A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § * (1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.
(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.
(3) * A bírság szempontjából
a) I. kategóriába kell sorolni a kiemelten védett műemléket,
b) II. kategóriába kell sorolni a védett műemléket.
(4) *
2. § (1) * A kategóriába sorolást – a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak kivételével – régészeti lelőhelyek és műemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza. *
(2) * A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak.
(3) *
(4) * A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.
(5) * A bírság megállapítása szempontjából a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak a IV. kategóriába tartoznak.
3. § (1) * A bírságot – a Kövt. 82. §-ára tekintettel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
(1a) * Az 1. § (3) bekezdése szerint a műemlékvédelem fogalomkörében a bírságot e rendeletben foglaltak figyelembevételével a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemei, műemléki területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység vonatkozásában, a kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása, a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenység esetén e magatartás elkövetőjével szemben kell megállapítani.
(2) * Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.
(3) * A Kövt. 20. § (2) bekezdése, 24. § (2) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.
(4) * Műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi bírságot a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell kiszabni.
4. § * (1) * A bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában
a) * az I. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig,
b) * a II. kategória esetén 13 ezertől 162,5 millió forintig,
c) * a III. kategória esetén 13 ezertől 32,5 millió forintig,
d) * a IV. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig
terjedhet.
(2) A bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében
a) * az I. kategória esetén 390 ezertől 325 millió forintig,
b) * a II. kategória esetén 225 ezertől 162,5 millió forintig,
c) *
terjedhet.
5. § (1) Védett tárgy- vagy műemlékegyüttes, illetőleg védett gyűjtemény esetén az 1. § szerinti kategóriába sorolás a teljes tárgy- vagy műemlékegyüttesre, illetve a védett gyűjtemény egészére vonatkozik.
(2) * A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.
(3) * A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
5/A. § * (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.
(2) * A bírság alapját
a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,
b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,
c) az okozott kár nagysága, valamint
d) a műemléki védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az az örökségi elem védelmében okozott sérelemmel és a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel arányos legyen, valamint a kötelezettet a további örökségvédelemre vonatkozó jogszabálysértő magatartástól visszatartsa.
(2a) * A (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket – a (2b) bekezdés kivételével – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. rendelet) mellékletei alapján kell meghatározni.
(2b) * A műemlékvédelem sajátos tárgyai esetében a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket vagy történeti kert esetén értéket az 1. melléklet szerint kell meghatározni.
(2c) *
(2d) * A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak megállapításához a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: örökségvédelmi hatóság) a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a jogszabályban meghatározott örökségvédelmi tanácsadó testületek vagy örökségvédelmi szakértő szerv véleményét kikérheti.
(2e) * A műemléken a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket
a) az I. kategóriában legfeljebb 1,7-szeres,
b) a II. kategóriában legfeljebb 1,5-szörös,
c) *
értékkel kell szorozni.
(2f) * A bírság alapját a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéknek a (2e) bekezdés szerinti szorzott értéke adja, ha az nagyobb, mint a 4. §-ban meghatározott minimális bírságösszeg. A minimális bírságösszegnél kisebb korrigált érték esetén a minimális bírságösszeget kell alapul venni.
(3) * Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor – a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túl – figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.
(4) A bírságalap legmagasabb összege:
a) * az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint,
b) * a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 16,25 millió forint,
c) * a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 3,25 millió forint,
d) * a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint.
5/B. § * (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni
a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del,
b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal,
c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,
d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.
(3) * Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy az örökségvédelmi hatóság és a kulturális javak hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke:
a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10–50%,
b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10–40%.
(4) * Műemléken
a) örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenység engedély vagy bejelentés nélkül vagy a hatósági engedélyében foglaltaktól, illetve tudomásulvételétől eltérő végzése esetén,
b) a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása esetén a Kövt. 67. § (3) bekezdése alapján
az eljáró hatóság e rendelet szerinti örökségvédelmi bírságot szab ki.
(5) * Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 650 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.
5/C. § *
6. § * (1) A bírság összegét 10 000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.
(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.
(3) * A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.
(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.
7. § * (1) * A bírságot a hatóság állapítja meg.
(2) * A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.
(2a) * A bírságot – a kulturális javak esetében megállapított bírság kivételével – az illetékes kormányhivatal bírság és egyéb központosított bevétel beszedési számlára kell megfizetni. A kulturális javak vonatkozásában kiszabott örökségvédelmi bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01040274-00000000 számú bírság beszedési számlára kell megfizetni.
(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.
7/A. § * A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki értékre a nevesített műemléki értéket tartalmazó, védettséget kimondó rendelet módosításáig vagy a műemléki védelem megszüntetéséig az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bírság összege 50 ezertől 25 millió forintig terjedhet,
b) az 5/A. § (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket legfeljebb 1,2-szeres értékkel kell szorozni.
7/B. § *
8. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése utáni kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.
(2)–(3) *
9. § * Ez a rendelet a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. Sírjel, síremlék, sírépítmény esetében a bírság számítási módszere
| A | B | C | ||
| 1. | A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték | A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége | Egységár ezer forint / mértékegység | |
| 2. * | nemeskő sírjel, síremlék | a felület területe/m2 | 210 | |
| 3. * | öntöttvas, kovácsoltvas sírjel, síremlék vagy annak kerítése, tartozéka | a befoglaló felület területe/m2 | 150 | |
| 4. * | egyéb sírjel, síremlék | a felület területe/m2 | 100 | |
| 5. * | sírépítmény (pl. sírbolt, sírkápolna) | a külső felület területe/m2 | 200 |
2. Egyedileg védett műemléki értékű kert, műemlék történeti kert esetében a bírság számítás módszere
| A | B | C | ||
| 1. | A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték | A számított építményérték számításakor figyelembe veendő méret és/vagy mértékegysége | Egységár ezer forint / mértékegység | |
| 2. * | kert | nettó alapterület /m2 | 13 |
3. Az értékleltárban szereplő fák vonatkozásában a bírságszámítás alapja a 4 éves szabadgyökerű faiskolai szabványfa átlagos faiskolai ára, melyet meg kell szorozni a 3.1., 3.2. és a 3.3. pontban foglalt táblázat C oszlopa szerinti szorzószámmal, a B oszlopban szereplő mértékegység, illetve jellemző figyelembevételével.
3.1. Az értékleltárban szereplő fa kora szerinti számítási alap
| A | B | C | ||
| 1 | A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték | A fa kora (év) | Szorzószám | |
| 2. | Az értékleltárban szereplő fa | 50–60 | 400 | |
| 3. | 70–80 | 900 | ||
| 4. | 90–100 | 1100 | ||
| 5. | 110 | 1200 | ||
| 6. | 120 | 1700 | ||
| 7. | 130 | 2100 | ||
| 8. | 140 | 2200 | ||
| 9. | 150 | 2300 | ||
| 11. | 160 | 2400 | ||
| 11. | 170 | 2500 | ||
| 12. | 180 | 2700 | ||
| 13. | 190 | 2800 | ||
| 14. | 200 éves vagy idősebb egyed | 3000 |
3.2. A fa fajtájának típusától függő együttható
| A | B | C | ||
| 1. | A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték | A fa fajtájának típusa | Szorzószám | |
| 2. | Műemléki szempontból értékes fa | gyorsan növő honos fafaj (pl. nyár) | 1 | |
| 3. | lassan növő honos fafaj (pl. tölgy, bükk, dió) | 1,4 | ||
| 4. | különleges, egzóta fafaj | 2 |
3.3. A fa állapotától függő együttható
| A | B | C | ||
| 1. | A szabálytalan tevékenységgel érintett védett műemléki érték | A lombkorona állapota | Szorzószám | |
| 2. | Műemléki szempontból értékes fa | egészséges | 1,0 | |
| 3. | csonkult | 0,7 | ||
| 4. | erősen csonkult | 0,4 | ||
