitel vonatkozásában igényelhető a támogatás.

(3) Ha együttes igénylés esetén az igénylők egyike nem adósa a jelzáloghitel-szerződésnek, az igénylőn kívül más adós a jelzáloghitel-szerződésben nem szerepelhet.

(4) Ugyanazon igénylő a támogatást - több (1) bekezdés szerinti gyermek esetén - egy kérelemben is igényelheti.

(5) A (4) bekezdés esetén, ha a támogatás korábbi igénybevétele során az igénylők egyike volt csak a jelzáloghitel-szerződés adósa, az igénylőnek a következő igénylés során a korábban igénybe vett támogatásnál számításba vett gyermekek vonatkozásában is igazolnia kell, hogy a gyermekek az igénylővel közös háztartásban élnek.

(6) A gyermekszám számításánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) gyermeknek - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel − az igénylővel közös háztartásban élő gyermek minősül,

b) a gyermek csak ugyanazon igénylő által több (1) bekezdés szerinti gyermekre tekintettel benyújtott külön kérelem vonatkozásában vehető ismételten figyelembe,

c) a más személy által igényelt támogatásnál már számításba vett gyermek az igénylő támogatásánál nem vehető figyelembe, és

d) házastársak, illetve élettársak együttes igénylése esetén a velük közös háztartásban élő közös, valamint nem közös gyermekeket együttesen kell figyelembe venni.

(7) Annak tényét, hogy a gyermek az igénylővel közös háztartásban él, a gyermek nagykorúvá válását követően nem kell figyelembe venni.

(8) Ha az (1) bekezdés szerinti örökbefogadott gyermek vonatkozásában az örökbefogadást a támogatást megállapító határozat véglegessé válását követő két éven belül felbontják, a felbontás tényét a támogatott személy a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles a járási hivatalnak bejelenteni. A járási hivatal intézkedik a támogatás Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten történő visszafizetése érdekében.

4. A támogatás mértéke

7. § (1) A támogatás összege a harmadik és minden egyes további - 6. § (1) bekezdése szerinti - gyermek esetén 1 millió forint.

(2) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a lakáscélú jelzáloghitel tőketartozása és annak járulékai összege alacsonyabb az igénybe vehető támogatás összegénél, az igénylő legfeljebb a tőketartozás és annak járulékai összegének megfelelő támogatásra jogosult.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén az igénybe vett támogatás és az (1) bekezdés szerinti összeg különbözetének igénylésére a támogatott személy későbbi időpontban nem jogosult.

5. A támogatás igénylésének feltételei

8. § Az igénylő a következő feltételek teljesítése esetén jogosult a támogatásra:

a) az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 1. melléklete szerinti bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen

aa) nem állapította meg, vagy

ab) megállapította, de a támogatás igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,

b) az igénylőnek az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, és

c) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban tudomásul veszi, hogy a más személy által igényelt támogatásnál már számításba vett gyermek a támogatás igénylésénél nem vehető figyelembe.

9. § (1) Az igénylő a kérelemben hozzájárul ahhoz, hogy a támogatásra vonatkozó információkat, valamint

a) az alábbi saját adatait:

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) állampolgárság vagy hontalan jogállás,

ac) lakcím,

ad) értesítési cím,

ae) személyi azonosító jel és

af) adóazonosító jel, továbbá

b) a támogatás alapjául szolgáló és a gyermekszám számításánál figyelembe vett gyermekek alábbi adatait:

ba) születési név,

bb) anyja neve,

bc) lakcím,

bd) személyi azonosító jel és

be) adóazonosító jel

a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a járási hivatal kezelje és továbbítsa a pénzügyi intézmény, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), a Belügyminisztérium, valamint az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) Az igénylő a kérelemben - az a) pont ac) alpontja szerinti adatkérés tekintetében a kérelemhez mellékelt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal - hozzájárul ahhoz, hogy a járási hivatal a támogatásra jogosultság alábbi feltételeinek meglétét a következők szerint:

a) hivatalból, megkeresés útján ellenőrizze

aa) a köztartozás-mentességet − ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban - az állami adó- és vámhatóságtól megkért adóigazolással,

ab) a büntetlen előéletet a Belügyminisztérium által vezetett, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartásokból történő adatkéréssel, és

ac) a lakáscélú jelzáloghitel tekintetében a (3) bekezdés szerinti adatokat a kérelemben megjelölt pénzügyi intézménytől történő adatkéréssel,

b) hivatalból ellenőrizze a tulajdonjog fennállását a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolatnak a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő közvetlen lekérdezésével.

(3) A pénzügyi intézmény a járási hivatal megkeresésének kézhezvételét követő 5 napon belül köteles igazolni a járási hivatal részére

a) annak tényét, hogy

aa) az igénylő által benyújtott kérelemben szereplő kölcsöntartozás e rendelet szerint lakáscélú jelzáloghitelnek minősül, és

ab) az igénylő, illetve együttes igénylés esetén legalább az igénylők egyike a kölcsönszerződés adósa, és a kölcsönszerződésben más adós nem szerepel,

b) a kölcsönszerződés megkötésének időpontját, valamint

c) a kérelem benyújtásának napján fennálló tőketartozás és − az esetleges késedelmi kamatot külön feltüntetve − annak járulékai összegét.

(4) A pénzügyi intézmény a járási hivatal megkeresését az igénylő előtörlesztési szándéka bejelentésének tekinti.

10. § (1) A magzat után igényelt támogatás esetén az igénylő vállalja, hogy a gyermek születését követő legfeljebb 30 napon belül a járási hivatal részére a gyermek születését, lakcímét, adóazonosító jelét, illetve a gyermek halva születését vagy a magzat elhalását igazolja.

(2) A támogatás magzatra tekintettel történő igénybevétele esetén a támogatást megállapító határozatban meg kell jelölni a szülés várható időpontját.

(3) Ha a járási hivatal a magzatra tekintettel történő igénybevétel esetén a gyermek megszületéséről a szülésnek a támogatást megállapító határozatban rögzített várható időpontját követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerint nem értesül, a járási hivatal a támogatott személyt felszólítja az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(4) Ha a támogatott személy a (3) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét elmulasztja, a járási hivatal a 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

11. § A támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:

a) elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését jogerős bírósági ítélettel és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,

b) a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,

c) a magzatok számát, a várandósság betöltött 12. hetét és a szülés várható időpontját a várandósgondozási könyvvel,

d) a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

6. A támogatás igénylése

12. § (1) A kérelmet a járási hivatalnál kell benyújtani. A támogatásra való jogosultság feltételeit igazoló dokumentumok hiánytalan meglétét a járási hivatal, illetve - ha a kérelmet a kormányablaknál nyújtották be - a kormányablak ellenőrzi. A kormányablak a kérelmet mellékleteivel együtt a benyújtást követő napon továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal vagy - ha a kérelmet a kormányablaknál nyújtották be - a kormányablak a kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek.

(2) A támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeket a kérelem benyújtásának időpontjában kell teljesíteni.

(3) A kérelemben az igénylő megjelöli a támogatás alapjául szolgáló lakáscélú jelzáloghitelt nyilvántartó pénzügyi intézményt.

(4) A támogatásra való jogosultság szempontjából a kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételek igazolásához szükséges dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a járási hivatal részére vagy a kormányablaknál.

(5) A járási hivatal a kérelem elbírálása során a támogatás valamennyi feltételének fennállását teljeskörűen köteles ellenőrizni.

(6) A járási hivatal a kérelem elbírálásáért díjat és egyéb költséget az igénylő részére nem számíthat fel.

13. § (1) Ha a lakástámogatási szakmai informatikai rendszer nyilvántartása alapján korábbi,

a) még el nem bírált támogatás iránti kérelem benyújtása vagy

b) támogatás igénybevétele

a jelenlegi igénylés alapjául szolgáló gyermekre tekintettel nem történt, és a támogatás igénybevételének e rendelet szerinti további feltételei is fennállnak, a járási hivatal határozattal dönt a támogatásról.

(2) A járási hivatal a támogatásra jogosító feltételek fennállásáról és a támogatás összegéről a támogatást megállapító határozat megküldésével értesíti az igénylőt, valamint a támogatást megállapító határozatot annak véglegessé válását követő napon megküldi a pénzügyi intézmény részére.

(3) Ha a lakástámogatási szakmai informatikai rendszer nyilvántartása szerint ugyanazon igénylő vagy másik igénylő által ugyanazon gyermek tekintetében korábbi időpontban - a 6. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével − a támogatás igénybevétele már megtörtént, a járási hivatal az igénylő kérelmét határozattal elutasítja.

7. A támogatás folyósítása

14. § (1) A pénzügyi intézmény a támogatást megállapító határozat beérkezését követő 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy pénzügyi intézménynél vezetett hitelszámlájára teljesít.

(2) A pénzügyi intézmény az előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel.

(3) Az előtörlesztés − a pénzügyi intézmény legfeljebb a kérelem benyújtásakor hatályos üzletszabályzata szerinti mértékének megfelelő − díját az állam téríti meg a pénzügyi intézmény részére.

(4) Amennyiben a támogatás folyósításának időpontjában a tőketartozás és annak járulékai összege alacsonyabb a támogatást megállapító határozat szerint igénybe vehető támogatás összegénél, a különbözetet a pénzügyi intézmény a támogatott személy részére megfizeti a támogatott személy által megjelölt bankszámlára, ennek hiányában postai úton.

(5) A támogatás igénybevételével történő előtörlesztés esetén a folyósítást követő 10 napon belül a pénzügyi intézmény köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni és arról a támogatott személyt és a járási hivatalt értesíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értesítésben és azt követően évente legalább egy alkalommal a pénzügyi intézmény tájékoztatja a támogatott személyt arról, hogy az e rendelet szerinti előtörlesztéssel összefüggésben - megjelölve a támogatás összegét és az előtörlesztés díját is − a támogatott személy mekkora összegű támogatásban részesült, és a támogatást Magyarország Kormánya biztosította.

15. § (1) Ha a járási hivatal a támogatás jogosulatlan igénybevételre utaló adat birtokába jut, a támogatott személyt írásban felszólítja a támogatás összegének az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten történő visszatérítésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a járási hivatal intézkedik a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése érdekében.

(3) A járási hivatal a jogosulatlanul igénybe vett támogatással összefüggésben, az általa végzett hatósági ellenőrzés befejezését követően csak abban az esetben alkalmaz jogkövetkezményt, ha a támogatásban részesült személy részéről a jogszabályban foglalt előírások megsértése a jogszerű állapot helyreállításával nem orvosolható, vagy a támogatott személy a járási hivatal erre irányuló felhívásának − a jogszerű állapot helyreállításának orvosolhatósága esetén − határidőben nem tett eleget.

8. Jogorvoslat

16. § A járási hivatal döntésével szemben másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

9. A támogatás központi költségvetéssel való elszámolásának szabályai

17. § (1) A támogatásra való jogosultság megállapítását a járási hivatal, a támogatás központi költségvetéssel való elszámolását a pénzügyi intézmény végzi.

(2) A pénzügyi intézményt az általa jogszerűen folyósított támogatás összege után 1% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással és a 14. § (3) bekezdése szerinti előtörlesztési díjjal együtt számol el a központi költségvetéssel.

(3) A pénzügyi intézmény legfeljebb az előző naptári hónapban előtörlesztésként ténylegesen folyósított támogatásra, valamint az ahhoz kapcsolódó előtörlesztési díjra és költségtérítésre vonatkozó elszámolását a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján található elszámolási nyomtatvány szerinti formában, havonta egy alkalommal készíti el és cégszerű aláírással ellátva papíron és azzal egyidejűleg elektronikus levélben is megküldi a következő hónap 20. napjáig a miniszter részére.

(4) A miniszter az elszámolásokat − azok feldolgozását követően - eredeti példányban és elektronikus úton megküldi a Kincstárnak.

18. § A támogatást az állam nevében a pénzügyi intézmény elszámolása alapján a Kincstár nyújtja.

19. § (1) A pénzügyi intézmény e rendelet szerinti elszámolását a Kincstár ellenőrzi.

(2) A pénzügyi intézménynek regisztrálnia kell a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat).

(3) A Kincstár az elszámolás ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által az egyes támogatást megállapító határozatokhoz kapcsolódóan az elszámolással érintett hónapban folyósított − a 21. §-ban rögzített pénzügyi adatszolgáltatásban szereplő − támogatások összege megegyezik-e a pénzügyi intézmény által az elszámolással érintett naptári hónapra vonatkozóan igényelt támogatás összegével. Ha a Kincstár eltérést tapasztal, az utalványozást nem hajtja végre, erről és az eltérés tényéről 5 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a minisztert. A miniszter a Kincstár tájékoztatásában foglaltakról elektronikus úton tájékoztatja a pénzügyi intézményt, és az elszámolás, illetve a 21. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében rögzített adatok javítását kezdeményezi.

(4) A Kincstár a pénzügyi intézmény által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését − az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve − az elszámolás beérkezése hónapjának 20. napját követő 20 napon belül, a miniszter szakmai teljesítésigazolását követően indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére a pénzügyi intézmény eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára.

(5) Az elszámolás késedelmes vagy hibásan történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett vagy a miniszter észrevétele alapján javított elszámolás miniszterhez történő beérkezésének napjától számított 10 nap. Ha a miniszter az elszámolás javítását tartja szükségesnek, arról a pénzügyi intézményt soron kívül, elektronikus úton értesíti.

20. § (1) Ha a Kincstár a pénzügyi intézmény ellenőrzése során a pénzügyi intézmény terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a pénzügyi intézmény azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni. A miniszter által kiadott teljesítésigazolás nem érinti a Kincstár ellenőrzési jogosultságát.

(2) A Kincstár a 19. § (1) bekezdése szerinti a pénzügyi intézménynél végzett ellenőrzése során a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy a helyszínen azokba történő betekintésre jogosult.

(3) Ha a Kincstár a 19. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a pénzügyi intézmény elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a pénzügyi intézménnyel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(4) A 17. § (3) bekezdése szerinti elszámolási kötelezettséget a pénzügyi intézmény helyett másik pénzügyi intézmény is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott pénzügyi intézmény felelősségére. A pénzügyi intézmény a megbízási szerződés megkötéséről annak egy példányának a megküldésével tájékoztatja a minisztert.

10. A támogatás folyósításával kapcsolatos adatszolgáltatás

21. § (1) A pénzügyi intézmény elektronikus úton megküldi a Kincstárnak - ellenőrzési céllal, támogatást megállapító határozatok szerint, a Kincstár által készített, eAdaton található útmutatóban rögzített formában - a naptári hónapban folyósított támogatások alábbi adatait:

a) a támogatást megállapító határozat száma,

b) a folyósított támogatás összege,

c) a folyósított támogatáshoz kapcsolódó előtörlesztési díj összege és

d) a támogatás folyósításának időpontja.

(2) A pénzügyi intézmény az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az (1) bekezdés szerinti útmutató szerinti formában havonta egy alkalommal, a naptári hónapot követő 5. napon teljesíti.

22. § (1) A pénzügyi intézmény a 21. § szerinti adatszolgáltatását a Kincstár által küldött hibaüzenetek alapján felülvizsgálja, és a javított adatszolgáltatását soron kívül, ismételten megküldi.

(2) A miniszter a 21. § szerinti adatszolgáltatás

a) nem teljesítése esetén a támogatásnak vagy

b) hiányos vagy hibás teljesítése esetén a hiányos adatszolgáltatással érintett támogatásnak

a pénzügyi intézmény részére történő folyósítását - a Kincstár megkeresésére − felfüggeszti, a kifizethető tételek összegéről a Kincstárt írásban értesíti.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a támogatás folyósítása a hiányos vagy hibás adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a pénzügyi intézmény adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

(5) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a pénzügyi intézmény helyett másik pénzügyi intézmény is teljesítheti. A megbízási szerződésnek ki kell terjednie a megbízott pénzügyi intézmény felelősségére.

11. Felelősség

23. § (1) A pénzügyi intézmény felelős az állammal szemben minden olyan jogszerűtlenül folyósított támogatásért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megszegésével keletkezett. Mentesül a pénzügyi intézmény a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A pénzügyi intézmény nem felel azért a jogszerűtlenül folyósított támogatásból eredő kárért, amely a támogatott személy felróható magatartása miatt keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül folyósított támogatás esetén a pénzügyi intézmény a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelten köteles megtéríteni a kárt az állam részére.

(4) A pénzügyi intézmény a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatott személlyel szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át.

(5) A támogatásra való jogosultság vizsgálatakor az igénylő által benyújtott nyilatkozatok, okiratok valódiságát − ha a járási hivataltól, illetve pénzügyi intézménytől elvárható gondosság tanúsítása mellett annak hamis vagy hamisított volta nem ismerhető fel − vélelmezni kell.

12. Vegyes rendelkezések

24. § A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során

a) az igénylőt hiánypótlásra legfeljebb két alkalommal felhívhatja,

b) az igénylő az eljárás szünetelését nem kérheti, és

c) az igénylő az iratot másolatban az eredeti irat egyidejű bemutatása mellett nyújthatja be.

25. § Az e rendelet szerinti támogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszerek üzemeltetéséről és fejlesztéséről − a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett − a Kincstár gondoskodik.

26. § (1) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.

(2) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv Budapest Főváros Kormányhivatala.

(3) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

27. § Az e rendelet szerinti támogatás lakáscélú állami támogatásnak minősül, amelyet a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

13. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.