Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 18. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 8. § (2) bekezdésében, 142/B. §-ában, a 142/C. §-ában, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendeletbe ütköző cselekményeket a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási határain belül elkövető természetes személyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kell alkalmazni.
2. § A közösségi együttélés alapvető szabályai e rendeletben a közösség érdekében meghatározott szabályok, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát biztosítják.
3. § *
4. § (1) A közterületről látható helyen elhelyezett kirakatot, cégtáblát, hirdetési- és reklámcélú szerkezetet tisztán, rendezetten és megfelelő állapotban kell tartani.
(2) A tulajdonos vagy használó köteles
a) a telekingatlanát és az általa használt ingatlan előtti járdát, az ingatlan határvonala és az úttest széle közötti területet tisztán tartani, gyommentesíteni;
b) az általa használt ingatlan előtti járdát hó- és síkosság mentesíteni;
c) a forgalmat akadályozó, a telekingatlanáról közterület fölé nyúló növényzetet visszavágni.
(3) A tulajdonos köteles a beépítetlen, időszakosan használt telekingatlan utca felőli oldalán az ingatlan helyrajzi számát, a tulajdonosok vagy használók nevét és címét tartalmazó táblát kihelyezni.
(4) Az üzemeltető köteles tisztán tartani, hó- és síkosság mentesíteni a szórakozó-, vendéglátó- vagy árusító helye, üzlete előtti járdaszakaszt.
5. § A szeszes italt forgalmazó üzletek a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályairól szóló rendeletében előírtaknak megfelelően tarthatnak nyitva.
6. § (1) Állatot tartani a mindenkor hatályos jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak betartásával lehet.
(2) Állatot lakóházban a lakók nyugalmának, a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós, indokolatlan zavarása, anyagi károkozás nélkül, testi épséget vagy egészséget nem veszélyeztető módon lehet tartani.
(3) Közterületen ebet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, pórázon lehet vezetni, kivéve a közterületként kijelölt kutyafuttató területét.
(4) Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(5) Közterületen az eb tulajdonosának vagy az eb felügyeletét ellátó személynek biztosítania kell, hogy az eb embert, más állatot harapásával ne veszélyeztethessen, fenyegető magatartásával ne zavarja mások közterület-használatát.
7. § (1) Hirdető-berendezéseket, reklámokat, hirdetéseket a vonatkozó önkormányzati rendeletekben foglaltaknak megfelelően lehet elhelyezni.
(2) Hirdető-berendezést, reklámhordozót a tulajdonos hozzájárulásával, az abban meghatározott módon lehet elhelyezni.
8. § (1) Budapest Főváros XIII. kerület jelképeit engedéllyel, az engedélyben meghatározott módon és célra, a közösség tiszteletben tartásával lehet felhasználni.
(2) A XIII. kerület városrész-, illetve közigazgatási megjelöléseit engedéllyel az engedélyben meghatározott feltételekkel, előírásoknak megfelelően lehet felhasználni.
9. § A lakást vagy a közös használatú helyiségeket köteles mindenki a rendeltetésének megfelelően, mások, különösen a szomszédok zavarása nélkül használni és kerülni minden olyan magatartást, amely a békés együttéléssel összeegyeztethetetlen, különösen, ha az mások egészségét veszélyeztetheti.
10. § E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely e rendeletben meghatározott közösségi együttélés szabályaiba ütközik és amelyet e rendelet annak minősít.
11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási eljárás lefolytatására a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a jegyző jogosult.
12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és a a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. § A közösségi együttélés szabályainak megsértője nem vonható felelősségre e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más közigazgatási szabályszegést szabályozó jogszabály hatálya alá tartozik.
14. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
15. § A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.
16. § (1) 18 év alatti természetes személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.
(2) A 18 év alatti eljárási képességgel rendelkező természetes személlyel szemben közigazgatási bírságot abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
17. § Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
18. § A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.
19. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.
20. § A határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.
21. § (1) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
(2) A közelezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem illetékmentes.
(3) Helyszíni bírság kiszabására Budapest Főváros XIII. Kerületi Közterület-felügyelet közterület-felügyelője jogosult.
(4) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (1) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást a jegyző foganatosítja.
22. § *
23. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a természetes személy, aki
a) emlékművön, utcabútorzaton, közterületi berendezési tárgyon, valamint lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, épületek előlépcsőjén vagy az ahhoz tartozó teraszon gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik, rollerezik, kivéve a közterületen táblával kijelölt gördeszka pályák területét;
b) közterületi utcanévtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát, közterületen elhelyezett emlékművet vagy képzőművészeti alkotást beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez vagy leszerel;
c) közterületen másokat zavaró, zaklató módon reklámanyagot, szórólapot osztogat vagy szolgáltatást nyújt;
d) játszóterek, labdaterek, sportpályák kihelyezett házirendjében foglalt nyitvatartási időre, az eszközök használatára vonatkozó szabályokat megsérti.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
23/A. § * (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki kettőnél több ember által hajtható, olyan járművet, amelyen szeszes italt fogyasztanak
a) más számára rendelkezésre bocsát;
b) hajt; vagy
c) ilyen járművet vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy százötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szabályozott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
24. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg
a) a rendezvény szervezője, ha nem biztosít a közterületen megrendezett sport és egyéb rendezvény idején megfelelő számú illemhelyet;
b) a hozzájárulás jogosultja vagy ennek hiányában az üzemeltető, ha a közterületről látható helyen elhelyezett kirakatot, cégtáblát, hirdetési- és reklámcélú szerkezetet nem tartja tisztán, rendezetten és megfelelő állapotban;
c) a tulajdonos vagy használó, ha nem tartja tisztán vagy nem gyommentesíti a telekingatlanát;
d) a tulajdonos vagy használó, ha az ingatlana vagy az általa használt ingatlan előtti járdára, az ingatlana határvonala és az úttest széle közötti területre vonatkozó tisztántartási, gyommentesítési, valamint a járdára vonatkozó hó- és síkosság-mentesítési kötelezettségének nem tesz eleget;
e) a tulajdonos vagy használó, ha a forgalmat akadályozó, a telekingatlanáról közterület fölé nyúló növényzet megfelelő visszavágását nem végzi el;
f) a tulajdonos, ha elmulasztja kihelyezni a beépítetlen, időszakosan használt telekingatlan utca felőli oldalán az ingatlan helyrajzi számát, a tulajdonosok vagy használók nevét és címét tartalmazó táblát;
g) az üzemeltető, ha a szórakozó-, vendéglátó- vagy árusító helye, üzlete előtti járdaszakaszra vonatkozó tisztántartási, hó- és síkosság-mentesítési kötelezettségének nem tesz eleget;
h) az építés kivitelezője, ennek hiányában a tulajdonos, ha nem tesz eleget az építési területre és az építési munkálatokkal beszennyezett környékre vonatkozó tisztántartási kötelezettségének, az építési- és a bontási anyag, a kitermelt talaj kiporzásának megakadályozásáról nem gondoskodik, továbbá az építési tevékenység befejezését követően a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és d)–h) pontjaiban meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
25. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki közterületen
a) hirdetményt, hirdetést, szórólapot, reklámot, plakátot – ide nem értve a választási plakátot – nem az e célra kijelölt helyre helyez ki vagy
b) az általa vagy érdekében a nem kijelölt helyen kihelyezett, idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt a hatóság felhívására a hatóság által meghatározott határidőben nem távolítja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
26. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a természetes személy, aki
a)–b) *
c) zöldfelületen közkifolyónál, közterületi kútnál vagy szökőkútnál járművet, ruhaneműt mos vagy szennyezett edényt mosogat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
(4) *
(5) * E rendelet alkalmazása szempontjából zöldfelület: a részben vagy teljesen növényzettel fedett, benőtt, betelepített, vagy növényzet megkötésére alkalmas, szilárd burkolattal el nem látott terület, az útmenti ingatlanra való behajtásra és az onnan történő kihajtásra szolgáló területrész kivételével. A fák törzsének közvetlen közelében – ahol a gyep és cserjeszint életfeltételei nem adottak – a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna adja.
27. § Aki a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályairól szóló rendelet előírásait megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, és természetes személy esetén kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
28. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a természetes személy, aki
a) állatát úgy tartja, hogy az a házban lakók nyugalmát indokolatlanul, tartósan zavarja, vagy az alapvető higiéniai szabályok betartását elmulasztja;
b) nem távolítja el az általa felügyelt állat által okozott szennyeződést a lakóház közös használatú helyiségeiben, épület részén, udvarán, liftben;
c) közterületen ebet póráz nélkül vezet, kivéve a közterületként kijelölt kutyafuttató területét;
d) ebet táblával tiltott bekerített parkba vagy táblával tiltott zöldfelületre beenged vagy bevisz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés c)–d) pontjaiban meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
29. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg, aki
a) Budapest Főváros XIII. kerület jelképeit jogosulatlanul vagy az engedélytől eltérő vagy a közösséget sértő módon használja;
b) a XIII. kerület városrész-, illetve közigazgatási megjelöléseit jogtalanul vagy az engedélyben meghatározott feltételektől, előírásoktól eltérően használja fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartást elkövető természetes személy kettőszázezer, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kettőmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
30. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a természetes személy, aki
a) lakáson belül, a közös használatú helyiségekben vagy az udvaron az alapvető higiéniai követelmények figyelmen kívül hagyásával, szennyezéssel zavaró szaghatást vagy rovarok, rágcsálók megjelenését előidézve – olyan életkörülményt alakít ki, amely káros hatással lehet a környezetében élőkre;
b) a lakóházban olyan magatartást tanúsít, amely az együttélés követelményével ellentétes, a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét indokolatlanul, szükségtelenül és tartósan zavarja;
c) az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket, illetve területet rendeltetésellenesen használja;
d) vasárnap zöldfelület fenntartási tevékenysége során robbanómotoros gépet használ.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője százezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályszegő magatartás elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtható, amennyiben a tevékenységet közterületen végzi.
31. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
32. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után elkövetett közösségi együttélés szabályait sértő magatartásokra kell alkalmazni.
33. § *
| Dr. Bujdosó Sándor s. k. | Dr. Tóth József s. k. | |
| jegyző | polgármester |
