Indokolás

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. §-ában, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1), bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1), (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás hiánya a rászoruló életét, testi vagy mentális épségét veszélyezteti.

(3) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a XIII. kerület területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzatnak együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

(6) E rendelet hatálya a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a főváros és Pest megye közigazgatási területére terjed ki, azzal, hogy a nem kerületi lakcímmel rendelkező felvett gyermekek száma a kerületi bölcsődei telephelyek összférőhelyeinek 5%-át nem haladhatja meg.

Hatásköri szabályok

2. § (1) Az Szt-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt:

a) települési támogatás megállapításáról;

b) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről;

c) a pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

ca) az egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásáról;

cb) a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatás megállapításáról.

(2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság dönt:

a) a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás során egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;

d) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére

da) az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, uszodabérlet költségének részbeni átvállalásáról;

db) a közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalásáról;

dc) lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásról;

e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatások tekintetében a jegybanki alapkamat elengedéséről.

(3) Az intézményvezető a rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelemről;

b) a Szt. 59/A. § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybevevő szociális rászorultságát.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó osztályán és az önkormányzati szociális intézményekben. A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

(3) A szociális, gyermekjóléti ellátások iránti kérelem az Önkormányzat honlapján - www.bp13.hu - közzétett módon, elektronikus úton is benyújtható.

(4) E rendeletben szabályozott pályázati eljárás útján biztosított települési támogatások elbírálásának határideje 15 nap, ha ez nem lehetséges, a szociális ügyekért felelős bizottság a határidő letelte utáni első bizottsági ülésén dönt.

(5) E rendeletben szabályozott eljárás során 5 napos határidő megjelölésével hiánypótlást kell kiadni, ha a kérelem hiányos vagy a tényállás tisztázása érdekében adat szükséges.

4. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) E rendelet alkalmazásában a kérelmező által életvitelszerűen lakott ingatlan:

a) amely ténylegesen, életvitelszerűen háztartása életének helyszínéül szolgál, és

b) ahol a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi, és

c) ahol a mindennapi életviteléhez szükséges tevékenységet folytatja, és ahonnan életét szervezi.

(3) A 15. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy köteles együttműködni a háztartási tanácsadóval.

(4) A háztartási tanácsadóval való együttműködési kötelezettség magában foglalja:

a) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,

b) az írásos megállapodásban foglalt időpontban való megjelenést,

c) aktív közreműködést a programban.

(5) A (4) bekezdés szerint vállalt kötelezettség teljesítéséről a kijelölt háztartási tanácsadó a teljesítést követő 5 munkanapon belül értesíti a támogatást megállapító hatóságot.

5. § (1) A kérelmező és családja vagy háztartása részére települési támogatásra való jogosultság abban az esetben állapítható meg, amennyiben a kereső tevékenységgel, valamint rendszeres pénzellátással nem rendelkező nagykorú kérelmező, illetve a vele együttélőként figyelembe veendő nagykorú munkanélküli személy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, legalább 60 nap időtartamban Budapest Főváros Kormányhivatal XIII. Kerületi Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztállyal vagy a Prevenciós Központtal tartósan, a munkába állás szándékával együttműködik, és az együttműködés a munkába állás érdekében valósul meg.

(2) A 60 nap együttműködéstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha

a) a munkanélküli személy a kérelem benyújtását megelőző 30 napban veszítette el állását (vagy szűnt meg rendszeres pénzellátása), vagy

b) a munkanélküli személyt az állami foglalkoztatási szerv neki fel nem róható ok miatt törölte az álláskeresők nyilvántartásából és az újbóli nyilvántartásba vételére a kérelem benyújtásának időpontjában nincs lehetőség,

6. § (1) Települési támogatásban részesülő személynek az ellátásáról hozott döntésben a Prevenciós Központtal való együttműködési kötelezettséget (a továbbiakban: együttműködési kötelezettség) kell előírni. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről a támogatásról hozott döntésben a jogosultat tájékoztatni kell.

(2) A jogosult az ellátást megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül köteles

a) a Prevenciós Központtal együttműködési megállapodást kötni és

b) a Prevenciós Központtal az együttműködési kötelezettség és az együttműködési megállapodás alapján együttműködni.

(3) Az együttműködési megállapodás tartalmazza

a) az (1) bekezdésben foglalt személy vagy személyek

aa) együttműködés keretében a Prevenciós Központban történő személyes megjelenésének gyakoriságát,

ab) a foglalkoztatásuk elősegítésével kapcsolatos teendőit.

(4) A Prevenciós Központ az együttműködési megállapodás megkötésének elmulasztása vagy a megjelenési kötelezettség nem teljesítése esetén minden esetben értesíti a kötelezettet és a szociális ügyekkel foglalkozó osztályt.

(5) A szociális ügyekkel foglalkozó osztály az értesítés alapján az együttműködési megállapodásban foglaltak nem teljesítése miatt az együtt nem működő jogosult támogatásának megszüntetését vagy elutasítását kezdeményezi.

(6) Rendszeres települési támogatás nem állapítható meg annak a munkanélkülinek, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója álláskeresőként meghatározott feltételek szerint nem működik együtt munkahelykeresés céljából.

7. § Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenértékének megfizetésére.

A települési támogatás

8. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

9. § (1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta az alábbiakat:

a) a tárgyévi nyugdíjáról a folyósító szerv által kiállított igazolást, kivéve, ha évközbeni emelésre került sor;

b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított igazolást;

c) a szülői felügyelet rendezése egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot;

d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos hivatalos igazolást;

e) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;

f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról vagy a regisztrálásról a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztály által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot vagy egészségi okból nem regisztrált álláskereső esetén a Prevenciós Központ által kiadott, a kérelem benyújtását megelőző havi igazolást;

g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, amennyiben felülvizsgálati időpontja későbbi, mint a kérelem benyújtásának hónapja.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, házasság felbontásáról vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ezirányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

(3) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni - határidő megjelölésével - annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.

(4) A rendelet 14. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez - jövedelem igazolásokon túl - mellékelni kell

a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt,

b) igazolást arról, hogy kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve rendszeres pénzellátásra nem jogosult,

c) nyilatkozatot a Prevenciós Központtal történő együttműködési kötelezettség vállalásáról,

d) az állami foglalkoztatási szerv igazolását a nyilvántartásból való törlés tényéről.

(5) A 15. § (1) bekezdése szerinti települési támogatások esetében, ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi használóként használja, a kérelemhez csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakásfenntartás költségei őt terhelik és a támogatással érintett költségek számláit.

10. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, gondozási díj átvállalása, a gyermek tanulmányaival, a lakhatással és a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök vásárlásával összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása

a) postai úton,

b) közüzemi szolgáltatókhoz történő folyósítással,

c) gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában,

d) bankszámlára történő utalással vagy

e) előrefizetős órákhoz tartozó kártyára befizetéssel

történik.

(4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a települési támogatás megállapításáról szóló döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül a támogatásban részesülő személy és családja részére települési támogatás nem állapítható meg.

Szociális szolgáltatások

11. § (1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.

(2) A fogyatékosok nappali intézményében történő elhelyezéskor a (1) bekezdésben foglaltakon kívül az illetékes ideggondozó szakvéleményét; tanköteles gyermek felvételi kérelme esetén a tankötelezettség teljesítése alóli felmentést tartalmazó határozat másolati példányát csatolni kell.

(3) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.

(4) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.

Az ellátások folyósítása, megszűntetése

12. § (1) A megállapított támogatás folyósítása - az ügyfél által választott formában - a 10. § (3) bekezdése szerint történik.

(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.

(3) A 15. § (1) bekezdésében a lakhatás elősegítése érdekében nyújtott települési támogatás, a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a b) pont ba) alpontjában az egészségmegőrzést jelentő szolgáltatások részbeni hozzájárulásaként nyújtott települési támogatás, valamint a 21-23. §-okban szabályozott ápolási célú települési támogatás folyósításának megszüntetése, a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napja.

(4) Meg kell szüntetni a rendszeres ellátásként megállapított települési támogatás folyósítását:

a) az együttműködés hiányát megállapító határozat hónap utolsó napjával annak a személynek, aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha

aa) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat nem szolgáltat vagy

ab) jövedelmi vagy vagyoni viszonyaira vonatkozóan téves adatot szolgáltat vagy az eljáró szociális hatóságot jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan megtéveszti vagy

ac) a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé;

b) a szerződés aláírását követő hónap első napjával annak a személynek, aki életjáradéki/tartási/öröklési szerződést kötött az ingatlanára;

c) a tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával annak a munkanélkülinek, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója álláskeresőként meghatározott feltételek szerint nem működik együtt munkahelykeresés céljából;

d) a jogosult halála esetén az elhalálozás hónapjának utolsó napjával;

e) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának ideje alatt megváltozik, a lakcím változás hónapjának utolsó napjával.

(5) A megállapított bérlet támogatás folyósítására, negyedévenként a támogatás jogosultja részére megvásárolt - tárgyhónap elsejétől érvényes - havi bérletszelvény negyedév lejártát követő hónap 10-éig történő bemutatását követően kerül sor.

(6) Amennyiben bérlet támogatás során a jogosult részéről egymást követő két hónapban a bérletszelvény nem kerül bemutatásra, a jogosultság a második hónap utolsó napjával megszűnik.

II. Fejezet

A települési támogatás formái

13. § Települési támogatás

a) a létfenntartási gondok enyhítése;

b) a lakhatás támogatása;

c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás;

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;

e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás;

f) ápolási támogatás;

g) családalapítás támogatása

céljából nyújtható.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

a) tartós betegség vagy egészségkárosodottság miatt

aa) jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy

ab) önhibáján kívül törlik az álláskeresők nyilvántartásából és rendszeres ellátásra nem jogosult vagy

b) elemi kár vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy

c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy

d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy

f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek,

g) a GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyagi helyzetét a kisgyermekesek Havi-Budapest bérlet megvásárlása veszélyezteti,

h) a három vagy több gyermeket nevelő család anyagi helyzetét a nappali tagozaton tanuló diák, hallgató részére megvásárolt helyi utazási bérlet költsége veszélyezteti,

i) a családban testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott), vagy autizmussal élő, vagy halmozottan sérült 16. életévét be nem töltött gyermek sajátos nevelési igénye miatt korai fejlesztés költségei veszélyezteti a család anyagi biztonságát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - kivéve az ab), a g), a h) és az i) pontban foglalt eseteket - a települési támogatás a szociális vetítési alap összege, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) A települési támogatás annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában

a) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400%-át, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, tárgyévben a kérelem benyújtásától két havonta 5.000 Ft, gyermeket nevelő családban 6.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható,

b) az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, tárgyévben a kérelem benyújtásától havonta 5.000 Ft, gyermeket nevelő családban 6.000 Ft értékű vásárlási utalvány formájában is nyújtható.

(4) A havi támogatás összegéről az utalvány - a kérelmező kérésére - két részletben is kiállítható.

(5) Települési támogatásként 20.000 Ft egyszeri támogatás állapítható meg azoknak, akik betöltötték a 90. vagy a 95. életévüket, és 100.000 Ft egyszeri támogatás a 100. életévüket betöltöttek részére.

(6) Azon öregségi nyugdíjasok részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjat folyósító szerv által közölt kerületi átlagnyugdíjat - kérelemre - december hónapban egyszeri 5.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg, feltéve, ha kérelmező ugyanabban a hónapban nem részesült rendkívüli települési támogatásban.

(7) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott támogatás a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától, a GYES, GYED, GYET jogviszony fennállásáig, de legfeljebb tárgyév december 31. napjáig állapítható meg azzal, hogy a támogatás összege a kisgyermekeseknek Havi-Budapest bérlet árának 50%-a.

(8) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben 6 hónap időtartamra, a Prevenciós Központtal együttműködő aktív korú részére a települési támogatás havi összege a szociális vetítési alap 50%-a.

(9) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott támogatás

a) amennyiben a kérelmet a szükséges igazolásokkal együtt a hónap 15. napjáig benyújtják, akkor a benyújtást követő hónap elsejétől,

b) az a) pontban megjelölt időpontot követően benyújtott kérelem esetén a benyújtást követő második hónap elsejétől, a következő tanév kezdetéig állapítható meg, azzal, hogy a bérlet támogatás havi összege a közoktatásban, felsőoktatásban tanulók részére vásárolható havi Budapest-bérlet teljes árával azonos összeg.

(10) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Prevenciós Központ vezetője a tudomására jutott, 10 órát meghaladó iskolai igazolatlan hiányzásokról 5 napon belül értesíti a szociális ügyekkel foglalkozó osztályt. A bérlet támogatást az igazolatlan hiányzásokról való tudomásszerzés hónapjának végével meg kell szüntetni és új kérelem 2 hónapon belül nem nyújtható be.

(11) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben helyi utazási bérlet támogatás (továbbiakban: bérlet támogatás) annak a nappali tagozaton tanuló fiatal felnőtt vagy törvényes képviselője részére állapítható meg, aki

a) a napi köznevelési intézménybe, felsőoktatási intézménybe járást a főváros területén tömegközlekedési eszköz igénybe vételével oldja meg és

b) iskolalátogatási kötelezettségének folyamatosan eleget tesz és

c) más jogcímen nem jogosult helyi utazási kedvezmény igénybevételére.

(12) A (11) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiányában azon nappali tagozaton tanulók részére is megállapítható a bérlet támogatás, akik a sport, valamely művészeti ág területén kiemelkedő eredményeket értek el és a rendszeres edzésre, felkészítésre tömegközlekedési eszközt kell igénybe venniük és megfelelnek a b)-c) pontban foglalt feltételeknek.

(13) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben a települési támogatás a szociális vetítési alap 400%-a, de nem haladhatja meg a tényleges költség 30%-át.

15. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként a kérelmező által lakott lakásra

a) fűtési támogatás november 1 - április 30. napjáig terjedő időtartamban;

b) lakbér-hozzájárulás a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt., mint szolgáltatóhoz történő utalással;

c) közüzemi díj támogatás, a villanyáram-, a víz- és csatornahasználati díj, a gázfogyasztás-, a távhő-szolgáltatás-, a szemétszállítás díja, a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással;

d) lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadás címén albérleti díj vagy közös költség támogatás a díj, költség jogosultjához történő utalással kerül folyósításra.

(2) Azon jogosultak esetében, akiknél előre fizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, az (1) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási támogatás összegét az erre a célra szolgáló számlaszámra kell átutalni annak érdekében, hogy a támogatott a készüléket működtethesse.

(3) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, haszonélvezőnek, tulajdonosnak, aki

a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,

feltéve, hogy a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 450%-át, egyedül élő esetében a 600%-át.

(4) Lakbér-hozzájárulás állapítható meg annak az önkormányzati lakás bérlőjének, lakáshasználónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 250%-át, egyedül élő esetében a 300%-át.

(5) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 250%-át, egyedül élő esetében a 300%-át.

(6) Nem jogosult támogatásra az a kérelmező, aki szívességi lakáshasználóként vagy albérlőként lakik a lakásban, de erről bérleti szerződéssel nem rendelkezik és a számlák nem a nevére szólnak.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, havonta 8.000 Ft.

(2) A 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakbér-hozzájárulás összege havonta 6.000 Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.

(3) A 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege, havonta 5.000 Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegének 50%-át.

(4) Amennyiben a háztartás összjövedelmének 30%-át meghaladja a lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadás (lakbér, közös költség, villanyáram-, a víz- és csatornahasználati díj, a gázfogyasztás-, a távhő-szolgáltatás-, a szemétszállítás díja) aránya, a lakhatási támogatás összege további 2.000 Ft-tal megemelhető.

(5) A 15. § (1) bekezdésben meghatározott lakhatást elősegítő települési támogatások közül - a támogatás folyósításának évében - háztartásonként egyfajta támogatás, és a támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

(6) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;

c) akinek a lakásbérleti vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;

d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat vagy az együttélés szabályait nem tartja be;

e) akinek a bérleti jogviszonya tekintetében az arra jogosult lakbércsökkentésről rendelkezett, a lakbércsökkentés idejére.

(7) A lakhatást elősegítő települési támogatás a fűtési támogatás kivételével a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára kerül megállapításra.

17. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása vagy a gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 350%-át, egyedül élő esetében a 400%-át;

ab) az esetenként felírt gyógyszer kiadása vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki;

c) aki 80. életévét a kérelem benyújtásának időpontjában betöltötte, feltéve, hogy az (1) bekezdés aa) alpontjában foglaltak szerint nem állapítottak meg részére támogatást vagy közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg. A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltségének 50%-a, 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap Egyedül élő esetében a támogatás havi összege (Ft) Családban élő esetében a támogatás havi összege (Ft)
- 200% 6 000 5 000
201% - 300% 5 000 4 000
301% - 400% 4 500 3 500

(3) A támogatás összege

a) az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét;

b) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti települési támogatás összege 30.000 Ft.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás.

(5) Települési támogatásként - tárgyévben egy alkalommal - szűrés költségéhez való hozzájárulás állapítható meg annak az anyának, aki

a) a gyermekvállalás szempontjából valamilyen oknál fogva magas rizikó faktorú;

b) szakorvos javaslatában megjelölt szűrésre szüksége van;

c) a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(6) A 17. § (5) bekezdésében szabályozott települési támogatás esetén

a) a kérelem kötelező melléklete a szakorvos javaslata, a szűrés költségének igazolása vagy a kifizetett számla másolata;

b) a támogatás összege a szűrés költségének 50%-a, de nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 300%-át.

18. § (1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át.

(2) A támogatás mértéke a temetési számla költségének 25%-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

19. § (1) Települési támogatás nyújtható a köznevelési intézménybe járó gyermekre való tekintettel a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át és más jogcímen nem jogosult támogatásra

a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;

b) a gyermek étkezési támogatására;

c) köznevelési intézmény, sportegyesület javaslatára a gyermek táborozási-nyaralási költségére;

d) a szünidei étkeztetés időtartamára a szülő/törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezés költségére.

(2) Pénzbeli és természetbeni formában települési támogatás nyújtható a gyermek születésekor, ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző egy évben kerületi lakóhellyel rendelkezik és a gyermeke a kérelmezővel azonos lakcímre van bejelentve. A kérelem a gyermek egy éves koráig nyújtható be.

(3) A házasságkötés évében 50.000 Ft családalapítási támogatásban részesül a házaspár, ha a házasságkötés napján a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, és a házaspárnak legalább az egyik tagja a házasságkötés napján legalább egy éve kerületi lakóhellyel rendelkezett és életvitelszerűen itt élt, feltéve, hogy korábban a házaspár egyik tagja sem volt még házas.

20. § (1) A 19. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(2) A támogatás természetben nyújtható, utalvány formájában, az utalványt az Önkormányzat által megjelölt üzletekben lehet beváltani.

(3) A 19. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként 10.000 Ft.

(4) A 19. § (1) bekezdés b) és d) pontjában szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a köznevelési intézmény által igazolt tanévre szóló étkezési költség;

b) összege

ba) a kerületi önkormányzat által szervezett gyermekétkeztetés esetében a teljes költség;

bb) a nem a kerületi önkormányzat által szervezett gyermekétkeztetés esetében gyermekenként a szociális vetítési alap 250%-a, de nem lehet több a tényleges költségnél;

bc) a kerületi önkormányzat által biztosított diétás gyermekétkeztetés esetében a szülő által fizetendő étkezési térítési díjból a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat a tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott összeget átvállalja.

(5) A 19. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás összege

a) legfeljebb a szociális vetítési alap, de nem lehet több a tényleges bekerülési költségnél;

b) a tábor költségének 80%-a, az önkormányzati napközis tábort igénybe vevő gyermek törvényes képviselőjének, ha részére az adott évben rendszeres ellátás vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került megállapításra.

(6) A 19. § (2) bekezdésében szabályozott települési támogatás

a) iránti kérelem kötelező melléklete a gyermek születési anyakönyvi kivonata és a Start számla másolata;

b) pénzbeli támogatás összege gyermekenként 30.000 Ft, amely a született gyermek részére nyitott Start számlára kerül átutalásra;

c) természetbeni támogatás összege gyermekenként 7.000 Ft, amely a jogosult szülő részére kerül átadásra.

(7) A 19. § (3) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelem melléklete a házassági anyakönyvi kivonat másolata.

21. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a XIII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a kerületben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött és a tartós beteg, XIII. kerületben lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt él személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

22. § (1) Az ápolási támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében szakmai bizottság működik, melynek véleményét az ápolt halála miatti megszüntetés kivételével ki kell kérni.

(2) A szakmai bizottság tagjai a Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat NKft. igazgatója és a szociális ügyekkel foglalkozó osztály vezetője.

(3) A bizottság szakmai véleményét a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvos vagy szakorvos igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

23. § (1) Az ápolási célú települési támogatás mértéke a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg 80%-a.

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

(3) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási célú települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(4) Az ápolási célú települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;

c) az ápolt személy meghal;

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

e) a 20. §-ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be;

f) az ápolást végző személy a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, különösen, ha nyilatkozattételi, adatszolgáltatási, hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a környezettanulmány lefolytatásában nem működik együtt;

g) az ápolt vagy az ápolást végző személy kéri.

Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások

24. § (1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:

a) egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalása;

b) a tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló támogatások;

c) öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében uszodai bérlet költségének részbeni átvállalása;

d) közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalása;

e) lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában a polgármester, (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott támogatások iránti pályázatot a szociális ügyekért felelős bizottság írja ki a tárgyévi költségvetésről szóló rendeletben biztosított keretösszeg mértékéig. A benyújtott pályázatok elbírálása folyamatosan a pályázati kiírásban foglaltak alapján történik.

(3) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.

(4) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek. Erről a kérelmezőket - az ok megjelölésével - értesíteni kell.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját;

b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit;

c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit;

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.

25. § (1) Pályázat útján egészségügyi prevenciót szolgáló védőoltások költségének részbeni átvállalásában az a személy részesíthető, aki a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, és

a) aki az adott költségvetési évben legalább 6 hetes, de legfeljebb 8 hónapos korú, bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő gyermeke részére rotavírus okozta hasmenés elleni védőoltássorozatot megvásárolta vagy árajánlattal igazolja vásárlási szándékát;

b) aki az adott költségvetési évben legalább 2 hónapos, de legfeljebb 14 éves korú, bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő gyermeke a meningococcus- B, és A, C, W-135, Y baktérium által okozott fertőző agyhártya-, agyvelőgyulladás elleni védőoltássorozatot megvásárolta vagy árajánlattal igazolja vásárlási szándékát;

c) aki öregségi nyugdíjellátásban részesül és pneumococcus védőoltást megvásárolta vagy árajánlattal igazolja vásárlási szándékát.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés a) - b) pontja esetében gyermekenként - naptári évben - 30.000 forint, de nem haladhatja meg a teljes költség 50%-át.

(3) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pontja esetében a teljes költség.

26. § (1) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő, törvényes képviselő, szülő, gyám, akinek

a) középfokú vagy általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,8 vagy ezt meghaladja, illetve szöveges értékelés esetén az elméleti tantárgyak átlaga kiválóan megfelelt eredményt eléri tanulmányi ösztöndíjban;

b) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke adott tanévben tett érettségi vizsga eredménye valamennyi érettségi tárgyból jeles, elismerésben;

c) a pályázat benyújtását megelőző tanévben középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladta, gyermeke ECDL (7 modul), vagy ECDL Start (4 modul) vizsga díjainak részbeni átvállalásában;

d) a pályázat benyújtását megelőző tanévben középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladta, gyermeke első nyelvvizsgára történő felkészülése költségének részbeni átvállalásában;

e) középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke országos, vagy nemzetközi versenyeken, kiállításokon már kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételhez történő támogatásban;

f) a pályázat benyújtását megelőző tanévben középfokú tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermeke tanulmányi átlaga 4,5 vagy ezt meghaladta, gyermeke jogosítvány megszerzéséhez szükséges közúti elsősegély tanfolyam és vizsga díjának átvállalásában

részesülhet pályázat útján.

(2) Az a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő felsőfokú oktatásban résztvevő fiatal, aki legalább két országos és/vagy nemzetközi versenyen, kiállításon kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a további felkészüléséhez, a versenyeken történő részvételéhez felkészülési támogatásban részesülhet.

(3) A települési támogatás összege

a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben gyermekenként, a tárgyévi tanév féléveként 7 500 Ft;

b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben gyermekenként 30 000 Ft;

c) (1) bekezdés c)-e) pontjában és a (2) bekezdésben szabályozott esetekben gyermekenként a szociális vetítési alap legfeljebb 300%-a, de nem haladhatja meg a költség 50%-át;

d) az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a közúti elsősegély tanfolyam és vizsga szervezőjének igazolása alapján a teljes költség, de nem haladhatja meg a szociális vetítési alap 200%-át.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, tehetséges fiatalok esélyegyenlőségét szolgáló települési támogatás iránti pályázat az adott tanév végét követő augusztus 31. napjáig adható be.

27. § (1) Pályázat útján az az öregségi nyugdíjellátásban részesülő támogatható, aki az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a kerületi székhelyű uszoda bérlet költségének részbeni átvállalását kéri, és a XIII. kerület közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él.

(2) A tárgyévi támogatás összege szociális vetítési alap, de nem haladhatja meg a bérlet költségének 50%-át.

28. § (1) Az Önkormányzat - a költségvetésében meghatározott mértékig - közüzemi díj hátralék összegének megfizetését részben átvállalja a szociálisan rászorultak esetében a lakhatás biztonságának megtartása érdekében.

(2) Közüzemi díj hátralék összegének részbeni átvállalására az a kérelmező jogosult, aki:

a) jövedelemkiesés, tartós betegség vagy munkanélküliség miatt adósságot halmozott fel és az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

b) a kérelmezőnek és háztartása tagjainak vagyona nincs, és

c) vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének határidőre történő megfizetését, és

d) vállalja a háztartási tanácsadáson való részvételt, és

e) a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a Prevenciós Központtal előzetes együttműködési megállapodást köt, és eleget tesz az előzetes együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek.

29. § (1) Az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a pályázót,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 250%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

b) akinek fizetési nehézségei a benyújtott igazolások alapján valószínűsíthető, hogy átmeneti jellegűek, vagy tartozását az önrész befizetésének vállalásával teljes mértékben ki tudja egyenlíteni;

c) akinek a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi díj tartozásainak összege a 200.000 Ft-ot nem haladja meg; vagy

d) aki a tartozás kiegyenlítése érdekében önrészt vállal, amely nem lehet kevesebb, mint az összes díjtartozás 50%-a.

(2) A támogatás összege az összes díjtartozás 50%-a, de nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot.

30. § (1) A pályázatot a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Prevenciós Központnál lehet benyújtani az e célra szolgáló nyomtatványon.

(2) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle közüzemi adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő közüzemi adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak a közüzemi adósságnak a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(3) Az önrészt a szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül kell befizetni a szolgáltató megadott számlájára, és a befizetésről szóló igazolást be kell mutatni a szociális ügyekkel foglalkozó osztályon.

(4) Kérelemre az önrész befizetése részletekben is történhet.

(5) A támogatást az együttműködés hiánya miatt történt megszűntetést követő 12 hónapon belül nem lehet újból megállapítani.

31. § (1) Lakás karbantartása és akadálymentesítése költségeihez való hozzájárulásként lakáskarbantartási, akadálymentesítési támogatás (továbbiakban: lakáskarbantartási támogatás) nyújtható pályázat útján annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki a kérelem benyújtását megelőző legalább öt évben az Önkormányzat közigazgatási területén a támogatással érintett lakásban lakóhellyel rendelkezik és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 600%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás

a) orvos szakértői szerv által kiadott szakértői vélemény alapján akadálymentesített lakókörnyezet kialakításához: a lakás helyiségein belül korlátok, kapaszkodók felszerelése, elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése, a fogyatékosságnak megfelelő fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, áthelyezése, átalakítása vagy kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása, mosdó- és mellékhelyiségek kialakítása, átalakítása, kádak, zuhanytálcák elhelyezése, beszerelése, beépítése, ajtók kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése;

b) festéshez, mázoláshoz, burkoláshoz;

c) elektromos hálózat, vízvezeték-hálózat cseréjéhez, javításához;

d) nyílászáró cseréjéhez;

e) kémény felújításához

nyújtható.

(3) A lakáskarbantartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A lakáskarbantartási támogatás megállapítását követő harmadik évtől nyújtható be újabb lakáskarbantartási támogatás iránti kérelem.

(5) Nem igényelhet lakáskarbantartási támogatást az, akinek az Önkormányzat felé köztartozása van, valamint, aki tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződés alapján tartásra, vagy életjáradékra jogosult.

32. § (1) A lakáskarbantartási támogatás iránti pályázati adatlaphoz csatolni kell:

a) a kérelmező és háztartása minden tagjának jövedelmére vonatkozó igazolásokat;

b) a munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslést, mely tartalmazza a kivitelezés befejezésének határidejét és

c) az akadálymentesítési tevékenység esetén a lakáson kívüli, közösségi tulajdonban lévő terület érintettsége esetén a tulajdonosok írásbeli hozzájárulását.

(2) A lakáskarbantartási támogatás iránti pályázat elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni a támogatással érintett lakásban.

33. § (1) A lakáskarbantartási támogatás összege nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot, de legfeljebb a tényleges költség 50%-áig terjedhet.

(2) A megállapított lakáskarbantartási támogatás összegével a támogatásban részesített köteles a támogatást megállapító határozatban megjelölt határidőben elszámolni.

(3) A lakáskarbantartási támogatás csak a kérelem benyújtását követően elkezdett munkák kifizetésére, beszerzett eszközök, anyagok árának megfizetésére használható fel.

(4) Amennyiben a kérelemben, lakáskarbantartási munkálatokat tartalmazó előzetes és részletes költségbecslésben megjelölt munkák tényleges kivitelezési, beszerzési és anyag költsége csökken, vagy a támogatásban részesített úgy dönt, hogy egyes támogatott munkák elvégzésétől, anyagok beszerzésétől eláll, a támogatásban részesített csak a támogatásként megítélt összeg arányosan csökkentett részére jogosult.

(5) A (4) bekezdésben foglalt jogosult köteles teljes összegű támogatás és az arányosan csökkentett támogatás közötti különbözeti összeg visszafizetésére a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.

(6) Ha a támogatásban részesített az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, abban az esetben a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie az (5) bekezdésben előírt határidő lejártát követő naptól számított 30 napon belül.

(7) A számlák benyújtásakor a támogatási összeg kifizetését a támogatottnak igazolnia kell.

(8) Ha a támogatásban részesített a megállapított lakáskarbantartási támogatás összegével hiánytalanul nem számol el a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, köteles a megállapított és részére utalt támogatás teljes összegét visszafizetni.

(9) A támogatási összeggel történő elszámolást követően környezettanulmány elkészítésével a helyszínen ellenőrizhető a munkálatok elvégzése, a támogatás felhasználása.

Köztemetés

34. § Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 200%-át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

III. Fejezet

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

A szociális szolgáltatások formái

35. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) családsegítés;

e) közösségi ellátások;

f) nappali ellátás;

g) gyermekjóléti szolgáltatás;

h) helyettes szülői hálózat;

i) gyermekek és családok átmeneti gondozása;

j) gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, családi napközi hálózat, időszakos gyermekfelügyelet.

(2) Az Önkormányzat által biztosított szociális szakosított ellátás formái:

a) idősek átmeneti elhelyezése;

b) hajléktalanok éjjeli menedékhelye és hajléktalan személyek átmeneti szállása.

Ellátások biztosítása

36. § (1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha

a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;

c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;

d) ha a gyermek elhelyezését azonnali végrehajtást elrendelő határozat alapozza meg.

(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető - családsegítés kivételével - és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.

(3) A szociális alapszolgáltatásokat - a családsegítés kivételével - írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést, valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Szociális Kerekasztal

37. § (1) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése alapján Szociális Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre, amely a szakma képviselői közötti rendszeres párbeszéd fóruma, véleményező és javaslattevő testület.

(2) A Kerekasztal feladatait, működésének rendjét, a résztvevők körét a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által elfogadott Kerekasztal ügyrendje határozza meg.

(3) A Kerekasztal elnöke a szociális ügyekkel foglalkozó alpolgármester.

(4) A Kerekasztal feladata, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(5) A Kerekasztal üléseit az alpolgármester hívja össze, a feladatok koordinálását a szociális ügyekkel foglalkozó osztály végzi.

Szociális Szolgáltató Központ

38. § (1) Az Önkormányzat a Szociális Szolgáltató Központon keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;

d) nappali ellátás

da) idősek klubja;

db) nappali melegedő;

dc) fogyatékos személyek ellátása.

(2) A Szociális Szolgáltató Központ étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít. Azon igénybevevő részére, aki egészségi állapota miatt otthonát nem tudja elhagyni, munkaszüneti napokon is biztosított az étkeztetés.

(3) Étkezésre jogosult

a) az a 65. év alatti személy, aki

aa) korhatár előtti ellátásban,

ab) rehabilitációs, rokkantsági ellátásban,

ac) fogyatékossági támogatásban,

ad) aktív korúak ellátásában részesül,

és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;

c) hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) mozgásában korlátozott,

b) krónikus vagy akut betegségben szenved,

c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,

d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.

(6) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.

(8) A Szociális Szolgáltató Központ idősek klubjain keresztül szervezi a tizennyolcadik életévüket betöltött egészségi állapotuk, vagy az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátását.

(9) A Szociális Szolgáltató Központ Nappali Melegedőn keresztül hajléktalan személyek részére nappali ellátást nyújt.

(10) A Szociális Szolgáltató Központ a Frim Jakab Napközi Otthonban ellátást nyújt a saját otthonukban élő, harmadik életévüket betöltött, önellátásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos személyek részére.

(11) A Szociális Szolgáltató Központ a nyugellátásban részesülők részére szállító szolgáltatást nyújt egészségügyi ellátás igénybevételéhez vagy bevásárlás céljából. A szolgáltatás biztosításáról a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője, vagy az általa megbízott személy dönt.

Prevenciós Központ

39. § (1) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A Prevenciós Központ a HÍD Család- és Gyermekjóléti Központon keresztül hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenységet, valamint speciális szolgáltatást nyújt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(3) A Prevenciós Központ a bölcsődei telephelyeken keresztül a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítja elsősorban azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(4) A Prevenciós Központ a családi napközi hálózatán keresztül a 0-3 éves korú, családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkozást.

(5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

a) a bölcsődei felvételről rendelkező határozatban megjelölt időponttól számított 30 napon belül a bölcsődei ellátást - a gyermeket nevelő szülőnek felróható okból - nem veszik igénybe;

b) a nevelési év során a gyermek folyamatosan, 30 napot meghaladóan hiányzik a bölcsődéből, és a gyermeket nevelő szülő a távolmaradást alapos indokkal nem tudja kimenteni.

Gondozóház

40. § (1) A Gondozóház átmeneti elhelyezést nyújt időskorúak részére.

(2) Az átmeneti elhelyezést azon időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetik igénybe, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.

Ellátások megszüntetésének esetei

41. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;

b) a jogosult halálával;

c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;

d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indokolás nélkül;

b) az intézményvezető (szolgáltató vezetője)

ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

bb) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

bc) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap;

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

Térítési díjak

Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai

42. § (1) Az intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a kerület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át és vagyona nincs.

(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselő-testülethez fordulhat.

(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - utólag kell megfizetni.

Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke

43. § (1) A személyi térítési díjat a szociálisan rászorulók esetében - az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - az e rendelet 2. mellékletben meghatározott jövedelem kategóriák szerint kell megállapítani.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(4) Az Önkormányzat átvállalja a fogyatékos személyek és idősek nappali ellátása esetében a személyi térítési díj fizetését, amennyiben az igénybevevő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 500%-át.

44. § (1) A gyermekek bölcsődei ellátását biztosító intézményekben a gyermekétkeztetésért és a gyermekek gondozásáért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege.

(3) A bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az e rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(4) Ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 500%-át, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásért személyi térítési díjat nem kell fizetni.

45. § (1) A családi bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozás, nevelés, nappali felügyelet és a gyermekkel történő foglalkozás, étkezés (a továbbiakban: gondozás) intézményi térítési díját az e rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a családi bölcsődei ellátás során az intézményi térítési díj 25%-ában határozza meg a személyi térítési díj mértékét.

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Méltányosság

46. § (1) Az egyedi méltányosságot az SZMSZ által átruházott hatáskörében a szociális ügyekért felelős bizottság gyakorolja.

(2) A települési támogatások méltányosságból történő megállapítása esetén

a) a megállapított települési támogatás összege nem haladhatja meg a települési támogatás rendeletben meghatározott mértékét;

b) a rendkívüli települési támogatás - egy naptári éven belül - a szociális vetítési alap hatszorosánál magasabb nem lehet;

c) a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti települési támogatás összege, a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltségének 50%-a, 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb havonta 3.500 forintnál;

d) a havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás esetében akkor gyakorolható, ha a kérelmező a támogatással érintett lakásban lakik és a lakásfenntartásának havi költsége a háztartás havi összes jövedelmének 30%-át meghaladja.

(3) A megállapított települési támogatás egy összegben vagy havonta történő kifizetéséről a Képviselő-testület által az SZMSZ-ben meghatározott, átruházott hatáskörben eljáró szociális ügyekért felelős bizottság dönt.

(4) A személyes gondoskodás során a Képviselő-testület által az SZMSZ-ben meghatározott, átruházott hatáskörben eljáró szociális ügyekért felelős bizottság dönt méltányossági jogkörében:

a) az intézményvezető által külön eljárás nélkül biztosított ellátások indokoltságáról és meghosszabbításáról;

b) a személyes gondoskodást igénybevevő kérelme vagy az intézményvezető által kezdeményezett eljárás alapján a személyi térítés díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) szociális alapellátás térítésmentes biztosításáról azon jogosult személynek, akinek járadéka, nyugellátása a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítése során a megtérítés összege a pénzegyenértéke. A kamat összege méltányossági jogkörben történő elengedésének, mérséklésének, részletekben történő megfizetésének akkor van helye, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, feltéve, hogy a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 250%-át.

(6) A méltányosság vizsgálata során figyelembe vehető szempontok:

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló,

c) korai fejlesztést igénybevevő gyermek részére a szolgáltatások költségeinek részbeni átvállalása, ha más jogcímen iskolai, óvodai étkezési térítési díj fizetési kötelezettség támogatására nem jogosult,

d) az aktív korú álláskeresők esetében:

da) az illetékes munkaügyi kirendeltségen regisztráltatta magát és aktívan közreműködik elhelyezkedése érdekében, vagy

db) együttműködik a Prevenciós Központtal elhelyezkedése vagy egyéb ellátásra való jogosultság kezdeményezése érdekében,

e) méltányosság gyakorlására tárgyévben még nem került sor,

f) Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által megválasztott díszpolgár, díszpolgár házastársa, élettársa, vele egy háztartásban élő gyermeke.

(7) A normatív gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményben részesülőknek rászorultsági alapon méltányosságból további étkezési térítési díjkedvezmény adható, melynek mértéke,

a) amennyiben az egy főre jutó nettó jövedelem a szociális vetítési alap 200% és 250%-a között van, a térítési díj 75%-a;

b) amennyiben az egy főre jutó nettó jövedelem a szociális vetítési alap 251%-300%-a között van, a térítési díj 50%-a,

de nem haladhatja meg a tényleges költséget.

Korlátozó rendelkezések

47. § E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három, az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátási formában részesülhet.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

48. § (1) Ez a rendelet 2023. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete.

Átmeneti rendelkezés

49. § Az e rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. melléklet az 1/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelethez

Szolgáltatás
megnevezése
Egység Önköltség
eFt
Központi
támogatás
eFt
Központi
támogatás
összege egy
egység/Ft
Intézményi
térítési díj
Ft/egység
Átmeneti elhelyezést
nyújtó ellátás
nap 55 294 700 összesen:
107 583
ebből
bértámogatás:
42 340
üzemeltetési támogatás:
65 243
4211 7 325/nap
Idősek
nappali ellátása
Napközbeni
tartózkodás
ellátási
nap
1035 381 459 178 248 225 630 1033/nap
1035/nap
Étkeztetés 1022/nap
1 020/nap
Összesen 2055/nap
Fogyatékos
személyek
nappali ellátása
Napközbeni
tartózkodás
ellátási
nap
28 70 540 18 743 669 380 7429
7430/nap
Étkeztetés 28 9 619 2 556 91 280 1013/nap
1015/nap
Összesen 28 80 159 21 299 760 660 8 445/nap
Étkeztetés Helyben/
elvitel
ellátási
nap
360 115 995 24 412 67 810 1022/nap
1020/nap
Kiszállítás 400 132 868 27 124 67 810 1062/nap
1060/nap
Összesen 760
Házi
segítség-nyújtás
Szociális
segítés
gondozási
óra
2 537 727 50 25 000 496/óra
495/óra

496/óra
495/óra
Személyi
gondozás
388 147 878 381 130
Összesen 485
Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás
ellátási
nap
210 50 857 5 174 524 596/óra
595/óra
Szolgáltatás
megnevezése
Egység Tárgyévi
ktsvetés
eFt
Önköltség
eFt
Központi
támogatás
Számított
önköltség
(fő)
Intézményi
térítési díj
Ft/egység
Bölcsődei
gondozási díj
nap (230) 680 1.348.786 649.516 699.270 3.916 1.371
Családi
bölcsőde
nap (230) 70 215.168 155.000 60.168 8.137 1.627

Gyermekek napközbeni ellátása esetén az élelmezés

Bölcsődei ellátás: nyersanyagköltség ÁFA-val növelt összege: 486,41 Ft/nap

2. melléklet az 1/2023. (I. 17.) önkormányzati rendelethez

Jövedelmi kategóriák a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelmi kategóriák Térítési díj az önköltség %-os arányában
szociális vetítési alap 150% 0%
szociális vetítési alap 170% 10%
szociális vetítési alap 180% 25%
szociális vetítési alap 190% 35%
szociális vetítési alap 220% 45%
szociális vetítési alap 270% 65%
szociális vetítési alap 290% 75%
szociális vetítési alap 310% 85%
szociális vetítési alap 350% 90%
szociális vetítési alap 400% 95%
szociális vetítési alap 400% felett 100%

  Vissza az oldal tetejére
//