Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében és a 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a 17. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. 46. § (4) bekezdésére és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a rendelkezésére is figyelemmel a következőket rendeli el:
1. § A közterületet a tulajdonos Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre.
(2) E rendeletet kell alkalmazni mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket használják, vagy az e rendeletben szabályozott célból igénybe veszik. 3
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen kialakított, külön jogszabályban meghatározott fizetőparkolók területén igényelt közterület-használatra e rendelet szabályai a díjtételek vonatkozásában eltérésekkel alkalmazhatók.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. épület: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m2-nél nagyobb alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál.
2. hirdetési felület:
a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a helyiség bejáratnál vagy annak közelében feltüntető tábla,
b) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzat síkjára merőlegesen kihelyezett tábla (névtábla),
c) megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz.
d) totemoszlop: kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet népszerűsítő, toronyszerű reklámberendezés
3. * közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közútként, közparkként nyilvántartott, továbbá a közútnak, közparknak nem minősülő magánterületnek az önkormányzat tulajdonában álló, a közforgalom számára megnyitott része;
4. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű: a hatósági jelzéssel vagy hatósági engedéllyel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti fogalomban csak ilyen jelzéssel és engedéllyel vehet részt, különösen azon jármű, amelynek műszaki érvényessége lejárt, vagy azt a közlekedési igazgatási hatóság a forgalomból kivonta.
5. roncs jármű: közúti baleset vagy egyéb káresemény során olyan súlyosan megrongálódott gépjármű, amely jól láthatóan alkalmatlan a közúti közlekedésben úton való haladással történő részvételre.
6. reklámhordozó céllal elhelyezett jármű: közterületen jól láthatóan reklámhordozó céllal tárolt gépjármű, amely rendelkezik a közlekedésben való részvétel feltételeivel, azonban legalább 10 naptári napon keresztül egyhelyben tartózkodik.
7. mozgóárusítás: jellemzően kézből történő árusítás, vagy a mozgóboltnak nem minősülő eszközről történő kereskedelmi tevékenység, árusítás (pl. kosár, kézikocsi)
8. mozgóbolt. a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
9. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 0- 20 m2 alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál.
10. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása
11. reklám célú berendezés-, minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze.
12. tömegrendezvény. közterület-használattal járó olyan kulturális, szabadidős, sportrendezvény – az e rendelet 7. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott sporttevékenység kivételével –, amelyen a résztvevők száma meghaladja az 1000 (ezer) főt, és amelynek a megtartására nem a gyülekezési jogról vagy a sportról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú -. földútnak minősülő utat.
14. adatkezelő: A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.
15. * kérelmező: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki közterület rendeltetésétől eltérő jogszerű használata, valamint hatósági szerződés megkötése céljából közterület-használati kérelmet nyújt be az Önkormányzathoz.
16. * jogosult: az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a közterület rendeltetésétől eltérő jogszerű használatára vonatkozó hatályos hatósági szerződéssel rendelkezik, illetve az, aki a közterületet jogszabály eltérő rendelkezése alapján szabadon használhatja.
17. * tömegrendezvény biztosítására szolgáló terület: akár közterületen, akár magánterületen megtartott tömegrendezvényre érkező és távozó személyek biztonságos közlekedéséhez szükséges, (teljes vagy részleges forgalomeltereléssel, érintett) gépjárműforgalomtól elzárt terület.
18. * elektromos töltőállomás: kizárólag elektromos autók töltésére szolgáló kizárólagosan kijelölt várakozóhely, ideértve a hozzá tartozó töltőoszlopot is.
19. * mikromobilitási eszköz: a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350 W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező és kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszközök, így különösen az önkiegyensúlyozó eszközök (hoverboard, monocycle).
20. * mikromobilitási pont: a közterületnek mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából kijelölt és ebből a célból üzemeltetett része, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer gyűjtőállomásainak területét.
21. * mikromobilitási szolgáltató: kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök üzemeltetője, aki üzletszerű gazdasági tevékenység keretében mikromobilitási eszköz bárki számára elérhető, jellemzően rövid távú bérbeadására irányuló szolgáltatási tevékenységet végez, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszer üzemeltetőjét.
22. * kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz: mikromobilitási szolgáltató által üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, szolgáltatás nyújtása céljából üzemeltetett mikromobilitási eszköz, ide nem értve a közösségi kerékpáros rendszerben bérelhető kerékpárt.
23. * közösségi kerékpáros rendszer: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény alapján a fővárosi helyi személyszállítási szolgáltatásokba integrált közösségi kerékpáros rendszer.
24. * Citylight reklámeszköz: a Magyar Építészetről szóló törvényben meghatározott fogalom.
4. § A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között – állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával – bárki szabadon használhatja.
5. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza, vagy korlátozza.
(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő. 6 7 6 7
6. § Ha e rendelet azt nem tiltja, a közterület – a rendeltetésétől eltérő célra – tulajdonosi hozzájárulás nélkül szabadon, vagy az Önkormányzatnak a közterület-használathoz való hozzájárulásáról szóló döntése alapján használható.
7. § (1) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, ha a használat célja:
a) az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezése és fenntartása,
b) a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fennmaradása,
c) az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok és tevékenységek végzése,
d) a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
e) a futó- vagy kerékpárverseny útvonala és az ezekhez kapcsolódó berendezések elhelyezésével kapcsolatos, 50 m2-t meg nem haladó közterület-használat,
f) a Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság által használt, közfeladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használata
g) a Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett lomtalanítással kapcsolatos közterület-használat,
h) a települési szilárdhulladék-gyűjtő vagy törmeléktároló konténer 24 órát meg nem haladó kihelyezése, amennyiben a konténer közterületi használatára vonatkozó igény legkésőbb a tényleges használat megkezdését megelőző naptári napon a közterület tulajdonosához személyesen vagy elektronikus úton bejelentésre kerül,
i) a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezése,
j) * többlakásos lakóépületek elé kihelyezett, települési kommunális hulladékgyűjtő edényzetek, továbbá a szelektív hulladékgyűjtő edényzetek rendszeres tárolására szolgáló építmények, valamint az üzlet bejáratának fél méteres körzetében kisméretű, legfeljebb 50 liter űrtartalmú, jellegét és állapotát tekintve rendeltetésszerű használatra alkalmas, fém vagy műagyag hulladékgyűjtő edény elhelyezése.
k) * egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási, közművelődési célú nonprofit szervezetek által, a tevékenységi körükbe tartozó feladataik ellátása érdekében – a feladatellátással közvetlenül összefüggő – kezdeményezetett közterület-használat és az ilyen célt szolgáló létesítmények elhelyezése.
(2) * Az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő jogi személy, továbbá az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság, a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használhatja.
(3) A közterület politikai rendezvény megtartása céljából szabadon használható, ez azonban nem vonatkozik a politikai rendezvény színhelyén gyakorolt kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységre.
8. § (1) A közterületek a rendeltetésszerű használat védelme érdekében övezetekbe tartoznak. A rendeltetéstől eltérő használat esetén a használatra jogosultság feltételeit az e rendelet övezeti besorolása alapján kell megállapítani. Az övezeti besorolást az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. melléklet szerinti védendő területen a közterület a rendeltetésétől eltérő célból a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott tevékenység végzésére nem használható.
9. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célból a következő tevékenységekre nem használható:
a) pavilon vagy épület létesítésére, kivéve, ha az helyi építési szabályzatban meghatározott közterületi helyszínen történik,
b) az üzleten kívül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére (a továbbiakban: árubemutatás) 10 m2-t meghaladó területen,
c) a nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenységre,
d) a közúti közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező járműnek a védendő területnek minősülő övezetekben való tárolására,
e) a járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
f) jármű iparszerű javítására,
g) rendezvény kiszolgáló területén belül parkoló kialakítására,
h) a belső vendégtérrel nem rendelkező, szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari egység kialakítására, fennmaradására, továbbá az ezek előtti terasz létesítésére,
i) göngyölegtárolásra,
j) használtcikk-piacra,
k) állatkiállításra vagy állatok forgalmazásra,
l) a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeiről szóló jogszabály szerint a közterületen nem értékesíthető termék forgalmazására,
m) roncs gépjármű tárolására, illetve reklámhordozó célú gépjármű tárolására,
n) * amely a növényzet és a zöldfelületek egyéb elemeinek megrongálódásához, elpusztulásához, károsodásához, fejlődésének megakadályozásához vezethet, vagy azokat veszélyezteti.
10. § (1) A közterület nem használható olyan tevékenységre, amelynek a gyakorlásához jogszabály településképi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, a településképi eljárást azonban a kötelezett nem kezdeményezte, a kezdeményezést elutasították, vagy a településképi eljárásban hozott döntésben foglalt feltételeket a kötelezett nem teljesítette.
(2) A vendéglátó terasz és vendéglátó előkert létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban az építmény rendeltetési céljának megfelelő és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.
11. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő közterület-használat esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 20 m2-t. Mozgóboltból történő kiskereskedelmi tevékenység céljából az Önkormányzat a közterület használatához a Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – M3 autópálya bevezető szakasza által határolt területen belüli közterületre járul hozzá.
(2) A közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 15 m2-t, ha a közterületet idényjellegű zöldség-gyümölcs árusításra használják.
12. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, illetve a használható állapotban tartásáról a használó, ha a használatra való jog az Önkormányzat döntésén alapul, a döntés szerinti jogosult gondoskodik.
(2) Ha a közterület használatához való jog az Önkormányzat döntésén alapul és a használati jog megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület használatot megelőző, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani, és a közterületet az Önkormányzatnak tisztán átadni.
(3) A használattal elfoglalt közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy a rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult a használatot megelőző, eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
13. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig járulhat hozzá.
14. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt hatósági vagy szakhatósági engedélyeket.
(2) Az Önkormányzatnak a közterület-használatról hozott döntése nem korlátozhatja másnak, a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatára az Önkormányzat döntésével szerzett jogának a gyakorlását.
(3) Azonos közterületet érintő, azonos időpontban történő közterület-használatra benyújtott több kérelem közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.
15. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt, ha a döntés
a) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilonon, az utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezésen reklám elhelyezéséről szól, vagy
b) *
(2) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a döntési jogkörét – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Gazdasági Bizottságra ruházza át.
(3) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a Polgármesterre ruházza át a döntési jogkörét a következők tekintetében:
a) a filmforgatásra irányuló közterület-használat jóváhagyása, valamint
b) döntés az átalánydíj megfizetéséhez kötött közterület-használatról.
(4) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a jegyzőre ruházza át a döntési jogkörét:
a) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra a közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület-használat
b) * a 185 naptári napot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, továbbá építőanyag-szállítás közterület-foglalásához kapcsolódó közterület-használat,
c) * a 185 naptári napot meg nem haladó, idény-jellegű zöldség és gyümölcs árusításához kapcsolódó közterület-használat,
d) * az ünnepek előtti egyedi árusításhoz, sport-, közösségi, kulturális eseményekkel kapcsolatos egyedi árusításhoz, a művészeti, vagy kulturális jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, a szórólaposztáshoz kapcsolódó, továbbá a tömegrendezvény biztosítására szolgáló terület igénybevételéhez szükséges közterület-használat,
e) üzemképtelen gépjármű mellékútvonalon vagy gépjármű várakozására alkalmas, parkolásra rendszeresített – legfeljebb 30 napon belüli – közterületi tárolása
f) * elektromos töltőállomás létesítése és fennmaradása céljából történő közterület-használat,
g) * kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök mikromobilitási pontokon történő elhelyezése és tárolása
ügyében.
(5) A Képviselő-testület egyedi ügyben a hatáskört bármikor magához vonhatja.
16. § A döntéshozatalt megelőző hatósági eljárás során a nem érdemi döntés meghozatala a jegyző hatáskörébe tartozik.
17. § A végrehajtást az önkormányzat önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.
18. § A közterület-használathoz való hozzájárulást
a) a szórólaposztás esetén a szolgáltatás megrendelőjének, ennek hiányában annak, akinek érdekében a szórólaposztás megvalósul
b) az épület és a pavilon esetén a tulajdonosának,
c) az építési engedélyhez kötött építmény, valamint az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek, az építmény tulajdonosának, vagy a közterület tényleges használójának,
d) a törmeléktároló konténer használójának,
e) üzemképtelen gépjármű esetén a gépjármű üzembentartójának, vagy okirattal igazolt használójának
kell kérnie.
19. § Az eljárás során vizsgálni kell a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, útügyi, közegészségügyi és köztisztasági előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai jogszabályoknak és szempontoknak való megfelelést.
20. § Az eljárásban hivatalból kell beszerezni:
a) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntést, amennyiben az a kérelemhez nem került csatolásra,
b) a mozgóboltból történő vendéglátásra, a 3 hónapot meghaladó időtartamra kérelmezett zöldség- és gyümölcsárusításra és a vendéglátó-teraszra vagy vendéglátó-előkertre vonatkozóan a Főépítészi Iroda és a Főmérnökség véleményét,
c) * a lejárt esedékességű közterület-használati díj tartozás mentességről szóló igazolást.
20/A. § * Nem adható közterület-használati hozzájárulás annak, akinek a nevén az Önkormányzat közterület-használati díj jogcímén lejárt esedékességű tartozást tart nyilván.
21. § (1) Az Adatkezelő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése szerinti, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. Ezen adatok a következők: a kérelmező telefonszáma, elektronikus levélcíme, adószáma, adóazonosító jele, továbbá a 23. § e) pontban meghatározott megállapodásban szereplő személyes adatok. Az adatkezelő a személyes adatokat kizárólag a közterület-használati jogosultság és kötelezettségek megállapítása, valamint a hatósági szerződés megkötése céljából kezeli.
(2) Az adatkezelés időtartama az eljárás megszűnése esetén a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott időtartam, a közterület-használathoz való hozzájárulás esetén a hatósági szerződés megszűnését követő 5 év.
(3) A személyes adatokat az Adatkezelő a közterület-használat ellenőrzése céljából az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szerv részére, végrehajtás céljából az önálló bírósági végrehajtó részére továbbítja.
(4) Az adatkezelés részletes szabályait a jelen rendelet 2. számú mellékletének részét képező adatkezelési tájékoztató tartalmazza.
22. § (1) * A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a (2) bekezdésében, valamint a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legkésőbb 45 (negyvenöt) nappal kell benyújtania.
(2) * A közterület-használatra irányuló kérelmet a használat megkezdését megelőzően legalább 8 nappal kell benyújtani, ha a közterület-használat a 30 (harminc) napot nem haladja meg, és a kérelem 50 m2-t meg nem haladó közterület használatára irányul.
(3) A kérelem benyújtására a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány szolgál.
(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jegyző a (2) bekezdésben meghatározott 8 napos határidőtől eltekinthet.
(5) A közterület-használattal összefüggő hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napjától számított 45 (negyvenöt) nap.
(6) * A hatósági szerződésben meghatározott épület vagy pavilon tulajdonjogának átruházását a jogosult a tulajdonjog átruházását követő 3 munkanapon belül köteles – a tulajdonjog átruházását igazoló dokumentum egyidejű csatolásával – az Önkormányzathoz írásban bejelenteni.
(7) * Az épület vagy pavilon tulajdonjogát megszerző személy a tulajdonszerzés napját követő 10 napon belül köteles benyújtani a közterület-használati kérelmet azzal, hogy a közterület-használat kezdő időpontja az épület vagy pavilon tulajdonjoga megszerzésének napja. Örökléssel való tulajdonszerzés esetén a megszerző személy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napját követő 10 napon belül köteles benyújtani a közterület-használati kérelmet azzal, hogy a közterület-használat kezdő időpontja a jogosult halálát követő nap.
23. § * (1) A kérelemhez csatolni kell:
a) a gazdasági társaság kérelmező aláírási címpéldányának egyszerű másolatát,
b) a használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajzot, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is,
c) az Ügyfél képviseletére jogosító dokumentumot (képviselő útján eljáró Ügyfél esetén),
d) zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapot-felmérési dokumentációt,
e) ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
f) a rendezvény esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
g) a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, feltéve, hogy azt nem a jegyző adja ki,
h) a közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást,
i) a világörökség, kulturális örökség részét képező területeken a műemlékvédelmi hatóság engedélyét,
j) amennyiben a közterület használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntést
k) mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervét,
l) zöldség-gyümölcs árusítása esetén az árusítóhely látványtervét, vendéglátó terasz és vendéglátó előkert esetén a terasz és az előkert látványtervét,
m) * a Zuglói Polgármesteri Hivatal által kiállított, az Önkormányzattal szemben fennálló, lejárt tartozás mentességéről szóló 30 napnál nem régebbi adóigazolást,
n) az állami adóhatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi együttes nemleges (nullás) adóigazolást vagy a kérelmező nyilatkozat át, a köztartozás mentes állapotról,
o) a kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd-illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt.
(2) Települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer kihelyezése céljából történő közterület-használat esetén a kérelmező mentesül a 23. § m)–o) pontokban meghatározott dokumentumok csatolása alól.
24. § (1) A közterület használója a használat feltételeként – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – óvadékot köteles fizetni az Önkormányzatnak legkésőbb a közterület-használatra vonatkozó szerződés megkötéséig az állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási, tisztántartási kötelezettség teljesítésének költségére és a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó megbízás teljesítésére. 2 2
(2) * Nem kell óvadékot fizetni a közterület-használatért, ha a használat a 95 napot nem haladja meg.
25. § * (1) Az óvadék mértéke a közterület-használati díj 30 napi összege, vagy ha a közterület-használat időtartama a 365 napot meghaladja, a közterület-használati díj 60 napi összege.
(2) Az óvadék a hatósági szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően visszajár, ha a jogosult:
a) az állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének eleget tett,
b) a közterület-használatot megelőző, eredeti állapotot helyreállította,
c) a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és
d) az a)–c) pontokban meghatározott kötelezettségei teljesítésének elvégzésére vonatkozó jognyilatkozatát a jogosultra irányadó szabályoknak megfelelő módon az Önkormányzat részére benyújtotta.
(3) A jogosult (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jognyilatkozatának tartalmazni kell továbbá az óvadék által biztosított hatósági szerződés ügyiratszámát, a visszajáró óvadék összegének megjelölését, valamint a pénzügyi intézeti számlának az egyedi azonosító adatát, amelyre a jogosult az óvadék összegének visszautalását kéri.
(4) A jogosult a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kötelezettségeit legkésőbb az óvadék által biztosított hatósági szerződés hatályának lejártát követő 8 napon belül köteles teljesíteni.
(5) A (2) – (4) bekezdésekben foglaltak maradéktalan teljesülése esetén az Önkormányzat – szükség esetén a (6) bekezdésben meghatározott összeggel csökkentett – óvadék összegének visszautalásáról gondoskodik.
(6) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit az Önkormányzat felhívásában meghatározott határidőn belül sem teljesíti, az Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a jogosult költségére és kárveszélyviselése terhére elvégezheti. Az Önkormányzat a fenti költségeket és a közterület-használati díjat az óvadék összegéből – a jogosult erre vonatkozó tájékoztatását követően – jogosult kiegyenlíteni.
(7) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt kötelezettségeit a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól az a jogosulatlan közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.
26. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulásról történő döntés önkormányzati hatósági ügy, amelyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) * A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat – a 15. §-ban meghatározott döntési jogkör gyakorlójának döntését követően – határozathozatal helyett hatósági szerződést köt.
27. § (1) A hatósági szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb 5 évre köthető meg.
(2) A közösségi közlekedési megállóhely fedett utasváróján elhelyezett reklámhirdetésre a hatósági szerződés legfeljebb 15 évre köthető meg.
28. § A 27. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a hatósági szerződésben fenyőfa árusítására az adventi időszakban legfeljebb 21 napig tartó közterület-használathoz lehet hozzájárulni.
29. § Ha a hatósági szerződés a közterület rendeltetéstől eltérő használatát egy évet meghaladó időtartamban állapítja meg, és az Önkormányzat a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról döntött, a hatósági szerződés megszűnését megelőző legalább hat hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, hogy a hatósági szerződés nem hosszabbítható meg.
30. § A hatósági szerződés – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, elektronikus kapcsolattartási címét,
b) a jogosult gazdálkodó szervezet, társasház székhelyét, a képviseletére jogosult nevét, levelezési címét, elektronikus kapcsolattartási címét,
c) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a szerződés hatályos,
d) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek a meghatározását, a hozzájárulástól eltérő, más célra történő használat tilalmát,
e) a főépítészi, közútkezelői, forgalomtechnikai kikötéseket, egyéb hatósági, szakhatósági előírásokat és kikötéseket, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, valamint kötelezettségvállalást az előírások teljesítésére és betartására,
f) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a jogosult a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által előírtakat a használat teljes időtartama alatt betartja,
g) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén a használó a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja, továbbá az eredeti állapot helyreállítása elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
h) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének a módját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, valamint a díjfizetési határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és helyreállítási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati jog átruházásának a tilalmát és
k) a hatósági szerződés megszűnésének az eseteit.
31. § * (1) A hatósági szerződés megkötését megelőzően az Önkormányzat – a döntésről szóló tájékoztatással egyidejűleg – díjfizetési felhívást bocsát ki. A díjfizetési felhívásban foglalt fizetési kötelezettség teljesítésének igazolását követő 5 munkanapon belül az Önkormányzat a kérelmező számára köteles biztosítani a hatósági szerződés aláírásának lehetőségét. A kérelmező az értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül köteles a hatósági szerződést aláírni.
(2) Amennyiben a jogosult a hatósági szerződést a fenti határidőn belül neki felróható okból nem írja alá és a határidő mulasztását az eljáró hatóság felé a határidő lejártát követő 3 napon belül nem igazolja, az Önkormányzat az eljárást megszünteti. Ha a hatósági szerződés határidőn belüli aláírásának elmaradása a feleknek nem felróható, az aláírás későbbi időpontja érdekében a szerződő feleket együttműködési kötelezettség terheli.
32. § * (1) A közterület-használati kérelem visszautasításáról rendelkező és az eljárást megszüntető hatósági döntést a döntés véglegessé válását követően meg kell küldeni az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó rendészeti szervnek.
(2) A hatósági szerződést a megkötését követően meg kell küldeni az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó rendészeti szervnek.
33. § A hatósági szerződés eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a közterület használója köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
34. § (1) A hatósági szerződés megszűnik:
a) a hatósági szerződésben meghatározott idő elteltével,
b) a hatósági szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a hatósági szerződésben foglaltak, a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabály vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság előírásainak a megsértése miatti felmondással,
d) a használatba adott közterület tulajdonosának vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
e) a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság érvényességének a megszűnésével, vagy ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultságát egyéb okból elveszíti,
f) a jogosult halálával vagy jogi személy, gazdasági társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
g) ha a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy,
h) ha a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása a közterület-használatot kizárja, vagy
i) a jogosult a hatósági szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének az írásban megküldött fizetési felszólításban megadott határidőben nem tesz eleget.
(2) Megszüntethető a hatósági szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének a feltételeit a jogosult nem megfelelően teljesíti.
35. § (1) Ha a hatósági szerződés a benne foglalt használati idő elteltét megelőzően szűnik meg, a jegyző írásban értesíti a jogosultat a hozzájárulás megszűnéséről és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségéről. Nem kell értesítést küldeni a szerződés megszűnéséről, ha a megszűnés a 34. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból történt.
(2) A hatósági szerződés megszűnése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszajár. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,
ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.
36. § (1) Közérdekből a közterület-használat szünetelését lehet elrendelni. A szünetelés nem lehet hosszabb, mint a hatósági szerződés megszűnéséig még hátralévő idő.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába.
(3) A már befizetett közterület-használati díjnak a közterület-használat szünetelése idejének megfelelő időarányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,
ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.
37. § (1) Az e rendeletben és a hatósági szerződésben foglalt előírások megtartását a jegyző, a közterület-felügyelő, továbbá a jogszabály szerint a közterületen folytatott tevékenység ellenőrzésére jogosult más szervek ellenőrzik.
(2) Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a kötelezett az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettségének nem tett eleget, a jegyző gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról.
(3) Ha a befizetett közterület-használati díj vagy az óvadék nem fedezi a helyreállítás költségeit, a fennmaradó összegre pénzforgalmi hatósági megbízást kell kiadni.
38. § A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni.
39. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) az állami szerv alapfeladatának az ellátásához szükséges közterület-használatért,
b) a fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért,
c) a taxiszolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért,
d) az örökségvédelem alatt álló épület építési, karbantartási, felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használatért,
e) az 50%-nál nagyobb arányban az Önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata vagy a Magyar Állam tulajdonában levő épületek felújításával vagy ezek beruházásában megvalósuló épületek építésével kapcsolatos közterület-használatért,
f) a szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezéséért,
g) a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata vagy az Önkormányzat tulajdonában álló intézmény, gazdasági társaság által használt, feladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használatáért,
h) a közösségi közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek kialakításáért,
i) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezés létesítéséhez, a megállóhelyen fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséért és fenntartásáért vagy
j) az elektromos töltőállomás közterületi elhelyezéséért addig, amíg a szolgáltatása ingyenes.
k) * az önkormányzat tulajdonában álló közterület értékét növelő beruházás esetén, az értéknövelő beruházással érintett, valamint az azzal határos és a beruházás megvalósításához szükséges mértékű közterületre vonatkozó, az értéknövelő beruházás megvalósulási időtartama alatt, az értéknövelő beruházás érdekében történő közterület használatáért.
(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt mentesség nem terjed ki a megállóhely területén, a pavilonban vagy az ezekhez kapcsolódóan folytatott árusító és vendéglátó helyiség vagy terasz által elfoglalt területre, valamint a reklám céljára szolgáló felületre.
(3) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a használónak a 12. §-ban meghatározott helyreállítási kötelezettségét.
40. § (1) A közterület-használati díj mértékét a közterület-használat m2-ben megállapított területe és a 3. mellékletben meghatározott napi díjtétel szerint kell számítani, az így számított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(2) Ha a közterület a 3. melléklet szerinti több közterületi övezetbe is besorolható, a magasabb övezeti besorolás szerinti díjtétellel kell a díjat számítani.
41. § (1) Épület vagy építmény esetében a közterület-használat m2-ben megállapított területe az épület vagy építmény alapterületével megegyezik. A közterület-használat m2-ben megállapított területébe az épület vagy építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerinti területet hozzá kell adni.
(2) A kézből történő utcai árusítás, a szórólaposztás, a mutatványos, továbbá a művészeti tevékenység esetében a közterület-használat díjának a megállapításához az egy fő által elfoglalt területként egy m2-t kell figyelembe venni.
(3) A közterület-használat területének a megállapításakor a töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(4) Amennyiben a közterület-használat várakozási övezet területén lévő közúti várakozóhely igénybevételével jár, a fizetendő napi díj összege – nem parkolási céllal igénybe vett parkolóhelyenként – megegyezik a várakozási övezetben érvényes, a személygépjárművekre vonatkozó, 1 óra parkolási díj és a díjköteles időtartam szorzatának és a 3. mellékletben meghatározott, közterület-használati díjtétel összegével. A fizetendő közterület-használati díjat a kérelemben megjelölt közterület-használat mértékével arányosan kell megállapítani.
41/A. § * (1) Elektromos töltőállomás közterület-használatáért fizetendő közterület-használati díj mértékét töltőoszloponként, valamint az elektromos autók töltése céljára szolgáló, kizárólagosan e célra kijelölt várakozóhelyenként meghatározott napi díjtétel szerint kell számítani.
(2) Amennyiben az elektromos autók töltése céljára szolgáló és kizárólagosan e célra kijelölt várakozóhely díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási övezet (zóna) területén helyezkedik el, a közterület-használati díj összege megegyezik az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti és az övezetre (zónára) érvényes, óránkénti várakozási díj és a díjköteles időszak szorzatának számított összegével.
42. § (1) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak számít.
(2) A közterület-használati díjat a közterület használatához való jog tényleges gyakorlásának az időtartamára tekintet nélkül a hatósági szerződés szerinti időtartamra és módon kell megfizetni.
43. § * A honvédelemért felelős minisztérium és szervei, a tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló épület főbejáratának a homlokzata előtti közterület-használatért átalánydíjat fizetni, amelynek napi mértéke 10 000 Ft.
44. § *
45. § (1) A közterület-használati díjat a 22. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni.
(2) A 300 000 Ft-ot meg nem haladó közterület-használati díj esetén a közterület-használatról szóló hatósági szerződés megkötésének a feltétele a közterület-használati díj teljes összegének a szerződéskötést megelőző megfizetése.
(3) * Ha a fizetendő közterület-használati díj összege a 300 000 Ft-ot meghaladja, 300 000 Ft-ot egy összegben kell a szerződéskötést megelőzően megfizetni, a fennmaradó közterület-használati díjat pedig a Használó havi ütemezésben, előre köteles megfizetni. A Használó első fizetési kötelezettsége teljesítésének határnapja és összege a hatósági szerződésben kerül meghatározásra. Az első fizetési kötelezettség teljesítését követően a Használó – amennyiben a hatósági szerződés másként nem rendelkezik – minden hónap 10. napjáig a hónap napjainak számával megegyező közterület-használati díjat köteles fizetni.
(4) * Ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról a polgármester dönt azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a Polgármesterre vagy a Gazdasági Bizottságra ruházta át a döntési jogkörét, valamint azokban az ügyekben is, amelyekben a képviselő-testület a döntési jogkörét nem ruházta át.
(5) * Ha a hatósági szerződés a fizetési kötelezettség teljesítésének határnapját nem tartalmazza, az Önkormányzat által kezdeményezett szerződésmódosításról a jegyző dönt azokban az ügyekben, amelyekben a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a képviselő-testület a jegyzőre ruházta át a döntési jogkörét.
(6) * A Használó a fizetési kötelezettségét az Önkormányzat 11784009–15514004–10850002 számú bankszámlájára történő utalással köteles teljesíteni. Az utalás „Közlemény” rovatában a hatósági szerződés ügyiratszámát, valamint a fizetéssel érintett hónapot szükséges megjelölni. Késedelmes fizetés esetén a Használó késedelmi pótlékként, minden késedelmes naptári nap után, a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd részét köteles megfizetni. Az esedékes közterület-használati díj megfizetését követően az Önkormányzat a befizetett összegről számviteli bizonylatot állít ki.
46. § Az adóalanyok esetében az óvadékot, a díjelőleget és a közterület-használati díjat az Önkormányzat „közterület-használati díjak elkül. sz.” elnevezésű, 11784009–15514004- 10850002 számú számlájára átutalással, a nem adóalanyok esetén az Önkormányzat által kiadott, készpénz-átutalási megbízással vagy az Önkormányzat „közterület-használati díjak elkül. sz. „ elnevezésű számlájára történő átutalással kell teljesíteni.
47. § Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységre vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületet használ, köteles az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására a jogellenes közterület-használatot az előírt határidőben megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására. Az ellenőrzésre jogosult szerv a jogellenes közterület-használat észlelése, vagy az e tényről való tudomásszerzést követően közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez. A jogsértés – a külön jogszabályban meghatározott mértékű – közigazgatási bírság kiszabásával jár.
47/A. § * Nem minősül jogellenes közterület-használatnak az épület vagy pavilon tulajdonjogának megszerzése napjától számított, az e rendelet 22. § (7) bekezdésében szabályozott időtartam. Örökléssel való tulajdonszerzés esetén nem minősül jogellenes közterület-használatnak a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően, az e rendelet 22. § (7) bekezdésében szabályozott időtartam.
48. § (1) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével vagy a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése miatt, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének az elhárítása érdekében szükséges. Az eredeti állapot helyreállításának a költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(2) A jogellenes közterület-használatnak a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű, roncs jármű, reklámhordozó célú gépjármű tárolásával történő elkövetése esetén a jegyző kötelezi a jármű üzembentartóját a jogellenes közterület-használat megszüntetésére. Ha a jármű üzembentartója e kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, az Önkormányzat a jogellenes közterület-használatot a jármű elszállítással történő eltávolítása útján megszüntetheti. A jogellenes közterület-használat megszüntetésének a költségeit a jogosulatlan közterület-használó viselni köteles.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (6) bekezdése szerinti esetben.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján elszállítással eltávolított járművekre a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2019. (X. 16.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.
48/A. § * (1) Jogellenesen használja a közterületet az a mikromobilitási szolgáltató,
a) amelynek a mikromobilitási ponton vagy egyéb közterületen elhelyezett vagy tárolt kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a vonatkozó jogszabályok szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, és rendeltetésszerű használatra nem alkalmas,
b) amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a mikromobilitási ponton közterület-használati hozzájárulása nélkül, vagy a közterület-használati hozzájárulásban foglaltaktól eltérően kerül elhelyezésre, tárolásra, vagy
c) amelynek a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköze a közterületen, mikromobilitási ponton kívül kerül elhelyezésre, tárolásra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes közterület-használat esetén a mikromobilitási szolgáltató a jogellenesen elhelyezett, tárolt mikromobilitási eszközei után a jogellenes használattal érintett napokra közigazgatási bírságot köteles megfizetni, a bírságösszeget megállapító, végleges hatósági határozat alapján.
(3) Nem minősül jogellenesnek a közterület-használat, ha a kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz teljes terjedelmében a mikromobilitási pont hozzá legközelebbi külső szélétől számított 5 méteren belül került elhelyezésre azzal, hogy ez az elhelyezés egyébként a közterület rendeltetésszerű használatát –, így különösen a gyalogos közlekedést – nem akadályozza, továbbá a közúti közlekedés rendjét, a biztonságos járműközlekedést semmilyen módon nem zavarja.
(4) Nem minősül jogellenesnek a közterület-használat, ha a más által jogellenesen elhelyezett mikromobilitási eszközt a mikromobilitási szolgáltató a közterületről a jogellenes elhelyezésről történő tudomásszerzést követően, legkésőbb 3 órán belül –, balesetveszélyt előidéző elhelyezés esetén haladéktalanul – eltávolítja.
49. § (1) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.
(2) Közterület-használati díjtartozás fennállása esetén a közterület-használót a jegyző 15 napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.
(3) Ha a közterület-használati díjat a megismételt fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a hatósági szerződést a jegyző felmondja, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a közterület használóját.
50. § A jegyző a jogosult kérelmére a közterület-használati díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha
a) a kötelezett a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
b) a tartozása összegéről tartozáselismerő nyilatkozatot állít ki.
50/A. § * (1) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszközöknek az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken történő elhelyezése és tárolása vonatkozásában e rendelet szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződést kell kötni a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezéséhez, tárolásához, ide nem értve a mikromobilitási eszközzel használat közben való olyan ideiglenesen megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg.
(3) Nem adható közterület-használati hozzájárulás olyan kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz elhelyezéséhez vagy tárolásához, amely a vonatkozó jogszabályok szerinti műszaki követelményeknek nem felel meg, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken kölcsönzési célú mikromobilitási eszköz kizárólag az erre a célra kijelölt mikromobilitási ponton helyezhető el és tárolható.
(5) Nem jelölhető ki mikromobilitási pont azon szociális, oktatási, nevelési feladatot ellátó intézmények és közintézmények főbejáratától mért 100 m sugarú körben, amelyek látás-, mozgás-, hallássérült személyek ellátását, gondozását végzik.
(6) A közterület használatára irányuló kérelemmel a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközökkel rendelkező mikromobilitási szolgáltató élhet.
(7) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezésére az e rendelet 4. mellékletében meghatározott mikromobilitási zónák vonatkoznak.
(8) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezése szempontjából az Önkormányzat területe a következő mikromobilitási zónákra osztott:
a) átmeneti zóna,
b) külvárosi terület zóna.
(9) A (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti zónák pontos területi lehatárolását a 4. melléklet szerinti térkép határozza meg.
(10) A mikromobilitási szolgáltató az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközöket csak érvényes közterület-használati engedély birtokában helyezheti el és tárolhatja a közterületen.
(11) Az Önkormányzat a tulajdonában álló közterületeken előre kijelölt mikromobilitási pontok
a) egyedi azonosítóját;
b) a 50/A. § (7) bekezdése szerinti zóna-besorolását és földrajzi címét,
c) középpontjának tekintendő pont GPS-koordinátáit, területének méretét, valamint
d) az adott mikromobilitási ponton egyszerre elhelyezhető mikromobilitási eszközök legmagasabb számát,
e) az adott mikromobilitási ponton egyazon szolgáltató által egyszerre elhelyezhető mikromobilitási eszközök legmagasabb számát
az Önkormányzat honlapján folyamatosan, a mikromobilitási pontok térképen való kereshetőségét is biztosító módon közzé teszi.
50/B. § * (1) Kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök közterületen történő elhelyezése, tárolása céljából akkor adható közterület-használati hozzájárulás a mikromobilitási szolgáltató részére, ha a mikromobilitási szolgáltató
a) az általa üzemeltetett valamennyi mikromobilitási eszközt – a jogszerű közterület-használat ellenőrizhetősége érdekében – olyan egyedi azonosító jellel látta el, amely
aa) a latin ábécé nagybetűiből és arab számokból képzett, legalább négy, legfeljebb hét karakterből áll,
ab) a mikromobilitási eszköz két oldalán egy-egy példányban, minimum 30mm magas és 4mm vonalvastagságú karakterekkel, az eszköz hátulján pedig egy példányban, minimum 50mm magas és 7mm vonalvastagságú karakterekkel jelenik meg,
ac) karaktereinek háttérhez viszonyított kontrasztaránya legalább 4,5:1 arányú;
b) a megosztott szolgáltatás részeként működő mikromobilitási eszközök kölcsönzésére vonatkozó szerződés megkötésére előre meg nem határozott személyek számára nyilvánosan ajánlatot tett közzé;
c) vállalja, hogy mikromobilitási eszközeit a 50/A. § (4) bekezdése szerinti összes zónában üzemelteti;
d) igazolja, hogy az általa üzemeltetett minden egyes mikromobilitási eszköz közterületi elhelyezésének helye és időtartama, valamint az adott eszköz adott időpontban fennálló használati állapota (kölcsönzött, vagy kölcsönzésre váró) a saját telematikai rendszerében hitelesen, olyan adatrögzítési eljárással kerül rögzítésre, amely biztosítja ezen adatok változatlanságának utólagos ellenőrzési lehetőségét; és
e) folyamatos hozzáférést biztosít a d) pontnak megfelelő telematikai rendszeréhez az Önkormányzat számára annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök tényleges önkormányzati tulajdonú közterületek közterület-használatának ellenőrzéséhez szükséges – személyes adatokat nem tartalmazó – adatok korlátlanul megismerhetők legyenek.
(2) Az adott zónában kialakított és működtetett összes mikromobilitási pontra közterület-használati engedély csak együttesen adható.
(3) Egyazon mikromobilitási szolgáltató egyazon típusú mikromobilitási eszközei tekintetében legalább a zónán belüli mikromobilitási pontok darabszáma egyharmadának megfelelő számú, és legfeljebb a zónában elhelyezett összes mikromobilitási pont tekintetében az egy adott mikromobilitási szolgáltató által az adott mikromobilitási ponton maximálisan igénybe vehető mikromobilitási helyek összesített számának megfelelő számú mikromobilitási eszköz kihelyezésére adható csak közterület-használati engedély.
(4) A mikromobilitási szolgáltató a mikromobilitási pontot érvényes közterület-használati engedélye birtokában is csak a többi jogszerű közterület-használóval (érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezőkkel) közösen, egymást nem korlátozva veheti igénybe kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezése, tárolása céljából.
(5) A mikromobilitási pontok közterület-használatára csak határozott időre, de legalább 6 hónap és legfeljebb 36 hónap időtartamra adható hozzájárulás azzal, hogy a mikromobilitási szolgáltató számára első alkalommal legfeljebb 18 hónap időtartamra adható közterület-használati hozzájárulás.
(6) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök elhelyezésére vonatkozó közterület-használati hozzájárulás iránti kérelméhez a 23. §-ban meghatározottakon túl a mikromobilitási szolgáltatónak nyilatkoznia kell:
a) az elhelyezni kívánt mikromobilitási eszközök számáról, és azon belül zónánként,
b) az elhelyezni kívánt egyes mikromobilitási eszközök műszaki jellemzőiről, így legalább
ba) az eszköz típusáról (pl. elektromos rásegítésű roller, kerékpár, elektromos rásegítésű kerékpár, stb.),
bb) elektromos rásegítés meglétéről, elektromos rásegítés esetén annak névleges teljesítményéről,
bc) az eszköz tömegéről, hosszáról, szélességéről és magasságát centiméterben,
bd) az eszköz világítási jellemzőiről,
be) az azonosító jel megjelenítésének tervezett formájáról és méretéről,
c) az elhelyezni kért mikromobilitási eszközök egyedi azonosítójáról,
d) a mikromobilitási eszköz üzemeltetése során általa alkalmazott általános szerződési feltételekről és alkalmazott logisztikai, technikai megoldásokról, továbbá telematikai rendszeréről és annak a 50/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megfelelőségéről csatolva az ennek alátámasztására szolgáló adatokat,
e) az általa használt mikromobilitási eszközök vonatkozó jogszabályok szerint megkövetelt műszaki követelményeknek való megfelelőségéről.
50/C. § * (1) A mikromobilitási szolgáltató által a kölcsönzési célú mikromobilitási eszközeinek mikromobilitási pontokon történő elhelyezésével és tárolásával megvalósuló közterület-használatért fizetendő közterület-használati díj megállapítására az e szakaszban foglalt eltérésekkel kerül sor.
(2) A kölcsönzési célú mikromobilitási eszközök mikromobilitási pontokon történő elhelyezése és tárolása után fizetendő közterület-használati díj a 3. mellékletben található díjtételek alapján kerül kiszámításra, a mikromobilitási pontok zónák szerinti elhelyezkedésére és a mikromobilitási szolgáltató által az adott zónában kihelyezendő eszközök számára tekintettel.
(3) Ha a közterület-használattal érintett területen rendelkezésre álló mikromobilitási pontok számának megváltozása miatt az adott területen a mikromobilitási szolgáltató által kihelyezhető mikromobilitási eszközök száma módosult, a mikromobilitási szolgáltató által fizetendő díj arányosan megváltozik. Ebben az esetben az Önkormányzat a megkötött hatósági szerződést megfelelően módosítja.
51. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmforgatási célú közterület-használatra (a továbbiakban: filmforgatásra irányuló közterület-használat) e rendelet szabályait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
52. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használat feltétele, hogy a kérelmező vállalja:
a) a közterületi utcabútorokban és a burkolatokban bekövetkezett kár, továbbá a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésben harmadik személy által az Önkormányzattal szemben érvényesített kár megtérítését,
b) a forgatás engedélyezett ideje alatt az utcabútorok, szobrok, egyéb közcélú berendezések és kihelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállítását,
d) a filmforgatással érintett lakosság, intézmények és vállalkozások tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatban őket érintő korlátozásokról és a mindennapi életvitelüket esetlegesen zavaró körülményekről,
e) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelíthetőségének a folyamatos biztosítását.
(2) A filmforgatásra irányuló közterület-használat díját a hatósági szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kell megfizetni.
53. § (1) * A filmforgatási célú közterület-használatért fizetendő díj mértékét az Mktv. előírásai szerint kell meghatározni.
(2) * A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében nem szereplő, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek turisztikailag kiemelt közterületnek minősülnek.
54. § A filmforgatást akadályozó, de a jogosultnak nem felróható, valamint a rendkívüli természeti esemény esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül az Önkormányzat biztosítja a közterület használatát annyi időtartamra, ameddig az akadály fennállt.
55. § (1) Ez a rendelet 2020. július 1. napján lép hatályba.
(2) *
56. § * E rendeletnek a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról és a rendjéről szóló 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: Mód1.) megállapított rendelkezéseit a Mód1. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
57. § *
| Horváth Csaba | dr. Tiba Zsolt | |
| polgármester | jegyző |
| Közterületi övezetek besorolása | ||
| 1. | I. Védendő területek | |
| 1.1. | Gundel Károly út és az Állatkerti körút (29732/2 hrsz.) | |
| 1.2. | Hermina út (29739/1 hrsz.) | |
| 2. | II. Az összvárosi jelentőségű főutak mentén, a közterületi telekhatártól számított 10 méteren belül elhelyezkedő közterületek | |
| 2.1. | Hungária körút | |
| 2.2. | Kerepesi út | |
| 2.3. | Nagy Lajos király útja | |
| 2.4. | Fogarasi út | |
| 2.5 | Csömöri út | |
| 2.6. | Thököly út | |
| 2.7. | Dózsa György út (29731/1 hrsz., 29731/2 hrsz., 32849/7 hrsz.) | |
| 2.8. | Mogyoródi út | |
| 2.9. | Egressy út | |
| 3. | III. Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonalak | |
| 3.1. | Dózsa György út (32848/3 hrsz, 32951/4 hrsz) | |
| 3.2. | Róna utca | |
| 3.3. | Stefánia út | |
| 4. | IV. Egyéb területek | |
| a I., II. és III. pontok alá nem tartozó közterületek |
| KÖZTERÜLET–HASZNÁLATI KÉRELEM a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában lévő közterületek közterület-használatához | ||||||||
| Kérelmező neve: | ||||||||
| Törvényes képviselőjének neve: (jogi személy kérelmező, valamint meghatalmazott úján eljáró kérelmező esetén) | ||||||||
| Kérelmező születési ideje és helye: (természetes személy kérelmező esetén) | ||||||||
| Kérelmező anyja neve: (természetes személy kérelmező esetén) | ||||||||
| Kérelmező lakóhelye/székhelye: | ||||||||
| Kérelmező levelezési címe: (természetes személy kérelmező esetén, amennyiben eltér a lakóhelyéttől) | ||||||||
| Kérelmező adószáma/ adóazonosító jele/ nyilvántartási száma/őstermelői igazolvány száma (megfelelő aláhúzandó) | ||||||||
| Kérelmező cégjegyzékszáma: (jogi személy kérelmező esetén) | ||||||||
| Kérelmező nyilvántartási száma: (nem gazdasági társaság kérelmező esetén) | ||||||||
| Kérelmező | telefonszáma: | |||||||
| e-mail címe: | ||||||||
| Kérelmező | telefonszáma: | |||||||
| képviselőjének | e-mail címe: | |||||||
| Közterület-használat kezdete: | Közterület használat vége: | Közterület-használat helye: | ||||||
| Közterület-használat helyének típusa: (Megfelelő aláhúzandó) | 1. gyalogjárda 2. útpálya 3. parkoló 4. egyéb | |||||||
| Közterület-használat mértéke: | __________ m2 vagy _____________ db | |||||||
| Közterület-használat célja: | ||||||||
| Kérelemhez kapcsolódó egyéb megjegyzés: | ||||||||
| A KEZDEMENYEZŐ A JELEN KEZDEMENYEZÉS ALÁÍRÁSÁVAL TUDOMÁSUL VESZI: | ||||||||
| A kérelem előterjesztése nem jogosítja fel a közterület használatára. | ||||||||
| A közterület-használat jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni. | ||||||||
| Aki jogellenes közterület-használatot valósít meg, köteles azt megszüntetni és kártalanítás nélkül a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani. E kötelezettségek elmulasztása közigazgatási bírságot von maga után, amely Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok megsértésének a jogkövetkezményeiről szóló 15/2018. (VI. 18.) önkormányzati rendelete alapján természetes személy esetében – ismételten kiszabható – 200.000 Ft-ig, jogi személy esetében 2 millió Ft-ig terjedhet. | ||||||||
| Kelt: | ||||||||
| ....................................................... | ||||||||
| kérelmező (cégszerű) aláírása | ||||||||
| A KÉRELEMHEZ KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK | ||||||||
| A gazdasági társaság aláírási címpéldányának egyszerű másolata. | ||||||||
| a használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajz, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is. | ||||||||
| az eljárási illeték befizetését igazoló bizonylat másolata. | ||||||||
| zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapotfelmérési dokumentáció, | ||||||||
| ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodás. | ||||||||
| a rendezvények esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződés. | ||||||||
| ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely tevékenység csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha azt nem a jegyző adja ki [Budapest Közút Zrt. – 1115 Budapest, Bánk bán utca 8–12.], | ||||||||
| a közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás [Budapest Közút Zrt. – 1115 Budapest, Bánk bán utca 8–12.], | ||||||||
| a világörökség, kulturális örökség részét képező területeken a műemlékvédelmi hatóság engedélye. | ||||||||
| mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványterve. | ||||||||
| zöldség-gyümölcs árusítása esetén az árusítóhely látványterve, vendéglátó-ipari terasz és vendéglátó-ipari élőkért esetén a terasz és az élőkért látványterve is. | ||||||||
| amennyiben a közterület használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntést | ||||||||
| az önkormányzat pénzügyi nyilvántartó szerve által kiállított tartozásmentességről szóló igazolást, adóigazolást | ||||||||
| az állami adóhatóság által kiállított, együttes nemleges (nullás) adóigazolás vagy nyilatkozat a köztartozás mentes állapotról | ||||||||
| a kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd-illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt. | ||||||||
| A KÉRELEMHEZ KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK | ||||||||
| 1. | A gazdasági társaság aláírási címpéldányának egyszerű másolata. | |||||||
| 2. | A használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajz, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is. | |||||||
| 3. | Az Ügyfél képviseletére jogosító dokumentum (képviselő útján eljáró Ügyfél esetén). | |||||||
| 4. | Zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapotfelmérési dokumentáció. | |||||||
| 5. | Ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy (közreműködő) között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodás. | |||||||
| 6. | A rendezvények esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződés. | |||||||
| 7. | Ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely tevékenység csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha azt nem a jegyző adja ki. [Budapest Közút Zrt. – 1115 Budapest, Bánk bán utca 8–12.] | |||||||
| 8. | A közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás. [Budapest Közút Zrt. – 1115 Budapest, Bánk bán utca 8–12.] | |||||||
| 9. | A világörökség, kulturális örökség részét képező területeken a műemlékvédelmi hatóság engedélye. | |||||||
| 10. | Mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványterve. | |||||||
| 11. | Zöldség-gyümölcs árusítása esetén az árusítóhely látványterve, vendéglátó-ipari terasz és vendéglátó-ipari élőkért esetén a terasz és az élőkért látványterve is. | |||||||
| 12. | Amennyiben a közterület használat – a külön jogszabály hatálya alá tartozó – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység végzésére irányul, a településképi bejelentési eljárásban hozott érdemi döntést. | |||||||
| 13. * | A Budapest XIV. Kerület Zugló Önkormányzata pénzügyi nyilvántartó szerve által kiállított tartozásmentességről szóló adóigazolás. (30 napnál nem régebbi) | |||||||
| 14. | Az állami adóhatóság (NAV) által kiállított, együttes nemleges (nullás) adóigazolás vagy nyilatkozat a köztartozás mentes állapotról. (30 napnál nem régebbi) | |||||||
| 15. | A kérelmező gazdasági társaság cégjegyzésre jogosult képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a vezető tisztségviselő nem áll a cégbíróság által elrendelt, a tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, továbbá a kérelmező gazdasági társaság nem áll csőd-illetve felszámolási eljárás, vagy kényszertörlés alatt. | |||||||
„Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról és a rendjéről” szóló rendelethez kapcsolódóan
Tisztelt Érintett!
A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (székhely: 1145 Budapest, Pétervárad u. 2.) által az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatához való hozzájárulás tárgyában lefolytatott eljárás során az Ön által megadott személyes adatokat a természetes személyek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) előírásainak betartásával az alábbiak szerint használjuk fel:
1. Adatkezelő adatai, elérhetősége:
Adatkezelő neve: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal
Székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
Elektronikus levélcíme: hivatal@zuglo.hu
Telefon: +36 1 8729 100
2. Adatvédelmi tisztviselő:
Címe: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
Elérhetősége: adatvedelem@zuglo.hu
3. Az adatkezelés jogalapja:
A GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, mely szerint az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
Vonatkozó jogszabályok:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. §-a, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet 21. §-a.
4. A kezelt adatok köre:
A kérelmező természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve) lakóhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, telefonszáma, elektronikus levélcíme.
5. Az adatkezelés célja:
A közterület-használat iránt benyújtott kérelmek elbírálása és a közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés megkötése.
6. Az adatkezelés időtartama:
Az eljárás alatt az iratkezelés szabályai szerint, hatósági szerződés megkötése esetén a szerződés megszűnését követő 5 évig.
7. Az adatokhoz való hozzáférés, adatok továbbítása:
A személyes adatokhoz az Adatkezelő illetékes dolgozója fér hozzá a hatósági eljárás lefolytatása érdekében. A személyes adatok a közterület használat ellenőrzése céljából megküldésre kerülnek az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervnek, továbbá végrehajtás céljából az önálló bírósági végrehajtó részére. Az adatokat az Adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére nem továbbítja.
8. Az adatkezeléssel kapcsolatban az érintett joga:
Határidő:
Az adatkezelő az érintett kérelmét az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti. A kérelem beérkezésének napja a határidőbe nem számít bele. Az Adatkezelő szükség esetén, figyelembe véve a kérelem bonyolultságát és a kérelmek számát, ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja az érintettet.
A GDPR 13. cikk (2) bekezdés alapján az érintetti jogok:
8.1. A tájékoztatás kéréséhez való jog Az érintett személy az adatkezelő 2. pontban megadott elérhetőségein keresztül, írásban tájékoztatást kérhet az adatkezelőtől arról, hogy
a) mely személyes adatait,
b) milyen jogalapon,
c) milyen adatkezelési cél teljesítése érdekében,
d) milyen forrásból,
e) mennyi ideig kezeli,
f) az adatkezelő kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait.
8.2. A helyesbítéshez való jog Az érintett az adatkezelő 2. pontban megadott elérhetőségén keresztül, írásban kérheti, hogy az adatkezelő módosítsa valamely személyes adatát.
8.3. A törléshez való jog
Az érintett az adatkezelő 2. pontban megadott elérhetőségein keresztül, írásban kérheti az adatkezelőtől a személyes adatainak a törlését, kivéve, ha az adatkezelés jogszabályon alapul, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, védelméhez szükséges.
8.4. Adatkezelés korlátozásához (zárolásához) való jog Az érintett az adatkezelő 2. pontban megadott elérhetőségein keresztül, írásban kérheti, hogy az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha
Az adatkezelés korlátozása az a) pontban foglalt esetben arra az időtartamra szól, amíg az adatkezelő megállapítja, hogy az adatkezelés jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. Az a)–d) pontban foglalt esetben a korlátozás a kérelemben foglaltak szerinti ellenőrzés lefolytatásáig tart.
a) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen,
b) az érintett vitatja az adatok pontosságát,
c) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, ehelyett kéri azok felhasználásának a korlátozását,
d) az adatkezelőnek már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igényei érvényesítéséhez, előterjesztéséhez vagy védelméhez.
8.5. A tiltakozáshoz való jog
Az érintett az adatkezelő 2. pontban megadott elérhetőségein keresztül, írásban tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha az adatkezelő a személyes adatot közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljából továbbítaná, felhasználná.
8.6. Egyéb információk
Érintetti jogairól teljes terjedelemben a GDPR-ból, különösen annak III. fejezetéből tájékozódhat teljes részletességgel, amely magyar nyelven elérhető több jogszabálygyűjteményben is továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapja következő linkjén is: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos jogainak a gyakorlása iránti kérelmet az adatkezelő székhelyére postai úton, vagy elektronikusan az adatvedelem@zuglo.hu email címre küldheti.
9. A jogorvoslathoz való jog
Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy az Adatkezelő a személyes adatai kezelése során megsértette a hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor
– panaszt nyújthat be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 9–11.
postacím: 1363 Budapest, Pf.:9.
email: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu
– emellett panaszt nyújthat be más tagállam felügyeleti hatóságánál is - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni, amely az ügyben soron kívül jár el. Ebben az esetben szabadon eldöntheti, hogy a lakóhelye (állandó lakcím) vagy a tartózkodási helye (ideiglenes lakcím), illetve a Hivatal székhelye szerint illetékes törvényszéknél nyújtsa-e be keresetét. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. A Hivatal székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.
Amennyiben bármilyen kérése vagy kérdése van az adatkezeléssel kapcsolatban, kérelmét postai úton a 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. címre, vagy elektronikusan az adatvedelem@zuglo.hu email címre küldheti. Válaszunkat késedelem nélkül, de legfeljebb 30 napon belül küldjük az Ön által meghatározott címre.
A közterület-használati díjszabás (Áfa-t nem tartalmaz)
| Közterület-használat célja | A Védendő terület | B Összvárosi jelentőségű kiemelt terület | C Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonal | D Egyéb terület | |
| 1. Pavilon (20 m2-ig) | 200 Ft/m2/nap | 180 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | 100 Ft/m2/nap | |
| 2.1. Épület (20m2-ig) | 160 Ft/m2/nap | 130 Ft/m2/nap | 100 Ft/m2/nap | 50 Ft/m2/nap | |
| 2.2. Épület (20 m2 feletti része) | 100 Ft/m2/nap | 70 Ft/m2/nap | 50 Ft/m2/nap | 30 Ft/m2/nap | |
| 3.Mozgóbolt | 250 Ft/m2/nap | 180 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | 100 Ft/m2/nap | |
| 4. Mozgóárusítás | 350 Ft/m2/nap | 300 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | |
| 5. Ünnepek előtti egyedi árusítás (Húsvét, Karácsony, Szilveszter) | 4 500 Ft/m2/nap | 4 000 Ft/m2/nap | 3 500 Ft/m2nap | 2 500 Ft/m2/nap | |
| 6. Ünnepek előtti fenyőfa-árusítás | 1 500 Ft/m2nap | 1 200 Ft/m2nap | 600 Ft/m2nap | 350 Ft/m2/nap | |
| 7. Rendezvény kiszolgáló területe | 5 000 Ft/m2/nap | 4 000 Ft/m2/nap | 3 500 Ft/m2nap | 2 500 Ft/m2/nap | |
| 8. Automata gépek | 730 Ft/m2nap | 600 Ft/m2nap | 580 Ft/m2nap | 530 Ft/m2nap | |
| 9. Árubemutatás | 500 Ft/m2nap | 400 Ft/m2/nap | 300 Ft/m2nap | 200 Ft/m2nap | |
| 10. Fogyasztópult | 350 Ft/m2/nap | 300 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | |
| 11. Üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet | 100 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | 50 Ft/m2/nap | 30 Ft/m2/nap | |
| 12. Felvételkészítés | 2 600 Ft/m2/nap | 2 000 Ft/m2/nap | 1 100 Ft/m2/nap | 550 Ft/m2/nap | |
| 13. Vendéglátó előkert és terasz | 300 Ft/m2/nap | 200 Ft/m2/nap | 160 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | |
| 14. Idényjellegű árusítás | 500 Ft/m2/nap | 370 Ft/m2/nap | 260 Ft/m2/nap | 160 Ft/m2/nap | |
| 15. Cégtábla | 100 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | 60 Ft/m2/nap | 50 Ft/m2/nap | |
| 16. Címtábla | 100 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | |
| 17. Megállítótábla | 350 Ft/m2/nap | 320 Ft/m2/nap | 280 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | |
| 18. Totemoszlop | 300 Ft/m2/nap | 280 Ft/m2/nap | 200 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | |
| 19. Üzemanyagtöltőállomás | 150 Ft/m2/nap | 120 Ft/m2/nap | 100 Ft/m2/nap | 80 Ft/m2/nap | |
| 20. Hírlap, szórólap, promóció | 350 Ft/m2/nap | 320 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | |
| 21. Tömegrendezvény biztosítására szolgáló terület | 950 Ft/m2/nap | 850 Ft/m2/nap | 650 Ft/m2/nap | 550 Ft/m2/nap | |
| 22. Elektromos töltőoszlop | 500 Ft/oszlop/nap | 470 Ft/oszlop/nap | 450 Ft/oszlop/nap | 430 Ft/oszlop/nap | |
| 23. Elektromos autók töltése céljára szolgáló kizárólagosan kijelölt várakozóhely | 2 500 Ft/várakozóhely/nap | 2 300 Ft/várakozóhely/nap | 2 100 Ft/várakozóhely/nap | 2 000 Ft/várakozóhely/nap | |
| 24. * CityLight reklámeszköz | 155 Ft/ m2/nap | 115 Ft/ m2/nap | 100 Ft/ m2/nap | 70 Ft/ m2/nap |
| Közterülethasználat célja | A Védendő terület | B Összvárosi jelentőségű kiemelt terület | C Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonal | D Egyéb terület | |
| 1. Tűzijáték | 20 000 Ft/m2/nap | 15 000 Ft/m2/nap | 13 500 Ft/m2/nap | 12 000 Ft/m2/nap | |
| 2. Mutatványos tevékenység | 1 200 Ft/m2/nap | 900 Ft/m2/nap | 400 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | |
| 3. Művészeti jellegű tevékenység | 300 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | 200 Ft/m2/nap | 170 Ft/m2/nap |
| Közterület-használat célja | A Védendő terület | B Összvárosi jelentőségű kiemelt terület | C Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonal | D Egyéb terület | |
| 1. Építési tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolása (körbe kerítve, épületekkel, anyag-, gép- és törmeléktárolás), állványzat | 300 Ft/m2/nap | 250 Ft/m2/nap | 200 Ft/m2/nap | 150 Ft/m2/nap | |
| 2. Települési szilárdhulladékgyűjtő és törmeléktároló konténer | 700 Ft/m2/nap | 600 Ft/m2/nap | 500 Ft/m2/nap | 400 Ft/m2/nap | |
| 3. Építési tevékenységhez szükséges egyéb konténer (különösen: iroda-, lakó-, tárolókonténer stb.) | 600 Ft/m2/nap | 370 Ft/m2/nap | 270 Ft/m2/nap | 200 Ft/m2/nap |
| Közterülethasználat célja | A Védendő terület | B Összvárosi jelentőségű kiemelt terület | C Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonal | D Egyéb terület | |
| 1. Egyéb, a fent meghatározott kategóriáktól eltérő. 100 m2 feletti használat | 30 Ft/m2/nap | 20 Ft/m2/nap | 15 Ft/m2/nap | 10 Ft/m2/nap | |
| 2. Egyéb, a fent meghatározott kategóriáktól eltérő kategóriáktól eltérő használat 100 m-ig | 40 Ft/m2/nap | 30 Ft/m2/nap | 25 Ft/m2/nap | 20 Ft/m2/nap | |
| 3. Városnéző lassú jármű, járműszerelvény | 25 000 Ft/db/nap | 20 000Ft/db/nap | 10 000 Ft/db/nap | 5 550 Ft/db/nap | |
| 4. E rendelet 9. § d) pontjában meghatározott jármű esetében. | ------------------ | 10 000 Ft/db/nap | 8 000 Ft/db/nap | 5 000 Ft/db/nap |
| A | B | ||
| Mikromobilitási eszköz típusa | Átmeneti zóna | Külvárosi terület zóna | |
| 1. Kizárólag emberi erővel hajtott mikromobilitási eszköz | 50 X 2 Ft/eszköz/hó | 50 Ft/eszköz/hó | |
| 2. Elektromos roller (max. 25 km/h fedélzeti sebességkorlát) | 800 X 2 Ft/eszköz/hó | 800 Ft/eszköz/hó | |
| 3. Elektromos rásegítésű kerékpár, amelynél csak a pedálok emberi erővel történő mozgatása esetén ad a motor elektromos rásegítést | 300 X 2 Ft/eszköz/hó | 300 Ft/eszköz/hó | |
| 4. Más mikromobilitási eszköz | 1 500 X 2 Ft/eszköz/hó | 1 500 Ft/eszköz/hó | |
