Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.03.24.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

27/2014. (XI. 25.) FM rendelet

a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

Az 1-2. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,

a 3-4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 5. alcím és a 2-3. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 7-8. és 11. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b)-d) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés k) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés l) pontjában,

a 20. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában

kapott felhatalmazás alapján - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. A agrárkár-enyhítési rendszerbe történő bejelentkezés * 

1. § (1) *  A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmének a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezik be.

(2) *  Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.

(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.

2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása

2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.

(2) *  Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.

(3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten

a) az egységes kérelemben bejelentett terület,

b) az egységes kérelmen feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen, az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúra (a továbbiakban: növénykultúra), valamint

c) a 3. §-ban foglaltak

figyelembevételével kerül meghatározásra.

(4) *  Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait tárgyév augusztus 7-éig elektronikus úton elérhetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.

(5) *  Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott adattartalmat tárgyév július 22-ig elektronikus úton elérhetővé teszi az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára.

3. § (1) Az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett területre és növénykultúrára vonatkozó adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl nincs lehetőség, az egységes kérelem módosítása vagy részleges visszavonása esetén sem.

(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.

3. A mezőgazdasági káresemény bejelentése

4. § (1) A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalommal köteles - az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés).

(1a) *  Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1-je után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, (1) bekezdés szerinti határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

(2) *  A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes, földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).

(3) *  A károsodást kiváltó aszály, belvíz, téli fagy, vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy, vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal észlelhető.

(4) *  A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni. Téli fagy esetén az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb tárgyév április 15-éig, aszály esetén legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig kell megtenni.

(5) *  Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető.

(6) *  Az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káreseménynek kizárólag az adott kárenyhítési évben bekövetkezett, egy vagy több, üzemi szinten az adott növénykultúrában együttesen 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, (1) és (1a) bekezdés szerint bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül.

(7) *  Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.

(8) *  A fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében nem lehetséges kárbejelentést tenni

a) aszálykárra,

b) az aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy, vagy vihar által termelőeszközökben okozott károkra.

(9) *  A (8) bekezdésben meghatározott károk nem keletkeztetnek kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.

4. A mezőgazdasági káresemény igazolása

5. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést ellenőrzi.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés megállapítása során

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) internetes honlapján közzétett tájékoztatást és az általa az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis) szolgáltatott adatokat,

b) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba szolgáltatott adatokat,

c) a biztosítók által átadott, az Mkk. tv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat,

d) a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisban található agrometeorológiai növényélettani modell adatait, valamint

e) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatait

figyelembe veszi.

(4) A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezetéhez tartozó falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.

(5) Az OMSZ által közzétett, (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdésben foglaltakról határozatot hoz.

(7) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti adatok, valamint az adminisztratív ellenőrzést megalapozó - különösen a hőmérsékletre, csapadék mennyiségre, csapadék intenzitásra, felszíni vízborítottságra, talajvízszintre, távérzékeléses adatokból származó megállapításokra vonatkozó adatokon alapuló - kockázatelemzés során felhasznált adatok kétséget kizáróan alkalmasak a mezőgazdasági káresemény megállapítására, úgy ezen adatok alapján az agrárkár-megállapító szerv mellőzheti a (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés lefolytatását

a) aszály, nagy kiterjedésű belvíz és mezőgazdasági árvíz esetében, ha igazoltnak találja a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, vagy

b) bármely mezőgazdasági káresemény bejelentését követően, ha megállapítja, hogy a mezőgazdasági káresemény nem következett be.

(8) A (7) bekezdés szerinti eljárás esetén az agrárkár-megállapító szerv a lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a mezőgazdasági káresemény bejelentésétől számított hét napon belül.

(9) *  A fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében

a) az agrárkár-megállapító szerv minden esetben helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a felhőszakadáskár, jégesőkár, őszi fagykár, tavaszi fagykár, téli fagykár, vagy viharkár vonatkozásában tett kárbejelentésről,

b) a belvíz vagy mezőgazdasági árvíz vonatkozásában tett kárbejelentésre a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

5. A hozamérték-csökkenés megállapítása

6. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket - a 3. melléklet szerinti számítási módszerrel - a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) által meghatározott és a minisztérium honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.

(2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,

a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének és a betakarított terület nagyságának hányadosát,

b) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az elektronikus benyújtó felületen elérhető, az AKI által meghatározott Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat

kell alapul venni.

(3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referencia hozamértéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a 2. melléklet IV. pontja és a 3. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani.

(4) Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti referenciaár mellett ársáv közzétételére is sor került, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adatok a közzétett ársávba esnek.

(5) *  Ha a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozóan nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének bejelentett hozamadatával, a referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozóan az elektronikus benyújtó felületen elérhető, az AKI által meghatározott, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául.

(6) *  A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok nem használhatóak fel.

(6a) *  A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során ültetvények esetében - a termőre fordulás évétől az azt követő negyedik évvel bezárólag a termőre fordult ültetvényhez tartozó - saját hozamadat hiányában az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok használhatóak fel abban az esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak adott évére és a még nem termő ültetvényre vonatkozóan korábban nulla hozamadatot adott meg.

(6b) *  Azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak egy vagy több évére vonatkozóan az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nem nyilatkozott, ugyanakkor az adott növénykultúrát termesztette, a hiányzó hozamadatot a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben tett nyilatkozattal kell pótolni.

(7) A mezőgazdasági termelőnek a referencia-időszak éveire vonatkozó, hozamadatokat tartalmazó, korábban tett nyilatkozatait - amelyek származhatnak különösen az egységes kérelemben tett, korábbi évek hozamadataira vonatkozó nyilatkozatokból, az agrárkár-megállapító szerv nyilvántartásában, illetve az agrárkár-enyhítési szerv nyilvántartásában szereplő korábbi években benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, valamint a díjtámogatott biztosítások adatközlésekor bejelentett adatokból - kell figyelembe venni a hozamérték-csökkenés megállapítása során.

(8) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges, 2. melléklet szerinti, évenkénti termelési adatokat tartalmazó nyilvántartásait, valamint az azokat alátámasztó bizonylatokat az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.

(9) Az agrárkár-megállapító szerv a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiséget alátámasztó, (8) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és bizonylatokat az eljárás során ellenőrizheti.

7. § (1) *  Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévben negatív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során nullás értékkel kell figyelembe venni. A tárgyévben pozitív előjelű hozamérték-csökkenést produkáló növénykultúrák hozamérték-csökkenésre vonatkozó adatait az üzemi szintű összesítés során minden esetben figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a hozamérték-csökkenést az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káresemény vagy egyéb körülmény okozta.

(2) *  A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.

(3) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során a növénykultúra Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káreseménnyel érintett azon tárgyévi területét, amelyen a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerint igazolta, továbbá a növénykultúra egyéb tárgyévi területét a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben külön sorban kell feltüntetni.

(4) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák tárgyévi hozamait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben

a) aszálykár esetén

aa) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a,

ab) a referenciahozam 85%-ának feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a;

b) egyéb káresemény esetén

ba) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

bb) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

8. § (1) Amennyiben az adott kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére, másodvetésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 12. § (3) bekezdésében foglalt hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.

6. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem

9. § (1) A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az erre a célra kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen - a 11. §-ban meghatározottak szerint -, a 2. mellékletben szereplő adatok megadásával, az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottaknak megfelelően, tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-enyhítési szervhez.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a hozamérték-csökkenés 10. § (1) bekezdés szerinti határozatban történő megállapítása céljából - az Mkk. tv. 13. § (3) bekezdése szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmek kivételével - a kérelmeket továbbítja az agrárkár-megállapító szerv részére. A kérelembenyújtó felületen megadott adatok és az ahhoz feltöltött dokumentumok - ideértve a (4) és (5) bekezdésben meghatározott igazolásokat is - együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(3) *  Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő

a) adott növénykultúra tekintetében elemi káreseményt és

b) a 7. § (1) bekezdése szerint számított, üzemi szinten 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdése szerint kiállított határozattal rendelkezik.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb, a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt a 2. melléklet I. pontja szerinti adatok megadásával és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolja. A biztosító által már kifizetett kártérítés összegét az Mkk. tv. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál.

(5) Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, akkor teljes mértékű kárenyhítő juttatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a szerződő fél vagy a biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki. Az igazolás elektronikus másolatát a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben meghatározott határidőig fel kell töltenie a kérelembenyújtó felületre.

(6) *  Ha a mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a biztosító az Mkk. tv.-ben, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni.

(7) Ha a hozamérték-csökkenést több elemi káresemény okozta, akkor az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

(8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem az (1), valamint a (4) és (5) bekezdésekben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv elutasítja.

(9) Adott kárenyhítési évhez kapcsolódóan kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a mezőgazdasági termelővel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan európai uniós jogszabály van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

10. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a hozamérték-csökkenés összegét és - az 5. § (6) bekezdés, valamint az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel - az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal határozatot hoz. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 9. § (4) és (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.

(2) Az agrárkár-megállapító szerv a helyszíni ellenőrzés megállapításait, az 5. § (3) bekezdés szerinti adatokat, valamint a kárbejelentéshez kapcsolódó 5. § (7) bekezdés szerinti kockázatelemzés adatait veszi figyelembe a (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv a 2. melléklet szerinti adatok, a (1) bekezdés szerinti határozatok, valamint a benyújtott fellebbezések adatai tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A fellebbezésről annak beérkezését követő hét napon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntésről a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv értesítést küld az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(4) Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elérhetővé teszi az erre a célra létrehozott elektronikus felületen a mezőgazdasági igazgatási szerv és az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet a tárgyévet követő év január 31-éig elektronikus úton elérhetővé tesz az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból megyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít és azt az arra a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi a miniszter részére.

(5) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódóan kiállított, (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

7. A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának általános szabályai

11. § (1) *  A mezőgazdasági termelő a 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentést és a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet elektronikus úton köteles benyújtani.

(2) *  A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásának módjára, meghatalmazott vagy kamarai meghatalmazott igénybevétele esetén a meghatalmazott és a kamarai meghatalmazott eljárására, vélelmezett örökös eljárása esetén a vélelmezett örökös eljárására, valamint az elektronikus kapcsolattartásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) *  A 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés, valamint a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.

8. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása

12. § (1) *  A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket - üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést előidéző - elemi káresemény okozott és azt az agrárkár-megállapító szerv igazolta.

(2) *  Nem nyújtható kárenyhítő juttatás, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdés szerinti döntésében nem igazolta a 9. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű hozamérték-csökkenést.

(3) A kárenyhítő juttatás összegének 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján történő megállapítása során az elemi káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 3. melléklet szerinti költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell alkalmazni.

(4) A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist használja fel azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, valamint az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb - állami vagy európai uniós társfinanszírozású - támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen növénykultúránként nem haladhatja meg a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló európai uniós iránymutatás 1.2.1.2. alfejezetének (362) pontjában meghatározott, az elszámolható költségre vetített 80%-os támogatási intenzitási mértéket.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolható költségnek a növénykultúra elemi káresemény által okozott az (1) és (3) bekezdés alapján számított hozamérték-csökkenése minősül.

(6) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.

9. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése

13. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint - az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok alapján a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett adatok figyelembevételével - vizsgálja a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek jogosságát, a kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.

(2) *  Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány, valamint a miniszternek a 20/05/10/00 Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra vonatkozó tájékoztatása alapján a jogos kárenyhítő juttatás iránti igények teljesítésére a 4. melléklet szerinti kifizetési tervet készít. A kifizetési terv részét képezi a kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév december 31-i állapotát tükröző éves elszámolás. Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet a tárgyévet követő év február 28-áig a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal megküldi a miniszter részére.

(3) A miniszter a (2) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet - egyetértése esetén - jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről a 7. § (1) bekezdésben, a 12. § (1) bekezdésben, valamint az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, és teljesíti a kifizetéseket.

(5) Az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évekhez kapcsolódóan az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tételek kifizetésére tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő évben a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig van lehetőség.

(6) A (2) bekezdés szerinti éves elszámoláson túl az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal a miniszter részére megküldi

a) *  tárgyév április 30-ig a Magyar Államkincstár kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév március 31-i állapotát, és

b) *  tárgyév október 15-ig a Magyar Államkincstár kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév szeptember 15-i állapotát

tükröző évközi elszámolásokat is.

(7) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítő juttatás iránti igények kifizetését követően megmaradt összeget tárgyév december 31-éig beérkezőleg átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(8) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.

(9) A mezőgazdasági árvíz vonatkozásában védműnek minősül az OVF által belföldi jogsegély keretében kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény is.

10. Adatszolgáltatás

14. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását - a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében - az AKI végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek - az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében - adatszolgáltatással kötelesek támogatni és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.

15. § (1) Aszálykár, illetve mezőgazdasági árvízkár tekintetében a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményben szolgáltat adatot a miniszter részére a káreseménnyel érintett termelők becsült számáról, a hozamcsökkenés várható mértékéről, valamint az aszály, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti szakvéleményét

a) aszálykár tekintetében részletes és összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig,

b) mezőgazdasági árvízkár tekintetében

ba) részletes adatokkal alátámasztva a mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő huszonöt napon belül,

bb) összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig küldi meg a miniszter részére.

(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott szakvélemény elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával - megjelölve az érintett járást is -, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.

(4) A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5) és (6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.

(5) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szakvélemény alapján nyújt tájékoztatást az árvízhelyzetről az Európai Bizottság részére.

11. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

16. § (1) A mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A kárenyhítő juttatás jogosulatlan igénybevételének tényét az agrárkár-enyhítési szerv - az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva - állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.

(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

12. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (7) és (8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

18. § A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.

19. § Ez a rendelet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás 1.2.1.1. és 1.2.1.2. alfejezetei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

20. § *  E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 36/2016. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 36/2016. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 4. § (1a), (5), (6) és (7) bekezdését, valamint 11. § (1) és (3) bekezdését a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően bekövetkezett káresemények esetében is alkalmazni kell.

21. § * 

1. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez

A mezőgazdasági káresemény bejelentésének adattartalma

1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:

1.1. név

1.2. ügyfél-azonosító

2. A növénykultúra *  megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

3. Település neve

4. MePAR szerinti blokkazonosító

5. Táblasorszám

6. A mezőgazdasági káresemény megnevezése

7. A mezőgazdasági káresemény bekövetkeztének időpontja (év, hónap, nap)

8. A betakarítás tervezett időpontja (év, hónap, nap)

9. A károsodással érintett terület (tábla) nagysága (ha)

10. A károsodással érintett terület (tábla) várható tárgyévi hozama a káresemény előtt *  (t/ha)

11. A károsodással érintett terület (tábla) várható tárgyévi hozama a káresemény után *  (t/ha)

12. Opcionálisan megadható agrotechnológiai adatok a búzát, kukoricát, őszi árpát, napraforgót, őszi káposztarepcét érintő aszály bejelentése esetén:

12.1. Vetés időpontja (év, hónap, nap)

12.2. Kijuttatott N hatóanyag (kg/ha)

12.3. Kijuttatott P hatóanyag (kg/ha)

12.4. Kijuttatott K hatóanyag (kg/ha)

12.5. Tőszám (db)

12.6. Műtrágya kijuttatás időpontjai (év, hónap, nap)

12.7. Szerves trágyázás időpontja (év, hónap, nap)

12.8. Szerves trágyázás mennyisége (kg/ha)

12.9. Öntözés időpontja vagy időpontjai (év, hónap, nap)

12.10. Öntözés dózisa (m3/ha)

2. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez

I. A megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekről szóló bejelentés adattartalma

1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:

1.1. név

1.2. ügyfél-azonosító

2. A biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött

3. A mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év)

4. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

5. A biztosításba bevont terület (ha)

6. A biztosított hozamérték (Ft)

7. A biztosító által káreseményekre kifizetett és a továbbiakban még kifizetni tervezett kártérítés káreseményenkénti bontásban (Ft)

8. Ha az ügyfél mezőgazdasági biztosítással nem rendelkezik, akkor az ügyfél erről szóló nyilatkozata

II. A referencia-időszak három évének meghatározásához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. Az adott növénykultúra termelési adatai a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban:

2.1. Terület (ha) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban

2.2. Termésmennyiség (t) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban

2.3. Hozam (t/ha) a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban

3. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata a referencia-időszak 3 évének meghatározásáról

III. A referenciahozam kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. A növénykultúra hozama a referencia-időszak három évében, évenkénti bontásban (t/ha)

IV. A referencia-átlagár kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. A növénykultúra vonatkozásában meghirdetett, 6. § (1) bekezdés szerinti referenciaárak, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adatai a referencia-időszak három évében (Ft/t)

V. A kárenyhítő juttatás összegének kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése *  (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. Az elemi káresemény megnevezése

3. A növénykultúra tárgyévi területe (ha)

3.1. A növénykultúra igazolt károsodással érintett tárgyévi területe (ha)

3.2. A növénykultúra igazolt károsodással nem érintett területe (ha)

4. A növénykultúra betakarított tárgyévi termésmennyisége (t)

5. A növénykultúra betakarított területének aránya (50% feletti, illetve 50% vagy azt meg nem haladó)

6. A növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

7. A növénykultúra referencia hozama (t/ha)

8. A tárgyévben a növénykultúra meghirdetett referenciaára, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adata (Ft/t)

9. A növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)

10. A növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

11. A növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

12. A növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft)

13. Növénykultúra szinten számított hozamérték-csökkenés összegéből levonásra kerülő tételek

13.1. A hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

13.2. Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díjcsökkenés (Ft)

14. A biztosító által kifizetett kártérítés összege (Ft)

15. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy

15.1. *  az érintett káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget az Mkk. tv. által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Magyar Államkincstár felszólító határozata szerint visszafizeti;

15.2. a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az Mkk. tv. 2. § 7. pont szerinti elemi káreseményen - ide nem értve az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkárt - alapuló okokon kívüli okokból a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.

3. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez * 

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere

A területi adatokat (ha), a termésmennyiség adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az ár adatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedes jegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedes jegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.

A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben valamennyi növénykultúra adatait fel kell tüntetni, amelyeket a mezőgazdasági termelő az adott kárenyhítési évben termesztett, beleértve az újravetett, újratelepített és másodvetett növénykultúrákat. Újravetés, újratelepítés és másodvetés esetén meg kell jelölni az előveteményt vagy előültetvényt és annak területét is.

1. A referencia-időszak három évének meghatározása

A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.

Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

növénykultúra hozama növénykultúra adott évben megtermelt termésmennyisége (t)
adott évben (t/ha) = növénykultúra adott évi területe (ha)

Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.

2. A referenciahozam kiszámítása

A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

referenciahozam hozam1 (t/ha) + hozam2 (t/ha) + hozam3 (t/ha)
(t/ha) = 3

ahol

hozamn = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)

n = 1, 2, 3.

A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

3. A referencia-átlagár kiszámítása

Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

referencia-átlagár referenciaár1 (Ft/t) + referenciaár2 (Ft/t) + referenciaár3 (Ft/t)
(Ft/t) = 3

ahol

referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);

n = 1, 2, 3.

Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.

A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

4. A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása

növénykultúra
tárgyévi hozamértéke (Ft)
= növénykultúra tárgyévi
vetésterülete (ha)
x növénykultúra tárgyévi
hozama (t/ha)
x növénykultúra tárgyévi referenciaára (Ft/t)

ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adat a közzétett ársávba esik.

növénykultúra referencia hozamértéke (Ft) = növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) x növénykultúra referenciahozama (t/ha) x növénykultúra referencia-
átlagára (Ft/t)
növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft) = növénykultúra referencia hozamértéke (Ft) - növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

Üzemi szintű hozamérték-csökkenés

egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek összege (Ft) = Σ növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft)

ahol amennyiben a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy az összesítés során a növénykultúra hozamérték-csökkenésénél nullával kell számolni.

üzemi szintű referencia hozamérték (Ft) = egyes növénykultúrák referencia hozamértékeinek összege (Ft)
üzemi szintű hozamérték- egyes növénykultúrák hozamérték-csökkenéseinek összege (Ft)
csökkenés mértéke (%) = ------------------------------------------------ x 100
üzemi szintű referencia hozamérték (Ft)

Növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege

növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft) = 0,8 x növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft) - növénykultúra hozamérték-
csökkenéséből levonásra kerülő tételek (Ft)

Amennyiben a növénykultúra elemi káreseménnyel nem érintett, vagy a növénykultúra hozamérték-csökkenése negatív előjelű, úgy a növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegénél nullával kell számolni.

Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege

a) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft) = Σ növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft) - biztosító által a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény miatt kifizetett kártérítés összege (Ft)

b) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft) = Σ növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege (Ft) ÷ 2

Növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft) = növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) x növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha) x növénycsoportonként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t)

ahol

növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha) = növénykultúra referencia hozama (t/ha) - növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

a növénycsoportonként meghatározott költségmegtakarítás (Ft/t):

- szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén: 2193,00 Ft,
- szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén: 2990,00 Ft,
- gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén: 1940,00 Ft,
- szőlő 1 t terméscsökkenése esetén: 7350,00 Ft.
növénykultúra terméscsökkenése (t) = növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) x növénykultúra hozamcsökkenése (t/ha)

b) Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása, vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

Korai teljes kipusztulás, vagy ki nem kelés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft) = növénykultúra kipusztult/ki nem kelt területe (ha) x növénykultúránként maghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha)

ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):

- őszi káposztarepce: 102 829 Ft/ha,
- őszi búza: 91 697 Ft/ha,
- őszi árpa: 80 084 Ft/ha,
- zab: 73 281 Ft/ha,
- triticale: 70 320 Ft/ha,
- rozs: 55 724 Ft/ha.

A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.

c) Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérleti díjcsökkenés összege:

Bérleti díjcsökkenés összege (Ft) = növénykultúra tárgyévi vetésterülete (ha) x [piaci bérleti díj (Ft/ha) - kedvezményes bérleti díj (Ft/ha)] ”

4. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez * 

Kifizetési terv (20... . február ...-i állapot szerint, forintban) Keltezés: ... .

1. Az adott kárenyhítési évben keletkezett kárigényekre és a kapcsolódó tervezett kifizetésre vonatkozó információk
1.1. A mezőgazdasági termelőknél a 9. § (3) bekezdés b) pontjának és a 12. § (1) bekezdésnek megfelelő hozamérték-
csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összege
1.2. A mezőgazdasági termelőknél a termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenés, valamint az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenés országosan összesített összege
1.3. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege
1.4. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után egyéb támogatási programon keresztül mezőgazdasági termelők részére kifizetett kártérítés országosan összesített összege
1.5. A mezőgazdasági termelők részére számított kárenyhítő juttatás elvi maximumának országosan összesített összege
1.6. Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők részére az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege
1.7. Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők részére az agrárkár-
enyhítési szerv által jogosnak megállapított kárenyhítő juttatás országosan összesített összege
1.8. A mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-
enyhítési szerv által jogosnak megállapított, kifizetni javasolt országosan összesített összege
1.9. Az adott kárenyhítési év kárenyhítési eljárásának felfüggesztett ügyeihez kapcsolódó kárenyhítő juttatás országosan összesített összege (az 1.8. pont szerinti összegen belül)
2. A tárgyévet követő év Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatának információi
2.1. A Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzat tárgyév december 31-i egyenlege
2.2. A mindenkori költségvetési törvény alapján a tárgyévet követő évre megállapított költségvetési támogatás összege
2.3. A Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, tárgyévet követő évre megállapított többlettámogatás összege [Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont]
2.4. Fennálló fizetési kötelezettség alapján a termelők által befizetett, behajtott, illetve kompenzáció útján beszedett összegek, (beleértve a jogosulatlan igénybevétel miatti visszakövetelést is) a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig
2.5. A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig lezárult, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásainak kifizetett összege, valamint egyéb áthúzódó kifizetéseinek összege a tárgyévet követő év január 1-től a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig [Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pont]
2.6. Működési és fejlesztési célokra a miniszter által, a tárgyévet követő évben jóváhagyott összeg [a termelői befizetések és az állami hozzájárulás összegének max. 4%-a, Mkk. tv. 7. § (6) bekezdés]
2.7. A kifizetési terv elkészítésének időpontjáig le nem zárult és ki nem fizetett, az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évek jogorvoslati eljárásaiban és egyéb folyamatban lévő eljárásaiban foglalt tételek összege
2.8. Adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatásainak kifizetésére a tárgyévet követő évben, a kifizetési terv elkészítése időpontjában felhasználható forrás összesen
2.9. *  A Magyar Államkincstár kárenyhítési lebonyolítási számlán az adott kárenyhítési év kárenyhítő juttatása fedezetéül biztosítandó forrás (az 1.8., 2.8., 3.1. és 3.2. pontok figyelembevételével)
2.10. *  A Magyar Államkincstár kárenyhítési lebonyolítási számlán a 2.7. pont szerinti jogorvoslati és egyéb folyamatban lévő eljárások fedezetéül biztosítandó forrás*
3. Az 1.8. pont szerint kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatásra vonatkozó egyéb információk
3.1. Rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összege
3.2. Forráshiány alapján javasolt arányos juttatáscsökkentés mértéke (%)
3.3. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege jégesőkárra**
3.4. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege belvízkárra**
3.5. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege téli fagykárra**
3.6. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege tavaszi fagykárra**
3.7. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege őszi fagykárra**
3.8. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege aszálykárra**
3.9. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege mezőgazdasági árvízkárra**
3.10. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege viharkárra**
3.11. Mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege felhőszakadáskárra**
3.12. Az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege
3.13. Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti termelők részre kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege
3.14. Mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***
3.15. Nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összege***
3.16. Kifizetéssel érintett termelők száma összesen (fő)
3.17. Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi kultúrát (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.18. Kifizetéssel érintett termelők száma, szántóföldi zöldségfélét (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.19. Kifizetéssel érintett termelők száma, ültetvényterületet (is) tartalmazó kérelem alapján (fő)
3.20. Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (1) bekezdése szerint (fő)
3.21. Kifizetéssel érintett termelők száma az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerint (fő)
3.22. Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelők száma (fő)
3.23. Kifizetéssel érintett, az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező termelők száma (fő)
3.24. Kifizetéssel érintett, mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***
3.25. Kifizetéssel érintett, nagyvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők száma (fő) ***
3.26. Kifizetéssel érintett területek nagysága összesen (ha)****
3.27. Kifizetéssel érintett, ültetvény művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)
3.28. Kifizetéssel érintett, szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)
3.29. Kifizetéssel érintett, 3.28. ponttól eltérő szántóföldi növénykultúra művelésére szolgáló területek nagysága összesen (ha)
* A jogorvoslati- és az egyéb folyamatban lévő eljárások kifizetésének ütemezéséhez igazodó évközi forráslehívás alapján kerül átadásra.
** A kifizetésre javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes elemi káresemények szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.
*** A mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) méretkategóriába nem eső mezőgazdasági termelő nagyvállalkozásnak minősül.
**** A kifizetéssel érintett területek nagyságát az egyes növénycsoportok szerinti bontásban a kérelmen belüli arányosítással kell kimutatni.”