Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. és 6. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, az 57. § (2)–(3) bekezdésében, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településképi arculati kézikönyv, településképi rendelet, valamint a településrendezési eszközök partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 18/2017. (VI. 27.) önkormányzati rendelet szabályainak megfelelően lefolytatott partnerségi egyeztetés alapján a következőket rendeli el: *
1. § E rendelet célja a településkép védelme helyi szabályainak megállapítása Budapest Főváros XIII. kerület meghatározó építészeti, településképi és természeti értékeinek figyelembevételével a településkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása, védelme, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében a helyi adottságokra tekintettel.
2. § A rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, a bejelentés köteles tevékenység megtiltásáról, a településképi kötelezésről és a településkép-védelmi bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a polgármester dönt.
3. § A rendeletet a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett együtt kell alkalmazni Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: KÉSZ), Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: FTKR), valamint Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a XIII. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletével és a Népsziget területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletével.
4. § E rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Kerületi védelemmel érintett területek
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Településképi szempontból kiemelten meghatározó területek és útvonalak menti területsáv (továbbiakban: kiemelten meghatározó területek)
d) 4. melléklet: Nem telepíthető tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
e) 5. melléklet: Parkolók növénytelepítésének mintaábrái
f) 6. melléklet: Üzlet- és cégjelzések homlokzati elhelyezésének mintaábrái
g) 7. melléklet: Ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
h) 8. melléklet: A településképi eljárásokhoz benyújtandó kötelező munkarészek
i) 9. melléklet: Kérelem településképi konzultációhoz
j) 10. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
k) 11. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
l) 12. melléklet: Adatlap értékvédelmi támogatáshoz
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. cégfelirat: cég, szervezet, azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető és azonosítható szöveges felirat, melyet grafikai jelzés is kiegészíthet;
2. céglogó: cég, szervezet, termék, vagy szolgáltatás azonosítására szolgáló egyedi, jól felismerhető jel, melynek célja a termékek közötti megkülönböztetés, és amely lehet szöveges felirat, kép, grafikai ábra vagy ezek együttese;
3. cégtábla: a telken, vagy az épületben székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vállalkozás) nevét, címét, vagy az épületen belüli elhelyezkedését tartalmazó, jellemzően kisméretű táblán lévő felirat a rendeltetési egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken;
4. cégjelzés: a cégfelirat, a céglogó, a cégtábla gyűjtőfogalma;
5. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg;
6. fővárosi településképi követelmény: az FTKR szerinti településképi követelmény;
7. fővárosi védett érték: az FTKR szerinti fővárosi rendelet szerinti helyi védettségű építészeti örökség (fővárosi egyedi védettségű építmény, épületegyüttes, fővárosi helyi védettségű építészeti örökség);
8. gyalogos közterület: a közterület teljes szélességében, vagy annak legalább 1/3-án kialakított egybefüggő gyalogosfelület;
9. hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;
10. más célra szolgáló berendezés: a fedett kerékpártároló, BUBI vagy más önkiszolgáló kerékpár- vagy mikromobilitási eszköz állomás, az információs vitrin;
11. információs vitrin: változó tartalmú közérdekű hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható üveg vagy más átlátszó anyagból készült szekrény;
12. irányító tábla: olyan rögzített, 2 m2-t meg nem haladó méretű, állandó tartalmú tábla, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt;
13. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya;
14. kék fa: átmeneti időszakra a beépítés, vagy átépítés megvalósulásáig ültetett, kivágásra tervezett fa;
15. * közterületi információs berendezés: városi információs térkép, az önkormányzati közérdekű információs hirdetőtábla, digitális vagy mechanikus közérdekű információs oszlop (okos város), internet terminál, irányító tábla, a közérdekű hirdetményt, kulturális tartalmat hordozó molinó;
16. * megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közterületen ideiglenesen elhelyezett, mobil berendezés;
17. mobil reklámzászló: fém vagy beton talpazatú, fix vagy forgó kivitelű mobil szerkezetű reklámzászló;
18. molinó: műanyag vagy textilanyagból készült, nem merev hirdetőfelület, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve;
19. napelempanel: napenergiát elektromos árammá alakító foto-voltaikus táblás kivitelű műszaki berendezés;
20. * önkormányzati közérdekű információs hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából közterületen elhelyezett tábla, mely közérdekű tájékoztatási célt szolgál;
21. reklámfelület: a reklámhordozót tartó berendezés segítségével a reklám közzétételére alkalmas felület, vagy – a kialakítástól függően – a reklámhordozó teljes felülete;
22. reklámmentes terület: az a közterület vagy magánterület, melynek területén sem önállóan, sem építményhez kapcsolódóan nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, és reklámos utcabútor;
23. reklámos utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Reklámrendelet) meghatározott utcabútor (az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés), melyen reklám elhelyezésre kerül, vagy amely reklámhordozóval vagy reklámhordozót tartó berendezéssel rendelkezik;
24. reklámmentes utcabútor: a Reklámrendeletben meghatározott utcabútor (az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés), melyen nem helyezhető el reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés;
25. reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdetőfelület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;
26. tetőkiemelés: magastető jellemző síkjától eltérő épületrész, amely a tetőtérben lévő helyiség nyílászárójának elhelyezésére szolgál és nem minősül tetőfelépítménynek;
27. textilcégér: textil vagy egyéb textil jellegű anyagból készült cégér;
28. totemoszlop: különösen benzinkúthoz vagy kereskedelmi egységhez létesített, önálló szerkezetű információhordozó berendezés, melynek magassága meghaladja a 2,0 métert;
29. * üzletfelirat: önálló betűkből álló festett, ragasztott vagy szerelt üzletjelzés;
30. üzletjelzés: az üzletfelirat, üzlettábla, cégér gyűjtőfogalma, amely a rendeltetési egységet magában foglaló épületen vagy annak telkén elhelyezett olyan információhordozó eszköz, mely feliratként tartalmazza: a rendeltetési egység funkcióját –, az abban folyó tevékenység megnevezését, (nevét), a tulajdonosát vagy az ott tevékenykedő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, az alapítás évét;
31. üzletportál: az üzlet helyiségéhez tartozó – jellemzően földszinti – homlokzatfelület egésze
32. üzletportál nyílása: üzletportálon lévő falnyílás, mely egyben az ott értékesített termék, szolgáltatás jellemzőire utaló kirakat elhelyezését is szolgálhatja (kapu, bejárati ajtó, ablak, üzlet-kirakat stb.);
33. üzlettábla: az épületre vagy valamely építményre elhelyezett táblaformátumú üzletjelzés;
34. városi információs térkép: közérdekű információkat közérthető formában tartalmazó, közterületen vagy közhasználatú területen elhelyezett, tájékoztatást és tájékozódást egyaránt szolgáló, jellemzően grafikai elemekkel operáló térkép.
6. § (1) Az építészeti örökség kerületi védelmének feladata a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme (együtt: kerületi védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a széles körben történő megismertetése, megőrzése és védelme.
(2) A kerületi területi védelem hatálya az 1. mellékletben lehatárolt területekre terjed ki.
(3) A kerületi védelem hatálya nem terjed ki az országos vagy a fővárosi (helyi) védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
(4) A kerületi védelem jellege területi és egyedi védelem.
7. § (1) A kerületi egyedi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan
a) annak megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem típusát,
c) a terület lehatárolását (utca, tér, közterület vagy telek helyrajzi száma),
d) a védelem rövid indokolását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(4) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha az eredeti tervek fellelhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt – amennyiben az rendelkezésre áll vagy előállítható.
(5) A védett ingatlant érintő képviselő-testületi, hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.
8. § (1) A kerületi egyedi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti.
(2) A kerületi egyedi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A kerületi egyedi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A kerületi egyedi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel dönt.
9. § (1) A kerület közigazgatási területének egésze településképi szempontból meghatározó terület, melynek területén a Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK) alapján a 2. melléklet határozza meg az egyes részterületeket.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket a következő – egymástól eltérő jellemzőkkel rendelkező – karakterterületek képezik:
a) I. kialakult karakterű, beállt városrészek
aa) 1. nagyvárosias, beállt karakterű területek
ab) 2. telepszerű, beállt karakterű területek
ac) 3. kertvárosias, beállt karakterű területek
ad) 4. Népsziget
b) II. kialakuló karakterű, átalakulásban lévő városrészek
ba) 5. természeti adottságokkal befolyásolt karakterű területek
bb) 6. Váci úti tengely karakterterülete
bc) 7. belső-középső kerületrész karakterterülete
bd) 8. Reitter Ferenc utca menti karakterterület
c) III. 9. ki nem alakult karakterű, távlatban átalakulás előtt álló városrész – vasút menti, jelentősen átalakuló karakterű területek.
melyek kiegészülnek a Duna folyam kiemelten meghatározó területével.
(3) A kerületi településképi követelmény lehet:
a) kerületi területi védelemmel összefüggő területi építészeti követelmény, melynek előírásai a KÉSZ rendelkezéseire vonatkoznak,
b) egyedi építészeti követelmény – mely kiterjedhet az építményre, épületre vagy azok csoportjára, vagy az építmény egy részének kialakítására –, ezen belül
ba) az építmény tetőzetének tömegformálására,
bb) az építmény anyaghasználatára,
bc) a homlokzat kialakítására, színezésére,
bd) az üzlet- és kirakatportál kialakítására,
be) az épületen elhelyezhető üzletjelzésre és cégjelzésre,
bf) az építményen elhelyezhető műszaki berendezésre és egyéb épülettartozékra, kiegészítő elemre,
bg) a kerítésre,
bh) a közterületeken elhelyezhető köztárgy, építménynek nem minősülő tárgy, műtárgy, vendéglátó terasz kialakítására,
bi) a telek növényzetére – a közterületi telket is beleértve –,
bj) a sajátos építményre
vonatkozó településképi követelmény
c) egyes sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó településképi követelmény,
d) a reklámokra és reklámhordozókra, a reklámberendezésekre, valamint a reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre vonatkozó településképi követelmény.
(4) Fővárosi védett érték esetén a jelen rendelet szerinti kerületi településképi követelményeket együtt kell alkalmazni a fővárosi településképi követelményekkel.
10. § (1) A kerületi területi védelemmel érintett területeken meg kell tartani a beépítés jellegét, módját, kialakult településszerkezetet, a főhomlokzatok közötti közterületi légtérarányt, és a térfalat alkotó épülettömegeket meg kell őrizni.
(2) A kerületi területi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti jellemzőinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.
(3) A kerületi területi védelemmel érintett területeken a közterület burkolatát, bútorzatát, berendezéseit a kialakult karakter megtartásával kell fejleszteni.
(4) Területi építészeti követelmény a KÉSZ rendelkezéseire vonatkozóan a kerületi védett területeken:
a) * Újlipótváros 1. melléklet szerint lehatárolt területén a kialakult településszerkezetet, a főhomlokzatok közötti közterületi légtérarány, és a térfalat alkotó épülettömegeket meg kell őrizni;
b) * Kertváros 1. melléklet szerint lehatárolt területén
ba) a földszintes vagy földszint + tetőteres beépítés megőrzendő,
bb) az épület legmagasabb pontja 8,5 méter lehet.
11. § (1) A tetőzet tömegformálására vonatkozó szabályok:
a) a tetőforma meghatározásánál (magastető vagy lapostető) az építési tevékenységgel érintett tömbre jellemzőt kell irányadónak tekinteni;
b) a közterület felé néző magastető tömegét tagoló, azt megbontó tetőtéri nyílászáró két egymás feletti sorban – eltérő előírás hiányában – nem alkalmazható.
(2) A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó szabályok:
a) a magastetős épületek tetőhéjalásánál a következőkben felsoroltakon kívül más anyag nem alkalmazható:
aa) hagyományos cserép,
ab) cserépszínű, barna vagy szürke színű cserép vagy betoncserép,
ac) hagyományos, nem színezett pala,
ad) fémlemezfedés (horganyzott natúr, tört fehér, szürke, zöld, barna színekkel), üvegtető,
ae) napelemes tetőcserép,
af) a homlokzati burkolattal megegyező (átforduló) burkolat,
ag) zöldtető;
b) lapostető létesítése esetén 200 m2-t meghaladó tetőfelületen alacsony albedó értékű (kis fényvisszaverő hatású) anyag 20%-nál nagyobb arányban nem alkalmazható,
c) 20 m-es magasság fölött az 50 m2-nél nagyobb egybefüggő üvegfelületet a madarak védelme érdekében építészeti eszközökkel tagolni kell.
12. § (1) Az épületek homlokzatán világos, neutrális földszíneken, törtfehéren kívül egyéb szín – a homlokzat jellemző színeként – a (2) –(3) bekezdés figyelembevételével – nem alkalmazható.
(2) * Az épületek homlokzati felületének 20%-ánál nagyobb felületén erőteljes, rikító, továbbá fekete és szürke színek nem jelenhetnek meg.
(3) A meglévő épületek közterületről látható homlokzatát érintő felújítás vagy átszínezés során a homlokzatot – a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – részleges színezéssel ellátni nem szabad.
(4) Tűzfalkép, vagy más falfestmény legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmazhat a falfestmény maximum 5%-os felületén, ami 1,5 m2-nél nem lehet nagyobb.
(5) Az anti-graffiti bevonat
a) alkalmazása kötelező
aa) a fővárosi védett érték, továbbá védett területen álló épületnek a földszintet érintő felújítása, átszínezése, és
ab) kerületi védett területen új épület létesítése, vagy meglévő teljeskörű felújítása
esetén,
b) alkalmazása nélkül nem alakítható ki a zártsorú, utcavonalon álló, vagy a közterületről látható és akadály (kerítés) nélkül megközelíthető új vagy felújítás esetén meglévő épület földszinti homlokzatfelülete, kivéve, ha az a burkolóanyag felületi minőségét rontaná.
(6) A homlokzat részleges felújítása során a homlokzat többi részétől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható, kivéve
a) ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
b) a földszinti és legfeljebb az építészeti elemmel határozottan tagolt első emeleti építményszintek homlokzatszakaszait érinti és
c) ha a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál.
(7) Önálló kereskedelmi rendeltetésű épület közterület felé eső homlokzati kialakításakor, átalakításakor – a 6000 m2-nél nagyobb szintterületű rendeltetési egység kivételével –
a) a földszinti utcai homlokzat legfeljebb felét szabad nem átlátszó (nem üvegezett) homlokzattal kialakítani, vagy
b) a földszinti utcai homlokzaton a kirakatfelületek úgy alakítandók ki, hogy azok szélessége összesítve sem lehet kevesebb a közterület felé néző homlokzatszélesség egyharmadánál.
(8) Nem kell figyelembe venni a (7) bekezdésben foglaltakat, ha az épület védett érték és emiatt, vagy egyéb jellegzetes arculati jellemzői miatt a kirakat utólagos kialakítása nem lehetséges,
(9) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény, szerkezet, berendezés létesítése nem megengedett.
13. § A homlokzati nyílászárókra vonatkozó szabályok:
a) a közterületről látható homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző formájától, osztásától és színétől eltérni nem szabad, kivéve, ha a homlokzaton egyidejűleg a többi hasonló nyílászáró is cserére kerül,
b) * közterületről látható homlokzati nyílászáró, biztonsági rács, zsalugáter, árnyékoló cseréje vagy ezek felújítása során – a panel lakóépületek, valamint a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – az épületen meglévő nyílászárók szín- és anyaghasználatától eltérni nem szabad,
c) új rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés akkor helyezhető el, ha az nem tér el az épület architektúrájától, nem eredményezi a meglévő díszítőelemek roncsolódását, és az épület burkolataihoz és színezéséhez illeszkedik,
d) árubemutatás céljából az épület nyílászárója, homlokzata – az üzletportálokon belüli kirakatok kivételével – nem vehető igénybe.
14. § (1) A közterület felőli kerítés kialakítása, meglévő átalakítása során
a) a kerítéslábazat anyaga kő, tégla, műkő, vagy vakolt felületű épített elem, a 40 cm-nél alacsonyabb lábazat esetén nyersbetonból lehet,
b) a kerítésoszlop anyaga – a nyersbeton kivételével –, a lábazattal azonos anyagú, vagy fém, vagy fa anyagból készülhet,
c) a kerítésoszlopok közötti kitöltő elemek anyaga fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés lehet,
d) a kerítés áttörtsége 50%-nál kisebb nem lehet, kivéve a zajártalmaknak kitett főforgalmi útvonalak, vasúti nyomvonalak, gazdasági területek mentén, továbbá ahol a rendelet ettől eltérő értéket állapít meg,
e) burkolatlan zsalukő nem alkalmazható;
f) rikító színek használata nem megengedett.
(2) A közterület felőli kerítés pillérei között a kerítés átláthatóságát akadályozó anyagok, szerkezetek – a növénytakarás vagy növényfuttatás kivételével – utólag nem alkalmazhatók.
(3) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződésénél a közlekedésbiztonság szerinti látóháromszögbe eső és a telek sarokpontjától számított 6–6 m-en belüli szakaszon a kerítés a terepcsatlakozástól mért 0,6 méter magasság felett a legfeljebb 0,5 m keresztmetszetű kerítésoszlop kivételével – nem lehet tömör kialakítású.
(4) A részben kerítésként vagy támfalként is szolgáló környezetvédelmi létesítmény – különösen zajvédő fal – anyaghasználata a terület elhelyezkedése és a tervezett épített környezet figyelembevételével, a kerítésre és a támfalra vonatkozó rendelkezésektől eltérően, egyedi módon is kialakítható.
(5) * A házgyári paneles vagy blokkos lakótelepi épületek esetében egységes kialakítású, 100%-ban áttört, drótfonatos, vagy táblás drótkerítés kialakítása és a kerítés mentén sövénynövény telepítése megengedett a földszinti lakáshoz tartozó saját tulajdonú lakókert lehatárolása érdekében.
(6) * Hullámtérben kizárólag 100%-ban áttört, drótfonatos, vagy táblás drótkerítés létesíthető.
(7) * Csomagautomata a közterületen a kerítés előtt, annak vonalában, továbbá az úszótelkek kivételével a közterületi telekhatártól a telekbelső felé számított 5 méteren belül nem helyezhető el.
15. § (1) A tetőtér-beépítés során
a) a közterület felőli tetőforma nem változtatható meg,
b) a tetőkiemelés legfeljebb 1,5 m magasságú lehet,
c) a nyílászárók kétszintes elrendezése nem megengedett.
(2) Az épületek erkélykorlátjainak kialakításakor, átépítésekor, megváltoztatásakor
a) kizárólag a teljes áttörtség megengedett, kivéve, ha az épület erkélyei eredetileg parapetfalas kialakítással készültek,
b) nagyméretű, táblás üvegfelületek alkalmazása nem megengedett,
c) a korlát fedése gyékény vagy nádfonattal, valamint egyéb merev vagy szövetszerű anyaggal nem megengedett.
(3) Az épület utcai homlokzatának színezése kizárólag az utcai homlokzat egészére vonatkozó színterv alapján készülhet.
(4) A nyílászárók színe az építéskori vagy az utcai homlokzaton megjelenő színektől eltérő nem lehet.
(5) Az üzletportálok kialakításánál kizárólag időjárásálló, igényes anyagok használhatók az épület eredeti vagy eredeti stílusához illeszkedő módon.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat együtt kell alkalmazni a 10–13. §-ban foglalt egyedi építészeti követelményekkel.
16. § (1) * A zártsorú és az ikerházas beépítésű területen új épület építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén
a) az épület legmagasabb pontja 8,50 m lehet,
b) erkély vagy franciaerkély csak a hátsókert irányában létesíthető.
c) a homlokzat
ca) kizárólag vakolt felületű lehet, melytől eltérő fa, kő vagy téglaburkolat a lábazatokon, továbbá a homlokzat lábazaton kívüli felületeinek legfeljebb 10%-án jelenhet meg,
cb) a vakolat színezése során a tört-fehér szín és a föld színek alkalmazhatók, kivéve, ha az átépítésre, felújításra kerülő, vagy az elbontott épület eredeti színe attól eltérő volt, mely esetben az eredeti homlokzatszín is visszaállítható;
d) az épület nyílászáróinak anyaghasználata során faanyagú vagy külső megjelenésében azzal megegyező műanyag ablak alkalmazható,
(2) * A zártsorú és az ikerházas beépítésű területen
a) * a tető létesítése során a fő épülettömegen magastetőtől eltérő kialakítás a tetőkiemelések kivételével nem megengedett,
b) új épület építésénél vagy a meglévők bővítésénél, átalakításánál meg kell tartani
ba) a tetőhajlásszögét,
bb) a kialakult gerincirányt,
bc) a tető nyeregtetős karakterét;
c) * a tetőfedés anyagaként a d) pont figyelembevételével
ca) hagyományos hódfarkú vagy egyenes vágású nem hullámos cserépfedésen, vagy
cb) a hagyományos cserépfedéssel küllemében hasonló hatású, méretű és színű betoncserépen kívül
– az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak, tetőkiemelés fedése stb.) kivételével – más nem alkalmazható,
d) napelemes cserép, napelempanel és napkollektor a hátsókert és oldalkert felé eső tetősíkon alkalmazható, a tetősík megjelenésével harmonizáló módon,
e) a tetőtér beépítése során
ea) az utcai homlokzaton a tetőkiemelések összes vízszintes vetületi hossza nem haladhatja meg az utcai homlokzat vízszintes vetületi hosszának 45%-át, kettőnél több tetőkiemeléssel járó nyílászáró kialakítása nem megengedett, épületenként legfeljebb két tetőkiemelés létesíthető az utcával párhuzamos tetősíkon;
eb) * az utcai homlokzaton a tetőkiemelések egyenkénti vízszintes vetületi hossza nem lehet nagyobb 2,0 méternél, és a földszinti legszélesebb ablak vízszintes méreténél, továbbá az udvari homlokzaton a tetőkiemelések és emeleti szakasz kialakításának összes vízszintes vetületi hossza nem lehet nagyobb 4,0 méternél;
ec) a tetőkiemelés gerincvonala vagy magassága a tetőidom magassága felső 1/4-e alatt kell, hogy legyen;
ed) az oldalhatároktól, illetve az oldalhomlokzattól mért 1,0 m-en belül állótetőablak nem lehet;
ee) * az utca felőli tetőtérben erkély, franciaerkély, emeleti kiemelés, továbbá terasz nem létesíthető;
ef) oromfal kialakítása kizárólag véghomlokzaton megengedett, utcával párhuzamosan nem létesíthető.
(3) Ikerházas beépítésű területen, a fentieken túl hagyományos karakterjegyeket hordozó szomszédos épület esetén új épület építésénél vagy a meglévők bővítésénél, átalakításánál az épületnek a párkány és gerincmagasságával, a tetőfedés és a homlokzat anyag- és színhasználatával illeszkednie kell a szomszéd épülethez, kivéve, ha átépítésük egyszerre, azonos, vagy egymáséhoz hasonló anyaghasználattal történik.
(3a) * A szabadonálló beépítésű területen a tetőfedés anyagaként a (2) bekezdés d) pont figyelembevételével
a) hagyományos hódfarkú vagy egyenes vágású nem hullámos cserépfedésen, vagy
b) a hagyományos cserépfedéssel küllemében hasonló hatású betoncserépen kívül
– az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak, tetőkiemelés stb.) kivételével – más nem alkalmazható.
(3b) * A tetőfedés színe a hagyományos tetőfedés színén (terrakotta és árnyalatai) kívül más nem lehet.
(4) Új kerítés építése esetén – mely a 1,5 méteres lábazattal mért összmagasságot nem haladhatja meg –
a) a közterület felé csak legalább 80%-ban áttört kerítés építhető,
b) egyéb, nem közterületi kerítés csak legalább 50%-ban áttört kerítés építhető.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat együtt kell alkalmazni a 10–13. §-ban foglalt egyedi építészeti követelményekkel.
17. § (1) A vendéglátó terasz
a) zárt szerkezeti kialakítással nem létesíthető, nem téliesíthető,
b) kizárólag az épület környezetével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel fedhető le,
c) a területén lévő vászonárnyékolón, mobilernyőn, napernyőn kizárólag cégfelirat, céglogó, üzletjelzés helyezhető el,
d) méretezésénél a KÉSZ-ben meghatározott gyalogosfelületeket biztosítani kell.
(2) Újlipótváros kerületi területi védelemmel érintett területén a terasz kialakításakor és működtetése során az (1) bekezdés előírásai betartása mellett
a) * az ülőalkalmatosságok (karosszék, támlás szék) kizárólag fémvázasak lehetnek, fém, rattan (műrattan), nád, fa (műfa) felülettel,
b) * pad, lóca, könyöklő nem létesíthető,
c) az asztalok kizárólag a székekkel harmonizáló, fémvázas bútortípusúak lehetnek.
(3) A Jászai Mari tér és a Pozsonyi út területi védelem alatt álló területén a terasz kialakításakor és működtetése során az (1) és (2) bekezdés előírásai betartása mellett
a) * cseresznye színűre pácolt faszerkezetű dobogó létesítendő, legfeljebb 7,0 cm magassággal, a Pozsonyi út páratlan oldalának kivételével,
b) kizárólag a parkolók felé létesíthető fém anyaghasználatú korlát,
c) a terasz lefedése karcsú fémvázas, és nyers vagy drapp színű vászon, vászonhatású műanyag burkolatú lehet.
(4) A Hollán Ernő utca területi védelem alatt álló területének sétálóutca szakaszán a közterületi vendéglátó teraszok kialakításakor az (1) és (2) bekezdés előírásai betartása mellett a homlokzathoz nem közvetlenül kapcsolódó terasz nem fedhető le, de nyers vagy drapp színű vászon, vászonhatású műanyag burkolatú mobilernyő, napernyő elhelyezhető.
(5) Legfeljebb 72 óra időtartamú rendezvény alatt kivételesen pad és lóca az állandó és időszakos gyalogos felületeken elhelyezhető.
18. § (1) A kiemelten meghatározó területeken közterület alakítási terv készíthető
a) az átépítésük, új karakterű kialakításuk céljából,
b) a sétányok egyedi közterületi karakterei (díszburkolat, lámpatestek, szökőkút, növénykazetták) megőrzésének meghatározására.
(2) A közterületek átépítésénél, az ott lévő fasorokat és fásszárú növényzetet a növényegészségügyi szempontok figyelembevételével meg kell őrizni.
(3) A közterületek parkolóinak növényültetését a közterület átépítésénél az 5. melléklet szerint kell kialakítani, kivéve, ha elfogadott közterület alakítási terv arról másként rendelkezik.
(4) A parkok rekreációs és szabadtéri célú építményeit környezetbe illeszkedő anyaghasználattal kell elhelyezni, valamint a parkok fás növényzetét meg kell őrizni.
(5) Az egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkban a közvilágítási oszlopok, a járdavédelem eszközei köztárgyanként azonos formavilágúak lehetnek.
(6) A járdavédelemre szolgáló, parkolást akadályozó pollerek egy-egy utca mentén, de különösen a 2–3. mellékletekben rögzített kiemelten meghatározó területeken , továbbá a közhasználat céljára átadott területeken csak hasonló forma-, továbbá egységes anyag-, és nem rikító színhasználatúak lehetnek.
(7) A 3. mellékletben rögzített kiemelten meghatározó területek közterületeinek átépítése, új zöldfelületek, fasorok kialakítása, telepítése céljából kertépítészeti tervet kell készíteni, vagy az adott közterületre vonatkozó közterület alakítási terv készíthető.
19. § (1) A kerület területén nem telepíthetőek – a külön jogszabályban meghatározottakon túl – a 4. mellékletben meghatározott növényfajok.
(2) Újonnan kialakított közterületi út, útszakasz mentén különböző fajú egyedekből álló fasor nem létesíthető.
(3) Meglévő, egységes fafajú fasor új faegyeddel történő kiegészítése ugyanazzal a fafajú egyeddel megengedett, kivéve, ha arra faegészségi okból vagy műszaki akadály miatt nincs mód.
(4) Kertépítészeti tervben kell meghatározni a tereprendezés és zöldfelületek kialakítását
a) a lakó és irodaegyüttesek,
b) zöldterületek,
c) közhasználatú területek,
d) Duna menti sétányok és közterületek,
e) az 1 m-es magasságot meghaladó tereprendezés,
f) mélygarázs feletti, valamint az építési övezetben meghatározott kötelező tetőkert
létesítése esetén.
20. § (1) A tetőkerti zöldtető két- vagy háromszintes növényzete mélygarázs vagy más építményszint feletti örökzöld, vagy lombhullató fás szárú növényekkel egyaránt beültethető.
(2) A tetőkert növényzettel nem fedett, burkolt felülete magas albedó értékű (magas fényvisszaverő hatású), világos színű burkolat lehet, alacsony albedó értékű (alacsony fényvisszaverő hatású) burkolat nem létesíthető.
(3) Telken vagy közterületen a 6 férőhelynél nagyobb, új felszíni parkoló csak fásított parkolóként létesíthető.
(4) Telken belüli vagy a (3) bekezdés szerinti közterületi 6 férőhely feletti felszíni parkoló fásítása során – a várakozóhelyek számának megfelelő, előírt fatelepítés betartása mellett – a következő növénytelepítési szabályt is be kell tartani az 5. melléklet szerinti telepítési rend figyelembevételével
a) merőleges vagy ferde (45º-os, vagy 60º-os) beállás esetén
aa) parkolószegély menti egybefüggő zöldsávban történő ültetés esetén minden 3 darab,
ab) parkolószegély menti járdasávban (faveremráccsal) történő ültetés esetén minden 2 darab,
ac) parkolóállások közötti zöldszigeten történő ültetés esetén minden 3 darab;
b) párhuzamos beállás esetén
ba) parkolószegély menti egybefüggő zöldsávban történő ültetés esetén minden 2 darab,
bb) parkolószegély menti járdasávban (faveremráccsal) történő ültetés esetén minden 1,5 darab,
bc) parkolóállások közötti zöldszigeten történő ültetés esetén minden 2 darab;
bd) középső parkolószigetet legalább 2,0 méter szélességű zöldsávval kell kialakítani, úgy, hogy minden 4 darab
megkezdett parkolóférőhely után legalább egy, a (8) bekezdésnek megfelelő fát kell telepíteni, kivéve, ha közterületen a meglévő közművek azt nem teszik lehetővé.
(5) Fásított parkoló nem alakítható ki parkolóállások között pontszerűen elhelyezett favermes fák telepítésével.
(6) Nem közterületi nagyméretű felszíni parkoló esetén, ha annak befogadóképessége
a) 50 férőhelynél nagyobb, akkor a parkoló-sorokat egymástól legalább 2,0 méter széles, fásított zöldsávval kell elválasztani,
b) 300 férőhelynél nagyobb, akkor a parkolót legfeljebb 150 személygépjármű elhelyezését biztosító egységekre kell bontani, és az egyes parkolási egységek között legalább 10 m szélességű, összefüggően beültetett zöldsávot, zöldfelületet kell kialakítani.
(7) A parkolófelület melletti összefüggően beültetett zöldsáv legfeljebb 6,0 méterenként, maximum 1,5 m széles burkolt gyalogos átvezetésekkel tagolható.
(8) Parkolók fásításánál nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott 14/16 törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő lombos fa telepítendő.
(9) A beépíthető telken a beépítés megkezdéséig az átmeneti hasznosításként kialakított parkoló fásítása „kék fákkal”, azaz tervezett kivágással telepített fákkal történhet, melynek során a beépítés megkezdésekor az elültetett fák pótlás nélkül eltávolíthatók.
(10) A parkolókat elválasztó zöldsávokban legalább kétszintes zöldfelületet kell kialakítani
a) a cserjék tekintetében azok legalább fele arányban örökzöld,
b) a fák tekintetében lombhullató, nagy koronát növelő
növényzettel.
21. § (1) A Népsziget területén meg kell őrizni
a) az üdülőházak kialakult építészeti karakterét és
b) a fás növényzetet .
(2) A Duna folyam medrében, a Népsziget mellett lévő parti fövenyen a KÉSZ-ben meghatározott lehatároláson belül elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások
a) kioszk, egyéb építmények anyaghasználata:
aa) épület, építmény kizárólag könnyűszerkezetes kialakítással létesíthető, (különösen fém- vagy favázas szerkezettel, továbbá burkolt konténerként),
ab) az aa) pont szerinti épület, építmény kizárólag fa burkolattal alakítható ki,
ac) tető kizárólag nem rikító árnyalatú zöld, cserépszínű, terrakotta vagy barna színű fémlemez fedésű lehet,
b) terasz dobogója csak fa, vagy fa hatású anyagból készülhet,
c) teraszhoz tartozó bútorzat kizárólag igényes, természetes anyagú lehet.
22. § (1) Üzletjelzés, cégjelzés kizárólag akkor helyezhető el, amennyiben az épületben vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.
(2) Új épület esetében a cégjelzések és üzletjelzések helyét azok cserélhetőségét biztosító módon, a homlokzattal együtt kell megtervezni,.
(3) Üzletjelzés és cégjelzés
a) akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, valamint összhangban van az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
b) nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken, kivéve a mezzaninszint, az emeleti üzletportál, vagy a homlokzat e célra kialakított felületein,
c) * nem helyezhető el homlokzati zászlótartóban.
(4) Épületek tetőzetén cégfelirat, céglogó
a) önálló tartószerkezettel nem helyezhető el,
b) gépészeti takarófalként, vagy azon elhelyezhető.
(5) A cégtábla elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) falsíkra merőlegesen nem helyezhető el,
b) a falsíkkal párhuzamos elhelyezés esetén a mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,
c) az épületben lévő több rendeltetési egységre vonatkozó cégtáblák tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) csoportos elhelyezés esetében a táblák összmérete a b) pont szerinti méretet meghaladhatja, de az egyes üzlettáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól,
e) csoportos elhelyezésnél a 6. melléklet ábrái szerinti vagy ahhoz hasonló hatású elrendezés megengedett.
(6) Üzletjelzés elhelyezésének általános szabályai a következők:
a) a rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetén az üzletjelzés nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül,
b) újonnan létrejött önálló rendeltetési egység üzletportálja, kirakata vagy bejárata felett vagy mellett üzletjelzés utólag akkor helyezhető el, amennyiben az megfelel a (2) bekezdés rendelkezésének,
c) az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletjelzések tájékoztatás céljából egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett,
d) az üzletjelzés szerkezetének és tájékoztató felületének az épület homlokzatával nem harmonizáló vagy összképében zavaró hatása nem megengedett,
e) nem létesíthető üzletjelzés
ea) rikító színhasználattal,
eb) kápráztató fényű világító táblaként,
ec) * LED-es vagy digitális kijelzéssel,
ed) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
ee) változó fény- vagy hangeffektekkel,
ef) fény- és filmvetítésként;
f) több üzletet magába foglaló épületen építészeti elemként önálló üzletjelző sáv létesíthető vagy meglévő épületnél kijelölhető az azonos magasságú üzlettáblák számára, melytől az üzlettáblák elhelyezésénél eltérni nem lehet;
g) árkád esetén üzlettábla a külső homlokzati síkon vagy az arra kijelölt f) pont szerinti üzletjelző sávon is elhelyezhető;
h) üzletjelzésként molinó, reklámháló nem alkalmazható;
i) amennyiben nincs mód az üzletportálon vagy a g) pont szerinti árkád külső homlokzatfelületén az üzlettábla elhelyezésére, az üzletjelzés üzletfeliratként vagy cégérként helyezhető el.
(7) * Homlokzati falon üzletfelirat – a cégtábla kivételével –, cégfelirat
a) önálló betűkből, szerelt vagy ragasztott módon vagy önálló betűkből állóan a homlokzatra festetten, az épület egyes tagozataihoz, épülettartozékaihoz illő magassággal létesíthető,
b) kialakítása esetén a megvilágítást biztosító elektromos vezeték nem vezethető a falon vagy a berendezésen kívül, és a homlokzat falán külső kábelcsatornában utólagosan sem vezethető,
c) egyedi megvilágított betűkkel, világító betűkkel vagy vonalszerű fehér neonfeliratként is elhelyezhető – a panelépületek kivételével – rejtett tartószerkezettel,
d) nem létesíthető, ha az a homlokzat díszítéseivel, épületszobrászati elemeivel, színezésével és egyéb építészeti részleteivel nincs összhangban.
(8) * Falsíkra merőleges üzletjelzés (cégér)
a) a földszinti és kivételesen – a közúti űrszelvény figyelembevételével – az első emeletszint magasságában akkor helyezhető el, ha a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát, továbbá a hangsúlyos épületszobrászati elemek látványát nem zavarja,
b) üzletenként legfeljebb 1 darab – saroküzlet esetén homlokzatonként 1–1 darab – helyezhető el, kivéve, ha több azonos méretű üzletjelzés elhelyezése az új épület építészeti koncepcióját képezi,
c) kialakítása esetén
ca) falsíkra merőleges egyoldali információhordozó felületének befoglaló mérete 0,5 négyzetméternél,
cb) magassága 1,5 méternél,
cc) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 16 méternél keskenyebb közterület esetén 1,0 méternél, 16 méternél szélesebb közterület esetében 1,5 méternél,
cd) szerkezeti vastagsága 0,2 méternél
nem lehet nagyobb,
d) amennyiben textil anyagból készül
da) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1,0 négyzetméternél,
db) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,5 méternél
nem lehet nagyobb, és e célból PVC ponyva nem alkalmazható.
(9) Textilcégér üzlet- és cégjelzésként egyaránt alkalmazható.
23. § (1) A világító cégjelzések, üzletjelzések, címtáblák nem alakíthatók ki
a) kápráztató fényű világító táblaként,
b) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással,
c) villogó effektust megjelenítő felülettel,
d) 500 nanométernél rövidebb hullámhosszú, 3000 K színhőmérsékletnél magasabb fényt kibocsátó eszközként.
(1a) * 22:00 és 7:00 óra között a cégjelzések és üzletjelzések világítása a rendeltetési egység nyitvatartási ideje alatt lehet bekapcsolva.
(2) Oszlopon álló céglogó legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 16 méternél, és a logó befoglaló mérete nem lehet nagyobb 3,0x3,0 méternél.
(3) Totemoszlop
a) elhelyezése
aa) közterületen kizárólag abban az esetben megengedett, amennyiben az érintett ingatlan területén az elhelyezés nem lehetséges vagy a létesítmény közterületen fekszik,
ab) az 1. mellékletben lehatárolt területi védelem alatt álló területen nem megengedett,
ac) nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;
b) anyaga fém, üveg vagy műanyag lehet;
c) előkertben egy vagy több üzletjelzés, cégér, céglogó elhelyezése céljából csak egységes kialakítású lehet.
(4) Információs tábla kerítésen, épület homlokzatán az épület megjelenéséhez illeszkedve legfeljebb 1 db 1 m2-es felülettel helyezhető el.
(5) Üzletenként legfeljebb egy megállító tábla helyezhető el, az üzlethez közvetlen kapcsolódó közterületen és közhasználatú területen, amelynek
a) felülete legfeljebb 1 m2, az általa elfoglalt hely legfeljebb 0,5 m2,
b) anyaga fém, fa vagy műanyag,
c) világítás nélküli kivitelű
lehet.
(6) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra –
létesíthető.
(7) Utcanévtábla, emléktábla szélétől számított 1 m-es távolságon belül cégjelzés, üzletjelzés, nem helyezhető el.
(8) Tűzfalon üzletjelzés, cégjelzés elhelyezése nem megengedett.
(9) A világörökség területén a homlokzati falsíkkal párhuzamos, táblaszerű cégér kizárólag az üzletportál felületén helyezhető el, az üzletportál szerkezetén kívül a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el, kivéve a legfeljebb 0,5 négyzetméteres fém-, kerámia- vagy üvegtáblákat.
(10) A kizárólag kulturális intézményre, szolgáltatóra (pl. színház, múzeum, filmszínház, stb.) vagy kulturális szolgáltatásra (pl. kiállítások, egyéb kulturális rendezvények) figyelmet felhívó, falsíkra merőleges, nem tábla jellegű kialakítású cégér, felirat környezetébe illően méretkorlátozás nélkül helyezhető el.
24. § (1) A világörökség területén és műemléki környezetben meglévő üzletportál átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti állapotától eltérő üzletportálok homlokzati kialakítását az eredeti tervek alapján, vagy az eredeti nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével kell helyreállítani.
(2) Az üzletportál kialakítása során
a) * a védett és a településképi szempontból kiemelten meghatározó területeken és útvonalak mentén az üvegfelületének (nyílásonként külön-külön) legfeljebb 30%-án alkalmazható homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület Az üzletportál nyílásának felülete 20%-nál nagyobb arányban nem takarható fóliával, festéssel vagy más egyéb, az átlátást (belátást) akadályozó felülettel, kivéve,
aa) ha jogszabály erről másként rendelkezik, vagy
ab) az üzlethelyiségben folyó szolgáltató tevékenység azt indokolja.
b) az a) pontba nem tartozó területen az üvegfelület (nyílásonként külön-külön) legfeljebb 60%-án alkalmazható homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület, vagy fólia, festés, más egyéb esztétikus, de az átlátást akadályozó felület, kivéve, ha az üzlethelyiségben folyó szolgáltató tevékenység ennél nagyobb takarást indokol.
(3) Az üzletportál nyílásában az üzletjelzést úgy kell elhelyezni, hogy:
a) az üzletjelzés méretét az üzletportál nyílásának befoglaló szerkezete határozza meg,
b) nyílásonként legfeljebb egy üzletjelzés helyezhető el a portál felső részén, és
c) nem létesíthető üzletjelzés a nyílászáróra ragasztottan, kivéve, ha a felülete önálló betűkből és grafikából áll.
(4) Üzletportál homlokzati falán való üzlettábla elhelyezés szabályai a következők:
a) az üzletportál nyílásai fölött elhelyezhető üzlettábla szélessége
aa) a nyílások szélességi méreteihez igazodóan, vagy
ab) a nyílásokat összekötve, a nyílások szélső végpontjaihoz igazodóan vagy
ac) az üzletportál teljes homlokzati szélességében, a teljes homlokzati szélességet kitöltve kerülhet kialakításra;
b) üzletportál nyílásai fölött elhelyezett üzlettábla magassága a vízszintes homlokzati tagozatokon nem nyúlhat túl, és nem haladhatja meg az 1,0 métert;
c) * egy rendeltetési egység üzletportálján legfeljebb három üzlettábla helyezhető el a falsíkkal párhuzamosan,
d) közbenső üzlettábla akkor létesíthető az üzlethez tartozó két portálnyílás között
da) ha a portálnyílások felső tagozataihoz illeszkedik, alsó széle az utcai járófelülettől 1,0 m magasságban, de legfeljebb az ablaknyílások alsó, annak hiányában a lábazat felső éléhez illeszkedően kerül elhelyezésre, továbbá
db) * vendéglátóegység, élelmiszerbolt, virágbolt állandóan frissülő kínálatára vonatkozó többletinformáció közlésére fekete felíró krétatáblaként, ha kialakítása a da) pontnak megfelel.
(5) Az üzletportál külső térelhatároló felületein (beleértve az üvegfelületeket, a használaton kívüli, valamint az átépítés alatt álló üzlethelyiség üzletportálját is) reklám nem helyezhető el.
25. § (1) Az épület közterület felőli homlokzatán, beleértve a közterületekről látható tetőzetet is
a) vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem szabad,
b) * épületgépészeti, távközlési vagy telekommunikációs eszköz és berendezés, továbbá szellőzőcső – kivéve a XIII. Kerületi Önkormányzat által elhelyezett térfigyelő kamerát és wifi jeladót – látható módon nem létesíthető.
(2) * Épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések lapostetős épület esetében az épület tetősíkja felett – a legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop és a napelempanel kivételével – csak az épület anyaghasználatához illeszkedő anyaghasználatú épület-szerkezettel teljesen takartan, az épület legfelső, fő funkciót szolgáló szintjének zárófödéme teherhordó szerkezetének síkjától számított legfeljebb 2,5 méter magassággal és a tetőfelület legfeljebb egyharmadán helyezhetők el.
(3) * Nem helyezhető el a közterület felé néző és a közterületről látható homlokzaton vagy a tetőzeten a közterületről látható módon, klímaberendezés, továbbá fűtési-, hűtési- vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége
a) világörökség területén és műemléki környezetben,
b) a védett területeken, továbbá
c) * a védett területeken kívüli kiemelten meghatározó területeken, az úszótelken lévő panel lakóépület kivételével.
(4) Napelempanel, napkollektor – a (2) bekezdés együttes figyelembevételével –
a) magastetős épületen a tető síkjával megegyező hajlásszöggel telepíthető,
b) lapostetős épületek tetőzetén önálló szerkezettel az épület előtti közterületről nem látható módon helyezhető el.
(5) Napelempanel a homlokzat integrált részeként építészeti szempontból komponáltan
a) homlokzati burkolatként, korlátként vagy díszítőelemként: függőleges vagy közel függőleges állásban,
b) árnyékolóként, lamellás árnyékolóként a függőlegestől eltérő szögben
helyezhető el.
(6) Napkollektor a homlokzaton nem helyezhető el.
(7) * Közterület felé néző és a közterületről látható homlokzaton klímaberendezés vagy szellőzőberendezés kültéri egysége – a (2) és (3) bekezdés együttes figyelembevételével – az épület közterületi homlokzatának egészére vonatkozó egységes terv alapján vagy közterületről nem látható módon;
a) a meglévő épületen erkély, loggia, terasz megléte esetén azon belül rejtett, vagy takart módon, vagy ezek hiányában az épület megjelenéséhez illeszkedve
b) a rendelet hatálybalépése után tervezett új épületen rejtett módon, erkélyen, loggián vagy teraszon, vagy utólagosan az épület eredeti homlokzatterveiben e célból meghatározott rejtett vagy takart módon
helyezhető el, melynek kifolyója a közterületre vagy szomszéd telekre nem bocsáthat ki kondenzvizet.
(8) * Klímaberendezés és szellőzőberendezés az épület közterület felől nem látható, udvari homlokzatán elhelyezhető.
(9) Parapetkonvektor közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületen és kizárólag műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett úgy, hogy meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását nem eredményezheti.
26. § (1) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, illetve teraszán.
(2) Üzletárnyékoló felülete a földszint közterület felé eső szakaszán – különösen a kirakat-árnyékoló vagy az épület homlokzata előtt lévő vendéglátó terasz feletti árnyékoló – kizárólag cégfeliratot, céglogót, üzletjelzést tartalmazhat.
(3) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.
(4) Bankjegy automata berendezés épületen kívüli eléréssel akkor létesíthető,
a) ha az a falsíkba építetten vagy a kirakatportálba szerelten kerül kialakításra, és
b) ha jellegzetes épületszobrászati elemtől (pl. kapuzatot díszítő szobor, díszítés stb.) való távolsága legalább 5 m.
(5) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.
(6) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, valamint az előkertben nem helyezhető el.
(7) Az épület kapualjában, belső udvari homlokzatán, passzázsban, falra, vagy fal elé kirakatszekrényt (vitrint) csak egységes terv alapján és akkor szabad elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, eredeti vagy felújított mintázott falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el, illetőleg azt figyelembe veszi.
27. § (1) * A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a (2) – (11) bekezdések betartásával szabad, mely előírásokat a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
(2) A kerület közigazgatási területén reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése közterületen kizárólag utcabútoron megengedett.
(3) Nem helyezhető el reklámfelület
a) épületen a közterületről láthatóan, épületszerkezetekkel nem határolt módon – az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel,
b) kerítésen vagy más építményen, továbbá
c) épületen vetített reklámként, vagy más digitális reklámhordozó eszköz segítségével,
d) az üzletportálon belül – kivéve
da) a nyitva tartásra és a kereskedelmi jogszabályokban előírtak feltüntetésére vonatkozó információk közlését,
db) az üzletben árusított termékkel kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó, gazdasági reklámnak nem minősülő felületet.
(4) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen, továbbá az ingatlan közterületi kerítésén az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(5) Átmeneti időszakra megengedett reklámok a következők:
a) a legfeljebb 2 méter magas átfeszített molinó, vagy épületre, építményre kihelyezett transzparens, reklám
aa) mely kizárólag a kerület vagy a főváros szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos- és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a védett értékekre vonatkozó városképi szempontok érvényesítésével, továbbá
ab) melynek elhelyezése leghamarabb az esemény kezdetétől számított egy héttel korábban történhet és az esemény után azt el kell távolítani;
b) a házfalra vetített felirat, hirdetmény az aa) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében;
c) legfeljebb 50 db plakáttábla, legfeljebb 1 m2 információhordozó felülettel, kulturális események – különösen színház, koncert, hirdetéséhez.
(6) * Reklámmentes terület a vonatkozó jogszabályokban meghatározott azon terület, ahol nem helyezhető el reklám.
(7) Reklámos utcabútorként elhelyezhető a (6) bekezdés szerinti reklámmentes területen kívüli területeken:
a) közművelődési hirdetőoszlop,
b) utasváró (autóbusz, villamos, vasút, taxi, hajókikötő),
c) más célra szolgáló berendezésként
ca) fedett kerékpártároló,
cb) BUBI vagy más önkiszolgáló kerékpár, vagy egyéb mikro-mobilitási állomás,
d) közterületi információs berendezésként
da) városi információs térkép,
db) önkormányzati közérdekű információs hirdetőtábla,
dc) digitális közérdekű információs oszlop (okos város),
dd) internet terminál.
(8) A közterületek közlekedési területfelhasználási kategóriába sorolt területein
a) a (7) bekezdésben felsorolt utcabútor helyezhető el, továbbá
b) a vasúti terület állomásterületén legfeljebb 2 darab, kétoldali reklámtábla, melyek egyoldali felülete a 3 m2-t nem haladhatja meg.
28. § (1) Reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezést – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az utcabútorral együtt kell megtervezni és létrehozni.
(2) Az utcabútorra reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés utólag kizárólag az utcabútor jellegének megfelelő módon szerelhető.
(3) Reklámfelület az utasváró oldalfelületein
a) az úttesttel, vagy vágánnyal párhuzamos szerkezeti felületének legfeljebb egyharmadán, és
b) a jármű érkezési irányával ellentétes egy oldalán
helyezhető el.
(4) A 27. § (7) bekezdés c) pontja szerinti más célra is szolgáló berendezés legfeljebb egy oldalán, és legfeljebb 2 m2 felületen tartalmazhat reklámfelületet.
(5) * A 27. § (7) bekezdés d) pontja szerinti közterületi információs berendezésen
a) reklámfelület egy oldalon
aa) a városi információs térkép esetében legfeljebb 2 m2 összfelülettel,
ab) * az önkormányzati közérdekű információs hirdetőtábla esetében legfeljebb 2 m2 összfelülettel
helyezhető el,
b) a kiemelten meghatározó területeken – amennyiben az nem reklámmentes terület – a reklámfelület legfeljebb 2 m2 lehet.
(6) Irányítótáblán reklám nem helyezhető el.
(7) Utcabútoron – ide nem értve az önkormányzati közérdekű információs hirdetőtáblát – világító reklámfelületként nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
b) kápráztató fényű világító táblareklám,
c) led-es fényreklám,
d) LCD, plazma, LED TV vagy professzionális kijelző, videofal, projektor segítségével létrehozott felület,
e) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábra animálással reklámozó felület,
f) villogó effektust megjelenítő reklámfelület,
g) 500 nanométernél rövidebb hullámhosszú, 3000 K színhőmérsékletnél magasabb fényt kibocsátó eszköz.
(8) Taxi utasváró kizárólag ténylegesen működő taxidroszt területén tartalmazhat reklámfelületet, amennyiben a droszt megszűnik, az utasvárót el kell távolítani.
(9) Reklámfigura közterületen nem helyezhető el.
(10) Mobil reklámzászlót – az önkormányzati hirdetményt tartalmazó reklámzászló kivételével – közterületen elhelyezni nem lehet.
29. § (1) Építési reklámháló kizárólag az épület legalább egy teljes homlokzatának felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton építésinapló-bejegyzés igazolásával helyezhető el úgy, hogy
a) az elhelyezés időtartama legfeljebb 3 hónap, mely kérelemre egy alkalommal további 3 hónappal meghosszabbítható,
b) a tervezett épület homlokzatára vonatkozó képet jelenít meg, vagy
c) * a városkép védelme érdekében a reklámcélú felület egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást egy egységes képben tartalmazóan jeleníti meg.
(2) Épületegyüttesek homlokzat felújításánál, illetve egy tömb egyazon oldalán lévő több épület egyidejű felújításánál a reklámcélú felületek homlokzatonként különállóan, látványukat tekintve egységes módon helyezhetők el.
(3) * Új épület építésekor a tervezett épület homlokzatára vonatkozó képet, egy reklámot és a projektre vonatkozó tájékoztatást tartalmazó építési reklámháló helyezhető el.
30. § (1) Az ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a (2)–(3) bekezdés és az 7. melléklet együttes figyelembevételével helyezhetők el.
(2) Felszíni energiaellátás sajátos építményeinek és műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas a Cserhalom utca, Esztergomi út, a Göncöl utca és a Rákos-patak mentén húzódó terület.
(3) Felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak a helyi területi védelem alatt álló területek és a kiemelten meghatározó területek.
(4) Nem alkalmasak a vezeték nélküli önálló elektronikus hírközlési építmény (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére:
a) a meglévő vagy tervezett
aa) alapfokú egészségügyi létesítmények területe,
ab) bölcsődék, óvodák, az alsó- és középfokú oktatási létesítmények területe, a játszóterek területe,
ac) a zöldterületek területe,
b) a vízgazdálkodási területek, továbbá
c) a b) pont szerinti területek telekhatárától számított 200 m-es környezet.
31. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezései – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – csak mohazöld, törtfehér vagy antracit színűre festhetők, a tűzcsapok, a közlekedési lámpa kapcsolószekrénye, a közvilágítás és a távvezetékek oszlopai kivételével.
(2) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek legyenek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A városüzemeltetés körébe tartozó épületekre e rendelet anyaghasználatra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
32. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat főépítésze szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együttesen: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) * A főépítészi állásfoglalás megkérése szakmai konzultáció keretében legalább egyszer kötelező minden nem építési engedélyköteles tevékenységgel járó új épület, építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása során, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja
a) a beépítés módját,
b) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
c) az építmény anyaghasználatát,
d) a kerti építményeket, műtárgyakat,
e) az építmény tömegformálását,
f) az építmény homlokzat kialakítását,
g) a telek zöldfelületének kialakítását.
(3) * Szakmai konzultáció, és ezen belül főépítészi állásfoglalás megkérése kötelező
a) a településképi eljárást
b) az Országos Építészeti Tervtanácsi eljárást,
c) az építési és fennmaradási engedélyezési eljárást,
d) a településképi bejelentési eljárás nélkül kialakítható vendéglátó teraszok kialakítását,
e) reklámok létesítését
megelőzően.
(4) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető a településképi követelményekről, illetve a helyi építési szabályzat előírásaival kapcsolatosan.
(5) A szakmai konzultáció a 9. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kezdeményezhető.
(6) * A szakmai konzultációhoz a kérelem tárgyának megfelelően a 8. melléklet szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt olvasható és értelmezhető méretben, e-mailen digitális formában, vagy papír alapon szükséges benyújtani.
(7) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(8) * A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait.
(9) * A főépítész a szakmai konzultációhoz – szakmai álláspontjának kialakításához – Budapest Főváros XIII. Kerület Építészeti-műszaki Tervtanácsának (a továbbiakban: Tervtanács) közreműködését kérheti.
33. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési vagy összevont engedélyezési eljárásokat megelőzően, kivéve a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építményeket.
34. § (1) * A polgármester a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást a 33. § -ban meghatározott esetekben:
a) az 1. és 3. melléklet szerinti meghatározott
aa) helyi területi védelem alatt álló területeken,
ab) kiemelten meghatározó területeken ,
b) konkrét helyszíntől függetlenül
ba) új épület építése esetén,
bb) bővítéssel járó tetőtérbeépítés és emeletráépítés esetén,
bc) a közparkok, zöldterületek területén,
bd) köztéri műalkotások környezetalakításakor.
(2) * A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást az (1) bekezdésbe nem tartozó esetekben, továbbá a Tervtanács akadályoztatása esetén.
(3) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) az 10. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kezdeményezheti. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármester számára hozzáférést kell biztosítani.
(4) A településképi véleményezési építészeti-műszaki tervnek a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához a 8. melléklet B. pont szerinti munkarészeket kell tartalmaznia, olvasható és értelmezhető méretben.
(5) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(6) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja,
c) nem javasolja.
(7) * A településképi vélemény részét képezi a részletes indokolást tartalmazó tervtanácsi vélemény vagy főépítészi szakvélemény.
(8) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és az (3) bekezdés szerint meghatározott elektronikus tárhely számára.
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a hatályos településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a városépítészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,
c) megfelel-e az e rendeletben maghatározott előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környezet adottságait,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, valamint meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatával, műtárgyaival, köztárgyaival, meglévő növényzetével, illetve a közterület alakítási tervvel való összhang biztosított-e.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajzi elrendezés nem korlátozza indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi kialakítás nem eredményezi-e az épület homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzlet- és cégjelzések és az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik-e a környezet építészeti adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata
a) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
36. § (1) * Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez és tudomásulvételhez nem kötött a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységekre, kivéve, ha az a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy az örökségvédelmi engedélyhez kötött.
(2) A kerületi védelemmel érintett és a kiemelten meghatározó területeken Településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek az alábbi építési tevékenységek:
a) a kapcsolódó közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható
aa) * épület, építmény építése, bővítése, valamint a megjelenését befolyásoló átalakítása, felújítása,
ab) meglévő építmény homlokzati megjelenését befolyásoló vagy teljeskörű utólagos hőszigetelése, homlokzati megjelenését befolyásoló nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) kerítés építése, átalakítása,
ad) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) * építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a véglegessé vált engedélytől eltérően megvalósuló és az eltérést illetően építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött építési tevékenység,
b) homlokzaton, támfalon vagy kerítésen információs tábla, üzletjelzés, cégjelzés elhelyezése,
c) közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése,
d) park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése,
e) * rendezvényeket kiszolgáló – 72 óránál hosszabb ideig fennálló – színpad, színpadi tető, lelátó, pavilon, állvány jellegű építmény építése,
f) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
g) * közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható napenergia-kollektor, szellőző-, riasztóberendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó, oszlop (zászlórúd) elhelyezése,
h) utasváró építése,
i) úszómű elhelyezése
j) vendéglátó terasz dobogóval történő létesítése,
k) közterületi hulladéktároló építése.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni konkrét helyszíntől függetlenül
a) az építmények rendeltetésének módosítása, vagy rendeltetési egysége számának megváltozása,
b) épület, kioszk építése, bővítése,
c) 9 méternél magasabb épületek teljes körű homlokzati felújítása, színezésének megváltoztatása
d) fővárosi védelem alatt álló épület közterületről, közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható homlokzatát, tetőzetét érintő építési tevékenység,
e) a beépítetlen ingatlanok átmeneti hasznosításához, használatához szükséges építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek,
f) reklámos utcabútorok elhelyezése,
g) reklámok és reklámhordozók elhelyezése, átalakítása,
h) * építési reklámháló kialakítása,
i) * közterületről látható csomagautomata elhelyezése.
esetén.
(4) Nem kell településképi bejelentési eljárást kezdeményezni az épület homlokzatán legfeljebb 48 óra időtartamra történő fényfestés alkalmazásához.
37. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul, melyhez hivatali kapun/ügyfélkapun keresztül vagy e-mailen digitális dokumentációt, továbbá postai úton papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz benyújtandó építészeti-műszaki vagy egyéb tervnek a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához a 8. melléklet C. pont szerinti munkarészeket kell tartalmaznia a kérelem tárgyának megfelelően.
(3) Településképi bejelentéshez benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációban az alkalmazandó színeket RAL kóddal kell megjelölni.
(4) * A 36. § (2)–(3) bekezdése szerinti építési tevékenység megvalósulása esetén, az azt követő 8 napon belül. a polgármesterhez az elkészült állapotot bemutató fotókat is tartalmazó dokumentumot kell benyújtani elektronikus úton.
38. § (1) A tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat közlését követő napon – az esetlegesen előírt feltételek betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha
a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a vonatkozó kormányrendeletben és a rendeletben foglaltaknak;
b) az megfelel a vonatkozó építési jogszabályokban előírt építési követelményeknek;
c) az megfelel a rendeletben meghatározott településképi követelményeknek;
d) a tervezett építési tevékenység vagy a reklám és reklámhordozó elhelyezés illeszkedik a településképbe;
e) a tervezett építési tevékenység vagy reklám és reklámhordozó elhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek;
f) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz;
g) a tervezett rendeltetésváltozás, a beépítetlen ingatlan átmeneti hasznosítása a környező ingatlanok, határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza;
h) a tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezés megfelel a Reklámrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek;
i) a tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezés nem sérti az adott berendezés elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.
39. § (1) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(2) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés, rendeltetésváltoztatás megtiltásáról a polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti teljes eljárásban a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés, rendeltetésváltoztatás tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló határozatát a bejelentővel, társasház esetén a közös képviselővel is közölni kell.
(4) * A tervezett építési tevékenységet a tudomásulvételről szóló határozat véglegessé válásának napjától számított 6 hónapon belül meg kell kezdeni, és 2 éven belül meg kell valósítani. A reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, továbbá a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról a tudomásulvételéről szóló határozat véglegessé válásának napjától számított 6 hónapon belül gondoskodni kell. Ennek hiányában ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.
(5) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos határozatának hatálya a véglegessé válásának napjától számított
a) két év, vagy
b) bejelentő kérésére, illetve különösen indokolt esetben a kérelemben megjelölt időpont, vagy,
c) beépítetlen telek átmeneti hasznosítása esetén három év.
(6) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
(7) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés, rendeltetésváltoztatás megtiltásáról szóló határozatban foglaltak betartását.
(8) A polgármester az ellenőrzésről a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. és a Közterület-felügyelet útján gondoskodik.
(9) A településképi bejelentési eljárás során a bejelentőt költségmentesség illeti meg.
40. § (1) A polgármester
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárás során született önkormányzati döntéstől eltérő végrehajtás,
c) a településképi követelményeknek nem megfelelő építési tevékenység,
d) * a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása
esetén végzéssel felhívja az ingatlan tulajdonosát határidő megjelölésével a jogsértés megszüntetésére.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozattal határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát kötelezheti az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására, a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont épület, épületegyüttesek esetén a fővárosi településképi rendeletben meghatározott helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére, továbbá településképi bejelentési eljárás, kötelező szakmai konzultáció lefolytatására, és egyidejűleg a kötelezettet 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) * A településkép-védelmi bírság összege
a) kerületi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények, és a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont épületekre, épületegyüttesekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén legfeljebb 2.000.000 forint,
b) a településképi szempontból meghatározó, az a) pontba nem tartozó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén legfeljebb 1.000.000 forint,
c) egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén legfeljebb 500.000 forint,
d) kötelező szakmai konzultáció, továbbá településképi bejelentés elmulasztása esetén legfeljebb 500.000 forint,
e) településképi bejelentési eljárásban hozott tiltó határozat megszegése esetén legfeljebb 2.000.000 forint
lehet.
41. § (1) A polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt a településkép-védelmi bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
d) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
e) a jogsértő állapot időtartamát,
f) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
h) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(2) A településkép-védelmi bírság összegének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltakon kívül figyelemmel kell lenni arra, hogy
a) a kötelezett természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
b) a bírság a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása vagy a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás megtiltásáról szóló határozatban foglaltak megszegése miatt kerül kiszabásra.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a kötelezettet korábban azonos vagy hasonló cselekmény, mulasztás miatt e rendelet szerinti bírsággal sújtották, illetve, ha a kötelezett a bejelentett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás megtiltásáról szóló határozatban foglaltakat megszegi.
(4) A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.
(5) A 38. § (2) bekezdésében meghatározott határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
(6) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
42. § (1) Az Önkormányzat a rendelet hatálya alá tartozó építészeti értékek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletében meghatározott „XIII. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat.
(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza. Indokolt esetben a pályázat elbírálása során az elnyerhető összeg felső határa megemelhető, de ebben az esetben sem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50%-át.
(5) A pályázat kiírására évente egy alkalommal kerül sor az éves költségvetés jóváhagyását követően, melyről a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a kerületfejlesztési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult dönteni. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, ismételt pályázat írható ki.
43. § (1) A pályázati kérelmet a tulajdonos(ok)nak kell a polgármesterhez benyújtani.
(2) A pályázati kérelem tartalmát, a hiánypótlás lehetőségét, a pályázat benyújtásának határidejét a pályázati kiírásban kell meghatározni.
44. § (1) A beérkezett pályázatokat a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a kerületfejlesztési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottság bírálja el.
(2) A támogatás elbírálásánál előnyt élvez az a pályázó, aki a Fővárosi Önkormányzattól építészeti értékmegőrző felújításhoz támogatásban részesült.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság a pályázatok elbírálása során szakmai szempontok alapján a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt a támogatás odaítéléséről.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében az Önkormányzat együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal.
(5) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.
45. § (1) A támogatást elnyert pályázókkal az Önkormányzat támogatási szerződést köt.
(2) A támogatási szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.
(3) * A támogatás összegét annak átvételétől számított másfél éven belül fel kell használni, és azzal a támogatási szerződésben rögzített határidőig el kell számolni. Indokolt esetben a támogatási felhasználás és elszámolás határideje meghosszabbítható a támogatási szerződésben rögzített módon.
46. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésében foglalt kivétellel – 2021. július 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1. §, 3–45. §, 48. § 2021. augusztus 1. napján lép hatályba.
47. § *
48. § *
Dr. Bujdosó Sándor s. k. | Dr. Tóth József s. k. | |
jegyző | polgármester | |
1. kanadai nyár (Populus x canadensis), | 27. ördögfarok keserűfű (Persicaria perfoliata) | |
2. bálványfa (Ailanthus altissima), | 28. kudzu nyílgyökér (Pueraria montana) | |
3. fehér eper (Morus alba) | 29. aligátorfű (Alternanthera philoxeroides) | |
4. fehér akác (Robinia pseudoacacia) | 30. óriás rebarbara (Gunnera tinctoria) | |
5. ezüstfa (Eleagnus angustifolia) | 31. tollborzfű (Pennisetum setaceum) Microstegium vimineum | |
6. zöld juhar (Acer negundo) | 32. japán gázlófű (Microstegium vimineum) | |
7. amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) | 33. átoktüske (Cenchrus incertus) | |
8. kései meggy (Prunus serotina) | 34. tündérhínár (Cabomba caroliniana) | |
9. nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) | 35. kanadai átokhínár (Elodea canadensis) | |
10. gyalogakác (Amorpha fruticosa) | 36. aprólevelű átokhínár/vékonvlevelű átokhínár (Elodea nuttallii) | |
11. kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) | 37. moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana. Azolla filiculoides) | |
12. bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflora) | 38. borfa, tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia) | |
13. japánkeserűfű fajok (Fallopia spp.) | 39. kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana) | |
14. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) | 40. vízijácint (Eichhornia crassipes) | |
15. magas aranyvessző (Solidago gigantea) | 41. perzsa medvetalp (Heracleum persicum) | |
16. kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) | 42. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) | |
17. selyemkóró (Asclepias syriaca) | 43. Sosnowsky-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) | |
18. ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflora) | 44. hévízi gázló (Hydrocotyle ranunculoides) | |
19. arany ribiszke (Ribes aureum) | 45. fodros átokhínár (Lagarosiphon major) | |
20. adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek) | 46. nagyvirágú tóalma (Ludwigia grandiflora) | |
21. vadszőlőfajok (Parthenocissus spp.) | 47. sárgavirágú tóalma (Ludwigia peploides) | |
22. süntök (Echinocystis lobata) | 48. sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus) | |
23. észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii) | 49. közönséges süllőhínár (Myriophyllum aquaticum) | |
24. amerikai karmazsinbogyó (Pytholacca americana) | 50. felemáslevelű süllőhínár (Myriophyllum heterophyllum) | |
25. japán komló (Humulus japonicus) | 51. keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus) | |
26. olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum) | 52. kínai karmazsinbogyó (Pytholacca esculenta) |
A. * A kötelező szakmai konzultációhoz benyújtandó tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia
1. műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról
2. helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
3. tervezett állapot alaprajzai,
4. legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
5. valamennyi külső nézetet ábrázoló homlokzati tervet, anyaghasználat és színek feltüntetésével,
6. legalább egy-egy madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
7. utcakép a kerítés ábrázolásával és anélkül, színterv,
8. beépítés mértéke, terepszint alatti beépítés mértéke, zöldterületi mutató és szintterületi mutató számítás idomtervei, építménymagasság és homlokzatmagasság számítás idomtervei, a kerületi építési szabályzat 3. mellékletében meghatározott paraméterek megfelelésének igazolása,
9. bővítés, átalakítás esetén a meglévő épület tervdokumentációja,
10. terasz kialakítása esetén teraszbútorok fotója, tervezett elrendezése,
11. a 9. melléklet szerinti kérelem,
12. tervezői nyilatkozat az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés esetén.
B. A településképi véleményezési építészeti-műszaki tervnek a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia
1. műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról, parkolómérleg számítással,
2. helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,
3. meglévő állapot alaprajzai – átalakítás, bővítés esetén,
4. tervezett állapot alaprajzai,
5. legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
6. homlokzatok,
7. utcakép a kerítés ábrázolásával és anélkül, színterv,
8. legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
9. építménymagasság és homlokzatmagasság számítás idomtervei,
10. beépítés mértéke, terepszint alatti beépítés mértéke, zöldterületi mutató és szintterületi mutató számítás idomtervei, a kerületi építési szabályzat 3. mellékletében meghatározott paraméterek megfelelésének igazolása,
11. amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, akkor a tájékoztató (emlékeztető), és annak esetleges mellékleteit,
12. bővítés, átalakítás esetén a meglévő épület tervdokumentációja,
13. a 10. melléklet szerinti kérelem,
14. tervezői nyilatkozat,
15. * a 32. § (3) bekezdés szerinti szakmai konzultációs főépítészi vélemény.
C. A településképi bejelentési építészeti-műszaki tervnek a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
1. műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról
2. helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
3. meglévő állapot alaprajzai – rendeltetés változás esetén,
4. tervezett állapot alaprajzai – rendeltetés változás és új építmény építése esetén,
5. metszet,
6. homlokzatok – közterületről látható homlokzat átalakítása, megváltoztatása esetén
7. utcakép a kerítés ábrázolásával és anélkül, látványterv, színterv,
8. részletrajzok – köztárgyak, üzletjelzések elhelyezése esetén, előtető kialakítása
9. parkolóhely szükséglet számítás azon bejelentéseknél, melyek parkolószám bővítéssel járnak,
10. telepszerű övezetben homlokzatszínezés esetén a klíma berendezések kültéri egységeinek kihelyezési terve,
11. bővítés, átalakítás esetén a meglévő épület tervdokumentációja,
12. * a Budapest Főváros Közgyűlésének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete alapján fővárosi helyi védelem alatt álló épület esetén a Főpolgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének szakmai véleménye,
13. a 11. melléklet szerinti kérelem
14. tervezői nyilatkozat.
15. * a 32. § (3) bekezdés szerinti szakmai konzultációs főépítészi vélemény.
KÉRELMEZŐ NEVE: ELÉRHETŐSÉGE: (CÍME/SZÉKHELYE, TELEFONSZÁMA, E–MAIL CÍME) | ||
ÉPÍTÉSI VAGY EGYÉB TEVÉKENYSÉG HELYE, HELYRAJZI SZÁMA: | ||
ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ NEVE: JOGOSULTSÁGI SZÁMA: CÍME/SZÉKHELYE: TELEFONSZÁMA: E–MAIL CÍME: | ||
TERVEZETT ÉPÍTÉSI VAGY EGYÉB TEVÉKENYSÉG RÖVID LEÍRÁSA: | ||
ELŐZMÉNYEK |
Budapest, 20...... ..................... hó ....... nap
............................................
Kérelmező
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG HELYE, HELYRAJZI SZÁMA: | ||
ÉPÍTTETŐ NEVE: CÍME/SZÉKHELYE: TELEFONSZÁMA: E-MAIL CÍME: | | |
ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ NEVE: JOGOSULTSÁGI SZÁMA: CÍME/SZÉKHELYE: TELEFONSZÁMA: E–MAIL CÍME: | | |
ÉTDR AZONOSÍTÓ (ÉPÍTÉSZETI–MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ HELYE): | |
Budapest, 20...... ..................... hó ....... nap
............................................
Építtető/Építész
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG HELYE, HELYRAJZI SZÁMA: | |||
TÁRSASHÁZ KÖZÖS KÉPVISELŐJÉNEK NEVE: CÍME: TELEFONSZÁMA: | |||
ALBETÉT TULAJDONOSÁNAK NEVE: CÍME: TELEFONSZÁMA: | |||
BEJELENTŐ NEVE: CÍME/SZÉKHELYE: TELEFONSZÁMA: E– MAIL CÍME: KAPCSOLATTARTÓ NEVE: TELEFONSZÁMA: | |||
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG TÍPUSÁNAK MEGJELÖLÉSE ÉS RÖVID LEÍRÁSA: | □ építési tevékenység (pl. homlokzatfelújítás) □ rendeltetésváltoztatás □ reklám és reklámhordozó elhelyezés □ cégér, cégfelirat, céglogó □ egyéb építési tevékenység ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... | ||
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG/ RENDELTETÉSVÁLTOZÁS MEGVALÓSÍTÁSA/ REKLÁMOZÁS TERVEZETT IDŐTARTAMA: | |||
TERVDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTŐJE: | |||
BENYÚJTOTT MELLÉKLETEK: | műszaki leírás | db | |
helyszínrajz | db | ||
statikai műszaki leírás | db | ||
alaprajz | db | ||
homlokzat | db | ||
utcaképi vázlat/színterv/látványterv | db |
Budapest, 20......... ..................... hó ....... nap
..................................................
Bejelentő
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat |
A pályázó adatai: | |||||||||
Név (Társasház megnevezése): | |||||||||
Közös képviselő neve: | |||||||||
Cím: | |||||||||
Telefonszám: | Mobilszám: | ||||||||
E mail: | |||||||||
A pályázat tárgya (az épület címe, helyrajzi száma, funkciója): | |||||||||
Milyen munkák elvégzésére kéri a támogatást: | |||||||||
A kért (vissza nem térítendő) támogatás összege (bruttó): | |||||||||
Vállalt önrész összege (bruttó): | |||||||||
Benyújtott mellékletek: | |||||||||
1. | |||||||||
2. | |||||||||
3. | |||||||||
4. | |||||||||
5. | |||||||||
6. | |||||||||
7. | |||||||||
8. | |||||||||
9. | |||||||||
10. | |||||||||
11. | |||||||||
12. | |||||||||
13. | |||||||||
20... év .................. hó ..... | |||||||||
______________________________ aláírás | |||||||||
Átvette: | |||||||||
A TKLB .........................sz. határozatával elbírálva: | |||||||||
elfogadva elutasítva |