A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásaira vonatkozó műszaki szabályzatot (a Közúti Útburkolati Jelek Szabályzata (a továbbiakban: ÚBJSZ) e rendelet mellékleteként kiadom.
(2) A rendelet hatálya kiterjed
a) * Magyarország területén levő közutakra és a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: út), valamint az ezeken az utakon levő vasúti átjárókra,
b) az a) pontban felsorolt utak kezelőire, illetőleg tulajdonosaira.
2. § (1) Az úton útburkolati jelek létesítéséért, fenntartásáért és eltávolításáért az út kezelője * a felelős.
(2) Az út kezelője által kérelemre kiadott hozzájárulás * alapján az úton vagy annak közelében végzett munka miatt szükséges útburkolati jeleket – ideértve a részleges vagy teljes forgalomlezárás miatt kijelölt terelőúton felfestett útburkolati jeleket is – a közútkezelő által meghatározott feltételek szerint a kérelmező köteles létesíteni, fenntartani illetőleg eltávolítani.
(3) Az országos közutat szintben keresztező (ahhoz csatlakozó) helyi közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a helyi közutat szintben keresztező (ahhoz csatlakozó), közforgalom elől el nem zárt magánúton az útkereszteződés forgalmának szabályozásához szükséges útburkolati jeleket a keresztező út kezelője a keresztezett út jelzéseivel összhangban (annak kezelője által meghatározott feltételek szerint) köteles létesíteni, fenntartani, illetőleg eltávolítani.
(4) Az ÚBJSZ-ben „ideiglenes útburkolati jelek” alatt az ideiglenes forgalmi rend kialakítására szolgáló olyan útburkolati jeleket kell érteni, amelyek az állandó forgalmi rend kialakítására szolgáló állandó útburkolati jelekkel együtt láthatók az úttesten.
(5) Az állandó és az ideiglenes útburkolati jelek jelentéstartalmában nincs különbség, azokat csak színük különbözteti meg egymástól.
3. § (1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után létesített útburkolati jelekre kell alkalmazni.
(2) *
(3) *
(4) *
1. Az útburkolati jelek alapkövetelményei
1.1. * A szabályzatban foglalt előírások megtartásán túl az útburkolati jelek
a) alakjának, méretének, színének és elrendezésének az erre vonatkozó útügyi műszaki előírásban * ,
b) megtervezésének az erre vonatkozó útügyi műszaki előírásban * ,
c) kivitelezésének az erre vonatkozó szabványokban *
meghatározott műszaki követelmények valamelyikének kell megfelelnie.
1.2. Az útburkolati jelekkel kialakított forgalmi rendnek a lehető legnagyobb mértékben igazodnia kell az út építési kialakításából adódó, természetes használatnak megfelelő rendhez. Nem szabad optikailag félrevezető vagy megtévesztő megoldásokat alkalmazni.
1.3. Az útburkolati jelekkel jelzett forgalmi rendnek feltétlenül, kölcsönösen és egyértelműen igazodnia kell a függőleges jelzésekkel (jelzőtáblákkal stb.) kijelölt forgalomszabályozáshoz.
1.4. Az útburkolati jeleknek nappali természetes látási körülmények esetén legalább a megállási látótávolságnak megfelelő távolságból felismerhetőnek kell lenniük; törekedni kell azonban arra, hogy azokon a helyeken, ahol az előzési látótávolság is rendelkezésre áll, az út útburkolati jelekkel jelölt vonalvezetése az előzési látótávolságnak megfelelő hosszon is jól felismerhető legyen.
1.5. * Az útburkolati jelek anyaga nem változtathatja meg számottevően az útburkolat súrlódási tényezőjét; ugyancsak nem veszélyeztethetik a járművek menetstabilitását az útburkolati jelek felismerhetőségének fokozására használt, az útburkolatba ágyazott fényvisszaverő eszközök (fényvisszavető útburkolati jelzőtestek).
1.6. Az útburkolati jeleket tisztán, jól látható állapotban kell tartani. Ahol ezek a követelmények nem teljesülnek, az útburkolati jeleket fel kell újítani. Különös gonddal kell megítélni azoknak az útburkolati jeleknek a felújítási gyakoriságát, amelyek kötelezettségekre hívják fel a járművezetők figyelmét.
2. A forgalmi sávok jelölése
2.1. A szilárd burkolatú, kétirányú forgalmú úttest osztóvonalát – a 17.1. pontban foglalt feltételek esetén – útburkolati jellel kell jelölni.
2.2. Az útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége – azokat az indokolt eseteket kivéve, amelyeknél szélességkorlátozás vagy egyes járműfajták közlekedésének tilalma is szükséges – lakott területen legalább 2,75 méter, lakott területen kívül pedig legalább 3 méter.
2.3. A két forgalmi sávnál szélesebb utak burkolatát – ha azon a 17.1. pont szerint útburkolati jeleket kell létesíteni – szükség és lehetőség szerint útburkolati jelekkel
a) forgalmi sávokra,
b) különleges forgalmi sávokra (autóbusz-forgalmi sáv, autóbuszöböl, kapaszkodósáv, előzési sáv, gyorsító- és lassítósáv, kerékpársáv),
c) kanyarodó sávokra,
d) a járművek várakozására szolgáló felületekre (várakozóhely, leállósáv),
e) útpadkára
kell felosztani. A járművek várakozására szolgáló felületnek – a leállósávot kivéve – a haladó járművek rendelkezésére álló forgalmi sávtól útburkolati jellel való elválasztása általában mellőzhető, kivéve azt az útszakaszt, ahol előjelző nyilak vannak (járműosztályozó területe), vagy a várakozósáv mellett kerékpársáv van kijelölve.
2.4. A 2.3. pont b) alpontjában említett forgalmi sávok közül
a) a kerékpársáv szélessége legalább 1 méter,
b) az autóbusz-forgalmi sáv, az autóbuszöböl, a kapaszkodósáv, a lassító- és gyorsítósáv legalább 3 méter és legfeljebb 4 méter,
c) * a kerékpárosok által is használható autóbusz-forgalmi sáv szélessége legalább 3,75 m,
d) * a járművek hosszirányú várakozására szolgáló felület szélessége legalább 2 méter
legyen.
2.5. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten (a továbbiakban: párhuzamos közlekedésre kijelölt út) a forgalmi sávokat útburkolati jellel akkor szabad jelölni, ha az úton irányonként (vagy legalább az egyik irányban) legalább két forgalmi sáv biztosítható – akár időszakosan is – a járművek folyamatos haladására.
2.6. Kétirányú forgalmú, párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a forgalmi irányokat elválasztó osztóvonalat – az útkereszteződéseket és az olyan helyeket kivéve, ahol a balra kanyarodást (megfordulást) biztonságosan lehetővé lehet tenni – záróvonallal kell jelölni.
2.7. A járművek – időszakos korlátozás nélküli – várakozására szolgáló útfelületet a forgalmi sávtól (sávoktól) terelővonallal elválasztani tilos, ha
a) az úton irányonként csak egy-egy forgalmi sávot jelöltek ki osztóvonallal,
b) a várakozó járművek részére „Várakozóhely” útburkolati jelet létesítettek.
2.8. Az olyan úton, ahol a járművek várakozására leállósávot biztosítanak, azt a külső forgalmi sávtól (sávoktól) úttest szélét jelző folytonos vonallal kell elválasztani. A leállósávot útkereszteződésen átvezetni tilos.
3. Váltakozó irányú forgalmú utak
Váltakozó irányú forgalmú úton a forgalmi sávokat kettős terelővonallal kell kijelölni.
4. Kerékpárút és kerékpársáv jelei
4.1. * A járdán kijelölt kerékpárutat a széleit jelző „Kerékpáros osztóvonal” (folytonos sárga vonal) útburkolati jellel vagy eltérő színű, illetve anyagú burkolattal kell jelölni.
4.2. A kerékpárút helyét az úton „Az utat keresztező kerékpárút” útburkolati jellel kell jelölni. Mindig el kell helyezni az útburkolati jelet, ha a kerékpárosok részére a gépjárműforgalomnak elsőbbséget kell adni és az „Elsőbbségadás kötelező”, vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla alatt a kerékpárutat jelző kiegészítő (KRESZ 10/a. ábra) tábla van, illetve ha az útkereszteződésben a forgalmat jelzőlámpa irányítja.
4.3. * A kerékpársávot „Kerékpáros osztóvonal” útburkolati jellel kell jelölni. Útkereszteződésekben a sáv mindkét szélét „Kerékpársáv terelővonala” útburkolati jellel kell átvezetni. Autóbuszöböl mellett, vagy ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki, a kerékpársávot az autóbuszöböltől vagy várakozóhelytől „Kerékpársáv terelővonala” útburkolati jellel el kell választani. Egyirányú forgalmú úton a jelölt iránnyal ellentétes irányú kerékpársávon útkereszteződésnél a „Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest” [KRESZ 158/i) ábra] útburkolati jelet, valamint a kerékpáros forgalom irányát jelző nyilat el kell helyezni.
4.4. Ha a kerékpársáv melletti forgalmi sávon a járműveknek a kerékpársávval párhuzamos várakozása megengedett, akkor a két sáv között legalább 60 cm széles forgalom elől elzárt területet kell létesíteni, vagy olyan térelválasztó elemeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az előírt szélességű sáv szabadon tartását.
5. Autóbusz-forgalmi sáv jelölése
Az autóbusz-forgalmi sávot
a) az azonos irányú forgalmi sávoktól záróvonallal – ahol annak keresztezése, arra a ráhajtás, vagy a kikerülés engedélyezett, átléphető záróvonallal, illetőleg „Különleges sávok elválasztása” útburkolati jellel –,
b) az ellentétes irányú forgalmi sávoktól kettős záróvonallal
kell elválasztani és a forgalmi sávon a „BUSZ” feliratot legalább minden útkereszteződés után el kell helyezni.
6. Kapaszkodósávval, előzési sávval rendelkező út jelei *
6.1. Kapaszkodósávval rendelkező úton az ellentétes irányú forgalmi sávokat a kapaszkodósáv teljes hosszában záróvonallal kell elválasztani, amelyet a kapaszkodósáv kezdetének és végének térségére mindkét irányban a szükséges mértékben ki kell terjeszteni. A záróvonal a lejtőirányú forgalom számára a kapaszkodósáv kezdete és vége között indokolt esetben átléphetővé tehető, ha a szükséges előzési látótávolság rendelkezésre áll.
6.2. * A kezdetén és a végén jelzőtáblával jelölt kapaszkodósávot, előzési sávot a forgalmi sávtól „Terelővonal” útburkolati jellel kell elválasztani. A kapaszkodósáv, előzési sáv megszűnését sávvégi terelőnyilakkal mindig jelezni kell.
7. Korlátozott sebességű övezetek jelei
Korlátozott sebességű övezetben
a) párhuzamos közlekedést kijelölni nem szabad;
b) útburkolati jelet létesíteni – a forgalom elől elzárt területek, kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, várakozási területek és a sebességet szabályozó eszközök megjelölésén kívül – nem kell.
8. Lakó-pihenő övezetek jelei
A lakó-pihenő övezetekben lévő utak kialakítására és forgalmának szabályozására a 7. pontban meghatározott rendelkezések vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy lakó-pihenő övezetben gyalogos-átkelőhelyet, kerékpárutat, gyalogutat kijelölni nem szabad, továbbá a lakó-pihenő övezetek bejáratánál az úttest szintjének küszöbszerű megemelése esetén azt – ha nem eltérő színű burkolattal képezték ki – „Sebességcsökkentő borda” útburkolati jellel meg kell jelölni.
9. Útburkolati jelek az útkereszteződésekben
9.1. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán az útkereszteződésben két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölni kell (az útkereszteződés előtt terelővonallal vagy figyelmeztető vonalsűrítéssel, majd záróvonallal) és az egyes forgalmi sávokban a továbbhaladás iránya külön-külön – a KRESZ-ben megfogalmazott általános előírásoktól eltérően is – szabályozható. Ilyen szabályozásnál az egyes forgalmi sávokból engedélyezett továbbhaladást irányjelző (előjelző) nyilakkal, illetőleg az útkereszteződés kialakításával egyértelművé kell tenni.
9.2. Az útkereszteződéshez érkező, útburkolati jellel jelölt és egyenes irányban továbbhaladni (illetve jobbra, vagy balra bekanyarodni) kívánó járművek részére szolgáló forgalmi sávok száma az útkereszteződésben nem csökkenhet és az azonos irányokban átvezetett forgalmi sávokat az útkereszteződés után – legalább az átvezetett forgalomnagyságra méretezett fonódási hosszban – tovább kell vezetni. Ha a helyi körülmények miatt ez nem teljesíthető, úgy a továbbhaladásra szolgáló forgalmi sávok számát még az útkereszteződés előtti útszakaszon csökkenteni kell.
9.3. Ha az útkereszteződésben a járművek egynél több forgalmi sávból kanyarodhatnak jobbra, illetőleg balra, a kanyarodásra szolgáló forgalmi sávokat az útkereszteződésen át kell vezetni.
10. Útburkolati jelek a körforgalmú csomópontokban
10.1. Körforgalmú csomópont előtt a betorkolló út irányából a helyzetjelző vonalat minden esetben el kell helyezni.
10.2. * A csomóponti ágakat keresztező kerékpárút esetén az „Utat keresztező kerékpárút” útburkolati jelet minden esetben alkalmazni kell.
10.3. Körforgalmú csomópontban kerékpársávot nem szabad kijelölni.
10.4. Középsziget nélküli mini körforgalom esetén körbefutó nyilakkal körülvett teljesen kitöltött kör alakú, fehér útburkolati jelet kell a csomópont (útkereszteződés) közepén alkalmazni.
11. Helyzetjelző vonalak
11.1. A megállás helyét jelző vonalat általában ott kell alkalmazni, ahol az elsőbbséget „KRESZ”-táblával („Elsőbbségadás kötelező”) szabályozták, vagy ahol a balra kanyarodóknak a szembejövő forgalom számára való elsőbbségadás céljából kell megállniuk.
11.2. A megállás helyét jelző vonal az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla alkalmazása esetén egészíthető ki az „Elsőbbségadás kötelező” útburkolati jellel.
11.3. Kötelező megállás helyét jelző vonalat csak ott kell alkalmazni, ahol a járműveknek
a) útkereszteződés vagy vasúti átjáró előtti „Állj! Elsőbbségadás kötelező” (KRESZ 11. és 12. ábra) tábla,
b) jelzőlámpás forgalomirányítás,
c) a kötelező megállás helyét jelző (KRESZ 34. ábra) tábla
miatt kell megállnia.
11.4. Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla melletti kötelező megállás helyét jelző vonallal együtt az útburkolaton a kiegészítő „STOP” feliratot is alkalmazni kell.
11.5. Az előretolt kerékpáros felállóhely hosszát a tényleges kerékpáros forgalom alapján kell meghatározni, de az 3 méternél rövidebb nem lehet.
12. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyek
12.1. A jelzőtáblával kijelölt gyalogos-átkelőhelyet minden esetben útburkolati jellel is jelezni kell.
12.2. Az útkereszteződésen kívüli kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt 30 m hosszban záróvonalat kell létesíteni, amely előtt figyelmeztető vonalsűrítés szükséges, lakott területen kívül 60 m hosszban még akkor is, ha az úton egyébként nem készült terelővonal. A gyalogos-átkelőhelytől távolodó járművek részére – ha egyéb okból nem szükséges az előzési tilalom fenntartása – átléphető záróvonal létesíthető.
12.3. Az átkelőhelynek egyértelműen a gyalogos biztonságát szolgáló sziget vagy járda területére kell vezetnie. A kijelölt gyalogos-átkelőhely elhelyezésénél nem alkalmazható olyan megoldás, amely valamelyik járda szabályos megközelítését lehetetlenné tenné. Különböző irányú átkelőhelyek általában nem csatlakoztathatók, az összemetszés kerülendő.
12.4. A kijelölt gyalogos-átkelőhely útburkolati jeleit az útnak nemcsak az úttestjén, hanem az út azon kívüli valamennyi szilárd burkolattal ellátott részén is át kell vezetni. Nem szabad azonban az útburkolati jeleket elhelyezni osztottpályás úton az osztósávban, továbbá a csak gyalogosok számára épített szilárd burkolaton.
13. Megállóhelyek
13.1. Az öbölben elhelyezett autóbusz (trolibusz) megállóhely a mellette levő forgalmi sávtól „Úttest kijárati széle” útburkolati jellel választható el. Kötelező ez az elválasztás olyan úton, ahol az úttest szélét jelző útburkolati jelet felfestették.
13.2. Lakott területen az autóbusz (trolibusz) megállóhely területét a „Megállóhely” útburkolati jellel akkor kell jelölni, ha a megállóhely olyan forgalmi sávon, vagy egyéb útfelületen van, ahol egyébként a járművek megállása, vagy várakozása megengedett, és a megállóhely hosszabb a KRESZ 40. § (5) bekezdés h) pontjában említett távolságnál.
13.3. Olyan járdasziget nélküli villamos-megállóhelynél, ahol az utasok le- és felszállása az úttestre, illetve az úttestről történik, a megállóhely hosszát a „Megállóhely” útburkolati jellel kell jelölni.
13.4. A taxiállomás területét a „Megállóhely” útburkolati jellel mindig jelölni kell.
14. Vasúti átjáró
14.1. A vasúti átjáróban és a vasúti átjáró előtt mindkét irányban 30 méter hosszúságban záróvonalat kell alkalmazni a 17.1. pontban foglaltak figyelembevételével.
14.2. A vasúti átjárót biztosító fénysorompóval együtt helyzetjelző vonalat szabad alkalmazni, ha az út és a vasút tengelye által bezárt szög a derékszögtől legalább 15 fokkal eltér.
15. Megállás és várakozás
15.1. A megállási vagy várakozási tilalmat jelző útburkolati jelekkel a KRESZ 40–41. §-aiban előírt tilalmak térbeli hatálya a szükséges mértékben pontosítható. A tilalom hatályának térbeli jelölésére – szükség esetén – „Megállási tilalom” vagy „Várakozási tilalom” útburkolati jel alkalmazható.
15.2. A járdán engedélyezett várakozást jelzőtáblával (KRESZ 112. ábra) vagy útburkolati jellel mindig jelezni kell. Ahol a járdán a várakozást megengedték, ott a járdán a „Járdán várakozás határa” útburkolati jellel jelezni lehet, hogy a várakozó járművek meddig vehetik igénybe a járdát.
16. Egyéb útburkolati jelek
16.1. „Úttest szélét jelző vonal” [KRESZ 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja] útburkolati jelet
a) kell alkalmazni:
aa) a lakott területen kívüli 7,00 méter, vagy annál szélesebb burkolatú utakon,
ab) lakott területen kívül, párhuzamos közlekedésre kijelölt úttesten,
ac) olyan kiemelt szegély és útpadka nélküli utakon, ahol az úttest széle egybeesik az útburkolat szélével, az út mellett nyílt árok van, és az út átlagos napi forgalma (ÁNF) nagyobb 3000 egységjárműnél,
ad) olyan kiemelt szegély nélküli utakon, ahol kapaszkodósáv van;
b) szabad alkalmazni indokolt esetben olyan útkanyarulatokban, ahol az úton egyébként ilyen jelzést nem alkalmaztak;
c) nem kell az úttest szélét megjelölni:
ca) a mellékúthálózaton,
cb) kiemelt szegély mellett,
cc) azokon az utakon, ahol az úttest szélét építési kialakítás egyértelművé teszi (pl. süllyesztett szegélysor),
cd) 5,50 m-nél kisebb szélességű utakon,
ce) töredezett burkolatszélű utakon,
cf) kerékpársáv kijelölése esetén,
cg) olyan kiemelt szegély nélküli utakon, ahol az úttest szélén „Megállási tilalom” útburkolati jel van.
16.2. * Az úttest szélét a 16.1. a) és b) pontban felsorolt esetekben
a) folytonos vonallal („Úttest széle”) kell jelölni, a folyópálya szakaszokon az ingatlanok bejáratainál és a mezőgazdasági utak csatlakozásainál;
b) szaggatott vonallal („Úttest kijárati széle”) kell jelölni útkereszteződéseknél, nagyforgalmú üzemi létesítmények bejáratánál és autóbusz-megállóhelyek öblei mentén.
16.3. A záróvonalat
a) kétirányú, irányonként két vagy több forgalmi sávos úton az ellenkező irányú forgalmi sávra való ráhajtás, vagy az útkereszteződésen kívül balra kanyarodás (megfordulás),
b) a járműosztályozókban a sávváltások,
c) a párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a forgalmi sávok között a sávváltások
megtiltásának jelzésére lehet alkalmazni.
16.4. A kettős záróvonal alkalmazása kötelező
a) a párhuzamos közlekedésre kijelölt lakott területen kívüli úton az ellenirányú forgalom elválasztására,
b) ahol a forgalmi sávval ellentétes irányú autóbusz-forgalmi sáv van,
c) olyan utakon, amelyeken csak az egyik irányban van párhuzamos közlekedés.
16.5. A kettős terelővonal útburkolati jelet kell alkalmazni az olyan úton, amelyen irányváltó fényjelző készüléket helyeznek el. Egyéb helyeken – beleértve az előbbi fényjelző készülék autópályák sávfoglaltságának jelzésére történő alkalmazását is – kettős terelővonal nem alkalmazható.
16.6. Az irányjelző (előjelző) nyilakat a járműosztályozók azon részén is el kell helyezni, ahol a forgalmi sávok között a sávváltás még lehetséges. Kerékpárforgalmi létesítményeken csökkentett méretű „Kerékpáros irányjelző nyilak” alkalmazhatók.
16.7. * Az útburkolaton feltüntethetők
a) az elsőbbségadás kötelező jelkép;
b) az út számát mutató számpajzsok;
c) a feliratok közül kizárólag
ca) az útirányjelző táblákon alkalmazható helységnevek,
cb) a »STOP«, a »BUSZ«, a »TAXI« felirat;
d) az úton kihelyezett tilalmi jelzőtáblák közül
da) a »Sebességkorlátozás« útburkolati jel,
db) az »Előzni tilos« útburkolati jel;
e) az úton kihelyezett veszélyt jelző táblák (KRESZ 16. §) közül
ea) a gyermekekre,
eb) a gyalogosátkelésre,
ec) a kerékpárosokra,
ed) az egyenrangú útkereszteződésre,
ee) a forgalomirányító fényjelző készülékre,
ef) a sorompó nélküli vasúti átjáróra,
eg) a sorompóval biztosított vasúti átjáróra,
eh) az út szűkületére
utaló jelzésképek is;
f) a mozgáskorlátozottak jelképe;
g) jármű jelképek.
16.8. A „Veszélyes helyre figyelmeztető vonal” elsősorban kijelölt gyalogos-átkelőhelyek és vasúti átjárók előtt alkalmazható.
16.9. „Terelővonal-sűrítés” útburkolati jelet kell alkalmazni lakott területen kívül minden záróvonal előtt. A terelővonal-sűrítés lakott területen kívül 60 m hosszban ott is szükséges, ahol az úton egyébként terelővonal nincs felfestve.
16.10. A „Különösen veszélyes hely” útburkolati jel az úton elsősorban a következő helyeken alkalmazható:
a) vasúti átjáró területén,
b) útkereszteződésekben, ahol a megálló jármű más járművek továbbhaladását akadályozza,
c) tűzcsapok felett és azok közvetlen környezetében.
16.11. A kerékpárosok számára használható útfelületet csak az erre szolgáló (kerékpár jelképet mutató) útburkolati jellel szabad megjelölni.
17. Útburkolati jelek létesítése
17.1. Az útburkolati jeleket olyan szilárd burkolatú utakon kell létesíteni, amelyek úttestje legalább 6 méter széles és aszfalt-, beton- vagy kőburkolatának felülete útburkolati jelek időtálló elhelyezésére alkalmas. Mindig jelölni kell az úttest osztóvonalát, ha a kétirányú villamosforgalom céljára szolgáló villamospálya az úttest egyik oldalán van, és a villamospálya az úttest többi részétől – zárt pályává alakítással vagy kiemelt szegéllyel – nem különíthető el. Mellőzhető az útburkolati jelek létesítése
a) lakott területen levő, főútvonalnak ki nem jelölt úton,
b) párhuzamos közlekedésre ki nem jelölt egyirányú forgalmú úton.
Ezeken az utakon sem mellőzhető azonban az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblához előírt kötelező megállás helyét jelző vonal (KRESZ 154. ábra), a forgalomirányító fényjelző készüléknél szükséges megállás helyét jelző vonal (KRESZ 153. ábra) és a vasúti átjárónál előírt záróvonal alkalmazása, kivéve, ha a forgalmi sáv szélessége ezáltal 2,75 m alá csökkenne.
17.2. A különleges forgalmi sávok, valamint a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelöléséhez előírt útburkolati jelek létesítése mindig kötelező.
17.3. A „Megállási tilalom” és a „Várakozási tilalom” útburkolati jeleket a kiemelt szegélyen, ahol az nincs, vagy útburkolati jel létesítésére nem alkalmas, az úttest szélén kell alkalmazni.
17.4. * Az „Irányjelző (előjelző) nyíl” útburkolati jelet csak az útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sávokban szabad létesíteni.
17.5. A „Terelőnyíl” útburkolati jelet
a) a forgalmi sávban kell elhelyezni, ha a nyíl a sáv megszűnését jelzi (sávvégi terelőnyíl),
b) kétirányú forgalmú úton a figyelmeztető vonalsűrítés egy-egy vonala helyére kell elhelyezni, ha az a záróvonal előjelzésére szolgál (visszaterelő nyíl).
17.6. A „Várakozóhely” útburkolati jeleket a forgalmi sávokon kívül, vagy a külön e célra épített útburkolaton szabad alkalmazni.
18. Az útburkolati jelek láthatósága
18.1. Az útburkolati jelek tartósságát az anyaguk megfelelő kiválasztásával kell biztosítani. Tartósságuk addig tekinthető kielégítőnek, ameddig az útburkolati jel jelentése, illetve a jel az adott útszakaszon megengedett sebességgel haladó jármű vezetője számára még egyértelműen felismerhető.
18.2. A jeleknek határozott körvonalúaknak, és egész felületükön egyenleteseknek kell lenniük.
18.3. Az útburkolati jeleknek nappal és éjjel jól láthatóaknak kell lenniük.
Az útburkolati jeleket az éjszakai láthatóság érdekében általában fényvisszavető kivitelben kell létesíteni. Mellőzhető a fényvisszavető kivitel
a) ahol az út megvilágítása a vonatkozó szabvány előírásainak megfelel,
b) * ahol az útburkolati jellel együtt fényvisszaverő útburkolati jelzőtesteket is elhelyeztek,
c) a járműforgalom elől elzárt terület útburkolati jel belső sávozásánál,
d) a gyalog- és kerékpárút osztóvonalánál,
e) a várakozóhely határvonalánál,
f) a járdán várakozás határvonalánál,
g) a megállási tilalom jelénél,
h) a várakozási tilalom jelénél,
i) az X jelnél,
j) a mozgáskorlátozottak jelképénél.
19. Ideiglenes útburkolati jelek
19.1. Az ideiglenes útburkolati jelek színe sárga.
19.2. * Az állandó jellegű útburkolati jeleket nem kell eltávolítani, vagy láthatóságát megszüntetni, ha a munkavégzés ideje alatt az ideiglenes forgalmi sávokat sárga színű útburkolati jelekkel vagy egyéb optikai vezetést biztosító megfelelő eszközökkel egyértelműen kijelölték. Nem szabad azonban az állandó irányjelző (előjelző) nyíl láthatóságát részben meghagyni és más irányba is mutató ideiglenes irányjelző (előjelző) nyíl egy részével kiegészíteni abban a forgalmi sávban, amelyben ideiglenesen a más irányú haladást is engedélyezni szükséges. A nyíl részbeni láthatóságának meghagyása helyett az állandó irányjelző (előjelző) nyilat meg kell szüntetni és a megfelelő ideiglenes irányjelző (előjelző) nyilat kell alkalmazni.
19.3. Ideiglenes útburkolati jelet – a roncsolásmentes eltávolíthatóság érdekében – csak ragasztott kivitelben szabad létesíteni, kivéve azt az esetet, ha az ideiglenes útburkolati jelekkel ellátott útfelületet a végleges forgalmi rend kialakítását megelőzően új útburkolattal látják el.
19.4. Az ideiglenes útburkolati jeleket a burkolatról haladéktalanul és maradéktalanul el kell távolítani, amint a jelek alkalmazását előidéző ok megszűnt.
20. A jelek eltávolítása
20.1. A szükségtelen jelzéseket úgy kell eltávolítani, hogy az eredeti kép ne legyen többé felismerhető. (Az útburkolati jel eltávolításakor a forgalmi rend változására utaló egyéb jelzéseket mindig alkalmazni kell.)
20.2. Eltávolítás során nemcsak a szín-, hanem az optikai hatásra (fénytörés a burkolaton) is figyelemmel kell lenni. Ráfestéssel történő burkolati jel eltávolítást csak ideiglenes jelleggel szabad alkalmazni rendszeres és folyamatos ellenőrzés mellett.
20.3. Kijelölt gyalogos-átkelőhely megszüntetésénél a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzéseit egyszerre kell eltávolítani.
21. Útburkolati jelzőtestek *
21.1. * Útburkolati jelzőtesteket állandó forgalmi rend kialakítása esetén csak útburkolati jelekkel együtt szabad létesíteni, azonban ideiglenes alkalmazás esetén azok önállóan is telepíthetők.
21.2. * Útburkolati jelzőtesteket útburkolati jelen elhelyezni nem szabad.
21.3. * Az útburkolati jelzőtestek fényvisszavető felülete színének meg kell egyeznie a vele együtt alkalmazott útburkolati jel színével.
21.4. * Az ideiglenesen alkalmazott útburkolati jelzőtest színe sárga.
21.5. * Útburkolati jelzőtestek alkalmazása esetén az ÚT 2–1.113 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltakat be kell tartani.
21.6. * Az útburkolati jelzőtestek – a fokozott figyelemfelhívás érdekében – az ÚT 2–1.152 sz. szerinti függőleges jelzőfelülettel is elláthatók.
22. Nyilvántartás
Az útburkolati jelekről nyilvántartást kell vezetni, amelyben
a) a terelő- és záróvonalakat, valamint az úttest szélét és az úttest kijárati szélét jelző vonalakat elégséges kezdő- és végpontjaikkal;
b) ahol a terelő- és záróvonalon kívül egyéb útburkolati jel is található (általában a csomópontokban), ott valamennyi útburkolati jelet alaprajzi vázlaton bejelölve
kell nyilvántartani.
23. Fogalommeghatározások
a) Alkalmazás (az útburkolati jel alkalmazása): az útburkolati jel meghatározott forgalomtechnikai célok elérése érdekében történő felhasználása.
b) Állandó forgalmi rend: a közúti forgalom tartós szabályozása építésekkel és közúti jelzésekkel (forgalomirányító jelzőlámpákkal, jelzőtáblákkal, útburkolati jelekkel és egyéb úttartozékokkal, útfelszerelési tárgyakkal) a biztonságos, gyors és zavartalan közlekedés biztosítására.
c) * Útburkolati jelzőtest: az útburkolati jelet megerősítő vagy azt helyettesítő, az útburkolatba süllyeszthető vagy az útburkolatra ragasztható eszköz, amely fényvisszavető elemet is tartalmazhat.
d) Csomópont: az egymást keresztező vagy az egymáshoz csatlakozó utak valamennyi ágában a járműosztályozó, a keresztezési sokszög és az ürítési szakasz együttes hosszának megfelelő terület.
e) Elválasztó vonal: a több sorban egymással párhuzamos irányban haladó forgalmi sávok elválasztására szolgáló – általában keskeny szaggatott vonalként felfestett – útburkolati jel.
f) Előzési látótávolság: a biztonságos előzés végrehajtásához szükséges, akadálytalanul áttekinthető úthossz az ÚT 1–1.201 sz. Közutak tervezési szabályzata szerint.
g) Elhelyezés (az útburkolati jel elhelyezése): az útburkolati jelnek az úton hossz- és keresztirányban való kijelölése és felfestése, illetve beépítése.
h) Főútvonal: a jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.
i) Függőleges jelzés: az úttest (útpálya) síkja fölött elhelyezett – rögzített vagy hordozható – közúti jelzés (közúti jelzőtábla, forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék, forgalomterelő oszlop, védőberendezés, vezetőoszlop stb.).
j) Helyi közút: a települési önkormányzat tulajdonában levő közút.
k) * Helyzetjelző vonal: az a széles – folytonos vagy szaggatott – haránt irányú vonal, amely előtt a járművek vezetőinek
– a keresztező, illetve – balra bekanyarodásnál – a szembejövő forgalom részére történő elsőbbségadás céljából,
– a forgalomirányító fényjelző készülék vagy fénysorompó tilos jelzése miatt,
– a jelzőtáblával jelzett megállási kötelezettség teljesítése céljából járműveikkel meg kell állniuk.
l) Ideiglenes forgalmi rend: a közúti forgalom szabályozásának meghatározott okból vagy célból, átmeneti időre – meghatározott ideig vagy feltétel bekövetkezéséig – történő megváltoztatása.
m) Járműosztályozó: a járművek irányváltoztatásához szükséges besorolására szolgáló – útkereszteződés előtti – útszakasz.
n) Keresztezési sokszög: a helyzetjelző vonalak (vagy ha ilyenek nincsenek, azok a képzeletbeli vonalak, ahová ezeket felfestenék), és ezeknek az úttest túlsó széléig történő meghosszabbításai, valamint az ezek közé eső útburkolatszélek által határolt terület.
o) Közúti jelzőtábla: olyan tartós anyagból készült, az út mellett vagy felett elhelyezett meghatározott méretű és színezésű sík (vagy egyes belső átvilágítású táblák esetében domború rajzolatú) felülettel rendelkező eszköz, mely jelzési képe révén a közlekedés résztvevőit veszélyre figyelmezteti, részükre tilalmat ír elő, utasítást ad, vagy útbaigazítást, tájékoztatást nyújt.
p) KRESZ: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet.
q) * Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával jelzett magánút.
r) Megállási látótávolság: a biztonságos megálláshoz szükséges, akadálytalanul áttekinthető úthossz, illetve látómező (az ÚT 1–1.201 sz. Közutak tervezési szabályzata szerint).
s) Megtervezés (az útburkolati jel megtervezése): az útburkolati jel méretének, alakjának és elrendezésének meghatározása jogszabályi előírásokkal nem szabályozott esetekben.
t) Osztóvonal: az egymással ellentétes irányban haladó forgalom kettéválasztására szolgáló – keskeny, folytonos vagy szaggatott vonalból, vagy ezek kombinációjából kialakított – vonal.
u) Osztósáv: az ellenkező forgalmi irányok elválasztására szolgáló járdasziget vagy növényzettel borított, illetve az elválasztásra egyéb módon alkalmassá tett terület.
v) Szilárd burkolatú út: az olyan út, amely teljes hosszában szilárd (aszfalt, beton, kő stb.) útburkolattal rendelkezik; nem tekintendő azonban szilárd burkolatú útnak az az út, amelynek csak szilárd burkolatú úthoz való csatlakozása előtt vagy vasúti átjáró előtt van 50 m-nél nem nagyobb hosszban szilárd burkolata.
w) Megállóhely: a menetrend szerint közlekedő villamos-, autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelye, továbbá a taxiállomás.
x) Útburkolati jel: az úttest (útpálya) felületén, annak síkjában fekvő és festék, idomdarabok, útépítési és egyéb anyagok felhasználásával készített forgalomszabályozó létesítmény.
y) Ürítési szakasz: az útkereszteződést elhagyó járművek folyamatos haladásának elérésére szolgáló útszakasz (hossza általában azonos az ellenkező forgalmi irány járműosztályozójának hosszával).
