A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (6) bekezdésében, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,
a 8. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés p) pontjában,
a 9. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában és
a 10. § (1) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § (1) * Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki – a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvényben (a továbbiakban: Tftv.) foglaltakon túl – rendelkezik az e §-ban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal.
(2) Területrendezési tervezési tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik
a) egyetemi szintű vagy mesterfokozatú végzettséggel (a továbbiakban: egyetemi végzettség) és az 1. mellékletben meghatározott – legalább kétéves képzési programú, felsőoktatási intézményben megszerzett – szakirányú továbbképzésben kiállított oklevéllel, vagy
b) okleveles tájépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnöki, okleveles településmérnöki, okleveles építészmérnöki vagy ezekkel egyenértékű végzettséggel (a továbbiakban: részlegesen szakirányú végzettség).
(3) Szakmai gyakorlati időként a következő, hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot lehet figyelembe venni:
a) a területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészei, a területrendezési hatósági eljárás megindítására vonatkozó kérelemhez benyújtandó tervi javaslat vagy a területrendezési hatósági eljárás során készített területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat elkészítésében való, területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervező irányítása alatt végzett közreműködés,
b) az államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatainak ellátásában folytatott tevékenység,
c) a területrendezési tervezési szakterületen végzett kutatói tevékenység,
d) felsőoktatási intézményben a területi tervezéshez, a tájtervezéshez, a településtervezéshez vagy az urbanisztikához kapcsolódó tárgy oktatása, vagy
e) * az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti, településtervezési szakterületeken végzett tervezési tevékenység.
(4) A területrendezési tervezési tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat időtartama
a) a (2) bekezdés a) pontja esetén 10 év,
b) a részlegesen szakirányú végzettség esetén 7 év,
c) a szakirányú végzettségnek minősülő, a részlegesen szakirányú végzettség és a (2) bekezdés a) pontja szerinti szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél együttes megléte esetén 4 év.
(5) A szakmai gyakorlat időtartamából
a) a (4) bekezdés a) pontja esetén legalább 8 évet,
b) a (4) bekezdés b) pontja esetén legalább 5 évet,
c) a (4) bekezdés c) pontja esetén legalább 2 évet
a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlattal kell teljesíteni.
(6) Szakmai gyakorlatként az egyetemi végzettség és a részlegesen szakirányú végzettség megszerzését követően teljesített szakmai gyakorlat időtartamát kell figyelembe venni.
2. § * A Kormány a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a Budapesti Építész Kamarát (a továbbiakban: kamara) jelöli ki. A kamarának az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerveként a területrendezésért felelős miniszter jár el.
3. § (1) * A kamarának tett bejelentésnek – a Tftv. 34. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – tartalmaznia kell az érintett személy részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzát is.
(2) * A szakmai gyakorlat időtartamát közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló kérelmező esetén a munkáltatója igazolja.
(3) A szakmai gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá a kérelmező korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a szakmai gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
(4) Az igazolás tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, a munkakör részletes leírását, referencialistát az 1. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek leírásával és időbeli meghatározásával, valamint a szakmai gyakorlat időtartamát.
(5) * A bejelentőnek a végzettségét és meglévő szakmai gyakorlatát igazolnia kell. A végzettség igazolására alkalmas különösen a végzettséget tanúsító oklevél másolata és a (2)–(4) bekezdés szerinti igazolás.
4. § (1) A kamara a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg TR minősítésű névjegyzéki besorolással, „területrendező tervező” megnevezéssel nyilvántartási számot ad.
(2) A területrendező tervező köteles a nyilvántartási számot a tervezői szerződésen, a területrendezési terv munkarészein és a terv előlapján – az aláírása mellett – feltüntetni.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
6. § (1) A területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet szerint az e rendelet hatálybalépését megelőző napig megállapított TR-1 minősítésű területrendező tervező névjegyzéki besorolás egyenértékű a TR minősítésű területrendező tervező névjegyzéki besorolással.
(2)–(4) *
7. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
8–9. § *
10. § *
1. Önkormányzati főépítész szakmérnöki
2. Terület- és településfejlesztési szakértői
3. Városépítési-városgazdasági szakmérnöki
4. Urbanista szakmérnöki
