Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 80. § (1)–(2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében és 86. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése szerint a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki, amennyiben azok nem tartoznak más jogszabály hatálya alá.
(2) A rendelet hatálya – az életjáradéki szerződés megszűnéséig, az életjáradéki jogviszony fennállása alatt – nem terjed ki azokra a lakásokra, amelyek életjáradéki szerződés keretében kerültek önkormányzati tulajdonba.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjának mértékét és a bérleti díj megállapításának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a bérleti jogviszony megszűnéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
2. § (1) A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) megillető tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a rendelet hatálya alá tartozó lakások tekintetében – jelen rendelet keretei között – a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és a polgármester jogosult és köteles.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója egyes bérbeadói feladatok ellátásával közszolgáltatási szerződés keretében a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: Zuglói ZRt.) bízza meg. Minden egyéb ilyen jellegű feladatot a Polgármesteri Hivatal lát el.
(3) Lakáskezelőnek az Önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében az Önkormányzat és a Zuglói ZRt. minősül.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Bérlő alatt – ahol e rendelet nem tesz köztük különbséget – a bérlőtársakat és a társbérlőket is érteni kell.
2. Jogcím nélküli lakáshasználó: az Ltv. 91/A. § 13. pontjában meghatározott fogalom.
3. Önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy annak használatára korábban sem rendelkezett bérleti joggal vagy más jogcímmel, vagy aki az e rendelet hatálya alá tartozó, lakatlan lakást elfoglalja, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy vagy az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna.
4. Egyenlő értékű jövedelem: a jogosultság megállapításának kiszámításánál az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmet kell figyelembe venni; a fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5.
5. A bérlő vagy a lakáshasználó életvitelszerűen használja a lakást, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket (alvás, evés, tisztálkodás stb.), személyes használati és berendezési tárgyai a lakásban megtalálhatók és közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe a lakásban.
6. Életvitelszerűen zuglói lakos: az a személy, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három éve Budapest XIV. kerületében rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, vagy lakcím nélküliek esetén Budapest XIV. kerületi bejelentéssel.
7. Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
8. Hajléktalan: az a személy, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, vagy aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, és ezt a tényt a hajléktalanokat ellátó, Budapest XIV. kerületében működő szociális szolgáltató igazolja.
9. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.
10. Hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy.
11. Lakásigénylő: az e rendelet alapján önkormányzati lakást igénylő személy, az igénylése benyújtásának napjától.
12. A lakás komfortfokozatát növelő átalakításnak, korszerűsítésnek számít minden olyan beruházás, amely az Ltv. 91/A. §-a szerinti, alacsonyabb komfortfokozatú lakás magasabb komfortfokozatba történő besorolását eredményezi.
13. Korszerűsítésnek számít minden olyan beruházás, amely a komfortosságot növeli, de nem jár magasabb komfortfokozatba történő besorolással, valamint nem tartozik az Ltv. 13. §-ának a hatálya alá.
14. A lakás átalakításának minősül a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), vagy a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának és rendeltetésének megváltoztatása.
15. A lakás rendeltetésszerű használatának minősül: a berendezési tárgyak (fűtő, főző, meleg víz termelő és egészségügyi berendezések) üzemképes állapotban megőrzése, a hideg és meleg burkolatok megfelelő állapotban tartása (ideértve szükség esetén a festést, cserét, pótlást is) és a nyílászárók megfelelő állapotban tartása (mázolása, javítása, zárak cseréje, üvegezési munkálatok elvégzése).
16. Súlyos mozgáskorlátozott személy: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontjában meghatározott személy.
17. Óvadék: a Ptk. 5:95. §-ában meghatározott fogalom.
18. Leromlott műszaki állapotú lakás: olyan lakás, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és ezt a lakásigénylő, vagy önkormányzati lakás bérlője esetén a Zuglói ZRt. műszaki állapot-felmérési jegyzőkönyvének másolatával igazolja.
19. Család: a bérlő és a vele együtt költözők együttes megnevezése.
20. „Első fészek” lakás: fiatal házasok és élettársak saját tulajdonú lakáshoz jutásának elősegítését célzó, a 31. §-ban meghatározottak szerinti bérleti jogviszony keretében hasznosított önkormányzati bérlakás.
21. E rendelet alkalmazásában élettársak: akik közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatukkal igazolják az élettársi kapcsolatuk fennállását, vagy közjegyző által kiállított tanúsítvánnyal igazolják az élettársi kapcsolat fennállását [az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/G. § (1) bekezdés], vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 1. §-a szerint bejegyzett élettársaknak minősülnek és ezt anyakönyvi okirattal igazolják.
22. Adatkezelő: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerinti adatkezelő.
23. Minőségi lakáscsere: a bérelt önkormányzati bérlakás komfortfokozatához képest magasabb komfortfokozatú, valamint a leromlott műszaki állapotú lakás cseréjére vonatkozó jogügylet.
24. Méltányossági lakáscsere: a bérelt önkormányzati bérlakáshoz képest a méltányolható lakásigénynek megfelelő önkormányzati bérlakás cseréjére vonatkozó jogügylet.
4. § E rendelet alkalmazásában adatkezelőnek minősül Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata, valamint Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban adatkezelési vonatkozásban: Adatkezelő).
5. § Az adatkezelés részletes szabályait a jelen rendelet 1. mellékletét képező Adatkezelési Tájékoztató tartalmazza.
6. § (1) Az igénylő, a kérelmező vagy a pályázó az igénybejelentő formanyomtatvány benyújtása mellett az alábbiakban előírtak szerint köteles dokumentumok csatolásával vagy bemutatásával is igazolni a jogosultsági feltételek fennállását.
(2) Az igénylő, a kérelmező vagy a pályázó minden esetben köteles a személyazonosító igazolványát és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát (a továbbiakban: lakcímkártya) bemutatni.
(3) Szociális helyzet alapján és költség alapon beadott igénylés vagy pályázat, valamint szociális helyzet alapján és költség alapon létesített bérleti jogviszonyt érintő kérelem esetén a kérelmező köteles a benyújtott kérelme tartalmának elbírálásához szükséges keretben:
1. amennyiben ilyennel rendelkezik, harminc napnál nem régebbi bankszámlakivonatot, értékpapírszámlán lévő vagyonról banki igazolást csatolni,
2. teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni az alábbiakról:
a) rendelkezik-e Magyarország területén bárhol, beköltözhető lakás kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonjogával, vagy beköltözhető lakás legalább 1/4 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt,
b) ingó- és ingatlantulajdonának, valamint vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke meghaladja-e a 3 millió forintot, ide nem értve az ingótulajdonnak az adókötelezettség alá eső tevékenységéhez használt gépet vagy gépjárművet,
3. a lakásigénylő és együtt költöző családtagjai jövedelmére vonatkozó valamennyi igazolást csatolni a (4) bekezdésben előírtaknak megfelelő tartalommal,
4. a lakásigénylő által felajánlott saját tulajdonú lakás harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapját, bérlakás esetén a bérleti szerződést csatolni,
5. igazolást csatolni arról, hogy a felajánlott lakás vonatkozásában nem áll fenn és az igénylés benyújtásától visszafelé számított egy évben sem állt fenn közüzemi díj-, közös költség- és lakbértartozás, vagy tartozás fennállása esetén benyújtandó az adósságkezelésről szóló igazolás, a részletfizetésről szóló megállapodás, valamint a pénzügyi igazolás arról, hogy a megállapodás értelmében legalább 2 hónapja teljesíti az esedékes fizetési kötelezettségét,
6. igazolást csatolni a lakást esetlegesen terhelő terhek alapjául szolgáló tartozásokról, továbbá írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a lakásigénylő az érintett lakásnak a tehermentesítését – a szerződés megkötését megelőzően – a saját költségén vállalja,
7. az alábbiak szerint csatolni vagy bemutatni a jelen rendeletben meghatározott egyéb okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat, különösen:
a) gyermek(ek)re vonatkozóan a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást csatolni, ha a tankötelezettség korhatárát már betöltötték,
b) bejegyzett élettársi kapcsolat esetén anyakönyvi okiratot, élettársi kapcsolat esetén közokiratba foglalt nyilatkozatot, vagy az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásában való feltüntetésről szóló tanúsítványt bemutatni,
c) házassági anyakönyvi kivonatát bemutatni.
8. amennyiben fennáll, igazolást vagy nyilatkozatot csatolni a magáncsőd alatt állás tényéről,
9. a lakásigénylő aktuális lakhatási helyzetének leírását tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratot csatolni,
10. amennyiben Budapest XIV. kerülete intézményének munkatársa, az erről szóló munkáltatói igazolást csatolni,
11. életvitelszerűen Budapest XIV. kerületében lakás időtartamát bizonyító lakcímkártyát bemutatni, teljes bizonyító erejű magánokiratot csatolni,
12. tartós nevelésbe vételről szóló igazolást bemutatni,
13. kapcsolati erőszak következtében a lakhatását elvesztett személy a krízisközpont, a titkos menedékház, vagy a félutasház igazolását bemutatni,
14. három hónapon túli várandós állapotról szóló orvosi igazolást bemutatni,
15. elhunyt bérlőre vonatkozó halotti anyakönyvi kivonatot bemutatni,
16. adószámot igazoló okiratot bemutatni,
17. munkáltatói hozzájárulást csatolni,
18. adatlapot a lakásban lakó vagy a lakásba költöző személyekről csatolni,
19. alkalmi munkából származó jövedelméről szóló teljes bizonyító erejű okirati formában nyilatkozatát csatolni,
20. egyedülálló apa gyermekének születési anyakönyvi kivonatát bemutatni,
21. valamennyi további feltétel fennállásának igazolását – e rendeletben foglaltak szerint – csatolni vagy bemutatni.
(4) Piaci alapú pályázat, valamint piaci alapú bérleti jogviszonyt érintő kérelem esetén az igénylő köteles az a) pont esetén bemutatni, a további esetekben csatolni:
a) a társadalombiztosítási ellátásokra (pld. öregségi vagy özvegyi nyugdíj stb.) vonatkozóan a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolást,
b) egyéni vagy társas vállalkozásból származó jövedelmek esetén a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan az illetékes állami adóhatóság által kiadott igazolást,
c) a munkaviszonyból származó jövedelmek esetén a lakásigénylés benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó munkáltatói jövedelemigazolást,
ca) amennyiben a lakásigénylés benyújtását megelőzően a lakásigénylőnek vagy vele együtt költöző hozzátartozójának kevesebb mint 6 hónapja van munkaviszonyból származó jövedelme, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arról, hogy a leigazolt időszakot megelőzően nem rendelkezett ilyen jellegű jövedelemmel,
cb) amennyiben a lakásigénylő vagy vele együtt költöző hozzátartozója egyáltalán nem rendelkezik munkaviszonyból származó jövedelemmel, az erről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot,
d) a gyermekek után járó pénzbeli ellátásokról szóló igazolásokat,
e) a nem munkaviszonyból vagy vállalkozási tevékenységből származó jövedelemről szóló igazolásokat,
f) tartásdíj megállapításáról szóló jogerős döntést, vagy ennek hiányában közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt megállapodást, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot.
(5) Jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyának rendezésére irányuló ügyben kérelem egy alkalommal terjeszthető elő, kivéve, ha az ismételt kérelem benyújtása:
a) az első alkalommal benyújtott kérelem elutasításáról szóló döntésnek a jogcím nélküli lakáshasználó általi kézhezvételét követő kilencven napon belül történik és a kérelmező nem esik a 8. § (4) bekezdés a)–c) pontja hatálya alá, és
b) az első alkalommal benyújtott kérelem elutasítása az Önkormányzat felelősségi körében bekövetkezett hiba miatt következett be, vagy
c) az első alkalommal benyújtott kérelem benyújtásakor már igazoltan fennállt olyan nem ismertetett körülmény, mely a kérelem elbírálását kedvezően befolyásolhatta volna; kivéve, azt az esetet, amennyiben a kérelmező az ismételt kérelem benyújtásakor igazolja, hogy az Önkormányzattal szemben a lakásbérleti jogviszonyából, jogcím nélküli lakáshasználatából eredően, vagy egyéb közteherviseléssel kapcsolatosan a fennálló tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.
(6) Ismételt kérelem egy alkalommal terjeszthető elő.
(7) Jogcím nélküli lakáshasználó jogviszonyának rendezésére irányuló ismételt kérelem elutasítása esetén az Önkormányzat írásban tájékoztatja a kérelmezőt.
7. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – csak természetes személy lehet.
8. § (1) Bérleti szerződés kizárólag tulajdonosi hozzájárulás alapján bérlői jogosultságot szerző személlyel köthető. Semmis az a szerződés, amelyet tulajdonosi hozzájárulás nélkül kötöttek meg.
(2) Az Ltv. és e rendelet bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is részét képezik, ha a szerződésben kifejezetten nem szerepelnek.
(3) Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést – a vele a hivatalos iratok kézbesítésének szabályai szerint közölt felhívásban foglaltak ellenére – a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt határidőn belül nem köti meg, abban az esetben a kijelölés hatályát veszti. Ez alól kivételt képez a bérleti jogviszony folytatásának esete. Ha a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a hozzájárulásban megjelölt határidőn belül önhibáján kívül nem köti meg, a határidő leteltét követő harminc napon belül mulasztását igazolhatja, melynek elfogadhatóságáról a polgármester dönt.
(4) Igénylés, kérelem és pályázat érvényességét, valamint bérleti szerződés megkötését kizáró ok, ha a pályázó vagy lakásigénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozója:
a) a lakásigénylése, kérelme vagy pályázata benyújtását megelőző három évben neki felróható módon, valótlan adat közlésével az Önkormányzatot megtévesztette,
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást vagy helyiséget önkényesen elfoglalta, a jogszerűtlen állapot fennállásának tartama alatt, valamint annak megszűnését követő öt éven belül,
c) bérleti jogviszonya az együttélés szabályainak megsértése miatt felmondásra került, a felmondás közlését követő öt éven belül,
d) a kérelem benyújtásakor az Önkormányzattal szemben a lakásbérleti jogviszonyából eredően, vagy egyéb közteherviseléssel kapcsolatos elismert tartozása van, kivéve, ha a tartozás vonatkozásában Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Zugló szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni támogatásainak és szociális ellátásainak szabályairól szóló 7/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Szociális rendelet) alapján adósságkezelési megállapodást vagy részletfizetési megállapodást kötött, vagy Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) alapján fizetési kedvezményben részesül, és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti, vagy
e) nem felel meg az e rendeletben meghatározott valamely feltételnek.
(5) Szociális és költség alapú bérleti jogviszony esetén igénylés, kérelem és pályázat érvényességét, valamint bérleti szerződés megkötését kizáró okok lehetnek a (4) bekezdésben foglaltakon túl, ha a pályázó vagy lakásigénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozója:
a) Magyarország területén bárhol beköltözhető lakás kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonjogával, vagy beköltözhető lakás legalább 1/4 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt,
b) ingó- és ingatlan tulajdonának, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja a 3 millió forintot, ide nem értve az ingótulajdonnak az adókötelezettség alá eső tevékenységhez használt gépet vagy gépjárművet,
c) lakásbérleti jogviszonya pénzbeli megváltásra került öt éven belül.
(6) Szociális és költség alapú bérbeadás esetén az igénylés, kérelem és pályázat érvényességét, valamint bérleti szerződés megkötését kizáró okok lehetnek a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon túl három évig, ha a pályázó vagy lakásigénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozója:
a) bérleti jogviszonya önkormányzati bérlakás engedély nélküli bérbeadásával indokolt felmondással megszüntetésre került, a felmondás közlését követő öt éven belül,
b) bérleti jogviszonya engedély nélküli, életvitelszerű ott nem tartózkodással indokolt felmondással megszüntetésre került, a felmondás közlését követő öt éven belül,
c) a lakását a magánforgalomban elcserélte kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra a csereügylet létrejöttét követő öt éven belül,
d) beköltözhető ingatlanát elidegenítette, az elidegenítést követő öt éven belül, vagy
e) önkormányzati bérlakásban élő személy személyi, családi és egyéb körülményeinek vizsgálata során megállapítható, hogy
ea) a maga és a vele együtt lakó hozzátartozói magatartása ellentétes az együttélés alapvető követelményeivel,
eb) a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálja, vagy rendeltetésével ellentétesen használja,
ec) a lakás karbantartására és műszaki állagmegóvására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, nem teljesítette, vagy
ed) lakásigénylése a méltányolható lakásigény felső határát meghaladó nagyságú lakás bérleti jogának az elnyerésére irányul.
(7) A lakás átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a lakás berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a lakás tényleges műszaki állapotát és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő ezzel igazolja a lakás átvételét.
(8) Az együttélés szabályai és követelményei megsértésének megállapításáról a Városfejlesztési Bizottság dönt.
9. § (1) Kérelem alapján bérleti szerződés abban az esetben köthető, amennyiben a kérelmező a szerződéskötést megelőzően igazolja, hogy költségalapú bérlet esetén egy, piaci alapú bérlet esetén két havi lakbérrel megegyező mértékű óvadékot megfizetett az Önkormányzat által megjelölt és közölt számlára, kivéve, ha a kérelmező a 29. § (1) bekezdésének hatálya alá esik.
(2) Az óvadék összegéből a bérbeadó azon igényeit érvényesíti, amelyek a bérleti jogviszony fennállása alatt, valamint a bérleti jogviszony megszűnését követően, illetve a bérleménynek a bérbeadó részére történő birtokba visszabocsátásával kapcsolatosan a bérlői, jogcím nélküli lakáshasználói kötelezettségek elmulasztásával, megsértésével összefüggésben keletkeztek.
(3) Amennyiben az óvadékot vagy annak egy részét fel kell használni a – (2) bekezdés szerinti – bérbeadói igények fedezésére, a bérlő a bérbeadó erről szóló írásbeli értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az óvadékot az (1) bekezdésben foglalt mértékre kiegészíteni. E kiegészítési kötelezettség elmulasztása esetén a jelen rendelet 50. §-ának a bérleti jogviszony felmondással való megszüntetésére vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni, mely jogkövetkezményre az írásbeli értesítésben a bérlő figyelmét fel kell hívni.
(4) A fedezetként – a (2) bekezdés alapján – fel nem használt óvadékot a bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó részére – a kezelési költségek levonásával – a bérleménynek a bérbeadó részére jogszabály- és szerződésszerűen történt birtokba visszabocsátását követő harminc napon belül az Önkormányzatnak a jogosult részére vissza kell térítenie.
10. § (1) A lakás igénylőnek a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó alapterületű lakás adható bérbe.
(2) A méltányolható lakásigény felső határa a lakásigénylő és a vele együtt költözők számától függően:
a) 1 fő esetén 40 m2,
b) 2 fő esetén 55 m2,
c) 3 fő esetén 65 m2,
d) 4 fő esetén 70 m2,
e) 5 fő esetén 75 m2,
f) 6 fő esetén 80 m2,
g) 7 fő esetén 85 m2,
h) 8 fő esetén 90 m2,
i) 8 fő felett minden további személy után 5 m2.
(3) A méltányolható lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket különös méltánylást érdemlő esetekben nem kell alkalmazni. Erről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás – az e rendeletben foglalt szabályozás figyelembevételével – határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) Szociális vagy költség alapon első alkalommal két évre adható bérbe lakás. A bérleti szerződés további kettő és öt év közötti időtartamra meghosszabbítható, az e rendeletben meghatározottak szerint.
(3) Piaci alapú bérlet esetén – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – első alkalommal egy és kettő év közötti időtartamra adható bérbe lakás. A bérleti szerződés további kettő és öt év közötti időtartamra meghosszabbítható az e rendeletben meghatározottak szerint.
(4) Amennyiben a jogviszony felújítási, korszerűsítési pályázat eredményeképpen jön létre, az először megkötött bérleti szerződés tartama öt évnél hosszabb abban az esetben lehet, ha a bérbeszámítás alapját képező összeg kiegyenlítése azt szükségessé teszi. Ebben az esetben az először megkötött bérleti szerződés tartama a kiegyenlítéshez szükséges tartammal megegyező, de legfeljebb tíz év.
(5) Meghatározott feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, amennyiben a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik, valamint az e rendeletben foglaltak szerinti közérdekből történő bérbeadás esetén.
(6) Szanálásra, kiürítésre, bontásra kijelölt ingatlanban lévő lakásban, valamint szükséglakásban tilos bérlőt elhelyezni. Az ilyen lakás vonatkozásában megkötött, hatályos bérleti szerződés meghosszabbításának időtartama legfeljebb három év lehet.
(7) A bérleti szerződés meghosszabbításának kezdeményezése a bérlőt terheli.
(8) Szükséglakás, komfortnélküli lakás és félkomfortos lakás esetén az önkormányzati rendeletben megállapított szociális bérleti díjtól el lehet térni, amennyiben a bérlő arra már nem jogosult.
(9) A bérleti díj típusának meghatározása a 25. § (1) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja szerinti jövedelmi határoknak megfelelően történik az esetben, ha a bérlő és az együttköltözők száma eléri vagy meghaladja a két főt.
(10) Egyedülálló bérlő és komfortos vagy összkomfortos lakás esetében a bérleti díj típusának meghatározása a 25. § (1) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja szerinti jövedelmi határoknak megfelelően történik oly módon, hogy bérleti-díj kategória akkor emelhető, ha jövedelme meghaladja az emelt kategória alsó jövedelemhatárának 150%-át.
(11) Kettő és öt év közötti időtartamra adható bérbe lakás, amennyiben a szerződés alapja kizárólag a bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásának az elmulasztása miatt jogcím nélkülivé vált bérlő jogviszonyának a rendezése.
12. § (1) A bérlő az adott bérleti jogviszonyra vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megállapított lakbért, valamint az Ltv. szerinti, vagy bérleti szerződésben, vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatási díjakat, továbbá társasház esetén a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján az általa bérelt lakásra eső közös költségnek a felújítási alapon felüli részét köteles megfizetni. Társasházakban azoknak a külön szolgáltatásoknak a díjait számlázza ki a bérbeadó a bérlő felé, melyeket a közös költség nem tartalmaz.
(2) A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) a vízellátás és a csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
b) a fűtés és a melegvíz-ellátás biztosítása,
c) a szemétszállítás,
d) a közös használatú helyiségek fűtése, világítása,
e) a telekommunikációs szolgáltatások vételének biztosítása,
f) a kaputelefon használatának biztosítása,
g) a lakásbiztosítás,
h) a kertgondozás, épülettakarítás,
i) a felvonó használatának díja.
(3) A bérlő a (2) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt külön szolgáltatásokért a jogszabályokban meghatározott szolgáltatási díjat, a (2) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott külön szolgáltatásokért a szolgáltatás ellenértékét köteles megfizetni.
13. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.
14. § (1) A használati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő időpontjától számított hat hónapon túl a bérleti díj másfélszeres mértékének megfelelő összeg.
(2) A használati díj mértéke a bérleti díjjal egyező mértékű azon jogcím nélküli lakáshasználó esetén, aki adósságkezelési szolgáltatásban vesz részt vagy részletfizetési megállapodást kötött, vagy fizetési kedvezményben részesül, és az ezekben foglalt fizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti, feltéve, ha ezt hitelt érdemlően igazolja a Polgármesteri Hivatal felé.
15. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást bérbe adni, bérlőt kijelölni az alábbiak jogosultak:
a) az e rendeletben megjelölt tisztségviselők és bizottságok az ott megjelölt hatáskörök szerint,
b) a bérlőkijelölési vagy kiválasztási joggal felruházott szerv vagy személy a külön megállapodásban megjelölt lakásra és az abban foglalt feltételekkel, valamint
c) az Önkormányzat gazdasági társasága, intézménye a használatában lévő lakásra és jogszabály szerint a bérleti jogviszony folytatására jogosultság megállapítása esetén a rendelet szerint erre hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy.
16. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást
1. névjegyzék alapján,
2. lakatlan lakás esetén felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása mellett, pályázat útján vagy közérdekből, szociális, költségalapú vagy piaci alapú lakásbérlet céljából,
3. szociális, költségalapú vagy piaci alapú lakásbérletre kiírt pályázat alapján,
4. pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadás alapján,
5. lakáscsere-szerződés alapján,
6. lakásbérleti jogviszony megszüntetése mellett másik lakásra bérleti jogviszony létesítése jogcímén,
7. jogszabályban, jogerős bírósági- vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján,
8. bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás jogcímén,
9. jogcím nélküli személyek elhelyezése érdekében történő bérbeadás alapján,
10. határozott időre kötött lakásbérleti szerződés meghosszabbítása jogcímén,
11. a lakás korábbi tulajdonosa részére történő bérbeadás alapján,
12. lakásbérleti jog folytatása jogcímén,
13. megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása alapján,
14. bérlőtárssá minősítés jogcímén,
15. a polgármester krízistámogatás során tett nyilatkozata alapján,
16. az Önkormányzat intézménye, vagy gazdasági társasága rendelkezése jogcímén, vagy
17. a 31. §-ban meghatározottak szerint „Első fészek” hasznosításra kijelölt lakás jogcímén
lehet bérbe adni.
17. § (1) Lakatlan összkomfortos lakás csak piaci alapú bérleti díj mellett adható bérbe. Ettől eltérni a 16. § 4–8., 10., 12. és 17. pontjában megjelölt jogcímek esetén lehet.
(2) Lakatlan komfortos lakás piaci, költségalapú vagy szociális bérleti díj mellett adható bérbe.
(3) Lakatlan félkomfortos vagy komfort nélküli lakás csak szociális alapú bérleti díj mellett adható bérbe.
(4) Lakatlan, részben vagy egészben akadálymentesített lakás csak fogyatékos vagy mozgássérült személynek és eltartójának adható bérbe.
18. § Az önkormányzati lakások hasznosításának módjára a polgármester a lakásgazdálkodási ügyekért felelős alpolgármesterrel együttműködve, a tárgyévi költségvetés benyújtásáig lakáshasznosítási tervet készít a tárgyévre vonatkozóan, melyet a Képviselő-testület költségvetést tárgyaló ülését követő ülésére terjeszt elő. Lakás hasznosítása csak a lakáshasznosítási tervben foglaltak szerint történhet.
19. § (1) A lakáshasznosítási terv tartalmazza:
a) a lakáshasznosítási terv előterjesztésekor hasznosítható lakások számát és komfortfokozatát, valamint
b) a tárgyévre vonatkozóan a további, hasznosításba bevonni tervezett lakásokat az alábbiak szerint
ba) a tárgyévben vásárolni vagy építeni tervezett önkormányzati bérlakások száma, komfortfokozat szerinti bontásban,
bb) a tárgyévben a lakatlan, nem bérbe adott, felújítani tervezett lakások száma és komfortfokozata, ezen belül a komfortfokozatnövelő felújítások száma, a jelenlegi és a célzott komfortfokozat megnevezésével,
bc) a tárgyév során kiüríteni vagy bontani tervezett önkormányzati bérlakások száma és komfortfokozata,
bd) a tárgyévben a lakatlan, nem bérbe adott, értékesíteni tervezett lakások száma és komfortfokozata, és
be) a tárgyév során csatolással hasznosítani tervezett önkormányzati bérlakások száma és komfortfokozata.
c) A 16. § 1–4. pontban felsorolt jogcímek szerint hasznosítani tervezett lakásokat darabszám, komfortfokozat, bérleti díj és a hasznosítás szerint, a 29. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti további részletezéssel; a 16. § 5–17. pontban felsorolt jogcímek szerint hasznosítani tervezett lakásokat darabszám szerint; valamint a névjegyzék alapján hasznosított lakások esetében a bérleti díj típusa szerint.
d) A más jogszabály alapján hasznosított lakások számát és komfortfokozatát.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontja a 2. melléklet alkalmazásával kerül meghatározásra.
(3) Az előző évi lakáshasznosítási terv megvalósulásáról a polgármester beszámolót készít, melyet a Képviselő-testület vitat meg és dönt az elfogadásáról.
(4) A tárgyévi lakáshasznosítási terv hatálya a következő lakáshasznosítási terv elfogadásáig terjed.
20. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakást rendeltetésszerűen és a szerződésben foglaltaknak megfelelően használni.
(2) A bérlő a lakásból történő tartós – két hónapot meghaladó – távollétét köteles a távozást megelőzően írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak. A tartós távollét indokát és időtartamát igazolni kell.
(3) A bérleti szerződést életvitelszerű ott nem lakásra hivatkozással nem lehet felmondani, ha a bérlő a lakásból családi vagy egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása, két évet meg nem haladó jogerős szabadságvesztés büntetés letöltése miatt van távol és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének eleget tett.
(4) A bérleti jogviszony alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változásokat a bérlő köteles a változásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak.
21. § (1) A Polgármesteri Hivatal vagy az Önkormányzat által megbízott személy, jogi személy, illetve egyéb szervezet évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségét és a lakásban tartózkodók ott tartózkodásának jogszerűségét.
(2) Az ellenőrzés időpontja előtt legalább nyolc nappal, az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban kell tájékoztatni.
(3) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles, az Ltv.-ben meghatározott eseteken kívül a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén is.
(4) A bérlemény-ellenőrzésre jogosult szerv – önállóan vagy a Polgármesteri Hivatal felkérése alapján – soron kívüli bérlemény-ellenőrzést tarthat, előzetes értesítés nélkül, amennyiben olyan körülmény merül fel, amely a bérlemény nem az Ltv. vagy szerződés szerinti használatára vonatkozik.
22. § (1) Az Önkormányzat évente lakásigénylési névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) készít, amely szerint szociális és költség alapú lakásbérleti szerződést lehet kötni. A névjegyzék folyamatosan vezetett és frissített adatbázis.
(2) A névjegyzékbe azt a természetes személyt lehet felvenni, aki a névjegyzékbe való felvételét 2021. február 1. napjáig kezdeményezte, továbbá
a) életvitelszerűen zuglói lakos, vagy szociális intézményben fennálló ellátotti intézményi jogviszony kezdetét megelőzően legalább három évig utolsó bejelentett lakcíme Budapest XIV. kerületében volt,
b) akinek és a vele együtt költözőknek az egyenlő értékű jövedelme szociális alapon bérbeadandó lakás esetén nem haladja meg a havi 85 500 forintot, de eléri a mindenkori öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) másfélszeresét, valamint
c) akinek és a vele együtt költözőknek az egyenlő értékű jövedelme költség alapon bérbe adandó lakás esetén meghaladja a havi 85 500 forintot, de nem haladja meg a 114 000 forintot.
(3) Nem jogosult névjegyzékbe való felvételre vagy a névjegyzékben való részvétele meghosszabbítására a lakásigénylő vagy a vele együtt költöző hozzátartozója, ha
a) Magyarország területén bárhol beköltözhető lakás kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonjogával, vagy beköltözhető lakás legalább 1/4 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik, kivéve a jelen rendelet 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt,
b) ingó- és ingatlan tulajdonának, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja a 3 millió forintot, ide nem értve az ingótulajdonnak az adókötelezettség alá eső tevékenységhez használt gépet vagy gépjárművet,
c) az Önkormányzattal történő lakásbérleti szerződés megkötése érdekében a lakásigénylése benyújtását megelőző három évben neki felróható módon, valótlan adat közlésével az Önkormányzatot megtévesztette,
d) lakásbérleti jogviszonyának pénzbeli megváltása a lakásigénylése benyújtását megelőző öt éven belül történt,
e) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást vagy helyiséget önkényesen elfoglalta, a jogszerűtlen állapot fennállásának tartama alatt, valamint annak megszűnését követő öt éven belül, vagy
f) az Önkormányzat felé lakásbérletből származó vagy egyéb köztartozása van.
(4) A (3) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakról a lakásigénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles nyilatkozni, és köteles az e rendeletben meghatározott igazolásokat becsatolni a névjegyzékbe felvételére irányuló kérelmével egyidejűleg.
23. § (1) A névjegyzékbe felvételre irányuló kérelmet kérelem bejelentő formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
(2) Egy lakásigénylő – beleértve a vele együtt költözőket – csak egy lakásigénylési kérelemben szerepelhet.
(3) A Polgármesteri Hivatal a részére megküldött kérelem és az elbíráláshoz szükséges valamennyi, e rendeletben meghatározott igazolás, nyilatkozat alapján a beérkezéstől számított harminc napon belül megküldi a polgármesternek a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet és mellékleteit.
(4) A Polgármesteri Hivatal a (3) bekezdés alapján benyújtott, e rendelet szerint hiánypótlásra szoruló kérelem esetén a lakásigénylőt tizenöt napos határidő tűzésével felszólítja a hiányok pótlására, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelme elutasításra kerül. Hiánypótlási felhívásra egy alkalommal kerülhet sor.
(5) A polgármester a lakásigénylő névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról a kérelem hiánytalan előkészítését követő hatvan napon belül dönt.
(6) Azt a lakásigénylőt, aki a névjegyzékbe felvétel feltételeinek megfelel, a polgármester felveszi a névjegyzékbe és erről a lakásigénylőt írásban értesíti. A hivatalos értesítésnek tartalmaznia kell a lakásigénylő pontszámát és a névjegyzékbe történő felvétel pontos dátumát.
(7) Annak a lakásigénylőnek a kérelmét, aki nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a polgármester elutasítja és erről a lakásigénylőt írásban értesíti.
(8) A névjegyzékbe felvett lakásigénylők sorrendjét a 3. melléklet szerinti pontrendszer és elsőbbségi szabályok határozzák meg.
(9) A lakásigénylő a névjegyzékbe iktatószámmal kerül felvételre. A lakásigénylő természetes személyazonosító adatai (különösen a neve, születési ideje és helye, anyja neve) kivételével a névjegyzék nyilvános, az Önkormányzat hivatalos honlapján folyamatosan hozzáférhető.
(10) A névjegyzék aktuális tartalmáról, valamint a névjegyzék alapján lakáshoz jutott lakásigénylőkről – beleértve a folyamatban lévő ügyeket is – a Népjóléti Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Gazdasági Bizottság félévente tájékoztatást kap a Polgármesteri Hivataltól a Népjóléti Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Gazdasági Bizottság rendes ülésén.
(11) A lakásigénylő a névjegyzékben az arra történő felvételétől számított egy évig szerepel, az egy éves időtartam elteltével hosszabbítási igényére vonatkozó nyilatkozat benyújtása hiányában automatikusan törlésre kerül. A Polgármesteri Hivatal a törlés időpontját legalább 30, legfeljebb 60 nappal megelőzően értesíti a lakásigénylőt a lejárat időpontjáról, a hosszabbítás lehetséges módjáról és a jogkövetkezményekről. Amennyiben a kérelmező körülményeiben változás következett be, úgy a kérelmezőnek a hosszabbítási kérelemmel egyidejűleg a változást igazoló dokumentumokat is be kell nyújtania. Ha a lakásigénylő körülményeiben nem következett be változás, úgy erre vonatkozó nyilatkozata alapján a névjegyzékben további egy évig szerepel.
24. § (1) Lakás megüresedése esetén a 3. melléklet szerint számított sorrend alapján, és a méltányolható lakásigényre tekintettel a névjegyzék első három helyén szereplő lakásigénylőt a Polgármesteri Hivatal a lakás beköltözhetővé válásától számított tíz munkanapon belül az adatok pontosítása és a jogosultság ellenőrzése céljából adatközlésre hívja fel.
(2) A Polgármesteri Hivatal az adatközlésre irányuló felhívással egyidejűleg hivatalos értesítést küld a lakásigénylőknek, amely tartalmazza
a) a lakásra vonatkozó adatokat: a lakás pontos címét, komfortfokozatát, alapterületét, valamint a szobák számát,
b) a lakbér mértékét,
c) a lakás megtekintésére felajánlott három időpontot, és
d) felhívást, hogy a kérelmében megjelölt, a névjegyzéki pontszám alapjául szolgáló adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat igazolja, ezen igazolások pontos felsorolását, e kötelezettsége elmulasztásának jogkövetkezményeit, valamint az igazolások benyújtására nyitva álló határidőt.
(3) A lakásigénylő jogosultságát a lakásbérleti szerződés megkötésére a polgármester állapítja meg. Az a lakásigénylő, aki a névjegyzékben elfoglalt helye alapján jogosult a lakásbérleti szerződés megkötésére, az erről szóló hivatalos értesítés kézhezvételétől számított harminc naptári napon belül köteles a hivatalos értesítésben megjelölt igazolásokat személyesen, vagy postai úton a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
(4) Amennyiben a névjegyzék alapján legmagasabb pontszámmal rendelkező, az első helyen jogosulttá vált lakásigénylő a lakásbérleti szerződéskötési jogával nem kíván élni, vagy az adatszolgáltatást és az igazolások bemutatását elmulasztja, nem köthető vele bérleti szerződés. Ebben az esetben az a lakásigénylő válik jogosulttá, aki a névjegyzékben a kiesőt követő helyen legmagasabb pontszámmal szerepel.
(5) Amennyiben a lakásigénylő a lakás megtekintése után is fenntartja a szerződéskötési szándékát, a jogosulttá válásról szóló értesítés kézhezvételét követően sor kerül a szerződés megkötésére.
(6) A bérleti szerződés időtartama első alkalommal két év, ami minden alkalommal legfeljebb újabb öt évvel meghosszabbítható.
25. § (1) Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, pályázat benyújtására jogosult:
a) aki cselekvőképes, nagykorú, magyar állampolgár, vagy az Európai Unió tagállamának, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár), és életvitelszerűen Budapest XIV. kerületi lakos, vagy szociális intézményben fennálló ellátotti intézményi jogviszonya kezdetét megelőzően legalább három évig utolsó bejelentett lakcíme Budapest XIV. kerület volt, és
b) akinek és a vele együtt költözőknek az egy főre eső havi jövedelme
ba) szociális alapon bérbe adandó lakás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének az e rendelet hatálybalépésekor hatályos mértéke három és félszeresét, és eléri a megpályázott lakás bérleti díjának a háromszorosát,
bb) költség alapon bérbe adandó lakás esetén meghaladja a nyugdíjminimum az e rendelet hatálybalépésekor hatályos mértéke három és félszeresét, de nem haladja meg az ötszörösét, és eléri a megpályázott lakás bérleti díjának háromszorosát, vagy
bc) piaci alapon bérbe adandó lakás esetén meghaladja a nyugdíjminimum az e rendelet hatálybalépésekor hatályos mértéke ötszörösét, és a lakbér mértéke nem haladja meg a költözők összesített jövedelmének 50%-át, és
c) aki vállalja költségalapú bérlet esetén két, piaci alapú bérlet esetén három havi lakbérrel megegyező mértékű óvadék megfizetését.
(2) Érvénytelen a pályázat, amennyiben a pályázó vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 8. § (4) bekezdés, illetve szociális, valamint költség alapon kiírt pályázat esetén a 8. § (5)–(6) bekezdés hatálya alá esik.
(3) A piaci és költségalapú pályázat (beleértve a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázatot is) alapján létesített bérleti jogviszony tartama alatt a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj besorolása nem kerülhet felülvizsgálatra.
26. § (1) A pályázatok kiírása az éves lakáshasznosítási tervben foglaltak alapján történik.
(2) A Városfejlesztési Bizottság dönt a pályázat kiírásáról és eredményéről a piaci, költségalapú és szociális bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetén, továbbá minden felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat esetén.
(3) A pályázatok értékelése az 4. melléklet alapján, pontrendszerben történik. A Polgármesteri Hivatal végzi a pályázatok feldolgozását és készíti elő az ezekről szóló előterjesztéseket. Amennyiben a pályázók száma lehetővé teszi, a beérkező pályázatok legalább három helyezettjét terjeszti döntésre az illetékes bizottság elé, és tájékoztatást nyújt az összes további pályázó által elért pontszámról. Az illetékes bizottság a pályázat nyertesén túl dönt a többi pályázó sorrendjéről is. A pályázat nyertesének visszalépése vagy kiesése esetén a sorrendben soron következő pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni.
27. § (1) Az Önkormányzat az éves lakáshasznosítási tervben rendelkezhet lakatlan lakások felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat alapján, vagy pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadásáról is.
(2) A lakásokra pályázni lehet a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása mellett
a) az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakás vonatkozásában fennálló bérleti jogról való lemondás, vagy bárhol található, magántulajdonban álló lakóingatlan tulajdonjogának átruházása ellenében, vagy
b) az önkormányzati lakásbérlemény bérleti joga vagy lakóingatlan tulajdonjoga hiányában is.
(3) A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek valamennyi felújítási, korszerűsítési, majd fenntartási költségeit viselni tudja és amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigény felső határát.
(4) A felújítási és korszerűsítési munkák tételes költségvetését a Zuglói ZRt. készíti el, a Polgármesteri Hivatal véleményezi, és az általa jóváhagyott, tételes elszámolást tartalmazó költségvetést az Önkormányzat a pályázati felhívásban szerepelteti.
(5) A pályázati adatlap mellékletét képezi egy részletes tájékoztatás a bérbeszámításról az alábbiak szerint
a) a bérbeadó a nyertes pályázónak a bérleti szerződés megkötését követően teljes mértékben megtéríti a tárgyi lakásra vonatkozó, számlával igazolt, a felújítási, korszerűsítési kötelezettség teljesítésére irányuló kiadásait, amennyiben azok nem haladják meg a költségvetési javaslatban meghatározott végösszeg 150%-át,
b) a költségvetési javaslatban meghatározott főösszeg 150%-a feletti részt a bérbeadó nem téríti meg, és ezeket a nyertes pályázó, vagy későbbiekben a bérlő akkor sem igényelheti, ha a bérleti szerződést nem köti meg, vagy a lakásból bármikor kiköltözik,
c) a megtérítés akként történik, hogy a bérlő a megállapított bérleti díjnál mindaddig kevesebbet fizet, amíg az elfogadott kiadásai a költségvetési javaslatban meghatározott összeg erejéig teljes egészében beszámításra nem kerülnek,
d) a c) pontban szabályozott esetben is szerződésszerűen meg kell fizetni a közös költségből a bérlőt terhelő részt, valamint a külön szolgáltatási díjakat, és
e) a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázatra a felújítást, korszerűsítést, bérbeszámítást érintően a 42. § rendelkezései irányadók.
28. § (1) A pályázat általános szabályai:
a) pályázat lakatlan lakás esetén írható ki,
b) a pályázatot a benyújtásra nyitva álló határidő napjáig ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára, valamint egyidejűleg közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, továbbá, ha a megjelenés és a pályázat benyújtási határideje között legalább tizennégy nap van, abban az esetben közzé kell tenni a Zuglói Lapokban is,
c) a pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján történő közzétételtől számított harminc nap,
d) a pályázatot az eme a célra rendszeresített formanyomtatványon (pályázati adatlapon), személyesen vagy meghatalmazott útján, a pályázati kiírásban megjelölt helyen vagy postai úton kell benyújtani,
e) egy személy vagy egy család az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb kettő lakásra nyújthat be pályázatot, és
f) a nyertes visszalépése vagy kiesése esetén a pályázatokat elbíráló bizottság által felállított rangsorban soron következő pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) annak tényét, hogy a meghirdetett lakás felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása, és piaci mértékű, vagy költségalapú, vagy szociális bérleti díj vállalása mellett kerül bérbeadásra,
b) a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát,
c) a lakás címét, műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
d) felújítási, korszerűsítési kötelezettséggel járó pályázat esetén a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munkák megjelölését, a befejezési határidőt és a költségvetés várható főösszegét,
e) a lakások megtekintésének időpontját és feltételeit,
f) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét,
g) a pályázati feltételeket és az elbírálás szempontjait,
h) a bérleti szerződés időtartamát és a lakbér összegét,
i) az eredmény közlésének módját és időpontját, és
j) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, a pályázat benyújtásakor érvényes lakcímét, az együtt költözők nevét, számát, és a közöttük fennálló rokoni kapcsolat megjelölését,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy megfelel a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, és vállalja a pályázati kiírásban meghatározott kötelezettségeket,
c) felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása feltételével meghirdetett lakás esetén a pályázó kötelezettségvállalását a költségviselés módjára és mértékére,
d) piaci mértékű bérleti díj vállalása feltételével meghirdetett lakás esetén a pályázó kötelezettségvállalását a bérleti díj megfizetésére,
e) a pályázó és a vele együtt költöző hozzátartozói jövedelmi és vagyoni helyzetére, valamint jelenlegi lakáskörülményeire vonatkozó adatokat, és
f) a pályázat elbírálása szempontjából lényeges egyéb adatokat, tényeket, körülményeket és nyilatkozatokat.
(4) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a bérlőn és a leendő bérlőn túl csak a vele együtt költöző, és az együttlakó hozzátartozóit lehet figyelembe venni.
(5) Hiányosan benyújtott pályázat esetén a Polgármesteri Hivatal a pályázót egy alkalommal, tizenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel azzal a figyelmeztetéssel, hogy a hiánypótlás elmulasztása esetén a pályázaton nem vehet részt.
(6) A pályázaton részt-vevők a döntésről írásban kapnak értesítést a Polgármesteri Hivataltól az elbírálást követő harminc napon belül. A pályáztatással kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
29. § (1) Pályázaton kívül, közérdekből valósul meg a bérbeadás az alábbi esetekben
a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás miatt,
b) az elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, vagy az életveszélyes lakás lakójának elhelyezése esetén,
c) az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása stb.) teljesítése esetén,
d) a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, valamint munkavállalója részére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára,
e) a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében az Önkormányzat által fenntartott intézményben, az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban, a Budapesti Rendőr-Főkapitányságnál, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságánál köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos jogviszonnyal, munkaviszonnyal vagy egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező személy részére, valamint az Önkormányzattal szerződésben álló, a Budapest XIV. kerületi egészségügyi ellátásban részt vevő személy részére; a munkaviszonya, a köztisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy hivatásos, valamint szerződéses jogviszonya fennállásáig, illetve a Budapest XIV. kerületi egészségügyi ellátásban a háziorvosi praxisa fennállásáig,
f) kérelmező vele szemben elkövetett családon belüli, vagy kapcsolati erőszak miatt vesztette el korábbi lakhatását, és jelenleg krízisközpontban, titkos menedékházban vagy félutasházszolgáltatásban lakik, vagy
g) kérelmező minőségi vagy méltányossági, illetve mindkét jogcímen lakáscserére jogosult.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott esetekben a tulajdonosi döntést a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester hozza meg.
(3) Az (1) bekezdés d)–e) és g) pontjában meghatározott döntést a polgármester javaslatára a Városfejlesztési Bizottság hozza meg. Az (1) bekezdés d)–e) pontjában történő bérbeadások esetén – a jövedelmi helyzetre vonatkozó előírások alkalmazása helyett – a bérleti díj meghatározására az előterjesztő tesz javaslatot. Az (1) bekezdés d)–e) pontjának alkalmazása esetén a 6. § (3) bekezdés 2. pont a)–b) alpontját nem kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában meghatározott esetekben a bérleti szerződés időtartama legfeljebb hat hónap lehet, ami egy alkalommal további hat hónappal meghosszabbítható.
(5) Akinek a lakását az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt valamely ok miatt kell kiüríteni, úgy annak a (6)–(7) bekezdésben foglaltak szerint az Önkormányzat másik lakást ajánl fel. Ezen esetekben csak szociális lakbér alkalmazható.
(6) Az (1) bekezdés a)–c) pontjának alkalmazása esetén a jogosult vonatkozásában a 10. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni, helyette a juttatandó lakás nagyságát az alábbi rendelkezések határozzák meg:
a) a kiürítendő lakással azonos szobaszámú, azonos vagy magasabb komfortfokozatú, de legfeljebb 12 négyzetméterrel nagyobb alapterületű lakás adható bérbe,
b) egy szobával magasabb szobaszámú és nagyobb alapterületű lakás akkor adható bérbe, ha az a bérlő, vagy a vele együtt költöző személyek számára tekintettel különösen indokolt, valamint
c) amennyiben a kiürítendő lakás két és fél vagy annál nagyobb szobaszámú, akkor helyette a bérlő, valamint a vele együttlakó hozzátartozója kérelmére, részükre két olyan lakás is bérbe adható, amelyek együttes szobaszáma nem haladja meg a kiürítendő lakás szobaszámát.
(7) Az (1) bekezdés d)–e) pontjának alkalmazása esetén a 10. § (1)–(2) bekezdését nem kell alkalmazni, helyette a tárgyévre vonatkozó lakáshasznosítási terv alapján, a juttatandó lakásra az előterjesztő tesz javaslatot.
(8) Amennyiben a bérlő három, részére felajánlott és bemutatott, beköltözhető és megfelelő lakásból egyet sem fogad el, abban az esetben a pénzbeli térítés szabályai az irányadók.
30. § (1) A 29. § (1) bekezdés a)–c) pontjában előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja.
(2) A pénzbeli térítés mértéke a jogosult által lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a.
(3) A megállapított pénzbeli térítés összegének 50%-a a megállapodás megkötését követő harminc napon belül, míg a fennmaradó összeg a kiürített lakásnak a Zuglói ZRt. részére történő átadása után tizenöt napon belül esedékes.
(4) Amennyiben a jogosult nem adja át a lakást a megállapodás szerinti időpontig, a térítés összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelően számított – a késedelmes napokra eső – kamat összegével csökkenteni kell.
(5) Amennyiben a bérbeadó a (3) bekezdésben rögzített kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, úgy a jogosultat az esedékes összeg után a késedelmes napokra eső, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamat illeti meg.
(6) A megállapított pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait, és a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket.
(7) Közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli, kivéve, ha az életveszélyes állapot kialakulása, vagy a lakás megsemmisülése a bérlőnek, vagy a jogcím nélküli lakáshasználónak felróható okból következett be, valamint, ha a csere a 29. § (1) bekezdés g) pontja alapján történik.
31. § (1) Az Önkormányzat pályázattal elnyerhető, határozott idejű elhelyezést (a továbbiakban: bérleti jog) biztosít a (2) bekezdés szerinti fiatal házasok, vagy élettársi kapcsolatban élők számára, akik vállalják, hogy legfeljebb tíz éven belül önerőből, lakás-előtakarékosság vállalásával lakástulajdont szereznek.
(2) Az „Első fészek” hasznosításra kijelölt lakás bérleti jogának megszerzésére azok a pályázat benyújtásakor 35. életévüket be nem töltött házaspárok, vagy élettársak pályázhatnak
a) akik mindketten betöltötték a pályázat benyújtásakor a 18. életévüket és magyar állampolgárok, az Európai Unió tagállamának állampolgárai vagy EGT-állampolgárok, továbbá egyik fél sem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt,
b) akik a házasságkötés tényét házassági anyakönyvi kivonat másolatával, az élettársi kapcsolatot anyakönyvi vagy közjegyzői nyilvántartásba vételről kiállított tanúsítvánnyal, vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal igazolják,
c) a pályázat benyújtásával egyidejűleg közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot nyújtanak be arról, hogy a házasságuk vagy az élettársi kapcsolatuk megszűnése esetén ki jogosult közülük a lakásbérleti jogviszony folytatására (a továbbiakban: elsődleges bérlő),
d) akik valamely pénzintézetnél legalább a lakásbérleti jogviszonyhoz igazodó időtartamra lakás-előtakarékossági szerződést kötnek, amelynek legkisebb összegét a Városfejlesztési Bizottság a pályázati kiírásban állapítja meg,
e) akik közül legalább az egyik fél legalább 5 éve létesített állandó lakóhelyet Budapest XIV. kerületében és életvitelszerűen Budapest XIV. kerületében él, és
f) akik közül az egyik félnek vagy együtt költöző hozzátartozójának sem áll fenn sem tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga beköltözhető lakáson, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával, mely vonatkozásban a jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.
(3) Az „Első fészek” hasznosításra kijelölt lakás bérleti joga pályázati eljárás útján nyerhető el. A bérleti jog határozott időre, a lakás-előtakarékossági jogviszony lejáratának napjáig, de legfeljebb tíz éves időtartamra szólhat, nem hosszabbítható meg, nem cserélhető el és nem ruházható át.
(4) A bérleti jogviszony időtartama alatt a lakás-előtakarékossági jogviszonynak folyamatosan, megszakítás nélkül fenn kell állnia, amit a bérlő köteles a bérbeadó részére havonta hitelt érdemlő módon igazolni.
(5) A pályázat érvénytelen, ha
a) nem az arra rendszeresített nyomtatványon nyújtják be,
b) hiányos és ezért elbírálásra alkalmatlan,
c) a pályázati kiírás alaki és tartalmi követelményeinek nem felel meg, vagy
d) a 8. § (4)–(6) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll.
(6) A pályázat részletes szabályait a Városfejlesztési Bizottság állapítja meg.
(7) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napon belül a Városfejlesztési Bizottság bírálja el. A tulajdonosi döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(8) A Városfejlesztési Bizottság – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra 1–3. helyezettet rangsorol. A pályázatok elbírálásakor a meghirdetett lakásokra a pályázatot elnyerő pár mellett meg kell határozni azt a sorrendben következő két pályázót is, akivel a pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződést meg kell kötni. A Városfejlesztési Bizottság a 3. helyezettet követően nem rangsorolja a további érvényes pályázókat. Amennyiben a nyertes fiatal házasok vagy élettársak a szerződést a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított harminc napon belül nem kötik meg, azt visszalépésnek kell tekinteni.
(9) A Városfejlesztési Bizottság jogosult arról dönteni, hogy a pályázatban megjelölt lakásra sorrendben következő, érvényesen pályázó fiatal házasok vagy élettársak számára felajánlja-e egy másik meghirdetett, de érvényes pályázat nélkül maradt lakás bérleti jogát.
(10) A meghirdetett lakások közül érvényesen csak egy lakásra lehet pályázni.
(11) A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását a bérbeadó a rendelkezésére álló adatok, valamint a bérlőtől kért adatszolgáltatás alapján, a pályázó fiatal házasok vagy élettársak életvitelszerű lakhatási körülményeit a pályázatban bejelentett állandó lakóhelyen jogosult ellenőrizni.
(12) A nyertes fiatal házasok vagy élettársak a bérleti szerződést bérlőtársként kötik meg.
(13) A házasság jogerős felbontása vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bérlőtársak közötti megállapodás alapján módosítható a (2) bekezdés c) pontja szerinti elsődleges bérlővel a bérleti szerződés.
(14) Az (1)–(13) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az „Első fészek” lakás bérleti joga elnyerésének pályázati feltételeire és a lakás bérbeadására a 25–26. § és a 28. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(15) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségét nem teljesíti, arra a hiánypótlásra történő felhívástól számított 30 nap áll rendelkezésére, mely nem hosszabbítható. A hiánypótlás elmaradása a bérleti szerződés felmondását vonja maga után.
(16) Amennyiben a bérlő az előtakarékossági szerződést megszakítja, az a bérleti szerződés felmondását vonja maga után.
(17) A bérleti szerződés (15)–(16) bekezdésben foglaltak szerinti felmondása esetén a bérlő köteles megtéríteni az általa fizetett bérleti díj és a piaci bérleti díj közötti különbséget.
(18) A (17) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, amennyiben az előtakarékossági szerződés megszakítása lakásvásárlás céljából történik, és a (15) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettség ennek következtében nem teljesíthető.
32. § (1) Bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodás olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezettel köthető, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatot lát el az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető.
(2) A megállapodásban szabályozni kell a bérlő-kijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit.
(3) A megállapodás megkötéséről és annak tartalmáról a Városfejlesztési Bizottság dönt.
33. § (1) A jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről – a rendelkezésre álló lakatlan és bérbe adható lakások figyelembevételével – a polgármester gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult részére pénzbeli térítésként az általa eddig lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a fizethető meg.
(3) Annak a személynek, aki szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat javára, az intézményből történő elbocsátását követő öt éven belül benyújtott kérelmére a polgármester egy szobás lakást adhat bérbe.
(4) Az elidegenítés során a társasház közös tulajdonába került házfelügyelői lakásban visszamaradt, jogcím nélküli lakáshasználó részére a polgármester köteles – a tulajdonostársak vagy az elhelyezésre kötelezett kezdeményezésére – lakást felajánlani bérbevételre. Ha az elhelyezésre jogosult kéri, részére a felajánlott lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésként az általa eddig lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a fizethető meg.
(5) A (2) és (4) bekezdések alkalmazása során a pénzbeli térítés kifizetésére a 30. § (3)–(6) bekezdése alkalmazandó.
34. § (1) Az Önkormányzat intézményének területén lévő, önkormányzati tulajdonban álló lakásra, valamint az Önkormányzat gazdasági társaságának a feladatellátásához biztosított, az Ltv. hatálybalépése előtt szolgálati lakásnak minősülő, vagy az Ltv. hatálybalépését követően ilyen célra bérbe adott lakásra a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás az intézmény vagy a gazdasági társaság feladatellátásához szükséges munkakörben – munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői vagy egészségügyi szolgálati jogviszony alapján foglalkoztatott személy részére adható bérbe, az intézmény, vagy a gazdasági társaság vezetőjének döntése alapján. A bérbeadás határozott időre, de legfeljebb öt évre, vagy az említett jogviszonyok fennállásáig szólhat.
(3) A (2) bekezdés alapján történt bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő a bérleti szerződésének fennállása alatt abból a munkaviszonyból, közalkalmazotti, köztisztviselői, egészségügyi szolgálati jogviszonyból vonul nyugdíjba, amelyre tekintettel a bérleti szerződése létrejött, akkor a bérleti szerződés a bérlő, és a vele együtt élő házastársa holtáig tartóvá válik, amennyiben a bérlő vagy a vele egy háztartásban élők nem rendelkeznek saját tulajdonú, beköltözhető ingatlannal.
(4) Az (1) bekezdésben említett lakás esetén
a) bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az intézmény, vagy a gazdasági társaság vezetője a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult,
b) csak azok a személyek fogadhatók be a lakásba, akiknek a befogadására a bérlő az Ltv. alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult, továbbá a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérlő élettársa és az élettárs kiskorú gyermeke,
c) a lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán lakásba költöző bérlő az Önkormányzat intézményével, vagy gazdasági társaságával munkaviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban van, vagy ilyen jogviszonyt létesít, valamint
d) a tartási szerződéshez nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni.
35. § (1) A magántulajdonból az Önkormányzat tulajdonába kerülő lakásnak az a korábbi tulajdonosa, akitől a lakás tulajdonjogát az Önkormányzat megszerezte (a továbbiakban: lakás korábbi tulajdonosa) kérheti a lakás részére történő bérbeadását.
(2) A lakás korábbi tulajdonosának előbérleti joga van. Amennyiben a lakás korábbi tulajdonosa élni kíván az előbérleti jogával, az erről szóló írásbeli nyilatkozatát legkésőbb a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő tizenöt napon belül a Polgármesteri Hivatal Lakáshasznosítási Osztályához kell benyújtania.
(3) A lakás korábbi tulajdonosának bérbevételi kérelmét a Városfejlesztési Bizottság bírálja el.
36. § (1) A lakatlanná vált társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy 12 m2-nél nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő és a vele együttlakó személyek 10. § (2) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigénye mértékének felső határát, és vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja.
(3) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás nem lehet a társbérleti lakrészénél kisebb alapterületű és alacsonyabb komfortfokozatú, kivéve, ha ezt a visszamaradott társbérlő kifejezetten kéri.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.
37. § (1) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek kötelesek az Önkormányzat tulajdonában álló lakás egészét lakás céljára használni. Ha a bérlő e kötelezettségét megszegi, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.
(3) A Városfejlesztési Bizottság előzetes hozzájárulásával a bérlő, vagy vele együtt lakó hozzátartozója egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként a lakásban székhelyet létesíthet abban az esetben, ha
a) a tényleges vállalkozói tevékenységét teljes egészében a lakáson kívül végzi, és
b) bérlőtársi jogviszony, társbérlet esetén a másik bérlőtárs, társbérlő ehhez írásban hozzájárul.
(4) A bérlő, továbbá a vele együtt lakó hozzátartozója, aki székhelyet létesített a lakásban, köteles a bérleti jogviszony, illetve a székhely bármely okból történő megszűnésétől számított tizenöt napon belül a vállalkozás székhelyét a lakásban megszüntetni és – saját költségén – megindítani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél a székhely megszüntetésére irányuló eljárást, továbbá ezt a bérbeadó felé igazolni.
38. § A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. 32. § rendelkezései vonatkoznak.
39. § (1) Amennyiben a bérleti szerződést díjhátralék miatt mondja fel az Önkormányzat, abban az esetben a Városfejlesztési Bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján azt a jogcím nélküli lakáshasználót, akinek a lakáshasználata a kérelem benyújtását megelőzően több mint egy évvel keletkezett, önkormányzati lakás bérlőjévé jelölheti ki.
(2) Érvénytelen a kérelem, amennyiben a kérelmező vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 8. § (4) bekezdés, valamint szociális és költség alapú bérlet esetén a 8. § (5)–(6) bekezdés hatálya alá esik.
(3) Az érvényes kérelem további feltétele, hogy a kérelmező vállalja, hogy adósságrendezése érdekében együttműködik a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központtal, továbbá, ha jogosult rá, részt vesz a Szociális rendeletben szabályozott adósságkezelési szolgáltatásban, vagy a Vagyonrendeletben szabályozott fizetési kedvezményben részesül, vagy adósságrendezési megállapodásban rögzítve maximum öt év időtartamon belül a díjtartozását egyenlő havi részletekben kiegyenlíti a következők szerint: a minimális havi törlesztő részlet a mindenkori nettó minimálbér 10%-a, nyugdíjas esetén a nyugdíjminimum 20%-a. A díjhátralék előtörlesztése legalább hat havi törlesztőrészlet mértékében lehetséges. Előtörlesztés esetén a futamidő rövidül az előtörlesztés mértékéig.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett jogcím nélküli lakáshasználó személy köteles a lakást a lakáshasználat jogcím nélkülivé válását követően haladéktalanul, de legkésőbb a lakás elhagyására történő felszólítás kézhezvételét követő tizenöt napon belül a Zuglói ZRt. birtokába visszaadni.
40. § (1) A már felmondott lakásbérleti szerződések esetén a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának kérelmére a Polgármesteri Hivatal kiadja a Hálózat Alapítványnál igényelhető krízistámogatáshoz szükséges – alábbiakban felsorolt – igazolást, illetőleg nyilatkozatokat
a) lakbér és egyéb, a lakbérben számlázott közüzemi díjról szóló hátralékigazolást a Hálózat Alapítvány által kiadott formanyomtatványon,
b) lakásbérleti szerződést felmondó nyilatkozatot, valamint
c) a bérleti jogviszony helyreállítása tárgyában az Önkormányzat követeléskezeléssel foglalkozó szervezeti egysége által előkészített, a polgármester által kiállított nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy amennyiben a volt bérlő rendezi a lakbérhátralékát, és ezt követően további hátralékot nem halmoz fel, továbbá a jogkövető magatartás ténye fennáll, akkor a tulajdonos Önkormányzat vele egy éves lakásbérleti szerződést köt és a kamatköveteléstől eltekinthet.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat a kiállításától számított egy évig érvényes. A nyilatkozat alapján megkötésre kerülő bérleti szerződés esetén az egy éves időtartam a lakbérhátralék rendezésének napján kezdődik.
(3) A Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának kérelmére a Polgármesteri Hivatal a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot aláírásra előkészíti a nyilatkozat kiállítására jogosult polgármester részére, aki nyolc munkanapon belül dönt a nyilatkozat kiállításáról vagy a nyilatkozat kiállításának megtagadásáról.
(4) A Polgármesteri Hivatal a nyilatkozatot a döntés meghozatalától számított három munkanapon belül megküldi a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának az (1) bekezdés a)–b) pontjában szereplő igazolással és nyilatkozattal együtt.
41. § Az önkényes lakáshasználók által előterjesztett, jogviszonyuk rendezésére irányuló kérelmek elbírálása a Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik.
42. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő
a) a 27. § szerint, pályázóként teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel,
b) a bérlet fennállása alatt az Ltv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott átalakításon, korszerűsítésen felül lakása komfortfokozatát növeli, vagy
c) bentlakó bérlőként végez el az Ltv. által a bérbeadó kötelezettségi körébe rendelt, az a)–b) pontba nem tartozó műszaki munkálatokat.
(2) A bérlő és a bérbeadó közötti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését,
b) a felmerülő költségeket,
c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit,
d) a munkálatok befejezésének határidejét,
e) annak tényét, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni, és
f) a költségek megosztását.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti költségmegtérítés esetén
a) amennyiben a magánszemély bérlő olyan munkálatokat végez el a saját költségén, amely az Ltv. szerint a bérbeadó kötelezettsége, vagy a 27. § hatálya alá tartozik, abban az esetben a teljes költség bruttó (ÁFA-t tartalmazó) összege tekintetében a bérlő bérbeszámításra jogosult, valamint
b) amennyiben a bérlő felújítási, korszerűsítési kötelezettségvállalás melletti pályázat alapján végzi a munkálatokat, indokolt esetben a megállapított költségvetés 50%-kal utólagosan növelhető.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt munkák elvégzéséhez – az élet- és testi épség sérelmének közvetlen elhárítása esetét kivéve – előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulás szükséges. A költségvetést a Zuglói ZRt. készíti el, melyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá, vagy élet- és testi épség sérelmének közvetlen elhárítása esetén a Zuglói ZRt. vizsgálja meg az ilyen jogcímen elvégzett munkálatok költségeinek indokoltságát, melyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá.
(5) A felújítási és korszerűsítési kötelezettségvállalás melletti pályázatok esetén a víz, gáz, elektromos közüzemek felújítását a Zuglói ZRt. végzi, vagy a gázszolgáltatással rendelkező lakások esetén gáz műszaki-biztonsági ellenőrzési jegyzőkönyv, az elektromos szolgáltatással rendelkező lakások esetén pozitív Érintésvédelmi és Szabványossági Jegyzőkönyv rendelkezésre állását követően adható birtokba a pályázat nyertese részére. A pályázat kiírása kizárólag a további munkálatokra terjedhet ki.
(6) Amennyiben a bérlő olyan munkálatokat végez vagy végeztet el a saját költségén, amelyeket az Ltv. nem a bérbeadó kötelezettségévé tesz, ebben az esetben bérbeszámításra nem jogosult, azonban a bérlő ilyen esetben is előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulást köteles kérni a polgármestertől. A bérbeadói hozzájárulást érvényes meghatalmazás alapján a Zuglói ZRt. vezérigazgatója is kiadmányozhatja a bérlő részére.
(7) Amennyiben a bérlő a lakás – lakásbérleti szerződés szerinti – komfortfokozatát növelő beruházást kíván eszközölni, ehhez részletes költségvetést köteles benyújtani a Zuglói ZRt.-hez, amelyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá. Ebben az esetben a bérlő a jóváhagyott és számlákkal igazolt költségeit a bérleti díjba – magánszemély esetén bruttó összegben – beszámíthatja. Amennyiben a beruházás megkezdéséhez a jogszabályi előírások szerint építési engedélyre van szükség, azt a bérlő köteles beszerezni.
(8) Az (1) bekezdés b) pont esetén a megállapodásról a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(9) A költségek bérbeszámítása
a) szociális és költségalapú bérlet esetén akként történik, hogy a bérlő a bérbeadónak mindaddig nem fizet bérleti díjat, ameddig a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkálatok költségeit teljes egészében a lakbérbe be nem számítják, illetve
b) piaci alapú bérlet esetén akként történik, hogy a bérlő a bérbeadónak mindaddig nem fizeti a bérleti díj 50%-át, ameddig a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott munkálatok költségeit teljes egészében a lakbérbe be nem számítják
43. § (1) A bérleti szerződés meghosszabbítását a bérlő a bérleti szerződés lejáratát megelőzően legkorábban 120 nappal írásban kezdeményezheti a bérbeadónál.
(2) A hosszabbítási kérelemhez csatolni kell a jogosultság feltételeinek fennállását alátámasztó, valamint a bérleti díj megállapításának alapjául szolgáló okiratokat és igazolásokat.
(3) A bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló, 6. § szerint benyújtandó kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
44. § Érvénytelen a kérelem, amennyiben a kérelmező vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 8. § (4) bekezdés, valamint szociális és költség alapú bérlet esetén a 8. § (5)–(6) bekezdés hatálya alá esik.
45. § (1) Ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az új lakásbérleti szerződés létesítését az előírt módon és határidőben nem kezdeményezte – a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését hatvan napig kezdeményezheti. A kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(2) Amennyiben a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdésben írt határidőben nem kezdeményezte jogviszonyának rendezését, akkor a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja a lakás kiürítésére és a vele lakó személyekkel együtt történő elhagyására, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásnak a Zuglói ZRt. birtokába adására. A felszólításban a Polgármesteri Hivatal egyidejűleg tájékoztatja a bérlőt, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérelmezheti jogviszonyának rendezését. Jogviszony rendezése iránti kérelem felszólítás, illetve annak kézbesítése előtt is benyújtható.
(3) Abban az esetben, ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó a (2) bekezdés szerint jogviszonyának rendezését kérelmezte, a kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
46. § (1) Az Önkormányzat évente legalább egy alkalommal egyenlegközlőt küld a bérlőnek, amely az adott időszak egyenlegén túl kötelezően tartalmazza:
a) díjhátralék esetén a segítő intézkedéseket,
b) a lakbértámogatás, lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás mértékét adott intervallumra és görgetetten,
c) a bérleti szerződés időtartamát, lejárata időpontját,
d) az esetleges jogkövetkezményeket a bérleti díj és az egyéb költségek meg nem fizetése esetére, valamint a bérleti jogviszony lejárta esetén, és
e) a piaci bérleti díj és a bérlő által fizetett bérleti díj közötti különbség mértékét adott intervallumra és görgetetten.
(2) Bérbeadó azon hónap kivételével, melyben az egyenlegközlő kiküldésre kerül, az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően minden hónapban tájékoztatást küld a bérlőnek.
47. § (1) A bérleti díj tartozás fennállása esetén követendő eljárásrendet a (2)–(6) bekezdés határozza meg.
(2) Két havi bérleti díj tartozás fennállása esetén az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – felszólítja a bérlőt a tartozása rendezésére.
(3) Háromhavi bérleti díj tartozás vagy 300 000 forintot meghaladó bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkező bármilyen nemű összesített tartozás esetén a bérbeadó elévülést megszakító hatályú intézkedést (fizetési meghagyás, bíróság felé történő keresetbenyújtás) köteles kezdeményezni, a tartozásnak a tudomására jutását követő hatvan napon belül.
(4) A bérbeadó a (3) bekezdésben szabályozott eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő kilencven napon belül intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.
(5) Amennyiben a bérlő adósságát rendezte, vagy adósságkezelési szolgáltatásban, vagy fizetési kedvezményben részesül, vagy adósságrendezési megállapodást kötött, a (4) bekezdésben foglalt végrehajtási eljárást és lakáskiürítés iránti pert nem kell megindítani.
(6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben foglaltakat egy alkalmat meghaladóan nem teljesíti, abban az esetben a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(7) Amennyiben a bérlő a (2)–(3) bekezdés a hatálya alá esik, az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – a felszólítást vagy az elévülést megszakító hatályú intézkedést követő harminc napon belül tájékoztatja a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központot az adósságrendezésre irányuló segítségnyújtáshoz szükséges adatokról, melyek a következők: bérlő neve, bérlő lakcíme, valamint annak ténye, hogy kiskorú gyermek érintett-e a kilakoltatás veszélyével.
(8) Amennyiben a bérleti jogviszony a 29. § (1) bekezdésének d)–e) pontjában foglaltak alapján létesült, de a jogviszony alapja öregségi nyugdíj vagy egészségkárosodás miatt megszűnik, abban az esetben az Önkormányzat a jogosulttal, kérelem esetén, mérlegelés nélkül bérleti szerződést köt, amennyiben a kérelmező nem esik a 8. § (4) bekezdésének hatálya alá. Ebben az esetben a lakbér mértékének meghatározása a 11. § (9)–(10) bekezdése alapján történik.
48. § (1) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozat végrehajtására a (2)–(6) bekezdésben foglaltak irányadók.
(2) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatról a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal Lakáshasznosítási Osztályától – legkésőbb a jogerős határozatnak a Polgármesteri Hivatal által történő átvételét követő tíz munkanapon belül – tájékoztatást kap, melynek birtokában gyakorolhatja a (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben szabályozott eseti döntési jogosultságát, eseti előterjesztés alapján.
(3) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot végrehajtani – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – október 1. és április 30. napjai között az alábbi esetekben lehet:
a) önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során kerül rá sor,
b) nem lakott lakás kiürítése során kerül rá sor, vagy
c) más esetben, a Képviselő-testület eseti döntése alapján.
(4) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – május 1. és szeptember 30. között további döntés nélkül végre kell hajtani. Ettől eltérni a Képviselő-testület eseti döntése alapján lehet.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásának további előfeltétele a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosítása, kivéve, ha a 8. § (4) bekezdés b)–c) pontjában, a 8. § (6) bekezdés a)–b) pontjában és az e) pont ea)–eb) alpontjában foglaltak legalább egyike fennáll, vagy nem lakott lakás kiürítése esetén, vagy amennyiben az érintett a minimálisan elfogadható elhelyezéséhez a részéről szükséges jogcselekmények megtételében nem működik együtt az Önkormányzattal, illetve az elhelyezésében segítséget nyújtható jogosult szervvel (szervezettel). Az együttműködés hiányát jelenti különösen, ha a lakáskiürítésre kötelezett – a Polgármesteri Hivatal írásbeli megkeresésére – nem jelölte meg a minimális elhelyezési igényének a jogalapját, a közölt adatok valódiságának hitelt érdemlő alátámasztása mellett, illetve nem nyújtott be kérelmet a minimális elhelyezésére vonatkozóan – gondnokság alá helyezett személy esetében az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint – az elhelyezésére jogosult szervhez (szervezethez). Az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján tájékoztatja a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központot az elhelyezéssel kapcsolatos együttműködés céljából szükséges adatokról, melyek a következők: bérlő neve, bérlő lakcíme, valamint annak ténye, hogy kiskorú gyermek érintett-e a kilakoltatás veszélyével.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül
a) a várandós nők és a lakásban kiskorú gyermeket nevelők – ideértve a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló 24 év alatti gyermeket is – esetében családok átmeneti otthonában,
b) egyedülálló pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek és fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyek esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint támogatott lakhatás intézményeiben, valamint
c) öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, gondozási szükséglettel rendelkező személyek esetében idősek otthonában
való elhelyezés.
49. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság fennállását a Polgármesteri Hivatal minden tárgyév október 31-éig felülvizsgálja. A lakbértámogatásra való jogosultság felülvizsgálata a bérlő és az együtt lakók jövedelmi és vagyoni helyzete alapján történik. Ezen eljárás lefolytatásához a bérlő köteles minden év július 15. napjáig
a) nyilatkozni a lakásban élők számáról és lakhatásának jogcíméről, valamint benyújtani a bérlőre és a vele együtt lakó személyekre vonatkozóan a 6. § (3) bekezdés 8. és 19. pontja szerinti, valamint a 6. § (4) bekezdés szerinti valamennyi igazolást, illetve nyilatkozatot, továbbá az előző évre vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus személyes adatszolgáltatási rendszere (Ügyfélportál) szerinti „Magánszemélyek munkáltató által bevallott járulékadatainak lekérdezése” dokumentumot,
b) a bérlő és a vele együtt lakó személyek harminc napnál nem régebbi bankszámlakivonatát vagy értékpapírszámlán lévő vagyonról igazolást csatolni, amennyiben rendelkeznek bankszámlával, értékpapír számlával, és
c) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy
ca) rendelkeznek-e Magyarország területén bárhol, beköltözhető lakás legalább 1/2 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt, és
cb) ingó-, ingatlantulajdonuknak, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja-e a 3 millió forintot, ide nem értve az ingótulajdonnak az adókötelezettség alá eső tevékenységhez használt gépet vagy gépjárművet.
(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja az (1) bekezdésben foglaltak – a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül történő – teljesítésére. Amennyiben a bérlő kérelmét hiányosan nyújtotta be, vagy a hiányosságok pótlására határidő hosszabbítást kért, a lakbértámogatásra való jogosultság felülvizsgálati határideje további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A (2) bekezdés szerinti felszólítás teljesítésének elmulasztása esetén a bérlő piaci bérleti díjat köteles fizetni azon hónap utolsó napjáig, melyben az (1) bekezdésben foglaltakat teljesíti, erre a jogkövetkezményre a (2) bekezdés szerinti írásbeli felszólításban a bérlő figyelmét fel kell hívni.
(4) Amennyiben a bérlő és a vele együtt lakók vagyoni helyzetének vizsgálata megállapítja, hogy
a) rendelkeznek Magyarország területén bárhol, beköltözhető lakás legalább 1/2 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt, vagy
b) ingó-, ingatlantulajdonuknak, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja a 3 millió forintot, ide nem értve az ingótulajdonnak az adókötelezettség alá eső tevékenységhez használt gépet vagy gépjárművet
a bérlő költség alapú bérleti díjat köteles fizetni, amennyiben a jövedelemvizsgálat ennél magasabb bérleti díj megfizetését nem írja elő.
(5) A lakbértámogatásra való jogosultság fennállásának jövedelem alapján történő felülvizsgálata és a bérleti díj jövedelem alapján történő megállapítása a 11. § (9)–(10) bekezdés alapján, a 25. § (1) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja szerint történik.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bérleti díjra, a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bérleti díjat, és azt a bérlővel írásban, nyolc napon belül közli. Ha a bérlő a bérleti díj összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.
(7) A tárgyévi vizsgálatot nem kell elvégezni, amennyiben a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata más okból az adott év július 15. napjáig megtörtént vagy megkezdődött.
(8) A bérlő vagy a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti a jövedelmi és vagyoni helyzet időközi felülvizsgálatát is a bérleti díj típusának meghatározása vonatkozásában. Ez esetben a vizsgálatot a kezdeményezést megelőző tizenkét hónapra vonatkozóan kell elvégezni az (1) és (4)–(5) bekezdés alapján. A felülvizsgálat határideje a hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezését követő 30 nap. A Polgármesteri Hivatal által megállapított bérleti díjat a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal állapítja meg, és azt a bérlővel írásban, nyolc napon belül közli. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.
50. § A bérleti jogviszony felmondással való megszüntetésére az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
51. § (1) Szociális vagy költségalapú alapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti pénzbeli térítés alkalmazását. A pénzbeli térítés mértéke a lakás lakott forgalmi értékének 10%-a.
(2) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti kisebb vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítását pénzbeli térítés mellett. Ebben az esetben a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás lakott fogalmi értéke közötti különbözetnek a 10%-a, de legfeljebb 500 000 forint fizethető ki. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
(3) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony vagy határozott időtartamú jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti cserelakás biztosítását. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
(4) A (3) és a (14) bekezdés szerinti kérelmében a bérlő köteles nyilatkozni és hitelt érdemlő módon igazolni azt az alapos okot, mely indokolttá teszi a kérelem benyújtásakor bérelt lakáshoz képest másik önkormányzati lakás biztosítását.
(5) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az illetékes hatóság döntése, vagy a Zuglói ZRt. szakvéleménye alapján lakhatatlan, az Önkormányzat az erről szóló irat kézhezvételétől számított és műszakilag teljesíthető legrövidebb időn belül köteles a döntésben vagy szakvéleményben szereplő körülmény megszüntetéséről gondoskodni. Amennyiben a lakás helyrehozatala lehetetlen vagy aránytalanul nagy költségekkel járna, a bérlő számára a polgármester gondoskodik a leromlott műszaki állapotú lakásra kötött bérleti szerződés egyidejű megszüntetése mellett másik, önkormányzati tulajdonban álló, azonos komfortfokozatú és szobaszámú lakás biztosításáról, és arra bérleti szerződés kötéséről.
(6) A kérelmeket írásban a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A lakáscsere iránti kérelmekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(7) Az (1)–(3) és a (14) bekezdésben foglaltak előfeltétele, hogy a bérlő az általa bérelt lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat vagyonkezelő szervezete részére visszaadja.
(8) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt esetekben a kérelmet el kell utasítani, ha annak benyújtásakor a kérelmezőnek az Önkormányzattal szemben a lakásbérleti jogviszonyából eredően, vagy egyéb közteherviseléssel kapcsolatos elismert tartozása van, kivéve, ha a tartozás vonatkozásában a bérlő adósságát rendezte, vagy adósságkezelési szolgáltatásban, vagy fizetési kedvezményben részesül, vagy adósságrendezési megállapodást kötött, és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti.
(9) A (3) és a (14) bekezdésekben foglalt esetekben a kérelmet el kell utasítani, ha annak benyújtásakor a kérelmezőnek az Önkormányzattal szemben a lakásbérleti jogviszonyából eredően, vagy egyéb közteherviseléssel kapcsolatos elismert tartozása van, kivéve, ha a tartozás vonatkozásában adósságkezelési szolgáltatásban, vagy fizetési kedvezményben részesül, vagy adósságrendezési megállapodást kötött, és az ebben foglaltakat maradéktalanul teljesíti, továbbá a kérelem alacsonyabb fenntartási költségű lakásra irányul.
(10) A bérlő kérelmére indult eljárás, egyben pénzbeli térítés esetén az ingatlanforgalmi szakvéleményt a bérbeadó köteles beszerezni, a szakvélemény költségét a bérlő viseli. A szakvélemény hat hónapnál régebbi nem lehet.
(11) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben a Városfejlesztési Bizottság, az (5) és (14) bekezdésben foglalt esetekben a polgármester dönt.
(12) A minőségi vagy méltányossági lakáscsere iránti kérelmek elbírálásáról a Városfejlesztési Bizottság dönt az 5. mellékletben foglalt pontrendszer alapján, oly módon, hogy a Városfejlesztési Bizottság döntésében kellő számú igénylő esetén legalább három igénylő közül választ. A Városfejlesztési Bizottság az előterjesztésben tájékoztatást kell, hogy kapjon a további igénylők által elért pontszámokról.
(13) A kérelmező a pontszáma kialakítását érintő körülmény változásáról harminc napon belül köteles írásban értesíteni a Polgármesteri Hivatalt. A Polgármesteri Hivatal évente egy alkalommal tájékoztatást ad a kérelmezőnek a kérelmezők közötti rangsorban fennálló helyezéséről.
(14) Piaci alapú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti cserelakás biztosítását. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
52. § (1) A bérlő a szerződésben meghatározott idő elteltekor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, valamint a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor köteles a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a Zuglói ZRt. birtokába visszaadni.
(2) Amennyiben a volt bérlő vagy a vele együtt lakó hozzátartozója a kiköltözési kötelezettségét elmulasztja, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
53. § (1) A bérlő (lakáshasználó) halálát követően, a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy hiányában, a bérleményben található ingóságok örököse köteles a hagyaték átadásától számított harminc napon belül a lakást kiürített állapotban átadni a Zuglói ZRt. részére. Ennek elmulasztása esetén, az örököst határidő kitűzésével fel kell hívni ezen kötelezettsége teljesítésére.
(2) A határidő eredménytelen elteltét követően a bérbeadó az ingóságok megfelelő raktározásáról – az örökös költségére – intézkedik, valamint a lakás újrahasznosításáról gondoskodik.
54. § (1) A lakáscsere szerződés tekintetében az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Lakáscsere szerződés esetében a polgármester jogosult döntésre.
55. § A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése tekintetében az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
56. § (1) Önkormányzati lakásra – ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó testvére, továbbá a gyermeke, vagy az általa befogadott személy gyermekétől az együttlakás ideje alatt született gyermek közösen előterjesztett kérelmére hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, feltéve, ha az érintett személyek nagykorúak, és a bérlővel a lakásban legalább három éve együtt laknak.
(3) A bérlő és az élettársa közös kérelmére, amennyiben a lakásba történő befogadás óta legalább három év eltelt, vagy a kapcsolatból közös gyermek született hozzá kell járulni a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.
(4) A (2)–(3) bekezdés esetén érvénytelen a kérelem, amennyiben a kérelmező vagy a vele együtt lakó személy a 8. § (5) bekezdés a) pont hatálya alá esik.
(5) A bérlőtárssá minősítés iránti eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.
57. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be a házastársát, a gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint a szülőjét.
(2) A bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő befogadhatja a testvérét, féltestvérét, az élettársát és az élettárs kiskorú gyermekét, az unokáját, valamint a vele életvitelszerűen együtt élő és befogadott gyermekének a házastársát és annak gyermekét.
(3) A Városfejlesztési Bizottság egyedi kérelemre, mérlegelés alapján a (2) bekezdésben meghatározottakon felül egyedi döntésében engedélyezheti a lakásba a bérlő által más személy befogadását is.
(4) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere következtében költöznek a lakásba, ha a bérlővel a csereszerződés iránti kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve megszakítás nélkül, jogszerűen együtt laktak.
(5) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól. A bérleti jogviszony megszűnése esetén a hozzájárulás is hatályát veszti.
(6) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a befogadott személy is köteles a lakást elhagyni. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően teljes bizonyító erejű okiratba foglalva kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást haladéktalanul elhagyja.
(7) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a bent lakó, nem bérlő személyt önmagában még nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban történő elhelyezés igénylésére.
(8) A (2) és (4) bekezdésben felsorolt hatásköröket a polgármester gyakorolja.
58. § Önkormányzati bérlakás a bérlő által albérletbe nem adható, ahhoz bérbeadói hozzájárulás nem adható.
59. § (1) A bérlő kérelmére, lakásbővítés céljából a bérelt lakással szomszédos, azzal műszakilag egyesíthető kiürített szükséglakás vagy egyéb helyiség csatolás után bérbe adható.
(2) Ha a bérlővel együttlakó hozzátartozók száma indokolja, lakásbővítés céljára a lakással szomszédos szükséglakás, vagy komfort nélküli lakás is bérbe adható.
(3) A lakásbővítési kérelemnek a Zuglói ZRt. részére történő benyújtásával egyidejűleg a bérlőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalnia kell a lakásbővítéssel létrejövő lakás után megállapítandó lakbér, valamint a műszaki egyesítéssel kapcsolatos valamennyi költség viselését, így különösen a tervezési, valamint a hatósági engedélyezési eljárásban felmerülő költségeket, valamint a lakásbővítéssel létrejött lakás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségeit is, beleértve társasház esetén a társasházi alapító okirat módosításának költségeit. A kérelemhez olyan társasház esetén, amelyben az Önkormányzat nem kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonos, csatolni kell a társasház közgyűlésének csatoláshoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) A lakáscsatolást műszakilag a Zuglói ZRt. készíti elő, melyet a Polgármesteri Hivatal ellenőriz és hagy jóvá. A jóváhagyást követően a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(5) A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket, melyeket a bérlő a saját költségén szerez be. Hatósági engedély beszerzéséről a bérlő gondoskodik, melyet az előkészítő anyagokkal együtt köteles benyújtani. Hatósági engedély hiányában a bérbeadói hozzájárulás nem adható meg.
(6) A bérbeadói hozzájárulást követően a bérlővel bérleti előszerződést kell kötni a lakásbővítés kivitelezésének idejére, de legfeljebb egy évre. Az előszerződés megkötése előfeltétele a csatolni kívánt lakásnak a lakásbővítés kivitelezése céljából történő birtokba adásának a lakáscsatolást kérelmező bérlő részére.
60. § (1) A bérleti szerződést az eredetileg bérelt lakás vonatkozásában megkötött bérleti szerződés lejárati határidejéig kell megkötni.
(2) A lakásbővítés útján létrejött bérlemény lakbérének megállapítása a tényleges komfortfokozatnak és a megnövekedett alapterületnek megfelelően történik.
61. § Ha a bérlő az Ltv. szerint megjelölt átmeneti lakással rendelkezik, kérelmére a polgármester a lakásbérleti szerződését az e rendeletben foglaltaknak megfelelően határozatlan idejűre módosítja, amennyiben a kérelem nem esik a 44. § hatálya alá.
62. § Ez a rendelet 2024. április 24-én lép hatályba.
63–64. § *
| Horváth Csaba | dr. Tiba Zsolt | |
| polgármester | jegyző |
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata
Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Adatkezelő)
székhely: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
telefon: +361/872–9100
email cím: info@zuglo.hu
Horváth Csaba polgármester
dr. Tiba Zsolt jegyző
Adatvédelmi tisztviselő: dr. Drávai Bernadett
közvetlen elérhetőségei:
email címe: dravai@zuglo.hu; adatvedelem@zuglo.hu;
telefon: +361/872 9118
Az adatkezelés célja az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok bérbeadásával összefüggésben kezelt adatok védelme, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vonatkozásában a bérleti szerződések megkötése, a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek teljesítése, a következő jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 9. pontja
b) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek történő megfelelés
c) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
d) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
e) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
f) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdése
g) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
h) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete
i) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 11. §
| Adatkör | Cél | |
| – érintett természetes személy – neve – anyja neve – születési helye, ideje, – állandó lakcíme, tartózkodási helye – adóazonosító jele – a lakásban lakó vagy a lakásba költöző személyek adatai – a bérleti díj utalásával érintett bankszámla száma – azon tulajdoni lapon szereplő adatok, amely ingatlan vonatkozásában az igénylő tulajdonjoggal rendelkezik – az igénylő tulajdonában lévő gépjármű adatai – lakhatási helyzet leírásában az igénylő által megosztott egyéb adatok – az igénylő email címe és/vagy telefonszáma A kötelezően csatolandó dokumentumokon szereplő adatok: – 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat adatai – értékpapírszámlán lévő vagyonról szóló banki igazolás adatai – az igénylő és az együtt költöző családtagok jövedelemére vonatkozó igazoláson szereplő adatok – bérleti szerződés adatai – az ún. nullás igazoláson szereplő adatok – adósságkezelő igazoláson szereplő adatok – részletfizetésről szóló megállapodáson szereplő adatok – lakást terhelő terhekről szóló igazoláson szereplő adatok – tanulói/hallgatói jogviszony igazolásáról szóló iraton szereplő adatok – magáncsőd alatt állásról szóló nyilatkozaton szereplő adatok – munkáltatói igazoláson szereplő adatok – munkáltatói hozzájáruláson szereplő adatok – alkalmi munkából származó jövedelemről szóló nyilatkozaton szereplő adatok Piaci alapú pályázat, valamint piaci alapú bérleti jogviszonyt érintő kérelem esetén a csatolt dokumentumokon szereplő adatok: – a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által kiadott igazoláson szereplő adatok – az állami adóhatóság által kiadott igazoláson szereplő adatok – munkáltatói jövedelemigazoláson szereplő adatok – gyermek után járó pénzbeli ellátásokról szóló igazolásokon szereplő adatok – jövedelemigazoláson szereplő adatok – tartásdíj megállapításáról szóló jogerős döntésben szereplő adatok Bemutatásra szóló iratokon szereplő adatok: – személyazonosító igazolvány adatai – lakcímkártya adatai – anyakönyvi okirat a bejegyzett élettársi kapcsolatról – közokiratba foglalt nyilatkozat élettársi kapcsolat esetén vagy az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásában való feltüntetésről szóló tanúsítvány – házassági anyakönyvi kivonat adatai – tartós nevelésbe vételről szóló igazoláson szereplő adatok – krízisközpont, a titkos menedékház vagy a félutasház igazolásán szereplő adatok – a 3 hónapon túli várandós állapotról szóló igazoláson szereplő adatok – halotti anyakönyvi kivonaton szereplő adatok – a gyermek születési anyakönyvi kivonata egyedülálló apa esetén | Önkormányzati tulajdonban álló ingatlan bérbeadása, a bérleti szerződés megkötése céljából kapcsolattartás tájékoztató levelek küldése |
A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) pont alapján az adatkezelés az Adatkezelő közérdekű feladatának végrehajtásához szükséges.
Az Adatkezelő nem kezel olyan személyes adatot, amelyet nem az érintettől gyűjt.
Az Adatkezelő a személyes adatot a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. részére továbbítja esetleges bérleményellenőrzés céljából. Adattovábbításra továbbá az Art. 50. §-ában szabályozott havi bevallás teljesítésével egyidejűleg kerül sor. Az Adatkezelő az érintett nevét és címét, valamint a kiskorú gyermek kilakoltatással veszélyeztetettségének tényét a Zuglói Család-és Gyermekjóléti Központ részére továbbítja adósságrendezési segítségnyújtás, valamint az elhelyezéssel kapcsolatos együttműködés céljából, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 47. § (7) bekezdése, valamint 48. §-a szerint.
Az Adatkezelő a számviteli beszámoló alapjául szolgáló iratokat a számvitelről szóló C. törvény 169. §-a szerint a szerződés teljesítését követő év első napjától számított 8 évig őrzi meg. Az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) I104 pontja szerint a lakásbérleti szerződéssel kapcsolatos adatokat, továbbá a lakás-és helyiségbérleti szerződéssel kapcsolatos adatokat 5 évig őrzi meg. A BM rendelet I101 pontja szerint az önkormányzati bérlakásra várók ügyeit és névjegyzékét 15 évig őrzi meg, BM rendelet I103 pontja szerint a jogcím nélküli lakáshasználattal kapcsolatos iratokat 10 évig őrzi meg.
A kezelt adatokat az Adatkezelő hatáskörében eljáró valamennyi olyan ügyintézője megismerheti, akinek munkakörébe tartozó feladatai ellátásához az elengedhetetlenül szükséges. A kezelt adatok közül a név, lakóhely, adóazonosító jel, rögzítésre kerülnek a Forrás SQL Pénzügyi Integrált Rendszerbe is a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak szerint.
Az adatkezelés során automatizált döntéshozatal nem történik.
11.1. Határidő
Az Adatkezelő az érintett jogai gyakorlására irányuló kérelmét az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti. A kérelem beérkezésének a napja a határidőbe nem számít bele. Az Adatkezelő szükség esetén, figyelembe véve a kérelem bonyolultságát és a kérelmek számát, ezt a határidőt további 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja az érintettet.
11.2. Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok
11.2.1 A tájékoztatás kéréséhez való jog
Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet az Adatkezelőtől arról, hogy: mely személyes adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, meddig kezeli, kinek, mikor, mely személyes adatokhoz biztosított hozzáférést, vagy kinek továbbította a személyes adatait.
Az érintett tájékoztatás kérési igényét legfeljebb 15 napon belül, személyes megjelenés során adja át, vagy azt követően az általa megadott elérhetőségekre megküldve teljesíti
11.2.2. A helyesbítéshez való jog
Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül kérheti, hogy az Adatkezelő módosítsa valamely személyes adatát. Az Adatkezelő a kérést legfeljebb 15 napon belül teljesíti, és erről az általa megadott elérhetőségeken értesíti az érintett személyt, amennyiben az hitelt érdemlően igazolni tudja a helyesbített adat pontosságát.
11.2.3. A zároláshoz való jog
Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül kérheti, hogy az Adatkezelő az adatait zárolja (az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával). A zárolás addig tart, amíg az érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását.
Amennyiben az adatkezelésre előírt 8 éves megőrzési határidő eltelt vagy az adatkezelés jogellenes, a kezelt személyes adatok törlésre kerülnek, azonban az érintett jogi igények előterjesztése, érvényesítése vagy védelme céljából kérheti, hogy az adatainak törlése helyett azokat az Adatkezelő tovább tárolja. Erre vonatkozó igény, írásban, postai úton megküldött kérelemmel terjeszthető elő az igény érvényesítésének és a kért további tárolási időnek a megjelölésével.
11.2.4. A tiltakozáshoz való jog
Az érintett személy az 1. pontban megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az Adatkezelő a személyes adatát a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné. Ebben az esetben az adatkezelőnek kell igazolnia, hogy a személyes adat kezelését olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükségesek. Érintetti jogairól teljes terjedelemben a GDPR-ból, különösen annak III. fejezetéből tájékozódhat teljes részletességgel, amely magyar nyelven elérhető több jogszabálygyűjteményben, továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapja következő linkjén is: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679.
Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy a Hivatal a személyes adatai kezelése során megsértette a hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor
– panaszt nyújthat be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz
cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9–11.
postacím: 1374 Budapest, Pf.: 603
email: ugyfelszolgalat@naih.hu; honlap: www.naih.hu
– emellett panaszt nyújthat be más tagállam felügyeleti hatóságánál is
– A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján lehetősége van adatainak védelme érdekében bírósághoz fordulni, amely az ügyben soron kívül jár el. Ebben az esetben szabadon eldöntheti, hogy a lakóhelye (állandó lakcím) vagy a tartózkodási helye (ideiglenes lakcím), illetve a Hivatal székhelye szerint illetékes törvényszéknél nyújtsa-e be keresetét. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon. A Hivatal székhelye szerint a perre a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.
Amennyiben bármilyen kérése vagy kérdése van az adatkezeléssel kapcsolatban, kérelmét postai úton a 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. címre, vagy elektronikusan a hivatal@zuglo.hu email címre küldheti. Válaszunkat késedelem nélkül, de legfeljebb 30 napon belül küldjük az Ön által meghatározott címre.
„2. melléklet a 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez
A VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
I. Átruházott döntési jogkörök
| 1. A Városfejlesztési Bizottság dönt: | ||
| 1.1. a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított kereten belül egyedi támogatás nyújtásáról, | Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli fonás átvételéről szóló 6/2015. (III. 3.) önkormányzati rendelet 18. § (1) bekezdés d) pont. | |
| 1.2. a „Zugló” név használatának engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról és a névhasználat megtiltásáról, | Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 13. §-a. | |
| 1.3. a címerhasználat engedélyezéséről, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról és a címerhasználat megtiltásáról, | Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdés. | |
| 1.4. a zászló (lobogó) használatára vonatkozó engedély megadásáról, az engedélyezés megtagadásáról, az engedély visszavonásáról, valamint a zászlóhasználat (lobogóhasználat) megtiltásáról, | Zugló név, valamint az Önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 2/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdés. | |
| 1.5. Az együttélés szabályai és követelményei megsértésének megállapításáról dönt, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 8. § (8) bekezdése. | |
| 1.6. dönt arról, hogy a méltányolható lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket különös méltánylást érdemlő esetekben nem kell alkalmazni, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdése. | |
| 1.7. dönt a pályázat kiírásáról és eredményéről a piaci, költségalapú és szociális bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetén, továbbá minden felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat esetén; a pályázat nyertesén túl dönt a többi pályázó sorrendjéről is, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 26. § (2)–(3) bekezdései. | |
| 1.8. Pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadás alábbi eseteiben a polgármester javaslatára dönt: d) a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, valamint munkavállalója részére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, e) a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében az Önkormányzat által fenntartott intézményben, az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban, a Budapesti Rendőr-Főkapitányságnál, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség XIV. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságánál köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos jogviszonnyal, munkaviszonnyal vagy egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkező személy részére, valamint az Önkormányzattal szerződésben álló, a Budapest XIV. kerületi egészségügyi ellátásban részt vevő személy részére; a munkaviszonya, a köztisztviselői, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy hivatásos, valamint szerződéses jogviszonya fennállásáig, illetve a Budapest XIV. kerületi egészségügyi ellátásban a háziorvosi praxisa fennállásáig, g) kérelmező minőségi vagy méltányossági, illetve mindkét jogcímen lakáscserére jogosult, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 29. § (1) bekezdése d-e) és g) pontjai, valamint (3) bekezdése. | |
| 1.9. „Első fészek”: a fiatal házasok és élettársak részére kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó hatáskörök: - lakás-előtakarékossági szerződés legkisebb összegének a pályázati kiírásban való megállapítása; – a pályázat részletes szabályainak megállapítása; - a pályázatoknak a benyújtási határidő lejártától számított hatvan napon belüli elbírálása; - amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra 1–3. helyezettet rangsorol. A pályázatok elbírálásakor a meghirdetett lakásokra a pályázatot elnyerő pár mellett meghatározza azt a sorrendben következő két pályázót is, akivel a pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződést meg kell kötni; - dönt arról, hogy a pályázatban megjelölt lakásra sorrendben következő, érvényesen pályázó fiatal házasok vagy élettársak számára felajánlja-e egy másik meghirdetett, de érvényes pályázat nélkül maradt lakás bérleti jogát, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 31. §-a. | |
| 1.10. dönt bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő lakás bérbeadása esetén a megállapodás megkötéséről és annak tartalmáról, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 32. § (3) bekezdése. | |
| 1.11. elbírálja a lakás korábbi tulajdonosának bérbevételi kérelmét, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 35. § (3) bekezdése. | |
| 1.12. előzetes hozzájárulásával a bérlő, vagy vele együtt lakó hozzátartozója egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként a lakásban székhelyet létesíthet, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 37. § (3) bekezdése. | |
| 1.13. Amennyiben a bérleti szerződést díjhátralék miatt mondja fel az Önkormányzat, abban az esetben kérelemre, egyedi mérlegelés alapján dönt, hogy azt a jogcím nélküli lakáshasználót, akinek a lakáshasználata a kérelem benyújtását megelőzően több mint egy évvel keletkezett, önkormányzati lakás bérlőjévé jelöli-e ki, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 39. § (1) bekezdése. | |
| 1.14. Az önkényes lakáshasználók által előterjesztett, jogviszonyuk rendezésére irányuló kérelmek elbírálásáról dönt, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 41. §-a. | |
| 1.15. dönt arról a megállapodásról, amelyben a bérlő a bérlet fennállása alatt az Ltv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott átalakításon, korszerűsítésen felül lakása komfortfokozatát növeli, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 42. § (1) bekezdése b) pontja és (8) bekezdése. | |
| 1. 1.16. dönt a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint benyújtandó kérelemről, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 43. § (3) bekezdése. | |
| 1.17. ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az új lakásbérleti szerződés létesítését az előírt módon és határidőben nem kezdeményezte – a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését hatvan napig kezdeményezheti, mely kéreleméről dönt, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 45. § (1) bekezdése. | |
| 1.18. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 45. § (2) Amennyiben a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdésben írt határidőben nem kezdeményezte jogviszonyának rendezését, akkor a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja a lakás kiürítésére és a vele lakó személyekkel együtt történő elhagyására, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásnak a Zuglói ZRt. birtokába adására. A felszólításban a Polgármesteri Hivatal egyidejűleg tájékoztatja a bérlőt, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérelmezheti jogviszonyának rendezését. Jogviszony rendezése iránti kérelem felszólítás, illetve annak kézbesítése előtt is benyújtható. (3) Abban az esetben, ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó a (2) bekezdés szerint jogviszonyának rendezését kérelmezte, a kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt. | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 45. § (2)–(3) bekezdései. | |
| 1.19. dönt Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 51. §-ának az alábbi bekezdései alá tartozó kérelmekről: (1) Szociális vagy költségalapú alapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti pénzbeli térítés alkalmazását. A pénzbeli térítés mértéke a lakás lakott forgalmi értékének 10%-a. (2) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti kisebb vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítását pénzbeli térítés mellett. Ebben az esetben a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás lakott fogalmi értéke közötti különbözetnek a 10%-a, de legfeljebb 500 000 forint fizethető ki. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét. (3) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony vagy határozott időtartamú jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti cserelakás biztosítását. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét. | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 51. § (11) bekezdése. | |
| 1.20. dönt a minőségi vagy méltányossági lakáscsere iránti kérelmek elbírálásáról Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 5. mellékletében foglalt pontrendszer alapján, oly módon, hogy döntésében kellő számú igénylő esetén legalább három igénylő közül választ, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 51. § (12) bekezdése. | |
| 1.21. Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 57. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül egyedi döntésében engedélyezheti a lakásba a bérlő által más személy befogadását is, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 57. § (3) bekezdése. | |
| 1.22. dönt a Zuglói ZRt. által műszakilag előkészített, a Polgármesteri Hivatal által ellenőrzött és jóváhagyott lakáscsatolási kérelemről, | Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 59. § (4) bekezdése. | |
| 1.23. a közterület-alakítási terv (KÁT) elfogadásáról, amennyiben a KÁT olyan célra irányul, amely az önkormányzati költségvetésben bevételt vagy kiadást nem eredményez, | Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 10/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete Zugló városképvédelméről 18. § (5) bekezdése. | |
| 1.24. telken elhelyezendő rendeltetéshez tartozó parkolóhely közhasználatú területen történő biztosítására vonatkozó városrendezési megállapodás megkötéséről, ha a parkolóhely biztosítása önkormányzati költségvetési bevétel vagy kiadás nélkül történik, | Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 13/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete a járműelhelyezési kötelezettségről 2. § (5) bekezdés a) pont. | |
| 1.25. fizetési kedvezmény | Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 28. § (3) és (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdés, 30. § (2) bekezdés és 30/A. § (1) és (2) bekezdése. | |
II. Véleményezi (ajánlást ad ki) az előterjesztésben foglalt döntési javaslatot, amely
1. környezetvédelmi programot vagy koncepciót érint,
2. a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát érinti,
3. a közterület-alakítási terv jóváhagyására vonatkozik, vagy
4. településrendezési eszközök vagy a településképi rendelet készítésére és elfogadására irányul.”
